Városföld község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. Törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2002. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint Városföld Község Önkormányzata Képviselő-testületének településfejlesztéssel, településrendezéssel, és településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (VI. 1.) önkormányzati rendelet 2.§–ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró partnerek véleményének kikérésével a településkép védelme érdekében a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya alkalmazása és értelmező rendelkezések

1.§

E rendelet célja Városföld község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2.§

E rendelet hatálya Városföld község közigazgatási területére terjed ki.

3.§

E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4.§

E rendelet alkalmazásában:

1. értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.
2. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
3. tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 60%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
   

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

5.§

(1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése, a helyi építészeti örökség károsodásának csökkentése vagy a károsodás megszüntetésének elősegítése.

6.§

(1) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékeket az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.

(2) Helyi építészeti örökség műemléki védettség alá helyezése esetén, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik.

(3) Az önkormányzat a helyi egyedi védelemmel érintett elemekről a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.varosfold. hu honlapon is biztosítja.

(4) A nyilvántartás a Tr.-ben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a helyi egyedi védelem alá helyezett ingatlan helyének meghatározását utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével,

b) a helyi egyedi védelem alá helyezett ingatlan rövid ismertetését,

c) a helyi egyedi védelem alá helyezést megalapozó fotódokumentációból egy, az ingatlanról készült fényképet.

(5) A helyi egyedi védelemmel érintett építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, a teljes körű rekonstrukciójuk lehetséges, azonban a védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

(6) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti örökség részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani. A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(7) A helyi területi védelemmel érintett területen meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni.

(8) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(9) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell

1. az (5) bekezdésben foglalt adatokat,
   
2. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a kezdeményező nevét, lakcímét, székhelyét.
   

(10) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c. a kezdeményező nevét, lakcímét, székhelyét.

(11) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(12) A helyi védelem alá helyezés a kezdeményező által készíttetett értékvédelmi dokumentáció alapján történik. Az értékvédelmi dokumentáció részletes tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet állapítja meg.

(13) A Képviselő-testület dokumentáció nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Városföld építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

7.§

A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a.)     a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,

b.)     műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c.)    a kezdeményezőket.

8.§

(1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 7.§-ban meghatározott érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 7. § -ban meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(4) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(5) Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

3. Az egyedi védelem meghatározása

9. §

Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 1. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

10. §

(1) A helyi egyedi védelemmel érintett érték jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi egyedi védelemmel érintett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Helyi helyi egyedi védelemmel érintett épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a helyi egyedi védelemmel érintett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(4) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(5) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a helyi egyedi védelemmel érintett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(6) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

11. §

A településképi szempontból meghatározó területeket a 2. sz. melléklet 1. fejezete határolja le, melyek az alábbiak:

1. beépítésre szánt területek kijelölt részei
   
2. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
3. a NATURA 2000 terület, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
4. az egyedi tájérték területe.
   

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

12.§

(1) Az egész község területén több rendeltetési egységet magában foglaló épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett a közterületről látható eltérő anyaghasználat és színezés, eltérő anyagú nyílászáró csere, erkély vagy loggia eltérő beépítése, eltérő tetőhéjazat alkalmazása.

(2) Az egész község területén tetőhéjazatként - a csarnoképületek kivételével- hullámpala, trapézlemez, acél táblalemez és szendvicspanel nem alkalmazható.

(3) A tetőhéjazat az egész község területén nem lehet kék színű.

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

13. §

(1) Az épületeket – ha a helyi építési szabályzat kötelező építési vonalakat nem határoz meg – úgy kell telepíteni, hogy azok a szomszédos építési vonalakhoz vagy azok egyikéhez illeszkedjenek, egyébként építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(2) Magas tetős épület tetőtere csak egy szintként építhető be, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.

(3) Kerti építmények, műtárgyak építési helyen belül helyezendők el úgy, hogy az utcaképet ne rontsák.

(4) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

(5) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítás vagy átfestés esetén is biztosítani kell.

(6) Előkertes beépítés esetén csak nem tömör kerítés alkalmazható.

14. §

(1) A 11. § d)-e) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken az épületek nem készülhetnek nem természetes anyagból. Az épületeket – a gazdasági és mezőgazdasági rendeltetésű csarnoképületek kivételével- nem lehet 35 fok alatti vagy 45 fok feletti nem szimmetrikus hajlásszögű nyeregtetővel fedni. A tervezett épületeken nem alkalmazható nem természetes anyagú rikító színű héjazat. A homlokzatokon és kerítéseken nem használhatók rikító színek.

(2) Síktáblás napelemet, napkollektort magas tetős épületen nem lehet a ferde tetősíktól eltérő hajlásszöggel elhelyezni, lapos tetős épületen nem lehet úgy elhelyezni, hogy az épület formájához ne illeszkedjen. Más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon el lehet helyezni.

(3) A középnyomású hálózatról ellátott területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezéseket nem lehet közterületen vagy közterületről látszóan elhelyezni. A tervezett egyedi szabályozókat növényzet takarásában kerítésben, az előkertben vagy az udvaron, ha ez műszakilag nem lehetséges, az épületek alárendelt homlokzatára szerelve el lehet helyezni.

(4) Elsősorban őshonos fafajták és növényfajok telepítése javasolt.

(5) A 11. § d)-e) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken tilos a 3. számú mellékletben meghatározott inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítése.

(6) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) nem lehet úgy kialakítani, hogy azok nincsenek egymással összhangban és formai szempontból nem keltik egységes építmény-együttes hatását.

(7) Az épületmélységeket nem lehet úgy megválasztani, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.

(8) Épületet nem lehet úgy kialakítani, hogy az épületornamentika, az anyaghasználat, a tetőzet jellemző gerince, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye az utcaszakaszon kialakult beépítési karakterhez, a környezet adottságaihoz ne illeszkedjen.

(9) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést nem lehet úgy elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához ne illeszkedjen.

(10) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát nem lehet úgy kialakítani, hogy az ne legyen egységes megjelenésű.

(11) Közterülettel határos homlokzaton nem helyezhető el parabola antenna, klímaberendezés kültéri egysége vagy egyéb műszaki berendezés, ventilátor.

(12) A tervezett épületek utcai homlokzatát érintő bárminemű vezetéket, kapcsoló-, mérőszekrényt, csatlakozó dobozt és szerelvényt nem lehet a falsíkból vagy kerítés síkjából kiállóan, az épület stílusától, színezésétől eltérően kialakítani.

(13) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést nem lehet közterületről látható módon, építészeti eszközökkel való takarás nélkül elhelyezni. Az épületek alárendelt homlokzatára lehet ezeket takarás nélkül telepíteni.

(14) A közterületek anyaghasználatát nem lehet úgy meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, az utcaszakaszon nem egységes megjelenésű.

(15) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket nem lehet úgy kialakítani, hogy az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a településképnek ne legyen megfelelő.

(16) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató szervezetenként 1 db, egyenként 1 m²-t meg nem haladó területű, a homlokzat arányaihoz igazodóan elhelyezhető.

(17) A (16) bekezdés szerinti cégért nem lehet úgy elhelyezni, hogy az ne illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.

(18) Épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.

(19) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,0 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén elhelyezhető.

8. A helyi egyedi védelemmel érintett értékekre vonatkozó további

egyedi építészeti követelmények

15. §

(1)   A helyi egyedi védelemmel érintett építmény vonatkozásában a 14.§-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok

aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és

ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani,

b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani,

c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen kell elvégezni,

d) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat.

(2)   A helyi egyedi védelemmel érintett épület jó karbantartása keretében sem végezhető olyan tevékenység, amely a helyi egyedi védelemmel érintett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár vagy ellentétes az (1) bekezdésben foglaltakkal.

9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16.§

(1) Nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére a településközponti vegyes, a lakó-, a sportolási célú különleges, az erdő, a vízgazdálkodási és a természetvédelmi oltalom alatt álló területek.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt területek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, amelyen belül elsősorban alkalmasak a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek, a gazdasági területek.

10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

17. §

Városföld közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

18. §

(1)   Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4)   Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(5)   Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

19. §

(1)   E rendelet 2. melléklete szerinti, településképi szempontból meghatározó területen reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges A 12. § b)-c) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken reklám kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron helyezhető el.

(2)   Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a 12. § d)-e) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken.

20.§

(1)   E rendelet 19.§(2) bekezdésében meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2)   E rendelet 19.§(2) bekezdésében meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3)   A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasvárón és a kioszkon elhelyezett kivételével – nem helyezhető el.

(4)   A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

21. §

(1)   Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a.)  az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b.) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c.) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d.) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e.) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

f.) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk

(2)   Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(3)   A más célú berendezés reklámcélra nem használható.

22. §

(1)   Városföld közterületein reklámhordozón

a.) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b.) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c.) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d.) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

e.) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el reklám.

(2)  A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Városföld község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

11. Rendelkezés a szakmai konzultációról

23. §

(1) Az építtető nem köteles szakmai konzultációt kérni lakóház építési és bővítési tevékenységet megelőzően.

(2) Amennyiben szakmai konzultációt kér, a szakmai konzultáció iránti kérelmet az önkormányzathoz írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

24. §

(1) A polgármester – amennyiben annak Tr-ben foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően a (2) bekezdésben foglalt esetekben.

(2) A településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) Településképi szempontból meghatározó területen

500 m2 szintterületet vagy 4 rendeltetési egységet elérő új építmény építése vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése,

b) egyéb területen 600 m2 szintterületet vagy 6 rendeltetési egységet elérő új építmény építése vagy meglévő épület ekkorával történő bővítése,

c) helyi védelemmel érintett épület engedélyköteles bővítése, településképet érintő átépítése esetén.

13. A véleményezési eljárás részletes szabályai

25. §

(1) A településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.

(2) A településképi vélemény iránti kérelem ismételten az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt bármikor benyújtható.

(3) A településképi véleményt a polgármester a települési főépítész szakmai véleménye alapján adja meg.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. A bejelentési eljárással érintett

építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

26. §

 (1) Településkép-bejelentési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

a) a 6 rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a helyi egyedi védelemmel érintett épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

b) helyi egyedi védelemmel érintett épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

c) közterületen és beépítésre szánt területen kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m² alapterületet,

d) közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot,

e) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,

f) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,

g) emlékfal építése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3 m-t,

h) közterületen park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,

i) reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén.

15. A bejelentési eljárás részletes szabályai

27. §

(1) A településképi bejelentés iránti kérelmet papír alapon az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.

(2) A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásul vételi határozat érvényességének ideje 2 év, reklámok, reklámhordozók esetében 1 év, amely nem hosszabbítható meg. A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

(3) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(4) A polgármester döntése nem pótolja, nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(5) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(6) Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezésére vonatkozóan a (3)-(5) bekezdések előírásait kell alkalmazni az alábbi elérésekkel:

a) A polgármester az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra vagy az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

b) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az a) pont szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az a) pont szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

16. A településkép-védelmi kötelezési eljárás

28. §

(1) A polgármester – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi

a) a helyi építészeti, településképi és zöldfelületi értékvédelem érdekében, amennyiben

aa) az építmény, építményrész homlokzati elemeinek védelme, egységes megjelenésének biztosítása, rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

ab) a telkek és közterületek terület felhasználási szabályoknak megfelelő használata,

ac) az építkezés átmeneti állapotára tekintettel a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása

érdekében szükséges,

b) a településképet rontó reklám és annak elhelyezésére szolgáló utcabútor, valamint cégér megszüntetése érdekében, amennyiben az

ba) nem felel meg az e rendeletben meghatározott szabályoknak vagy nem a jogszabályokban foglalt létesítési feltételeknek megfelelően került kihelyezésre,

bb) állapota nem megfelelő,

bc) nem illeszkedik a megváltozott épített környezetéhez.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott településképi kötelezési eljárás megindítása kérelem alapján indul, a kérelmet az önkormányzathoz írásban kell benyújtani.

17. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

29. §

(1)   A településképi követelmények jogerős településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.

18. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

30. §

(1)   A településkép-védelmi bírság megállapítása során figyelembe kell venni a jogsértések számát, a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát.

(2) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a kötelezett a bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül köteles megfizetni Városföld Község Önkormányzata költségvetési számlájára.

(3) A bírság megfizetésére igazoltan indokolt esetben egy alkalommal részletfizetés engedélyezhető.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

19. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

31. §

(1) A támogatás elsődleges célja a magántulajdonban lévő helyi egyedi védelemmel érintett építészeti örökség közterületről látható utcai megjelenését befolyásoló, a védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, karbantartásának támogatása.

(2) A helyi egyedi védelemmel érintett építészeti örökség tulajdonosának a felújítási, karbantartási feladatokra az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

(3) A keretösszeg a védett értékek felújításán, karbantartásán túlmenően az értékvédelemmel kapcsolatos egyéb teendők (kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése) elvégzésére is felhasználható.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. Hatálybalépés

32. §

(1) Ez a rendelet 2018. március 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

21. Hatályon kívül helyező rendelkezések

33. §

(1) Hatályát veszti: Városföld községi Önkormányzat Képviselő-testületének Városföld község helyi építési szabályzatáról, valamint szabályozási tervének jóváhagyásáról 3/2013. (VI.13.) számú önkormányzati rendeletének

       4. § (1) bekezdés 4. pontja,

       7. Címében a „ továbbá a településkép alakítására és védelmére” szövegrész,

       12.§,

       13.§,

       15.§,

       16.§(1) c pontja,

     16.§(3) bekezdésében a „távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló  reklámépítmény” szövegrész,

       19.§(3) bekezdése,

       30.§-a,

       35.§(1), (3), (4) bekezdései,

       48.§ (2), (4), (5) bekezdései,

       49.§ (1) bekezdése, 

       2/a és 2/b mellékletei.

Városföld, 2018. február 12.

Veszelka Mihály                                                                  Szabóné Gyenes Zsuzsa

     polgármester                                                                                     jegyző

Kihirdetve:

Városföld, 2018. február 22.                                                Szabóné Gyenes Zsuzsa

                                                                                                              jegyző