Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (II.2.) önkormányzati rendelete
Zalaigrice Község településkép védelméről
Hatályos: 2024. 07. 26Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (II.2.) önkormányzati rendelete
Zalaigrice Község településkép védelméről
Zalaigrice Község Önkormányzatának képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkör biztosításával, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § Zalaigrice község sajátos településképének társadalmi részvétellel és konszenzussal történő védelme és alakítása érdekében meghatározza:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét (a továbbiakban: helyi védelem), a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályait,
b) a településképi szempontból meghatározó területeket,
c) a településképi követelményeket,
d) a reklámok, reklámhordozók elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket,
e) településkép-érvényesítési eszközöket,
f) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert.
2. § A helyi védelem célja:
a) a község településképe és történelme szempontjából meghatározó - a hatályos országos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett- építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása és bemutatása,
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség- tulajdonformára tekintet nélkül-, mint a nemzeti közös kulturális kincs közérdeken alapuló fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) a település karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése,
b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése,
c) az évszázadok során kialakult sajátosan sokszínű településkép megőrzése és továbbfejlesztése.
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott fogalom.
2. Cégtábla, cégfelirat és címtábla: vállalkozás vagy intézmény tulajdonában vagy használatában álló építmény homlokzatán, tetőzetén elhelyezett, a vállalkozás, illetve a rendeltetés azonosítására szolgáló önálló betűkből kialakított felirat.
3. Cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló, anyaghasználattól függetlenül.
4. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7-9 m2, látható, papír- (vagy fólia) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete legfeljebb 118 cm x 175 cm és legfeljebb 2 m2 látható, papíralapú reklám közzétételre alkalmas felülettel vagy 182,88 – 228,6 cm 72- 90 képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és a CityBoard formátumú eszköz.
7. Kirakatportál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.
8. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve olyan módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
9. Közterületi berendezés: az utcabútor és a közterületi bútor fogalmába nem tartozó a közterületen ideiglenesen elhelyezett berendezés, eszköz (pl. építési kordon, konténer, szőnyeg, díszlet, jármű- vagy árubemutatás, földön vezetett kábel, növénytartó dézsa, kiállítási vagy reklámpulpitus, párakapu, stb.).
10. Közterületi bútor: az utcabútor kivételével a közterület használatát komfortosabbá tevő berendezés vagy eszköz (pl. pad, hulladékgyűjtő, kerékpártároló, kandeláber, parkolást gátló oszlop, ivókút, telepített sporteszköz).
11. Megállító tábla: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11/F. § 3. a) pontja szerint a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot – különösen annak megközelítését – és más grafikai megjelenítést tartalmazó eszköz, berendezés.
12. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
13. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
14. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
A HELYI VÉDELEM FELADATA, ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, ÖNKORMÁNYZATI KÖTELEZETTSÉGEK
5. § A helyi védelem feladata a különleges oltalmat igénylő, a község történeti múltját és építészeti kultúráját magában hordozó, a településen élők önbecsülését elősegítő építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes építmények, építmény együttesek, épített és természeti környezetek (a továbbiakban együtt: védett érték)
a) számbavétele, meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése,
f) helyreállítása, újjáépítése.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést és annak megszüntetését bármely természetes, vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti. A védelemre az értékleltár tartalmaz javaslatot.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, vagy megnevezését,
b) az érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) utca, házszám, helyrajzi szám, vagy épület-, telek, valamint telekrész pontos helyének megjelölését,
d) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, rendeltetését, használatának módját és
e) a kezdeményezés indoklását, a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását és a rendelkezésre álló, vonatkozó irodalom, fotó dokumentumok megjelölését.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek (2) bekezdés a)-c) pontján túl tartalmazni kell a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, és a jelenlegi állapotot bemutató fotókat, a károsodást igazoló felméréseket, szakvéleményeket.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, vagy annak megszűntetéséről az előkészítés során érkezett vélemények kikérését követően, a főépítész szakmai véleménye figyelembevételével a képviselő-testület rendeletben dönt.
(5) A helyi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték
a) megsemmisül, vagy károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy
b) országos védelem alá kerül, ez esetben az országos védelem hatályba lépésének napján a helyi védelem külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a közvetlen érintetteket írásban értesíteni kell.
(2) Az eljárás szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni
a) a javaslattal érintett objektumok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosait,
b) a kezdeményezőt vagy képviselőjét
(3) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárással kapcsolatban a közvetlen érintettek az értesítéstől számított 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(4) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezést az erről szóló döntést megelőzően 15 napra közszemlére kell tenni.
(5) A helyi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére irányuló eljárás szakmai előkészítését a főépítész - szükség esetén szakértők bevonásával - végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges. A főépítész az értékvizsgálat elkészítése során figyelembe veheti a tulajdonosok, használók, civil szervezetek védelemmel kapcsolatos véleményét.
(6) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell a közvetlen érintetteket és az illetékes ingatlanügyi hatóságot.
(7) A helyi védelem alá helyezést, továbbá megszüntetésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
8. § (1) A védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a Kr.-ben előírtakon túl a védett értékre vonatkozóan:
a) az elhelyezkedést bemutató helyszínrajzot,
b) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát,
c) tulajdonos, kezelő nevét, címét,
d) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát, határozati számát) és
e) az értékvizsgálatot, fotódokumentációt.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
9. § (1) A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetére, beépítési módjára, a területen található zöldfelületi elemekre és a településkép jellegzetes elemeire terjed ki.
(2) A helyi egyedi védelem a település egyes építményeire, ezek részleteire terjed ki, amely építmények építészeti szempontból különösen értékesek, utcaképet meghatározó tömegképzéssel, homlokzati kialakítással és építészeti részletekkel rendelkeznek.
10. § (1) A védett értékek fennmaradásának és a megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésének megfelelő használat. Az épület, építmény használata a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(2) Az egyedi védelem alá vont érték állagának megóvásáról és karbantartásáról a tulajdonosnak és a használónak gondoskodnia kell, állapotát időszakonként kötelesek felülvizsgáltatni.
(3) Helyi védelem alatt álló érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik, amelyhez e rendelet szerint önkormányzati támogatás igényelhető.
(4) A védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el. Életveszély esetén részleges bontás végezhető szakvélemény alapján. Feltételként megszabható az egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége.
(5) A védett értéken kizárólag olyan építési vagy bontási tevékenység végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
11. § (1) Zalaigrice község településképi szempontból meghatározó területe: Beépített lakóterület
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Általános építészeti követelmények
12. § (1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani.
(2) Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztésének módját.
2. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények
13. § (1) Beépítésre szánt területen új építés és épület-felújítás esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez, valamint a falfelületek felületképzésére erős, sötét, élénk, vakító, kontrasztos színű anyag nem alkalmazható
(2) Az közterület felőli kerítések esetében nem alkalmazható az épület építészeti karakterétől, anyaghasználatától, megjelenésétől elütő anyag.
(3) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, kényszerű fakivágás esetén a fasorok kiegészítendők.
3. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Épületet az építési telken úgy kell elhelyezni, hogy az beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában illeszkedjen környezete adottságaihoz.
(2) Az építés során a későbbi fejlesztési lehetőségeket is szem előtt kell tartani.
(3) Az épületeket közterület felől láthatóan magastetővel kell kialakítani úgy, hogy az oldalhatárra épített épületszárnyat nyeregtetővel kell kialakítani.
(4) Magastetős épületek esetén a tetőt úgy kell kialakítani, hogy ne jöjjön létre aránytalanul magas, nagy tetőidom, takaratlan tűzfal, amelyek az utcaképet zavarnák.
(5) Az épület tömegformálása, homlokzati tagolása, színezése, nyílászárók ritmusa, építészeti kialakítása illeszkedjen az utcaképbe.
(6) Az épület kialakítása során tetőforma kialakítása, a tető hajlásszöge, az esetleges tetőfelépítmények, kialakítása illeszkedjen a környezetéhez.
(7) Az közterület felőli kerítések esetében nem alkalmazható az épület építészeti karakterétől, anyaghasználatától, megjelenésétől elütő anyag és szín.
(8) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni őshonos fákkal.
(9) Cégér, cégtábla, címtábla az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a kialakult településképnek megfelelően helyezhető el.
(10) A közterület felőli gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára fémlemez kapu nem helyezhető el.
4. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozóépítészeti követelmények
15. § (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az utcaképi illeszkedést a szomszédos épületek és a csatlakozó közterületek épületei magasságának, tömegének, anyaghasználatának, homlokzati kialakításának és színezésének figyelembe vételével kell biztosítani.
(2) A védett épületen egyéb műszaki berendezést építészeti eszközökkel takartan, vagy közterületről nem látható módon az épületek alárendelt homlokzatára telepíthetők.
(3) A helyi területi védelemmel érintett területen:
1. vezeték nélküli szolgáltatás antennatartó szerkezetei újonnan nem helyezhetők el,
2. kizárólag földalatti vezetésű közmű vezetékek létesíthetők,
3. új közmű berendezések, műtárgyak anyaghasználatának igazodnia kell a helyszín sajátosságaihoz, továbbá a védett érték zavartalan érvényesülésének biztosítása érdekében meg kell teremteni az igényes, minőségi anyaghasználat és a védett érték összhangját.
4. tetőtér utólagos beépítése esetén síkban fekvő tetőablak vagy az alatta lévő építményszint nyílászáróival összehangolt tetőfelépítmény helyezhető el.
16. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen védettség alapját jelentő érték külső megjelenését úgy kell megvalósítani, hogy az eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét és a homlokzat meghatározó elemeit, (például: bádogos, lakatos szerkezetek, vakolat díszek, tetőforma) eredeti formáját megőrizze.
(2) Ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredeti stílustól idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.
5. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(2) Épülettől független, önálló antennatartó szerkezet lakóterületen, illetve attól 200 m távolságon belül nem helyezhető el.
(3) Helyi területi védelemmel érintett területen a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
(4) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésével kapcsolatban azokon a területeken, amelyek nem állnak helyi területi védelem alatt az alábbi bekezdések szerinti előírásokat kell betartani:
1. új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel,
2. bekötővezeték csak földkábellel csatlakozhat a gerinchálózathoz,
3. a légvezetékek oszlopai megtarthatók, felújítás esetén földkábeles hálózatra kell kiváltani,
4. újonnan beépülő területeken az elektronikus és hírközlési hálózat felszín felett nem vezethető.
(5) A helyi területi védelem alatt álló területen a légvezetékeket fokozatosan föld alá kell helyezni.
(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos az alábbi területeken:
1. ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
2. tájképvédelmi területen,
3. natura 2000 területen,
4. helyi jelentőségű védett természeti területen,
5. helyi területi védelem alatt álló területen,
6. helyi egyedi védettségű épület 100 m-es környezetében.
6. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Zalaigrice közigazgatási területén lévő közterületen - a közutak kivételével, melyekre külön jogszabályok vonatkoznak - vagy köztulajdonban álló ingatlanon csak a tulajdonos hozzájárulásával, településképi bejelentés alapján helyezhető el reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Zalaigrice Község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a Tv.tv-ben, valamint a Tv.tv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó közzététele vagy elhelyezése.
(3) Zalaigrice közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
1.1
2. saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség, és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,
3. az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs célú berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,
4. épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.
(4) Reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatán – építési reklámháló, önkormányzati információs célú berendezés és közérdekű molinó kivételével – nem helyezhető el.
(5) Reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
19. § (1) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozó, a megállító tábla, a mobil plakáttartó berendezés, a közérdekű molinó, az információs célú berendezés, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés és a reklámzászló kivételével
1. horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközökön,
2. plexi vagy biztonsági üveg mögött,
3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben vagy
4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön
helyezhető el, azzal, hogy egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla kerülhet a nyitvatartási idő alatt, oly módon, hogy az a gyalogos-, kerékpáros közlekedést ne zavarja.
(2) Magánterületen elhelyezett cégér, cégtábla, cégtábla, cégfelirat, címtábla és cégzászló kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
7. Utcabútorokra vonatkozó szabályok
20. § (1)2
(2)3
(3)4
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk és
e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(5)5 Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada közérdekű információt tartalmaz.
8. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok
21. § (1) Zalaigrice rendezvény-naptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett.
(2) Építési reklámháló bármely településszerkezeti terv szerinti területi besorolásban elhelyezhető az építkezés időszakában, a jogszabályban rögzített feltételek teljesülése és településképi bejelentési eljárás alapján.
9. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és cégzászlók elhelyezése
22. § (1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.
(2) A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület
1. homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,
2. színéhez,
3. arányrendszeréhez,
4. nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához és a
5. homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(3) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-rel, kapukon nem helyezhetők el, elhelyezhetők azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(4) Cégérek elhelyezése nem lakás célú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén 2 db lehetséges, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.
(5) Ablakokra, kirakatok üvegezésére reklámcélú dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve az önálló betűkből vagy ábrából álló cégjelzést, melynek mérete nem haladja meg a kirakat felületének 10%-át.
(6) Cégzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
10. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Transzformátorállomás helyi területi védelem alatt álló területeken kizárólag építményben helyezhető el.
(2) Településképileg meghatározó területen belül az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró létesítményt - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
24. § (1) A településkép védelme érdekében az önkormányzati főépítész vagy a polgármester kérelemre tájékoztatást ad, és biztosítja a Kr. szerinti településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt (továbbiakban: szakmai konzultációt) a településképi követelményekről:
(2) A szakmai konzultáció legalább egy alkalommal kötelező, ha az építési tevékenység:
a) helyi védett épületet érint,
b) az Étv. szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre irányul.
25. § (1) A szakmai konzultáció az önkormányzathoz benyújtott papír alapú kérelemmel indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását. A bemutatott dokumentációnak tartalmazni kell az elbíráláshoz szükséges munkarészeket (helyszínrajz, homlokzat, tömegvázlat, fotódokumentáció), melyek az illeszkedés módját bemutatják.
(3) A szakmai konzultációk alapján készített emlékeztetők a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően a feleket kölcsönösen kötik a településképi eljárások során.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
11. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
26. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le - törvény vagy kormányrendelet keretei között - új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építésügyi engedélyezési eljárásokat megelőzően az alábbi esetekben:
1. közösségi, kereskedelmi szolgáltató, ipari rendeltetést magába foglaló épület,
2. helyi védett épület,
3. kettőnél több rendeltetési egységet tartalmazó épület,
(2) A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében adott településképi véleménye az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
(3) A településképi vélemény iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon.
(4) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációt a Korm. rendeletben meghatározott műszaki tartalommal kell benyújtani.
(5) A településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, önkormányzati beruházással megvalósuló építési tevékenység esetén.
12. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
27. § A településképi véleményben vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelésen túl az alábbi illeszkedési szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve:
a) alkalmazkodás a beépítés és rendeltetés módjában, mértékében,
b) a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként,
c) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, szakmai álláspont meghatározása.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
13. A településképi bejelentési eljárással érintett tevékenységek köre
28. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, valamint cégér elhelyezése esetében, és az alábbi esetekben:
1. a két rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, helyi védettségű területi érték területén valamennyi épület,
2. helyi területi védelemmel érintett területen lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
3. a helyi egyedi védelemben részesülő érték részét képező épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
4. közterületen és helyi területi védelemmel érintett területen lévő kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.
14. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
29. § (1) Reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati engedély kiadására a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
(2) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani az 4. melléklete szerinti nyomtatványon.
(3) A bejelentéshez a Kr.-ben meghatározott településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell csatolni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
15. A településképi kötelezési eljárás
30. § A településképi szempontok teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, amennyiben az építési tevékenységet:
a) e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértésével végezték,
b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
c) a településképi bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó vagy figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították, vagy
d) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósították meg.
16. A településképi bírság
31. § (1) A Képviselő-testület - a településképi kötelezés megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 150.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el (településkép-védelmi bírság).
(2) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
32. § (1) Zalaigrice Község Önkormányzata támogatja az e rendelet hatálya alá tartozó magántulajdonban lévő helyi egyedi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzését.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat. A pályázatok elbírálásáról a képviseló-testület dönt.
(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás, vagy kamatmentes kölcsön nyerhető el az alábbi feltételekkel:
a) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást ír alá.
b) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.
c) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a polgármester ellenőrzi.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
33. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 18. § (3) bekezdés 1. pontját a Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (1) bekezdését a Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (2) bekezdését a Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (3) bekezdését a Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § (5) bekezdése a Zalaigrice Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. § c) pontja szerint módosított szöveg.