1. § (1) A rendelet célja Győrladamér település elmúlt évszázadokban kialakult arculati értékeinek a megőrzése, folytatása mind a természeti környezet, a település szerkezete, a meglevő épületek felújítása, és az új épületek építése esetén.

(2) Meglevő épület felújítása, átalakítása, illetve új épület építése esetén illeszkedés a meglevő épületekhez, valamint új beépítésű területeken az egységes, élhető, esztétikus, harmonikus környezet kialakítása.

2. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település legrégebben kialakult, legtöbb hagyományt őrző részén a településszerkezet, a beépítési struktúra, a hagyományos épületformák megőrzése és e gyökerek átadása átörökítése a következő generációk számára.

3. § (1) A rendelet hatálya Győrladamér község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Győrladamér közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, vagy örökségvédelmi bejelentéshez kötött építési tevékenységet kíván végezni, vagy azzal összefüggő építészeti, vagy egyéb tervdokumentációt készít, bírál, vagy engedélyez.

4. § (1) E helyi védelem célja Győrladamér község szempontjából meghatározó, a hatályos műemlékvédelmi és természetvédelmi jogszabályok alapján nem védett természeti, táji és épített értékek számbavétele, dokumentálása, védelme; a település építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és helyreállítása.

(2) A község épített és természeti értékei tulajdonformára való tekintet nélkül a község közös kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk közérdek.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése és az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében Győrladamér Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) a község épített és természeti értékeit települési (a továbbiakban: helyi) védettség alá helyezheti.

(4) A helyi védettség alá tartozó értékek jegyzéke e rendelet 1. mellékletét képezi.

5. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére hivatalból, vagy bármely szervezet, vagy állampolgár írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(3) A jegyzőhöz benyújtható kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a bejelentés nem tartalmazza a (3) bekezdésben felsoroltakat, az önkormányzat kiegészítteti a javaslatot a védelemhez szükséges dokumentációval.

(5) A helyi védelem megszűnik:

(6) A helyi védettség megszüntethető a tulajdonos ilyen értelmű kérésére.

(7) A helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszűntetését a területileg illetékes örökségvédelmi hatósághoz írásban be kell jelenteni.

6. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást a önkormányzat hivatala folytatja le.

(2) A javaslattal érintett érték tulajdonosait írásban értesíteni kell a kezdeményezésről. Amennyiben az értesítés az érdekeltek felkutatása miatt aránytalanul nagy nehézségekbe ütközne az értesítés közszemlére tétellel történik az önkormányzat hirdetőtábláján, és honlapján legalább 15 napra.

(3) A kezdeményezésre vonatkozóan az érintett tulajdonosok 15 napon belül észrevételt tehetnek.

(4) A védetté nyilvánítást megelőzően szakértő bevonásával értékvizsgálatot kell végezni.

(5) Nem kell újólag értékvizsgálatot végezni azon helyi értékek vonatkozásában, melyekről a településrendezési eszközök készítése keretében már készült ilyen tartalmú vizsgálat.

(6) Az értékvizsgálatban a védelem alá helyezendő védett értékről – a vonatkozó Kr.-nek megfelelő – dokumentációt kell készíteni, amely fotódokumentációból, leírásból, fellelhető archív dokumentumokból áll.

(7) Az önkormányzat a helyi védettség alatt álló értékekről nyilvántartást vezet. A helyi védelem alá vont ingatlanok nyilvántartása tartalmazza az egyes épületekkel kapcsolatban a védettség szakmai indokolását, valamint a védési eljárás során esetlegesen keletkező szakvéleményeket.

(8) Helyi védettség megszüntetése akkor lehetséges, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn: a védelem tárgya megsemmisült vagy helyreállíthatatlanul rongálódott, átalakítás során értékeit elvesztette, vagy a felújítása aránytalanul nagy gazdasági terhet jelentene.

(9) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét a jegyző közli a védett érték tulajdonosával, vagy tulajdonosaival, a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének kezdeményezőjével.

(10) A helyi védettség létrejöttének bejegyzését és a védettség megszűntetését az önkormányzat jegyzője jelzi az ingatlanügyi hatóságnál felé a védelem jogi jellegként az ingatlan-nyilvántartásban történő feljegyzése érdekében.

7. § (1) A helyi védelem alatt álló értéket az önkormányzat megjelölheti. A megjelölés táblával történik, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla felirata: „Helyi védett érték. Védetté nyilvánította Győrladamér Község Önkormányzata – dátum.”

(2) A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik, a tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

8. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos, a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelő köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az önkormányzat támogatását.

(2) Az építményeket a védett értékeik veszélyeztetése nélkül és ahhoz méltóan kell használni és hasznosítani. A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti. A védett környezetben tervezett változtatásokat és beavatkozásokat a védett érték figyelembe vételével lehet elvégezni.

(3) A helyi védelem szabályainak megsértése esetén a jegyző

9. § (1) A képviselő-testület helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

10. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – jelen rendelet 29. §-a alapján és keretei között – a polgármester korlátozza, illetve megtiltja.

(3) A védett épületeket érintő követelmények:

11. § (1) Helyi védelem alatt álló épület teljes bontása, a védettség megszüntetése után, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a tartószerkezet (alapozás, falazat) állapota miatt ez szükséges, vagy a megtartás aránytalanul nagy gazdasági terhet jelentene az építtetőnek.

(2) A bontás előtt 1:100 léptékű és az értékes részleteket tartalmazó felmérési dokumentáció és fotódokumentáció készítése kötelező amennyiben azt a védési dokumentáció nem tartalmazza.

(3) A telek újbóli beépítése esetén a korábbi épület építészeti jellegzetességeit (tömeg, utcai homlokzat szélessége, utcai homlokzaton a nyílások aránya, anyaghasználat) meg kell tartani.

12. § (1) Győrladamér településképi szempontból meghatározó területe a történeti településközpont (Rákóczi Ferenc utca, Szent István utca északi szakasza

(2) A település további, eltérő karakterű területei:

(3) A településképi szempontból eltérő területek térképi ábrázolását jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi követelmények

(2) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi településlépi követelmények

14. §³

(1)⁴

(2)⁵ A meglevő épületek átalakítása, bővítése vagy új épület építése esetén településképi szempontból nem meghatározó területen tilos utcai homlokzaton parabolaantenna, gépészeti berendezés, szerelt kémény, napelem elhelyezése.

15. § (1) A település a (2) bekezdésben jelölt kivétellel – a település ellátását biztosító – felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezhetők.

(2) Nem helyezhetők el a település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

(3) A sajátos építmény, műtárgy építése esetén településképi szempontból az önkormányzat takaró növényzet telepítését írhatja elő.

16. § (1)⁶

(2) Épületen csak az épületben folytatott tevékenységre vonatkozó cégér, felirat helyezhető el. A cégér, felirat elhelyezése során az épület homlokzati architektúráját figyelembe kell venni.

(3) A (2) bekezdésben előírt feltételek biztosítása érdekében a cégér vagy felirat elhelyezése előzetes bejelentés alapján történhet.

(4) A bejelentést a polgármester a települési főépítész véleményére alapozva bírálja el.

17. § Kötelező előzetes szakmai konzultációt kell lefolytatni a települési főépítésszel az alábbi esetekben:

(1) Egyszerű bejelentés alapján végzett új épület építése vagy meglevő épület bővítése esetén

(2) Meglevő épület utcaképet érintő átalakítása esetén

(3) Építési engedélyhez kötött tevékenység esetén

(4) A meglevő utcaképet érintő örökségvédelmi hatósági engedély vagy örökségvédelmi bejelentés alapján végezhető tevékenység esetén

18. § A szakmai konzultáció részletes szabályai

(1) A szakmai konzultációt a hatósági eljárás kezdeményezése vagy a bejelentés megtétele előtt az önkormányzati hivatalba benyújtott kérelem és dokumentáció alapján kell lefolytatni.

(2) A konzultációhoz 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni.

(3) A konzultációra benyújtott terveket a főépítész 8 napon belül véleményezi.

(4) A főépítészi konzultáció, tanácsadás eredményét emlékeztetőben kell rögzíteni, amelyet a bejelentéshez vagy a kérelemhez mellékelni kell.

19. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére vagy meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési engedélyezési- vagy fennmaradási engedélyezési eljárását, megelőzően.

20. §⁷ A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

(1) A településképi követelményeknek való megfelelést,

(2) A telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,

(3) Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések kialakítását.

21. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

22. § (1) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmét papír alapon vagy elektronikusan az önkormányzathoz kell benyújtani.

(2) A véleményezés lefolytatásához munkaközi szintű 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni

(3) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet. A polgármester véleményét a települési főépítész, vagy a települési tervtanács véleményére alapozva adja ki. A véleményt a polgármester 15 napon belül adja ki.

(4) A polgármester véleménye tartalmazza a kérelmező adatait, az építési tevékenység helyének adatait, valamint a (2) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indoklását.

23. §⁸ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül: 1., 2., 4-9., 21., 23. pontokban foglalt tevékenységek esetén.

(2) Településkéi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.

24. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmét papír alapon vagy elektronikusan az önkormányzathoz kell benyújtani.

(2) A véleményezés lefolytatásához 1:100 léptékű építészeti-műszaki tervdokumentációt és fotódokumentációt kell mellékelni

(3)⁹ A polgármester határozatában feltétellel, vagy feltétel nélkül tudomásul veszi, vagy elutasítja a tervezett építési tevékenységet.

(4)¹⁰ A polgármester határozata tartalmazza a kérelmező adatait, az építési tevékenység helyének adatait, valamint a (2) bekezdés szerinti döntést és annak részletes indoklását.

25. § (1)¹¹ A tudomásul vett tevékenység a döntésben foglalt esetleges feltételek figyelembevételével megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(2)¹² A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – a tervezett építési tevékenységet, portálkialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – feltétellel vagy a nélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha

(3)¹³ A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján – megtiltja a bejelentett építési tevékenység portálkialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

26. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.

(2) A polgármester – a főépítész szakmai álláspontja alapján – a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(3) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel élhet.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti vagy önkormányzati településképi bírságot szabhat ki.

27. § Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni

(1) A településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdetmény vagy hirdető-berendezés:

(2) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem egyedi és területi fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata szükségessé teszi;

(3) A bejelentéshez kötött rendeltetésmódosítás bejelentésének elmulasztása esetén, a szabálytalan használat megszüntetése érdekében.

28. § (1) A kötelezési eljárás során az önkormányzat legfeljebb 12 hónapos határidővel kötelezheti az ingatlan tulajdonosát vagy a szabálytalan állapot előidézőjét a szabályossá tételre.

(2) A határidő kérelemre legfeljebb egyszer további hat hónappal meghosszabbítható.

29. § Az előírt kötelezettségek teljesítésének elmaradása esetén a magatartás megszegője 50000 forintig terjedő, ismételten kiszabható pénzbírsággal sújtható.

30. § Amelyik ingatlannal kapcsolatban az önkormányzat településképi kötelezési eljárást folytat le, – az időközben bekövetkező tulajdonosváltás esetét kivéve –az három évig nem veheti igénybe az önkormányzat által meghirdetett, 34. § (1) bekezdése szerinti támogatást.

31. § (1) A településképi bírságot tizenöt napon belül, átutalással vagy postai úton az Önkormányzat bankszámlájára kell befizetni.

(2) A kiszabott bírság befizetésének elmaradása esetén, a bírság adó módjára behajtható.

(3) A bírságot az önkormányzat köteles a településkép megjelenésében szerepet játszó beruházásokra fordítani.

32. § (1) Az önkormányzat az éves költségvetésében erre a célra elkülönített alap terhére pályázatot írhat ki az épületek, kerítések hagyományos településképhez való illeszkedésének megteremtése érdekében.

(2) Az önkormányzat a településen működő civil szervezetekkel közösen az esztétikus településkép kialakítására ösztönző pályázatot írhat ki.

33. § Jelen rendelet 2018. március 01-jén lép hatályba.

34. § (1) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(2) E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.

35. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Győrladamér Község Önkormányzata képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2005. (V.3.) önkormányzati rendelet 22. §-a és az előtte lévő „Települési értékvédelem” alcím.