Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (V.18.) önkormányzati rendelete
A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL 2018-05-18-tól
Hatályos: 2021. 12. 22Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018 (V.18.) önkormányzati rendelete
A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL 2018-05-18-tól
Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdésben foglalt feladatkörében eljárva, a Tolna Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja Sióagárd településképére jellemző elemek meghatározása és védelmük módjának és eszközeinek elrendelése.
A rendelet hatálya, mellékletei
2. § (1) Jelen rendelet hatálya Sióagárd közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen építési telket kialakítani, azon építési tevékenységet folytatni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: A településkép-védelmi terület lehatárolása
b) 2. melléklet: Az épületek keresztmetszeti korlátja
c) 3. melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter
d) 4. melléklet: Településképi véleményezés kérelem
Településképi követelmények
A község egész területére vonatkozó szabályok
3. § (1) Az építés általános szabályai
(1a) A telkek beépítése során az előkert méretét a környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan kell biztosítani. Újonnan beépítésre szánt területen és újonnan kialakított telekcsoportnál legalább 5,0 m előkertet kell biztosítani.
(1b) A meglévő közterületeteken kívül a beépítésre szánt területen közterületet alakítani a szabályozási vonalak figyelembe vételével lehet.
(1c) Szintalatti beépítés csak az építési helyen belül létesíthető, nagysága nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.
(1d) Az oldalhatárra épített udvari épületszárnyat nyeregtetővel kell kialakítani.
(1e) A hátsókert azokban az építési övezetekben zérus értékűnek tekintendő, amelyekben a megengedett beépítés 40 %, vagy annál több, a beépítés oldalhatáronálló, vagy zártsorú és telek területe nem éri el a 400 m2-t.
(1f) Falusias és kertvárosias lakóterületen 1 telken belül a beépítés nem lehet több, mint 350 m2.
(1g) Utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet 8,0 m-nél több.
(1h) A Kbi jelű boridegenforgalmi területen kötelező magastető létesítése és a hagyományos építőanyagok használata a homlokzatokon.
4. § (1) A zöldfelület alakításának szabályai
(1a) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(1b) A meglévő közterületeteken kívül a beépítésre szánt területen közterületet alakítani a szabályozási vonalak figyelembe vételével lehet.
(1c) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(1d) A telek zöldfelületébe parkoló, út, járda, terasz, nem számítható be, de beleszámít a nem szilárd (vízáteresztő) burkolatú kerti út.
(1e) Bármely építési övezet telkén lakásonként legalább 20 m2 zöldfelületet kell biztosítani.
(1f) A közüzemi vezetékek elhelyezésének szabályai
5. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(1a) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(1b) Beépítésre nem szánt területeken - általános mezőgazdasági terület kivételével - új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, mezőgazdasági gazdasági építmény, stb) létesíthető.
(1c) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(1d) Belterület újonnan ellátásra kerülő részén elektromos és hírközlési hálózatot földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(1e) A föld feletti vezetésű meglevő gyenge és erősáramú hálózatok esetén, új elektronikus hírközlési hálózatot a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(1f) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(1g) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(1h) Reklámok elhelyezésének szabályai
6. § (1) Külterületen 4 m2-t meghaladó területű, belterületen 1 m2-t meghaladó területű reklám célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó közterületen és a magánterület közterületről látható részén nem helyezhető el.
(2) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás céljából a belterületen is lehet 4 m2-t nem meghaladó reklámfelületet elhelyezni.
(3) Reklám célú homlokzatfestés, reklámfelület, reklámhordozó tájképvédelmi területen, régészeti lelőhely területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében nem helyezhető el.
Településkép-védelmi területre vonatkozó szabályok, a településkép-védelmi terület lehatárolása
5. § A leányvári pincefalura jellemző településkép védelme érdekében településkép védelmi terület kerül kialakításra az 1. mellékletben jelölt határok között. A településkép-védelmi terület sajátos építési szabályai
6. § A településkép védelmi területen az épületek felújítása, átalakítása, bővítése, valamint új épület létesítése során, az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
1) Településképvédelmi területen az épület funkcióváltása, homlokzatát érintő átalakítás, az épület bővítése és új épület létesítése az önkormányzati tervtanács támogató véleménye alapján lehetséges.
2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a településképi védelem alatt álló területen lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
3) Új épületek, épületszárnyak létesítése, valamint meglévő épületek átalakítása, bővítése keresztmetszeti korlátját, lehetséges helyszínrajzi kialakítását a 2. melléklet tartalmazza.
4) Meglévő épületet gerincirányba bővíthető.
5) Egymás melletti telkek összevonhatók, de a ráhelyezett épületnek a keresztmetszeti korlátot figyelembe vevő bontottságúnak és a szokásos telekméretnek megfelelő tagoltságúnak kell lenni.
6) Az utcára merőleges gerincű épületek funkcionálisan összeköthetők a párkány alatt 60 cm-el záródó és az utcai homlokzattól 60 cm-el visszahúzott, maximum 2,0 m széles lapostetős tömeggel. Ugyanilyen elven új épület is építhető.
7) A telken második épület is építhető a hátsókertbe, ha a hátsókert mérete eléri a 12,0 m-t.
8) Az épületek tetőidoma nyeregtető lehet.
9) A tető lejtésének 37 és 45 fok között kell lennie.
10) A tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.
11) A tetőtér a keresztmetszeti korlát figyelembevételével beépíthető. Ablakot, ha lehetséges az oromfalon kell nyitni. E lehetőség hiányában csak tetősíkban fekvő ablak létesíthető az utcáról nem látható oldalon. A nyílás/tetőfelület arány nem haladhatja meg a 10 %-ot.
12) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 30 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.
13) A homlokzati falfelületek csak fehérek lehetnek.
14) Az egyes homlokzatokon a nyílás/tömör fal arány nem haladhatja meg a 17 %-ot, a kihajtott zsalu pedig nem ütközhet.
15) Az épület utcai oldalán az épület tömegéből kiharapott tornác kialakítható, de erkély nem.
16) Nem létesíthető fém kémény.
17) Közterületről látható oldalon sem tetősíkba fekvő, sem tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
18) A telekhatár kertészeti eszközökkel jelölhető, de kerítés nem építhető.
A településkép védelem érvényesítési eszközei, a településkép-védelem eszközei
8. § A településkép védelem célját szolgálja
a) a településképi szakmai konzultáció,
b) a településképi véleményezési eljárás,
c) a településképi bejelentési eljárás,
d) a településképi kötelezés.
10. A településképi szakmai konzultáció
9. § A helyi védelem alatt álló épületeken, az 1. mellékletben lehatárolt településkép védelmi területen, a Ki jelű idegenforgalmi és a Kbi jelű boridegenforgalmi területen építési engedély kérelemmel, vagy bejelentési kötelezettséggel terhelt tervezett tevékenység esetén az önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít. A településképi véleményezés
10. § A polgármesternek településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatnia a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 26. §-a és 26/A. §-a szerint, az 1. mellékletben lehatárolt településkép védelmi területen, valamint a Ki jelű idegenforgalmi és a Kbi jelű boridegenforgalmi területen építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek, továbbá az építmények rendeltetésének, településképet érintő homlokzatának átalakítására irányuló építési, tervezési tevékenység esetén.
11. § A véleményezési eljárást a 4. melléklet szerinti kérelemmel kell kezdeményezni.
12. § A polgármester a településképi véleménye kialakításához az Önkormányzati Tervtanács szakmai véleményét kéri ki.
13. § A tervtanács ülése előtt legalább 8 munkanappal kell a vélemény iránti kérelmet és a mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt benyújtani és ahhoz az ÉTDR-tárhelyen a polgármesternek hozzáférést biztosítani.
14. § A véleményezési eljárás során a Kormányrendelet 26. § (3) bekezdésében, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) a telepítéssel, megjelenéssel, és az illeszkedéssel kapcsolatban:
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
ab) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosított lesz-, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképi követelményeknek.
b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban:
ba) a földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozzaza-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban:
ca) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
cb) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
cc) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,
cd) a terv településképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
ce) e. a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.
d) a határoló közterülettel való kapcsolatban a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása és ebből eredő használata:
da) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
db) korlátozza-, vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
dc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, továbbá
dd) ebből eredően a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő - beavatkozásokra.
15. § A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és a Polgármesteri Hivatal által záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
12. A településképi bejelentés
16. § (1) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a helyi védelem alatt álló épületeken, az 1. mellékletben lehatárolt településkép védelmi területen, a Ki jelű idegenforgalmi és a Kbi jelű boridegenforgalmi területen az épület közterületről feltáruló homlokzata, annak színezése, tetőhéjalás megjelenésének megváltoztatása, valamint a reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
13. A településképi kötelezés
17. § (1) A polgármester a jelen rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegőjével szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) Indokolt esetben a településképi követelmények megszegése vagy nem teljesítése esetén a magatartás elkövetőjével szemben a településképet rontó megoldás súlyosságától függően 30.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi írságot szab ki.
(3) Az (1) bekezdés szerint jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül
14. A tervtanács működtetése
18. § Sióagárd község a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgálva az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából tervtanácsot hoz létre és működtet.
19. § (1) A tervtanács elnökből, és 3 tagból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken – szavazati jog nélkül – részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.
(2) A tervtanács határozatképességéhez legalább 3 szavazati joggal rendelkező személy szükséges
(3) A tervtanács elnöke az önkormányzat főépítésze, aki a tervtanács munkáját vezeti. Munkáját, szakmai titkára segíti, aki a polgármesteri hivatal köztisztviselője.
(4) A tervtanács tagjai azok a természetes személyek lehetnek, akik az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott mesterfokozatú képzésben szerzett szakképzettséggel (korábban egyetemi végzettséggel) valamint legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek.
(5) A tervtanács tagjait a főépítész javaslatára a polgármester kéri fel.
20. § A Tervtanácsban való részvételre a tervtanács tagjait a polgármester legfeljebb 4 évre kéri fel, mely felkérés meghosszabbítható.
21. § A tervtanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a tervezőt, a képviselő-testület adott témában érintett tagját, valamint az elsőfokú építési hatóság képviselőjét.
22. § A Tervtanács működését a szavazati joggal nem rendelkező meghívottak távolmaradása nem érinti.
23. § A tervtanács ülését szükség szerint tartja, melyen megtárgyalja az ülés előtt legalább 8 munkanappal benyújtott terveket.
24. § A tervtanácsi szakmai véleményezés előtt egyszeri alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít, amelyre az adott ügy elbírálásához szükséges dokumentációt kell bemutatni.
25. § A tervtanács véleményében a tervdokumentációt engedélyezésre
a) ajánlja,
b) nem ajánlja.
Az építészeti örökség helyi védelme, a védelme tárgya, fokozatai
26. § (1) Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt a rendelet 3. számú melléklete védendőnek minősít.
(2) A helyi védelemnek két fokozata van.
a) A H1 jelű védelem az épület teljes külső megjelenésére terjed ki,
b) A H2 jelű védelem csak az épület valamely megnevezett részértékére vonatkozik.
A védett épületekre vonatkozó építési szabályok
27. § (1) A helyi értékvédelem alatt álló épületek felújítása, átalakítása, bővítése során az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.
a) Az épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani, amit a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
b) Fésűs beépítésnél az oldalhatáron álló épület az utcafronti homlokzati síktól mért 7,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.
c) Az épületek tetőhéjalásához égetett agyag, vagy beton cserepet kell használni a vörös szín valamely árnyalatában.
d) A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
e) Nem helyezhető el az utcai homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
f) Nem létesíthető fém kémény.
g) Közterületről látható oldalon tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
(2) A helyi védettség alá vont épületek rontott homlokzata esetén az alábbi javítások válhatnak szükségessé:
a) megfelelő felületképzés és szinezés,
b) tagozatok, eredeti arányú nyílászárók visszaállítása,
c) a homlokzatok, tetők rosszul átépített részeinek visszaállítása,
d) a fő tömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontása, vagy építészeti egységet eredményező átépítése,
e) a kerítések , kapuk visszaállítása, illetve utcaképhez illeszkedő átépítése.
(3) A védelem nem akadályozza az épület belső átalakítását, korszerűsítését és a 2. számú mellékletben bemutatott módon való bővítését.
A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
28. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
29. § (1) A 27. § szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(2) Nem adható önkormányzati támogatás ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Záró rendelkezések
30. § (1) E rendelet az elfogadástól számított 15. napon lép hatályba
(2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
A 3. melléklet a Sióagárd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.