1. § Arnót Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

2. § Arnót Község Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja szervei jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.

3. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ-ben) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

4. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére, alkalmazottjára.

5. §¹ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

6. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében, Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

7. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2)⁵⁶ A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre, és társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörök címzettjei az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév december 30. napjáig beszámolni kötelesek.

(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület (2) bekezdésben felsorolt szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

8. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.

(2)⁷⁸ A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselők névsorát az 2. függelék tartalmazza.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább hét alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A Képviselő-testületi ülésekről videó felvétel készülhet, melyet a település honlapján és a Kábel Tv-ben lehetőség szerint közzé kell tenni.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:

11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában szabályozott esetekben.

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(3) Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése írásbeli meghívó nélkül rövid úton (pl. telefonon) 4 napon belüli időpontra, akár az összehívás napjára is összehívható a napirend megjelölésével. Ilyen esetben a sürgősség okát közölni kell.

12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikusan a képviselő által megadott e-mail címre és papír alapon kézbesítő útján, vagy postai úton történik.

(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább a képviselők 1/4-e kérte.

13. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

14. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg elektronikus úton kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.

(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a meghívó kiküldésének időpontjában a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint elektronikus úton a település honlapján a lakosságot tájékoztatni kell.

15. § A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

16. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti, és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.

17. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több, mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a polgármester a képviselő-testület ülését felfüggeszti. Amennyiben egy óra elteltével sem áll helyre a határozatképesség, úgy ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

18. § (1) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.

19. § A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

20. § A polgármester vitavezetési feladatai:

21. § A polgármester utolsó napirendi pontként beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

22. § (1) Az ülés rendjének fenntartása érdekében, az ülés vezetője (a polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület korelnöke) felel.

(2) E körben az ülés vezetője figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, aki felszólalásában tartósan eltér a napirend témájától, rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az ülés vezetője kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(4) Ha a hallgatóság részéről a rend nem tartható fenn, az ülés vezetője szünetet rendelhet el.

23. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

24. § (1) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek, és az érintett bizottságok elnökének kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.

(3) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

25. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható, mely szóban és írásban is előterjeszthető

(4) A sürgősségi előterjesztés napirendre tűzéséről a Képviselő-testület napirend előtt szavaz.

(5) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

26. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

27. § A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 8 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.

28. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 8 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.

(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 8 napon belül írásban adja meg válaszát.

29. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

30. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan, nem önálló indítványként módosító javaslat nyújtható be.

(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.

31. § (1) A módosító javaslatokat 1 nappal az ülés előtt írásban, indokolt esetben az ülésen lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(2) A módosító javaslat ismertetését követően a polgármester a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

32. § A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

33. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

34. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.

35. § A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglaltak szerint kell alkalmazni

36. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

37. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.

38. § (1) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(2) A kihirdetés módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

39. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A szavazás nyíltan történik, kézfeltartással.

40. § (1) Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület által megválasztott 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, mely a szavazást követően megállapítja a titkos szavazás eredményét és tájékoztatja róla a képviselő-testületet. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46 §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

41. § (1) Név szerint szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom, nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

42. § Minősített többség szükséges – a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl – a következő ügyekben:

43. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban nyilvántartást kell vezetni.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.

(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát, módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.

44. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

45. § (1) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő települési képviselő írja alá.

46. § A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

47. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi bizottságokat hozza létre:

48. § (1) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(2) Minden esetben csak az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé a következő ügyek:

49. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.

(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.

(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3 munkanappal korábban a bizottság tagjait, a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével. A bizottságok üléséről a nyilvánosságot a bizottsági tagok részére történő meghívó küldéssel egyidejűleg kell értesíteni, az önkormányzat hirdetőtábláján és a honlapon.

(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:

50. § (1) A bizottságok döntéseire az Mötv. 60. § és az SZMSZ szabályait kell alkalmazni.

(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a korelnök bizottsági tag vezeti.

52. § A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

53. § (1) A képviselő köteles:

54. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül, az Mötv. 39. § (1) bekezdése alapján vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

55. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést haladéktalanul átadja a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának, amely azt kivizsgálja.

(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

56. § (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(2) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

(3) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

(4) A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a korelnöknek adja át, illetve részére juttatja el.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át.

(6) A polgármester a polgármesteri tisztséget főállásban látja el.

57. § A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester e tisztsége megszűnik megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján.

58. § (1) A polgármester - pályázat alapján, a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelően határozatlan időre nevez ki a jegyzőt.

(2) A polgármester a jegyzői állás betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetére- legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője útján gondoskodik.

59. § (1)¹² A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

61. §¹³ A hivatal ügyfélfogadási rendje: Az Arnóti Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje:

62. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. Az önkormányzat társulásainak felsorolását a 4. függelék tartalmazza.

63. § (1) A képviselő-testület minden év november havában közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 15 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülés összehívására és lefolytatására e rendelet előírásait kell alkalmazni.

64. § (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Hivatal vezetői, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.

(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.

(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.

65. § (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

66. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

67. § A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

68. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében meghatározottak szerint a költségvetés végrehajtásáról saját hatáskörben döntsön.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 10 / 2012.(VI.06 ) rendeletben állapítja meg.