Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 15. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, továbbá a 17. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:  

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló közterületre.
2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. épület: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen ideiglenesen elhelyezett 20 m²-nél nagyobb alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál;
2. közterület: az Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közútként, közparkként nyilvántartott, továbbá a közútnak, közparknak nem minősülő magánterületnek az önkormányzat tulajdonában álló, a közforgalom számára megnyitott és kijelölt része;
3. pavilon: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, a közterületen ideiglenesen elhelyezett 0-20 m² alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére vagy közösségi funkciók kielégítésére szolgál;
4. szórólaposztás: kis terjedelmű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása;
5. zöldfelület: a közterületen létrejött természetes felület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a – jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú – földútnak minősülő utat.

 3. A közterület-használat általános követelményei

3. § A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza vagy korlátozza.

(2) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra nem használható, ha a szabályozási terv, a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet vagy e rendelet a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást vagy tilalmat ír elő.

5. § Ha e rendelet nem tiltja, a közterület a rendeltetésétől eltérő célra tulajdonosi hozzájárulás nélkül szabadon vagy az Önkormányzatnak a közterület-használathoz való hozzájárulásáról szóló döntése alapján használható.

6. § (1) A közterület a rendeltetésétől eltérő célra szabadon használható, ha a használat célja:

1. az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának a céljait szolgáló építmények, berendezések elhelyezése és fenntartása,
2. a közút kezelője és üzemeltetője által végzett fenntartási munka, valamint a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezése és fennmaradása,
3. az élet- vagy balesetveszély elhárításához szükséges munkálatok és tevékenységek végzése,
4. a közterület-fenntartói vagy közrendvédelmi, közbiztonsági létesítmény, berendezés elhelyezése,
5. a futóverseny útvonala és a futóversenyhez kapcsolódó 50 m²-t meg nem haladó közterületet érintő használat,
6. a Budapest Főváros Önkormányzata által szervezett lomtalanítási munkálatok elvégzése,
7. a települési szilárdhulladék-gyűjtő vagy törmeléktároló konténer 24 órát meg nem haladó kihelyezése,
8. a nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezet által végzett adománygyűjtés és ételosztás, valamint az ehhez szükséges berendezés elhelyezése.

(2) Az Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, az ezek fenntartásában lévő intézmény vagy az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által szervezett rendezvényhez kapcsolódó közterület-használat a közterület rendeltetésével eltérő célra is történhet. Az Önkormányzat a saját beruházásához kapcsolódóan a közterületet szabadon használhatja. A 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság a rendeltetésétől eltérő, nem építési célra a közterületet szabadon használhatja.

(3) A közterület politikai rendezvény megtartása céljából szabadon használható, ez azonban nem vonatkozik a politikai rendezvény színhelyén gyakorolt kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenységre.

7. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célra a 6. §-ban meghatározott cél fennállása esetén sem használható, ha

a) a közpark besorolású közterületen tervezett használat az ott lévő zöldfelületet helyrehozhatatlanul károsítja,

b) olyan járdaszakaszt érint, ahol a közterület használata az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná, vagy

c) a közterület használata – a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott tevékenység kivételével – a közútnak a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban meghatározott vasúti átjárót jelölő jelzőtáblától számított 100 méteres szakaszát érintené. 

8. § (1) A közterületek a rendeltetésszerű használat védelme érdekében övezetekbe tartoznak. Az övezeti besorolást az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az 1. melléklet szerinti védendő területen a közterület a rendeltetésétől eltérő célból a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott tevékenység végzésére nem használható.

9. § A közterület a rendeltetésétől eltérő célból a következő tevékenységekre nem használható:

1. pavilon vagy épület létesítésére, kivéve, ha az helyi építési szabályzatban meghatározott közterületi helyszínen történik,
2. az üzleten kívül a termék vásárlóknak történő bemutatására és értékesítésére (a továbbiakban: árubemutatás) 10 m²-t meghaladó területen,
3. a nem önjáró mozgóboltból történő kereskedelmi tevékenységre,
4. a közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű egy naptári éven belül legfeljebb három napos időtartamot meghaladó elhelyezésére,
5. a járműnek a jármű eredeti rendeltetésétől eltérő szolgáltatási tevékenység céljából történő használatára,
6. jármű iparszerű javítására,
7. rendezvény kiszolgáló területén belül parkoló kialakítására,
8. a belső vendégtérrel nem rendelkező, szeszesitalt forgalmazó vendéglátó-ipari egység kialakítására, fennmaradására, továbbá az ezek előtti terasz létesítésére,
9. göngyölegtárolásra,
10. használtcikk-piacra,
11. állatforgalmazásra, továbbá
12. a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeiről szóló jogszabály szerint a közterületen nem értékesíthető termék forgalmazására.

10. § (1) A közterület nem használható olyan tevékenységre, amelynek a gyakorlásához jogszabály településképi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi, a településképi eljárást azonban a kötelezett nem kezdeményezte, a kezdeményezést elutasították, vagy a településképi eljárásban hozott döntésben foglalt feltételeket a kötelezett nem teljesítette.

(2) A vendéglátó terasz és vendéglátó előkert létesítéséhez szükséges közterület használatához az Önkormányzat az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban az építmény rendeltetési céljának megfelelő és a helyszíni adottságok figyelembevételével előírt követelmények betartása esetén járul hozzá.

11. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerinti mozgóbolt céljára történő közterület-használat esetén a közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 20 m²-t. Mozgóboltból történő kiskereskedelmi tevékenység céljából az Önkormányzat a közterület használatához a Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út – Kerepesi út – Nagy Lajos király útja – M3 autópálya bevezető szakasza által határolt területen belüli közterületre járul hozzá.

(2) A közterület-használat mértéke nem haladhatja meg a 15 m²-t, ha a közterületet idényjellegű zöldség-gyümölcs árusításra használják.

12. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatra történő alkalmassá tételéről, lezárásáról, illetve a használható állapotban tartásáról a használó, ha a használatra való jog az Önkormányzat döntésén alapul, a döntés szerinti jogosult gondoskodik.

(2) Ha a közterület használatához való jog az Önkormányzat döntésén alapul és a használati jog megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti, a rendeltetésének megfelelő állapotát haladéktalanul helyreállítani, és a közterületet az Önkormányzatnak tisztán átadni.

(3) A használattal elfoglalt közterületrészt és közvetlen környezetét úgy kell helyreállítani, hogy a rendeltetésszerű használatra legalább a környezetével megegyező módon alkalmas legyen.

(4) A közterület-használattal járó kötelezettségek szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

4. A közterület-használatról szóló hatósági döntés

13. § A közterület rendeltetésétől eltérő használatához az Önkormányzat tulajdonosi minősége alapján, diszkrecionális jogkörben, meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig járulhat hozzá.

14. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás nem pótolja a jogszabályban előírt hatósági vagy szakhatósági engedélyeket.

(2) Az Önkormányzatnak a közterület-használatról hozott döntése nem korlátozhatja másnak a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatára az Önkormányzat döntésével szerzett jogának a gyakorlását.

(3) Azonos közterületet érintő, azonos időpontban történő közterület-használatra benyújtott több kérelem közül a korábban benyújtott kérelem a későbbit megelőzi, ha a később benyújtott kérelemben megjelölt tevékenység a korábbi kérelem szerinti tevékenységet akadályozná, vagy annak gyakorlását korlátozná.

15. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához való hozzájárulás tárgyában az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt, ha a döntés

a) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilonon, az utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezésen reklám elhelyezéséről szól, vagy

b) az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján értéknövelő beruházással megvalósuló közterület-használat esetén a beruházás költségének a közterület-használati díjba történő beszámításáról rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a döntési jogkörét – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottságra ruházza át.

(3) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a Polgármesterre ruházza át a döntési jogkörét a következők tekintetében:

a) a filmforgatásra irányuló közterület-használat jóváhagyása, valamint

b) döntés az átalánydíj megfizetéséhez kötött közterület-használatról.

(4) A Képviselő-testület a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás iránti kérelem tárgyában a jegyzőre ruházza át a döntési jogkörét:

a) a 3 hónapot meg nem haladó építési tevékenység végzésével összefüggésben állványzat, építőanyag és építési törmelék tárolásához, építési területen létesített egyéb konténer elhelyezéséhez, építési tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolásához, továbbá építőanyag-szállítás közterület-foglalásához kapcsolódó közterület-használat,

b) az ünnepek előtti egyedi árusításhoz, a művészeti jellegű tevékenységhez, a mutatványos tevékenységhez, továbbá a szórólaposztáshoz kapcsolódó közterület-használat, továbbá

c) a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó időtartamra a közterületre történő kihelyezéséhez kapcsolódó közterület-használat

ügyében.

(5) A Képviselő-testület egyedi ügyben a hatáskört bármikor magához vonhatja.

16. § A döntéshozatalt megelőző hatósági eljárás során a nem érdemi döntés meghozatala a jegyző hatáskörébe tartozik.

17. § A végrehajtást az önkormányzat önálló bírósági végrehajtó útján foganatosítja.

18. § A közterület-használathoz való hozzájárulást

a) a szórólaposztás esetén a szolgáltatás megrendelőjének,

b) az épület és a pavilon esetén a tulajdonosának,

c) az építési engedélyhez kötött építmény, valamint az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek,

d) a törmeléktároló konténer tulajdonosának,

e) az a)-d) pontban nem szabályozott esetben a használónak

kell kérnie.

19. § Az eljárás során vizsgálni kell a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, útügyi, közegészségügyi és köztisztasági előírásoknak, valamint a kereskedelmi és turisztikai jogszabályoknak és szempontoknak való megfelelést.

20. § Az eljárásban hivatalból kell beszerezni:

1. a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott eljárásban hozott érdemi döntést és
2. a mozgóboltból történő vendéglátásra, a zöldség-gyümölcs árusításra és a vendéglátó- ipari teraszra vagy vendéglátó-ipari előkertre vonatkozó főépítészi véleményt.

5. Adatkezelés

21. § (1) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott adatkezelésen kívül a kérelmező telefonszámát, elektronikus levélcímét, adószámát, adóazonosító jelét, továbbá a 23. § e) pontban meghatározott megállapodásban szereplő személyes adatokat az adatkezelő kizárólag a közterület-használati jogosultság és kötelezettségek megállapítása, valamint a hatósági szerződés megkötése céljából kezeli.

(2) Az adatkezelés időtartama az eljárás megszűnése esetén a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott időtartam, a közterület-használathoz való hozzájárulás esetén a hatósági szerződés megszűnését követő 5 év.

(3) A személyes adatokat az adatkezelő a közterület-használat ellenőrzése céljából az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szerv részére, végrehajtás céljából az önálló bírósági végrehajtó részére továbbítja.

II. Fejezet

A közterület-használati eljárás

6. A hozzájárulás iránti kérelem formai és tartalmi követelményei

22. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet – a (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a kérelem benyújtására jogosultnak a használat megkezdése előtt legkésőbb 60 nappal kell benyújtania.

(2) A közterület-használatra irányuló kérelmet a használat megkezdését megelőző legalább 8 nappal kell benyújtani, ha a közterület-használat a harminc napot nem haladja meg, és a kérelem 50 m²-nél kisebb terület használatára irányul.

(3) A kérelem benyújtására a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány szolgál.

23. § A kérelemhez csatolni kell:

1. a gazdasági társaság kérelmező aláírási címpéldányának egyszerű másolatát,
2. a használni kívánt közterület elhelyezkedését és nagyságát feltüntető méretezett helyszínrajzot, amelyen szerepel a határoló közterületek megnevezése is,
3. az eljárási illeték befizetését igazoló bizonylat másolatát,
4. zöldfelület használata esetén fényképekkel kiegészített állapotfelmérési dokumentációt,
5. ha a közterületet nem a közterületen álló felépítmény (épület vagy pavilon) tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy között létrejött, a felépítményben folytatott tevékenységre vonatkozó megállapodást,
6. a rendezvény esetében a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződést,
7. a közút kezelőjének a hozzájárulását, ha a közterület-használat olyan tevékenység gyakorlásához kapcsolódik, amely csak közútkezelői hozzájárulással gyakorolható, feltéve, hogy azt nem a jegyző adja ki,
8. a közút igénybevétele esetén a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulást,
9. a világörökség, kulturális örökség részét képező területeken a műemlékvédelmi hatóság engedélyét,
10. mozgóboltból történő vendéglátás esetén a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványtervét,
11. zöldség-gyümölcs árusítása esetén az árusítóhely látványtervét, vendéglátó-ipari terasz és vendéglátó-ipari előkert esetén a terasz és az előkert látványtervét is.

7. Az óvadék

24. § (1) A közterület használója a használat feltételeként – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – óvadékot köteles fizetni legkésőbb az Önkormányzatnak a közterület-használatra vonatkozó döntése meghozataláig, és az óvadék mértékével azonos összegre a közterület használatára jogosult számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazást köteles adni az állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási, tisztántartási kötelezettség elvégzésének a költsége és a közterület-használati díj megfizetésére vonatkozó megbízás teljesítésére.

(2) Nem kell óvadékot fizetni a közterület-használatért, ha a használat a 3 hónapot nem haladja meg.

25. § (1) Az óvadék mértéke a közterület-használati díj tíz havi összege.

(2) Az óvadék a szerződés megszűnésekor visszajár, ha a használó

a) az állagmegóvási, karbantartási kötelezettségének eleget tett,

b) az eredeti állapotot helyreállította, és

c) a használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

8. A közterület-használatról szóló önkormányzati döntés formai és tartalmi követelményei

26. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulásról történő döntés önkormányzati hatósági ügy, amelyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás tárgyában az Önkormányzat határozathozatal helyett hatósági szerződést köt.

27. § (1) A hatósági szerződés – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb 5 évre köthető meg.

(2) A közösségi közlekedési megállóhely fedett utasváróján elhelyezett reklámhirdetésre a hatósági szerződés legfeljebb 15 évre köthető meg.

28. §   A 27. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül a hatósági szerződésben fenyőfa árusítására az adventi időszakban legfeljebb 21 napig tartó közterület-használathoz lehet hozzájárulni.

29. § Ha a hatósági szerződés a közterület rendeltetéstől eltérő használatát egy évet meghaladó időtartamban állapítja meg, és az Önkormányzat a közterület saját célú hasznosításáról vagy használatáról döntött, a hatósági szerződés megszűnését megelőző legalább hat hónappal írásban értesíteni kell a használót arról, hogy a hatósági szerződés nem hosszabbítható meg.

30. § A hatósági szerződés – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:

1. a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét, elektronikus kapcsolattartási címét,
2. a jogosult gazdálkodó szervezet, társasház székhelyét, a képviseletére jogosult nevét, levelezési címét, elektronikus kapcsolattartási címét,
3. a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a szerződés hatályos,
4. a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek a meghatározását, a hozzájárulástól eltérő, más célra történő használat tilalmát,
5. a főépítészi, közútkezelői, forgalomtechnikai kikötéseket, egyéb hatósági, szakhatósági előírásokat és kikötéseket, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást, valamint kötelezettségvállalást az előírások teljesítésére és betartására,
6. kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a jogosult a tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által előírtakat a használat teljes időtartama alatt betartja,
7. kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén a használó a közterület eredeti állapotát kártérítési igény nélkül helyreállítja, továbbá az eredeti állapot helyreállítása elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
8. a közterület-használati díj mértékét és megfizetésének a módját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, valamint a díjfizetési határidő elmulasztásának a jogkövetkezményeit,
9. a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási, tisztántartási és helyreállítási kötelezettség előírását,
10. a közterület-használati jog átruházásának a tilalmát és
11. a hatósági szerződés megszűnésének az eseteit.

31. § A hatósági szerződést a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a kérelmezőnek alá kell írnia, ennek hiányában az eljárás megszűnik.

32. § A hatósági szerződést és a közterület-használati kérelem elutasításáról szóló döntést meg kell küldeni az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervnek.

33. § A hatósági szerződés eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a közterület használója köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

9. A közterület-használati szerződés megszűnése, szüneteltetése

34. § (1) A hatósági szerződés megszűnik:

1. a hatósági szerződésben meghatározott idő elteltével,
2. a hatósági szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
3. a hatósági szerződésben foglaltak, a közterület-használattal kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabály vagy a törvényességi felügyeletet ellátó hatóság előírásainak a megsértése miatti felmondással,
4. a használatba adott közterület tulajdonosának vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel,
5. a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság érvényességének a megszűnésével, vagy ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultságát egyéb okból elveszíti,
6. a jogosult halálával vagy jogi személy, gazdasági társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével,
7. ha a jogosult írásban bejelenti, hogy a közterület használatával felhagy,
8. ha a közterület használatát és rendjét érintő jogszabály megváltozása a közterület-használatot kizárja, vagy
9. a jogosult a hatósági szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségének az írásban megküldött fizetési felszólításban megadott határidőben nem tesz eleget.

(2) Megszüntethető a hatósági szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének a feltételeit a jogosult nem megfelelően teljesíti.

35. § (1) Ha a hatósági szerződés a benne foglalt használati idő elteltét megelőzően szűnik meg, a jegyző írásban értesíti a jogosultat a hozzájárulás megszűnéséről és az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettségéről. Nem kell értesítést küldeni a szerződés megszűnéséről, ha a megszűnés a 34. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott okból történt.

(2) A hatósági szerződés megszűnése esetén a jogosult által már befizetett közterület-használati díj időarányos része visszajár. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell

a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,

b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel,

ha az óvadék ezeket a költségeket nem fedezi.

36. § (1) Közérdekből a közterület-használat szünetelését lehet elrendelni. A szünetelés nem lehet hosszabb, mint a hatósági szerződés megszűnéséig még hátralévő idő.

(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába.

(3) A már befizetett közterület-használati díjnak a közterület-használat szünetelése idejének megfelelő időarányos részét vissza kell fizetni. A visszafizetendő közterület-használati díj összegét csökkenteni kell

a) a fennálló közterület-használati díjtartozás összegével,

b) a közterület-használó helyett elvégzett állagmegóvási, karbantartási, helyreállítási költségekkel,

ha az óvadék ezeket a költségeket nem fedezi.

10. A közterület-használat ellenőrzése

37. § (1) Az e rendeletben és a hatósági szerződésben foglalt előírások megtartását a jegyző, a közterület-felügyelő, továbbá a jogszabály szerint a közterületen folytatott tevékenység ellenőrzésére jogosult más szervek ellenőrzik.

(2) Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a kötelezett az eredeti állapot helyreállítása iránti kötelezettségének nem tett eleget, a jegyző gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról.

(3) Ha a befizetett közterület-használati díj vagy az óvadék nem fedezi a helyreállítás költségeit, a fennmaradó összegre pénzforgalmi hatósági megbízást kell kiadni.

11. A közterület-használati díj

38. § A közterület használatáért a jogosult közterület-használati díjat köteles fizetni.

39. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. az állami szerv alapfeladatának az ellátásához szükséges közterület-használatért,
2. a fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület-használatért,
3. a taxiszolgáltatás céljára kijelölt állomáshelyekért,
4. az örökségvédelem alatt álló épület építési, karbantartási, felújítási munkáival kapcsolatos közterület-használatért,
5. az 50%-nál nagyobb arányban az Önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata vagy a Magyar Állam tulajdonában levő épületek felújításával vagy ezek beruházásában megvalósuló épületek építésével kapcsolatos közterület-használatért,
6. a szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezéséért,
7. a Magyar Állam, Budapest Főváros Önkormányzata vagy az Önkormányzat tulajdonában álló intézmény, gazdasági társaság által használt, feladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használatáért,
8. a közösségi közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek kialakításáért,

i) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilon, utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgáló berendezés létesítéséhez, a megállóhelyen fülke és várakozóhelyiség elhelyezéséért és fenntartásáért vagy

j) az elektromos töltőállomás közterületi elhelyezéséért addig, amíg a szolgáltatása ingyenes.

(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt mentesség nem terjed ki a megállóhely területén, a pavilonban vagy az ezekhez kapcsolódóan folytatott árusító és vendéglátó-ipari helyiség vagy terasz által elfoglalt területre, valamint a reklám céljára szolgáló felületre.

(3) A közterület-használati díj alóli mentesség nem érinti a használónak a 12. §-ban meghatározott helyreállítási kötelezettségét.

40. § (1) A közterület-használati díj mértékét a közterület-használat m²-ben megállapított területe és a 3. mellékletben meghatározott napi díjtétel szerint kell számítani, az így számított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(2) Ha a közterület a 3. melléklet szerinti több közterületi övezetbe is besorolható, a magasabb övezeti besorolás szerinti díjtétellel kell a díjat számítani.

41. § (1) Épület vagy építmény esetében a közterület-használat m²-ben megállapított területe az épület vagy építmény alapterületével megegyezik. A közterület-használat m²-ben megállapított területébe az épület vagy építmény alapterületén túlnyúló szerkezet, födém merőleges vetülete szerinti területet hozzá kell adni.

(2) A kézből történő utcai árusítás, a szórólaposztás, a mutatványos, továbbá a művészeti tevékenység esetében a közterület-használat díjának a megállapításához az egy fő által elfoglalt területként egy m²-t kell figyelembe venni.

(3) A közterület-használat területének a megállapításakor a töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

42. § (1) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egy napnak számít.

(2) A közterület-használati díjat a közterület használatához való jog tényleges gyakorlásának az időtartamára tekintet nélkül a hatósági szerződés szerinti időtartamra és módon kell megfizetni.

43. § Ha a tervezett közterület-használat a 100 m²-t meghaladja, a napi díjtétel alkalmazása helyett a 3. mellékletben meghatározott díjmértéket kell fizetni.

44. § A Magyar Honvédség a tulajdonában álló épület főbejáratának a homlokzata előtti közterület-használatért átalánydíjat fizet, amelynek napi mértéke 10 000 Ft.

12. Díjbeszámítás értéknövelő beruházás esetén

45. § Ha a közterület-használat jogosultja a közterületen a megvalósításhoz szükséges hatósági engedély birtokában az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a közterület értékét növelő beruházást valósít meg, és a beruházás eredményeként létrejött dolog a műszaki átadását követően az Önkormányzat tulajdonába kerül, a beruházás költsége a közterület-használati díjba beszámít.

13. A díjfizetés

46. § (1) A közterület-használati díjat a 22. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni.

(2) A 300 000 Ft-ot meg nem haladó közterület-használati díj esetén a közterület-használatról szóló hatósági szerződés megkötésének a feltétele a közterület-használati díj teljes összegének a szerződéskötést megelőző megfizetése.

(3) Ha a fizetendő közterület-használati díj összege a 300 000 Ft-ot meghaladja, 300 000 Ft-ot egy összegben kell a szerződéskötést megelőzően megfizetni, a fennmaradó díjat pedig havi ütemezésben a közterület-használati díjról kiállított számlán feltüntetett határidőben kell a jogosultnak megfizetnie.

47. § A díj megfizetését az Önkormányzat által kiadott készpénz-átutalási megbízással vagy az Önkormányzat számlájára történő átutalással kell teljesíteni.

14. A közterület jogellenes használatának a jogkövetkezményei

48. § Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenységre vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületet használ, köteles az ellenőrzésre jogosult szerv felhívására a jogellenes közterület-használatot az előírt határidőben megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának a helyreállítására.

49. § Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével vagy a megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttathatja, ha az az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár bekövetkezése miatt, a közrend, a közbiztonság, a közterület rendje és rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének az elhárítása érdekében szükséges. Az eredeti állapot helyreállításának a költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

50. § (1) Késedelmes fizetés esetén a jogosult késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.

(2) Közterület-használati díjtartozás fennállása esetén a közterület-használót a jegyző 15 napos határidő tűzésével fizetésre szólítja fel.

(3) Ha a közterület-használati díjat a megismételt fizetési felszólítást követően sem fizetik meg, a hatósági szerződést a jegyző felmondja, és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi a közterület használóját.

51. § A jegyző a jogosult kérelmére a közterület-használati díj részletekben történő megfizetését engedélyezi, ha

1. a kötelezett a kérelmét a fizetési felszólításban megjelölt határidőn belül nyújtja be, és
2. a tartozása összegéről tartozáselismerő nyilatkozatot állít ki.

15. A filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó

 különös rendelkezések

52. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmforgatási célú közterület-használatra (a továbbiakban: filmforgatásra irányuló közterület-használat) e rendelet szabályait ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

53. § (1) A filmforgatásra irányuló közterület-használat feltétele, hogy a kérelmező vállalja:

a) a közterületi utcabútorokban és a burkolatokban bekövetkezett kár, továbbá a filmforgatás miatti vagy azzal összefüggésben harmadik személy által az Önkormányzattal szemben érvényesített kár megtérítését,

b) a forgatás engedélyezett ideje alatt az utcabútorok, szobrok, egyéb közcélú berendezések és kihelyezett tárgyak rendben és tisztán tartását,

c) a keletkezett hulladék elszállítását,

d) a filmforgatással érintett lakosság, intézmények és vállalkozások tájékoztatását a filmforgatással kapcsolatban őket érintő korlátozásokról és a mindennapi életvitelüket esetlegesen zavaró körülményekről,

e) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelíthetőségének a folyamatos biztosítását.

(2) A filmforgatásra irányuló közterület-használat díját a hatósági szerződés megkötésétől számított 8 napon belül kell megfizetni.

54. § (1) A filmforgatásra irányuló közterület-használatért fizetendő díj azonos az Mktv. 3. mellékletében meghatározott díjjal.

(2) Ha a filmforgatásra irányuló közterület-használat fizetőparkoló igénybevételére is vonatkozik, a közterület használatáért az Mktv. 3. melléklet A oszlop 3. sorában meghatározott, a használat céljának megfelelő díjtételt kell alkalmazni.

55. § A filmforgatást akadályozó, de a jogosultnak nem felróható, valamint a rendkívüli természeti esemény esetén az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül az Önkormányzat biztosítja a közterület használatát annyi időtartamra, ameddig az akadály fennállt.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

16. Hatályba léptető rendelkezések

56. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

17. Módosító rendelkezések

57. § A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 27/2014. (XI. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklet 1.1.27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság

Dönt]

„1.1.27. a közterület rendeltetésétől eltérő használatához való hozzájárulás megadásáról kivéve a Képviselő-testület és a Polgármester hatáskörébe tartozó eseteket (…/2018. (…) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés),”

58. § Az SZMSZ 2. melléklet 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke]

55. a filmforgatásra irányuló közterület-használat jóváhagyása, valamint a hatósági szerződés megkötése az átalánydíj megfizetéséhez kötött közterület-használatra (…/2018. (…) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés;)”

59. § Az SZMSZ 3. melléklet a következő 10. ponttal egészül ki:

  [A jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke]

„10. dönt

1. a 3 hónapot meg nem haladó építési tevékenység végzésével összefüggésben állványzat, építőanyag és építési törmelék tárolásához, építési területen létesített egyéb konténer elhelyezéséhez, építési tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolásához, továbbá építőanyag-szállítás közterület-foglalásához kapcsolódó közterület-használatra,
2. az ünnepnapok előtti egyedi árusításhoz, a művészeti jellegű tevékenységhez, a mutatványos tevékenységhez, továbbá a szórólaposztáshoz kapcsolódó közterület-használatra, továbbá
3. a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó időtartamra a közterületre történő kihelyezéséhez kapcsolódó közterület-használatra vonatkozó (…/2018. (…) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés)

önkormányzati hatósági ügyben.”

18. Hatályon kívül helyező rendelkezések

60. § Hatályát veszti Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatának és a helyi közutak kezelésének rendjéről szóló 48/2015. (X. 21.) önkormányzati rendelete.

61. § E rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 17. és 18. alcím.

            Karácsony Gergely                                                    Dr. Papp Imre

                 polgármester                                                                   jegyző