Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 34/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelete
a III. kerület, Óbuda-Békásmegyer I. szakasz Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 01. 01Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 34/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelete
a III. kerület, Óbuda-Békásmegyer I. szakasz Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés d) pontjában és a 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános előírások
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § E rendelet hatálya Budapest III. kerület Óbuda – Békásmegyer az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.
2. Javasolt, feltételhez kötött szabályozási vonal: Olyan szabályozási vonal, amelyet az érintett közterület tulajdonosa és a csatlakozó ingatlan tulajdonosa megegyezése esetén lehet végrehajtani.
2a.1 Kikötő: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 20. pontjában meghatározott fogalom.
2b.2 Kikötői létesítmény: a kikötő, valamint a mederhasználati vízilétesítmények partkapcsolata részére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület.
2c.3 Kikötői létesítmények osztályai (a továbbiakban: kikötői osztályok):
a) Csónak kikötői osztály: Gépi berendezés nélkül hajtott kedvtelési célú és egyéb sportcélú csónakok, vízi sporteszközök, valamint kísérő kisgéphajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló és kapcsolódó létesítményei.
b) Karbantartó kikötői osztály: Rendeltetésszerű használatot nem teljesítő motoros kis- és nagyhajók huzamosabb tartózkodására, karbantartására, üzemanyag-feltöltésére és javítására szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
c) Közforgalmú személyhajó kikötői osztály: közszolgáltatási szerződés nélkül helyi vagy helyközi személyszállító szolgáltatást ellátó, városnéző és charterhajózási céllal közlekedő személyszállító motoros nagyhajók – kivéve kabinos turistahajók – fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgálóközforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
d) Közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály: Költségvetési szerv által fenntartott, vagy vele együttműködésben üzemeltetett, sport és szabadidős célú tevékenységet szolgáló közönségforgalmi úszólétesítmény vagy egyéb partkapcsolattal rendelkező vízilétesítmény (így különösen víziszínpad, lebegő uszoda, vagy sétány stb.), mely további úszólétesítmény kikötésére nem szolgál.
e) Közösségi közlekedési személyhajó kikötői osztály: Közfeladatot ellátó szervezet által helyi, helyközi vagy révhajózási hivatásforgalmú, a közösségi közlekedés részeként személyszállító szolgáltatást ellátó, jellemzően menetrend szerint közlekedő motoros nagyhajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodására) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
f) Kulturális és művelődési célú létesítmény kikötői osztály: Költségvetési szerv által fenntartott, vagy vele együttműködésben üzemeltetett, kulturális, művelődési és oktatási rendeltetésű, vagy történelmi, kultúrtörténeti jelentőségű közönségforgalmi célú úszólétesítmény, közlekedési emlék, tematikus kiállító- és bemutatóhely, mely további úszólétesítmény kikötésére nem szolgál.
g) Motoros kishajó kikötői osztály: kedvtelési célú és egyéb sportcélú motoros kishajók fogadására (utasok ki- és beszállítására, rövid idejű tartózkodásra) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
h) Rendezvényhajó kikötői osztály: vendéglátó- és szórakozóhelyként működő termes személyszállító hajók és egyéb úszólétesítmények (állóhajók) fogadására (utasok ki- és beszállítására, jellemzően huzamosabb tartózkodásra és a napi üzemeltetéshez szükséges tevékenységek elvégzésére) és kiszolgálására szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
i) Tároló kikötői osztály: Rendeltetésszerű használatot nem teljesítő – kabinos turistahajók kivételével – elsősorban motoros hajók fogadására (huzamosabb tartózkodásra és a napi üzemeltetéshez szükséges tevékenységek elvégzésére) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei, amely személyszállító hajók üzemidőn kívüli tárolására szolgál.
j) Vízitaxi kikötői osztály: Vízi személytaxiszolgáltatás keretében működő, személyszállító szolgáltatást ellátó motoros kishajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
3. Kioszk: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.
4. Komfort pont: Korszerű – a higiéniai és az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjából az elvárásoknak megfelelő – illemhely, zuhanyzó és gyermekpelenkázó együttese.
5. Közhasználat céljára átadott terület: Telek – Budapest III. kerület Önkormányzatával kötött külön szerződés keretei között – közhasználatra megnyitott része.
5a.4 Raszter: a parthasználat és a kikötők engedélyezése során egységesen használt területi egység.
5b.5 Nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló kikötői osztályok: karbantartó kikötő, közhasználatú rekreációs célú létesítmény, kulturális és művelődési célú létesítmény, rendezvényhajó-kikötő és tároló kikötő.
6. Szintterületi mutató: Az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.
7. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések
3. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti városias jellegű sétány” kialakítása során a gyalogos és kerékpáros utakat egymástól fizikailag el kell választani. A kerékpáros forgalom számára legalább 3,5 méter, a gyalogos forgalom számára legalább 2,5 méter széles burkolt felületet kell biztosítani, illetve a sétány mentén a katasztrófavédelmi szempontok figyelembevételével fasort kell telepíteni és fenntartani, kivéve a híd építményeken vezetett sétányokon. A sétány szélessége kizárólag a közmű és közlekedési építmények helyigénye miatt csökkenthető legfeljebb 1,5 méterre.
(2) Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti természetközeli sétány” kialakítása során a természetközeli állapot megőrzése érdekében
a) a sétány nyomvonalát, szélességét az igénybevételtől függően úgy kell kialakítani, hogy a természeti környezet értékeinek megtartása biztosított legyen, és
b) a burkolatokat vízáteresztő módon kell kialakítani.
2. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások
4. § (1) Kioszk kizárólag az 1. mellékleten, közterületen jelölt „Épület elhelyezésére kijelölt hely beépítésre nem szánt területen” létesíthető, mely
a) „V” jel esetén vendéglátás,
b) „KP” jel esetén közhasználatú komfort pont
rendeltetést tartalmazhat.
(2) Az 1. mellékleten jelölt „V” jelű építési hely területén kioszk elhelyezése esetén legalább egy közhasználatú nyilvános illemhely is létesítendő.
(3) Kioszk legfeljebb 40 m2 bruttó alapterülettel létesíthető, több kioszk egymáshoz csatlakozóan nem helyezhető el és nem építhető össze.
(4) Az Óbudai-sziget közterületein kizárólag a sziget közhasználatát elősegítő építmények helyezhetők el.
(5) Burkolt vendéglátóterasz kizárólag az 1. mellékleten jelölt „V” jelű építési helyeken létesített vendéglátóhelyek környezetében, legfeljebb 500 m2 alapterülettel létesíthető, amennyiben nem akadályozza a terület kerékpáros és gyalogos közlekedését a (6) bekezdés figyelembevételével, és nem akadályozza árvízvédelmi mű fenntartását.
(6) Vendéglátóteraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége nem lesz kisebb az eredeti szélesség felénél, és
a) a forgalmi és gyűjtő utak menti járdákon legalább 2 méter, az egyéb közterületi járdákon legalább 1,5 méter akadálymentes gyalogos járófelület biztosított,
b) az épülethomlokzattal párhuzamos mérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének mértékét,
c) ha kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatainak és bejáratainak akadálytalan megközelítése biztosított, és
d) ha a kialakítandó vendéglátó terasz felől az épület földszintjén, magasföldszintjén lakás nem található, kivéve, ha a lakás a vendéglátó egység tulajdonosának tulajdonában van.
(7) Vendéglátó terasz szomszédos vagy más épület elé csak akkor telepíthető,
a) ha a szomszédos épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított,
b) a szomszédos ingatlan tulajdonosa ehhez hozzájárulását adta, és
c) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja.
(8) Vendéglátóterasz és kioszk nem keríthető el.
5. § Közterületen sátor, valamint kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű lakókocsi, utánfutó kizárólag rendezvény időtartamára helyezhető el.
3. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások
6. § (1) Legalább 14 méter szélességű közúthálózati elemek mentén kétoldali, legalább 2,0–2,0 méter szélességű zöldsávba ültetett fasor telepítendő, a fák életterének biztosításával.
(2) Az 1. mellékleten jelölt „Közterületi fásítás”-ként jelölt szakaszokon, a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének és a fák életterének biztosítása mellett, a meglévő fasort meg kell tartani, illetve a hiányzó szakaszokon új fasort kell telepíteni.
(3) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egyidőben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
(4) Az 1. mellékleten jelölt különböző rendeltetésű parkterületeken az azok elsődleges rendeltetését zavaró, illetve korlátozó rendeltetések nem telepíthetők.
A természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
7. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” és „Megtartandó értékes faegyed/fasor” a külön jogszabályban szabályozott közterületi faegyedek kivételével
a) csak élet-, egészség- és vagyonvédelmi okokból, továbbá az árvízi védekezés számára szükséges helyigény biztosítása céljából vágható ki,
b) egyéb okból csak akkor lehet kivágni faegyedet a jelölt területen, amennyiben részletes dendrológiai vizsgálatok alapján a faegyed nem tekinthető értékesnek.
(2) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány” területén új műtárgy, illetve burkolat úgy létesíthető, hogy az a jelölt terület legfeljebb 20%-át foglalja el.
(3) Új közművezeték létesítésekor vagy meglévő felújításakor az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes facsoport, faállomány/faegyed/fasor” 2. § 1. pontja szerinti életterének védelmét biztosítani kell.
(4) A fa élettere földfelszín alatt kis lombkoronát növelő fák esetében legalább 1,5 m, a nagy lombkoronát növelő fák esetében legalább 2,5 m a fa tövének közepe és a közművezeték között.
(5)6 A K-Rek-1 jelű építési övezet, valamint a Kb-Rek-1 jelű övezet telkein a beépítéssel egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-re legalább egy fa jusson.
(6) A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.
(7) Az 500 m2-nél nagyobb alapterületű új épületek lapostetős részének legalább 50%-án legalább egyszintes növényállományú, extenzív zöldtetőt kell létesíteni.
(8) Az 1. mellékleten jelölt „Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó övezeten” belül kizárólag őshonos fafajok telepíthetők.
(9) A védelemre érdemes természeti területen a természetes terepfelületet megváltoztatni, a talajvíz adottságait és a növényzetet károsan befolyásolni nem szabad.
(10) Az 1. mellékleten jelölt „Feltárt talajszennyezéssel érintett telek” területen új rendeltetés akkor létesíthető és a meglévő rendeltetés csak abban az esetben változtatható meg, ha az ingatlanra vonatkozó – külön jogszabályban rögzített – kármentesítési határérték az új rendeltetésnek megfelel.
Telekalakítással kapcsolatos előírások
8. § (1) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek egynél több övezetbe tartozzon.
(2) A sajátos építményfajták számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő beépítési mértékű, terepszint alatti beépítési mértékű és zöldfelülettel rendelkező, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(3) Közterületek területe szakaszosan is kialakítható.
(4) Az építési övezetek, övezetek megengedett legkisebb telekméretére, a telek szélességére és hosszára vonatkozó rendelkezéseket a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni.
(5) Nyúlványos telek nem alakítható ki.
Közművek előírásai
4. Általános előírások
9. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani a 11. § figyelembevételével.
(2) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
5. Elektronikus hírközlés
10. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.
6. Víziközművek
11. § (1) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(2) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(3) Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) A K-Rek/2, a K-Rek/3 és a Vi-1/M-1 jelű építési övezetek területén új beépítés esetén többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.
A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések
7. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások
12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű elhelyezési kötelezettségét legalább a 4. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(7) bekezdések szerinti előírások figyelembevételével kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjármű tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.
(3) A rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget az Óbudai-sziget területének kivételével telken belül kell teljesíteni.
(4) A rendeltetésszerű használatból az Óbudai-sziget területén keletkező személygépjármű elhelyezési kötelezettséget koncentráltan, a sziget területén kijelölt „Közhasználatú felszíni parkoló vagy garázs számára igénybe vehető területeken” a meglévő parkoló szám felett kell biztosítani az 1. mellékleten jelölt, megengedett határértékig. A jelölt határértéket meghaladó, biztosítani szükséges parkoló számot a sziget területén kívül, a Mozaik utcával kapcsolatot biztosító híd és a Hajógyár utca vonalában lévő híd budai hídfőjének 500 méteres körzetén belül kell elhelyezni. A sziget területén kívül létesítendő parkolószám csökkenthető a területen kialakításra kerülő P+R parkolók számával.
(5) A Kb-Rég, K-Rek/2 és a K-Rek/3 építési övezetek területén új épület csak működőképes üzemeltetésének igazolása esetén építhető, melynek alapja az Óbudai-sziget területére és az Árpád híd – Szentendrei út – Záhony utca és vonala – Duna által határolt területre készített parkolási vizsgálat.
(6)7 Az Óbudai-sziget kivételével a nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló kikötői osztályok kikötői létesítményeinek rendeltetésszerű parthasználatához a 4. melléklet A) oszlopának 13., 15. és 22. sora szerinti funkció esetén a 4. melléklet B) és C) oszlopának 13., 15., illetve 22. sora szerinti, a legnagyobb várakozóhely-igénnyel rendelkező funkcióra vonatkozó rendelkezésnek megfelelő számú személygépjármű-várakozóhelyet kell a partkapcsolati ponttól számított 200 méter gyaloglási távolságon belül biztosítani.
(7) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés (parkoló gép)
a) kizárólag a rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható,
b) alkalmazása esetén kizárólag önálló gépjárműhasználatot biztosító telepíthető, és
c) felszínen nem telepíthető.
(8) Felszíni gépjárműtárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
8. Autóbuszok tárolására vonatkozó előírások
13. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához, azok minden megkezdett 200 férőhelyük után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani rendszeres forgalom esetén. Rendszeres forgalomra kell számítani:
a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,
b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,
c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyeken, és
d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve,
e) 200 férőhelyet meghaladó sport vagy rekreáció célját szolgáló rendeltetési egység esetén.
(2) A rendeltetésszerű használatból az Óbudai-sziget területén keletkező autóbusz elhelyezési kötelezettséget koncentráltan az 1. mellékleten jelölt „Közhasználatú felszíni parkoló vagy garázs számára igénybe vehető területein” kell biztosítani.
(3) Autóbusz-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
9. Tehergépjárművek tárolására vonatkozó előírások
14. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.
(3) Tehergépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
10. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások
15. §8 (1) Minden építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget kell saját telken biztosítani az 5. melléklet szerint.
(2) Kikötő létesítéséhez kapcsolódóan az 5. melléklet A) oszlopának 6., 10. és 11. sora szerinti funkció esetén az 5. melléklet B) oszlopának 6., 10., illetve 11. sora szerinti normának megfelelő számú kerékpár számára kell a kikötői létesítmény által igénybe vett raszterekkel, de legfeljebb az ilyen raszterrel közvetlenül szomszédos raszterrel határos közterületen elhelyezési lehetőséget biztosítani.
11. Magánutakra vonatkozó előírások
16. § (1) Beépítésre szánt területek megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút csak közforgalom elöl el nem zárt magánútként alakítható ki.
(2) Közforgalom elöl el nem zárt magánút kiszolgálóút, kerékpárút vagy gyalogút hálózati szerepet tölthet be.
(3) A 30 méternél hosszabb közforgalom elöl el nem zárt magánút zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250 méter lehet.
(4) A közforgalom elöl el nem zárt magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsávra vonatkozóan az előkertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) Az Óbudai-sziget területén magánút esetén biztosítani kell
a) kétoldali fasor létesítését legalább 2,0–2,0 méter helyigénnyel, és
b) gyalogos járda építését legalább 2,0 méter szélességben, minden építési telekkel határos szakaszon.
(6) A magánutak területén épület nem helyezhető el.
12. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások
17. § (1) Építési telek közúti vagy közforgalom el nem zárt magánúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a) személygépjárművek esetén 500 férőhelyes parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő, és
b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.
(2) Az építési telek közúti vagy közforgalom elöl el nem zárt magánúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani, a (3) figyelembevételével.
(3) A K-Rek építési övezetek területén az ingatlanok kiszolgálást az K-Rek jelű építési övezetekre vonatkozó szabályok betartásával kell biztosítani.
(4) A Hamvas Béla sétányról (19333/13 hrsz.-ú közterületről) ingatlanok rendszeres gépjárműforgalommal történő kiszolgálása nem biztosítható, a meglévőket – amennyiben az ingatlan más közterületről is megközelíthető – meg kell szüntetni.
13. Közlekedési létesítmények védőtávolsága
18. § (1) Az országos közforgalmú vasútvonalak védőtávolságával érintett területeken építményt elhelyezni és területet felhasználni csak a más jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével lehet.
(2) HÉV vonal felszíni szakasza mellett a szélső vágány tengelyétől mért 12–12 méter széles sávon belül új épület a közösségi közlekedést kezelő szervezet hozzájárulásával létesíthető.
14. A légi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások
19. § A Területen rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely nem létesíthető, üzemeltethető egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetésű beépítés kivételével.
15. Vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások
20. §9 (1) A parthasználat – a (2) és (3) bekezdés figyelembevétele mellett – csak a 6. mellékletben szereplő kikötői osztályok számára, az ott jelölt raszterhez tartozó partszakaszokon megengedett.
(2) Parthasználat csak olyan kikötő számára megengedett, amely igazolja a rendeltetésszerű használatához szükséges járműelhelyezési lehetőséget és annak módját.
(3) Kabinos turistahajó, rendezvényhajó, kulturális és művelődési célú létesítmény és közhasználatú rekreációs létesítmény kikötői osztályok parthasználata csak abban az esetben lehetséges, ha
a) a villamosenergia-igény a villamos elosztóhálózatról biztosítható, a funkció ellátásához szükséges teljes csatlakozási teljesítmény, és
b) az ivóvízigény az ivóvízhálózatról biztosítható, a funkció ellátásához szükséges teljes vízigény
az adott raszterrel határos közterületen vagy több szomszédos raszter igénybevétele esetén az ilyen raszterrel határos legalább egy közterületen rendelkezésre áll.
Az építés általános szabályai
16. Közhasználat céljára átadott területek kialakítása
21. § Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési funkció számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, közcélú parkolók, ingatlan kiszolgálását biztosító felületek létesíthetők, üzemeltethetők.
17. Épületek, építmények elhelyezésének szabályai
22. § (1) Ahol az övezeti előírások lehetővé teszik, a megengedett fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő rendeltetésű önálló épület elhelyezhető, amelynek beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25%-át.
(2) Meglévő épületben a gépjárműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára önálló gépjárműtárolót elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló gépjárműtároló a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, kivéve, ha a meglévő épület járműtárolója lakófunkciójú vagy ahhoz tartozó mellékhelyiség kialakítása, lakáskorszerűsítés érdekében szűnik meg.
(3) A kiegészítő rendeltetésű épület legnagyobb épületmagassága
a) gépjárműtároló, barkácsműhely, háztartással kapcsolatos tárolóépület esetén legfeljebb 3,0 méter,
b) műterem esetén 4,5 méter
lehet.
23. § A Területen melléképítmények közül kizárólag
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény és
d) építménynek minősülő zászlótartó oszlop
helyezhető el.
24. § Építményeket helyettesítő konténer csak időszakosan, kizárólag felvonulási építményként, az építkezés szükséges időtartamára helyezhető el.
25. § Azoknak az ingatlanoknak a területén, ahol az 1. mellékleten „Épület elhelyezésére kijelölt terület beépítésre nem szánt területen” jelölés szerepel, ott kizárólag a jelölt területen helyezhető el új épület.
18. Terepszint alatti beépítésre vonatkozó rendelkezések
26. § (1) Síknak tekinthető, legfeljebb 5%-os lejtésű terepen az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 métert.
(2) Az előkert, oldalkert, hátsókert 3 méteres területi sávjában a terepszint alatti építmény talajtakarással együtt sem emelkedhet a szomszédos eredeti terepcsatlakozás fölé 0,5 méterrel nagyobb mértékben.
Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai
19. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének szabályai
27. § (1) A Területen közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás, gépkocsimosó és mobil üzemanyagtöltő állomás kizárólag a Gksz-1 építési övezetben helyezhető el.
(3) A hajózást szolgáló üzemanyagtöltő állomás kizárólag motoros kishajók számára, a K-Rek/1 építési övezetben létesíthető.
Beépítésre szánt területek építési övezetei
Intézményi területek
20. Intézményi, jellemzően zártsorú beépítésű terület (Vi-1/M-1)
28. § (1) Az építési övezet területén épület nem helyezhető el.
(2) Az építési övezet telke, telekrésze egyesíthető a szomszédos Vi-1 jelű építési övezet telkeivel. Telekegyesítést követően a szomszédos Vi-1 jelű övezet rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(3) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 1. pontja tartalmazza.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
21. Gazdasági, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1)
29. § (1) Az építési övezet területe kizárólag üzemanyagtöltő állomás és ahhoz szorosan kapcsolódó, közlekedéssel kapcsolatos rendeltetések elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.
22.
30. §
31. §
Beépítésre nem szánt területek övezetei
23. Városi park területe (Zvp)
32. § (1) A városi park övezete jellemzően növényzettel fedett közterület, amely elsősorban a rekreációs igények kielégítését, és a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét szolgálja.
(2) A futókör környezetében annak használatát zavaró létesítmény nem telepíthető.
(3) Két rendezvény között annyi időt kell biztosítani, hogy a zöldfelület helyreállítása és regenerálódása biztosítható legyen.
(4) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
24. Közparkok területe (Zkp/Kp, Kt-Zkp)
33. § (1) Az övezetekbe az 1 hektárnál nagyobb rekreációs, illetve kultúrtörténeti jelentőségű zöldfelületek tartoznak.
(2) Az övezetek pihenő, játszó és sport rendeltetést tartalmazó közpark létesítésére szolgálnak.
(3) Az övezetekben
a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,
b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
d) terület fenntartásához szükséges építmények,
e) nyilvános illemhelyek, és
f) parkolás építményei
helyezhetők el.
(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
25. Közkertek területe (Zkp/Kk-1, Zkp/Kk-2)
34. § (1) Az övezetekbe az 1 ha-nál kisebb alapterületű vagy 80 méternél kisebb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.
(2) Az övezetek pihenő, játszó és sport rendeltetést tartalmazó közkertek létesítésére szolgálnak.
(3) Az övezetekben
a) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,
b) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
c) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
d) a terület fenntartásához szükséges építmények,
e) nyilvános illemhelyek, és
f) parkolás építményei
helyezhetők el.
(4) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
26.11 Természetközeli terület (Tk)
35. § (1)12 Az övezetbe az Óbudai-sziget értékes élővilággal rendelkező,védett ártéri ligeterdők tartoznak.
(2) Az övezetben
a)13
b) szabadidő eltöltést, pihenést, testedzést szolgáló építmények,
c) ismeretterjesztés építményei, és
d) a terület fenntartásához szükséges építmények
helyezhetők el.
(2a)14 Az övezetben épület nem helyezhető el.
(3) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 5. pontja határozza meg.
Beépítésre nem szánt különleges területek
27.15 Rekreációs célú, jelentős zöldfelületű terület (Kb-Rek-1)
36. § (1) Az övezet területén kizárólag játszókertet, sportkertet és pihenőkertet szabad létesíteni.
(2) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők.
(3) Az övezet területén
a) vendéglátó,
b) legalább 2,5 m-es talajtakarású tetőkerti kialakítással mélygarázs, és
c) sport
rendeltetés létesíthető.
(4) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 6. pontja tartalmazza.
28. Régészeti bemutató terület (Kb-Rég)
37. § (1) Az övezet területén kizárólag régészeti parkot szabad létesíteni.
(2) Az övezet területén
a) vendéglátó,
b) legalább 2,5 méteres talajtakarású tetőkerti kialakítással mélygarázs és
c) az idegenforgalmat, a régészeti feltárást, a látogatók fogadását szolgáló
rendeltetés létesíthető.
(3) A régészeti értékek lefedése a beépítettség számításakor figyelmen kívül hagyható.
(4) Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők.
(5) Az övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 6. pontja tartalmazza.
Közlekedési területek
29. I. rendű főutak területe (KÖu-2)
38. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területén
a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,
b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,
c)16 kerékpáros infrastruktúra csak önállóan kerékpárútként, vagy irányhelyes kerékpársávként létesíthető, és
d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
30. II. rendű főutak területe (KÖu-3)
39. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá parkolók, közúti-vasúti (villamos) pályák, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, kikötői létesítmények parti elemeinek, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszereinek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területén
a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,
b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,
c)17 kerékpáros infrastruktúra csak önállóan, kerékpárútként, vagy irányhelyes kerékpársávként létesíthető,
és eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
(4) A Szépvölgyi út és a Slachta Margit rakpart között a HÉV vágányok szintbeni keresztezésével gépjárműforgalomra szolgáló csomóponti kapcsolat nem alakítható ki.
31. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)
40. § (1) Az övezet a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó, forgalmi szerepet betöltő gyűjtő és a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A forgalmi szerepet betöltő gyűjtő utakat a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A kiszolgáló utak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.
(4) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
32. Önálló gyalogos utak területe (Kt-Kgy)
41. § (1) Az övezet területe árvízvédelmi létesítmények, önálló gyalogos és kerékpáros infrastruktúra elemek, ezek műtárgyainak, csapadékvíz-elvető rendszerének, valamint zöldfelületi elemek, közmű és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén a vonatkozó jogszabályok szerinti gépjárműforgalom csak az árvízvédelmi funkcióval kapcsolatosan megengedett.
(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
33. Kötöttpályás közlekedési létesítmények területe (KÖk)
42. § (1)18 Az övezet kizárólag az országos vasúti hálózat vonalainak, megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint a közúti közlekedés és a városi, valamint elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési pályák, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén a közlekedést kiszolgáló épületek elhelyezhetők.
(3) A KÖk jelű övezetre vonatkozó szabályozási határértékeket a 2. melléklet 7. pontja tartalmazza.
Záró rendelkezés
43. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.
2. melléklet a 34/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
1.20
2. Kereskedelem, szolgáltatás területe (Gksz-1)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Leg |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
Gksz-1 |
3000 |
szabadonálló |
25 |
4,5 |
6,5 |
20 |
45 |
0,2 |
0,0 |
3. Különleges területek (K-Rek)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
K-Rek/1 |
4000 |
szabadonálló |
30 |
4,5 |
18 |
50 |
50 |
0,75 |
0,25 |
4 |
K-Rek/2 |
6000 |
szabadonálló |
30 |
4,5 |
18 |
35 |
40 |
0,45 |
0,25 |
5 |
K-Rek/3 |
10000 |
szabadonálló |
15 |
4,5 |
18 |
50 |
50 |
0,5 |
0,25 |
4. Zöldterületek területek
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Leg-kisebb |
Leg-nagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
Zvp |
150000 |
szabadonálló |
3 |
- |
9 |
70 |
0 |
0,06 |
0,0 |
4 |
Zkp/Kp |
10000 |
szabadonálló |
3 |
- |
4,5 |
70 |
0 |
0,03 |
0,0 |
5 |
Kt-Zkp |
10000 |
szabadonálló |
3 |
- |
4,5 |
70 |
0 |
0,03 |
0,0 |
6 |
Zkp/Kk-1 |
1500 |
szabadonálló |
3 |
- |
4,5 |
60 |
0 |
0,03 |
0,0 |
7 |
Zkp/Kk-2 |
1500 |
szabadonálló |
3 |
- |
4,5 |
50* |
0 |
0,03 |
0,0 |
5.21 Természetközeli területek
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
Tk 22 |
2000 |
- 23 |
- 24 |
- |
- 25 |
- |
- 26 |
- |
- |
6.27 Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb-Rek-1, Kb-Rég)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
Kb-Rek |
10000 |
szabadonálló |
2 |
- |
6,0 |
75 |
20 |
0,015 |
0,0 |
4 |
Kb-Rég |
- |
szabadonálló |
20* |
3,0 |
18,0 |
40 |
20 |
0,2 |
0,0 |
7. Közlekedési területek
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
KÖk |
. |
szabadonálló |
5 |
- |
7 |
- |
- |
- |
- |
3. melléklet a 34/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
A |
|
|---|---|
1 |
Árpád fejedelem útja |
4. melléklet a 34/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
|
|---|---|---|---|---|
1 |
Funkció |
Norma |
||
2 |
„A” terület1) |
„B” terület2) |
„C” terület3) |
|
3 |
lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után |
1 |
1 |
1 |
4 |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett … m2-e után |
20 |
20 |
12,5 |
5 |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 - 1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett … m2-e után 4) |
40 |
40 |
25 |
6 |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett … m2-e után 4) |
40 |
40 |
20 |
7 |
szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) … vendégszobája után |
2 |
2 |
2 |
8 |
fő- és gyűjtő út melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő létrejövő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2 fogyasztótere után |
10 |
10 |
10 |
9 |
kiszolgáló út melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2 fogyasztótere után |
10 |
10 |
10 |
10 |
bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után |
40 |
40 |
20 |
11 |
felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
40 |
25 |
20 |
12 |
kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – egyházi központ kivételével, ahol a férőhelyszám értelmezhető – minden … férőhelye után |
10 |
6,5 |
6,5 |
13 |
kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – ahol a férőhelyszám nem értelmezhető minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
100 |
65 |
65 |
14 |
lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden férőhelye után |
10 |
10 |
10 |
15 |
lelátóval rendelkező sportolás strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egységek minden … férőhelye után |
30 |
30 |
30 |
16 |
igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egységek minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
20 |
20 |
20 |
17 |
fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden … betegágya után |
8 |
4 |
4 |
18 |
ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett m2-e után |
200 |
400 |
200 |
19 |
raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett… m2-e után |
1500 |
1500 |
1500 |
20 |
közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkoló létesítési kötelezettség |
- |
- |
- |
21 |
iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett … m2nettó alapterülete után |
40 |
40 |
40 |
22 |
jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett … m2-e után |
1000 |
1000 |
1000 |
23 |
kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden férőhelye után |
20 |
20 |
20 |
24 |
hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett … m2nettó alapterülete után |
40 |
40 |
40 |
5. melléklet a 34/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Funkció |
Norma |
2 |
Lakás, üdülőegység |
Minden lakás és üdülő egység után 1 db |
3 |
Kereskedelmi egység 0-1000 m2-ig |
Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db |
4 |
Kereskedelmi egység 1000 m2 felett |
Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db |
5 |
Szálláshely szolgáltató egység |
Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db |
6 |
Vendéglátó egység |
A fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db |
7 |
Alsó- és középfokú nevelési- oktatási egység |
A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 db |
8 |
Felsőfokú oktatási egység |
Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db |
9 |
Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) |
Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db |
10 |
Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) |
A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 5 db, de legfeljebb 50 db |
11 |
Sportolás, strand célját szolgáló egység |
Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db |
12 |
Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység |
Az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett 100 m2 alapterülete után 1 db |
13 |
Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység |
Minden megkezdett 50 ágy után 1 db |
14 |
Ipari egység |
Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db |
15 |
Raktározási, logisztikai egység |
A raktárterület minden megkezdett 10.000 m2 alapterülete után 1 db |
A 2. § 2a. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 2b. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 2c. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 5a. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 5b. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdése iktatta be.
A 7. § (5) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A XI. Fejezetet (30–31. §-t) a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 15. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. alcím címe a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (2) bekezdés a) pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 15. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (2a) bekezdését a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 27. alcím címe a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 38. § (3) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (3) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 15. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 5. pontja a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat A:3 mezője a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § i) pontjával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat C:3 mezője a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § j) pontjával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat D:3 mezője a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § k) pontjával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat F:3 mezője a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § l) pontjával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat H:3 mezője a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § m) pontjával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 6. pontja a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 14. § n) pontja szerint módosított szöveg.
A 6. mellékletet a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.