Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 36/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelete
a XIII. kerület Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
Hatályos: 2025. 01. 01Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 36/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelete
a XIII. kerület Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról
Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (7) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14/A. § (2) bekezdés d) pontjában és a 14/B. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
Általános előírások
A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § E rendelet hatálya Budapest Főváros XIII. kerületének az 1. mellékleten lehatárolt területére terjed ki (a továbbiakban: a Terület).
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fa élettere: a fa egészséges fejlődéséhez szükséges, a faegyed növekedésével fokozatosan bővülő, felszín alatt és felett elhelyezkedő, a fa lombkoronájával és gyökérzetével lehatárolt térrész.
1a.1 Kikötő: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 20. pontjában meghatározott fogalom.
1b.2 Kikötői létesítmény: a kikötő, valamint a mederhasználati vízilétesítmények partkapcsolata részére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület.
1c.3 Kikötői létesítmények osztályai (a továbbiakban: kikötői osztályok):
a) Csónak kikötői osztály: Gépi berendezés nélkül hajtott kedvtelési célú és egyéb sportcélú csónakok, vízi sporteszközök, valamint kísérő kisgéphajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló és kapcsolódó létesítményei.
b) Ellátó kikötői osztály: Kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet támogató, kiszolgáló, jellemzően áruk ki- és berakását, valamint napi üzemeléshez szükséges szolgáltatások (különösen üzemanyag-feltöltés, szennyvíz- és hulladékszállítás) biztosítását szolgáló motoros kis- és nagyhajók fogadására (rakodásra, huzamosabb tartózkodásra és a napi üzemeltetéshez szükséges tevékenységek elvégzésére) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
c) Kabinos turistahajó kikötői osztály: szálláshely-szolgáltatást nyújtó, idegenforgalmi céllal közlekedő személyszállító motoros nagyhajók fogadására (utasok ki- és beszállítására, huzamosabb tartózkodására és a napi üzemeltetéshez szükséges tevékenységek elvégzésére) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
d) Közforgalmú személyhajó kikötői osztály: közszolgáltatási szerződés nélkül helyi vagy helyközi személyszállító szolgáltatást ellátó, városnéző és charterhajózási céllal közlekedő személyszállító motoros nagyhajók – kivéve kabinos turistahajók – fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
e) Közhasználatú rekreációs célú létesítmény kikötői osztály: Költségvetési szerv által fenntartott, vagy vele együttműködésben üzemeltetett, sport és szabadidős célú tevékenységet szolgáló közönségforgalmi úszólétesítmény vagy egyéb partkapcsolattal rendelkező vízilétesítmény (így különösen víziszínpad, lebegő uszoda, vagy sétány stb.), mely további úszólétesítmény kikötésére nem szolgál.
f) Közösségi közlekedési személyhajó kikötői osztály: közfeladatot ellátó szervezet által helyi, helyközi vagy révhajózási hivatásforgalmú, a közösségi közlekedés részeként személyszállító szolgáltatást ellátó, jellemzően menetrend szerint közlekedő motoros nagyhajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodására) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
g) Kulturális és művelődési célú létesítmény kikötői osztály: Költségvetési szerv által fenntartott, vagy vele együttműködésben üzemeltetett kulturális, művelődési és oktatási rendeltetésű, vagy történelmi, kultúrtörténeti jelentőségű közönségforgalmi célú úszólétesítmény, közlekedési emlék, tematikus kiállító-
h) és bemutatóhely, mely további úszólétesítmény kikötésére nem szolgál.
i) Motoros kishajó kikötői osztály: Kedvtelési és egyéb sportcélú motoros kishajók fogadására (utasok ki- és beszállítására, rövid idejű tartózkodásra) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
j) Rendezvényhajó kikötői osztály: vendéglátó- és szórakozóhelyként működő termes személyszállító hajók és egyéb úszólétesítmények (állóhajók) fogadására (utasok ki- és beszállítására, jellemzően huzamosabb tartózkodásra és a napi üzemeltetéshez szükséges tevékenységek elvégzésére) és kiszolgálására szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
k) Tároló kikötői osztály: Rendeltetésszerű használatot nem teljesítő, - – kabinos turistahajók kivételével – és elsősorban motoros hajók fogadására (huzamosabb tartózkodásra és a napi üzemeltetéshez szükséges tevékenységek elvégzésére) szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
l) VIP kikötői osztály: nemzeti vagy fővárosi protokolláris tevékenységi céllal közlekedő, motoros kis- és nagyhajók fogadására utasok ki- és beszállítására, huzamosabb tartózkodására szolgáló kikötő és kapcsolódó létesítményei.
m) Vízitaxi kikötői osztály: Vízi személytaxiszolgáltatás keretében működő, személyszállító szolgáltatást ellátó motoros kishajók fogadására (utasok ki- és beszállítására és rövid idejű tartózkodásra) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei.
2. Kioszk: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.
3. Közhasználat céljára átadott terület: Telek – Budapest XIII. kerület Önkormányzatával kötött külön szerződés keretei között – közhasználatra megnyitott része.
3a.4 Nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló kikötői osztályok: kabinos turistahajó-kikötő, rendezvényhajó-kikötő, ellátó-kikötő, VIP-kikötő, tároló- kikötő, kulturális és művelődési célú létesítmény és közhasználatú rekreációs célú létesítmény.
4. Pavilon: közterületen elhelyezett, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas legfeljebb 12 m² alapterületű, kereskedelmi rendeltetésű építmény.
4a.5 Raszter: a parthasználat és a kikötők engedélyezése során egységesen használt területi egység.
5. Szintterületi mutató: Az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke általános szintterületi mutató értékből és kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékből adódik össze.
5a.6 Úszómű: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 39. pontjában meghatározott fogalom.
6. Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzskörméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
Közterület alakítására vonatkozó előírások
1. A Duna-parti sétányra vonatkozó rendelkezések
3. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Duna-parti városias jellegű sétány” kialakítása során:
a) a kerékpáros forgalom számára legalább 3,5 méter, a gyalogos forgalom számára legalább 2,5 méter széles, egymástól elválasztott burkolt felületet kell biztosítani,
b) a sétány mentén a katasztrófavédelmi szempontok figyelembe vételével legalább egyoldali fasort kell telepíteni és fenntartani, és
c) a Duna-parti szakasz egységes kialakítása érdekében a sétány jelentős átalakítása, új szakaszának kiépítése csak közterület-alakítási terv alapján történhet.
(2) Az 1. mellékleten jelölt „Közterületi fásítás”-ként jelölt szakaszokon, a közlekedés és a közműlétesítmények helyigényének és a fák életterének biztosítása mellett, a meglévő fasort meg kell tartani, illetve a hiányzó szakaszokon új fasort kell telepíteni.
(3) Fasortelepítésnél és kiegészítésnél várostűrő, útsorfa minőségű fák ültetendők. Az ültetéssel egy időben az öntözőhálózat kiépítéséről, de legalább az öntözés lehetőségéről gondoskodni kell.
2. Közterületen lévő építményekre vonatkozó előírások
4. § (1) Közterületi pavilon, kioszk nem létesíthető.
(2) Vendéglátó terasz az alábbi szabályok figyelembevételével létesíthető:
a) kizárólag vendéglátó rendeltetéshez kapcsolódhat,
b) a vendégkiszolgálást biztosító fogyasztótér lehet, konyhaüzem, pult, tároló nem létesíthető,
c) idényjelleggel működhet május 1. és szeptember 30. közötti időszakban,
d) a gyalogosok akadálytalan közlekedése számára az igénybe vett közterületen legalább 3,0 métert biztosítani kell.
A természeti környezet, valamint a környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Az 1. mellékleten jelölt „Megtartandó értékes fasor” esetében új közművezeték létesítése vagy meglévő felújítása során a fák életterét biztosítani kell.
(2)7 Az 1. mellékleten „Meghatározó zöldfelületi kapcsolat a Duna telkén” elemmel jelölt terület:
a) közhasználat elől nem zárható el,
b) az árvízvédelmi védvonal és a vízfelület közötti rész, a katasztrófavédelmi szempontok és a terület rekreációs használatának figyelembevételével, zöldfelületként alakítandó ki, és
c) területén felszíni parkoló nem létesíthető.
(3) Az 1. mellékleten „Telek zöldfelületként fenntartandó része”-ként jelölt területeken:
a) épület nem helyezhető el,
b) a burkolt felületek aránya legfeljebb 20%.
(4) A Területen a telkek beépítésével egyidejűleg annyi lombos fát kell telepíteni és fenntartani, hogy az előírt legkisebb zöldfelület minden megkezdett 100 m2-re legalább egy fa jusson.
(5) A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítésével kell megoldani, fánként minimum 4 m2 termőföldterület biztosításával.
(6)8 A Vi-2 jelű építési övezetekben a 200 m2-t meghaladó lapostető létesítése esetén, több lapostetős rész esetén azok összesített területét figyelembe véve, minimum a tetőfelület felén – a gépészeti tér területét nem számítva –, legalább extenzív zöldtető alakítandó ki, kivéve, ha megújuló energiaforrás berendezései kerülnek elhelyezésre, vagy az övezeti előírás erről másként rendelkezik.
Telekalakítással kapcsolatos előírások
6. § (1) Övezet határa mentén telekhatár alakítandó ki.
(2) Olyan telekalakítás nem megengedett, amely szerint egy telek egynél több övezetbe tartozzon.
(3) A sajátos építményfajták számára az övezetek előírásaitól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.
(4) Közterületek területe ütemezetten is kialakítható.
Közművek előírásai
3. Általános előírások
7. § (1) Építési telken teljes közművesítettséget kell biztosítani, a 8. § figyelembevételével.
(2) Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. A bontási munkálatok után a területet helyre kell állítani.
4. Víziközművek
8. § (1) Egyedi szennyvízkezelő berendezés és egyedi zárt szennyvíztároló nem létesíthető.
(2) Az üzemszerűen keletkező szenny- és csapadékvizek elvezetésére elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell kiépíteni.
(3) Szennyvíz szikkasztása nem megengedett.
(4) A Vi-2/1, Ln-3/2 jelű övezet területén új beépítés esetén többletcsapadékvíz csak késleltetett módon kerülhet elvezetésre.
5. Elektronikus hírközlés létesítményei
9. § Önálló antennatartó szerkezet (torony) nem létesíthető.
A járművek tárolására és egyéb, közlekedésre vonatkozó rendelkezések
6. Személygépjárművek tárolására vonatkozó előírások
10. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettséget legalább a 3. melléklet szerinti mennyiségben, a (2)–(7) bekezdések szerinti előírások figyelembevételével kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet személygépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő gépjármű tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek számának megtartása mellett.
(3) Új épület építésekor a rendeltetésszerű használatból származó személygépjármű elhelyezési kötelezettséget telken belül kell teljesíteni.
(4) Az Újpesti-öbölben hajók téli tárolása céljából elhelyezésre kerülő kikötői létesítmény rendeltetésszerű használatához személygépjármű-várakozóhelyeket nem kell biztosítani.
(5)9 A nem kizárólagosan közlekedési célt szolgáló kikötői osztályok kikötői létesítményeinek rendeltetésszerű használatához a 3. melléklet A) oszlopának 13., 15. és 22. sora szerinti funkció esetén az 5. melléklet B) és C) oszlopának 6., 10., illetve 11. sora szerinti, a legnagyobb várakozóhely-igénnyel rendelkező funkcióra vonatkozó rendelkezésnek megfelelő mennyiségben a kikötői osztály funkciójának megfelelő számú személygépjármű-várakozóhelyet kell a partkapcsolati ponttól számított 200 m gyaloglási távolságon belül biztosítani.
(6) A KÖu-3 övezet területén a közforgalmú személyközlekedés megállóinak, állomásainak kiszolgálására, valamint az ezekkel kapcsolatban lévő gyalogos aluljárók területén létesülő kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egység esetében személygépjármű elhelyezési kötelezettség nem keletkezik.
(7) Emelőszerkezetes parkoló-berendezés (parkoló gép)
a) kizárólag a rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-elhelyezési kötelezettségen felüli többletférőhelyek kialakítása érdekében alkalmazható,
b) alkalmazása esetén kizárólag az önálló gépjárműhasználatot biztosító telepíthető,
c) felszíni kialakítás esetén nem létesíthető.
(8) Felszíni gépjármű-tárolóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
7. Autóbuszok elhelyezésére vonatkozó előírások
11. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek és területek rendeltetésszerű használatához minden 200 férőhelyük után 1 autóbusz telken belüli elhelyezését kell biztosítani rendszeres forgalom esetén. Rendszeres forgalomra kell számítani:
a) 50 vendégszobát meghaladó szállás jellegű önálló rendeltetési egység esetén,
b) 150 férőhelyet meghaladó kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység esetén,
c) 300 munkavállalónál többet foglalkoztató ipari, raktározási telephelyeken és
d) 500 férőhelyet meghaladó lelátóval rendelkező sportlétesítmény esetén, több pálya esetén a mértékadó nagyságú lelátóra méretezve.
(2) Bővítés, átalakítás és rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet autóbusz-elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani, a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.
(3) Autóbusz-várakozóhely céljára csak burkolt felület vehető figyelembe.
(4)10 Kabinos turistahajó fogadására alkalmas kikötő esetén a partkapcsolati ponttól számított 200 m gyaloglási távolságon belüli közterületen vagy egyéb telken 3 autóbusz megállását és rövid idejű, legfeljebb 1 órás várakozási lehetőséget kell biztosítani.
8. Tehergépjárművek elhelyezésére vonatkozó előírások
12. § (1) Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges tehergépjármű-elhelyezési kötelezettséget telken belül, egyedi méretezés alapján kell biztosítani.
(2) Bővítés, átalakítás, rendeltetésmódosítás esetén csak a keletkező többlet tehergépjármű elhelyezési kötelezettséget kell biztosítani a meglévő tároló helyiségek és felszíni várakozóhelyek megtartása mellett.
9. Kerékpárok elhelyezésére vonatkozó előírások
13. §11 (1) Építmény, önálló rendeltetési egység és terület rendeltetésszerű használatához a kerékpárok számára elhelyezési kötelezettséget kell saját telken biztosítani a 4. melléklet szerint.
(2) Kikötők létesítéséhez kapcsolódóan a 4. melléklet A) oszlopának 6., 10. és 11. sora szerinti funkció esetén a 4. melléklet B) oszlopának 6., 10. és 11. sora szerinti normának megfelelő számú kerékpár számára kell a kikötői létesítmény által igénybe vett raszterekkel, de legfeljebb az ilyen raszterrel közvetlenül szomszédos raszterrel határos közterületen elhelyezési lehetőséget biztosítani.
10. Magánutakra vonatkozó előírások
14. § A Területen magánút nem alakítható ki.
11. Ingatlanok gépjárművel történő kiszolgálására vonatkozó előírások
15. § (1) Építési telek közúti kapcsolatát a rendszeres forgalom számára a minimálisan szükséges számú ki- és bejárattal kell biztosítani, az alábbiak szerint:
a) személygépjárművek esetén 500 férőhely parkoló kapacitásig egy közös ki- és bejárat elegendő,
b) rendszeres teherforgalom esetén a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapcsolat létesíthető.
(2) Az építési telek közúti kapcsolatát – amennyiben az több útról is biztosítható – az alacsonyabb hálózati szerepet betöltőről kell biztosítani.
(3) A személygépjárművek telken belüli elhelyezése során a mélygarázs, parkolóház közúti kapcsolatait biztosító rámpákat épületen belül kell elhelyezni.
12. Légi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások
16. § Rendszeres forgalom számára helikopter-leszállóhely csak egészségügyi, katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, államigazgatási rendeltetésű beépítés részeként létesíthető.
13. Vízi közlekedéshez kapcsolódó létesítményekre vonatkozó előírások
17. §12 (1) A parthasználat – a (2)–(7) bekezdés figyelembevétele mellett – csak az 5. mellékletben szereplő kikötői osztályok számára, az ott jelölt raszterhez tartozó partszakaszokon megengedett.
(2) Parthasználat csak olyan kikötő számára megengedett, amely igazolja a rendeltetésszerű használatához szükséges járműelhelyezési lehetőséget és annak módját.
(3) Kabinos turistahajó, rendezvényhajó, kulturális és művelődési célú létesítmény és közhasználatú rekreációs létesítmény kikötői osztályok parthasználata csak abban az esetben lehetséges, ha
a) a villamosenergia-igény a villamos elosztóhálózatról biztosítható, a funkció ellátásához szükséges teljes csatlakozási teljesítmény, és
b) az ivóvízigény az ivóvízhálózatról biztosítható, a funkció ellátásához szükséges teljes vízigény
az adott raszterrel határos közterületen vagy több szomszédos raszter igénybevétele esetén az ilyen raszterrel határos legalább egy közterületen rendelkezésre áll.
(4) Úszóműhöz legfeljebb 2 hajó kikötését biztosító műszaki feltételrendszer alakítható ki, a csónak kikötői osztály kivételével.
(5) A XIII/58 – XIII/64 sorszámú kikötői raszterek területén az úszóművek száma legfeljebb 3 db lehet.
(6) Az Újpesti öböl területén úszómű csak kikötői létesítmény kiszolgálása céljából, felépítmény nélkül,
a) kizárólag az 5. mellékleten szereplő parthasználat biztosításához létesíthető,
b) a szomszédos úszóművek szélétől legalább 15 méter távolságban helyezhető el,
c) legnagyobb, folyásirányra merőlegesen mért szélessége nem haladhatja meg a 8 métert és a hossza nem haladhatja meg a 40 métert.
(7) Az Árpád híd és a Margit híd között
a) az úszóművek száma legfeljebb 15 db lehet,
b) Kabinos turistahajó kikötői osztály legfeljebb kilenc raszter területén megengedett, ez esetben minden igénybe vett raszter 1 db úszóműnek számít.
Építés általános szabályai
14. Közhasználat céljára átadott területek kialakítása
18. § Ingatlan közhasználat céljára átadott területén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, közcélú parkolók, ingatlan kiszolgálását biztosító felületek létesíthetők, üzemeltethetők.
Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai
15. Üzemanyagtöltő állomások és gépkocsi mosók elhelyezésének általános szabályai
19. § (1) Közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsi mosó kizárólag a KÖu jelű övezetekkel határos, a lakó rendeltetést kizáró építési övezetben létesíthető a (2) és (3) bekezdések betartásával.
(2) Közforgalmat szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsi mosó önállóan nem, csak más épület földszintjén vagy pinceszintjén létesíthető.
(3) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel, lakó, egészségügyi, szociális vagy oktatási rendeltetésű épület telkével határos.
(4) Ha a lakó, egészségügyi, szociális vagy oktatási rendeltetésű épület telke a közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás telkével nem közvetlenül határos, az épület építési helye és az üzemanyagtöltő állomás telke közötti távolság 50 méternél kevesebb nem lehet.
(5) A területen mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
Beépítésre szánt területek építési övezetei
Nagyvárosias lakóterület
16. Ln-3/1 jelű nagyvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület
20. § (1) A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető épület
a) lakás
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás jellegű
e) igazgatási,
f) iroda, valamint
g) a lakóterület rendeltetésszerű használatát nem zavaró
ga) sport és
gb) vendéglátó
rendeltetés céljára létesíthető. Egy épületen belül a rendeltetések vegyesen is kialakíthatók.
(2) A melléképítmények közül kizárólag
a) a közmű-becsatlakozás építménye és
b) kerti építmény
helyezhető el.
(3) Az építési övezet területén
a) a szabadonálló beépítés általános szabályait kell betartani,
b) épület legmagasabb pontja 28 méter lehet,
c) az épület földszintjén nem létesíthető
ca) lakásrendeltetési egység,
cb) sorgarázs és
cc) teremgarázs.
(4) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 1. pontja határozza meg.
17.13
21. §
Intézmény terület
18.14 A Vi-2/1 jelű intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület építési övezete
22. § (1) Az építési övezet jellemzően szabadonálló beépítési módú, amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban a lakosság intézményi ellátását szolgáló, valamint a gazdasági élet igazgatását és irányítását szolgáló irodai épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet területén épület
a) kereskedelmi,
b) szolgáltató,
c) vendéglátó,
d) kulturális, közösségi-szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) hitéleti,
g) nevelési,
h) oktatási,
i) egészségügyi,
j) szociális,
k) irodai,
l) igazgatási és
m) lakó
rendeltetés céljára létesíthető. Egy épületen belül a rendeltetések vegyesen is kialakíthatók.
(3) A melléképítmények közül kizárólag
a) a közmű-becsatlakozás építmény,
b) épülettől különálló hulladéktartály tároló,
c) kerti építmény és
d) szabadonálló, építménynek minősülő zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(4) Az övezet területén lakórendeltetés a közterülettel határos földszinten nem létesíthető.
(5) Az épület földszintjén kizárólag kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató vagy közforgalmú irodai rendeltetések helyezhetők el, az alapterület legalább 30%-án portálszerű homlokzati kialakítást kell megvalósítani.
(6) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.
Különleges területek
19. K-Rek/1-SP jelű Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület
23. § (1) Az építési övezet területe szabadon álló, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, nagy zöldfelülettel rendelkező, a rekreációt, sportot és az aktív pihenést szolgáló épületek, továbbá az azokhoz tartozó kiegészítő rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az építési övezet területén épület
a) sportépítmény,
b) strand építményei,
c) kereskedelmi, szolgáltató,
d) szállás jellegű,
e) vendéglátó és
f) nem alapfokú nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális
rendeltetés céljára létesíthető. Egy épületen belül a rendeltetések vegyesen is kialakíthatók.
(3) Az építési övezet területén lakás nem létesíthető a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakás kivételével.
(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül
a) a közmű-becsatlakozás építménye,
b) épülettől különálló hulladéktartály-tároló,
c) kerti építmény és
d) szabadonálló, építménynek minősülő zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(5) A területen új épület terepszint felett, kizárólag lábakon álló módon helyezhető el úgy, hogy az épület legalsó padlószintjét 1,30 m-rel a mértékadó árvízszint felett kell kialakítani.
(6) A K-Rek/1-SP építési övezet ingatlanai és a vele közvetlenül szomszédos azonos övezeti paraméterekkel rendelkező építési övezet ingatlanai összevonhatóak.
(7) Az építési övezet határértékeit a 2. melléklet 3. pontja határozza meg.
Beépítésre nem szánt területek övezetei
Közlekedési területek
20. I. rendű főutak területe (KÖu-2)
24. § (1) Az övezet az I. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, befogadóig kiépített csapadékvíz-elvezető rendszere, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területén:
a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,
b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,
c)15 kerékpáros infrastruktúra csak önálló kerékpárútként, vagy irányhelyes kerékpársávként létesíthető és
d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
21. II. rendű főutak területe (KÖu-3)
25. § (1) Az övezet a II. rendű főútvonalak, ezek szervizútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, továbbá parkolók, közúti-vasúti (villamos) pályák, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, kikötői létesítmények parti elemeinek, mindezek csapadékvíz-elvezető rendszereinek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(3) Az övezet területén
a) parkoló csak szervizútról megközelíthetően valósítható meg,
b) új autóbusz-megállóhely csak autóbuszöbölben létesíthető,
c)16 kerékpáros infrastruktúra csak önálló kerékpárútként, vagy irányhelyes kerékpársávként létesíthető és
d) eseti forgalomkorlátozási beavatkozások kivételével nem szüntethető meg a közúti gépjárműforgalom.
22. Kerületi jelentőségű közutak területe (Kt-Kk)
26. § (1) Az övezet a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.
(2) A kiszolgáló utak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként vagy korlátozott sebességű övezetként is kialakítható.
(3) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
23. Városias sétány területe (Kt-Sv)
27. § (1) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
(2) Az övezet területét közhasználat elől elzárni nem lehet, a közvilágítást ki kell építeni.
(3) Az övezet területén a rendszeres gépjárműforgalom, a fenntartási célú járműforgalom kivételével, nem megengedett.
(4) A Duna-part egységes kialakítása érdekében a sétány csak közterület-alakítási terv szerint alakítható ki.
(5) Az övezet területén a zöldfelület mértéke legalább 40%.
Zöldterületek
24. Általános rendelkezések
28. § (1) A zöldterületeket közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.
(2) Az övezetekben
a) játszókert,
b) sportkert,
c) pihenőkert,
d) díszkert és
e) kutyafuttató
alakítható ki.
(3) A meglévő sport- és vendéglátó rendeltetésű épületek tovább nem bővíthetők
(4) A telkek beépítésével, beépítésének növelésével egyidejűleg a fásítottság mértéke legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/100 m2.
(5) Zöldterületet létesíteni, átépíteni csak közterület-alakítási terv alapján lehet.
25. Közparkok területe (Zkp/Kp)
29. § (1) Az övezetbe az 1 ha-nál nagyobb alapterületű rekreációs zöldterületek tartoznak.
(2) Az övezetben elhelyezhetők
a) a pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
b) az ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,
c) a terület fenntartásához szükséges építmények,
d) a nyilvános illemhely és
e) a kikötői létesítmények parti elemei.
(3) Az övezet határértékeit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
26. Közkertek területe (Zkp/Kk, Kt-Zkk)
30. § (1) Az övezetekbe az 1 ha-nál kisebb alapterületű vagy 80 méternél kisebb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.
(2) Az övezet területén elhelyezhetők
a) a pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
b) az ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei és
c) a kikötői létesítmények parti elemei.
(3) Az övezet területét közhasználat elől elzárni nem lehet, kivéve a közbiztonsági okból sötétedés után való zárva tartást.
(4) Az övezet határértékeit a 2. melléklet 4. pontja határozza meg.
Vízgazdálkodási területek
27. Folyóvizek medre és partja (Vf)
31. § (1) A vízpartot a közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet.
(2) Az övezet területén épület nem helyezhető el.
Záró rendelkezés
32. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő 30. napon lép hatályba.
2. melléklet a 36/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Nagyvárosias lakóterület
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
|||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
|||||||
3 |
Ln-3/1 |
1000 |
szabadonálló |
30 |
6,0 |
21 |
50 |
50 |
1,5 |
0,5 |
|
4 18 |
|||||||||||
2. Intézményi terület
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
||
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
|||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
|||||||
3 |
Vi-2/1 |
2000 |
szabadonálló |
35 |
6,0 |
21 |
50 |
35 |
3,0 |
1,25 |
|
4 19 |
|||||||||||
3. Különleges rekreációs terület
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
Építési |
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
K-Rek/1-SP |
10000 |
szabadonálló |
25 |
6,0 |
16 |
40 |
25 |
1,5 |
0,5 |
4. Zöldterületek (Zkp/Kp, Zkp/Kk, Kt-Zkk)
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
|
Kialakítható legkisebb telek terület |
Beépítési |
Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke |
Épületmagasság |
Zöldfelület legkisebb mértéke |
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke |
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke |
||
2 |
Legkisebb |
Legnagyobb |
Általános |
Parkolásra fordítható |
||||||
3 |
Zkp/Kp |
- |
SZ |
2 |
- |
4,5 |
75 |
- |
- |
|
4 |
Zkp/Kk |
- |
SZ |
2 |
- |
4,5 |
60 |
- |
- |
|
5 |
Kt-Zkk |
- |
- |
- |
- |
- |
60 |
- |
- |
-- |
3. melléklet a 36/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
1 |
Funkció |
Norma |
|
2 |
„A” zóna1) |
„B” zóna2) |
|
3 |
lakás és üdülő …önálló rendeltetési egység után |
1 |
1 |
4 |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 m2 bruttó szintterületig minden megkezdett … m2-e után |
40 |
20 |
5 |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 100 - 1000 m2 bruttó szintterület közötti területének minden megkezdett … m2-e után3) |
40 |
20 |
6 |
kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység 1000 m2 bruttó szintterület feletti területének minden megkezdett … m2-e után3) |
40 |
20 |
7 |
szállás jellegű önálló rendeltetési egység (kivéve hajléktalanszálló és idősek otthona, diákszálló, diákotthon) …vendégszobája után |
2 |
1 |
8 |
fő- és gyűjtőút melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2 fogyasztótere után |
10 |
5 |
9 |
kiszolgáló út melletti építmény funkcióváltásával, bővítésével létrejövő, vagy újonnan épülő vendéglátó önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2 fogyasztótere után |
10 |
5 |
10 |
bölcsőde, alap- és középfokú nevelési, oktatási önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2 nettó alapterülete és/vagy tanterme után |
40 |
16 |
11 |
felsőfokú nevelési, oktatási és kutatási önálló rendeltetési egység oktatási és kutatási helyiségeinek minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
40 |
16 |
12 |
kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység – egyházi központ kivételével –, ahol a férőhelyszám értelmezhető, minden …férőhelye után |
10 |
5 |
13 |
kulturális és közösségi szórakoztató önálló rendeltetési egység, ahol a férőhelyszám nem értelmezhető, minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
100 |
50 |
14 |
lelátóval nem rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egység minden …férőhelye után |
10 |
4 |
15 |
lelátóval rendelkező sportolás, strandolás célját szolgáló önálló rendeltetési egység minden …férőhelye után |
30 |
12 |
16 |
igazgatási, nem fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
20 |
10 |
17 |
fekvőbeteg-ellátó egészségügyi önálló rendeltetési egység minden …betegágya után |
8 |
4 |
18 |
ipari (üzemi) önálló rendeltetési egység helyiségeinek minden megkezdett … m2-e után |
200 |
200 |
19 |
raktározási önálló rendeltetési egység minden megkezdett … m2-e után |
1500 |
1500 |
20 |
közforgalmú személyközlekedés célját szolgáló egységek esetén nincsen parkoló létesítési kötelezettség |
- |
- |
21 |
iroda és egyéb önálló rendeltetési egységek minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
40 |
16 |
22 |
jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység és közhasználatú park minden megkezdett … m2-e után |
1000 |
500 |
23 |
kollégium, diákotthon, diákszálló, idősek otthona minden …férőhelye után |
20 |
10 |
24 |
hajléktalanszálló, szállás jellegű önálló rendeltetési egység irodai helyiségeinek minden megkezdett … m2 nettó alapterülete után |
40 |
16 |
4. melléklet a 36/2018. (X. 30.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1 |
Funkció |
Norma |
2 |
Lakás, üdülőegység |
Minden lakás és üdülő egység után 1 db |
3 |
Kereskedelmi egység 0–1000 m2-ig |
Az árusítótér minden megkezdett 150 m2 alapterülete után 2 db |
4 |
Kereskedelmi egység 1000 m2 felett |
Az árusítótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 2 db |
5 |
Szálláshely szolgáltató egység |
Minden megkezdett 15 vendégszoba egysége után 2 db |
6 |
Vendéglátó egység |
A fogyasztótér minden megkezdett 75 m2 alapterülete után 2 db |
7 |
Alsó- és középfokú nevelési-oktatási egység |
A foglalkoztató és/vagy tanterem 50 m2 alapterülete után 2 db |
8 |
Felsőfokú oktatási egység |
Oktatási és kutatási helyiségek 50 m2 alapterülete után 2 db |
9 |
Egyéb közösségi szórakoztató kulturális egység (színház, bábszínház, filmszínház stb.) |
Minden megkezdett 50 férőhelye után 5 db |
10 |
Egyéb művelődési egység (múzeum, művészeti galéria, levéltár stb.) |
A kiállítótér vagy kutatótér minden megkezdett 500 m2 alapterülete után 5 db, de maximum 50 db |
11 |
Sportolás, strand célját szolgáló egység |
Minden megkezdett 20 férőhelye után 2 db |
12 |
Igazgatási, ellátó, szolgáltató, nem fekvőbeteg-ellátó egység |
Az iroda- vagy ellátó terület minden megkezdett 100 m2alapterülete után 1 db |
13 |
Fekvőbeteg-ellátó gyógykezelő egység |
Minden megkezdett 50 ágy után 1 db |
14 |
Ipari egység |
Minden megkezdett 10 munkahely után 1 db |
15 |
Raktározási, logisztikai egység |
A raktárterület minden megkezdett 10.000 m2 alapterülete után 1 db |
A 2. § 1a. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 1b. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 1c. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 3a. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 4a. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdése iktatta be.
A 2. § 5a. pontját a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. § (2) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (6) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (4) bekezdését a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 19. §-a iktatta be.
A 13. § a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 17. alcímet (21. §-t) a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 24. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. alcím címe a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 24. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 24. § (3) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 23. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (3) bekezdés c) pontja a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 23. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította: 52/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 1. §, 1. melléklet. Hatályos: 2019. XII. 20-tól. Az 1. melléklet a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 22. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 4 . sorát a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 24. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 4. sorát a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 24. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. mellékletet a Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 22/2024. (V. 8.) önkormányzati rendelete 22. § (2) bekezdése iktatta be.