Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelete

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 01. 15- 2019. 01. 15

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


1. §


A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016.(VII.07.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 2.§ 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


[E rendelet alkalmazásában]


„1.Építési sáv: az övezetnek az a terület része, amelyen belül – az övezet beépítési módra vonatkozó előírásainak, valamint a védőtávolságoknak figyelembe vételével – a főépítmény elhelyezhető. Másodlagos rendeletetésű épület az OTÉK és e rendelet által meghatározott elő-, oldal- és hátsókert szabályainak megtartásával az építési sáv területén kívül is elhelyezhető.”


2. §


(1) A rendelet 4.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(5) Közművek műtárgyainak telkei bármely övezetben – az övezeti előírásoktól függetlenül – kialakíthatóak.”


(2) A rendelet 4.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(7) A szabályozási terven tömbön belüli övezethatárral érintett telkek esetében telekalakítás során az új telekhatár a tömbön belüli övezethatártól, a meglévő telek mélységében mért hosszhoz képest 25%-kal eltérhet, ha az a szabályozási tervben megfogalmazott településrendezési szándékot nem módosítja.”


(3) A rendelet 4.§ (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(10) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét

a) a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 20 m-es sávban,

b) kötelező építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 20 m-es sávban

kell biztosítani.”


(4) A rendelet 4.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(12) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb városszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási tervben jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén a területre megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek. Telekcsoport újraosztása esetén a fejlesztés ütemezhetőségének érdekében beépítésre nem alkalmas telek is kialakítható:


3. §


(1) A rendelet 5.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(5) Az övezetek és építési övezetek területén főépítményt elhelyezni

a) a szabályozási tervben jelölt építési sáv esetén a 34. § (4) bekezdésben és a 35. § (7) bekezdésben meghatározott területek kivételével az építési sáv területén belül az oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával,

b) építési sáv jelöléssel nem rendelkező övezetek esetében pedig az elő-, oldal- és hátsókert általános szabályainak megtartásával kialakuló építési hely területén lehet.

Az így lehatárolt területen építési hely az övezet szabályozásában meghatározott beépíthető legkisebb telekszélességgel rendelkező terület.”


(2) A rendelet 5.§ (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


[(6) Az övezetek és építési övezetek területén az adott telek rendeltetését meghatározó új főépítményt elhelyezni]

„c) építési vonallal és előkert méretével nem szabályozott területek esetében illeszkedve a környezet beépítéséhez, vagy kialakult környezet hiányában a szabályozási tervben egyéb módon nem szabályozott helyeken az OTÉK-ban meghatározott mértékben lehet.”


(3) A rendelet 5.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(7) Szomszédos telken lévő épületek között a megengedett legkisebb távolság az OTÉK-ban meghatározott telepítési távolság, a tűztávolság és a beépítési módnak megfelelő oldalkert mérete közül a legnagyobb. Az oldalkert legkisebb szélessége, amennyiben az övezeti előírás eltérően nem rendelkezik, nem lehet kisebb

a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság felénél,

b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a megengedett legnagyobb épületmagasságnál.”


(4) A rendelet 5.§ (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(11) Zártsorú beépítésnél az eltérő épületmagassággal szabályozott övezetek találkozásánál a magasabb építési lehetőséggel rendelkező övezet területén lévő épületet magasságilag lépcsőzve kell kialakítani. Az új épületnek a meglévő épület közterület felőli csatlakozó szakaszán a párkánymagasság legfeljebb 3 m-rel lehet nagyobb a szomszédos övezet megengedett legnagyobb épületmagasságánál, a lépcsőzést legalább 5 m széles homlokzati szakaszon kell megvalósítani.”


(2) A rendelet 5.§ (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


[(12) A nagyvárosias és kisvárosias lakó- és a településközpont építési övezetek területén zártsorú beépítési módban]

„a) a másodlagos rendeltetésű, a szomszédos telek irányába legfeljebb 3,5 méter magasságú homlokzattal rendelkező épületrész kivételével a főépítmény

aa) oldalhatáron lévő részének az utcai építési határvonalra merőlegesen mért vetületi hossza legfeljebb 20 m,

ab) a telek oldalhatárán az építési határvonalra merőlegesen mért 20 m-től indított, az építési határvonalra állított 45 0-os szögön belül helyezhető el,

valamint”


4. §


A rendelet 5/A.§ b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


[A meglévő épület rendeltetése]

„b) lakó funkcióra a kertes mezőgazdasági, a falusias és a kertvárosias lakó övezetekben akkor is módosítható, ha az a) pontban meghatározott feltételek közül az épület elhelyezkedése alapján az építési helyre vonatkozó előírás nem teljesül, de az adott telken kialakult oldalkert szélessége az 5.§ (7) bekezdésében foglaltaknak megfelel.”



5. §


A rendelet 14. § az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:


„(10) A szabályozási terven jelölt környezetvédelmi védőtávolságon belüli területre a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló rendeletben illetve a levegő védelméről szóló rendeletben megfogalmazottak vonatkoznak. A védőtávolságon belül nem lehet elhelyezni lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.”


6. §


A rendelet 24.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A nagyvárosias lakóterületek „Ln-1”- „Ln-4” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:



Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség (saroktelek) mértéke

Megengedett legkiesebb és legnagyobb beépítési magasság

Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Ln-1

25 m,

1100 m2

szabadon álló

40 %

homlokzatmagasság:

18 m

épületmagasság:

16 m

30 %

Ln-2

20 m,

1100 m2

zártsorú

50 (75) % (1)

homlokzatmagasság:

18 m

épületmagasság:

16 m

20 %

Ln-3

20 m,

1100 m2

zárt sorú

60 (75) % (1)

homlokzatmagasság:

18 m (2)

épületmagasság:

16 m

10 %

Ln-4

nem szabályozott, nem szabályozott

kialakult

kialakult + 5 %, max 80 %

a tömbtelek építési telek) területére vetítetten

épületmagasság: -16 méter,

16 méternél magasabb lapostetős épületeknél a kialakult épület-magasság magastető és beépített tetőtér építése esetén 1,5 m-rel növelhető.

30 %


(1) A 2008. IV. 25. előtt kialakult saroktelek esetén a terület 75%-a, egyéb esetben saroktelek esetén 1100 m2 telekterület feletti telekrészre vetítve 50%.

(2) Az övezet területének Ady Endre utcai frontján az utcára néző homlokzat megengedett legnagyobb magassága 10,5 m.”


7. §


A rendelet 25.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A kisvárosias lakóterületek „Lk-1”- „Lk-7” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetekben az épületek a következő rendeltetést tartalmazhatják:


övezeti jel

 elhelyezhető rendeltetés


lakó-

helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-

hitéleti-, nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-

kulturális-,

szállás jellegű-

igazgatási-, iroda-

sport-

Lk-1

telkenként legfeljebb 4 lakás

igen

igen

igen

igen

nem

Lk-2

igen

igen

igen

nem

Lk-3

nem

nem

nem

Lk-4

igen

igen

igen

Lk-5

igen

nem

igen

Lk-6

igen

igen

igen

Lk-7

igen

igen

igen



Az övezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.”


8. §


(1) A rendelet 26.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A kertvárosias lakóterületek „Lke-1”- „Lke-13” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetekben az épületek a következő rendeltetést tartalmazhatják:


övezeti jel

elhelyezhető rendeltetés


lakó-

helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-

hitéleti-, nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-

kulturális-

szállás jellegű-

Lke-1

telkenként legfeljebb 2 lakás

igen


Lke-2

telkenként legfeljebb 2 lakás

Lke-3

telkenként legfeljebb 2 lakás

Lke-4

telkenként legfeljebb 4 lakás

Lke-5

telkenként legfeljebb 2 lakás

Lke-6

telkenként legfeljebb 2 lakás

Lke-7

telkenként legfeljebb 2 lakás

Lke-8

telkenként legfeljebb 2 lakás

Lke-9

telkenként legfeljebb 4 lakás

Lke-10

telkenként legfeljebb 6 lakás

Lke-11

telkenként legfeljebb 1 lakás

Lke-12

telkenként

legfeljebb 2 lakás

Lke-13

telkenként legfeljebb 2 lakás




Az övezetek területén a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az előzőeken túl elhelyezhetők az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek.”


(2) A rendelet 26.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(3) A kertvárosias lakóövezetekben az előkert területén elhelyezhető az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl

a) gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.

b) terepszint alatti építmény.”


(3) A rendelet 26.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(6) Az „Lke-1”- „Lke-13” jelű kertvárosias lakóövezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:



Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület

Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Megengedett legnagyobb beépítési magasság

Oldalkert legkisebb mértéke

Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Lke-1

20 m,

1100 m2

14 m (1),

700 m2 (1,2)

oldalhatáron álló

25 %

Homlokzatmagasság:

6,5 m

Épületmagasság:
5,0 m

5 m

50 %

Lke-2

20 m,

720 m2

kialakult

oldalhatáron álló

400 m2 telekterületig 40 %,

400-720 m2 telekterületre vetítetten 17,5 %;

720 m2-nél nagyobb telek esetén 30 %

Homlokzatmagasság:

6,5 m

Épületmagasság:
5,0 m

5 m,

14 méternél szűkebb telkek esetén 4 m

50 %










Lke-3

20 m,

720 m2

20 m,

720 m2

oldalhatáron álló

30 %

Homlokzatmagasság:

6,5 m

Épületmagasság:
5,0 m

5 m

50 %

Lke-4

24 m,

1500 m2

20 m,

1200 m2

szabadon álló

20 %

Homlokzatmagasság:

6,5 m

Épületmagasság:
5,0 m

2,5 m

60 %

Lke-5

22 m,

1100 m2

16 m (1),

700 m2 (1)

szabadon álló

25 %

Homlokzatmagasság:

6,5 m

Épületmagasság:
5,0 m

2,5 m

50 %

Lke-6

22 m,

720 m2

kialakult

szabadon álló

30 %

Homlokzatmagasság:

6,5 m

Épületmagasság:
5,0 m

2,5 m

50 %

Lke-7

20 m,

720 m2

kialakult

oldalhatáron álló

30 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m

Épületmagasság:
6,5 m

5 m,

14 méternél szűkebb telkek esetén 4 m

50 %

Lke-8

22 m,

720 m2

20 m,

720 m2

szabadon álló

30 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m

Épületmagasság:
6,5 m

3,25 m

50 %

Lke-9

24 m,

1500 m2

22 m,

1200 m2

szabadon álló

20 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m

Épületmagasság:
7,0 m

3,5 m

60 %

Lke-10

22 m,

1100 m2

18 m,

800 m2

szabadon álló

30 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m

Épületmagasság:
7,0 m

3,5 m

50 %

Lke-11

20 m,

720 m2

kialakult,

ikres

400 m2 telekterületig 40 %,

400-720 m2 telekterületre vetítetten 17,5 %;

720 m2-nél nagyobb telek esetén 30 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m

Épületmagasság:
7,0 m

3,5 m

50 %

Lke-12

24 m,

1500 m2

20 m,

1100 m2

oldalhatáron álló

30 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m

Épületmagasság:
6,5 m

6,5 m

50 %

Lke-13

14 m,

600 m2

kialakult

oldalhatáron álló

30 %

Homlokzatmagasság:

6,5 m

Épületmagasság:
5,0 m

5 m,

14 méternél szűkebb telkek esetén 4 m

50 %


(1)A beépíthető legkisebb telekszélességnél szűkebb, vagy kisebb alapterületű telkek esetén legfeljebb 1 db, nem emberi tartózkodásra szolgáló tároló építmény helyezhető el, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.

(2) A 24931/1-2 hrsz-ú kiszolgáló úthoz északi oldalon közvetlenül csatlakozó telek abban az esetben is beépíthető, ha a területe a kötelező útszabályozás végrehajtása következtében 700 m2 alá csökken.”


9. §


(1) A rendelet 27.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(1)A falusias lakóövezet lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A falusias lakóövezetben elhelyezhető telkenként legfeljebb 2 lakás. Az övezetben elhelyezhető épületek - a lakó rendeltetésen kívül -:

a) mező- és erdőgazdasági, a 2. mellékletben meghatározott feltételekkel gazdasági célú haszonállat-tartásával kapcsolatos, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató és

g) sport,

rendeltetést is tartalmazhatnak.


Az övezetek területén az előzőeken túl elhelyezhetők a főépítmény megléte esetén, vagy főépítmény építésével egyidejűleg az épületek rendeltetését kiszolgáló másodlagos rendeltetésű épületek „


(2) A rendelet 27.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A falusias lakóövezetekben az előkert területén elhelyezhető az OTÉK szerint elhelyezhető melléképítményeken túl

a) gépjárműtárolás számára nyitott, lábon álló, egy, legfeljebb 30 m2 vetületi alapterülettel rendelkező tető, mely építmény legmagasabb pontja a telek csatlakozó közterületi szakaszának átlag magasságához képest 3 m-nél nagyobb nem lehet.

b) terepszint alatti építmény.”


10. §


A rendelet 29.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) Az intézményi területek „Vi-1„ –„Vi-9„ jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:



Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület

Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Megengedett legnagyobb beépítési magasság

Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Oldalkert mértéke

Vi-1

az övezet területe

kialakult

szabadon álló

25 %

Homlokzatmagasság:

9,0 m

Épületmagasság:
 7,5 m

a be nem épített terület 50 %-a

3,75 m

Vi-2

22 m,

1100m2

kialakult

szabadon álló

50 %

Homlokzatmagasság:

9,0 m

Épületmagasság:
 7,5 m

a be nem épített terület 50 %-a

3,75 m

Vi-3

40 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

40 %

Homlokzatmagasság:

14,0 m

Épületmagasság:
12,5 m

a be nem épített terület 50 %-a

6,25 m

Vi-4

40 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

50 %

Homlokzatmagasság:

17,5 m

Épületmagasság:
16,0 m

a be nem épített terület 50 %-a

6 m

Vi-5

30 m,

3000 m2

kialakult

zártsorú

60 %

Homlokzatmagasság:

17,5 m

Épületmagasság:
16,0 m

a be nem épített terület 50 %-a

-

Vi-6

40 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

50 %

Homlokzatmagasság:

23,5 m

Épületmagasság:
22,0 m

a be nem épített terület 50 %-a

11 m

Vi-7

nem korlátozott

kialakult

zártsorú

50 %

Homlokzatmagasság:

20,0 m

Épületmagasság:

18,0 m

a be nem épített terület 50 %-a

-

Vi-8


20m,
400 m2

kialakult

zártsorú

100 %

Utcai párkánymagasság: (1)

Épületmagasság:

13,5 m

a be nem épített terület 50 %-a

-

Vi-9

az övezet területe

kialakult

zártsorú

100 %

Homlokzatmagasság:

10,5 m (2)

Épületmagasság:

9,0 m (2)

a be nem épített terület 50 %-a

-


(1)- A 3623-3625 hrsz-ú telkek beépítése során a csatlakozó épületrész megengedett legnagyobb párkánymagassága a 3622 hrsz-ú területen található épület csatlakozó párkánymagassága, további szakaszokon a párkánymagasság nem korlátozott.

- A Jákum és Munkácsy utca közötti tömb esetében 12 m.

(2) - A 3125/1 hrsz-ú telken a beépítettség magassága nem korlátozott.

- A Piac tér felőli homlokzat megengedett legnagyobb párkánymagassága 8,5 m.”


11. §


(1) A rendelet 30.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(2) A kereskedelmi, szolgáltató területek „Gksz-1”- „Gksz-9” jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:



Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület

Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület

Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Megengedett legkisebb és legnagyobb beépítési magasság

Oldalkert megengedett legkisebb mértéke

Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke

Gksz-1

nem szabályozott

kialakult

zártsorú

60 %

Homlokzatmagasság:

-7,5 m

Épületmagasság:
-6,5 m


-

20 % (2)

Gksz-2

30 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

40 %

Homlokzatmagasság:

-9,0 m

Épületmagasság:
-7,5 m (1)


3,75 m

20 % (2)

Gksz-3

50 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

40 %

Homlokzatmagasság:

-12,0 m

Épületmagasság:
-10,5 m


5,25 m

20 % (2)

Gksz-4

30 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

40 %

Homlokzatmagasság:

-12,0 m

Épületmagasság:
-10,5 m (1)


5,25 m

20 % (2)

Gksz-5

30 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

50 %

Homlokzatmagasság:

-14,0 m

Épületmagasság:
-12,5 m (1)


6,25 m

20 % (2)

Gksz-6

nem szabályozott,

1300 m2

kialakult

szabadon álló

60 %

Homlokzatmagasság:

-9,0 m

Épületmagasság:
-7,5 m


3,75 m

20 % (3)

Gksz-7

30 m,

3000 m2

kialakult

oldalhatáron álló

40 %

Homlokzatmagasság:

-12,0 m

Épületmagasság:
-10,5 m (1)


8,0 m

20 % (2)

Gksz-8

30 m,

3000 m2

kialakult

szabadon álló

60 %

Homlokzatmagasság:

-12,0 m

Épületmagasság:
-10,5 m (1)


5,25 m

20 % (2)

Gksz-9

30 m,

3000 m2

kialakult

oldalhatáron álló

40 %

Homlokzatmagasság:

-9,0 m

Épületmagasság:
-7,5 m (1)


6,0 m

20 % (2)


(1) Műtárgyak magassága nem korlátozott.

(2) A kialakítható legkisebb zöldfelület területének 75%-án a zöldfelület fásítása kötelező.”


(2) A rendelet 30.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(4) A „Gksz-6” jelű övezet területén a Fenyő, Baross Gábor utcák és az ipari vasút által határolt tömb szabályozási terven jelölt építési sávon belül a szomszédos építési telek határától 3,75 méternél közelebb elhelyezett épületet a szomszéd telek irányába tűzfallal kell kialakítani.”


12. §


A rendelet 34.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(4) A közúti közlekedési és közmű övezetben építési sávval nem jelölt területen legfeljebb földszintes, 30 m2 beépített területtel rendelkező épület alakítható ki. 30 m2 beépített területnél nagyobb, vagy földszintesnél magasabb épület a szabályozási tervben e célra építési sávval jelölt területen valósítható meg.

Terepszint alatti személygépkocsi tároló építménye, továbbá támfalgarázs az erre közlekedésileg alkalmas területeken helyezhető el. A terepszint alatti személygépkocsi tároló felett felépítmény épülhet az alépítmény alapterületének legfeljebb 10%-ával.”


13. §


A rendelet 36/A.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:


[Kertes mezőgazdasági terület]


„36/A. §


(1) Az „Mk-1” „Mk-2” és „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, a gazdasági célú haszonállat-tartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény és a (2) bekezdés szerint telkenként legfeljebb egy, legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.


(2) Az „Mk-1” „Mk-2” és „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetben lakóépületet elhelyezni

a) a művelés alól kivett,

b) a művelés alatt álló telkek esetében legalább 3000 m2 szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területtel rendelkező,

c) bármely művelési ágú, 6000 m2-nél nagyobb

telken lehet.


(3) Az „Mk-1” „Mk-2” és „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezetben 1500 m2-nél kisebb telekterület esetén egy épület építhető.


(4) Az „Mk-1” és „Mk-2” jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont létrehozható, melynek telkén az (1) bekezdésben foglaltakon túl a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és vendéglátó épület elhelyezhető.


(5) Az „Mk-1” „Mk-2” és „Mk-3” jelű kertes mezőgazdasági övezet területén az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:


Övezet jele


Kialakítható legkisebb telek-szélesség és terület

Beépíthető

legkisebb telekszélesség

és terület


Beépítési mód

Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke

Megengedett

legnagyobb

beépítési magasság

gazdasági épület elhelyezése esetén

lakó épület elhelyezése esetén

gazdasági épület elhelyezése esetén

lakó épület elhelyezése esetén

Mk-1

Művelés

alatt
álló

terület

12 m

1100 m2

9 m

720 m2

16 m


(2) bekezdés b) és c) pontja szerinti terület

oldal-határon

álló

-720-1500 m2 telekterület esetén – 5%


-1500-3000 m2 telekterület esetén – 1500 m2-re vetítetten 5 % + 1500 m2 feletti telekterületre vetítetten 3 %


-3000 m2 telekterület felett – 1500 m2-re vetítetten 5 % + 1500-3000 m2  telekterületre vetítetten 3 % + 3000 m2 feletti telekterületre vetítetten 2%

Homlokzat

magasság:

5,5 m

Épület

magasság:

4 m

Homlokzat

magasság:

6,5 m

Épület

magasság:

5 m

Művelés

alól
 kivett

terület

20 m

1500 m2

9 m

720 m2

16 m

3000 m2

oldal-határon

álló

Homlokzat

magasság:

5,5 m

Épület

magasság:

4 m

Homlokzat magasság:

6,5 m

Épület magasság:

5 m

Birtok-központ

50 m

1 ha

50 m

1 ha

oldal-határon álló

20 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m(1)

Épületmagasság:

6 m(1)

Mk-2

Művelés

alatt
álló

terület

12 m

1100 m2

9 m

720 m2

16 m


(2) b) és c) pontok szerinti terület

oldal-határon

álló

Lakóépülettel beépíthető terület: 5%


Beépíthető terület összesen: 10 %

Homlokzat

magasság:

5,5 m

Épület

magasság:

4 m

Homlokzat

magasság:

6,5 m

Épület

magasság:

5 m

Művelés

alól
 kivett

terület

20 m

1500 m2

9 m

720 m2

16 m

1100 m2

oldal-határon

álló

10 %

Homlokzat

magasság:

5,5 m

Épület

magasság:

4 m

Homlokzat magasság:

6,5 m

Épület magasság:

5 m

Birtok-központ

50 m

1 ha

50 m

1 ha

oldal-határon álló

20 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m(1)

Épületmagasság:

6 m(1)

Mk-3

Művelés

alatt
álló

terület

12 m

1100 m2

9 m

720 m2

16 m


(2) b) és c) pontok szerinti terület

oldal-határon

álló

Lakóépülettel beépíthető terület: 5%


Beépíthető terület összesen: 10 %

Homlokzat

magasság:

5,5 m

Épület

magasság:

4 m

Homlokzat

magasság:

6,5 m

Épület

magasság:

5 m

Művelés

alól
 kivett

terület

20 m

1500 m2

9 m

720 m2

16 m

700 m2

oldal-határon

álló

10 %

Homlokzat

magasság:

5,5 m

Épület

magasság:

4 m

Homlokzat magasság:

6,5 m

Épület magasság:

5 m

Birtok-központ

50 m

1 ha

50 m

1 ha

oldal-határon álló

20 %

Homlokzatmagasság:

7,5 m(1)

Épületmagasság:

6 m(1)


(1): Műtárgyak magassága nem korlátozott


(6) A kertes mezőgazdasági területen a meglévő épület függőleges irányban bővíthető, ha az oldalkert a meglévő épület esetén 4 méternél nem kisebb.

(7) Az előkert területén elhelyezhető terepszint alatti építmény.”


14. §


A rendelet 37/A.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:


„(1) A természetközeli területek „Tkm”, „Tkr” és „Tkv” övezetekbe tartoznak, melyek közül
a) a „Tkm” jelű övezet disztróf hinaras élőhely,
b) a „Tkr” jelű övezet regenerációra alkalmas lápréttel vegyes ártéri ligeterdő,
c) a „Tkv” nyílt vízfelülettel rendelkező vizes élőhely
helyreállítására és fenntartására szolgál.”


15. §


Az 1. mellékletben található szabályozási terv érintett szelvényei és a jelmagyarázat az 1-4. mellékletek szerint módosulnak.


16. §


(1) Ez a rendelet 2019. január 15. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.


(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.



Balaicz Zoltán sk.

polgármester

dr. Kovács Gábor sk.

címzetes főjegyző