Köröm Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Köröm Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 3577 Köröm Rákóczi Ferenc utca 11. szám

(3) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú, közepén Magyarország címere, körfeliratát pedig „Községi Önkormányzat Köröm” képezi.

(4) Az önkormányzat hivatalos bélyegzőjét kell használni

a)         a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

b)         a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c)         az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,

d)         önkormányzati ügyben.

(5) Az önkormányzat a címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatának rendjéről rendeletet alkot.

(6) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.korom.hu.

II. Fejezet

A települési önkormányzat feladata, hatásköre

2. §

(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységek kormányzati funkciók szerint:

1.         011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási     tevékenysége

2.         013320 Köztemető-fenntartás és működtetés,

3.         013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4.         016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

5.          018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel

6.          018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek

7.         031030 Közterület rendjének fenntartása

8.         041140 Területfejlesztés igazgatása

9.         041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

10.       041232 Start-munka program, téli közfoglalkoztatás

11.       041233 Hosszabb időtartamú    közfoglalkoztatás

12.       045120 Út, autópálya építése

13.       045130 Híd, alagút építése

14.       045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

15.       045161 Kerékpárutak üzemeltetése fenntartása

16.       047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek 

17.       051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása,átrakása

18.       052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

19.       052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

20.       061020 Lakóépület építése

21.       062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

22.       063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

21.       064010 Közvilágítás

23.       066010 Zöldterület-kezelés

24.       066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

25.        072111 Háziorvosi alapellátás

26.        072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

27.       074054 Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok

28.       081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

29.       081043 Iskolai, diáksport tevékenység és támogatása

30.        082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

31.        082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

32.        082044 Könyvtári szolgáltatások

33.       082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

34.        082092 Közművelődés hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

35.        082093 Közművelődés- egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

36.       086030 Nemzetközi kulturális együttműködés

37.       086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

38.        091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

39.        092150    Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés

40.        092290     Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés

41.        091140 Óvodai nevelés. ellátás szakmai feladatai

42.       096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézetben

43.       096030 Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása

44.       104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében

45.        104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

46.        104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

47.       106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

48.        107051 Szociális étkeztetés

49.        107052 Házi segítségnyújtás

50.        107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások

51.        900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívül

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a)         civil szerveződések támogatása,

b)         közösségi sport támogatása,

c)         községi hagyományőrző és tömegrendezvények (falunap, Rákóczi fesztivál stb.) fenntartása,

d)         községi honlap megjelentetése,

e)         külföldi testvér- és partner települési kapcsolatok ápolása az 1. függelékben felsorolt településekkel,

f)          helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,

4 A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

5  A polgármester, a bizottság és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület üléseinek száma

3. §

(1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a (6) bekezdés kivételével havonta ülést tart az általa elfogadott éves munka-terv szerint, mely a képviselő-testület működésének alapja.

(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.

(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

a)         a képviselő-testület bizottságától,

b)         az önkormányzati intézmények vezetőitől,

c)         a jegyzőtől,

d)         a nemzetiségi önkormányzattól,

e)         a  községben működő civil szervezetektől,

4f)        települési önkormányzati képviselőtől.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell

5a)       az ülések tervezett időpontját, napirendjét és az előterjesztő megnevezését,

b)         a közmeghallgatás témáját, annak időpontját,

c)         az előterjesztések leadási határidejét.

(6) A képviselő-testület munkaterv szerinti július-augusztus hónapokban nem tart.

4. §

(1) A képviselő-testületi ülés lehetőleg csütörtöki napon, általában 18 órakor kezdődik és legfeljebb 3 óra az időtartama. Amennyiben a napirendi pontok száma azt indokolja, az időtartamot a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül legfeljebb 1 órával meghosszabbíthatja.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

2. Gazdasági program

5. §

(1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(3) A program időarányos teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

3. Előterjesztések

8. §

A képviselő-testület vagy bizottsága ülésére előterjesztést írásban kell benyújtani. Előterjesztést szóban csak rendkívüli előterjesztés estén vagy rendkívüli ülésre lehet tenni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál (tárgysorozatnál) az előterjesztés szóbeli módjára utalni kell.

4. Az előterjesztés benyújtása

9. §

Az előterjesztést - annak fejrészén - a képviselő-testületnek kell címezni, kivéve az átruházott hatás-körben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket, az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának és számának megjelölésével.

5. Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei

10. §

(1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban kell készíteni.

(2) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

(3) Az előterjesztést elektronikus formában kell leadni.

(4) Amennyiben a polgármester, illetve a jegyző nem maga készíti és adja elő az előterjesztést, alá-íróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ez esetben őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni.

6. Egyes előterjesztésekre vonatkozó külön szabályok

11. §

(1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön. A bizottság elnöke köteles az előterjesztések készítése során a jelen szabályzatban foglaltakat figyelembe venni.

(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése (be-számoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön.

(3) Nem önkormányzati intézmény, szervezet előterjesztése (beszámoló, tájékoztató) esetén a jegyző felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön.

7. A képviselő-testületi ülések összehívása

12. §

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy akadályoztatásuk esetében a  Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

8. A rendes ülés összehívása

13. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

a)         az ülés helye és időpontja,

b)         a javasolt napirendi pontok,

c)         a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,

d)         utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,

 (2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt írásos formában úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 4 nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak. A meghívót az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján  az ülés előtt legalább 4 nappal közzé kell tenni.

(3) A nyilvános ülés anyagát Köröm Község hivatalos honlapján közzé kell tenni.

9. A rendkívüli ülés összehívása

14. §

(1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága vagy kormányhivatal vezetője indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell írásos formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon). A rendkívüli ülés meghívóját az önkormányzat honlapján legalább az ülés megkezdése előtt 1 órával közzé kell tenni.

10. Közmeghallgatás

15. §

(1) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

a)         a képviselő-testület tagjai;

b)         a jegyző, az aljegyző;

c)         a közös önkormányzati hivatal ügyintézői;

d)         az önkormányzati intézmények vezetői;

 (3) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a községháza hirdetőtábláján és a hivatalos honlap útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(5) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).

(6) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

 (7) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. Az ülések nyilvánossága

16. §

(1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdetmény és a község hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell.

 (2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

12. A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

17. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

a) teljes körű tanácskozási joggal:

            aa)       az országgyűlési képviselőt,

            ab)       a nemzetiségi önkormányzat elnökét

b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

            ba)       a pénzügyi-tanácsadót

            bb)       a hivatal érintett ügyintézőjét

            bc)       az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,

            bd)       azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(3) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(4) A meghívót és a napirendek írásos anyagát minden esetben írásban kell megküldeni az (1) - (3) bekezdésben meghatározott személyek részére.

13. A képviselő-testület ülésének napirendje

18. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javas-latot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

19. §

(1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

14. A tanácskozás rendje

20. §

(1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távol-lévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:

a)         figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b)         megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c)         rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

d)         ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rend-bontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(5) Az (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

15.Az anyanyelv használatáról

21. §

(1) A képviselő-testület ülésén a valamely nemzetiséghez tartozó képviselő, vagy a nemzetiségi ön-kormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ez esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők - a jegyzőkönyv számára - magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.

(2) Amennyiben valamely nemzetiséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelezheti a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését - a költségvetés terhére - biztosítja.

16. A felszólalások típusai

21. §

A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a)         a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b)         kérdés,

c)         személyes megjegyzés,

d)         közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés.

17. Napirendek megtárgyalásának szabályai

22. §

(1) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

23. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

18.Közérdekű bejelentés, javaslat, kérdés

24. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után szóban vagy írásban - a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(2) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek.

19. Személyes megjegyzés

25. §

(1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes meg-jegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - legfeljebb 2 perces időtartamban - a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

20. A döntéshozatal szabályai

26. §

(1) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(2) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal vehetnek részt a szavazásban.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül:

a)         a képviselő-testült munka- és gazdasági programjának elfogadásához,

b)         kötvénykibocsátáshoz,

c)         az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozásához,

d)         helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,

e)         a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

21. A szavazás módja

27. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

22. Névszerinti szavazás

28. §

(1) Az ülést vezető névszerinti szavazást rendel el, ha a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, kölcsön felvételéről, a ciklus időszakára szóló program elfogadásáról hoz döntést a képviselő-testület.

(2) Névszerinti szavazást egyébként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meg-határozott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

(4) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. Titkos szavazás

29. §

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési kép-viselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a)         a szavazás helyét és idejét,

b)         a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c)         a szavazás eredményét,

d)         a jegyzőkönyvvezető nevét,

e)         a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

24. Személyes érintettség

30. §

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkenti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

25. Az önkormányzati döntések

31. §

A képviselő-testület döntése:

a)         önkormányzati rendelet,

b)         határozat.

26. A rendeletalkotás

32. §

(1) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

a)         a polgármester,

b)         a képviselő,

c)         a képviselő-testület bizottsága,

d)         a jegyző,

e)         intézményvezető,

(2) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők, indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

33. §

A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből és indokolásból áll. Az indokolás elkészítésekor a 10. §-ban foglaltakat kell meg-felelően alkalmazni.

34. §

(1) A rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján történik a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet teljes szövegét.

(2) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.

(3) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

35. §

(1) A rendeleteket meg kell küldeni a képviselőknek, az érintett szervezeteknek és intézményeknek.

(2) A rendeletet a községi könyvtárban történő elhelyezéssel és a község hivatalos honlapján történő közzététellel is ismertetni kell a lakossággal.

36. §

(1) A rendeletek hatályosulását a jegyző és az illetékes bizottság is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.

(2) A rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületet, annak esetenkénti döntései szerint tájékoztatni kell.

26. Határozathozatal

37. §

(1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti

a)         a polgármester,

b)         a képviselő,

c)         a képviselő-testület bizottsága,

d)         a jegyző,

e)         intézményvezető,

(2) A képviselő, a bizottság, az intézményvezetők indítványokat a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt legkésőbb a benyújtás hónapját követő három hónapon belül kell a képviselő-testülethez előterjeszteni.

(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

38. §

(1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyen-ként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

 (3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

a)         ügyrendi kérdésekben,

b)         feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,

c) a határozati javaslat vagy rendelettervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

39. §

A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembevételével - a község hivatalos honlapján közzé kell tenni. E rendelkezést kell alkalmazni a polgármester és a bizottság átruházott hatáskörben hozott határozataira nézve is.

27. A képviselő-testületi döntések jelzése

40. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sor-számmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(2) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a jogszabályokra előírt megjelöléssel kell ellátni.

28. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

41. §

(1) A képviselő-testület nyílt ülése hangfelvételen is rögzíthető külön engedély nélkül.

(2) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, ebből:

a)         egy példányt a jegyző kezel, melyet évente be kell köttetni,

b)         egy példányt - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a községi könyvtár részére kell megküldeni.

(3) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza

a)         a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét,

b)         az előadók nevét és beosztását,

c)         a polgármester esetleges intézkedéseit.

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5) A hozzászóló és indítványtevő - a testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

a)         a meghívót,

b)         a jelenléti íveket,

c)         a névszerinti szavazásról készült névsort,

d)         írásbeli előterjesztéseket,

e)         az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat, kérdéseket,

f)          a hozott döntéseket,

g)         a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését.

(7) Jelen paragrafus rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a bizottsági ülés jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

42. §

A választópolgárok a községi könyvtárban és a község honlapján betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe, ennek lehetőségéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatni kell. Ezért a jegyző felelős.

IV. Fejezet

A települési képviselő

29. Összeférhetetlenség

43. §

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság.

30. A települési képviselő vagyonnyilatkozata

44. §

Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyon-nyilatkozatát a közös önkormányzati hivatalban a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnökének adja át.

31. A képviselők díjazása, költségtérítése

45. §

Az önálló rendeletben megállapított havi tisztelet-díj egésze a jogosultakat abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, valamint a személy szerint illetékes bizottság rendes ülésén részt vettek. Amennyiben valamely ülésen nem, vagy az ülés idejének kevesebb mint felén voltak jelen, e tényt - a jelenléti ív és a jegyzőkönyv másolatával alátámasztva - a jegyzőkönyvvezető jelzi a polgármesternek. A polgármester - átruházott hatáskörben - a képviselő adott hónapra eső tiszteletdíjának összegét annak 50%-ától 100 %-áig terjedő mértékben csökkentheti. A hiányzás következményei alól a jogosult a polgármesterhez, valamint a bizottsági elnökhöz előzetesen megtett, alapos indokkal ellátott bejelentés esetén mentesül.

V. Fejezet

A képviselő-testület szervei

32. A képviselő-testület bizottsága,

a bizottság jogállása, megválasztása

46. §

(1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(2) A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester írásbeli előterjesztése alapján - a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(3) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.

47. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre a megjelölt összetétellel:

Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság tagjainak száma: 3 fő önkormányzati képviselő

 (2) A bizottság feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.

 (3) A polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

33. A bizottság ülései

48. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, a jegyzőt az aljegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni, valamint feladatkörükbe tartozó ügy tárgyalása esetén kötelesek részt venni az intézményvezetők. Az önkormányzattal feladatátvállalási megállapodást kötött szervezet képviselőjét - tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart.

(1) A zárt ülés anyagát csak a képviselők és az egyébként az azon részvételre jogosítottak részére hozzáférhetővé tenni.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.

49. §

(1) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot a Mötv-ben meghatározottakon túl

a)         a képviselő-testület határozatára,

b)         a bizottsági tagok bármelyikének  indítványára.

(2) A képviselőket értesíteni kell a bizottságok ülésének időpontjáról és napirendjéről.

(3) A bizottság akkor határozatképes ha bizottsági tagok több mint fele jelen van.

(4) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

50. §

A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

34. A polgármester

51. §

(1) A polgármester tiszteletdíjáról, költségtérítéséről, jutalmáról – a Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság javaslatára -, a jogszabályi keretek között a képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatással látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munka-napon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnökének.

35. Alpolgármester

52. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) ) Az alpolgármester tiszteletdíjáról, költségtérítéséről, jutalmáról - Jogi Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság javaslatára-, a jogszabályi keretek között a képviselő-testület dönt.

36. Önkormányzati tanácsnok

53.§

A képviselő-testület a roma nemzetiségi önkormányzattal való folyamatos kapcsolattartás és a roma közösséget érintő kérdések folyamatos figyelemmel kísérése céljából tagjai közül 1 fő tanácsnokot választhat.

37. Jegyző, aljegyző

54.§

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös hivatal székhelyén dolgozó megfelelő végzettséggel rendelkező  köztisztviselő -látja el a jegyzői feladatokat.

38. Nemzetiségi önkormányzat

55.§

(1) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során a jegyző írásban értesíti a nemzetiségi önkormányzatot, tájékoztatja jogainak gyakorlásának módjáról úgy, hogy a nemzetiségi önkormányzatnak legalább 30 napja legyen álláspontja kialakítására.  A nemzetiségi Önkormányzat az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek küldi meg.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő a közös önkormányzati hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

(4) A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzattal megkötött megállapodás alapján, mely az SZMSZ 4. melléklete.

39. A Közös Önkormányzati Hivatal

56. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Sajóhídvégi Közös Önkormányzati Hivatal.

VIII. Fejezet

Önkormányzati társulások

57.§

(1) A képviselő-testület az Mötv. IV. fejezete szerint a következő társulásokban vesz részt.

a) Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

b) Körömi Agglomerációs Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás

c) Abaúj-Zemplén Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás

d) Sajótér Önkormányzati Társulás

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

58. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Köröm Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2011. (IV.15.) számú önkormányzati rendelete

Köröm , 2018. március 6.

            Tóth Tibor  s. k.                                                                       Ivánné Dr. Balázs Mária s. k.

            polgármester                                                                                         jegyző

A kihirdetés napja: 2018. 03.19.

                                                                                                          Ivánné dr. Balázs Mária sk.

                                                                                                                        jegyző