Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2018. (V.30.) önkormányzati rendelete

 Szervezeti és Működési Szabályzatáról 

Tard Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában, meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezése

1. §

(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Tard Község Önkormányzata

      (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2)  Székhelye: 3416 Tard, Rózsa út 1.

2.§

Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése

1. Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete. (A továbbiakban: Képviselő-testület.)

3.§

Az Önkormányzat hivatalának megnevezése

(1) Tard Község Önkormányzata képviselő-testülete hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal Tardi Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal)

(2) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám:

b) adószám:15725871-2-05

c) KSH statisztikai számjel:15725871-8411-321-05

Az Önkormányzat jelképei

4. §

1. Az Önkormányzat jelképei: Tard község címere, zászlaja és pecsétje.

A község ünnepei

5. §

A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

6. §

1. Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:

1. Franciaország- Josselin

Önkormányzati jogok

7. §

A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a községi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

Együttműködés

8. §

A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és
gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal és a helyi Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző, valamint a kirendeltség vezetőjének feladata.

I.fejezet

Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre

Feladatok és hatáskörök

9. §

(1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az
 érintett bizottság, Tanácsnok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(3) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(4)  A (3) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(5) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

10. §

Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

 A képviselő-testület működése

11. §

(1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester.

 A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2)  A képviselő-testület, alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

3. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások

lebonyolításáról, eredményéről és a polgármester, valamint a települési képviselők részére a megbízólevelet átadja.

4. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a

polgármester illetményéről, a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjáról. Az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.

Rendes ülés

12. §

1. A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6

alkalommal, rendes ülést tart.

2. A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év, július

hónapban állapítja meg.

(3)Az ülésszünetekben, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

Rendkívüli ülés

13. §

(1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot, és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.

(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.

(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is - legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra - összehívhatja. Különösen indokolt esetben, a rendkívüli ülés írásbeli meghívó kiküldése nélkül is összehívható.

(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.

(6)Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben

foglalt határidőn belül nem gondoskodik, úgy a képviselő-testületi ülést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze.

A képviselő-testület összehívása

14. §

1. A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (a továbbiakban: levezető elnök).

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni, csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselők, az hivatali dolgozók számára elektronikus formában a tanácskozási joggal meghívottaknak írásban olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen való kiosztására csak kivételes esetben, a polgármester külön engedélye alapján kerülhet sor. A polgármester az engedélyezés okát a képviselő-testületi ülésen ismerteti. A rendelet 24. § (5) bekezdésében meghatározott követelmények betartása ez esetben is szükséges.

(4) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, távirat stb.).

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

1. az ülés helyét, napját, időpontját,
2. a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a kirendeltség-vezető feladata.

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is az ülést megelőző 5 nappal korábban tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája:

1. a Hivatal közterületi hirdetőtábláján való kifüggesztés,
2. a közterületi digitális képújságban való megjelentetés,
3. Szomolya község hivatalos honlapján való megjelentetés.

15. §

(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)

1. a képviselő-testület tagjait,
2. a jegyzőt, aljegyzőt
3. a napirendi pontok előadóit,
4. a bizottságok nem képviselő tagjait,
5. akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,
6. akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,

2. Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

1. akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (referens, szakbizottság külső

     tagja)

2. a Hivatal belső szervezeti egységeinek dolgozóit,
3. a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Tardon működő társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik,
4. az Önkormányzat könyvvizsgálóját.

4. Az (1) bekezdésben meghatározottak közül teljes előterjesztést kap:

1. a képviselő-testület tagja,
2. a választókerület országgyűlési képviselője, (kivéve a zárt ülés anyagát)
3. a jegyző, aljegyző
4. a Hivatal belső szervezeti egységének dolgozói (zárt ülés anyagát, csak ha érintett),
5. akiket a polgármester megjelöl (kivéve a zárt ülés anyagát)

5. Az önkormányzati intézmények dolgozói az intézményt érintő napirendi ponthoz, valamint a napirendi pontok előadói az őket érintő napirendhez kapnak előterjesztést elektronikus formában.

6. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület tagjai az előterjesztések anyagait elektronikus formában is kapják. Az előterjesztés anyaga - igény szerint - a (4) bekezdésben felsorolt, itt nem említett meghívott számára is küldhető elektronikus formában.

A képviselő-testület ciklusprogramja

16. §

(1) A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg.

A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.

(3) A programtervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé működésének első évében. A ciklusprogram időarányos végrehajtásáról a polgármester a zárszámadás időszakában ad tájékoztatást.

A képviselő-testület munkaterve

17. §

(1)  A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

  (2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a kirendeltség-vezető állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen:

a települési képviselőktől, a testület bizottságaitól, a választókerület országgyűlési képviselőjétől, az önkormányzati intézménytől, a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezetőitől, az egyházak vezetőitől, a társadalmi szervezetektől.

(4) A munkatervbe ciklusonként legalább kétszer fel kell venni a bizottság munkájáról szóló beszámolót.

(5) A munkaterv tartalmi elemei:

1. az ülések tervezett időpontja,
2. várható napirendjei,
3. előadó, referens megjelölése

(6) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőnek, a bizottság nem képviselő tagjainak, a választókerület országgyűlési képviselőjének, az Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetőjének, a munkatervben érintett előadóknak, a helyi sajtónak.

A képviselő-testület ülése

18. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.

2. A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

3. A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

Határozatképesség

19. §

(1)  A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül legalább 4 fő jelen van.

(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

20. §

(1)   A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző, távollétében a kirendeltség-vezető segíti.

(2)   Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést levezető elnök feladata.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

1. javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
2. előterjeszti a sürgősségi indítványt,
3. javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
4. napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint
5. a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
6. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
7. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
8. kihirdeti a határozatokat,
9. biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,
10. berekeszti az ülést.

(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.

21. §

A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

Rendfenntartás

22. §

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:

1. figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,
2. a levezető elnököt az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
3. rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
4. rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
5. a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az, az ülés folytatását veszélyezteti.

(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

3. A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

4. Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A napirend megállapítása

23. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vitát követően állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor módosíthatja.

(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

            a)  rendelet-tervezetek

2. határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
3. beszámolók (jelentések)
4. tájékoztatók
5. egyéb tudomásulvételt, döntést igénylő ügyek
6. indítványok, javaslatok, bejelentések:

g) sürgősségi indítvány/ok

h) bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntései

i) közérdekű bejelentések, tájékoztatók

j) tájékoztató az interpellációkra adott válaszokról

k) interpellációk, kérdések

l)  zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok

(3) A napirend a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a külső meghívottakra.

(4) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

Előterjesztés

24. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:

1. rendelet-tervezet,
2. határozati javaslat,
3. beszámoló,
4. tájékoztató,
5. módosító indítvány,
6. sürgősségi indítvány.

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző/kirendeltség-vezető jogosult.

A költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat előterjesztése a polgármester feladata.

(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosult:

1. bármely települési képviselő,
2. a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
3. polgármester, alpolgármester,
4. jegyző, kirendeltség-vezető
5. önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintő témában,
6. felkérésre a társadalmi szervezetek, önszerveződő közösségek vezetői, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok ügyvezetői.

(4) A testületi ülésre az előterjesztés szóban vagy írásban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

1. az Mötv. 42. §-ában és az e rendeletben meghatározott át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben,
2. önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,
3. a Ptk.-ból eredő jogviszonyokkal kapcsolatos ügyekben,
4. közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése.

(5) Az írásbeli előterjesztések csak a jegyző/kirendeltség-vezető, törvényességi vizsgálatát, és a téma szerint illetékes ügyintéző és a referens szignóját követően terjeszthetők elő.

(6)Szóbeli előterjesztés kivételesen, a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján tárgyalható. Szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni a képviselő-testületi ülés napján kiosztott, a napirendi pontokhoz nem kapcsolódó írásos előterjesztést is.

Az előterjesztés tartalma

25. §

(1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását,
2. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
3. a jogszabályi felhatalmazást,
4. több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
5. konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti (határozati) javaslatot,
6. szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

2. Többféle választási lehetőséget tartalmazó előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.

(3) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.

(4) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.

Módosító indítvány

26. §

(1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző/kirendeltség-vezető szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.

(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.

(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).

Sürgősségi indítvány

27. §

(1) A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, kirendeltség-vezető, rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítványt – indokainak megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon délelőtt 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt jelen rendelet 23.§ szerint tárgyalja meg.

(5) Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre vételük sorrendjéről külön határoz.

Hozzászólások

28. §

(1) A napirendi pont tárgyalását öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg.

A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc.

Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás két alkalommal maximum két-két perc időtartamban történhet. Két perc elteltével a polgármester

       megvonhatja a szót, a felszólalótól.

(4) A képviselő-testület - külön vita nélkül hozott döntése alapján – a felszólalás időtartamát s a hozzászólások számát korlátozhatja.

(5) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor két percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(6) Ügyrendi javaslatban, az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi

      pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni A         

      levezető elnök, elsőbbséggel adja meg a szót az ügyrendi javaslat előterjesztőjének.

(7) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző/kirendeltség-vezető véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(8) A megsértett képviselőnek joga van a személyét érintő kérdésben maximum 2 percben reagálást tenni, melyet a napirendekhez előre bejelentett hozzászólások elhangzása után tehet meg. Sérelemnek kell tekinteni az olyan állítást, illetve más kifejezést, amely a képviselő becsületét sérti, róla valótlan tényt állít, vagy valós tény hamis színben tüntet fel, feltéve, hogy az állítás, vagy kifejezés alapján az érintett képviselő személye egyértelműen azonosítható.

(9) A napirendi pont vitáját a levezető elnök vagy az előterjesztő foglalja össze. A napirendi pont előadóját megilleti a zárszó joga.

10. A levezető elnök bármely képviselő kérésére – a napirendi pont tárgyalása közben, vagy a határozathozatal során – egy-egy alakalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

Interpelláció, kérdés

29. §

(1)  a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges       elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek - amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel - a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.

(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.

(5) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként – maximum 1 óra időtartamban – kell megtárgyalni. A képviselő-testület az időtartamot egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja. Egy téma időtartama legfeljebb 3 perc lehet.

(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik,

ha azt nem fogadja el, arról a  képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, szükség esetén bizottsági közreműködéssel, amelyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet.

(8) A települési képviselőnek a kérdést az ülés megkezdéséig írásban kell előterjesztenie, amelyre a megkérdezettnek az ülésen válaszolnia kell. A testületi ülésen a kérdés feltevésére legfeljebb 2 perc áll a kérdező rendelkezésére. A kérdésre adott válasz, tájékoztatás, amely nem igényli a kérdező által történő elfogadást, valamint a válasszal kapcsolatban viszontválaszra nincs lehetőség.

9. A képviselő szóban az ülésen egy kérdést tehet fel. A szóban feltett kérdés megválaszolására a (8) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

Döntéshozatal

30. §

(1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

a) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

b) Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület, következő ülésén beszámol. A képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntését fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.

(6)A határozati javaslat, szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a levezető elnök szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.

(7)A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Szavazás

31. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(3) A javaslat elfogadáshoz, az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat estén, az önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

Név szerinti szavazás

32. §

(1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

1. a helyi népszavazásról,
2. a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
3. ha törvény írja elő.

(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző, kirendeltség-vezető ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak.

(3) A jegyző, vagy a kirendeltség-vezető a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a levető elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az levezetőelnök hirdeti ki.

(4) Név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

33. §

(1) Titkos szavazást kell tartani:

1. választás,
2. kinevezés,
3. felmentés,
4. vezetői megbízás adása, visszavonása,
5. fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

(3) A titkos szavazás, írásban történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság képviselő-testületi tagjaiból álló bizottság végzi, annak határozatképtelensége esetében, a képviselő-testület ad-hoc bizottságot választ.

4. Az írásban történő szavazásról a szavazás előtt a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel.

Határozat

34. §

(1) a) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, felelős és határidő megjelölésével a következők szerint:

    „Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../20...(.......)                     önkormányzati határozata”

b) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

 (2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) a) A határozatokat a testületi ülést követő 3 napon belül - papír formátumban-  a végrehajtásért felelős személyek, az érintett intézmények vezetői megkapják.

b) A települési képviselők a következő testületi ülés előtt - elektronikus formában – kapják meg a képviselő-testület döntéseit (rendelet, határozat).

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző/kirendeltség-vezető – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A jegyzőkönyv

35. §

1. A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

1. a kérdések és válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások tartalmát,
2. a szóban előterjesztett javaslatokat,
3. az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
4. az ülés befejezésének idejét,
5. rendeletek és határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás számszerű eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalás (igen, nem, tartózkodott), képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetése.
6. A polgármester, a jegyző/kirendeltség-vezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását,

 (2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell.

(3) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

1. a meghívó,
2. a jelenléti ív,
3. az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,
4. a jegyző/kirendeltség-vezető törvényességi észrevétele,
5. név szerinti szavazásról készült névsor,
6. az ülésen készített hangfelvétel (CD lemez)

(4) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn/kirendeltség-vezetőn kívül két – rotációs elv alapján (névsor szerint) kiválasztott – hitelesítő írja alá. A hitelesítést a Hivatal helyiségében (szükség esetén hanganyag biztosításával) a jegyzőkönyv elkészítését követő két napon belül kell elvégezni. A jegyzőkönyv-hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát ellátják aláírásukkal (szignójukkal).

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet, az ülésről készült hanganyagot és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

Rendeletalkotás

36. §

(1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

1. a települési képviselő,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a jegyző, kirendeltség-vezető
4. helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,
5. önkormányzati társulás tagjai jogosultak,
6. az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában

(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.

A képviselő-testület, állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározza az előkészítés menetét.

(4) A rendelet-tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett terület ügyintézője készíti el a jegyző, és kirendeltség-vezető közreműködésével.

(5) A testület megbízhatja előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot, vagy az előkészítésre külön bizottság is létrehozható.

(6) A jegyző/kirendeltség-vezető akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(7) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint szakértő közreműködése igényelhető.

(9) Az önkormányzati rendelettervezetet a jegyző/kirendeltség-vezető terjeszti a képviselő-testület elé, kivéve azokat, amelyeknek az előterjesztésére a 22. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a polgármester jogosult.

(10) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(11) A kihirdetés módja: az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

 Közzététel módja:

            a) a Tardi Hírek című Újságban a közérdeklődésre számot tartó rendeletek

            b) Tard község hivatalos internetes honlapján történő megjelentetés.

(12) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint – az illetékes bizottság és a jegyző/kirendeltség-vezető javaslatára – módosítja, hatályon kívül helyezi.

(13) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik, a kirendeltség-vezető közreműködésével.

Lakossági fórumok

37. §

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:

1. a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
2. a közvetlen tájékoztatásra,
3. a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

1. politikai fórum,
2. állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A közmeghallgatás megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A közmeghallgatás, az Mötv. 4. §-ban meghatározott, helyi közügyekhez kapcsolódik.

Közmeghallgatást lehet tartani az alábbi önkormányzati döntések előtt:

1. helyi adók bevezetése,
2. a költségvetés megállapításáról szóló rendeletek megalkotására,
3. község általános rendezési tervének elkészítése,
4. jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés.

Közmeghallgatási napirendet és közmeghallgatást kell tartani, ha azt 5 fő képviselő indítványozza.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosságot annak megtartása előtt legalább 10 nappal előbb értesíteni kell, hogy lehetősége nyíljon kérdéseinek megfogalmazására, a felkészülésre.  A település lakossága kérdéseit, javaslatait a közmeghallgatás előtt írásban és szóban is megteheti.

A közmeghallgatáson - a tárgyalt napirend súlyának, az érdeklődők számának alapján – a képviselő-testület a felszólalások időtartamát - a testületi ülés szabályai szerint - korlátozhatja.

(5) A polgármester évente egy alkalommal települési szintű fórum keretében tájékoztatást ad a lakosság részére a legfontosabb helyi, községpolitikai, közigazgatási kérdésekről. A politikai fórumon a Hivatal vezetői kötelesek részt venni. 

6. Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást. A társadalmi szervezetek kezdeményezésére - szükség szerint az alpolgármester az önkormányzati döntéseket megelőzően, a szervezeteket érintő kérdésekről előzetes egyeztetést tart. A községben megvalósuló, közérdeklődésre számot tartó rendezvényekről a polgármester (vagy a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzatot képviselő települési képviselő vagy a Hivatal adott témával foglalkozó munkatársa) a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

2. fejezet

A Képviselő-testület szervei

A Bizottságok

38. §

1. A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörben is felruházhatja bizottságait.

2. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
3. A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Ügyrendi Bizottság                                              3 fő

4. A bizottság tagjainak nevét és lakcímét az 2. függelék tartalmazza.

5. A képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

1. Döntenek:

aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

ab) önkormányzati rendeletekben a bizottság részére megállapított hatáskörökben

2. Előkészítik:

ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,

bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.

3. Javaslatot tesznek:

ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére (a beérkező pályázatok értékelése alapján),

cb) a tárgy év november 15. napjáig javaslatot tesznek a polgármesternek a következő évben megtárgyalandó gazdasági és egyéb tárgyú előterjesztésekre.

cd) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és gazdálkodásával kapcsolatos testületi döntésekre,

ce) Tard község „díszpolgára” cím, adományozására, illetve visszavonására,

cf) kitüntető díjak adományozására és visszavonására.

4. Véleményezik:

da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,

db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét,

dc) szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai munkáját

5. Ellenőrzik:

ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,

eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését,

6. Beszámolnak a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.

6. A bizottság részletes feladat- és hatásköreit az 2-5. mellékletek tartalmazzák.

(7) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(8) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző/kirendeltség-vezető, a Hivatal munkavállalója nem lehet a bizottság elnöke és tagja. A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről, megalakulásukkor dönt. A bizottság elnökét a Képviselő-testület választja meg a bizottság tagsága javaslata alapján.

(9) A bizottság munkájába szakértőket is bevonhat.

A bizottság működése

39. §

(1) A bizottság munkaterv alapján működik.

(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják. A nem képviselő bizottsági tagok számára elsődlegesen elektronikus formában, külön kérésre nyomtatott formában kell kézbesíteni.

(3) Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő- testület döntése alapján, vagy a bizottsági tagok 1/4-ének – az ok és cél megjelölésével történő – írásbeli indítványára.

(4) A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat, azzal, hogy az átruházott hatáskörben meghozott döntéseiken kívül minden más előterjesztés esetén alakszerű határozat nélkül fogalmazzák, illetve tegyék meg javaslatukat a képviselő-testület felé.

(5) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv., zárt ülésre, illetve összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(6)A bizottság hatósági jogkörben – magasabb szintű jogszabályokban foglalt eltérésekkel – az közigazgatási eljárás szabályai, az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során az e rendelet szabályai szerint hozzák meg döntéseiket.

7. A bizottsági ülésen megfogalmazott és jegyzőkönyvben rögzített kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

8. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt

(9) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a polgármestert,
2. az alpolgármestereket,
3. a jegyzőt, aljegyzőt,
4. kirendeltség-vezetőt,
5. a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,
6. az önkormányzati intézmény/ek/ vezetőjét/it/ az őket érintő napirendekhez,
7. az érintett napirendek előadóit,
8. azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.

(10) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval – az előterjesztések nélkül – meg kell hívni.

(11) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.

(12) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(13) A bizottság működése részletes szabályait maguk állapítják meg.

(14) A bizottság elnöke a testületi ülésen az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági határozatokat, javaslatokat, véleményeket az adott napirendi pont tárgyalásakor ismertetik a testülettel.

4. A Képviselő-testület Tanácsnoka ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a tanácsnok részére rendkívüli szakértelme számára meghatároz.
5. Tevékenységükről esetenként beszámolnak.

A polgármester

40. §

1. Tard községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét társadalmi megbízatás alapján végzi.
2. A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

3. A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények szabályozzák.

4. A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:  

1. szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
2. összehívja és vezeti a testület üléseit,
3. gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
4. képviseli az önkormányzatot,
5. segíti a települési képviselők munkáját,
6. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
7. együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a térség önkormányzataival,
8. kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
9. ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
10. fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
11. véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
12. nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
13. lakossági fórumokat szervez.
14. gazdálkodási kérdésekben a 100.000. Ft összeget meg nem haladó kiadási ügyekben önállóan dönthet, de ezekről is tájékoztatnia szükséges a testületet.

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
2. biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
3. ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
4. felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(6) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket, az MÖTV. (2011. évi CLXXX. Tv.) továbbá KTTV (2011. évi CXCIX. Tv.), a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

(7) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.

Az alpolgármester

41. §

1. A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel
   a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A
   képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízásukat visszavonja.

2. A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármestere tiszteletdíjának, és egyéb juttatása mértékéről.

3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

42. §

1. A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester a 3. függelékben foglalt feladatokért felelős. A 3. függelékben foglalt feladatok aktualizálásáról a polgármester gondoskodik.

A jegyző, aljegyző

43. §

A jegyző, aljegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

44. §

(1)A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

2. A jegyző kötelessége jogszabálysértés észlelése esetében jelzéssel élni.
3. Jegyző, aljegyző együttes akadályoztatása esetében, helyettesítésüket a kirendeltség-vezető látja el.

A Hivatal

45. §

1. A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, és a jegyző fogadóóráit.

3. fejezet

A Társulás

46. §

(1)   Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulási lehetőségek közül a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakítható társulásos formákat, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni. (A társulásra átruházott feladatokat a 4. melléklet tartalmazza.)

(2)  A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

47. §

A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:

1. a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
3. a lakosság közügyekbe való bevonása,
4. a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,
5. intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése a várost és a környező községeket egyaránt ellátó feladatokra.
6. 
   

4. fejezet

Gazdálkodás, az Önkormányzat vagyona és költségvetése

Az önkormányzat vagyona

48. §

(1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:

1. a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

2. Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.

Az önkormányzat költségvetése

49. §

1. A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A
         költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a
         finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény,
         valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.
2. A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben
         foglalt szabályok az irányadók.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

50. §

1. Az önkormányzat gazdálkodási feladatait, intézményei, a Hivatal, valamint részben önállóan gazdálkodó intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

2. Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik.

A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

3. a polgármester a 100.000. Ft összeget meg nem haladó kiadási ügyeiben önállóan dönthet, de ezekről is tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

(3) Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

51. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A gazdálkodás belső ellenőrzését a belső ellenőr útján biztosítja.

5. fejezet

Záró rendelkezések

52. §

1. Ez a rendelet …………………………………………napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 12/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete.

         Gál János sk.                                       dr. Jakab Orsolya sk.

                        polgármester                                                            jegyző

Távollétében és megbízásából: Kövecses Zsolt

A rendelet kihirdetésének dátuma:

……………………………………………………

dr. Jakab Orsolya

jegyző

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete ………………………önkormányzati rendelete

1. melléklete

Minősített többségű szavazást igénylő ügyek

Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:

1. A törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, felmentés,
2. Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozás
3. Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,
4. Testületi hatáskör átruházása,
5. Helyi népszavazás, kiírása,
6. Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,
7. Ciklusprogram elfogadása,
8. Polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt kereset benyújtása a polgármester ellen
9. Zárt ülés elrendelése,
10. Név szerinti szavazásra, irányuló szóló indítványról való döntés
11. Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának rendeltetésének megváltoztatása,
12. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,
13. A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,
14. Önként vállalt közfeladat felvállalása, és megszüntetése

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete ………………………önkormányzati rendelete

2. melléklete

Ügyrendi Bizottság

feladat-és hatásköre

I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATAI:

1. ellátja a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagjai tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
2. gyakorolja a polgármester, alpolgármester, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat Nem képviselő testületi bizottsági tagok vonatkozásában ellátja az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. Tv. 3.§ (3) ea. pontjában írt feladatokat.
3. tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen,
4. kivizsgálja a polgármester által előterjesztett, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselő-testület elé előterjesztést nyújt be.

II. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS KÖRÉBEN:

1. javaslatot tesz önkormányzati rendelet alkotására, felülvizsgálatára, hatályon kívül helyezésére,

,

III. ELŐKÉSZÍTI:

1. a helyi népszavazás kiírásáról való döntést,
2. az önkormányzat hatáskörébe tartozó választásokat,

IV. VÉLEMÉNYEZÉSI JOGOT GYAKOROL:

1. az Alkotmánybíróságnál történő eljárás kezdeményezésére,
2. az önkormányzati intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetéről,

V. JAVASLATOT TESZ:

1. lakossági fórumok rendezésére,

VI. ELLENŐRZI:

1. Önkormányzati felkérés alapján – feladatkörében – részt vesz az önkormányzati intézménynél elrendelt ellenőrzésekben.

Szomolya Község Önkormányzata Képviselő-testülete ………………………önkormányzati rendelete

3. melléklete

Eseti (és meghatározott) feladatok ellátására alakítandó

bizottságok feladat- és hatáskörére:

1) Ad-hoc Bizottság: előre meghatározott feladatokat ellátó bizottság. A bizottság munkájában, a polgármester és/vagy, az alpolgármester tanácskozási joggal részt vesz.

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete ………………………önkormányzati rendelete

4. melléklete

Társulásra átruházott hatáskörök:

Mezőkövesdi Többcélú Társulás

Családsegítés, családgondozás, gyermekjóléti szolgáltatás.

Mezőkövesdi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

Szomolya Község Önkormányzata a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 34. §-ában rögzített hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésével kapcsolatos helyi önkormányzati jogosultságát átruházza a Mezőkövesdi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra.

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete ………………………önkormányzati rendelete

5. melléklete

Polgármesterre átruházott feladatkörök és hatáskörök

Dönt:

1. temetési segély megállapításáról,
2. átmeneti segély megállapításáról,
3. gyógyszertámogatásról,
4. a testület /és jogelődje/ javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, valamint jelzálogjog ügyében hozzájárulás megadásáról,
5. gondoskodik a település belterületén -a külön jogszabályban meghatározott- növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről,
6.  dönt az önkormányzat kezelésében lévő közúton álló, illetve ott tárolt járművek elszállításáról (KRESZ 59.§ (1)-(3) bekezdés),
7. dönt átmeneti szabad pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú pénzintézeti lekötéséről,
8. közterület eltérő használatának engedélyezéséről /Ök. Rendelet alapján/,
9. az út területén, az alatt vagy felett elhelyezni kívánt építmény megépítéséhez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
10. Jogosult önállóan szerződést kötni az alábbi beszerzési tárgyakra, az alábbi mértékig:

1. árubeszerzés esetén a mindenkori egyszerű közbeszerzési eljárás árubeszerzésre megállapított értékhatárig
2. ügyvédi meghatalmazások tekintetében összeghatártól függetlenül

14) Átruházott hatáskörben közútkezelőként eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében.

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete ………………………önkormányzati rendelete

6. melléklete

Az önkormányzat ellenőrzési rendszere

Az önkormányzatnak, mint gazdálkodó szervnek és egyben tulajdonosnak elsődleges érdeke, hogy működésének, gazdálkodásának ellenőrzését biztosítsa, s annak rendszerét kiépítse.

Az önkormányzati ellenőrzés rendszerének két területe:

- belső ellenőrzés

- az önállóan gazdálkodó intézmények felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzése.

Az önkormányzat belső ellenőrzését a Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal által megbízott, szakember látja el. Ellenőrzési jogköre kiterjed a polgármester/jegyző által adott gazdálkodási/működési feladatok ellátására és az azokkal szorosan összefüggő iratokra, tevékenységekre.

Ellenőrzési feladatokat a jegyző, polgármester is végez.