Kisherend község képviselő testületének 4/2018 (V.7.) önkormányzati rendelete
a Településkép védelméről
Hatályos: 2018. 05. 08Kisherend község képviselő testületének 4/2018 (V.7.) önkormányzati rendelete
a Településkép védelméről
Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények készítésének és módosításának partnerségi egyeztetési szabályairól szóló 8/2018. (IX.29.) önkormányzatai rendeletében foglaltak szerinti Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és az értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Kisherend község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás szabályozásával;
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet célja továbbá, hogy egy jogszabályban kerüljenek megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának egyértelmű felelősségi viszonyai, és hogy Kisherend Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) széleskörű tájékoztatást biztosítson a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének eredményes érvényesülését, az építmények tervezése és kivitelezése során.
(3) A helyi védelem célja, a település múltja, kultúrája, identitása, karaktere szempontjából meghatározó, egyedi, vagy területi építészeti örökség, mint érték megjelölése, védelme, megóvása és bemutatása.
(4) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti, közös, kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
(6) E rendelet területi hatálya Kisherend község közigazgatási területére terjed ki, előírásai Kisherend község hatályos településrendezési eszközeivel együtt alkalmazandóak.
(7) E rendelet alkalmazásában:
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökségek felkutatása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartásba vétele, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése, továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, bekövetkezése estében annak helyreállítása, értékével összhangban álló hasznosításának elősegítése.
(2) A helyi védelem területi, vagy egyedi védelem lehet.
(3) A helyi védelem védettségi kategóriái a következők lehetnek:
1. H1: A védelem az épület (építmény) teljes tömegére és részleteire, valamint a hozzá tartozó földrészletre is kiterjed.
2. H2: A védelem az épület (építmény) valamely részletére vonatkozik.
3. H3: Területi védelem, a településszerkezet, utcai telekvonal, utcakép védelmére vonatkozik.
3. § (1) A helyi értékek védelmével, a védelem alá helyezésével és megszüntetésével kapcsolatos szakmai irányítás, az azzal kapcsolatos döntések, vélemények előkészítése és végrehajtásának szervezése a települési főépítész feladata.
(2) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti, illetve ilyen javaslattal az Önkormányzat bármely szerve, vagy ennek belső szervezeti egysége is élhet.
(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
1. Helyi egyedi, vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
a) kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;
b) védendő érték megnevezését;
c) védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon;
d) védendő érték rövid leírását;
e) védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;
f) védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
2. A helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén
a) kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét;
b) védett érték megnevezését;
c) védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon;
d) védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt;
e) védett érték összes alaprajzi, és homlokzati rajzát 1:100 méretarányban;
f) védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását.
(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a települési főépítész a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelemre, vagy annak megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.
(5) A védetté nyilvánításra, illetve a megszüntetésre vonatkozó döntés előkészítése a települési főépítész feladata. Ennek keretében feladata:
1. a kezdeményezés előzetes értékelése;
2. az értékvizsgálat vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra, vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása;
3. a Képviselő-testület (7) bekezdés szerinti döntésének előkészítése.
(6) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
1. a védendő érték megnevezése;
2. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása;
3. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával;
4. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása;
5. a védendő értéken szükséges állagmegőrző beavatkozások javaslatai.
(7) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére a polgármester tesz javaslatot.
(8) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül dönt.
(9) Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti véleményezési eljárását.
(10) A helyi védetté nyilvánítás tényéről, vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a települési főépítész tájékoztatja a döntést követő 15 napon belül. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők. A bejegyzéshez az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
(11) Helyi védelem alatt álló épület, utca felé eső homlokzatán a helyi védelem tényéről való tájékoztató tábla elhelyezhető. A tábla megjelenését, tartalmát a Képviselő-testület állapítja meg, a település egészére vonatkozóan, egységes megjelenést biztosítva. A tábla elkészíttetéséről, majd elhelyezéséről - a tulajdonossal egyeztetett időpontban - a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik. A tulajdonos köteles az elhelyezést tűrni, az elhelyezéshez szükséges bejutást biztosítani, a megkereséstől számított 30 napon belül. A tábla fenntartása a tulajdonos feladata.
4. § A települési főépítész a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás formája a helyi értékeket részletesen bemutató 5. melléklet, az értékleltár.
3. A területi védelem meghatározása
5. § Kisherend község területén nincs helyi területi védelem alá tartozó ingatlan.
4. Az egyedi védelem meghatározása
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket, valamint településen belüli elhelyezkedését jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a helyi értékeket részletesen bemutató 5. melléklet értékleltár tartalmazza.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A helyi védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. A tulajdonos köteles a helyi védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát időszakonként felülvizsgálni.
(2) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott érték használata.
(3) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását esetleg bővítését, a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.
6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
8. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget és szakmai támogatást az Önkormányzat a települési főépítész útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze a település éves költségvetésében külön erre elkülönített, egyösszegű támogatás.
(3) Az egyes esetekben a támogatott tevékenységek körét, a támogatás mértékét, a támogatás megítéléséhez szükséges, benyújtandó, csatolandó dokumentumokat képviselő-testület határozza meg.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek Kisherend község területén:
1. Lakóterület;
2. Kertművelésű terület;
3. Állattartó terület;
4. Beépítésre nem szánt külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények
10. § (1) Általános területi építészeti követelmények, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva:
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A Lakóterületre vonatkozó területi építészeti követelmények
12. § (1) A Kertművelésű területre vonatkozó területi építészeti követelmények.
13. § (1) A Beépítésre nem szánt külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények:
1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető. A Nemzeti ökológiai hálózat területén épület, építmény a tájképi elvárásoknak megfelelően létesíthető.
2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 0,5 méteres lehet.
(2) A Beépítésre nem szánt külterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
1. Az új épület szélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, vagy fém és táblás anyagokból, a tájképhez illeszkedő színben.
3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.
4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
5. A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
6. A területen legfeljebb 1,5 méter magas, áttört fa anyagú kerítés létesíthető vagy vadháló építhető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.
10. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeiket nem megváltoztató módon bővíthetők.
(3) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, tömegével, szerkezetével, anyag- és színhasználatával összhangban álljon.
(4) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
(5) Az helyi egyedi védelem alatt álló épület eredeti tetőformája felújítás és bontás után is visszaépítendő.
(6) Az eredeti nyílászárók cseréje során csak az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
(7) Cégér, üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés során nem alkalmazható LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológia.
(8) Közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
(9) A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
2. eredeti homlokzati elemeket
3. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
4. ha az értékvizsgálat alapján ismert eredeti homlokzati színezést, ha nem ismert, az e rendeletben meghatározott homlokzati színezést,
5. eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően
6. az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
15. § (1) A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas területek a 2. mellékleteben szereplő Beépítésre nem szánt külterület.
(2) Átjátszó állomás elhelyezése a 2. mellékletben meghatározott területeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(3) Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedés szempontjai és elvárásai a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kertében kerül rögzítésre.
(4) Antenna templomtoronyra, haranglábra nem helyezhető el.
(5) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni
16. § (1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
17. § A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) A településkép védelme szempontjából a település közterületen reklámhordozó és reklám a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és annak a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2018. (IV. 28.) Korm. rendelet alapján helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és reklámhordozó berendezésként alkalmazandó utcabútor elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3) Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 2 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezés alakítható ki.
(4) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezések alakíthatók ki.
(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(7) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében kifüggesztett közérdekű molinó, építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) Kisherend község közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosult.
(9) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(10) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(11) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
(12) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(13) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
(14) A reklámhordozók elhelyezésének módját a polgármester ellenőrzi.
(15) A településképet érintő reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a hirdető-berendezés nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak (elhelyezés, létesítés, megjelenés, méret stb.), különösen, ha a hirdetmény és hirdető berendezése:
1. állapota nem megfelelő,
2. tartalma idejétmúlt vagy félrevezető,
3. nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
4. sikertelen felszólítást követően a polgármester megküldi az illetékes kormányhivatal részére további eljárás lefolytatása végett.
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények.
19. § (1) Településképileg meghatározó területeken álló épületen cégér, cégtábla és cégfelirat a következők szerint helyezhető el.
1. A közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzat függőleges és vízszintes tagozataihoz, a nyílásrendhez illeszkedő, a homlokzat síkjából legfeljebb 15cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként, és homlokzatonként 1–1 db, legfeljebb 2 m2-es üzletfelirat, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
2. Üvegfelületen, kirakaton az 1. pontban foglaltakon túl, további 2 db cégjelzés, cégfelirat elhelyezhető, melyek mérete egyenként a 0,7 m2-t nem haladhatja meg, az üvegfelület legfeljebb 1/3-ára terjedhet ki. Ezen túlmenően üvegfelületre kizárólag fényáteresztő fóliázás, ragasztás megengedett, mely az ragasztott cégjelzéssel, együtt sem haladhatja meg az üvegfelület 1/3-át.
3. Egy épületen a cégjelzések elhelyezésének, a cégjelzést tartó berendezéseknek egymással, és az épület megjelenéséve összhangban kell lennie.
4. Közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használó a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
5. Épületek homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően, az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként, vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival, az alkalmazott betűtípusokkal összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m2 felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát. Ezen cégérek minimális elhelyezési magassága a 2,5 m.
6. Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, melyek mérete egyenként az 1. m2-t nem haladhatja meg.
7. A 2. melléklet szerinti Gazdasági területeken 2000 m2-nél nagyobb telkek esetén 1 db pilon helyezhető el. 2000m2 –nél kisebb telek esetén pilon nem helyezhető el.
(2) Amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.
(3) Ezen túl 3,0 méternél magasabb, cégjelzést, zászlót tartalmazó zászlótartó oszlop kizárólag a központi területeken és a gazdasági területeken helyezhető el. Ingatlanonként legfeljebb 3 db. Egyéb területeken nem helyezhető el 3,0 méternél magasabb zászlótartó oszlop.
(4) Épület közterületről feltáruló homlokzatán napernyő, árnyékoló szerkezet egy cégfeliraton kívül, egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat.
(5) Épületek homlokzatán az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni.
(6) A település közterületein útbaigazító, tájékoztató tábla, a meglévőkkel megegyező kialakítással elhelyezhető. Egy utcavonal mentén két útbaigazító, tájékoztató tábla közötti minimális távolság 20,0 m.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
14. Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
20. § (1) A települési főépítész kérelemre, a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít, amennyiben a tulajdonos, tervező, azt írásban kezdeményezi.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenően kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal:
1. lakóterület, állattartó telep, kertművelésű területek területén történik,
2. reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése, amennyiben az elhelyező nem Kisherend Község Önkormányzata,
3. cégér, cégtábla elhelyezése, amennyiben a 0,5m2-t meghaladja, és nem tartozik a településképi véleményezés hatálya alá,
(3) A szakmai konzultáció iránti, 4. melléklet szerinti kérelmet írásban Hivatalhoz, a települési főépítésznek kell benyújtani, továbbá amennyiben már rendelkezésre áll, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációt.
(4) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a települési főépítész az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
15. A településképi véleményezési eljárás
21. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek
1. A Lakóterületen építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak,
2. A tevékenység a 2. melléklet szerinti Állattartó telepen történik, és az új épület, vagy a bővítés alapterülete az 1000 m2-t meghaladja.
22. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást a Korm. rendelet szerinti eljárásrend alapján folytatja le.
1. A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.
2. Az eljárást a 3. melléklet szerinti kérelemmel, egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni.
3. A kérelemhez a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül M = 1:100 léptékű alaprajzok és a megértéshez szükséges számú metszet is benyújtandó, illetve az ÉTDR rendszerbe feltölteni. A beadott dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést be kell mutatni.
4. Amennyiben a benyújtott kérelem a Kormányrendelet szerinti tartalomnak nem teljes körűen felel meg, a polgármester 7 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.
5. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) az utcaképbe, tájképbe való illeszkedést,
c) az épület kialakításának módját és feltételeit, anyaghasználatát,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
23. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(3) Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem mond 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.
16. A településképi bejelentési eljárás
24. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:
25. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást a Korm. rendelet szerinti eljárásrend alapján folytatja le.
(2) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. Az eljárást az 4. melléklet szerinti kérelemmel és egy példány digitális (pdf formátumú) és két példány nyomtatott tervdokumentáció beadásával lehet kezdeményezni.
(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(5) Egy ingatlant érintő, több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
(6) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(7) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.
(8) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
1. megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
3. alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
4. az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
5. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
6. védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
7. a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos Kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(9) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(10) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(11) A Polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(12) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.
17. A településképi kötelezési eljárás
26. § (1) A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében vagy a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetében a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytathat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(2) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint.
(3) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
(4) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni:
a) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
b) településképi követelmények megsértése,
c) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,
d) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
e) a településképet rontó reklámok, cégérek, információs célú berendezés, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok
ea) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,
eb) műszaki állapota nem megfelelő,
ec) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,
ed) elhelyezése, mérete, formája, anyaga, vagy. színezése nem illeszkedik az . épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,
ee) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,
ef) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően -bejelentés nélkül került sor, valamint ha
eg) a bejelentő a polgármester által ·kiadott határozatban foglalt kikötéseket nem, vagy csak részben teljesítette,
f) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő része.
fa) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, ·homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak; sérültek,
fb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
fc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát,
g) építési munkákkal, reklám elhelyezésekkel, rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása.
ga) a Településképi védelemről szóló rendelet hatályba lépését követően az előírt bejelentést az arra kötelezett elmulasztotta,
gb) a polgármesternek a bejelentést tudomásul vételét megtagadó döntése ellenére, vagy
gc) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt meg.
(5) A Polgármester a kötelezési eljárásban előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére.
(6) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában, ebben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
18. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
27. § (1) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege
1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 80.000,- forint.
2. a polgármester véleményében településképi követelményeknek nem megfelelő tervezett tevékenység végzése esetén minimum 200.000,- forint, legfeljebb 500.000,- forint
3. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 80.000,- forint, legfeljebb 1.000.000, forint,
4. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000,- legfeljebb 1.000.000,- forint,
5. településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000,- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,
28. § A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.
29. § A bírság – határidőig meg nem fizetése esetén –adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Ez a rendelet 2018. május 08. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testületének Kisherend Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2004. (II.19.) számú rendelete alábbi rendelkezései hatályukat vesztik:
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|---|---|
Tetőidom és hajlásszög |
Nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája |
Tetőhéjalás |
elsősorban hagyományos színezésű égetet agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb |
Homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést |
Épületszélesség |
legfeljebb 8,5 m |
Utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, mintázattal áttört, vagy kovácsoltvas mezők), és |
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|---|---|
Tetőidom és hajlásszög |
Nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája |
Tetőhéjalás |
elsősorban hagyományos színezésű égetet agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb |
Homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést |
Épületszélesség |
max 8,5 m |
Utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, |
Varga Zsolt |
dr. Korossy Ildikó |
1. melléklet
cím |
rendeltetés |
hrsz. |
védelem |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
Deák Ferenc utca 30. |
hrsz.: 95/2 |
lakóép., harangláb, kőkereszt, emlékmű |
H1 |
2. |
Deák Ferenc utca 6. |
lakóépület |
hrsz.: 117 |
H1 |
3. |
Deák Ferenc utca 7. |
lakóház |
hrsz.: 4 |
H2 |
4. |
Deák Ferenc utca 14. |
lakóépület |
hrsz.: 106 |
H1 |
5. |
Deák Ferenc utca 19. |
lakóépület |
hrsz.: 10 |
H2 |
6. |
Deák Ferenc utca 24. |
lakóépület, nyári konyha, kerítés lakóépület |
hrsz.: 99 |
H1 |
7. |
Deák Ferenc utca 36. |
lakó- és gazdasági épület |
hrsz.: 89 |
H2 |
8. |
Deák Ferenc utca 37. |
lakóépület, présház |
hrsz.: 20 |
H1 |
9. |
Petőfi S. utca 1. |
lakóépület |
hrsz.: 130 |
H1 |
b) Helyi védelem alatt álló művi értékek elhelyezkedésének térképi bemutatása
2. melléklet
3. melléklet
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
A kérelem * |
településképi véleményezésre irányul, vagy |
2. |
építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység szakmai konzultációjára irányul |
|
3. |
Kérelmező |
neve: |
4. |
értesítési címe: |
|
5. |
telefon/fax száma: |
|
6. |
e-mail címe: |
7. |
Felelős tervező |
neve: |
8. |
tervezési jogosultságának száma: |
|
9. |
értesítési címe: |
|
10. |
telefon/fax száma: |
|
11. |
e-mail címe: |
|
12. |
A tervező igazolt munkatársa |
neve: |
13. |
telefon/fax száma: |
|
14. |
helye, címe: |
|
15. |
az érintett telek helyrajzi száma: |
|
16. |
az érintett telek területe: |
|
17. |
az érintett telek jelenlegi beépítettsége: |
|
18. |
tárgya, rövid leírása: |
|
19. |
rendeltetésének meghatározása: |
|
20. |
||
21. |
||
22. |
érinti/ nem érinti, ha igen korábbi tervező neve: |
23. |
A tervezett létesítmény adatai: |
|||
24. |
a telekkel kapcsolatos adatok |
az építménnyel kapcsolatos adatok |
||
25. |
beépítés módja: |
rendeltetési egységek száma: |
db |
|
26. |
beépítettsége: |
% |
összes nettó szintterülete***: |
m2 |
27. |
zöldfelületi fedettség: |
% |
építménymagasság: |
m |
28. |
előkert mérete: |
m |
homlokzatmagasság: |
m |
29. |
hátsókert mérete: |
m |
tetőidom hajlásszöge: |
° |
30. |
oldalkertek mérete: |
m |
gépkocsi-elhelyezés módja: |
|
31. |
m |
gépkocsi parkoló: |
db |
|
32 |
A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni: |
|
||
4. melléklet
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
A kérelem * |
településképi bejelentésre irányul, vagy |
2. |
településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációra irányul |
|
3. |
Kérelmező |
neve: |
4. |
értesítési címe: |
|
5. |
telefon/fax száma: |
|
6. |
e-mail címe: |
7. |
Az érintett ingatlan adatai |
címe: |
6. |
helyrajzi száma: |
|
8. |
jellege (közterület/magánterület): |
|
9. |
az építési tevékenységgel érintett építmény előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült-e: |
10. |
A tervezett tevékenység |
rendeltetésének meghatározása: |
11. |
tárgya, rövid leírása: |
|
13. |
A tevékenység tervezett kezdése és befejezése: |
|
14. |
Előzmények: |
5. melléklet
1. számú függelék
fehér akác (Robinia pseudoacacia) |
átoktüske (Cenchrus incertus) |