Bajót község képviselő testületének 4/2018 (IV.25.) önkormányzati rendelete
Bajót Község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 03. 28Bajót község képviselő testületének 4/2018 (IV.25.) önkormányzati rendelete
Bajót Község településképének védelméről
Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált település- fejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdés biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Bajót Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1.1
2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor
3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezte az e rendelet 2. mellékletében meghatározott ingatlanokat.
(2) Az önkormányzat helyi jelentőségű természeti területi védelem alá helyezte az e rendelet 3. mellékletében meghatározott területet.
5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint a megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet jelen rendelt módosításával megszünteti.
(6) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, műalkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Bajót Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Bajót Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
8. § A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
A helyi védelem településképi követelmények
9. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § (1) Az e rendelet 3. melléklete mutatja be a település „Helyi jelentőségű védett természeti területek”-et.
(2) A helyi védelem alatt álló természeti értékeket meg kell őrizni.
(3) Helyi jelentőségű védett természeti területen fa kivágása csak szakvéleménnyel alátámasztva, engedély alapján lehetséges, ha azt
a) a fák egészségi állapota,
b) balesetveszély elhárítás,
c) vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.
10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti értékeket az e rendelet 2. melléklete sorolja fel.
(2) A helyi védett épületek bővítése, felújítása során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.
(3) A község belterületén található jellegzetes homlokzati kialakítású, illetve tömegű épületek felújítása, átépítése esetén az eredeti épület jellegzetességeit az új épületre is „át kell menteni”. Az épületek színezésénél a hagyományos színeket (fehér, sárga, kék, illetve tetőhéjalás esetén vörös, barna) kell alkalmazni; a környezettől idegen, „rikító” színek (pl.: lila, citromsárga stb.) kerülendők.
(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) A helyi védelem alatt álló épület/építmény telkén a településen honos, jellemzően az e rendelet 4. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti növényfajok telepítése megengedett, az e rendelet 5. melléklet „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok telepítése nem megengedett.
13. § Helyi védett épület bontására csak a védettség a 5. § (5) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei
11. A településképi szempont meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § Az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1. melléklet szerint: Bajót Község teljes közigazgatási területét, az alábbiak szerint:
a) „Bajót történeti településrész”
b) „ipari és mezőgazdasági üzemi terület” településrész
c) „Péliföldszentkereszt Szalézi Rendház” településrész,
d) „Péliföldszentkereszt Rekreációs, idegenforgalmi” településrész,
e) „kertes mezőgazdasági (zártkerti) – szőlőkertes” – településrész,
f) a külterület – településrész.
15. § Az e rendelet 1. mellékletének Bajót történeti településrészként lehatárolt településképi szempontból meghatározó településrészén a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:
a) Az utcafronti kerítés: Az utcai kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.
b) Településszerkezet, telekstruktúra: A belterület eredeti településszerkezetet, beépítést őrző utcáinak (a Kossuth u. központi szakasza, Dobozi u., Damjanich u., Katona J. u., Arany J. u., Bánk bán tér, Tiborc u.) vonalvezetése, beépítési módja megőrzendő.
c) Telepítési mód:
ca) A lakóterületeken a meghatározó funkciókat egy épülettömegben (egy főépületben) kell elhelyezni.
cb) Melléképület a főépület takarásában helyezendő el.
cc) Kazánházat a főépületben, vagy a mögé kell elhelyezni.
cd) Szomszédos melléképületek egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesítendő.
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Az e rendelet 1. mellékletének „Bajót történeti településrész”-ként lehatárolt településképi szempontból meghatározó településrészén a településkép védelme érdekében az új lakóépületek a meglevők építészeti kialakításához illeszkedve alakíthatók ki.
(2) A közterületről látható melléképületek a főépülethez igazodóan, hagyományos szerkezettel és (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) kialakítással építhetők. Intézmények telkén melléképület csak a főépülettel egy tömegben építhető.
(3) A lakó- és településközpont vegyes területen utcára merőleges gerincű, nyeregtetős kialakításúak lehetnek.
(4) A magastetők tetőhéjalásának anyaga és színezése a kialakult utcaképhez igazodó, ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
(5) Nem alkalmazhatók az alábbi építési anyagok:
a) műanyag hullámlemez;
b) alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül);
c) azbeszt tartalmú mesterséges pala;
d) bitumenes zsindely.
(6) A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezést alkalmazható.
(7) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
(8) A tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőhéjalás alkalmazható.
(9) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
(10) Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
(11) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata nem megengedett.
(12) A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások:
a) A közterületi árusítópavilon a faluképbe illően létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
(13) A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:
a) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
b) Amennyiben bármelyik közterületen burkolat bontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
(14) A zöldfelület kialakításának szabályai:
a) A közutak építési területén és a mezőgazdasági célú külterületi feltáró utak mentén út menti fasorokat kell telepíteni, fás zöldsávokat kell létesíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
b) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet 4. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepítendők, az e rendelet 5. melléklet „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
(15) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások:
a) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.
b) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetben takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.
c) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) nem helyezhető el.
d) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség, illetve amennyiben közműüzemeltetői előírások azt teszik kötelezővé.
e) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint műholdvevő, illetve egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
f) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve elhelyezhető.
17. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „külterület” területrészeken a településkép védelme érdekében új épületek, építmények építészeti kialakítása a tájba illesztés, a tájkarakter megőrzésére figyelemmel törtéhet.
(2) Bajót külterületi településrészén a tájjelleg megőrzése, illetve fokozása céljából csak a tájra jellemzően az e rendelet 4. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával.
(3) Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell.
18. § Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „kertes mezőgazdasági (zártkerti) – szőlőkertes” településrészen a településkép védelme érdekében új épületek, építmények az alábbiak szerint törtéhet:
a) Csak magastetős épület építhető.
b) Az alkalmazandó nyeregtető max. 45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen.
c) A tetöhéjazat anyaga cserép, színezett vagy természetes kiselemű pala vagy egyéb természetes tetőfedő anyag (pl. nád, zsindely) lehet.
d) A villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) tartóoszlopai az e rendelet 8. melléklete és 9. melléklete szerinti védelem alatt álló területeken egyaránt csak fából készülhetnek.
e) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók, hulladékanyagok építésre nem használhatók fel.
19. § Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó „Péliföldszentkereszt rekreációs, idegenforgalmi” településrészen a településkép védelme érdekében új épületek, építmények az alábbiak szerint törtéhet:
a) Csak magastetős épület építhető.
b) Az alkalmazandó nyeregtető max. 45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen;
c) A tetőhéjazat anyaga cserép, színezett vagy természetes kiselemű pala vagy egyéb természetes tetőfedő anyag (pl. nád, zsindely) lehet.
d) A villamosenergia-hálózat földkábeles formában építhető ki.
20. § Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó településrészeket érintő az e rendelet 8. melléklet és 9. melléklet szerinti Természetvédelmi területen új épületek, építmények az alábbiak szerint törtéhet:
a) Új építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül létesíthetők.
b) A védett területeken a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. Nagyobb mértékű tereprendezés csak a vízháztartás kedvezőbbé tétele (belvízrendezés, árvízvédelem, vízvisszatartás, halastó működtetés) céljából végezhető.
21. § Az e rendelet 1. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó településrészeket érintő az e rendelet 9. mellékletek szerinti Tájképvédelmi területen új épületek, építmények az alábbiak szerint törtéhet:
a) Tájképvédelmi területen az építkezések során a tájba illeszkedő, a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását biztosító, hagyományos építészeti megoldásokat/elemeket (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) kell alkalmazni.
b) Tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
c) A kedvezőtlen látványt nyújtó tevékenységeket az ingatlanokon oly módon kell elhelyezni és takarásukról gondoskodni, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatók, érzékelhetők.
22. § Az e rendelet 1. melléklete b)-f) pontokban lehatárolt meghatározó településrészeken a növényzet az alábbiak szerint a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetők:
a) A településképi szempontból meghatározó külterületen csak a településen honos jellemzően az e rendelet 4. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepítése megengedett.
b) A településképi szempontból meghatározó külterületen az e rendelet 5. melléklete szerinti „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.
Egyéb műszaki berendezések
13. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
23. § (1) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafasítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat földkábelbe fektetve kell építeni.
(2) A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelben ill alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
(3) A távközlési hálózat föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafasítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(4) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
14. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
24. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak (távközlési magasépítmény, adótorony, magasfeszültségű villamos távvezeték) elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) belterület, a (2) bekezdésben meghatározott területek kivételével
b) lakóépülettől 50 méteres távolságon belül,
c) ökológiai hálózat részét képező magterület (e rendelet 8. melléklete szerint).,
d) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó területe (e rendelet 8. melléklete szerint).,
e) tájképvédelmi terület (e rendelet 9. melléklete szerint).
f) Natura 2000 terület (e rendelet 9. melléklete szerint).
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas terültek.
a) a meglévő antennaszerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével érintett területen,
b) amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtorony, víztorony).
c) az e rendelet 8. melléklete és 9. melléklete szerinti védelem alatt nem álló mezőgazdasági területen
történhet.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
15.2 Cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1)3 Az épületre, építményre szerelt cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
(2)4
(3)5 Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
26. §6 A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztatót a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
16. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
17. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
28. § (1)7
(2)8
(3) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) világító kivitel esetén alacsony fényintezításúak lehetnek,
b) nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek,
c) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
d) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(4)9
18. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
29. § (1)10
(2)11 Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető
(3)12
(4) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b)13
c) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
d) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
e) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
f) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
g)14
h)15 Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
i)16
j)17
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
19. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
30. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész – illetve, amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) A (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:
ba) a beépítés telepítési módját,
bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
bc) az építmény tömegformálását,
bd) az építmény homlokzat kialakítását.
be) illetve, amennyiben az épület homlokzatára új cégér és reklámhordozó elhelyezése történik.
c) Az e rendelet 2. melléklete szerinti védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munka – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdése, valamint a védett építmény rendeltetésének megváltoztatása esetén,
d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
e) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
f) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
(2) E rendeletben meghatározottak szerintiektől eltérni az illeszkedés esetében főépítészi konzultációt követően lehetséges, kizárólag abban az esetben, amennyiben az illeszkedés kérdésében nem hozható egyértelmű döntés.
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szempontjai
31. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, különösen hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
A településképi véleményezési eljárás
21. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
32. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;
33. § A polgármester a véleményét a 32. § eljárás szerint az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
22. A településképi véleményezés szempontjai
34. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
23. A településképi véleményezési eljárás szabályai
35. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 6. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani, illetve a kérelem az önkormányzati honlapról is letölthető.
(2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.
A településképi bejelentési eljárás
24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
36. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.
37. § Településképi bejelentési eljárást a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
38. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
25. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
40. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 7. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
A településképi kötelezés
27. A településképi kötelezési eljárás szabályai
41. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
28. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
42. § (1) A Polgármester a 41. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
(3) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(4) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
29. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
43. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.
Záró rendelkezések
30. Hatályba léptető rendelkezések
44. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet a 43. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
A 2. § 1. pontját a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. alcím címe a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdését a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 25. § (3) bekezdése a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdését a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (2) bekezdését a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (4) bekezdését a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdését a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (2) bekezdése a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (3) bekezdését a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (4) bekezdés b) pontját a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (4) bekezdés g) pontját a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (4) bekezdés h) pontja a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (4) bekezdés i) pontját a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (4) bekezdés j) pontját a Bajót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 5. § i) pontja hatályon kívül helyezte.