Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018.(V.10.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 12. 07Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018.(V.10.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Kékkút Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 1 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság valamint a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazása
1. §2 E rendelet előírásait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) előírásaival összhangban kell alkalmazni
2. Mellékletek
2. § (1) Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Helyi területi védelem – helyi védelem alatt álló terület lehatárolása
3. melléklet: Helyi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája
4. melléklet: Településképi véleményezés – kérelem
5. melléklet: Településképi bejelentés – kérelem
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Cégér: a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. Pontjában meghatározott fogalom
b) Cégtábla: A cég nevét vagy egyéb adatait is feltüntető tábla.
c) Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, és/vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
d) Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas világító reklámberendezés
e) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.
f) Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely a lakosság, üdülők részére közérdekű információt biztosít.
g) Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz vagy információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
h) Megállító tábla: általában mozgatható, mobil hirdetőtábla, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató létesítmény elé a közterületre kihelyezett egy vagy kétoldalú hirdető tábla.
i) Molinó: építményen vagy építmények illetve fák vagy oszlopok között kifeszített, rögzített írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
j) Óriásplakát: a DIN A0 méretet (841 x 1189 mm) meghaladó méretű plakát.
k) Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű táblacsoport
3/A.3 Hatásköri szabályok
3/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
A HELYI VÉDELEM
4. A helyi védelem feladata, fajtái
4. § (1) A helyi védelem feladata:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes:
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,
továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Helyi területi védelem illeti meg a közterületekből és egyedi ingatlanokból álló együttest, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságai folytán a település jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségű.
(3) Helyi egyedi védelem illeti bármely épület, építmény, köztárgy (közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút és egyéb műtárgy továbbá utcabútor) egészét vagy meghatározott részét, amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint a védettség megszüntetése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot;
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, nyilvántartási számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
d) a védett érték magasabb védettséget kap.
e) a védett érték állagában, tartószerkezetében helyrehozhatatlan károk keletkeznek.
(5) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni a kezdeményezés irataival együtt, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.
(2) A Képviselő-testület az 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés alapján e rendelettel illetve e rendelet módosításával - amennyiben települési főépítészt alkalmaz, akkor a települési főépítész szakmai álláspontja alapján - dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(3) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6 § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(4) A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy megszüntetés esetén a törlését.
(5) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.
8. §4
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) A védett érték megőrzése, jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet a polgármesteri hivatalban.
(2) Az önkormányzatnál megtalálható nyilvántartás tartalmazza a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D. §-ában ismertetetteken túl a védett érték
a) jelenlegi és ha ismert, az egykori rendeltetését,
b) pontos helyét (utca, házszám, hrsz),
c) területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, helyszínrajz),
d) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
e) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (korlátozás, támogatás),
f) egyéb adatokat, esetleges helyreállítási javaslatokat.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
11. § (1) Az önkormányzat a jelen rendelet 3. számú mellékletében szereplő helyi védett épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti támogatás formájában.
(2) A támogatás előirányzatát az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében biztosítja.
(3) A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően – lehetőségeihez mérten - a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7)5 A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.
(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
12. § (1) A jelen rendeletben előírt településképi követelmények alkalmazását és a helyi védett érték jókarbantartását, példaértékű felújítását az alábbi módon ösztönözheti az önkormányzat:
a) önkormányzati elismerést megszövegező tábla elhelyezése;
b) arculati verseny meghirdetése, lebonyolítása;
c) a megvalósult jó példa bemutatása a Településképi Arculati Kézikönyvben (annak módosításával);
d) adókedvezmény meghatározott időszakra;
e) pénzbeni díjazással, amennyiben erre az éves költségvetésben keretet biztosítanak.
(2) A pontos feltételekről – a pénzügyi lehetőségek függvényében a mindenkori költésvetésben dönt a Képviselő-testület.
9. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények
13. §6 Helyi területi védelem alatt áll Kékkút történeti településszerkezete, kialakult telekstruktúrája és utcaképi jellegzetessége miatt a Fő út északnyugati oldala a Szőlőhegyi úttól a település határáig; a templom és környéke (111/1-112 hrsz), Kütyü településrész északnyugati beépített oldala (88/2-106 hrsz) és a Fő út délkeleti oldala (44-84 hrsz), melyet a 2. melléklet térképen ábrázol.
10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A 3. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek (továbbiakban: védett épület) építészeti tömegét, tetőformáját meg kell tartani, az utcáról látható homlokzatokon megőrizve vagy a korábbi állapot szerint kiegészítve a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, a homlokzati tagozatokat, szerkezeti részleteket (kémény, pincelejáró) és díszítéseket,
(2) A védett épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése során a védelem érdekében az épületek mai igényeknek megfelelő használatát biztosítani kell.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén lehetőleg az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a lábazatot.
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(4) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló megjelenésű, a Káli medence területén található épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(5) Helyi védelem alá helyezett épület esetében a tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
(6) A helyi egyedi védelem alatt álló épület kerítését és kapuzatát az eredetihez hasonló anyaghasználatú, vagy ha az már nem rekonstruálható, akkor az utcában előforduló hagyományos kialakítású kerítés és kapuzat kialakítását kell követni.
(7) Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a védelmet nyilvántartó lap iránymutatásai szerint kell eljárni.
(8) A helyi védett épületeken hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő tevékenységhez kapcsolódó cégér és felirat alakítható ki legfeljebb 0,5 m2 méretben, a homlokzathoz igazodó módon.
(9) Helyi védett épület bontására vagy részleges, homlokzatát érintő bontására csak a védettség 5. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
(10)7 Utcafronti kerítés kialakítása épített jellegű, a településen hagyományos építőanyagok (elsősorban rakott kő, fa, kovácsoltvas), formák (rakott kőfalak, kőbástyák, áttört fa/fém kerítések), és díszítések felhasználásával történhet.
(11)8 Az áttört utcafronti kerítésre átlátást gátló ideiglenes nádfonat, műanyag utánzatú nádfonat nem alkalmazható
11. A helyi védelem alatt álló területen vagy értéken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
15. § (1) Parabolaantennát, gépészeti szerelvényt, klímaberendezést, turbókazán szellőzőnyílását szomszéd telkére oldalhatáron álló beépítési mód esetén, valamint az épület utcai homlokzatára nem lehet elhelyezni, azokat csak rejtetten, illetve megfelelő takarással lehet elhelyezni.
(2) Égéstermék elvezetésére szerelt kémény nem építhető. A kéményt a tetőn kívül vakolt megjelenéssel és a helyi hagyományokhoz igazodó tagolt fejezettel kell kialakítani.
(3) Napelem, napkollektor csak tetősíkban, az ingatlannal határos közterületről – lehetőség és adottságoktól függően – kevésbé látható módon helyezhető el.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK
12. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
16. § (1) Az önkormányzat az 1. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból meghatározó területeket jelöli ki:
a) Hagyományos településrész;
b) Gazdasági terület;
c) Szőlőhegy;
d) Külterület.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Kékkút területén:
a) világörökség várományos terület,
b) műemlék telke,
c) műemléki környezet,
d) régészeti lelőhely területe,
e) Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe,
f) országos ökológiai hálózat – magterület,
g) országos ökológiai hálózat – pufferterület,
h) fokozottan védett természeti terület,
i) egyedi tájértékek,
j) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A 16. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott Hagyományos településrészen az új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Az épületek csak magastetővel létesíthetők, az alábbiak szerint:
a) A tető hajlásszöge építési övezetben 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a kiegészítő tetőfelületeknél.
b) Főépület és utcai melléképület esetében csak oromfalas épület alakítható ki.
c) Lakóépületen tetőhéjazatként hagyományos, sík, vörös cserépfedést, vagy nádat lehet használni.
d) Előtető, télikert fedése a b) és c) pontban rögzítettől eltérően is kialakítható, de csak hagyományos, a környéken alkalmazott anyagok alkalmazhatók, úgymint vörösréz és horgany.
e) Tetőtérbeépítésnél a nyílászárók felületei a tetőfelület 10 %-át, a nyílászárók az 1,0 m2-t nem haladhatják meg.
f) Térdfal kialakítása nem megengedett
g) Alápincézés csak kiemelés nélkül lehetséges.
h) Az épületek legnagyobb épületszélessége 7,0 m lehet (kivéve a kódisállást).
(3) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően helyi kő vagy vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző fehér és halványszürke színezéssel alakíthatók ki, kivéve ahol az eredeti színezés sárga volt, ott a sárga szín helyreállítható.
(4) Nem lakó rendeltetésű főépületek esetében a homlokzati formaképzésben, színválasztásban a környezethez való alkalmazkodás a meghatározó.
(5) Helyi védett épület telkén új vagy felújítás során létrejövő másik épület tömegében (szélesebb, magasabb) nem lehet hangsúlyosabb a védett épületnél.
(6) Nyerstégla felület épülethomlokzat felületén (macskalépcső kivételével) nem alkalmazható.
(7) Az utcáról látható homlokzatokon a nyílászárók fából legyenek, natúr barna, vagy a településen kialakult sötétzöld („fáradtzöld”) árnyalatúra festve a meglévő hagyományos nyílászárók színei alapján.
(8) Az ablakok a helyben szokásos középen felnyíló, fix faosztásúak legyenek, a nyílások hossztengelye függőleges legyen, a homlokzat és ablak arányai a kialakult homlokzati arányokhoz alkalmazkodjon.
(9) A lakótelkek utcai telekhatárán természetes anyaghasználatú részben áttört kerítés, vagy kőbástya létesíthető, növényzettel kísérve, fakerítés színe is természetes natúr hatású legyen, fehérre festés nem lehetséges.
(10) Egyéb telekhatáron az utcaihoz hasonló kerítés, illetve növénnyel kísért drótfonatos kerítés is létesíthető.
(11) Az épületek utcai oromfalán garázs nem nyitható, erkély, loggia és tetőterasz nem alakítható ki.
(12) Utcai oromfalú épületek estében cserépfedésnél az utcafronti homlokzat csak tűzfalas kiképzéssel készülhet. A tűzfal lezárása téglával, terméskővel vagy műkő fedlappal történhet, fémburkolás nem megengedett. Nádfedésnél az utcafronti homlokzat oromfalszegése megengedett.
(13) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve egyházi épület tetőfelépítményét.
(14) Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató minimum 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.
18. § (1) A 16. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Gazdasági terület településrészen a következő előírások érvényesek:
(2) Új épületek csak magastetővel létesíthetők, az alábbiak szerint:
a) A tető hajlásszöge építési övezetben 38°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve a kiegészítő tetőfelületeknél
b) Tetőhéjazatként tetőhéjazatként hagyományos, sík, vörös cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes fedést kell alkalmazni.
(3) Új épületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően helyi kő vagy vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző fehér és halványszürke színezéssel alakíthatók ki.
(4) Új kerítésként természetes anyaghasználatú áttört kerítés, vagy kőbástya létesíthető vagy tömör lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthető.
(5) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét 16/18 cm törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.
19. § A 16. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott Szőlőhegy területén az alábbi szabályok alkalmazandók:
a) A hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetők.
b) A szőlőhegyi tájkarakter védelme érdekében a terület történeti szerkezetét és beépítés struktúráját meg kell őrizni.
c) A szőlőhegyi építési hagyományoktól eltérő ablakok, ajtók, nagy üvegfelületek, üvegfal nem alakíthatók ki, az ablakok tekintetében a 17. § (8) bekezdés szerinti előírások tartandók be.
d) Az épületek legnagyobb épületszélessége 7,0 m lehet.
e) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani, a 17. § (3) bekezdésben foglaltak szerint.
f) Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
g) Földborítású pince boltozott pinceként létesíthető, ívesen záródó vakolt, vagy kő oromfelülettel, egyéb felületein föld- és növénytakarás biztosítandó.
h) Az épületen erkély, loggia nem létesíthető.
i) Az épületek – pincék kivételével – csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők.
j) A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.
k) Tetőhéjazatként hagyományos, sík, vörös cserépfedést, vagy nádfedést kell alkalmazni.
l) A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (kerítés, medence, kerti pavilon, árnyékoló ponyvaszerkezetek, reklámberendezések) nem létesíthetők.
m) Az ingatlanok lehatárolása az erdő határán vadhálóval, a földrészletek határán szőlőkordonnal, növényzettel történhet.
n) Tájidegen növényzet, egzóták (tuja, fenyő) nem telepíthető.
o) A telkek szőlőműveléssel nem hasznosított részén, az épületek körül gyümölcsfák, diófa telepítendő.
p) Borterasz kialakítható kizárólag fa szerkezettel az épület előtt tető nélkül, illetve mellette, i) pont szerinti tetőfedéssel, legfeljebb 20 m2 tetőfelülettel.
20. § (1) A 16. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott Külterület területén az alábbi szabályok alkalmazandók
a) különleges területeken (temető)
aa) Az épületek hagyományos homlokzati anyaghasználattal és a településhez igazodó színezéssel és kialakítással készülhetnek.
ab) Épület csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 40°-45° között lehet.
ac) A temető körüli meglévő fasorok megtartandók.
b) erdőterületen:
ba) Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
bb) Az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok, vizes élőhelyek, rétek, legelők, ligetek megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.
c) mezőgazdasági területen:
ca) a történetileg kialakult, beépítés nélküli tájrendszer – mint meghatározó arculati jellemző – fenntartandó.
cb) az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges.
cc) A szántókat megosztó, meglévő fa és cserjesávok, hagyásfák megtartásáról gondoskodni kell.
cd) A mezőgazdasági területek vízfolyásoktól való elválasztása érdekében a kezelésre fenntartott parti sávon kívül legalább az egyik partoldalon 10 méteres fás-cserjés sávot kell kialakítani.
ce) Az épületek csak magastetővel létesíthetők.
cf) Állattartás céljára szolgáló terület esetében villanypásztor, továbbá karámszerű lehatárolás kialakítható, de kerítés nem építhető.
cg) Fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
21. § A 16. § (2) bekezdésben felsorolt településkép védelme szempontjából kiemelt területeken az adott településkép szempontjából meghatározó területrész előírásai alkalmazandók.
14. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A település területén kereskedelmi célú reklám elhelyezése a termelés, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységének segítése céljából lehetséges.
(2) A település teljes közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.
(3) A 16. § (2) bekezdésben felsorolt kiemelt területeken – a belterületen a b) és c) pont kivételével reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(4) Közterületen a lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító táblarendszer, térkép vagy más jelzés a helyi egységes információs rendszerhez igazodó megjelenéssel helyezhető el.
(5) A (3) bekezdés szerinti elemek kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, egységes rendszert alkosson, Elhelyezésük a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztetheti.
(6) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket – a tulajdonos beleegyezésével – kialakíthatnak a helyi egységes információs rendszerhez igazodva.
(7) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá közterületen utcabútoron kerülhet kialakításra.
(8) Hideg színhőmérsékletű fényforrás (neon, halogén, lézer fény), vibráló, pulzáló fényjelenség, fényreklám nem alkalmazható.
(9) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(10) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(11) Közterületről látható magánterületen az 0,5 m2-es nagyságot meghaladó, hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.
(12) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania, valamint a felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.
(13) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú megállító tábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon,
(14)9 Reklámcélú védőháló, illetve ponyva az építés, felújítás ideje alatt épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja.
(15) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) Közműlétesítmények lehetőleg terepszint alatt létesüljenek, de minden esetben takartan és a tájba illesztést szolgáló igényes kialakítással, színezéssel, növényzettel.
b) Antennatorony önálló építményként a településen nem telepíthető, új antenna csak meglévő antenna építményen létesíthető.
c) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot föld alatt kell elhelyezni.
d) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
e) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
f) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák) közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
g) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
h) Az épületen elhelyezett napelem és napkollektor csak tetősíkban helyezhető el.
i) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:
ia) belterületen,
ib) fokozottan védett természetvédelmi területen (Balaton-felvidéki Nemzeti Park)
ic) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
id) ökológiai hálózat részét képező pufferterületen
ie) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen,
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területként csak a meglévő antennaépítmények vehetők igénybe.
A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
16. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai
24. § (1) A településkép védelme érdekében az építtető kérelmére az önkormányzati főépítész – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
17. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
25. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni
a) új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő építési munkát is.
b) a helyi védett területen minden meglévő lakó- és melléképületet illetve minden helyi védett épületet érintő külső átalakításhoz, ha az a közterületről látható módon megváltoztatja
ba) a beépítés telepítési módját,
bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
bc) az építmény tömegformálását,
bd) az építmény homlokzat kialakítását.
be) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
bf) a telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerül sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
c) a b) pont területén kívüli területen minden 60 m2 feletti alapterületű épület építése, átalakítása, bővítése esetén.
(2) Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.
(3) A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.
18. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
26. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Kékkút teljes közigazgatási területén – az önkormányzati tulajdonú ingatlanok kivételével - végzett, építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást kell az építési engedélyezési eljárást megelőzően lefolytatni.
(2) A településképi vélemény a főépítész szakmai álláspontján alapul.
19. A településképi véleményezési eljárás szempontjai
27. § (1) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének ill. az e rendelet szerinti településképi követelményeknek;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, fejlesztésének lehetőségeit;
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(3) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
20. A településképi véleményezési eljárás szabályai
28. § (1) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 4. melléklete szerinti kérelem minta alapján terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.
(2) A véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni és ehhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani.
(3) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
21. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
29. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) a külön jogszabályban felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák esetén a helyi védett területen.
b)10 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében
c) a helyi védett épületen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek utcafronti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cég- és címtábla, információs berendezés elhelyezése esetén.
d) reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén.
22. A településképi bejelentési eljárás szempontjai
30. §11
23. A településképi bejelentési eljárás szabályai
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. a bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 5. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(2) A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.
(3)12 A polgármester a rendeltetésváltoztatást tudomásul veszi,
a) ha a bejelentés megfelel az 5. melléklet szerinti tartalomnak,
b) a tervezett rendeltetésváltozás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek.
(4)13 Amennyiben a (3) bekezdésben felsorolt követelmények nem teljesülnek, a polgármester megtiltja a rendeltetésváltoztatás megkezdését, és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, továbbá döntésében megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezési eljárást folytat le.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
24. A településképi követelmények megszegésének esetei
32. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 24-31. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség:
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a polgármester felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
25. A településképi kötelezési eljárás szabályai
33. §14 (1) Az önkormányzat polgármestere - a 32. § (2) bekezdése szerinti határidő eredménytelen letelte után - a településkép védelméről szóló törvény szerinti településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
(2) A polgármester a településképi követelmények megszegése vagy az (1) bekezdés szerinti kötelezés végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírságot szab ki.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabható legkisebb összege 20.000 Ft.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(5)15
(6) A bírságot kiszabó határozat visszavonható, ha a határozat véglegessé válása előtt a bírságolt gondoskodik az (1) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásáról.
(7) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát."
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. Hatályba léptető rendelkezések
34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet16
Fő utca 2. (hrsz 7),
Fő utca 3. (hrsz 8),
Fő utca 8. (hrsz 13/1),
Fő utca 9. (hrsz 14),
Fő utca 11. (hrsz 16),
Fő utca 21. (hrsz 51/1)
Fő utca 23. (hrsz 56),
Fő utca 24. (hrsz 61),
Fő utca 27. (hrsz 64),
Fő utca 28. (hrsz 67),
Fő utca 31. (hrsz 70),
Fő utca 32. (hrsz71/1),
Fő utca 37. (hrsz 80),
Fő utca 38. (hrsz 81),
Fő utca 42. (hrsz 89),
Fő utca 45. (hrsz 94),
Fő utca 53. (hrsz 101),
4. melléklet17
2. Kérelmező/építtető címe: …………………………………...........................................................................
3. Levelezési cím: …………………………………………………………………………………………………….
4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: ……………………………………………..
5. Az érintett telek helyrajzi száma:…………………………………………………………………………………
Melléklet:
Építészeti műszaki tervdokumentáció a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdés szerinti tartalommal.
a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) a rendeltetés meghatározását, valamint
c) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.
A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában kell biztosítani.
Alulírott, kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
…..................................................................
aláírás
5. melléklet18
Településképi bejelentési eljáráshoz
1. Bejelentő neve:……………………………………………………………………. …………………..
2. Bejelentő címe: …………………………………...........................................................................
3. Levelezési cím: …………………………………………………………………………………………………….
4. A bejelentéssel érintett ingatlan helye: ……………………………………………..
5. Az érintett telek helyrajzi száma:…………………………………………………………………………………
Melléklet:
A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció.
A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, a fenti dokumentációt papír és elektronikus formában kell biztosítani.
Alulírott, kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjen.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
…..................................................................
aláírás
1. függelék
2. függelék
Magyar név |
Tudományos név |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Microstegium vimineum |
Magyar név |
Tudományos név |
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
Magyar név |
Tudományos név |
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
6. melléklet19
A |
B |
|---|---|
1. |
Kérelmező adatai: |
1.1 |
Név: |
1.2 |
Lakcím: |
1.3 |
Levelezési cím: |
1.4 |
Telefonszám: |
1.5 |
e-mail: |
2. |
A bejelentés tárgya |
2.1 |
Az építmények rendeltetésének módosítása/ rendeltetési egységek számának megváltozása/ reklámok és reklámhordozók elhelyezése (a megfelelő aláhúzandó) |
3. |
Rendeltetés megváltoztatás |
3.1 |
Ingatlan címe, helyrajzi száma: |
3.2 |
Eredeti rendeltetése |
3.3 |
Megváltoztatandó rendeltetés: |
3.4 |
Alapterülete (m2): |
3.5 |
Ingatlanon/épületen belüli elhelyezkedése |
4. |
Reklámhordozó elhelyezése |
4.1 |
Ingatlan címe, helyrajzi száma: |
4.2 |
A reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartama: |
5 |
Kötelező mellékletek: |
5.1 |
Műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról, az új rendeltetésnek megfelelő területhasználat jellemzőinek ismertetése, üzemeltetéstechnológia ismertetése (amennyiben szükséges), a rendeltetésmódosítás következtében bekövetkező változások, hatások, szükséges járulékos beavatkozások. |
5.2 |
Építész-tervezői nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az építmény megfelel az adott rendeltetésváltozást érintő településrendezési, építésügyi (OTÉK), környezetvédelmi, örökségvédelmi és más jogszabályi előírásoknak |
5.3 |
Tervdokumentáció (helyszínrajz, az ingatlanon belüli járműforgalom, parkolóhely, szükség szerint alaprajzok, homlokzatok, közterületről látható felületek változásainak bemutató terve, látványterv, színterv, fotódokumentáció). |
5.4 |
Szükség esetén közműszolgáltatói egyeztetés dokumentumai, közútkezelői hozzájárulás, szakhatósági állásfoglalás, az üggyel összefüggésben korábban keletkezett előzmények iratai |
6. |
A bejelentési kérelem kitöltésével tudomásul veszem, hogy a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban megtilthatja a tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire. |
|
Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 8. § c) pontja, hatálytalan 2019. július 11. napjától
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2019. július 11. napjától
A 3/A. alcímet (3/A. §) a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 8. § a) pontja, hatálytalan 2019. július 11. napjától
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2019. július 11. napjától
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2019. július 11. napjától
Kiegészítette a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2019. július 11. napjától
Kiegészítette a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2019. július 11. napjától
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 4. §-a, hatályos 2019. július 11. napjától
A 29. § b) pontja a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Hatályon kívül helyezte a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 8. § b) pontja, hatálytalan 2019. július 11. napjától
A 31. § (3) bekezdését a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 31. § (4) bekezdését a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2019. július 11. napjától
Hatályon kívül helyezte a 12/2019. (IX. 09.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatálytalan 2019. szeptember 10. napjától
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 6. § a) pontja. hatályos 2019. július 11. napjától
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja. hatályos 2019. július 11. napjától
Módosította a 10/2019. (VII. 10.) önkormányzati rendelet 6. § c) pontja. hatályos 2019. július 11. napjától
A 6. mellékletet a Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 6.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.