Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018.(V.29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2018. 05. 30- 2019. 07. 30

Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018.(V.29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

2018.05.30.

Abaújalpár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Abaújalpár településen a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyeket az önkormányzat képviselő-testületébe közvetlenül választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.

(2) A helyi önkormányzat hivatalos megnevezése: Abaújalpár Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

(3) Az Önkormányzat székhelye: 3882 Abaújalpár, Petőfi u. 11.

(4) Az Önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladatok ellátásáát a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(5) A képviselő-testület létszáma: 3 fő, a polgármesterből és 2 fő települési önkormányzati képviselőből áll. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az SzMSz 1. függeléke tartalmazza.

(6) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

2. § Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője:

(1) „Abaújalpár Községi Önkormányzat” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(2) Téglalap alakú bélyegző a következő felirattal:

Abaújalpár Községi Önkormányzat
3882 Abaújalpár, Petőfi u. 11.

3. § Az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról, önkormányzati rendelet rendelkezik.

2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre, szervezete

4. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az ellátandó alapvető önkormányzati közfeladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza. Törvény a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakon túl más ellátandó önkormányzati közfeladatot is megállapíthat.

(3) Az önkormányzat alaptevékenysége szakágazat és kormányzati funkciórend szerinti besorolását az 2. függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat.

(2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit.

(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hatásköreit átruházhatja.

(2) A képviselő-testület által a polgármesterre és társulásokra átruházott hatásköröket az 2. melléklet tartalmazza.

3. A képviselő-testület működése

7. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét, mint testületi szerv, ülésein gyakorolja.

8. § A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart, valamint közmeghallgatást.

9. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves időtartamra elkészített munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző december hónapban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

b) ülésenként, a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,

c) a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését,

d) az előterjesztések elkészítéséért felelősök nevét.

(4) A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot tehetnek:

a) az alpolgármester,

b) az önkormányzati képviselők,

c) a jegyző,

d) az önkormányzati intézmények vezetői.

(5) Az elfogadott munkatervet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzé kell tenni.

10. § A képviselő-testület ülései

(1) Az alakuló ülés időpontjára, tárgyalandó napirendjére, vezetésére a Mötv. és a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései irányadóak. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról és a képviselők tiszteletdíjáról.

(2) A képviselő-testület éves munkatervében ütemezett ülések a rendes ülések, a képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az éves munkatervben nem ütemezett, az önkormányzat jogszerű működése, jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek teljesítése, feladat- és hatásköre, vagy gazdasági érdeke indokolja, határidőhöz kötött, vagy halaszthatatlan az ügy megtárgyalása.

(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(5) Az ülést az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirendi pontok és az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott, vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő-testület tagjai és meghívottak a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 1 nappal korábban megkapják. A meghívó elektronikus levl formájában is kézbesíthető.

11. § 1A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat – 3882 Abaújalpár, Petőfi Sándor utca 11. szám alatt elhelyezett – hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni, valamint a meghívót közzé kell tenni az önkormányzat honlapján (www.abaujalpar.hu) a rendes ülést megelőzően 3 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig 1 nappal korábban.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait.

(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a jegyzőt,

2b) a Boldogkőváraljai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) előterjesztéssel érintett ügyintézőjét,
c) azokat a személyeket, akiknek jelenléte az előterjesztés tárgyalásához az előterjesztő, vagy a polgármester megítélése szerint szükséges,
d) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok kötelezővé teszik.

13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet és ha felszólalási jogot kapott, felszólalhat. Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A hallgatóság részére a hozzászólást a polgármester engedélyezheti, legfeljebb 5 percben, véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

(2) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezető a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

14. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 2 települési képviselő jelen van.

(2) A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 30 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.

(3) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkezésekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség legfeljebb 30 perc várakozással ismét biztosítható, úgy addig a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.

(4) A határozatképtelen, vagy határozatképtelenség, vagy bármely más ok miatt félbeszakított testületi ülést 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni, amely ülésen új napirendi pontok is szerepelhetnek.

15. § (1) A polgármester a képviselő-testületi ülés megkezdésekor :

a) megállapítja a határozatképességet,

b) megnyitja az ülést,

c) előterjeszti, szavazásra bocsátja a meghívóban szereplő – tárgyalási sorrendet is tartalmazó – napirendi javaslatot. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban nem szereplő javaslatok napirendre vételét, vagy a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását (sürgősségi indítvány). A javaslatról a képviselő-testület – vita nélkül – minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására. A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől ügyrendi javaslattal el lehet térni.

(2) Az ülést levezető további feladatai és jogosítványai:

a) az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,

b) megnyitja és berekeszti az ülést,

c) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

d) kiegészítést kérhet, illetve ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,

e) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót,

f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

g) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

h) napirendi pontonként – az elhangzás sorrendjében – egyenként szavazásra bocsátja a módosító és kiegészítő indítványokat, majd a döntési javaslatot,

i) megállapítja a szavazás eredményét,

j) kihirdeti a döntést,

k) biztosítja a képviselők kérdezési jogának gyakorlását,

l) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti,

m) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

16. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testületi ülés napirendi pontjaihoz tartozó:

a) beszámoló és jelentés, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslattal,

b) tájékoztató,

c) megállapodás-tervezet,

d) rendelet- és határozat-tervezet.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a jegyző,

3c) a jegyző megbízásából a Hivatal ügyintézője,
d) a települési képviselő,
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,
c) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
d) azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják,
e) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait.
(4) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak, tömörnek kell lennie.
(5) Az előterjesztést szóban és írásban lehet benyújtani. Az írásbeli előterjesztés elektronikusan, amennyiben az nincs, hagyományos postai úton, vagy hivatali kézbesítés útján.

17. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak szerint:

a) az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban indokolhatja, illetve kiegészítheti;

b) az előterjesztőhöz a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell;

c) válaszadás után a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat, melyet követően a hallgatóság felszólalási jogot kapott tagjai mondhatják el véleményüket.

(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirendi pont tárgyalása során legfeljebb két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend esetében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

(3) Az ülés levezetője, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a tárgyalás újbóli időpontját.

(4) Valamely napirendi pont tárgyalása során, az ülés levezetője saját döntése alapján, illetve az előterjesztő kérésére, tárgyalási szünetet rendelhet el.

(5) A napirendi pont előadója az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet. A napirend előadója a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.

(6) Az előadóhoz, szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyekre válaszolni kell. A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.

(7) Amennyiben további hozzászólás nincs, az ülés levezetője lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

18. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.

(2) Az ügyrendi javaslat, az észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.

(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.

(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

19. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen, vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem dönt.

(2) Az interpelláció olyan felvilágosítás kérés, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervének, intézményének feladat- és hatáskörét érinti.

(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban megkapta.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben írt határidőn túl, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a testületi ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel, ellenkező esetben a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni

(5) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(6) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 30 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.

(7) Az interpellációkról a jegyző – a Hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,

c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,

d) az ülést általa meghatározott időre felfüggeszti, ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi.

(2) A hallgatóság tetszését vagy „nemtetszését“ nem nyilváníthatja ki.

(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja

4. Döntéshozatal

21. § (1) A szavazás történhet :

a) kézfelemeléssel történő nyílt szavazással,

b) titkos szavazással.

(2) A tartalma szerint a szavazat "igen", "nem", "tartózkodom" lehet.

(3) A képviselő-testület a határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) A képviselő-testület döntését a törvény rendelkezésein túl minősített többséggel hozza

a) hitelfelvétel kérdésében,

b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,

c) a ciklusprogram elfogadásáról,

d) kitüntetések, elísmerő címek adományozásáról,

e) titkos szavazás elrendeléséről, amennyiben az nem kötelező.

(5) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, nem kell szavazásra bocsátani a többi javaslatot.

(6) Ha a szavazás tárgya, vagy eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

22. § (1) Név szerinti szavazás „igennel”, vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a jegyző a képviselő neve mellett rögzít.

23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

24. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a módosító és kiegészítő javaslatokról,

d) a bejelentésekről.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésen kívüli esetekben

a) rendeletet alkot, vagy

b) határozatot hoz.

25. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, annak indokát és a tervezet összeállításához szabályozási elveket, szempontokat adva kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a polgármester,

c) az alpolgármester,

d) a jegyző,

e) a helyi társadalmi és civil szervezetek vezetői testület,

f) települési választópolgárok.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület soron következő ülésén dönt.

26. § (1) 4A rendelet-tervezet elkészítése a Hivatal feladata, társadalmi egyeztetés céljából az Önkormányzat hirdetőtábláján kerül kifüggesztésre.

(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a kozoshivatal@boldogkoph.t-online.hu elektronikus levélcímen, vagy írásban. A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a költségvetésről szóló,

b) a helyi adókról szóló,

c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,

d) az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint

e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.

(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.

27. § Az önkormányzati rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

28. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése:

„Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …/…év.(…hó… nap) (rendelet sorszáma arab számmal/kihirdetés éve arab számmal, zárójelben a kihirdetés hónapja római számmal, napja arab számmal) önkormányzati rendelete………………………………(ról/ről, a rendelet címe)”

(2) Az Önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.

(4) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.

(5) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 3 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet.

(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy az Önkormányzat rendeleteiről a község lakossága, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek.

(7) A kihirdetett rendeletek egy példányát a község honlapján – www.abaujalpar.hu- közzé kell tenni.

29. § (1) A testület határozatainak megjelölése:

„Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./…év.(…hó…nap) (határozat sorszáma arab számmal/határozat közzétételének éve arab számmal, zárójelben határozat közzétételének hónapja római számmal és napja arab számmal) határozata ……………………………….. (a határozat címe)”.
(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.
(3) 5A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért. A határozatot tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatot a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, továbbá azoknak, akikre nézve rendelkezést tartalmaz.

5. Jegyzőkönyv

30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontja szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:

a) a távolmaradásukat előzetesen bejelentett, illetve be nem jelentett képviselők nevét,

b) a napirendek előterjesztőinek nevét,

c) a szavazás során „nem“-mel szavazó nevét, ha ezt ő kéri,

d) a polgármester esetleges intézkedéseit,

e) az elhangzott kérdéseket, valamint az ezekkel kapcsolatos válaszokat.

(2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv a hozzászólását szó szerint tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyvet

a) a nyílt ülésről 2 példányban kell elkészíteni, melyből

aa) az első példány az irattári,

ab) a második példány a betekinteni kívánók számára hozzáférhetővé tett példány,

b) a zárt ülésről egy példányban – mely az irattári.

(4) A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát, azok oldalainak zsinórral való átfűzésével és a zsinórnak a jegyzőkönyv hátoldalán zárócédulával való rögzítésével kell biztosítani, az önkormányzat bélyegzőlenyomatának a zárócédulán való, oly módontörténő elhelyezésével, hogy az a zárócéduláról a jegyzőkönyv hátoldalára érjen.

(5) A jegyzőkönyvkészítés elősegítése érdekében a képviselő-testület üléseiről hangfelvétel készülhet.

31. § A képviselő-testület jegyzőkönyvét egy alapszámra történő iktatás mellett folyamatos alszámmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával.

6. Lakossági fórumok, helyi népszavazás

32. § A képviselő-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a falugyűlés és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

33. § (1) A képviselő-testület a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében szükség szerint falugyűlést szervez.

(2) A falugyűlés időpontját a képviselő-testület határozza meg.

(3) A falugyűlés helyéről, idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.

(4) A képviselő-testület a falugyűlésen elhangzott hozzászólásokat értékeli és kijelöli azt a személyt, aki a szükséges intézkedést előkészíti.

34. § (1) A képviselő-testület a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.

35. § A helyi népszavazás feltételeit és eljárásrendjét a képviselő-testület rendeletben szabályozza.

7. A települési képviselő

36. § (1) Minden települési képviselő joga és kötelessége azonos.

(2) A képviselőt a Mötv-ben és a szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(3) A képviselő köteles:

a) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,

b) rendszeres kapcsolatot tartani a község polgáraival és a közmeghallgatáson tájékoztatást nyújtani képviselői tevékenységéről,

c) írásban vagy szóban bejelenteni a jegyzőnek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

d) a képviselő-testületi felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

e) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni.

f) személyes érintettségére vonatkozó bejelentést tenni.

(4) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal –a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(5) A képviselő-testület biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

37. § A képviselők a közösség érdekében végzett munkájukért a képviselő-testület által rendeletben megállapított tiszteletdíjra jogosultak.

8. A bizottságok

38. § Abaújalpár településen az Mötv. 57. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el.

9. A polgármester, alpolgármester

39. § A polgármester megbízatását főállásban látja el. Három napot meghaladó tartós távolléte esetén köteles az alpolgármestert és a jegyzőt tájékoztatni.

40. § (1) A polgármester felelős:

a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,

b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezéséért,

c) a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,

d) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.

41. § (1) A polgármester döntést hozhat valamennyi, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyben, melyek vonatkozásában a képviselő-testület határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő valamennyi halaszthatatlan ügyben, amely nem tartozik a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe.

(3) A polgármester, amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hatáskörével él, a képviselő-testületet döntéseiről a következő ülésen tájékoztatni köteles.

(4) A polgármester átruházott hatáskörben dönt:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez és az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott települési támogatás,

b) a köztemetés,

c) a 8.000.-Ft., azaz Nyolcezer Forint összeget meg nem haladó rendkívüli települési támogatás megállapításáról.

42. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

10. A jegyző, aljegyző

43. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és közigazgatási feladatait a Hivatal bevonásával látja el.

(2) A jegyző javaslatára a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, 1 fő aljegyző nevezhető ki.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat az megfelelő képesítéssel rendelkező közszolgálati tisztviselő látja el.

44. § (1) A jegyző:

a) az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, e körben:

aa) előkészíti, koordinálja, és ellenőrzi a bizottságok és a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések törvényességét,

ab) megszervezi a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli

tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) tanácskozási joggal részt vesz a testület, a bizottságok ülésein és köteles jelezni, ha a döntéshozatalnál vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel,
ad) a képviselő-testület jogszabálysértő működése, vagy döntése esetén jelezni köteles.
ae) gondoskodik a képviselő-testületi és a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal részére való megküldéséről,
af) tájékoztatja a képviselő-testületet az Önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
ag) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
ah) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg.
b) a Hivatal vezetésére irányuló tevékenysége keretében:
ba) elemzi, értékeli, ellenőrzi a Hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
bc) előkészíti a Hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a köztisztviselők munkakörülményeit érintő szabályzatokat,
bd) biztosítja a Hivatal működési rendjét és fegyelmét.
c) az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban ellátja a jogszabályokban számára meghatározott feladatokat.

11. A közös önkormányzati hivatal

45. § (1) 6Boldogkőváralja, Abaújalpár, Abaújkér, Arka, Boldogkőújfalu, Hernádbűd, Hernádcéce, Korlát, Pere és Vizsoly községek képviselő-testületei – megállapodás alapján – az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek, vagy jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Hivatalt hoznak létre. A Hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.

(2) 7A Hivatal

neve: Boldogkőváraljai Közös Önkormányzati Hivatal
Székhelye: 3885 Boldogkőváralja, Petőfi Sándor utca 28.
Kirendeltségei: 3882 Abaújkér, Rákóczi utca 26.
3888 Vizsoly, Szent János utca 155.
(3) 8A Hivatal működését Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti.
(4) 9A Hivatal a Boldogkőváralján, Abaújkérben, Boldogkőújfaluban, Hernádcécén, Korláton, Perén és Vizsolyban működő Roma Nemzetiségi Önkormányzatok, Boldogkőváralján működő Ruszin Nermzetiségi Önkormányzat, valamint a Közös Önkormányzati Hivatalt alapító települési önkormányzatok gesztorságával működő önkormányzati társulások működésével kapcsolatos feladatokat is ellátja, így:
a) ellátja a gazdálkodásnak végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági, számviteli feladatokat
b) biztosítja a testület működésének feltételeit
c) helyiséget, jegyzőkönyvvezetőt biztosít a testületi ülésekhez
d) elkészíti az ülés jegyzőkönyveit
e) gondoskodik az ezzel kapcsolatos egyéb ügyviteli feladatok ellátásáról
f) nemzetiségi önkormányzat üléseinek előkészítése, meghívók, előterjesztések elkészítése, kézbesítése,
g) határozati kivonatok elkészítése, kézbesítése,
h) nemzetiségi önkormányzat pénzügyi döntéseivel kapcsolatos feladatok ellátása, segítség nyújtása a költségvetésük tervezéséhez, végrehajtásához, beszámolóik elkészítéséhez,
i) nemzetiségi önkormányzat feladatalapú támogatási igénylésének elkészítése.

12. Társulások

46. § A képviselő-testület – egyes feladatok hatékonyabb és célszerűbb ellátására – jogi személyiségű társulásokat hozhat létre. Az önkormányzat részvételével működő társulásokat a 3. melléklet tartalmazza.

13. Az Önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona, belső ellenőrzése

47. § (1) A képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és költségvetéséről évente rendeletet alkot.

48. § (1) Az Önkormányzat tulajdonát, törzsvagyonát, valamint a forgalomképes vagyontárgyak körét, azokkal való rendelkezés eljárásrendjét önkormányzati rendelet tartalmazza.

49. § 10Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Hivatal látja el.

50. § 11(1) A képviselő-testület és a költségvetési szervek, az önkormányzat és a Hivatal ellenőrzését belső ellenőrzés útján, külső erőforrás bevonásával, az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás az önkormányzatokkal megkötött szerződés keretei között látja el.

(2) A belső ellenőrzési szervezet feladata: minden tevékenységre, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára terjed ki.

14. Záró rendelkezések

51. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba

(2) Hatályát veszti Abaújalpár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.1.) önkormányzati rendelet.

Függelékek a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez a 4/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez

üres cím