Füzér Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Füzér Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, címe:            3996 Füzér Rákóczi út 2.

(3) Az önkormányzat honlapja: www.fuzer.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: fuzerkor@gmail.com

                                                                                               onkormanyzat@fuzer.hu

(5) Az Önkormányzat jelzőszámai, azonosító adatai:

Adószáma: 15545387-1-05           Közösségi adószám: HU15545387

KSH statisztikai számjele:, 15545387-8411-321-05

Törzskönyvi azonosító szám: 545387

Törzskönyvi bejegyzés dátuma: 1990.11.20.

Teáor kódja: 8411

KSH kódja: 0517109

ÁHTI azonosító: 729644

Számlavezető pénzintézet: TAKARÉKBANK

Bankszámlaszáma: 11500092-11083700-00000000  

(6) Az önkormányzat működési területe: Füzér község közigazgatási területe

2. §

(1) Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése:

     Füzér Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. Tagjainak névsorát az 1. melléklet² tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe:

Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal 3989 Mikóháza Szabadság út 10.

Füzéri Kirendeltsége 3996 Füzér Rákóczi út 2. (a továbbiakban: Hivatal)

2. Az önkormányzat jelképei és kitüntetései

3. §

Az önkormányzat jelképeit és használatának rendjét, a kitüntetések és elismerő címek adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

3. Helyi, hazai és nemzetközi kapcsolatok

4. §.

(1) Füzér Község Önkormányzata hazai kapcsolati keretében együttműködik különösen a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Önkormányzattal, az önkormányzatok szövetségeivel, Sátoraljaújhelyi Járáshoz tartozó önkormányzatokkal, a füzéri nemzetiségi önkormányzattal, valamint a civil szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak felsorolását az 2. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

4. Az önkormányzat feladata, hatásköre

5. §

(1) Az önkormányzatok kötelező feladatat és hatáskörét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény és az ágazati törvények állapítják meg.

(2) Az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányfunkció szerinti felsorolását az 3. melléklet¹ tartalmazza.  

(3) Az önkormányzat a törvényi keretek között – mindenkori pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével – önként is vállalhatja közfeladat ellátását.

(4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás vállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

(7) Az önkormányzat önként vállalt közfeladatai:

      a.   Nonprofit szervezetek (civil szervezetek, egyházak)  és egyesületek támogatása

2. Helyi lakáscélú támogatás
3. Elismerő címek adományozása
4. Magánszálláshelyek támogatása
5. Füzér községben működő, vállalkozási tevékenységet kezdő, vagy folytató

statisztikai állományi létszámot megtartó, vagy fejlesztő vállalkozások támogatása

6. Települési Értéktár Bizottság működtetése
7. Növénytermesztés, állattenyésztés,
8. Erdőgazdálkodás
9. Kábeltelevizió működtetése

(8) Füzér község Önkormányzat gazdasági társaságban való részvételét a 4. melléklet tartalmazza.

     (9)  Füzér község Önkormányzat által alapított gazdasági társaságokat az 5. melléklet tartalmazza.

(10) A képviselő-testület önkormányzati feladatok ellátására alapított költségvetési szerveinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

6. §

(1) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Mötv. 42. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület feladatait az Mötv. 41. §. (4) bekezdésben meghatározott szervekre átruházhatja. 

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 7. melléklet³ tartalmazza.

(4) A képviselő-testület által a társulásra átruházott hatásköröket a 8. melléklet⁴ tartalmazza.

(5) A képviselő-testület átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

7. §

Az Mötv. 42. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörökön túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) más önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás kötése és felmondása,

d) önkormányzati ingatlan- és egyéb vagyonügylet,

e) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

5.A képviselő-testület munkaterve

8. §

(1) A képviselő-testület január 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló munkatervet fogad el.

(2) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első ülésén kell előterjeszteni és jóváhagyni.

(3) A munkatervet a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

a.) a képviselő-testület bizottságaitól

b.) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

c.) a jegyzőtől

d.) a nemzetiségi önkormányzattól.

(5) A munkaterv tartalmazza

a) a tárgyidőszak fő feladatait, megjelölve azon ügyeket, amelynek eldöntése lakossági fórum összehívását és közreműködését igényli,

b) az ülések időpontját,

c) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

d) az előterjesztő megnevezését,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket (szóban, írásban).

(6) Ha a munkatervben szereplő napirendi pont nem kerül megtárgyalásra, akkor a munkatervet módosítani kell - a lejárt határidejű határozatokról szóló képviselő-testületi tájékoztatás keretében - a képviselő-testület soron következő ülésén.

6. A testületi előterjesztések

9.§

(1) Előterjesztésnek minősül :

a) rendelet tervezet

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) tájékoztató.

(2) A képviselő-testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester, a képviselő-testület tagjai,

b) jegyző, aljegyző,

c) önkormányzat állandó bizottságának elnöke, tagjai,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzat, elnöke,

e) mindazok, akiket a képviselő-testület képviseletében a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez,

f.) egyéb, magasabb szintű jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.

(3) Az előterjesztéseket írásban kell benyújtani, az előterjesztést jegyző törvényességi szempontból vizsgálja.

(4) Az (1) bekezdés b), d) szerinti előterjesztés kivételesen szóban is előterjeszthető.

(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) tárgy- és helyzetelemzést,

b) döntési alternatívákat és indokolását, azok jogszabályi alapját, 

c) előterjesztéshez tartozó, csatolt mellékleteket,

d) az esetleges korábbi képviselő-testületi döntést,

e) döntési javaslatot (rendelet-tervezet, határozati javaslat),

f) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtási határidő megjelölését.

(6) Az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülésre szóló meghívóhoz csatolva kell megküldeni a képviselő-testület tagjainak és a képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottaknak.

(7) Az írásban kiadott előterjesztést az előterjesztő szóban kiegészítheti.

10. §

(1) Az írásbeli előterjesztést az éves munkatervben meghatározott időpontig, – de legkésőbb a képviselő-testület ülése előtt 5 nappal kell a jegyzőhöz benyújtani.

(2) Az előterjesztést a képviselő-testületnek kell címezni az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának megjelölésével.

7. A képviselő-testület ülései

11. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A Képviselő-testület üléseinek összehívására vagy vezetésére a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület üléseinek összehívására és vezetésére az Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(5) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(6) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése más helyszínen is megtartható.

8. A képviselő-testület alakuló ülése

12.§

(1) A képviselő-testület az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülés összehívásáról a polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.

(3) A képviselő-testület az alakuló ülésen

             a.) meghallgatja a Helyi Választási Bizottság elnökének az önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját;

             b.) a testület tagjai (képviselők) a képviselő-testület előtt esküt tesznek;

             c.)  a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját;

d.)  a polgármester előterjesztése alapján megválasztja az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt  tiszteletdíjukról,

             e.)  megállapíthatja a képviselők tiszteletdíját,

f.)   a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságot vagy bizottságokat;

          g.) módosíthatja szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) vagy megbízást ad a hatáskörrel rendelkező bizottságnak az SZMSZ felülvizsgálatára.

9. A rendes ülés összehívása

13. §.

(1) Évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámnál több ülést is elő lehet írni.

(3) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma

a)   az ülés helye és időpontja,

b)   az ülés minősítése (rendes, rendkívüli),

c)   a javasolt napirendi pontok,

c)   a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,

d)   utalás az előterjesztés szóbeli jellegére,

e)   utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal, vagy anélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén, és

f)    mellékletként: az írásbeli előterjesztést és a határozati javaslatot.

(4) A képviselő-testület nyílt ülésére meg kell hívni:

 a)    a települési képviselőket,

        b.) a jegyzőt,

        c.) nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d)  a napirendi pontok előadóit és egyéb érdekelt személyeket, szerveket,

        e.) a polgármester által megnevezett személyeket.

(5) Az ülés meghívóját, a napirendek írásos anyagaival együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívó és az írásos anyag - az erre igényt bejelentő képviselőnek - elektronikus formában is kézbesíthető.

10. A rendkívüli ülés összehívása

14.§

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni  az Mötv. 44. §-ában meghatározottakon kívül:

a) a helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,

b) a jegyző indítványára,

c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek, stb.),

d) a polgármester saját hatáskörben hozott döntése alapján.

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 15 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kézbesíteni kell. Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselő-testület ülése telefonon is összehívható.

(6) A rendkívüli ülés összehívására egyebekben a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

11. Az ülés nyilvánosságára, a zárt ülésre vonatkozó szabályok

15. §.

(1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára és zárt üléseire az Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 5 nappal a nyilvánosságot a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel értesíteni kell, valamint a meghívót és az előterjesztést az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3) A képviselő-testület esetenként – egyszerű többséggel – dönt legfeljebb 5 perc időtartamú hozzászólási jog megadásáról az ülésen hallgatóként megjelentek számára.

(4) A képviselő-testület bármely képviselő és a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el az Mötv-ben meghatározott esetben.

(5) A zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vesznek részt.

12. A Képviselő-testület elnökének jogköre

16. §.

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, összehívja, megnyitja és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselő-testület elnöke a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri valamennyi napirendi pont valamint egyéb indítványok tárgyalásánál. valamint az egyéni indítványok esetén. Ha az ülés tartama alatt az elnök a képviselő-testület határozatképtelenségét állapítja meg, a folytatólagos ülést a fennmaradó napirendi pont(ok) megtárgyalására hívja össze.

(3) Az elnök ülésvezetéssel kapcsolatos feladat- és jogköre:

a) a szó megadása, megtagadása,

b) a szó megvonása, a tárgyra térésre felszólítás,

c) a napirend előtti és ügyrendi kérdésben a szó megadása és megtagadása,

d) az ülés berekesztése,

e) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslat tétele,

f) a napirendek összevont tárgyalására javaslattétel,

g) tárgyalási szünet elrendelése,

h) az ülés bezárása.

(4) Az elnök vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) tömören, röviden, szabatosan összefoglalja a vitában elhangzottakat és egyértelműen megfogalmazza a döntési javaslatot,

c) szavazást rendel el,

d) megállapítja a szavazás eredményét,

e) kimondja a határozatot.

(5) Az elnök egyéb feladata és jogköre:

a) felszólalási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása,

c) napirend előtti tájékoztató a két ülés közötti fontosabb intézkedésekről és eseményekről.

13. Rendfenntartás

17.§

(1) Ha valamely képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha e szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó, III. Fejezetben részletezett előírásait megszegi, az elnök rendreutasíthatja.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök haladéktalanul felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(3) Az elnök a (2) bekezdés szerinti ismételt és eredménytelen felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4) Az elnök rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen vitának, felszólalásnak, visszautasításnak helye nincs.

(5) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

14. A rendkívüli előterjesztés

18. §

(1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan indítvány, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző előkészítést követően merült fel, és az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett betartani. A rendkívüli előterjesztéseket a kiküldött napirendi javaslaton fel kell tüntetni, és írásba foglalva az előterjesztések anyagához csatolni kell.

(2) A képviselő-testület a rendkívüli előterjesztés tárgyában egyszerű többséggel dönt.

(3) Rendkívüli előterjesztést nyújthat be a polgármester, a bizottsági elnök, a képviselő, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(4) Amennyiben a polgármester vagy valamely képviselő nem ért egyet a rendkívüli tárgyalással, akkor ennek eldöntését rövid vitára kell bocsátani.

(5) Ha a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

15. A sürgősségi indítvány

19. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, bizottság elnöke, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.

16. Az anyanyelv használata

20. §

(1) A képviselő-testület ülésén valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselők, vagy a nemzetiségi önkormányzatok jelenlévő meghívott képviselői anyanyelvüket szabadon használhatják. Ebben az esetben a nem magyar nyelven elhangzó felszólalást követően a képviselők – a jegyzőkönyv számára – magyarul is összefoglalhatják felszólalásukat.

(2) Amennyiben a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó képviselő nem kívánja magyar nyelven is előadni felszólalását, az ülés előtt legalább 5 nappal tolmács iránti igényét jelezheti a jegyzőnek, aki a tolmács közreműködését – a költségvetés terhére – biztosítja.

17. Interpelláció és kérdés

21.§

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselő

a) a polgármestertől,

b) a jegyzőtől,

c) a bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációt az ülést megelőzően legalább 24 órával kell a polgármesternél bejelenteni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánják-e adni.

(4) Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell. Ha az interpelláló a választ nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról, egyszerű szótöbbséggel.

(6) A képviselők az (1) bekezdésben meghatározottakhoz a feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdést intézhetnek. A kérdezési szándékot a kérdés tárgyának megjelölésével a napirendi pontok elfogadása előtt jelezni kell. A kérdés feltevésére az egyebek napirendi pont keretében az elnök köteles lehetőséget biztosítani.

(7) A kérdésre a választ nyomban meg kell adni. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

(8) Bejelentésnek minősül a polgármester, a képviselők és nem képviselő tag alpolgármester által szükségesnek tartott információk továbbadása, továbbá olyan bejelentések, felszólalások, amelyek intézkedést igényelnek.

(9) A bejelentésre, felszólalásra, egyéb közérdekű javaslatokra a kérdésnél szabályozottak az irányadók.

18. Felszólalás a képviselő-testület ülésén

22.§

A felszólalás típusai:

a) napirend előtti felszólalás,

b) felszólalás ügyrendi kérdésben,

c) napirendhez kapcsolódó felszólalás.

19. Napirend előtti felszólalás

23.§

(1) Napirend előtt nem a tárgysorozathoz tartozó felszólalásra az elnöktől a képviselő-testület tagja, a jegyző és a tanácskozási joggal rendelkező más meghívottak kérhetnek engedélyt.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a felszólalást kérő kérésére a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat, az elnök indokolt esetben engedélyezheti ennek túllépését. A felszólaláshoz kapcsolódóan az ülést levezetőtől kaphatnak szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak előzetes felszólalás alapján nincs helye.

20. Felszólalás ügyrendi kérdésben

24.§

(1) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármihez 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni.

(3) Az ügyrendi javaslat elhangzása után a polgármester és a jegyző véleményének meghallgatása után a képviselő-testület vita nélkül határoz.

21. Napirend tárgyalása

Napirendhez kapcsolódó felszólalás

25.§

(1) Az ülést levezető elnök elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója részére adja meg a szót. A napirend előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(2) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottság elnökét illeti meg.

(3) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4) A válaszadást követően az ülést vezető elnök megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magába foglaló hozzászólásra jogosultak.

(5) Vita közben korábbi felszólalással kapcsolatos észrevétel megtétele céljából bármelyik képviselő 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi.

(6) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A képviselő-testület – külön vita nélkül hozott határozata alapján – a vita és a felszólalás időtartamát, valamint a hozzászólások számát korlátozhatja.

22. A döntéshozatal szabályai

26. §

(1) A képviselő-testület határozatképességéhez legalább három képviselő jelenléte, a javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint felének - azaz három képviselő - igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselő-testület a vita lezárását követően rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(5) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49 §. szerinti érintettséget nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásról és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

             a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 3 képviselő megszavazta,

b) a döntést ismételten a képviselő-testület elé kell terjeszteni megerősítésre vagy elvetésre, ha az 3 szavazatnál kevesebb szavazattal lett elfogadva.

23. Szavazás

27. §

(1) Az ülést vezető elnök a napirendi pont tárgyalása során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) Ha a határozati javaslat több részből áll, az ülés elnöke részenként is szavazásra bocsáthatja.

(3) Ha az előterjesztés több határozati javaslatot tartalmaz, az ülés elnöke a határozati javaslatokat egyben is szavazásra bocsáthatja.

(4) Először a módosító indítványokat majd a módosító indítványokkal kiegészített határozati javaslatot vagy rendelet-tervezetet kell szavazásra bocsátani.

(5) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

24. A szavazás módja

28.§

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. Nyílt szavazás a névszerinti szavazás is.

(3) A döntési javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(4) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés alapján meg lehet változtatni.

(5) Szavazati jog gyakorlásának minősül, ha a jelenlévő képviselő „igen”-nel, vagy nem”-el szavaz, illetve „tartózkodik”.

(6) A szavazatok összeszámolásáról az ülést vezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredményére vonatkozóan kétség merül fel, vagy azt a képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

25. Nyílt szavazás

29. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető elnök állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

26. Név szerinti szavazás

30. §

(1) A képviselő-testület név szerint szavaz az Mötv. 48. §.(3) bekezdésben meghatározott esetben és feltételekkel, a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Nem lehet névszerinti szavazást elrendelni az Mötv. 48. §. (3) bekezdésében meghatározott kérdésekben.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, akik nevük elhangzása után „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülésvezető elnöknek.

(5) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket -- az ülésvezető elnök és a jegyző aláírásával hitelesíti és azt az eldöntött kérdésre utalással, a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

27. Titkos szavazás

31. §

(1) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, egyszerű többséggel titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, amelyben az Mötv 46 § (2) bekezdése értelmében zárt ülés tartásának illetve elrendelésének helye van.

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás a szavazatszámláló bizottság feladatait is ellátó, a képviselő-testület által választott Ügyrendi Bizottság munkájának igénybevételével történik.

      Szavazatszámláló bizottság esetenként is választható.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre vagy jelöltekre, döntési változatokra, a név/döntési változat mellet elhelyezett kockába/karikába tett egymást metsző vonallal lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat,

a)  ha azt nem a kiadott szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha kétséget kizáróan nem lehet megállapítani, hogy a képviselő   kire vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon

(6) A szavazatszámláló bizottság, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összeszámolja a szavazatokat, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a.)   a szavazás helyét és idejét,

b.)   a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c.)   a szavazás eredményét,

d.)  a jegyzőkönyvvezető nevét,

e.)   a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.

28. Önkormányzati rendeletalkotás

32. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotásának kezdeményezésére a polgármesternél:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület állandó bizottsága,

c) a jegyző,

d) helyi nemzetiségi önkormányzat képviselői és elnöke,

e) helyi társadalmi szerv vezetője, vezető testülete,

f) füzéri, választójoggal rendelkező személy

jogosult.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismerteti.

(3) A képviselő-testület a kezdeményezésről folytatott vita után dönt a szabályozás szükségességéről, meghatározza a szabályozás tárgykörét és főbb elveit, a rendelet-tervezet elkészítésének módját, határidejét és felelősét.

(4) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.

(5) A képviselő-testület a rendelet-tervezet előkészítéséhez igénybe veheti külső szakértő közreműködését.

(6) A képviselő-testület a rendelet tárgyától függően közmeghallgatás tartásáról is határozhat.

(7) A rendelet-tervezetet a polgármester, alpolgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(8) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a rendelet megalkotásának szükségességét, indokait,

b) az elérni kívánt célt,

c) az egyes szabályozási megoldások indokait,

d) a tervezetbe beépített, illetve be nem épített véleményeket, javaslatokat,

e) a rendelet-tervezet teljes szövegét.

33.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése:

,,Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének

sorszám/évszám (……) önkormányzati rendelete”

(a rendelet címe)

Az önkormányzati rendelet sorszáma arab számmal, a "/" jel, a rendelet kihirdetésének éve arab számmal, zárójelben az önkormányzati rendelet kihirdetésének hónapja római számmal és napja arab számmal, önkormányzati rendelete kifejezést és a rendelet címe.

A sorszámot naptári évenként egy-el kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

(3) A hirdetőtáblán kifüggesztés időtartama legalább 15 nap. A kihirdetett rendeletre a hirdetőtáblára való kifüggesztés és levétel napját tartalmazó záradékot rá kell vezetni, melyet a jegyző aláírásával, bélyegzővel hitelesít.

(4) A rendelet hatályosságát szükség szerint, de legalább kétévenként felül kell vizsgálni.

(5) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásba vételéről, módosításának átvezetéséről, egységes szerkezetbe foglalásáról, áttekinthető kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytárban és Füzér község honlapján (www.fuzer.hu) közzé kell tenni elfogadását követő 3 napon belül.

29.  Határozathozatal  

34. §.

(1) A határozathozatalra az Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza:

a) képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,

b) a végrehajtás határidejét,

c) a végrehajtásról való beszámolás idejét, ha a testület indokoltnak tartja,

d) a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.

(4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

       a.) ügyrendi kérdésekben,

       b.) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben,

       c.) tájékoztató anyagokról,

       d.) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

(5) A normatív határozatokat e rendelet 29. §. (3) bekezdése szerint kell kihirdetni.

(6) A Képviselő-testület által hozott határozat jelölése:

,,Füzér Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../.....(... ...) határozata"

(a határozat címe)

A normatív határozat megjelölés: a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölése, a normatív határozat

sorszáma arab számmal, a "/" jel, a normatív határozat közzétételének hónapja római számmal és napja arab számmal, a "határozata" kifejezés és a határozat címe.

A sorszámot naptári évenként 1-el kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja – hónapja római számmal, napja arab számmal).

A normatív és nem normatív határozatot évente folyamatos sorszámmal kell jelölni.

35. §.

 (1)      A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő képviselő-testületi ülésen be kell számolni. A jelentést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.  Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.

(2)       A végrehajtásról szóló jelentést a jegyző készíti el. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról  is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és – ha szükséges – a felelősségre vonásra is. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(3)       A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(4)       A határozatot – a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül – a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

30. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

36. §

(1) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52 §.(1) bekezdésben foglaltakat kell tartalmaznia.

(2) A választópolgárok a Képviselő-testületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével –ügyfélfogadási időben a Hivatalban tekinthetik meg.  A képviselő-testületi jegyzőkönyvek nyilvánosak. A nyilvánosságára az Mötv. 52. §. (3) bekezdésében foglaltak kell alkalmazni.

(3) A képviselő-testületi ülésen hozzászóló és indítványtevő kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását, melynek megtörténtéről a jegyző gondoskodik.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a)   a meghívót,

b)   a jelenléti íveket,

c)   a név szerinti szavazásról készült névsort,

d)   az írásban benyújtott hozzászólásokat a képviselő kérésére,

e)   név szerinti szavazásról készült névsort

f)   titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g)   esküokmány

(5) Jelen paragrafus rendelkezéseit a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is alkalmazni kell.

31. Közmeghallgatás

37.§

(1) A közmeghallgatás időpontjára a képviselő-testület elnöke tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a helyi önkormányzati képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testületi ülés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.

32. Lakossági fórumok

38. §.

(1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben, különösen a szabályozási tervek, lakosságot közvetlenül érintő helyi adó bevezetése, a településen megvalósuló beruházások előkészítése és átfogó ágazati koncepciók ügyében.

(3) A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

IV. Fejezet

A képviselő

33. A képviselő jogállása

39. §.

 (1) A képviselők jogállására az Alaptörvény és az Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A települési képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásában hivatalos személynek minősül.

34. A képviselő jogai és kötelezettségei, a képviselő díjazása

40. §

(1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségeken túl köteles:

a)  a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni,

c) közéleti szerepéhez és esküjéhez méltó módon viselkedni,

d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

41. §

 Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról, juttatásáról, költségtérítéséről az önkormányzat képviselő-testülete rendeletet alkot.

35. Összeférhetetlenségi eljárás, méltatlanság, vagyon-nyilatkozattétel eljárás

42. §

(1)       Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot az Mötv. 37. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles megszüntetni.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre terjeszti elő.

(3) Az összeférhetetlenségi eljárás lefolytatására az Mötv. 37. §-ban foglaltak az irányadók.

43. §.

A méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre terjeszti elő.

             44. §.

(1) A képviselői vagyonnyilatkozatot a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága tartja nyilván, kezeli és ellenőrzi, gondoskodik őrzéséről.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra az Mötv. 39. §-ban foglaltak az irányadók.

V. Fejezet

A képviselő-testület szervei

36. Bizottságok

45.  §

1. A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő

(2)  Az Ügyrendi Bizottság feladatai:

1. A képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést megvizsgálja és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre előterjeszti,
2. A méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést megvizsgálja és a vizsgálat eredményét a következő képviselő-testületi ülésre előterjeszti,
3. Nyilvántartásba veszi és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint hozzátartozóik által tett vagyonnyilatkozatot és erről jelentést tesz a képviselő-testület felé.
4. Közreműködik az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának előkészítésében, szükség esetén javaslatot tesz a módosítására,
5. Ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos szavazatszámlálási feladatokat.
6. Az önkormányzat vagyongazdálkodási feladataival összefüggésben ellátja a Versenytárgyalási Bizottság feladatait,
7. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a bizottság elnöke összehívja a képviselő-testület ülését.,
8. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására.

(3)  A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg.

(4) Képviselő-testület által megválasztott Ügyrendi Bizottság tagjainak felsorolását a 9. melléklet⁵ tartalmazza.

37. A Bizottság működése

46.§.

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt. A bizottság munkájába – igény esetén – külső szakértő is bevonható.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök feladatait az általa megbízott bizottsági tag látja el.

(3) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésein.

(4) Az Mötv. 60 §-a alapján a bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(5) A bizottságok ügyviteli feladatait – a Hivatal látja el.

(6) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz.

(7) A bizottság határozatának jelölése: Füzér Község Önkormányzat Ügyrendi Bizottságának, a határozat sorszáma arab számmal,/évszám arab számmal, zárójelben a határozat meghozatalának hónapja római számmal, a határozat meghozatalának hónapja római számmal, a határozat meghozatalának napja arab számmal, határozata és a határozat tárgya.

„Füzér Község Önkormányzata Ügyrendi Bizottságának ../….(….) határozata

(A határozat címe)

A határozatot hozó szerv teljes megjelölése, a határozat sorszáma arab számmal, a  "/" jel, a határozat közzétételének hónapja római számmal és napja arab számmal, a "határozat" kifejezés és a határozat címe.

A határozat sorszámát naptári év elején arab 1-el kell kezdeni és folyamatosan kell sorszámozni.

38. Az ideiglenes bizottság

47. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes (ad-hoc) bizottságot is létrehozhat.

A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.

(2)  Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

                                                                               39. Polgármester

48. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester jogállását, feladatait az Mötv. 65-67. §-ai szabályozzák.

(3) A polgármester jutalmazásra az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(4) A polgármester fogadóórája: hetente szerdai napon 15-16 óráig tart.

40. Az alpolgármester

49. § ⁶

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású polgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek közül a polgármester bízza meg általános helyettesét és meghatározza az alpolgármesterek feladatait.

(3) Az alpolgármesterek az általuk ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámolnak a polgármesternek.

(4) Az alpolgármesterek jogállására a Mötv. 74-79. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Az alpolgármesterek tiszteletdíjáról, költségtérítéséről a képviselő-testület az Mötv. 80. §. (2)-(3) bekezdésének figyelembevételével dönt.

41. A jegyző, aljegyző

50. §.

(1) A jegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköröket, vezeti a Hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a Hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik a helyettesítésről.

42. A Hivatal

51. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével összefüggő feladatok ellátására Mikóháza Község Önkormányzat gesztorságával, Alsóberecki, Alsóregmec, Felsőberecki, Füzér, Hollóháza, Pusztafalu, Vilyvitány Községi Önkormányzatokkal megállapodva Hivatalt működtet.

(2) A Hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a társult önkormányzatok képviselő-testületei által, együttes ülésen elfogadott Mikóházai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A Hivatal működésének ellenőrzésére, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt polgármesterekből álló Polgármesterek Tanácsát működtetnek.

(4) A Hivatal szervezetét bemutató ábra a szabályzat 10. melléklete.

43. Az önkormányzat társulásai

52. §

(1) Az önkormányzat a feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet. A társulási megállapodást a polgármester írja alá; amennyiben a társulási megállapodás államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg a társult felek, úgy a megállapodást a jegyző is aláírja.

(3) A Társulási Tanácsban a polgármestert az alpolgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület által delegált képviselő működik közre.

(4) A társulás célja és rendeltetése:

a) társult településekkel együtt közös intézmény fenntartása, közös feladatellátás a gazdaságos működtetés érdekében,

b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,

c) a beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

d) a közös érdekképviselet, közös fellépés közfeladatok ellátására.

(5) Az Önkormányzat részvételével működő Társulások felsorolását a 11. melléklet  tartalmazza.

VI. fejezet

Együttműködés helyi nemzetiségi önkormányzattal,

önszerveződő közösségekkel

53 §.

(1) A Képviselő-testület a Füzéri Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) része a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény ( a továbbiakban: Njt.) 80. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgy feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.

(2) Ha jogszabály a Nemzetiségi Önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos és a kulturális önigazgatással kapcsolatos ügybe véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a döntést a Képviselő-testület csak a Nemzetiségi Önkormányzat nyilatkozatának kikérését követően hozza meg.

(3) Az Njt. által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő határozatot a Képviselőtestület csak az e lakosságot képviselő Nemzetiségi Önkormányzat egyetértésével alkotja meg.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti döntés meghozatalának szándékáról írásban kell értesíteni a Nemzetiségi Önkormányzatot, vagy az azt érintő területi nemzetiségi önkormányzatot

(5) A Képviselő-testület és a Nemzetiségi Önkormányzat külön megállapodásban rendelkezik a nemzetiségi önkormányzat által használt vagyonról, illetve rendezi azokat a kérdéseket, amelyekről jogszabály erejénél fogva e megállapodásban kell szabályozni.

(6) A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a képviselő-testület nyílt ülésén állandó meghívottként részt vehet. A zárt ülésen az Mötv. 46. §. (3) bekezdésben szabályozott esetben vehet részt.

54. §

(1) A képviselő-testület feladati ellátása során helyben működő egyesületekkel, önszerveződő közösségekkel együttműködik.

(2) Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén a szabályzat 12. mellékletben felsorolt egyesületek, önszerveződő közösségek képviselőit.

VII. Fejezet

                                                                   Az önkormányzat gazdasági alapjai      

55. §

1. A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

2. A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

3. Ha a meglévő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt a megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni és legalább a ciklus végéig kiegészíteni vagy módosítani.

4. A gazdasági program időarányos teljesítését a választási ciklus utolsó évében át kell tekinteni és végrehajtását értékelni kell.

56. §

(1) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól az önkormányzat rendelete az irányadó.

(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása képesítéssel rendelkező  belső ellenőr megbízásával történik.  

VIII. Fejezet

Helyi népszavazás

57. §

A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát önkormányzati rendelet szabályozza.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

58. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Füzér község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(IV.29.) önkormányzati rendelete, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosításáról szóló 8/2012.(VIII.01.) önkormányzati rendelet, 5/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelet, a 15/2014.(XII.17) önkormányzati rendelet, a 3/2015.(II.20.) önkormányzati rendelet, az 1/2016.(I.12.) önkormányzati rendelet  az 5/2016.(III.1.) önkormányzati rendelet. a 2/2017.(I.12.) önkormányzati rendelet, a 14/2017.(X.10.) önkormányzati rendelet. a 16/2017.(XI.28.) önkormányzati rendelet.

kmft.

 Horváth Jenő                                                                                                           dr.Bényei Norbert

 polgármester                                                                                                                  jegyző

¹Módosította a 14/2018.(XII.13.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2018.12.14-től

² Módosította a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. 10. 23-től

³ Módosította a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. 10. 23-től

⁴Módosította a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. 10. 23-től

⁵Módosította a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. 10. 23-től

⁶Módosította a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2019. 10. 23-től

MELLÉKLETEK :               

1. melléklet² Füzér község Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai

2. melléklet Füzér község Önkormányzat Képviselő-testülete nemzetközi kapcsolatainak felsorolása

3. melléklet¹ az Önkormányzat által ellátott feladatok kormányfunkció szerint

4. melléklet Füzér község Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban, ellátandó feladatok

5. melléklet Füzér község Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok

6. melléklet Füzér község Önkormányzat Költségvetési szerveinek felsorolása

7. melléklet³ Polgármesterre átruházott hatáskörök

8. melléklet⁴ Társulásra átruházott hatáskörök

9. melléklet⁵ Ügyrendi Bizottság tagjainak felsorolása

10. melléklet Hivatal szervezetét bemutató ábra

11. melléklet Füzér község Önkormányzat részvételével működő Társulások felsorolása

12. melléklet Önszerveződő közösségek, egyesületek