1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hernádszentandrás Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye 3852 Hernádszentandrás, Fő út 41.

(3) Az önkormányzat hivatalának neve: Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek részletes leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat Hernádszentandrás Község Önkormányzata Képviselő-testületének Hernádszentandrás község jelképeiről és azok használatának rendjéről szóló 9/2007.(II.15.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §‑ában meghatározottak.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi

4. § (1) A képviselő-testületnek tagja a polgármester és négy önkormányzati képviselő, névsorukat az 2. függelék tartalmazza.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és tervezett időpontját (nap és óra megjelöléssel), az ülésre javasolt napirendeket és előterjesztőiket, meghívó készítésének időpontját és a polgármester aláírását.

(6) A Képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően-halasztást nem tűrő esetben- az írott anyag kiküldésétől el lehet tekinteni. Az ülés összehívása történhet telefonon, e-mailben, vagy hivatalsegéd közreműködésével, de a sürgősség okát a testületi ülésen közölni kell.

(8) A munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal – rendkívüli ülés időpontjáról és napirendjéről az összehíváskor azonnal – tájékozatni kell a helyben szokásos módon, azaz a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, a kábel TV-n közzétett hirdetménnyel, valamint a település honlapján a meghívó közzétételével.

(9) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melynek előkészítése a polgármester feladata.

(10) A munkaterv tartalmazza a

(11) A következő év munkatervének tervezetét a polgármester a képviselő-testület éves utolsó tervezett ülésén terjeszti elő.

(12) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselőktől, bizottság elnökétől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(13) A képviselő-testület munkatervét annak elfogadását követő 15 napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, bizottság tagjainak, végrehajtásában érintetteknek.

(14) Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén megjelenésében akadályoztatva van.

(15) A Képviselő-testület üléséről, a bizottság üléséről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 08.00 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján alapos indokkal lehet távol maradni.

(16) Igazolatlan távollétnek számít, ha a képviselő, a bizottsági tag az ülés közben indokolás nélkül véglegesen távozik.

(17) Ha a képviselő, bizottsági tag igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testület, bizottság ülésén, akkor 1 havi tiszteletdíjra nem jogosult.

5. § (1) A képviselő-testület és a bizottság ülései nyilvánosak.

(2) Az ülések, közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell a 4. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) A képviselő-testület évente 1 alkalommal közmeghallgatást tart melynek időpontját, helyét, tárgyát legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a 4. § (8) bekezdésben meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A képviselő-testület valamint a bizottság üléseire a közmeghallgatásra, a nyilvántartásba vett helyi önszerveződő közösségek, helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal meg kell hívni. Az önszerveződő közösségekről, helyi civil szervezetekről a Hivatal – bemutatott okiratuk és működési célkitűzésük alapján – nyilvántartást vezet, melyet a lakosság tájékoztatása érdekében a 4. § (8) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni.

6. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévőnek alá kell írnia.

(2) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során

(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében

(5) Ha a nyilvános ülésen megjelent érdeklődők a tanácskozás rendjét megzavarják, rendre utasíthatók, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezhetők. Szükség esetén, legfeljebb 1 óra időtartamra szünet rendelhető el.

(6) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

(7) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor legfeljebb 5 perc időtartamban. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik a polgármester a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(8) A képviselő-testület tagjai, valamint a bizottság, a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(9) Az előterjesztő-figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.

(10) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(11) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(12) A polgármester a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében- majd az eredeti határozati javaslatról.

7. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentésének elmulasztása esetén amennyiben a képviselő-testület egy szavazat többséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy visszavonásáról és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a képviselő-testület. A mulasztó képviselőt a polgármester figyelmeztetésben részesíti.

(4) Név szerinti szavazás tartását bármelyik képviselő indítványozhatja, a szavazás megkezdése előtt, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Név szerinti szavazásánál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „igen” – „nem” „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

(6) Titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezhet, a kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai bonyolítják le.

(8) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, urna igénybevételével.

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít az Ügyrendi Bizottság elnöke, távolléte esetén elnökhelyettese, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját kezdő és befejező időpontját, a bizottság tagjainak a nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét.

(10) Az Ügyrendi Bizottság elnöke, távolléte esetén elnökhelyettese a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.

(11) A titkos szavazásról szóló jegyzőkönyv a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(12) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt.

8. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel. Kérdés intézhető a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, a jegyző, aljegyző felé.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A kérdést legfeljebb 3 perces időkeretben lehet feltenni és a válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 3 percet. Amennyiben összetett probléma felvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 15 napon belül, írásban kell választ adni.

(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez valamint a jegyzőhöz, aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

(4) Az interpellációt a polgármesternél az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt, írásban kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő testületi ülésen tájékoztatást adni.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásáról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül:

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

(3) Az előterjesztést a (5) bekezdés kivételével írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik azok eljuttatásáról a képviselőknek, illetve a bizottság tagjainak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(4) A kiküldött írásbeli előterjesztésekkel kapcsolatban bármelyik képviselő, illetve bizottsági elnök, módosító indítványt nyújthat be.

(5) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni napirendek közé.

(6) Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei:

(7) A bizottság feladat és hatáskörébe tartozó esetekben az előterjesztések csak az érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi jelzése ismeretében tűzhetők napirendre.

10. § (1) A testületi ülésről, bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző évente beköttet és elhelyez az irattárban.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52 § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az előterjesztéseket, jelenléti ívet, a titkos szavazásról szóló jegyzőkönyvet, a polgármester és a jegyző aláírásával ellátott rendeletet.

11. § (1) Az önkormányzati rendelet tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki gondoskodik a rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, szükség esetén kezdeményezi a rendelet módosítását, vagy a hatályon kívül helyezését.

(2) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, Hernádszentandrás Község Önkormányzata hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(3) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(4) A Képviselő-testület normatív határozatának megjelölése magában foglalja a határozat megnevezését, a határozat számát arab számmal, „ / „ jellel elválasztva a határozathozatal évét, zárójelben közzétételének hónapját római számmal, napját arab számmal, továbbá a „önkormányzati határozata” kifejezést és a határozat címét a következők szerint:

(5) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmazni kell:

(6) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezettet. A határozatokat elfogadásukat követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősnek.

(7) A testületi határozatokat naptári évenként arab egyessel kezdődően, folyamatosan kell számozni.

12. § (1) A képviselő-testület szervei: a polgármester, az Ügyrendi Bizottság, a Hivatal, a Jegyző, Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérség Szociális Alapszolgáltató Intézményfenntartó Társulása, Ináncs, Csobád Községek Köznevelési Intézményfennntartó Társulás, Encsi Többcélú Kistérségi Társulás.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §‑ ában meghatározott feladatai ellátása során:

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében szabályozott esetben szociális ügyekben döntést hoz.

(5) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése esetén a két ülés közötti időszakban felmerülő önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról döntést hoz.

(6) A polgármester, a Hivatalban hétfői napokon 8⁰⁰ 10⁰⁰ óra között tart fogadónapot.

(7) A polgármester illetményét a képviselő-testület állapítja meg.

(8) A polgármester a tisztségéről történő lemondása esetén lemondását az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnöknek adja át, részére juttatja el.

(9) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ha az alpolgármesteri tisztség betöltetlen, akkor a korelnöknek adja át.

13. § (1) Az alpolgármesterek száma 1 fő.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester a polgármester helyettesítéséhez és a rábízott feladatok ellátásához szükséges időt a Hivatalban tölti.

14. § (1) A Képviselő-testület 3 fő képviselő-testületi taggal Ügyrendi Bizottságot, (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.

(2) A tagok névsorát az SZMSZ. 3. függeléke tartalmazza.

(3) A Bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A Bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.

(5) A Bizottsági ülésre állandó meghívott a polgármester, alpolgármester, jegyző, és aljegyző.

(6) Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:

15. § Az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört Hernádszentandrás Község Önkormányzatával és Csobád Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Hivatal látja el.

16. § (1) A jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra- a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal dolgozói közül a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű köztisztviselőt bíz meg.

(3) A jegyző jelzi a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

17. § (1) Az önkormányzat részvételével működő társulások és feladataik:

18. § (1) A Képviselő – testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A Képviselő – testület az önkormányzat költségvetését egy fordulóban tárgyalja.

(3) A költségvetési rendelet és a zárszámadásról szóló rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő – testület elé.

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Hernádszentandrás Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendelete.