Rudolftelep Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5./2018. (XI.27) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Rudolftelep községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rudolftelep községi Önkormányzata(továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: Rudolftelep, József Attila út 1.

2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a címer, zászló és pecsét amelyekről, valamint használatuk rendjéről a képviselő-testület rendeletet alkothat.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és címek alapítására és adományozására rendeletet alkothat.

Az önkormányzati jogok

3. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot.

(2) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezhet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben is. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll kapcsolatban.

Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett helyi közösség, érintett érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. (A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.)

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit törvényben meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (1.számú melléklet)

(3)  A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.

Feladat- és hatáskörök

5.§ (1) Az önkormányzat az Mötv. 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el. (2.számú függelék)

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha

1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
4. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

1.  önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról.

(5) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt.

A képviselő-testület működése

A munkaterv

6.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez  a polgármester javaslatot kér:

1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a képviselő-testület bizottságától,
3. a jegyzőtől,
4. a polgármester által meghatározott szervektől,
5. a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések tervezett időpontját, helyét,
2. a napirendek címét, előadóját,
3. az előterjesztések előkészítésének határidejét,
4. a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia,
5. a közmeghallgatás időpontját,
6. a községi lakossági fórumok tervezett rendjét.

(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.

A képviselő-testület ülései

7.§ (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki munkásságát és gyakorolja jogkörét.

(2) A testületi ülés lehet:

1. alakuló ülés;
2. rendes ülés;
3. rendkívüli ülés;
4. együttes ülés;
5. közmeghallgatás.

A képviselő-testület alakuló ülése

8.§ Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról; valamint a választás eredményéről.

Rendes ülés

9.§ A testület az éves munkatervekben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 ülés tart. A munkatervben elfogadott időpontoktól utólagosan eltérni rendkívül indokolt esetben lehet, az elmaradt ülés pótlásával.

Rendkívüli ülés

10.§ (1) A rendkívüli ülések száma nincs meghatározva és azt valahányszor, ha a szükség úgy kívánja, össze kell hívni.

(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni.

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenféleképpen közölni kell.

Az ülés helye

11.§ A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községháza tanácstermében tartja, közmeghallgatásait és egyéb lakossági fórumait a közösségi ház épületében.

A képviselő - testületi ülés összehívása

12.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a képviselő-testület ülését a Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. A Képviselő-testületet össze kell hívni a képviselő-testület több mint felének az indítványára.

(2) Az ülés meghívóját, a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval együtt kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is.

Ahol az SZMSZ írásbeliséget illetve kézbesítést ír elő, ott azon az elektronikus úton, vagy elektronikus adathordozón teljesített kézbesítést is érteni kell, amennyiben a Képviselő írásban éri az elektronikus kézbesítést.

(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.

(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni azokat, akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(5) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. az önkormányzat által alapított és/vagy fenntartott intézmények vezetőit, amennyiben azok érintettek
2. azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához indokolt és szükséges.

(6) A képviselő-testület ülésére a tevékenységi körükben felmerülő napirendek tárgyalásához tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit.

 (7) A tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére, a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést kézbesíteni kell, a polgármester által esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

(8) A lakosságot a képviselő-testületi ülés helyéről és időpontjáról, az ülés napirendi javaslatáról, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban, a meghívó közzétételével értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni. Az önkormányzat hivatalos honlapján, legkésőbb a meghívó kifüggesztésének időpontjában közzé kell tenni, a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét és a napirendek előterjesztéseit.

Az ülések nyilvánossága

13.§ (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak és az azokon a megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testület nyílt ülésen megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül - nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.

(3) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

(4) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezi.

(5) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

(6) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

Az ülés napirendje

14.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint - tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz. A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendi ponthoz kötve van, annak visszavonására, a napirend megváltoztatására csak a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. rendeleti döntést igénylő javaslatok,
2. határozati döntést igénylő javaslatok,
3.  a beszámoló jellegű, határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések
4. beszámolók, tájékoztatók
5. kérdések,
6. bejelentések, egyéb indítványok, javaslatok.

(4) A napirendi pontok tárgyalása után a polgármester a polgármesteri jelentés keretein belül beszámol:

1. a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;
2. az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről;
3. az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

A (4) bekezdésben szabályozott beszámolónál a tárgy- és tényszerűségre, rövidségre kell törekedni. A beszámolóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, észrevételeiket fogalmazhatják meg, de ebben az esetben is törekedni kell az időbeli rövidségre.

(5) A továbbiakban az ügyek a (3) bekezdés szerint az ülés megnyitása után elfogadott napirendje szerinti sorrendben kerülnek tárgyalás alá.

(6) Amíg valamely határozathozatalt igénylő ügy, a napirendi pontok közül, vagy az adott napirenden belül határozattal eldöntve nincs, addig más tárgyra áttérni nem lehet. Ugyanazon ülésen a már egyszer letárgyalt és határozattal eldöntött ügy újból tárgyalás alá nem vehető.

(7) A napirendi pontok tárgyalásának lezárásáról a képviselő-testület dönt.

Az előterjesztések rendje

15. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítek el, akik lehetnek a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága, a tanácskozási joggal kötelezően meghívottak illetve a Hivatal adott tárgykörben érintett köztisztviselői, valamint a közös fenntartású intézmények, társulások munkaszervezetinek ügyintézői.

(2) A Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetes véleményezésével kell benyújtani mindazokat a rendelet-tervezeteket, amelyek az önkormányzati működés helyi szintjét szabályozzák; így a helyi címek, kitüntetések alapításáról szóló rendelet-tervezet; azokat a rendelet-tervezeteket amelyek képviselő-testület működését érintik, azt szabályozzák, így a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét.

(3) A Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság terjeszti elő a polgármester jutalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztést.

(4) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket - a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében 5 nappal előbb; rendkívüli ülés esetében – ha azt nem a polgármester kezdeményezi - az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket az ülésre szóló meghívóval kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak a rendelet 12.§-ában foglaltak szerint.

(5) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek: előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(6) A testületi ülésre az előterjesztés főszabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(7)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a tárgyat és a tényállást,
2. a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
3. az alternatívák indokait,
4. a határozati javaslatot,
5. az önkormányzati rendelet-tervezetét
6. és szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(8) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

Kérdés

16.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

17.§ (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Egyidejű akadályoztatásuk, valamint polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, a Rendelet 12.§ (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az ülést, az ülés vezetője (továbbiakban: polgármester) nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását (érkező, távozó képviselők) a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni; változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a.) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,

b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ,

c.) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót; ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

A vitavezetés szabályai

18.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendként, elsőként az adott napirendi pont előadóját, másodikként az érintett bizottság elnökét illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztés készítője a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett kérdésekre terjedhet ki. Az előadó röviden indokolni köteles azt is, hogy a szóbeli kiegészítésre miért van szükség, valamint hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek. A képviselők kérdésüket, az ülést megelőzően írásban is benyújthatják a polgármesterhez.

(5) A válaszok elhangzása után a kérdezők egyenként nyilatkoznak azok elfogadásáról.

A képviselő-testület vita nélkül csak akkor határoz a válasz elfogadásáról, ha a kérdező úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el.

(6) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(7) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is.

(8) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(9) A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja indítványt tehet. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. Amennyiben bármely képviselő vagy a jegyző - alapos indokkal – a vita ugyanazon ülésen történő újbóli megnyitását javasolja, a határozathozatalt megelőzően, erről a képviselő-testület vita nélkül azonnal dönt.

(10) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(11) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

A döntéshozatal szabályai

19.§ (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie. A határozatképességet a polgármesternek meg kell állapítania, az ülésen résztvevő képviselők létszámának számszerűségével. Ha az ülés kezdetekor a polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképtelenségét, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, illetve a szünet után a polgármester határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja, vagy elnapolja.

(2) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál, mely tartalmazza a képviselő-testületi ülés időpontját naptári nap és a kezdő időpont óra szerinti megjelöléssel, helyszínét, a képviselő-testület névsorát, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak névsorát és meghívotti minőségét teljes ülésen illetve egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó jogosultság szerinti megbontásban, a nyílt ülésen megjelenő érdeklődők számát. A jelenléti íven fel kell tüntetni az ülés megnyitása után érkező és bezárása előtt távozók távozásának időpontját. A nyílt és zárt ülésen résztvevőkről külön jelenléti ívet kell készíteni.

(3) A képviselő-testület tagjai a jelenléti ív aláírásával és az (2) bekezdés szerinti vezetésével dokumentálják az ülés határozatképességét, a tanácskozási joggal meghívottak és egyéb meghívottak pedig az ülésen vagy annak egyes napirendjein való részvételüket.

(4) Határozatképtelenség esetén a polgármester megkísérli a határozatképesség létrehozását vagy helyreállítását, ennek érdekében a képviselő-testületi ülés kezdetét 15 perccel későbbi időpontra halasztja, vagy ha a határozatképtelenség az ülés közben következik be, 15 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő-testület határozatképességének létrehozására vagy helyreállítására tett kísérlet eredménytelenül zárul, akkor 15 napon belüli időponttűzéssel, az ülés újbóli összehívásának szándékát ki kell mondani. Az ülés újbóli összehívására a rendeletben szabályozottak az irányadók.

20.§ (1) Ha a képviselő, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 75%-ára jogosult.

(2) Ha a polgármester, az alpolgármester a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Mötv. 49.§ (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a képviselői tiszteltdíj (1) bekezdés szerinti csökkentésének megfelelő összegű rendbírság megfizetésére köteles, az ülést követő 8 napon belül.

A szavazás módja

21.§ (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket, külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(3) Képviselői indítványra az előterjesztő által befogadott javaslatról is külön szavazást kell elrendelni.

(4) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

A nyílt szavazás

22.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

A névszerinti szavazás

23.§ (1) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodtam” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a képviselő-testület titkos szavazás mellett döntött.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

A titkos szavazás

24.§ (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választására az Mötv. 74.§ (1) bekezdése, és megbízatásának visszavonására az Mötv.76.§ d.)pontja szerint titkos szavazással kerül sor.

(2) A titkos szavazást lebonyolításában a Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság működik közre.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Hivatal biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

(7) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

Határozathozatal

25.§ Minősített többség szükséges:

1. a polgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, vele szemben fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelőssége megállapításához,
2. a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel és kötvénykibocsátáshoz,
3. az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné, illetve a törzsvagyon forgalomképessé minősítéséhez,
4. a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséhez, gazdasági társaságba történő beviteléhez,
5. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához.

A képviselő-testület döntései

26. § A képviselő-testület döntései:

1. önkormányzati rendeletek és
2. határozatok (normatív vagy egyedi).

A határozat

27. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni.

(2) A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a végrehajtásukért felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

Az önkormányzati rendelet

28.§ (1) A képviselő-testületnél a feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, rendeletalkotást kezdeményezhet:

1. a polgármester
2. a képviselő;
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. a településen működő civil szervezet képviselője.

(2) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület

1. állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről,
2. meghatározza a tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét,
3. az előkészítéssel megbízhatja az Ügyrendi bizottságot, illetőleg e célra külön bizottságot, munkacsoportot hozhat létre,
4. szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre,
5. közmeghallgatás tartásáról rendelkezhet.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés, annak részletes indoklásával együtt írásban a polgármesterhez kell benyújtani. Végleges megszövegezése a jegyző feladata. A képviselő-testületet az előterjesztésben tájékoztatni kell az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, a társadalmi egyeztetésben részt vevő rendelet-tervezetekkel kapcsolatban beérkezett véleményekről.

(5) A rendelettervezetet a tárgya szerint illetékes bizottság az ülésén megvitatja. A bizottság javaslatait– beleértve a kisebbségi javaslatokat is – a képviselő-testülethez írásban nyújtja be úgy, hogy az a rendelettervezet vitája során érdemben figyelembe vehető legyen.

(6) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

1. A rendelet kihirdetése a községháza hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.
2. A rendelet közzétételének egyéb lehetséges formái:

ba.) plakátokon;

bb.) szórólapok formájában;

bc.) az önkormányzat hivatalos honlapján.

(7) Az egységes szerkezetbe foglalt, kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni

1. a települési képviselőknek,
2. a rendelet tárgya szerint érintett állami és önkormányzati szervek, intézmények vezetőinek.

(8) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosulásának tapasztalatairól a képviselő-testületet – kétévente – tájékoztatja.

(9) A hatályos rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet.

A nyilvántartás tartalmazza a

1. rendelet számát és címét,
2. kihirdetésének időpontját,
3. hatályba lépésének időpontját.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

29.§ A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52.§-ában meghatározottakon túl tartalmaznia kell:

1. - mellékletként a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását (kérdés),
2. - mellékletként a jelenléti ívet.

A jegyzőkönyv elkészítése

30.§ (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül, melyet – a mellékleteivel együtt – a hivatalban kell helyezni és évente beköttetést követően tárolni, illetve a Nemzeti Jogtár felületére ülést követő 15 napon belül fel kell terjeszteni.

(3) A képviselő-testület nyílt üléseiről készült jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

Együttes ülés

31.§ (1) A Kurityáni Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésre, a tanácskozási rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a.) Az együttes ülés a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: székhely önkormányzat polgármestere) gondoskodik. Az ülést köteles összehívni bármelyik nem székhely település polgármesterének indítványára.

b.) Az ülés helye a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések önkormányzatai által, az erre a célra biztosított, megfelelő helyiség. Az ülés helyszínét egymást követő ismétlődéssel állapítják meg a képviselőtestületek éves munkatervükben.

c.) Az ülést a székhely önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülésnek helyet adó önkormányzat polgármestere. Ha az ülés helyszínét a székhely önkormányzat biztosítja, a székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a székhely önkormányzat alpolgármestere vezeti. A székhely önkormányzat alpolgármesterének akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén, az ülést a nem székhely önkormányzatok polgármesterei közül vezeti egy fő, megállapodásuk szerint.

d.) Az együttes ülés jegyzőkönyve az azon résztvevő képviselő-testületek számától eggyel több példányban készül. A jegyzőkönyvet a jegyző mellett, valamennyi az ülésen részt vevő önkormányzat polgármestere aláírja.

37/B § A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI  KÉPVISELŐK

A települési képviselő

32.§ (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg.

(2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.

(3) Az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozatával

a.) első alkalommal 3 havi időtartamra 50 %-os mértékre csökkenti,

b.) második alkalommal 6 havi időtartamra 75 %-os mértékre csökkenti,

c.) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.

A képviselő díjazása

33.§ A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott.

Az összeférhetetlenség

34.§ (1) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36-37.§-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) Az összeférhetetlenségi ügyeket a Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság vizsgálja.

(3)A bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségi bejelentést a legközelebbi testületi ülésen ismertetni, s döntésre előkészíteni.

Vagyonnyilatkozat

35.§ (1) A képviselő az Mötv. 39.§ (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.

(2) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok jogállása

36.§ (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság elnökére és tagjaira bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(3) A képviselő legfeljebb kettő állandó bizottságnak lehet tagja.

Állandó bizottságok

37.§ (1) Az állandó bizottság feladata elsősorban, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. (2.számú melléklet)

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 5 fő.

A Bizottság

38.§(1) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a képviselő-testületi előterjesztések véleményezését is;

1. előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;
2. közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében;
3. feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;
4. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(6) A bizottság elnökét, tagjait, a képviselő-testület választja meg.

(7) A képviselő-testület a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

38.§ (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

1. esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése;
2. egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése;

A bizottságok ülései

39.§ (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.

(4) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belülre összehívni a bizottságot:

1. a képviselő-testület határozatára;
2. a polgármester indítványára;
3. a jegyző indítványára;
4. a bizottsági tagok legalább egynegyedének indítványára.

(5) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(6) A bizottság - a polgármester által felfüggesztett – döntését, még a képviselő-testület ülése előtt napirendjére veheti és amennyiben a felfüggesztés indokolásával egyetért és döntését a felfüggesztésnek megfelelően megváltoztatja, nincs szükség a képviselő-testület ülése elé terjesztésre.

(7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

V. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

A polgármester

40.§ (1) Rudolftelep község polgármestere a megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A hatáskör átruházásokról, az átruházott hatáskör gyakorlásának esetleges feltételeiről, a képviselő-testület a tárgykörben alkotott rendeleteiben dönt.

(3) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

A polgármester feladatai

41.§ (1) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen:

1. a község fejlődésének elősegítése,
2. a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
3. a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
4. a községgazdálkodás,
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
6. a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
7. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
8. a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
9. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
10. az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

(2) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.

(3) A polgármester állandó- és eseti bizottságok működésével összefüggő jogkörei:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) gondoskodik a bizottságok tevékenysége előkészítése és összehangolása érdekében a megfelelő tájékoztatásukról,

c) ellenőrzi a bizottságok határozatainak, javaslatainak intézését, a bizottságokkal kapcsolatos hivatali tevékenységet.

(4) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.

(5) Az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját jogkörében eljárva, jogszabályban és a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban rögzítettek szerint irányítja a hivatalt.

42.§ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.

43.§ A polgármester, alpolgármester hiányában lemondását a Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át, részére juttatja el.

44.§ A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozattételi kötelezettség

45.§ A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72.§-a állapítja meg.

Az alpolgármester

46.§ (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

A jegyző

47.§ (1) A jegyző vezeti a Kurityáni Közös Önkormányzati Hivatalt, illetve a annak Rudolftelepi Kirendeltségét.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

1. előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
3. a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet;

3. A jegyző:

1. vezeti a Hivatalt;
2. rendszeresen ügyfélfogadást tart;
3. szervezi a Hivatal ügyfélszolgálati tevékenységét;
4. ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.

(4) a.) A jegyző akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el.

b.) Amennyiben a Hivatalban nem dolgozik képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselő a székhely önkormányzat polgármestere kezdeményezi a kormányhivatal vezetőjénél helyettesítő jegyző kijelölését.

VI. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal

48.§ (1) Kurityán községi Önkormányzat Képviselő-testülete; Rudolftelep községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv.84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt (továbbiakban: Hivatal) hoztak létre, melynek neve:

Kurityáni Közös Önkormányzati Hivatal.

 (2) A nem hivatali székhely településen – Rudolftelep – az ügyfélfogadást, a (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását állandó kirendeltségek biztosítják

a) A Hivatal Rudolftelepi kirendeltségének címe: 3742 Rudolftelep, József A. u.1.

 (4) A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátásával kapcsolatos feladatkörében eljárva:

1. biztosítja a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok lakosságának a közszolgáltatásokhoz való magas színvonalú, a lehetőségek határai közötti gyors, könnyű és hatékony hozzáférését;
2. biztosítja az önkormányzatok működéséhez, a képviselő-testületek, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó feladatok ellátását, az elvárható és elérhető legmagasabb szakmai-igazgatási színvonalon;
3. közreműködik a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásán, megértésén alapuló, konszenzusra, korrektségre, közösen elfogadott szabályozó rendszerre épülő együttműködésében.

(5) A Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a Hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg, a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.

(6) A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a Hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI, TÁRSULÁSAI

Az önkormányzat társulásai

Az önkormányzat vagyona, költségvetése

49.§ (1) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A polgármester évenként közmeghallgatáson köteles tájékoztatni a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

50.§ (1) Az önkormányzat a Mötv.-ben szabályozottak szerint bonyolítja gazdálkodását, viseli veszteséges gazdálkodásának következményeit. A gazdálkodás formáit a helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg, önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat a pénzügyi előírások keretei között.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

 (3) Az önkormányzat egységes kormányzati funkció rendjét a 2. függelék tartalmazza.

41.§ (1) A képviselő-testület a Mötv. előírásainak megfelelően egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre, ahhoz csatlakozhat.(3.számú függelék)

VIII. Fejezet

A LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KÖZMEGHALLGATÁS

Lakossági fórumok

52.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és önszerveződő közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

1. a fontosabb döntések előkészítése során a vélemény nyilvánítására,
2. a közvetlen tájékoztatásra,
3. közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

1. falugyűlés
2. állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi tévén keresztül történő tájékoztatása és az önkormányzat hivatalos honlapjának fenntartása.

(4) A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban a meghívó közzétételével, illetve szórólapokon értesíteni kell. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

Falugyűlés

53.§ (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb községi döntések előkészítésére az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés egyaránt összehívható a község egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben. 

(3) A falugyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja és véleményt nyilvánít.

Közmeghallgatás

54.§ (1) A képviselő-testület

1. munkaterve,
2. eseti döntése

alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatáson résztvevők felszólalhatnak, észrevételeket tehetnek és kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a képviselőkhöz, a képviselő-testület bizottságához.

A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a kérdéssel érintett 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(5) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás során a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a törvényben és jelen rendeletben meghatározott eltérésekkel.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

55.§ (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Rudolftelep községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2016.(III.30.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 13/2016.(XI.28.) önkormányzat rendelet.

Rozlozsnik Jánosné sk.                                                          Veres Sándor sk.

polgármester                                                                jegyző

Kihirdetve: Rudolftelep, 2018. november 27.

                                                                                                             Veres Sándor sk.

                                                                                                                   jegyző

1. melléklet a 5/2018.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

I.A polgármesterre átruházott határkörök:

1. A munkaügyi igazgatás területén:

Gyakorolja a képviselő-testület alkalmazásában álló, a Munkatörvénykönyve hatálya alá tartozók esetében tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat.

A szociális- és gyermekvédelmi igazgatás körében dönt:

a) rendkívüli települési támogatás (  temetési támogatás),

b)  köztemetés,

3. A pénzügyi igazgatás körében:

a) Kiadja a hozzájáruló nyilatkozatot jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére az önkormányzatot követő sorrendben.

b) Kiadja a nyilatkozatot az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt.

4. Az építésügyi igazgatás körében:

a) dönt a közterület-használati engedély iránti kérelmek tárgyában.

II. A társulásokra átruházott hatáskörök:

A Sajó-Bódva Völgye és Környéke Önkormányzati Társulásra átruházott feladat és hatáskör:

Székhelye: Kazincbarcika Város Önkormányzata, 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4.

a) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. §-ában meghatározott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70.§-a szerinti a belső ellenőrzéshez kapcsolódó feladat- és hatáskör.

b) Gondoskodik a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-37/A. §-ában meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok és hatáskörök ellátásáról.

Rudabánya és Környéke Szociális Szolgáltató Önkormányzati Társulásra átruházott feladat és hatáskör:

Székhelye: 3733 Rudabánya, Gvadányi J. út 47.

b) gyermekjóléti és családsegítő feladatok.

2. melléklet a 5./2018.(XI.27.) önkormányzati rendelethez

Az állandó bizottságok alapvető feladatai és hatáskörei

1.) Szociális, Egészségügyi, Környezetvédelmi, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság

a) szavazatszámláló bizottságként működve lefolytatja a titkos szavazást;

b) nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatokat;

c) lefolytatja a képviselőkkel kapcsolatos összeférhetetlenségi eljárást;

d) közreműködik a képviselő-testület, kötelező, illetőleg fakultatív feladat-és hatáskörét érintő koncepciók kialakításában;

e) véleményével, javaslatával látja el a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.

f.) Dönt a hatáskörében a rendkívüli települési támogatásról, amennyiben a jogosult létfentarrtását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy kérelméről, aki

g.) betegség miatt

h.) jelentős eseti gyógyszerkiadás miatt

j.)elemi kár elhárítására

k.) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása

l.) gyermek családba való visszakerülésének elősegítése miatt jelentős anyagi segítségre szorul.

m.) Előkészíti és javaslatot tesz szociális és egészügyi ügyekben a Képviselő-testület részére

1. számú függelék az 5/2018.(XI.27.) rendelethez

A Képviselő-testület névsora

1./ Rozlozsnik Jánosné       polgármester                                    

2./ Baji Sándor   alpolgármester        

2. számú függelék az 5/2018.(XI.27.) rendelethez

Rudolftelep  község Önkormányzatának egységes kormányzati funkció rendje:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320 Köztemető-fenntartása és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatok feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041231 Rövid időtartamú közfoglakoztatás

041232 Start – munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236 Országos közfoglalkoztatási program

041237 Közfoglalkoztatás mintaprogram

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

082044 Könyvtári szolgáltatás

082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082094 Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés

091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104030 Gyermekek napközbeni ellátása

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

107053 Jelzőrendszeres ház segítségnyújtás

107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok