HAJDÚDOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2018.(II.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hajdúdorog Város településképének védelméről
Hatályos: 2024. 08. 06HAJDÚDOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2018.(II.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hajdúdorog Város településképének védelméről
Hajdúdorog Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1. § (1) A Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
A helyi védelem célja
2. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya Hajdúdorog város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel, helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza,ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, táji védelemmel érintett területeket 15. § (3) szerint e terven kell beazonosítani.
Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
(1) -
(2) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
(3) Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
(4) Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást.
(5) Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad információt;
(6) Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
(7) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot,melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
(8) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész.
(9) Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
(10) Helyi védett érték: helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) és területi védelem összessége.
(11) Információs vagy más célú berendezés (utcabútor kategóriába tartozó): egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű tábla, reklám pylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.”
(12) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
(13) Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
(14) -
(15) Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége.
(16) -
(17) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
(18) Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
(19) Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
(20) Cégér: A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. pontja szerinti épület tartozék.
(21) mozgatható hirdető berendezés:információs vagy más célú berendezésnek minősülő, olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi-szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól ad tájékoztatást.
(22) Közterület: A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 1. pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti fogalom.
A HELYI VÉDELEM
A helyi védelem feladata
6. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
Helyi védelem általános szabályai
7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személyírásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell.
a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész)
A védett érték nyilvántartása
8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
c) fotódokumentációt,
d) a védettségi kategóriát (egyedi építészeti, területi, táji),
e) a helyrajzi számot.
(3) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(4) Területi védelem esetén (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
A védett érték megjelölése
9. §
Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a megbízott települési főépítész feladata.
(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a képviselő-testület gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezéskezdeményezése önkormányzati határozattal történik.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Az érdekeltek észrevételét követően dönt a Képviselő-testület a védetté nyilvánításról, vagy az észrevételezési határidő meghosszabbításáról. A védetté nyilvánítás rendelettel történik az észrevételek a védetté nyilvánítás során nem kötelező erejűek.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel, a hivatalos hirdetőtáblán történő elhelyezéssel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel, azaz a hivatalos hirdetőtáblán elhelyezéssel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni, azaz a hivatalos hirdetőtáblán kell elhelyezni.
(6) A közhírré tétel, azaz a hivatalos hirdetőtáblán történő elhelyezés időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a polgármesteri hivatalban biztosítani kell.
11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
12. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a tulajdonost.
A helyi területi és egyedi védelem meghatározása
14. § (1) A helyi védettségű területeket az 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi területi településszerkezeti, településképi védelem a kiskörutak által határolt városközpont beépítési, telepítési módját, az utcakép egységét védi.
(3) A területi védelem helyrajzi számosan is beazonosítható helyét a helyi építési szabályzatmellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
A településképi szempontból meghatározó és kiemelten kezelendő területek megállapítása
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó területek
a) településközpont településrész, azt határoló külső teleksorral kibővítve a városba vezető négy főút által határolt kétoldali teleksorokkal, a Strandfürdő és a középiskola területeivel és azt övező teleksorral,
b) helyi védett érték területe,
c) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
d) NATURA 2000 terület, tájvédelmi körzet területe, országos jelentőségű természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
e) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
f) a műemlék területe, a műemléki környezet területe.
(3)
a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett 15. § (2) bekezdés c)-f) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre szánt és nem szánt településrész részét is képezik.
b) Területi lehatárolásukat a 4. § (3) figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek nem, helyette a földszínek alkalmazhatók.
(3) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. Az egyes épületek közterületről látható homlokzatainál a tetőfedő anyagainál, az egész objektumra nézve egységes arculat kialakítása követelmény.
(4) Zártsorú beépítés esetén a közterületbe 50 cm-re egy lépcsőfok benyúlhat, előkertes beépítés esetén lejtő vagy emelkedő rámpa a közterületbe nem nyúlhat be.
Belterületen a beépítésre szánt területén a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények
17. § (1) A beépítés telepítési módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan a helyi építési szabályzat határozza meg. Ettől eltérő, alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, -a helyi építési szabályzat keretein belül kell megállapítani.
(3) -
(4) -
a) tömör kerítés esetén lábazat, továbbá fakerítés betét beépítése szükséges a kerítés hosszának legalább a felén vagy
b) a kerítés kapu és gépkocsi bejárati kapu részben áttört vagy áttört kialakítású kivitelben kell készülnie.
(5) A szabályzat közterületi alakítási terv lehatárolására kötelező előírást nem állapít meg.
A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet - és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő
állattartó-, üzemi-, mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai
18. § (1) Az épületek, építmények szabadon állóan, magastetővel, tájba illeszthető módon, telepszerű beépítéssel az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el.
(2) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.
(3) -
(4) A telepet lombhullató növényzettel kell körbevenni.
19. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott, tömeggel, magas tetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyereg tetős és lapos tetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
20. § (1) Az épületek homlokzata világos, pasztellszínezésűek lehetnek.
(2) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható cserépszínben.
(3) -
A településképi szempontjából meghatározó és kiemelten kezelendő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(3) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához illeszkedjen a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz
(4) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez. Az egyes épületek homlokzati színezésénél a rendelet 16. § (3) bekezdésében leírtak az irányadók.
22. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület környezetében kialakult előkerttől nem eltérő telepítésével,
b) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos, nem allergén fásszárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető: nem őshonos, allergén növényzet. A tájidegen növények listáját az1. sz. függelék tartalmazza.
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon,
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület – a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
23. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.
(2) Épületek közterületre néző homlokzatán újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(3) A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy
a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához. Az épülethez tartozó rámpák közterületbe nem nyúlhatnak.
b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezés esetén - részben takarást biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg.
(4) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.
Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó
kiegészítő településképi követelmények
24. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
A helyi területi védelemhez és kiemelten kezelendő területekhez kapcsolódó egyedi építészeti követelmények
25. §
.
A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó
általános építészeti követelmények
26. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket jelen rendelet 2. mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület felújítás és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
Helyi védett épületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
27. §
.
Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
28. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antennatartó átjátszó torony) nem helyezhetők el, akkor sem, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.
(2) Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 150 méter távolságnak kell lennie.
(3)
A REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére irányadó területi besorolás szabályai
29. § (1) Reklámhordozó és reklám - jelen rendeletben foglaltak kivételével- az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhetők el.
a) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
Településkép szempontból meghatározó kiemelten kezelendő és egyéb besorolású területek
30. § (1) Megengedő rendelkezések:
a) Reklámhordozók elhelyezhetők kisvárosias lakóterületen az ingatlanok kerítésén - tulajdonos hozzájárulásával - a kerítés magasságáig, a kerítéshez rögzítve úgy, hogy a telekre való ki- és beközlekedést ne akadályozza, ill. ne takarja, elhelyezhetők továbbá közterületen, településközponti vegyes, központi vegyes területen, önálló tartószerkezettel („lábonálló”) biztonságosan rögzítve úgy, hogy az ne akadályozza a közterület más részeinek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát és ne sértse a szomszédok jogait.
b) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdető berendezés a közterületen csak kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, nyitvatartási idő alatt és az adott tevékenység hirdetésére és alkalmi rendezvények esetén úgy, hogy az ne akadályozza a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.
c) Épületek homlokzatán elhelyezett cégéreket és címtáblákat és cégtáblát úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásához, a nyílászáró szerkezetek kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Az utólagos elhelyezésnél biztosítani kell, hogy a berendezés építészeti tagozatot ne takarjon el. A hirdetőfelület ne haladja meg az adott homlokzati felület 15%-át.
Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlanbiztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(2) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet- és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(3) Talajszintbe épített fényverő berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
Rendelkezés településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról
32. § (1) A településképi követelményekről a főépítész– alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, írásban benyújtott kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.
(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen
aa) új épület építése,
ab) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése,
ac) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása,
ad) utcai kerítés építése,
ae) új cégér, információs és más célú berendezés elhelyezése eseteiben.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Város Polgármestere részére címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A településképi konzultáció során a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira.
(5) Konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
Településképi véleményezési eljárás
33. § (1) Az előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:
a) Az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint, a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik,vagy
b) Az építtető összevont telepítési eljárást,ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre,jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely), a település közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni kiemelten kezelendő területen, építési engedély kötelesesetekben
a) új építmény építéséhez mindenesetben,
b) meglévő építmény bővítéséhez, a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
(4) Településképivéleményezésieljárástnemkelllefolytatnihomlokzativáltozássalnemjáró, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(5) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
(6) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8. )Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(7) A polgármester településképi véleményét a főépítész – alkalmazása hiányában – a polgármester készíti elő.
Településképi bejelentési eljárás
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a Város Polgármesteréhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 3. számú melléklete. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A Város Polgármestere településképi bejelentési eljárást folytat le – a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében a Város közigazgatási területén levő közterületen,és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez.
35. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a Közterület-felügyelő ellenőrzi.
(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a VI. fejezet szerinti kötelezési eljárást lefolytatja.
(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a Közterület-felügyelő tájékoztatja a Város Polgármesterét, aki értesíti az illetékes Kormányhivatalt.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
Településképi kötelezési eljárás, településképi bírság kiszabásának esetei, és mértéke
36. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a Város Polgármestere – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.
(2) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a Város Polgármestere - ellenőrzi.
(3) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.
37. § (1) A településképi követelmények be nem tartása esetén a Város Polgármestere településkép-védelmi bírságot szabhat ki az ingatlantulajdonosra, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2)3
(3) A Város Polgármestere a bírság kiszabása során a következő szempontokat mérlegeli:
a) jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a településkép védelméről szóló 2016 évi LXXIV. törvény 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását,
b) jogsértés időtartama,
c) a jogsértés ismételtsége.
A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja
38. § (1) A településképi bírság befizetésének módja:
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
39. § (1) A rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba. A rendelet 5. § (11), (20) és (22) pontjai, a10. § (3) és (4) bekezdés a) pontja, a 15. § címe és a (2) bekezdés a) és d) pontja, a 16. § (3), (4) bekezdése, a 21. § címe és a (3), (4) bekezdés c) pontja, 23. § (3) bekezdés a) pontja, 25. § címe és a (2), (3), (4) bekezdése, a 28. § (3) bekezdése, a 30. § címe, a 33. § és a címe, a 34. § címe és az (1) bekezdése, az 1. sz. melléklet címe és jelmagyarázata2018. augusztus 31-én lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást nem tartalmaz.
(4) A rendelet 5. § (8) és (11) bekezdése, a 13. § (3) bekezdése, a 15. § (3) bekezdés a.) pontja, 25. § (7) bekezdése, 34. § (2) és (3) bekezdése, a VI. fejezet címe, a 37. § (1) és (2) bekezdése a 38. § címe, a 38. § (1) és (2) bekezdése 2019. augusztus 25-én lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
40. § (1) Hatályát veszti:
a) A városkép és a város történelme szempontjából meghatározó épített és természeti környezet helyi védelméről szóló rendelet módosított megalkotásáról szóló 6/2017. (II.22) önkormányzati rendelet.
b) A Hajdúdorog Város igazgatási területén a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint az ezekkel kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról szóló 33/2017.(XII.5.) önkormányzati rendelet.
c) Hatályát veszti Hajdúdorog Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 29/2005.(X.25.) KT. számú rendelet
1. melléklet
1. sz. melléklet
Hajdúdorog Város településképi szempontból meghatározó és kiemelten kezelendő területei
3. Nánási út és az út mindkét teleksora, 4. Tokaji út és az út mindkét teleksora, 5.. Fehértói út és az út mindkét teleksora, 6. Strandfürdő és a területét övező teleksor, 7. Középiskola és a területét övező teleksor.
3. melléklet
1. sz. függelék
A (2) bekezdést a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (2) bekezdését a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 37. § (2) bekezdését a Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (VII. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.