Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018.(VI.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2026. 02. 12Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018.(VI.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (7) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró
Általános rendelkezés
1. A rendeket célja, hatálya és alkalmazása
1. § (1) A rendelet célja Sumony község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
2.a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelenési eljárás szabályozásával;
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § E rendelet területi hatálya Sumony község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Sumony Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. §1 (1) E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
5. Illeszkedés szabályai: a település, településrész, utca vagy tér településképi vagy építészeti karakterét megőrző, a szűkebb és tágabb környezeti elemek, környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez igazodó, alkalmazkodó tervezési szemlélet. Szűkebb környezet: jellemzően a tervezett épülettel szomszédos 5-5 telek és az ezzel szemközti térfal. Tágabb környezet: az építési területet övező közterületek és azok térfala. A környezeti illeszkedés igazolása során csak a településképi értéket képviselő elemek vehetők figyelembe, és figyelmen kívül kell hagyni a korábban épült nem illeszkedő, oda nem illő, átépítésre váró vagy a környezet karakterét romboló építményeket.
6. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös
árnyalatai.
7. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
8. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
9. Telített szín: tiszta, élénk, tüzes, telt, határozott, ragyogó, erős, intenzív, harsány, rikító.
10. Értékvizsgálat: a helyi védelem megállapításához az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 7. § (4) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi értékvédelem alá helyezés megalapozása, indoklása, megindítása, valamint a helyi értékek bemutatása. Az Értékvizsgálatot az 1. melléklet b) pontja tartalmazza
11. Harsány szín: a környezetben lévő természetes anyagok (fa, kő, égetett agyag) és a hagyományos homlokzati vakolatok színeitől jelentősen eltérő, nagy telítettségű (élénk) vagy fluoreszkáló, a környezetéből kirívó, domináns színhatású árnyalat. Nem tekinthetők ilyennek a pasztellszínek, a földszínek és azok világos árnyalatai.
Helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településszerkezeti, falu- és utcaképi, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes terület, épület-együttes, építmény, épületrész, köz- és műtárgy, növény vagy növény-együttes, valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, ami nem minősül műemléknek, műemlék jellegű vagy műemléki környezetnek.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4.2
6. § (1)3
(2)4
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. §5 (1) Az e rendelet 1. mellékletében a pontjában felsorolt egyedi és területi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.
(2) E rendelet megalkotását követően egyedi döntés alapján változtatható a helyi védetté nyilvánított (továbbiakban: helyi védett) értékek köre. Döntésre a Képviselő-testület jogosult, értékvizsgálat alapján, jelen rendelet módosításával.
(3) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely helyi lakos, civil és gazdálkodó szervezet, intézmény kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(4) A helyi egyedi vagy területi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékességre vonatkozó adatokat (értékvizsgálat), különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái, terület esetén a terület lehatárolását ingatlan nyilvántartási térképen),
b) megnevezését,
c) helyszínrajzát,
d) jellemzőit (pl.: kora, építmény stílusa, állapota, …stb.),
e) a védelem indoklását, épület, építmény jelentőségét (pl.: eredete, története, hozzá kapcsolható esemény, …stb),
f) színes fotódokumentációt (minden lényeges oldalról) és
g) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(5) Helyi egyedi vagy területi védelem alá helyezés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén Képviselő-testület 90 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
(6) Helyi egyedi védelem megszüntetése e rendelet 6. melléklete szerinti kérelem elektronikus úton-, történő benyújtásával kezdeményezhető a következő esetekben:
a) a védelem tárgyának megsemmisülése esetén,
b) gazdaságtalan átalakítási-, felújítási-, helyreállítási-, állagmegóvási- vagy korszerűsítési munkák esetén, az azt alátámasztó épületszerkezeti szakértői vélemény birtokában,
c) az építmény, építményrész bontását igazoló hatósági bizonyítvány birtokában, amennyiben a védett építmény, építményrész bontását az építésügyi hatóság rendelte el,
d) használatbavételi engedély birtokában, amennyiben egybefoglalt bontási- és építési engedély alapján történt a védett építményt, építményrészt érintő bontási és építési tevékenység,
e) hivatalból megindított felülvizsgálat esetén.
(7) Helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 90 napon belül, vagy a soron következő Képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 1. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
8. §6
9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Sumony Községi Önkormányzat által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3)7
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2)8 A helyi védett érték nyilvántartása a főépítész feladata, a nyilvántartás formája az 1. melléklet b) pontjában található.
(3)9 A védelem jellegét (teljes védelem vagy egyes részletek védelme) 1. melléklet b.) pontjában található értékleltár tartalmazza.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2)10 A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, vagy a tevékenység konkrét végzője a meglévő értéket köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a korábbi állapotot visszaállítani.
8. A helyi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(3) A támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
Településképi szempontból meghatározó területek 9. Sumony község településkép szempontjából meghatározó területei
13. §11 (1) Településképi szempontból meghatározó területek Sumony területén belül az alábbiak:
a) Belterület
b) Külterület
c) Táj- és természetvédelmi terület
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 2. számú melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
10.12 A meghatározó területekre egységesen vonatkozó egyedi, illetve területi településképi követelmények
14. §13 (1) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Az épületek homlokzatainak burkolóanyaga – a Külterület meghatározó területen, a 16. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(6) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.
(7) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályai figyelembevételével kell kialakítani.
(8) Melléképület a főépítmény és a telek előkerti vonala közé kizárólag a főépítmény építészeti karakterével, megjelenésével és anyaghasználatával illeszkedő módon telepíthető.
(9) A fő tömegéből kiálló épület része, tetőfelépítménye, udvari épületszárny tetőhajlásszöge, vízcsendesítő ereszképzés az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11.1 Belterület
15. §14 (1) A területére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Amennyiben az előkert mérete egyértelműen meghatározható jellemző, és egyben utcaképileg is meghatározó, úgy az új épületek telepítésénél, vagy a meglévők utcafronti bővítésénél az utcában kialakult épületelhelyezést kell követni, a kialakult előkert (méret és alak) megtartásával.
b) Amennyiben a telken két különálló főépület kerül kialakításra, az egyiknek mindenképp a meghatározó előkertű utcafronton kell lennie.
c) A kialakult egységes karakter megőrzése érdekében az új melléképületek telepítésének illeszkednie kell a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz.
d) A melléképület az oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
e) Melléképület szabadon álló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
f) A helyileg védett építmények és az Értékleltárban szereplő nem védett, de értékes építmények, példáinak utcaképben megjelenő karakterjegyeit minden építési tevékenység esetében kötelező figyelembe venni (tömegarány, magasságok, nyílászárók, homlokzati díszek, párkányok, téglaarchitektúra).
(2) A területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) megengedett anyag használat: időtálló, minőséget képviselő, természetes (pl. kő, tégla, fa, vakolat,),
b) homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók,
c) tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag,
d) tetőidom és hajlásszög: magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.
(3) Kerítés kialakítása: épített jellegű, áttört kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával.
(4) Kiegészítő műszaki berendezések:
a) Az épületek homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembevételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.
c) Az utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(5) Napelemek, napkollektorok:
a) napelemeket, napkollektorokat nem lehet a tető síkjával szöget bezáróan elhelyezni,
b) a napelemek, napkollektorok nem lóghatnak túl a tetőfedés kontúrvonalán.
(6) Cégtáblák:
a) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
b) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
c) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
d) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.
(7) Zöldfelületek, zöldterületek kialakítása, növényzet telepítése:
a) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni.
b) A közterületi fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
c) Fát, 3 m-nél magasabbra nővő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához belterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.
d) Csobokapuszta területén az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távosságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
e) Különleges területen (a temető területén): a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
11.2 Külterület
16. §15 (1) A területére vonatkozó területi építészeti követelmények: a területen elhelyezhető létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.
(2) Az épületek tájba illesztésére és tömegformálására vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) a 8,0 méter vagy annál kisebb épületszélesség esetén a magastető tetőzetének hajlásszöge nem lehet 35° alatt, vagy 45° felett, és aszimmetrikus tető nem készíthető,
b) 8 m-nél nagyobb épületszélesség esetén is lehet magastetős az épület, azonban nem fedhető le egyetlen magastetővel, de több szimmetrikus vagy aszimmetrikus kialakítású magastetős tetőegységből állhat, ahol a magtetős tetőegység szélessége nem lehet 8,0 méternél nagyobb,
c) a 8,0 m-nél nagyobb épületszélesség esetén lapostető is alkalmazható,
(3) Az épületek anyag és színhasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) falburkolatként elsősorban természetes anyagokat (kő, tégla, fa, vékony kőlap) valamint üveghomlokzatot kell alkalmazni,
b) Megengedett a fém, bevonatos acél-, vagy alumínium síklemez, acél fegyverzetű szendvicspanel, kőfurnér, szálcementlap, matt fémlemezfedések alkalmazása.
c) A homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, vakolat, egyéb természetes anyagok), vagy természetben előforduló színekre jellemzők.
d) Csak matt színezés alkalmazható.
e) Telepszerű telepítésnél, és a különböző funkciójú épületek esetében is csak az épületegyüttes összhangjára törekedve megengedett a forma-, anyag-, és színhasználat.
(4) Kiegészítő műszaki berendezések:
a) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei a közterület felöli homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,
b) a tetőt, homlokzatot érintő felújítások során és új épületek építésekor légvezetéket a betáplálásra nem szabad használni, a közterületi hálózatról a kerítésen belülre a földkábellel történő csatlakozás a megengedett,
c) földre telepített villanyóraszekrény, gázóraszekrény, és ezek vezetékei előkertben nem helyezhetők el takarás nélkül.
(5) Napelemek, napkollektorok:
a) napelemeket, napkollektorokat nem lehet a tető síkjával szöget bezáróan elhelyezni,
b) a napelemek, napkollektorok nem lóghatnak túl a tetőfedés kontúrvonalán.
(6) Zöldfelületek, zöldterületek kialakítása, növényzet telepítése:
(a) a szántóföld területeken a mezőgazdasági táj jellegét erdősávokkal, tájfásítással változatosabbá ajánlott tenni, a megvalósuló létesítmények környezetét legalább 15 m-es sávban zöldfelületként rendezve.
b) árnyékolására alkalmas, a táji jellegzetességet visszatükröző, fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat, nem allergén és nem invazív fajokat, őshonos és honos fafajokat megengedett telepíteni.
12.16
17. § (1)17
(2)18
(3)19
(4)20
(5)21
13.22
18. § (1)23
(2)24
(3)25
(4)26
(5)27
(6)28
14.29
11.3. Táj- és természetvédelmi meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények30
19. §31 (1) A területére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett. A táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható,
b) az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak figyelembevételével kell elhelyezni
(2) Az építmények tájba illesztésére és tömegformálására vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) a 8,0 méternél kisebb épületszélesség esetén a magastető tetőzetének hajlásszöge nem lehet 35° alatt vagy 45° felett, és aszimmetrikus tető nem készíthető,
b) 8 m-nél nagyobb épületszélesség esetén az épület nem fedhető le egyetlen magastetővel, de több szimmetrikus vagy aszimmetrikus kialakítású magastetős tetőegységből állhat, ahol a magtetős tetőegység szélessége nem lehet 8,0 méternél nagyobb,
c) a 8,0 m-nél nagyobb épületszélesség esetén lapostető is alkalmazható.
(3) Az építmények anyag és színhasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) a burkolatoknak (homlokzat, tető) elsősorban természetes anyagokat (cserép, kő, tégla, fa, vékony kőlap) kell alkalmazni,
b) a homlokzatokon (fal, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok), vagy természetben előforduló színekre jellemzők,
c) csak matt felület és színezés alkalmazható,
d) a homlokzat színezése során a b) pont szerinti színeken túl fehér és törtfehér színek is alkalmazhatók,
e) telepszerű telepítésnél, és a különböző funkciójú épületek esetében is csak az épületegyüttes összhangjára törekedve megengedett a forma-, anyag-, és színhasználat,
f) nem megengedett a fém, bevonatos acél-, vagy alumínium síklemez, acél fegyverzetű szendvicspanel, matt fémlemezfedések alkalmazása.
(4) Kiegészítő műszaki berendezések:
a) közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
(5) Napelemek, napkollektorok:
a) napelemeket, napkollektorokat nem lehet a tető síkjával szöget bezáróan elhelyezni,
b) a napelemek, napkollektorok nem lóghatnak túl a tetőfedés kontúrvonalán.
(6) Zöldfelületek, zöldterületek és kerítések kialakítása, növényzet telepítése:
a) a belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos vagy honos fafajokkal fásítani kell,
b) a területen áttört fa anyagú kerítés vagy vadháló építhető, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal, mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel,
c) a meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.”
15.32 Helyi védelem alá helyezett épületekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
(3) Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 10 m-rel hátrahúzva.
(4) A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
(5)33 A helyi védett épületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A helyi védett épületek esetében bővítés, átalakítás, rendeltetésváltozás, valamint a telken új épület építése során csak olyan műszaki megoldásokat lehet alkalmazni, melyek biztosítják a helyi védett épület karakterjegyeinek megtartását, az arányrendszer megőrzését, és a meglévő értékek megőrzésével egyidejűleg új építészeti értékkel gazdagítják a védett épületet.
b) Védett épület anyagának és színének, a tetőfedés anyagának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása vagy egységesebb kép kialakítása érdekében megengedett, de ott is illeszkedve a védett épület megjelenéséhez.
c) Burkolatként a védett épülethez illő időtálló, természetes (kő, tégla, fa), minőséget képviselő anyagok alkalmazhatók.
d) Új tetőfedés esetén a hagyományos anyagú és színezésű (téglaszín, vörös) égetett agyagcserép a megengedett.
e) Nyílászáró cseréje esetében fa nyílászárót kell beépíteni, az értékleltárban megjelölt eredeti arányokat, osztásokat meg kell tartani.
f) Új nyílás létesítése esetén az épület homlokzatának nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni.
g) Az utcafronton nem megengedett külső redőnyszekrényes árnyékolók használata.
(6)34 Kerítés kialakítása:
a) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.
b) a védett épületet tartalmazó ingatlanon új kerítés csak az utcaképhez illeszkedő, a településen hagyományos épített jellegű, 70%-ban áttört kerítést kell létesíteni, ahol a 30% tömör rész csak lábazat lehet.
(7)35 Kiegészítő műszaki berendezések:
a) Az épületek homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembevételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem alakítható ki.
c) Az utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
(8)36 Napelemek, napkollektorok:
a) napelemeket, napkollektorokat nem lehet a tető síkjával szöget bezáróan elhelyezni,
b) a napelemek, napkollektorok nem lóghatnak túl a tetőfedés kontúrvonalán,
c) az utcára merőleges gerincű tetősík esetén az épület utcai homlokvonalától számított 5,0 méteren belül napkollektor, napelem nem helyezhető el,
d) az utcával párhuzamos gerincű, az utca felé néző tetősíkon napelem, napkollektor nem helyezhető el.
(9)37 Cégtáblák elhelyezésére vonatkozó követelmények:
a) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
b) A közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
c) Az elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.d) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 0,4 m²-t.e) Reklám helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el.
21. §38
16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1)39
(2)40
(3)41
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
23. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(4) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
(5) A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
(6) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
(7) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(8) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
(9) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
24. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:
a) belterület,
b) érzékeny természeti terület.
25. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel - az alábbiak:
a) a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével,
b) egyéb, védelem alatt nem álló mezőgazdasági terület.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
26. § (1)42
(2)43
27. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
20.44
28. § (1)45
(2)46
(3)47
(4)48
21.49
29. § (1)50
(2)51
(3)52
(4)53
(5)54
(6)55
(7)56
30. § (1)57
(2)58
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ59
23. Rendelkezés szakmai konzultációról
32. §60 (1) A településképi követelményekről szóló szakmai konzultáció a következő esetekben kötelező:
a) a településképi véleményezési-, valamint a településkép bejelentési eljárás hatálya alá nem tartozó alábbi építési tevékenységek esetén a közterületről látható új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet nem haladja meg,
b) helyi emlék ingatlanát érintő építési tevékenység esetén.
c) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetében,
(2) A szakmai konzultációt a 3. mellékletben található szakmai konzultációs kérelemmel kell kezdeményezni.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek minimálisan az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) tervező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
c) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
d) településképi illeszkedés bemutatását,(4) A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata.
24. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
33. §61 (1) A véleményezési szempontok a településképi követelmények érvényesülésével összefüggésben e rendeletnek, valamint a hatályos rendezési tervnek és előírásainak megfelelésen túl a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.) 6. § (3)-(4) bekezdésére is kiterjed.
(2) A szakmai konzultáció szempontjából az az épület, építményrész tekinthető illeszkedőnek, mely az illeszkedés szabályainak eleget tesz valamint,
a) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
b) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS62
25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
34. §63 (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a területi építészeti tervtanács vagy az Országos Építészeti Tervtanácsnak hatáskörén kívül eső következő építésügyi hatósági eljárásokat megelőzően:
a) új épület építése, meglévő épület bővítése építési engedélyezési eljárása,
b) a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m3-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló építmény építési engedélyezési eljárása,
c) megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület, sátorszerkezet építése építési engedélyezési eljárása,
a) helyi védett épület bővítése egyszerű bejelentési eljárása,
b) helyi védett építmény, építményrész bontási engedélyezési eljárása.
(2) A helyi védett építmény, építményrész bontása-, és az érintett földrészleten építendő új építmény, építményrész építése esetén kizárólag egybefoglalt bontási- és építési településképi vélemény adható, kivétel ez alól, ha az építésügyi hatóság a helyi védett építmény, építményrész bontását határozatban rendelte el.
35. § A polgármester a véleményét a 34. §-ban felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.
26. A településképi véleményezés szempontjai
36. §64 (1) A véleményezési szempontok a településképi követelmények érvényesülésével összefüggésben e rendeletnek, valamint a hatályos rendezési tervnek és előírásainak megfelelésen túl a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Méptv.) 6. § (3)-(4) bekezdésére is kiterjed.
(2) A településképi vélemény kialakításánál az (1) bekezdésben meghatározottokon túl a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott szempontokat is figyelembe kell venni.
(3) Településképi vélemény szempontjából az az épület, építményrész tekinthető illeszkedőnek, mely az illeszkedés szabályainak eleget tesz valamint,
a) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
b) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő, a beépítési módjával az épített környezetéhez igazodik
27. A településképi véleményezési eljárás szabályai
37. §65 (1) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy meghatalmazottja (a továbbiakban együttesen: kérelmező) e rendelet 4. melléklete szerinti kérelem elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezi.
(2) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 45. § szerint folytatható le.
(3) A 4. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell
a) az építészeti-műszaki dokumentációt, amely a véleményezéshez az alábbi munkarészeket tartalmazza
aa) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
ab) a rendeltetés meghatározását,
ac) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást,
b) helyi védett építmény, építményrész egybefoglalt bontási- és építési engedélyezési eljárása esetén, SZÉS2 jelű szakterülettel rendelkező, épületszerkezeti szakértő véleményt,c) ha nem azonos az építtetővel, akkor a véleményezési eljárást kezdeményező személy nevére kiállított meghatalmazást.
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS66
28. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
38. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
39. §67 (1) Építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdését megelőzően településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a következő tevékenységeket esetén:
a) építmény önálló rendeltetési egysége rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása,
b) új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg,
c) helyi védett épület külső megjelenésének homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
d) kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése, ha közterületről látható helyen kerül elhelyezésre, és nagyobb mint 1,5 m2
e) közterülettel határos és közterületről látható kerítés, építése, bővítése,
f) közterületről látható helyen Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.
40. §68
29. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
41. §69 (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásánál a véleményezési szempontok a településképi követelmények érvényesülésével összefüggésben e rendeletnek, valamint a hatályos rendezési tervnek és előírásainak megfelelésen túl a Méptv. 6. § (3)-(4) bekezdésére is kiterjed.
(2) A településképi bejelentésnél a vélemény kialakításánál az (1) bekezdésben meghatározottokon túl a Korm. rendelet 47. §-ban meghatározott szempontokat is figyelembe kell venni.
(3) Településképi vélemény szempontjából az az épület, építményrész tekinthető illeszkedőnek, mely az illeszkedés szabályainak is eleget tesz valamint,
a) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
b) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő, a beépítési módjával az épített környezetéhez igazodik.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.”
30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
42. §70 (1) A településképi bejelentési eljárást az építtető, vagy meghatalmazottja (a továbbiakban együttesen: kérelmező) e rendelet 5. melléklete szerinti kérelem, és a (2) bekezdés szerinti mellékletek e-Papír üzenetküldő alkalmazáson, történő benyújtásával kezdeményezi.
(2) A 5. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell
a) a tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által elkészített,
aa) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt
ab) rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt, és tervezői nyilatkozatot,
b) ha nem azonos az építtetővel, akkor a bejelentési eljárást kezdeményező személy nevére kiállított meghatalmazást.
(3) Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció nem felel meg (2) és (3) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester nyolc munkanapon belül, egy alkalommal, legfeljebb tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő a véleményezési határidőbe nem számít bele.
(4) A döntést közölni kell a kérelmezővel, tudomásul vételről szóló döntés esetén, ahhoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció, Önkormányzati Hivatal által záradékolt példányát.
(5) A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG71
31. A településképi kötelezési eljárás
43. §72 (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást lefolytat le az ingatlant érintően
a) a településképi követelmények megsértése esetén,
b) rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatnak a megvalósítható, vagy a tiltott rendeltetésekre vonatkozó szabályai megsértése esetén,
c) a kötelező szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén,
d) a szakmai konzultációról készült jegyzőkönyvben, a településképi véleményről- vagy a településképi bejelentés tudomásul-vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérő tevékenység végzése esetén,
e) helyi védett érték rongálása, jókarbantartásának elmulasztása esetén,
f) az utcaképet vagy tájképet rontó építmény esetén,
g) a helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény, vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő részének
ga) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzatburkolati- vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,
gb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,
gc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát.
(2) A polgármester határidő kitűzésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre.
32. A településkép-védelmi bírság
44. §73 (1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester a Méptv. 100. § (2) bekezdés szerinti, településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege
a) a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén minimum 200.000,- Forint,
b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 200.000,- Forint,
c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 500.000,- Forint.
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 2.000.000,- Forint,
e) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 200.000,-Forint, legfeljebb 2.000.000,- Forint,
f) a településképi követelmények, valamint a kötelező szakmai konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 2.000.000,- Forint.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni az érintett ingatlan tulajdonosának.
(4) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(5) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
Záró és átmeneti rendelkezések
33. Hatályba léptető rendelkezések
45. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
34. Hatályon kívül helyező rendelkezések
46. § (1) Hatályát veszti Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 7/2017. (XI.7.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 8/2017. (XI.7.) Önkormányzati rendelete.
7. melléklet79
A 4. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. alcím címét a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. §-t a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § (3) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (2) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (3) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 10. alcím címe a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 12. alcím címét a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (3) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (4) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § (5) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. alcím címét a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (3) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (4) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (5) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (6) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. alcím címét a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A „11.3. Táj- és természetvédelmi meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények”et a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 10. §-a iktatta be.
A 19. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 15. alcím címe a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (6) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (7) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (8) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (9) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdése iktatta be.
A 21. §-t a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. § (3) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. alcím címét a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (3) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (4) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. alcím címét a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (3) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (4) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (5) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (6) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (7) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (1) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (2) bekezdését a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.
Az V. Fejezet címe a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A VI. Fejezet címe a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A VII. Fejezet címe a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
A 40. §-t a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.
A 41. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A VIII. Fejezet címe a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 28. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 28. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 28. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. mellékletet a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2026. (II. 11.) önkormányzati rendelete 29. § s) pontja hatályon kívül helyezte.