Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018 (III.1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 11. 01Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018 (III.1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdése, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése alapján a következőket rendeli el:
1. A rendelet alapelvei
1. § A helyi településkép-védelmi rendelet alapelvei
a) a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzése vagy kialakítása.
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs közérdeken alapuló fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása
c) tilos a helyi védelem alatt álló építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
2. § A rendelet alkalmazásában a település elfogadott Településképi Arculati Kézikönyve a rendelet 1. függelékét képezi.
2. Értelmező rendelkezések
3. § Fogalommeghatározások:
1. Áttört mező: a kerítés oszlopok közti felületrésze, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál kisebb mértékben korlátozott.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
5. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján készített dokumentáció, amely tartalmazza az építészeti értékről készített, történeti kutatással alátámasztott szöveges leírást és fotókat.
6. Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
7. Fényreklám: bármilyen héttérvilágítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom
8. Helyi egyedi védettségű építmények: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá helyezett. Felsorolásukat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
9. Helyi építészeti értéket képviselő épület: azok a nem helyi egyedi védettségű épületek, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket, esetenként a használat módját, amelyeket a Képviselő-testület rendeletében védelem alá nem helyezett, de településkép-védelmi szempontból meghatározóak. Felsorolásukat e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
10. Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység: Mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.
11. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi
12. Információ hordozó felület: gyűjtő kifejezés, amely magában foglalja a: Cégér, Cégtábla, Címtábla, Cégfelirat, Építési reklámháló, Fényreklám, Kereskedelmi útirányjelző tábla, Megállító tábla, Reklámhordozó, Túrista útvonalon elhelyezett útirányjelző tábla kifejezéseket
13. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
14. Közterületről látható telekrész: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 25 méteres, épülettel, építménnyel nem takart sávja.
15. Közterületről látható építményrész: Az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.
16. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
17. Megállító tábla: ideiglenes jelleggel (jellemzően üzletek előtt közterületen) elhelyezett mobil hirdetőeszköz
18. Műszaki okból nem megvalósítható: olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.
19. Portál: egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely tartalmazhat az épülletbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is egyaránt
20. Saroktelek: az a telek, amely legalább két külön helyrajzi szám alatti, egymással legalább 10 és legfeljebb 160 fokos szöget bezáró közterületi határvonallal érintkezik.
21. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.
22. Szakrális emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási vagy természetgyógyászati célú építészeti objektum, építmény, jel, továbbá élő növény-populáció, vagy ásványi konstelláció. A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a szakrális emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.
23. Tanösvény: jellemzően táji, természeti környezetben kijelölt a táji, természeti környezet megismerését segítő, vagy kultúrtörténeti emléket bemutató útvonal
24. Túrista útvonalon elhelyezett útirányjelző tábla: A jellemzően táji, természeti környezetben kijelölt gyalogos, kerékpáros, lovas túristaútvonalak mentén elhelyezett, a tájékozódást segítő telepített útirányjelző, ideértve a tanösvényeken elhelyezett táblákat is, nem ideértve a felfestett, egyezményes jeleken alapuló piktogrammokat
25. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti., amely átalakítás, új építés esetén nem változhat.
26. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
27. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
28. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
29. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés, illetve ipartörténeti emlék.
30. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület.
31. Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
32. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
33. Vendéglátó terasz: olyan függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem téliesíthető.
34. Zöldfelületi számítás: belterületi ingatlanokon az 1 db fa/100 m2 arány számításánál a meghatározott minimális zöldfelület mértékébe számításba lehet venni annak legfeljebb 50 %-áig a haszonnövények termesztésére szolgáló terület nagyságát.
3. A településképi követelmények köre
4. § (1) A településkép-védelmi rendelet határozza meg:
a) a településképi szempontból meghatározó területeket a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt,
b) a helyi védelmet, azon belül a helyi építészeti és természeti örökség egyedi és területi védelmét, a védetté nyilvánításnak és a védettség megszüntetésének módját,
c) a településképi előírásokat, az építési tevékenységgel érintett építmények – ideértve a sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatának, tömegformálásának, homlokzati kialakításának és a zöldfelületek kialakításának szabályait,
d) az információ hordozó felületek elhelyezésének szabályait, azon belül a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének és alkalmazásának, illetve tilalmának feltételeit.
4. A településkép érvényesítési eszközök köre
5. § A településkép védelme érdekében e rendelet szabályai szerint
a) településképi szakmai konzultáció keretében a rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében az önkormányzat polgármestere tájékoztatást ad a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára,
b) településképi bejelentési eljárást folytathat le az önkormányzat polgármestere az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében, továbbá településképi bejelentési eljárást folytat le az egyes információhordozó felületek, különös tekintettel reklámok, reklámhordozók elhelyezése tekintetében,
c) településképi véleményezési eljárás esetén az önkormányzat polgármestere az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,
d) településképi kötelezést adhat ki az önkormányzat polgármestere, amennyiben e rendeletben foglataknak nem megfelelő tevékenységet tapasztal.
5. A településkép-védelemhez rendelt támogatás és bírság köre
6. § A településkép védelmével összefüggésben a rendeletben meghatározott módon
a) önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert alkalmaz az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében
b) településkép-védelmi bírságot szabhat ki az önkormányzat polgármestere - ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos, valamint a településképi bírságot
6. A településképi szempontból meghatározó területek célja, lehatárolása
7. § (1) A település területén található helyi egyedi vagy területi védelemmel nem érintett, de a településképet településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása annak érdekében történik, hogy az így lehatárolt területeken a település településkép-védelmi céljait érvényesítse
(2) a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozóan a rendelet
a) településkép érvényesítési eszközt,
b) településképi előírásokat kapcsol
8. § (1) A település a közigazgatási területén településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg
a) az épített környezet alakítása és az épített környezet közvetlen közelébe tartozó területek alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területek
aa) szabályosan utcásodott falusias karakter,
ab) házcsoportos falusias karakter,
ac) szórványtelepülésből alakult falusias karakter,
ad) első ütemben épült kertvárosi karakter,
ae) 1980-as évektől épült kertvárosi karakter,
af) kisvárosi karakter,
ag) ipari karakter,
ah) tervezett ipari karakter,
ai) főbb úthálózat és azt övező településkaraktert meghatározó sáv,
aj) karakter nélküli vegyes területek,
ak) karakter nélküli szolgáltató területek,
al) karakter nélküli felhagyott területek;
b) a táji, természeti környezet alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területek - ide sorolva a 2003. évi XXVI. Törvény (az Országos Területrendezési Tervről) értelmében meghatározott, a település közigazgatási területét érintő, kizárólag a külterületeken figyelembe vett térségi övezetek országos övezetei közül az
ba) országos ökológiai hálózat övezetét,
bb) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét, a kiemelt térségi és megyei övezetek közül
bc) a magterület övezetét,
bd) ökológiai folyosó övezetét,
be) a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet(az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) meghatározott Natura 2000 területeket
bf) az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egyéb, ba), bd), bc), bd), be) pontok egyikébe sem tartozó védett területeit
c) régészeti érintettségű területek, amelyek listáját a rendelet 2. függeléke tartalmazza
d)1
(2) az (1)bek. a) pontban megjelölt területek lehatárolását és az (1) bek. b) pontban megjelölt területek ábrázolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza
7. A településképi szempontból meghatározó területek esetében alkalmazandó eljárások
9. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) a terep természetes viszonyainak megváltoztatását és információ-hordozó felületek elhelyezését, a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezését megelőzően a településképi szempontból meghatározó területeken;
b) építési, szerelési tevékenységgel járó munkavégzést megelőzően a 8. § (1) ad), af) ,ag), ah), ai),aj),ak) és al) szerinti településképi szempontból meghatározó területeken.
8. A helyi védelem feladata, meghatározása
10. § A helyi védelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszüntetése.
11. § A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, terjedhet ki.
12. § (1) A helyi védelem alá helyezett ingók és ingatlanok köréről az önkormányzat nyilvántartása a 2. mellékletben található.
(2) A Helyi építészeti értéket képviselő épületek köréről az önkormányzat nyilvántartása a 3. mellékletben található.
9. A helyi védelem keletkezése és megszüntetése
13. § (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti a Szentgotthádi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjénél, (a továbbbiakban: jegyző). A kezdeményezés joga a jegyzőt is megilleti.
(2) A helyi védettség alá helyezésnek, illetve annak megszüntetésének szakmai előkészítése értékvizsgálat készítésével az önkormányzati főépítész feladata.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) az épületek, építmények, épületegyüttesek (továbbiakban létesítmény) esetében:
aa) a létesítmény megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utcanév, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
ac) a létesítmény rövid ismertetését, leírását,
ad) a kezdeményezés indokolását.
b) területi védelem esetében:
ba) a terület pontos, helyrajzi számokkal megadott körülhatárolását,
bb) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezést a rendelet 4. mellékletében lévő űrlapon kell benyújtani.
(5) Helyi védelem megszüntetését akkor lehet kezdeményezni, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül
b) a védett terület, illetve létesítmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű (műemléki vagy országos természeti) védettséget kap.
e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.
14. § (1) A kezdeményezések testületi döntésre történő előkészítéséről az önkormányzat főépítész szakmai előkészítése után a jegyző gondoskodik.
(2) A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(3) Érdekeltnek kell tekinteni a következő szerveket, illetve személyeket:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosa, illetve képviselője, a tulajdonosi jogok gyakorlója, a haszonélvező és az ingatlan használója;
b) a kezdeményező;
c) az ingatlan, vagy közterület fekvése szerint illetékes városrészi önkormányzat elnöke, a Szentgotthárdon élő nemzetiségek szempontjából érintett ingatlan vagy terület esetén a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4) A használók értesítése a tulajdonos útján történik.
(5) A nyilvánosság biztosítása a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik.
(6)2
(7)3
(8)4
(9) A védelem alá helyezett értékeket a rendelet 2. mellékletében szerepeltetni kell.
(10) A rendelet elfogadása után megszüntetett helyi védelmet a rendelet 2. mellékletébéből törölni kell.
10. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
15. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény bontása csak a védelem megszüntetése után lehetséges. A védelem megszüntetését megelőzően az épület jellemző alaprajzait, metszeteit, homlokzatait felmérési rajzok és fotók formájában dokumentálni kell. A védelem megszüntetésének feltételeként egyes épületrészek, vagy tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.
(4) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére helyi területi, egyedi és természeti védelemmel érintett ingatlan és ezek 100m-es körzete, ideértve a közterületeket is, nem vehető igénybe.
(5) Az önkormányzat a védett értékekkel kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását ellenőriztetheti. A kötelezett (megbízottja) az ellenőrzést tűrni köteles.
11. Helyi védelem esetén alkalmazandó eljárások
16. § A helyi védelem alá helyezett ingatlanokon és azokkal közvetlenül szomszésdos ingatlanokon, ideértve a csatlakozó közterületeket is építési, szerelési tevékenységgel járó munkavégzést, a terep természetes viszonyainak megváltoztatását és információ hordozó felületek elhelyezését megelőzően településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a rendeletben meghatározottak szerint.
17. § A helyi védelem alá helyezett ingatlanokon az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszerint építési engedély köteles esetekben településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a rendeletben meghatározottak szerint.
12. A településképi előírások alkalmazási köre és azok ellenőrzése
18. § A rendelet településképi előírásokat állapít meg
a) a településképi szempontból meghatározó területekre
b) a helyi védett értékekre
19. § A településképi előírások betartásának ellenőrzése
a) előzetesen az egyes építési tevékenységgel járó munkavégzést, a terep természetes viszonyainak megváltoztatását és információ hordozó felületek elhelyezését, a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezését megelőző településképi bejelentési eljárás és településképi véleményezési eljárás során történik.
b) utólagosan az önkormányzat a településképi előírásokal kapcsolatos intézkedéseinek végrehajtását ellenőriztetheti. A kötelezett (megbízottja) az ellenőrzést tűrni köteles.
13. Az egyes településképi előírások
20. § (1) Az épített környezet alakítása és az épített környezet közvetlen közelébe tartozó területek alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területeken épületet építményt úgy kell elhelyezni, hogy
a) telepítésével igazodjon a már kialakult környezet jellemzőihez, vagy a térség telepítési hagyományaihoz
b) telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz
c) kialakult rendezett utcás területeken az utcafronti magastetős épülettömegek tetőgerinc iránya az utcaképre többségében jellemző irányú legyen
d) épülettömegének szélességi, magassági paramétereit tekintve jelentősen ne térjen el az utcában már kialakult jellemző méretektől, amennyiben értelmezhető, akkor figyelembe véve az utca épülettel szemközti oldalát is, a kialakuló utcakeresztmetszet légtérarányait
e) utcafronti homlokzatképzése egyszerű, zárt tömegű legyen, az esetleges erkélyek, konzolok, plasztikus tömegképzések az épület udvari homlokzataira korltozódjanak,
f) kialakult magastetős környezetben az épület fő tömege, de legalább az utcafronti tömege magastetős legyen, lapostetős épület bővítése, emeletráépítése esetén a lapostetős kialakítás megengedett
g) lakó- és vegyes területeken az épület közterülettel határos homlokzatán semmilyen gépészeti berendezés, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) a rendelet hatályba lépését követően nem helyezhető el
h) anyag és színhasználatában mértéktartó módon legyen kialakítva, háromnál több anyag és szín egyidejű alkalmazását a közterületről látható részeken kerülve
i) anyaghasználatát tekintve alkalmazkodjon az utcaképre többségében jellemző anyaghasználathoz, ez lakó- és vegyes területeken, vakolt felületeket jelent kiselemes (cserép vagy pala) fedéssel, ipari környezetben fémvértezetű homlokzatképzéseket
j) magastetős épületrész fedése kiselemes fedés, vagy síklemez lehet
(2) az egyes beéptésre szánt területeken fekvő ingatlanok zöldfelületét úgy kell kialakítani,
a) hogy a telek zöldfelületének legalább 50%-a egy egybefüggő felületet alkosson
b) növénytelepítések esetén az örökzöld fák és sövények lehetőség szerint kerülendők, tájidegen, invazív növényzet telepítése tilos (A tájidegen, invazív fajok listáját a rendelet 3. függeléke tartalmazza)
(3) Az érintett területek esetén az ingatlanokhoz tartozó útcsatlakozások száma nem nőhet
(4) Az ingatlan közterülettel határos kerítése lakó- és vegyes területeken
a) a rendezett utcafronti terepszinttől mérten legfeljebb 2m magas, épített kerítés esetén legfeljebb 50cm tömör lábazattal, felette oszlopok, pillérek közt áttört mezővel, vagy nyírt sövénybe rejtett drótfonat lehet,
b) tömör kerítés csak vegyes területen, vagy zártsorú beépítés esetén létesíthető,
c) a kerítés vonala telekhatáron és azon belül is húzódhat
d) beépítésre nem szánt területen épített kerítés nem létesíthető
(5) A táji, természeti környezet alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területeken , amennyiben azok beépítésre nem szánt területre esnek, épület építése, építmény elhelyezése esetén úgy kell eljárni, hogy
a) telepítésével igazodjon a térség falusias területeire történelmileg jellemző beépítési jellemzőkhöz különös tekintettel a beépítési módhoz
b) telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz
c) épülettömegének szélességi, magassági paramétereit tekintve jelentősen ne térjen el a térség falusias területeire történelmileg jellemző méretektől,
d) homlokzatképzése egyszerű, zárt tömegű legyen, az esetleges erkélyek, konzolok, plasztikus tömegképzések, tetőfelépítmények a területen kerülendők
e) anyag és színhasználatában mértéktartó módon legyen kialakítva, háromnál több anyag és szín egyidejű alkalmazását kerülve
f) anyaghasználatát tekintve alkalmazkodjon a térség falusias területeire történelmilegtöbbségében jellemző anyaghasználathoz
g) közterülettel határos homlokzatán semmilyen gépészeti berendezés, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el
h) telken belüli parkolólemezeinek kialakítása esetén alkalmazni kell a minden megkezdett parkolóra jutó egy lombos fa ültetésének kötelezettségét
i) növénytelepítések esetén az örökzöld fák és sövények kerülendők, tájidegen, invazív növényzet telepítése tilos (a tájidegen, invazív fajok listáját a rendelet 3. függeléke tartalmazza)
(6) az épített környezet alakítása és az épített környezet közvetlen közelébe tartozó területek alakítása szempontjából fontos településképi szempontból meghatározó területeken épületet építmény elhelyezés esetén az egyes különböző karakterű területeken betartandó egyedi előírások szerint
a) szabályosan utcásodott falusias karakterű területen a zártsorúan kialakult utcaszakaszok zártsorúságát meg kell őrizni, az utcai párkánymagasság és tetőhajlásszög az átalakítás vagy újjáépítés során nem változhat;
b) házcsoportos falusias karakterű területen a szabályos utcásodás, az előkertek egységesítése és az azonos oldalra sorolt oldalhatáros beépítés kerülendő;
c) szórványtelepülésből alakult falusias karakterű területen a szabályos utcásodás, az előkertek egységesítése és az azonos oldalra sorolt oldalhatáros beépítés kerülendő, az tájegységre nem jellemző tömegű és karakterű épület nem építhető;
d) első ütemben épült kertvárosi karakterű területeken a kialakult utcaképi jellemzők megtartandók, az épületek magastetős ,utcával párhuzamos - saroktelken átforduló - gerincű tömeggel, az adott utcában kialakulthoz igazodó előkerttel, utcafronton a szomszédos épületektől+/-30cm-nél nem jobban eltérő lábazati magasssággal helyezhetők el, vagy alakíthatók át, az egyes ingatlanok zöldfelületének 50%-át egybefüggően és a hátsókerthez kapcsolódóan kell kialakítani;
e) 1980-as évektől épült kertvárosi karakterű területeken az egyes ingatlanok zöldfelületének 50%-át egybefüggően és a hátsókerthez kapcsolódóan kell kialakítani;
f) kisvárosi karakterű területeken épületet felújítani, emeletráépítéssel, tetőtéri beépítéssel bővíteni az épület építési korához igazodó stílusjegyekkel lehet, magastetős épületen a magastetős fedés megtartandó, lapostetős épületen a lapostetős emeletrépítés megengedett;
g) ipari karakterű területeken a századfordulós ipari épületek homlokzati ornamentikáját meg kell őrizni, új ipari létesítmény tömegformálása a területen kialakult formai jellemzőkhöz igazodjon, az előkerti zöldfelületeken háromszintes növényzet telepítése szükséges;
h) tervezett ipari karakterű területeken új ipari létesítmény tömegformálása egyszerű, letisztult formákból álljon az előkerti zöldfelületeken háromszintes növényzet telepítése szükséges.
21. § (1) A védett és a helyi építészeti értéket képviselő épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyaghasználatot, a nyílászárók homlokzati kialakítását, ideértve azok anyagát és profilkialakítását.
(2) A védett és a helyi építészeti értéket képviselő épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védelem tárgyát is képező épületrész újjáépítésével járó felújítás esetén, az eredeti állapot korszerű anyagokkal és építéstechnológiákkal újjáépíthető, oly módon, hogy annak településképi megjelenése az újjáépítés során nem változhat.
(5) A védett és a helyi építészeti értéket képviselő épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) a rendelet hatályba lépését követően nem helyezhető el.
(6) A védett természeti érték esetében gondoskodni kell annak szakszerű növényvédelméről, pótlásáról, szükség szerinti megifjításáról, és folyamatos kertészeti ápolásáról.
22. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekbe nem tartozó és a helyi védelemmel nem érintett ingatlanokon, területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület.továbbá, az egyes beéptésre szánt területeken fekvő ingatlanok zöldfelületét úgy kell kialakítanii, hogy
a) a telek zöldfelületének legalább 50%-a egy egybefüggő felületet alkosson
b) növénytelepítések esetén az örökzöld fák és sövények lehetőség szetrint kerülendők, tájidegen, invazív növényzet telepítése tilos (a tájidegen, invazív fajok listáját a rendelet 3. függeléke tartalmazza)
(2) Az ingatlan közterülettel határos kerítése lakó- és vegyes területeken
a) a rendezett utcafronti terepszintől mérten legfeljebb 2m magas, épített kerítés esetén legfeljebb 50cm tömör lábazattal, felette oszlopok, pillérek közt áttört mezővel, vagy nyírt sövénybe rejtett drótfonat lehet,
b) tömör kerítés csak vegyes területen, vagy zártsorú beépítés esetén létesíthető,
c) a kerítés vonala telekhatáron belül is húzódhat
d) beépítésre nem szánt területen épített kerítés nem létesíthető
14. Információ-, és reklámhordozó felületek elhelyezésének általános szabályai
23. § A települési környezet egységes elvek szerinti rendezett és esztétikus kialakítása, illetve igényes fenntartása érdekében az információ hordozó felületek közterületen és közterületnek nem minősülő ingatlan közterületről látható részén (továbbiakban egyéb ingatlan) való elhelyezésére a település önkormányzata előírásokat állapít meg. Az ezen ingatlanokon elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő – a talajjal vagy építménnyel szilárdan egybeépített, vagy ideiglenesen rögzített, akasztott – információ hordozó felületek esetében e rendelet szabályait kell alkalmazni, függetlenül az elhelyezett információ hordozó felületek anyagától, annak állandó vagy ideiglenes jellegétől, építési módjától.
24. § (1) Szentgotthárd Város önkormányzata a 25. §-ban meghatározott célok elősegítése érdekében települési arculattervezést végezhet vagy végeztethet. A települési arculattervezés kiterjedhet a településen lévő információ hordozó felületek kialakításának szabályaira, meghatározva azok anyagát, méretét, kialakítását, elhelyezésének módját. A meghatározott információ hordozó felületek kialakításának szabályai a továbbiakban Egységes Információs Rendszer néven a rendelet 8. mellékletébe csatolva szerepelhetnek.
25. § (1) A település közigazgatási területén információ- és reklámhordozó felületet létesíteni önállóan, épülethomlokzaton, kerítésen, támfalon, kéményen, mobil berendezésen, közvilágítási elektromos tartóoszlopon, és egyéb településképi szempontból alkalmas utcabútoron lehet.
(2) Információ- és reklámhordozó felületek elhelyezése e rendelet szerint településképi bejelentési eljáráshoz kötött vagy kötelezettség nélküli lehet a 8. § (1)-(2)bekezdése szerint.
(3) A 5. mellékletben meghatározott 1. sz. körzetű közterületeken információ-hordozót elhelyezni csak a település Egységes Információs Rendszerén lehet, melynek részeit az 7. melléklet tartalmazza, kivételt képez az autóbuszvárók érkezési és távozási oldalán lévő hirdetésre alkalmas felület, valamint a saját üzlet (telephely, iroda, vendéglő, stb.) elé kihelyezett 1 db, 1,0 m2–es nagyságot meg nem haladó megállítótábla elhelyezése.
(4) Információ- és reklámhordozót elhelyezni – területi egységre vonatkozó előírások figyelembevétele mellett – az alábbiak szerint lehet:
a) beépítésre nem szánt területeken településképi szempontból meghatározó területek kivételével a területen több információ-hordozó elhelyezése is lehetséges legfeljebb egyenként 16 m2 felületig, szerkezetileg állékony, időtálló anyagból, reklámhordozó nem helyezhető el;
b) az 5. mellékletben meghatározott területlehatárolások szerinti:
ba) Az 1. sz. körzetben lévő ingatlanokon az ingatlan közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb 10 cm-t benyúlva, szerkezetileg állékony, időtálló anyagból az adott ingatlanon/ingatlanban folytatott tevékenység hirdetését szolgáló, - több tevékenység esetén tevékenységenként - , legfeljebb 1db, legfeljebb 2 m2 felületű, az ingatlan tulajdonosa által végzett tevékenység hirdetését szolgáló és az említett esetekben és helyeken folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó termék, szolgáltatás hirdetését szolgáló tábla helyezhető el. A tevékenység végzésének tényleges helyétől függetlenül legfeljebb 2db, egyenként legfeljebb 2 m2 felületű információ-hordozó eszköz elhelyezésére, illetve a tevékenységekhez szorosan kapcsolódó cég-, cím- (pl.: logó) és a tevékenységet hirdető tábla elhelyezésére van lehetőség. Ezen kívül a körzetben más tevékenységre vonatkozó reklámhordozó elhelyezése tilos;
bb) A 2. sz. körzetben lévő ingatlanokon csak a termálfürdő és a 2. számú körzetben levő szállodát/szállodákat hirdető reklámfeliratot szabad elhelyezni anyagától függetlenül legfeljebb 8 m2 felületig;
bc) A 3. sz. körzetben lévő ingatlanokon az ingatlan közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb 10 cm-t benyúlva, szerkezetileg állékony, időtálló anyagból az adott ingatlanon/ingatlanban folytatott tevékenység hirdetését szolgáló - több tevékenység esetén tevékenységenként - legfeljebb 1db, legfeljebb 6 m2 felületű, az ingatlan tulajdonosa által végzett tevékenység hirdetését, reklámozását szolgáló, és az említett esetekben és helyeken folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó termékek, szolgáltatások hirdetését szolgáló tábla helyezhető el. A tevékenység végzésének tényleges helyétől függetlenül legfeljebb 2db egyenként legfeljebb 6 m2 felületű információ-hordozó elhelyezésére, illetve a tevékenységekhez szorosan kapcsolódó cég-, cím- (pl.: logó) és hirdetőtábla elhelyezésére van lehetőség. Ezen kívűl egyéb tevékenységre vonatkozóan további 1 db legfeljebb 6 m2 felületű reklámhordozó elhelyezése engedélyezett.
(5) Beépítésre nem szánt területeken településképi szempontból meghatározó területek kivételével a területen több reklámhordozó elhelyezése is lehetséges legfeljebb egyenként 16 m2 felületig, anyagától függetlenül.
(6) A rendelet 5. mellékletében meghatározott területlehatárolások szerinti az 1. sz. körzetben lévő ingatlanokon az ingatlan közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb. 10 cm-t benyúlva, anyagától függetlenül
a) az adott ingatlanon/ingatlanban folytatott tevékenység hirdetését, reklámozását szolgáló, több tevékenység esetén tevékenységenként legfeljebb 1db, legfeljebb 2 m2 felületű
b) az ingatlan tulajdonosa által végzett tevékenység hirdetését, reklámozását szolgáló, és az említett esetekben és helyeken folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó termékek, szolgáltatások hirdetését, reklámozását szolgáló, a tevékenység végzésének tényleges helyétől függetlenül, legfeljebb 2db egyenként legfeljebb 2 m2 felületű reklámeszköz elhelyezésére, illetve a tevékenységekhez szorosan kapcsolódó cég- cím- (pl.: logó) és reklámtábla elhelyézésére, van lehetőség
c) Az a)– b) pontban meghatározottakon kívül a körzetben más tevékenységre vonatkozó reklámhordozó elhelyezése tilos!
(7) A 2. sz. körzetben lévő ingatlanokon csak a termálfürdő és a 2. számú körzetben levő szállodát/szállodákat, hirdető reklámfeliratot szabad elhelyezni anyagától függetlenül legfeljebb 8 m2 felületig
(8) A 3. sz. körzetben lévő ingatlanokon az ingatlan közterület felőli telekhatárán a kerítéssel egybeépítve, annak magasságáig, a közterületbe legfeljebb 10 cm-t benyúlva, anyagától függetlenül
a) az adott ingatlanon/ingatlanban folytatott tevékenység hirdetését, reklámozását szolgáló, több tevékenység esetén tevékenységenként legfeljebb 1db, legfeljebb 2 m2 felületű
b) Az ingatlan tulajdonosa által végzett tevékenység hirdetését, reklámozását szolgáló, és az említett esetekben és helyeken folytatott tevékenységhez szorosan kapcsolódó termékek, szolgáltatások hirdetését, reklámozását szolgáló, a tevékenység végzésének tényleges helyétől függetlenül, legfeljebb 2db egyenként legfeljebb 2 m2 felületű reklámeszköz elhelyezésére, illetve a tevékenységekhez szorosan kapcsolódó cég- cím- (pl.: logó) és reklámtábla elhelyézésére, van lehetőség. Ezen kívűl egyéb tevékenységre vonatkozóan további 1 db legfeljebb 2 m2 felületű reklámhordozó elhelyezése engedélyezett.
c) Az épületek homlokzatain az érintett homlokzat, tűzfalaknál az érintett tűzfal és a kerítés felületének legfeljebb 33 %-ig,
d) Az ingatlanhoz tartozó támfalakon, a támfal felületének legfeljebb 33 %-ig,
(9) Kizárólag az ipari parkban a kéményre vagy szellőztető berendezés kéményszerű kivezetésére, maximum a műtárggyal azonos méretben.
(10) Nem helyezhető el reklámhordozó és hirdető felület:
a) emlékmű, dombormű, képzőművészeti alkotás 3m-es környezetében;
b) iskola, művelődési intézmény közterületre nyíló részén;
c) ha a terület véderdő, vagy közpark zöldfelülete;
d) ha a kilátást gátolja, ill. a városképi, tájképi látványt rontja.
e) szakrális emléken, templomon, illetve egyéb hitéleti céllal hasznosított épületen
(11) Amennyiben az információ hordozó felületek, különös tekintettel a reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterületek használatával kapcsolatos szabályokat és követelményeket a Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról, rendjéről, illetve a közterületek bontásáról és helyreállításáról, valamint a különböző reklámhordozók elhelyezéséről szóló 11/1999. (IV.1.) önkormányzati rendelete tartalmazza. A közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
15. Információ hordozó felületek elhelyezésének eljárási szabályai
26. § (1) Mérettől és anyagától függetlenül minden cég- és címtábla, illetve reklámhordozó elhelyezése, műemléki jelentőségű, illetve a helyi védelem alatt álló területen illetve helyi védett épületen, építményen történő elhelyezése, településképi véleményezési eljáráshoz is kötött.
(2) Az országos közutak mentén, az önkormányzati közutak, kerékpárutak, vegyes, gyalogos- és kerékpárutak és közforgalomnak átadott utak mentén elhelyezkedő információ hordozó felületek elhelyezéséhez az (1) bekezdés szerinti eljáráson kívül közútkezelői hozzájárulás is szükséges.
27. § (1) A információ- és reklámhordozó felületek és környezetük jó karbantartásáról a információ- és reklámhordozó felületek tulajdonosai kötelesek folyamatosan gondoskodni.
(2) A közterületen lévő és közterületről látható elhanyagolt, tönkrement információ- hordozó felületek eltávolításáról településképi kötelezési eljárás keretén belül kell intézkedni.
(3) Az elhanyagolt, tönkrement információ- hordozó felületek, ha azok e rendelet szempontjából egyéb ingatlanon vannak, és azokat a településképi kötelezési eljárás ellenére sem hozzák rendbe, az egyéb ingatlan tulajdonosának kell eltávolítania.
(4) A rendelet hatályba lépését követően a közterületre a rendeletben foglaltaktól eltérően kihelyezett reklámhordozókat a reklámhordozó-tulajdonos településképi kötelezési eljárásban történő felszólítása után annak értesítése mellett, a reklámhordozó-tulajdonos költségére és felelősségére el kell távolítani.
(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott esetekhez kapcsolódóan településkép-védelmi bírság állapítható meg .
16. A településkép-védelmi tájékoztatás biztosítása
28. § (1) A rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad, a szakmai konzultáció lehetőségét biztosítja.
(2) A polgármester a településkép-védelmi tájékoztatásba a település önkormányzati főépítészét bevonhatja, ebben az esetben a tájékoztatás szakmai konzultáció, amely a hatályos településrendezési eszközökben található egyéb követelményekre is kiterjedhet.
(3) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősülő építési tevékenységek, valamint a rendeltetésmódosítások tekintetében az építtető, vagy annak meghatalmazottja az előkészítés vagy tervezés során, a beruházást megelőzően köteles konzultálni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott területegységek közül az ad) első ütemben épült kertvárosi karakter, af) kisvárosi karakter, főbb úthálózat és azt övező településkaraktert meghatározó sáv valamelyikén helyezkedik el.
17. A szakmai konzultáció eljárási szabályai és jogkövetkezménye
29. § (1) A szakmai konzultáció igényléséhez előzetesen írásos kérelmet kell benyújtani.
(2) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező alábbi személyes adatait:
aa) nevét
ab) lakóhelye címét,szervezet esetén székhelyét
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhelye címétől eltér
ad) személyi igazolvány számát, szervezet esetén adószámát
ae) telefonszámát, ha van
af) elektronikus levelezési (email) cím elérhetőségét, ha van
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok a pontos helymegjelölését
ba) helyrajzi számát
bb) címét, ha van,( település, településrész, közterület megnevezését és jellegét(út, utca, tér), házszámát)
c) a kérelemmel érintett ingatlanokon végzendő tervezett tevékenység rövid leírását
(3) A kérelem benyújtására a rendelet 6 mellékletében található 1.sz űrlapon van lehetőség A kérelemnek további kötelező melléklete nincs, az ingatlant és környezetét területet bemutató fotódokumentáció mellékelésére van lehetőség
(4) A kéremlem beérkezése után 8 napon belül a településkép-védelmi tájékoztatást biztosítani kell.
30. § (1) A szakmai konzultáción a kérelmező felvilágosítást kap az általa kérelmezett ingatlan, ingatlanok tekintetében az e rendeletben foglalt előírásokról és lehetőségekről
(2) A szakmai konzultációról, a tájékoztatás tartalmáról írásos emlékeztető készül, amelyet mindkét fél a tájékoztatás megtörténtét igazolóan aláír
(3) Az emlékeztető három példányban készül, amelyből egy a kérelmezőt illeti meg
(4) A (2) bekezdés szerinti emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során, amíg a települési önkormányzat e rendeletét bármely okból nem módosítja, vagy a kérelemmel érintett ingatlannak, ingatlanoknak a területileg illetékes földhivatalnál vezettett telekkönyvi állaptában módosulás nem történik.
18. A településképi bejelentéshez kötött tevékenységek
31. § (1) A rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) A polgármester az építészeti szakmai szempontok érvényesülése érdekében a bejelentési eljárásba a település önkormányzati főépítészét bevonhatja.
32. § (1) Településképi szempontból meghatározó területeken belül a 8. § (1) bekezdésében meghatározott esetek közül az ad) első ütemben épült kertvárosi karakter, af) kisvárosi karakter, ag) ipari karakter, ah) tervezett ipari karakter, ai) főbb úthálózat és azt övező településkaraktert meghatározó sáv, aj) karakter nélküli vegyes területek, ak) karakter nélküli szolgáltató területek, al) karakter nélküli felhagyott területek esetében településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) a nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
b) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel és egyéb ilyennek minősíthető építmények építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
c) közterületről látható nem emberi tertózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot vagy a 4,5 m gerincmagasságot;
d) megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legalább 5 napig, de legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, kiállítási, vagy elsősegélynyújtást biztosító, valamint előadás, sportrendezvény tartására stb. szolgáló építmény építése;
e) közterületről látható növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek alapterülete és legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja: beépítésre nem szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet vagy a 4,5 m-t a beépítésre szánt területen a nettó 25,0 m2 alapterületet vagy a 4,5 m-t;
f) a közterületről látható 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;
g) utasváró fülke építése, építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, közterületről látható területen történő elhelyezése esetén;
h) temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot.
(2) A város teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása esetén, ha:
a) az új rendeltetés miatt a parkoló-igény növekszik
b) lakás rendeltetés más rendeltetésre változik, vagy lakás rendeltetés alakul ki
c) meglévő rendeltetés ipari, kereskedelmi, gazdasági, vendéglátó, egészségügyi rendeltetésre változik
d) információ-és reklámhordozó berendezést kívánnak elhelyezni.
(3) Szentgotthárd város teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha közforgalom előtt megnyitott parkoló létesül
19. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás kezdeményezéséhez írásos kérelmet kell benyújtani.
(2) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező alábbi adatait:
aa) nevét
ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér
ad) személyi igazolvány számát, szervezet esetén adószámát
ae) telefonszámát, ha van
af) elektronikus levelezési (email) cím elérhetőségét, ha van
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok a pontos helymegjelölését
ba) helyrajzi számát
bb) címét, ha van,( település, településrész, közterület megnevezését és jellegét(út, utca, tér), házszámát)
(3) a kérelem benyújtására a rendelet 6 mellékletében található 2.sz űrlapon van lehetőség
(4) a kérelemhez mellékelni kell
a) a 31. §, 32. § szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
ac) (szükség szerint) alaprajzot,
ad) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
ae) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,
b) a 32. § szerinti rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bc) (szükség szerint) alaprajzot, valamint
bd) (szükség szerint) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,
c) a 26. § szerinti információ hordozó felületek elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
ca) műszaki leírást,
cb) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett –helyszínrajzot,
cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cd) az építmény érintett részletét, 1 m2-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
ce) látványtervet vagy fotómontázst.
d) a 33. § szerinti közforgalom előtt megnyitott parkoló esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített a 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendeletaz országos településrendezési és építési követelményekről 42. § ban előírtakat igazoló
da) műszaki leírást, mely ismerteti a tervezett parkolófelület műszaki megoldásait a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat, különös tekintettel a csapadékvíz kezelés módjára és technológiai megoldására,
db) helyszínrajzot az ingatlanon, ingatlanokon lévő épületek, építmények, közművek és műtárgyaik, a meglévő és tervezett fás szárú növényzet, illetve a szomszédos ingatlanokon lévő - ideértve a csatlakozó közterületeket is - épületek, építmények, közművek és műtárgyaik, és a terepviszonyok feltüntetésével
dc) (szükség szerint) alaprajzot,
dd) a parkolófelületnek a csatlakoztatni kívánt közterületekre is kiterjedő forgalomtechnikai tervét
34. § (1) A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, információ hordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés
aa) megfelel a 33. §-ban meghatározott követelményeknek, és
ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel e rendelet szerinti településképi követelményeknek, a tervezett információ hordozó felület elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek,
b) megtiltja az építési tevékenységet, iformáció hordozó felület elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
ba) nem felel meg a 34. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, információ hordozó felület elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(2) A 34. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (1) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
35. § A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését.és a bejelentett tevékenység folytatását. Amennyiben abejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy ha a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta illetve ha azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) a 41. § szerint jár el, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
20. A településképi véleményezéshez kötött tevékenységek
36. § (1) A rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le.
(2) A polgármester az építészeti szakmai szempontok érvényesülése érdekében a véleményezési eljárásba a település önkormányzati főépítészét bevonhatja.
37. § (1) E rendelet értelmezésében településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletszerint építési engedély köteles esetekben, amennyiben
a) az helyi védett vagy helyi építészeti értéket képviselő épület,
b) településképi szempontból meghatározó területeken belül a 8. § (1)bekezdésében meghatározott esetek közül a aa) szabályosan utcásodott falusias karakter, ab) házcsoportos falusias karakter, ac) szórványtelepülésből alakult falusias karakter, ad) első ütemben épült kertvárosi karakter, af) kisvárosi karakter, ag) ipari karakter, ah) tervezett ipari karakter, ai) főbb úthálózat és azt övező településkaraktert meghatározó sáv, aj) karakter nélküli vegyes területek, ak) karakter nélküli szolgáltató területek, al) karakter nélküli felhagyott területek valamelyikén helyezkedik el.
21. A településképi véleményezési eljárás lefolytása
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás kezdeményezéséhez írásos kérelmet kell benyújtani, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR)feltölteni, melyhez a polgármesternek, vagy az eljárásba bevon önkormányzati főépítésznek hozzáférést kell biztosítani.
(2) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező alábbi adatait:
aa) nevét
ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér
ad) személyi igazolvány számát, szervezet esetén adószámát
ae) telefonszámát, ha van
af) elektronikus levelezési (email) cím elérhetőségét, ha van
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok a pontos helymegjelölését
ba) helyrajzi számát
bb) címét, ha van,( település, településrész, közterület megnevezését és jellegét(út, utca, tér), házszámát).
(3) A kérelem benyújtására az ÉTDR felületen van lehetőség.
(4) a kérelemhez mellékelni kell a 37. § szerinti építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) (szükség szerint) alaprajzot,
d) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
e) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,
f) épület egészének, vagy egyes részeinek színének megváltoztatása esetén színezési tervet
39. § (1) A polgármester a kérelem beérkezését követően
a) településképi véleményt ad, vagy
b) haladéktalanul bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját
(2) A véleményezési eljárás során álláspontjuk kialakításához a véleményezésben részt vevők vizsgálják
a) a településképi követelményeknek való megfelelést, területi védelem alatt álló ingatlan esetében a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmét településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
40. § (1) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(2) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a 38. §-ban meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(3) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (21) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(4) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
22. A településképi kötelezés
41. § (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az Általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
42. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa, az információ hordozó felület elhelyezője a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlan tulajdonosának, illetve az információ hordozó felület elhelyezőjének figyelmét a jogszabálysértésre,
(2) önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére,
a) elmulasztott településképi bejelentési eljárás megkezdésére legfeljebb 15 naptári napban megállapítva
b) a rendelet szabályai szerint nem megfelelő, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghatározott feltételeknek nem megfelelő információ hordozó felületek esetén, azok eltávolítására, helyreállítására, felújítására, rendeletnek megfelelő átalakítására vonatkozóan legfeljebb 30 naptári napban megállapítva,
c) a rendelet szabályai szerint nem megfelelő, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghatározott feltételeknek nem megfelelő épületek, építmények esetén, a rendelettel ellentéstes állapot megszüntetésére vonatkozóan legfeljebb 180 naptári napban meghatározva
23. A településkép-védelmi bírság
43. § (1) A polgérmester a településképi követelmények 41. §, 42. § szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A bírság kiszabásánál figyelembe veendő mérlegelési szempontok:
a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,
b) a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül a település polgármesteréhez benyújtott, a települési önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 15 nappal később tartandó – képviselő-testületi ülésén dönt.
44. § (1) A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.
(2) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(3) A településkép-védelmi bírságból befolyó összeget az önkormányzat csak településkép-védelmi támogatás céljára fordíthatja.
(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
24. A településkép-védelmi támogatás
45. § (1) A település önkormányzata e rendelet 2. mellékletében felsorolt, helyi védelemmel érintett területek, épületek, épületegyüttesek,építmények, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a településkép-védelmi támogatás (a továbbiakban: Támogatás) odaítélésével segítheti.
(2) A „Támogatás”-ra fordítható keretösszeg előirányzata az Önkormányzat éves költségvetésében szerepel.
46. § (1) A „Támogatás”-t pályázat útján lehet igénybe venni.
(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a település Képviselő-testülete írhatja ki.
(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a tervezett beruházás kapcsán lezajlott településképi bejelentési eljárás dokumentációjának másolatát, és az eljárás során kapott véleményt
b) az építési engedélyhez kötött munka esetén: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős engedélyezési határozatot;
c) a tervezett beruházás megvalósításához készült tételes árazott költségvetést, vagy tételes kivitelezői árajánlatot
d) a tervezett beruházásban megpályázott munka elkészülésének tervezett kezdési és befejezési idejét;
e) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét;
f) előzetes kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(5) Az elbírálásra a jegyző előterjesztést tesz. A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el. Az elbírálásban az önkormányzat főépítésze is részt vehet.
47. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön nyerhető el; a nyertes páléyázőkkal szerződést kell köni . A kölcsön maximális futamideje 36 hónap.
(2) A 48. §.(5)-ben megjelölt bizottság határozza meg, hogy az egyes pályázók a vissza nem térítendő támogatást, a kamatmentes kölcsönt, vagy a két támogatási formát milyen arányban kapják. A képviselő-testület által e támogatásra jóváhagyott éves keretösszeg legalább 33 %-át kamatmentes kölcsönként kell felhasználni.
(3) A támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a törlesztés határidejét, feltételeit.
Vegyes és záró rendelkezések
25. Hatálybalépés
48. § Ez a rendelet az elfogadásától számított 15. napon lép hatályba.
26. Átmeneti rendelkezések
49. § E rendelet alkalmazásait az elfogadáskor folyamatban lévő, és a hatályba lépésig le nem zárult ügyekben is alkalmazni kell.
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
50. § Hatályát veszti a közterületek használatáról, rendjéről, illetve a közterületek bontásáról és helyreállításáról, valamint a különböző reklámhordozók elhelyezéséről szóló 11/1999. (IV.1.) önkormányzati rendelet 19-22. §-a és a 3.-5. melléklete; a Szentgotthárd városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló 23/2000. (VI.29) önkormányzati rendelet, valamint a szentgotthárdi településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 40/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelet.
2. melléklet
1. Kolostorpark területe és építményei 1,15,17,23,24
2. Nepomuki Szt. János szobor és védőépítménye 1380/2 Hunyadi út
3. A volt „Stájer-ház”, kaszagyári munkások lakóépülete, 1584 Hunyadi u. 6.,
ma helytörténetimúzeum
4. A Vörösmarty Gimnázium 1895-ben épület épülete 1376/2 Széll Kálmán tér 2-4
5. Harangláb Máriaújfalu 2823 Máriaújfalui út 123 előtt
6. Mária-szobor 1066 Kossuth L. u. 43 előtt
7. Mária-szobor 705 Rózsa F. u. 31 előtt
8. A régi temetőben álló 1740-ben épület temetőkápolna 0181 Hunyadi út vége
9. A volt Wirt-ház 823 Zsidai u. 124
10. A volt farkasfai iskolaépület 3191 Farkasfai u. 7.
11. Városi művelődési Központ 38 Kossuth L. u. 7.
12. Zeneiskola - volt Városháza 1320 Deák F. u. 1.
13. Volt Takarékpénztár többlakásos lakóépület 1343 Deák F. u. 4.
14. Többlakásos lakóépület, volt Járásbíróság 1331 Deák F. u. 16.
15. Rendőrség 1054 Kossuth L. u. 6.
16. Könyvtár 1373 Széll K. tér 6.
17. Lakóépület 1370 Széll K. tér 8.
18. Lakóépület 1368 Széll K. tér 10.
19. Mentőállomás 1042 Kossuth L. u. 12.
20. A volt Dampf Henrik ház 1279 József A. u. 20.
21. Lakóépület 1294 József A. u. 2.
22. Lakóépület 1293 József A. u. 4.
23. Lakóépület 1292 József A. u. 6.
24. Lakóépület 1291 József A. u. 8.
25. Lakóépület 1289 József A. u. 10.
26. Lakóépület 1285 József A. u. 12/a.
27. Lakóépület 12860 József A. u. 12/b.
28. Lakóépület 1357 József A. u. 5.
29. Gondozási Központ 1093 Arany J. u. 1.
30. Kollégium 1404 Hunyadi u. 27.
31. Lakóépület 28 Széll K. tér 27.
32. Lakóépület 29 Széll K. tér 29.
33. Lakóépület 30 Széll K. Tér 31.
34.5 Hianz-tájház 2222/2 Móra F. u. 3.
35.6
3. melléklet
1. Széll K. tér 12. hrsz: 1366 (posta)
2. Széll K. tér 14. hrsz: 1363
3. Széll K. tér 16. hrsz: 1359/3 (gyógyszertár)
4. Széll K. tér 18. hrsz: 1359/2 (társasház)
5. Széll K. tér 20. hrsz: 1321 (társasház)
6. Széll K. tér 19. hrsz: 31 (társasház)
7. Széll K. tér 21. hrsz: 32 (volt Luna)
8. Széll K. tér 23. hrsz: 33 (volt Korona étterem)
9. Kossuth u. 2. hrsz: 1056/1
10. Kossuth u. 4. hrsz: 1056/2
11. Kossuth u. 8. hrsz: 1047 (Ficzko üzletház)
12. Kossuth u. 10. hrsz: 1043 (lakóépület)
13. Kossuth u. 20. hrsz: 1033 (üzletház)
14. Kossuth u. 24-26. hrsz: 1031 (társasház)
15. Kossuth u. 5. hrsz: 37 (társasház)
16. Kossuth u. 9. hrsz: 39 (társasház)
17. Kossuth u. 11. hrsz: 40
18. Kossuth u. 13. hrsz: 41
19. Kossuth u. 15. hrsz: 42 (társasház)
20. Kossuth u. 17. hrsz: 43 (társasház)
21. Kossuth u. 19. hrsz: 44 (lakóépület)
22. Kossuth u. 21. hrsz: 45(Reinelték lakóépület)
23. Kossuth 23-25. hrsz: 46/5 (társasház)
24. Kossuth u. 27-29. hrsz: 46/2 (társasház)
25. Kossuth u. 39. hrsz: 84 (Szlovén Konzulátus)
26. Árpád u. 2. hrsz.: 1070/14 (társasház)
27. Árpád u. 4. hrsz.: 1071/1 (társasház)
28. Árpád u. 3. hrsz.: 1057/1 (társasház)
29. Árpád u. 5-7. hrsz.: 1057/4 (társasház)
30. Árpád u. 9. hrsz.: 1062/1 (társasház)
31. Árpád u. 11. hrsz.: 955/6 (társasház)
32. Árpád u. 13. hrsz.: 955/3 (társasház)
33. Árpád u. 15. hrsz.: 955/4 (társasház)
34. Árpád u. 17. hrsz.: 955/5 (társasház)
35. Szabadság tér hrsz.: 1124 (lakóépület)
36. Szabadság tér hrsz.: 1126 (lakóépület)
37. Szabadság tér hrsz.: 1117 (lakóépület)
38. Vörösmarty u. 1. hrsz: 1148 (lakóépület)
39. Vörösmarty u. 2. hrsz: 1119 (lakóépület)
40. Mártírok u. 2. hrsz: 1298/1 (társasház)
41. Mártírok u. 4. hrsz: 1301 (társasház)
42. Mártírok u. 6. hrsz: 1304 (társasház)
43. Mártírok u. 1. hrsz: 1069/3 (társasház)
44. Mártírok u. 3. hrsz: 1069/6
45. Mártírok u.5. hrsz: 1073 (szolgáltató ház)
46. Mártírok u.5/a. hrsz: 1074/1
47. Mártírok u. 7. hrsz: 1075 (társasház)
48. Mártírok u. 9. hrsz: 1076 (társasház)
49. Mártírok u. 11. hrsz: 1077(társasház)
50. Mártírok u. 13. hrsz: 1078(társasház)
51. Mártírok u. 15. hrsz: 1079(társasház)
52. Mártírok u. 17. hrsz: 1080(társasház)
53. Széchenyi u. 2. hrsz: 1319
54. Széchenyi u. 4. hrsz: 1318
55. Széchenyi u. 1-3. hrsz: 1296/5 (társasház)
56. Deák u. 2. hrsz:1359/1 (társasház)
57. Deák u. 6. hrsz:1342 (társasház)
58. Deák u. 8. hrsz:1340/2 (volt hotel)
59. Deák u. 12. hrsz:1334
60. Deák u. 3. hrsz:1317
61. Deák u. 9. hrsz:1311 (Borhotel)
62. Deák u. 13. hrsz: 1310/1 (társasház)
63. Deák u. 15. hrsz: 1296/5 (társasház)
64. Deák u.17. hrsz:1306/2 (társasház)
65. József A. u. 14. hrsz: 1283 (evangelikus templom, lakás és volt iskola épület)
66. József A. u. 22. hrsz: 1277 (lakóépület)
67. József A. u. 5. hrsz: 1357 (társasház)
68. József A. u. hrsz: 1305 (Zöldfa vendéglő)
69. Hunyadi u. 10/A. hrsz: 1580/1. (árkádos butiksor)
70. Hunyadi u. 22. hrsz: 1455. (társasház)
71. Hunyadi u. 1. hrsz: 1383 (mozi)
72. Hunyadi u. 3-5. hrsz: 1386 (társasház)
73. Hunyadi u. 7. hrsz: 1574 (társasház)
74. Hunyadi u. hrsz: 1400/16 (társasház)
75. Hunyadi u. hrsz: 1408/3 (társasház)
76. Pável Á. ltp. hrsz:1400/5 (társasház)
77. Pável Á. ltp. hrsz:1400/6 (társasház)
78. Pável Á. ltp. hrsz:1400/7 (társasház)
79. Pável Á. ltp. hrsz:1400/8 (társasház)
80. Pável Á. ltp. hrsz:1399 (Turista vendéglő)
81. Baross G. u. hrsz: 1443 (lakóépület)
82. Ady utca hrsz: 1479 (Szlovén Információs Központ –Hotel Lipa)
83. Füzesi u. hrsz: 14/1 (volt Narancsos-ház)
84. Füzesi u. hrsz: 12/3 (Termálfürdő)
85. Füzesi u. hrsz: 12/2 (Gotthard Hotel)
86. hrsz: 090/45. (Brenner kápolna) Zsida városrész
87. hrsz: 754 (harangláb) Zsida városrész
88. Duxler u. 1. hrsz: 328 (lakóépület) Kethely városrész
90. hrsz: 3178/2. (lakóépület) Farkasfa városrész
91. hrsz: 2771 (lakóépület) Máriaújfalu városrész
92. hrsz: 2828 (lakóépület) Máriaújfalu városrész
93. hrsz: 2607 (Kápolna) Máriaújfalu városrész
94. hrsz: 2608 (lakóépület) Máriaújfalu városrész
95. hrsz: 2521 (lakóépület) Jakabháza városrész
96. Alkotmány út hrsz: 2224 (volt iskola) Rábafüzes
97. Alkotmány út hrsz: 2241 (lakóépület) Rábafüzes
98. Móra F. u. hrsz: 2222/2 (lakóépület keleti épületrész)
4. melléklet
5. melléklet
2. számú körzet:
Termálfürdőhöz vezető útszakaszok és környezetük (hrsz.04/9, 04/10, 04/11, 04/12, 7/2, 7/3, 7/4, 7/5, 7/6, 7/8, 7/9, 12/1, 12/2, 12/3, 16, 17.), István király utca (02 és a 63 hrsz.)
3. számú. Körzet:
A város többi beépítésre szánt területe
6. melléklet
7. melléklet
|
Tudományos név |
Magyar név |
|
Acer campestre |
mezei juhar |
|
Acer platanoides |
korai juhar |
|
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar |
|
Acer tataricum |
tatár juhar |
|
Betula pendula |
közönséges nyír |
|
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
|
Fraxinus angustifolia subsp. pannonica |
magyar kőris |
|
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
|
Fraxinus ornus |
virágos kőris |
|
Malus sylvestris |
vadalma |
|
Populus nigra |
fekete nyár |
|
Populus termula |
rezgő nyár |
|
Prunus avium |
madárcseresznye |
|
Prunus padus |
zselnicemeggy |
|
Pyrus pyraster |
vadkörte |
|
Quercus cerris |
csertölgy |
|
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
|
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
|
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
|
Salix alba |
fehér fűz |
|
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
|
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
|
Sorbus domestica |
házi berkenye |
|
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye |
|
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
|
Tilia platyphyllos |
nagylevelű hárs |
|
Ulmus glabra |
hegyi szil |
|
Ulmus laevis |
vénicszil |
|
Ulmus minor |
mezei szil |
|
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
|
Tudományos név |
Magyar név |
|
Berberis vulgaris |
közönséges borbolya |
|
Cerasus fruticosa |
csepleszmeggy |
|
Cornus mas |
húsos som |
|
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
|
Coryllus avellana |
közönséges mogyoró |
|
Cotinus coggygria |
cserszömörce |
|
Cotoneaster niger |
fekete madárbirs |
|
Crataegus laevigata |
kétbibés galagonya |
|
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
|
Euonymus europeus |
csíkos kecskerágó |
|
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
|
Hedera helix |
közönséges borostyán |
|
Ligustrum vulgare |
közönséges fagyal |
|
Lonicera xy |
ükörke lonc |
|
Prunus spinosa |
kökény |
|
Prunus tenella |
törpemandula |
|
Rosa canina |
gyepűrózsa |
|
Rosa pimpinellifolia |
jajrózsa |
|
Rubus caesius |
hamvas szeder |
|
Salix cinerea |
rekettyefűz |
|
Spiraea media |
szirti gyöngyvessző |
|
Viburnum lantana |
ostorménfa |
|
Viburnum opulus |
kányabangita |
|
Vinca minor |
kis télizöld meténg |
|
Tudományos név |
Magyar név |
|
Acer ginnala |
tűzvörös juhar |
|
Aesculus carnea |
vadgesztenye |
|
Aesculus hippocastanum |
vadgesztenye |
|
Catalpa bignonioides |
szivarfa |
|
Colutea arborescens |
sárga borsófa |
|
Corylus colurna |
törökmogyoró |
|
Ginkgo biloba |
páfrányfenyő |
|
Laburnum anagyroides |
közönséges aranyeső |
|
Liriodendron tulipifera |
tulipánfa |
|
Malus baccata |
díszalma |
|
Platanus × acerifolia |
közönséges platán |
|
Prunus × cistena |
vérszilva |
|
Salix caprea |
kecskefűz |
|
Sophora japonica |
japánakác |
|
Sorbus rotundifolia |
kereklevelű berkenye |
|
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
|
Tilia tomentosa |
ezüsthárs |
|
Prunus fruticosa |
csepleszmeggy |
|
Prunus serrulata |
díszcseresznye |
8. melléklet
3. függelék a 8. melléklethez
|
magyar név |
tudományos név |
csoport |
jegyzékre kerülés éve |
hazai előfordulás |
|
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
vízi növény |
2017 |
nem fordul elő |
|
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori |
|
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
vízi növény |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
vízi növény |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
vízi növény |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, közepesen gyakori |
|
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
|
chilei óriáslapu (chilei óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
zárt tartásban előfordul |
|
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
|
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
természetes környezetben megtelepedett, ritka |
|
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
természetes környezetben megtelepedett, gyakori |
|
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
zárt tartásban előfordul |
|
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
nem fordul elő |
|
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
|
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
szárazföldi lágyszárú |
2017 |
zárt tartásban előfordul |
|
ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum) |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
|
japán folytóbab (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata) |
szárazföldi lágyszárú |
2016 |
nem fordul elő |
|
tengerparti seprűcserje (borfa) |
Baccharis halimifolia |
szárazföldi cserje |
2016 |
zárt tartásban előfordul |
Hatályon kivül helyezte a a 19/2018.(IX.20.) önk.rend. 17.§.-a 2018.szeptember 21.-től.
Hatályon kivül helyezte a a 19/2018.(IX.20.) önk.rend. 17.§.-a 2018.szeptember 21.-től.
Hatályon kivül helyezte a a 19/2018.(IX.20.) önk.rend. 17.§.-a 2018.szeptember 21.-től.
Hatályon kivül helyezte a a 19/2018.(IX.20.) önk.rend. 17.§.-a 2018.szeptember 21.-től.
A 2. melléklet 34. pontját a Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. melléklet 35. pontját a Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. A 2. melléklet 35. pontját a Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.