1. § (1) E rendelet célja Bátonyterenye Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti örökségének és természeti, zöldfelületi környezetének védelme

(2) A helyi védelem célja Bátonyterenye Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Bátonyterenye Város egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendeletet a településkép-érvényesítési eszközök alkalmazása során az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Ér.) is együtt kell alkalmazni.

2. § E rendelet hatálya Bátonyterenye Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

2/A. §¹ A településkép védelméről szóló törvényben meghatározott önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásáról a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – önkormányzati hatósági hatáskörben eljárva – a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság dönt.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Bátonyterenye Város helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a főépítész előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A főépítész a helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az előterjesztéshez értékvizsgálatot mellékel.

6. § (1) A helyi védett értékekről Bátonyterenye Város Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot, a védelem típusát, a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma), a védelem rövid indokolását, a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát, a lehatárolást bemutató térképmásolatot, a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét, a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

7. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölhető meg, az alábbi szöveggel: „Bátonyterenye Város Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték (épület, fasor, stb.). Évszám.”

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

(4) A védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információkat az Önkormányzat a környezethez igazodó táblával is megjelölheti.

9. § A helyi területi védelem Bátonyterenye Város 1.a mellékletben meghatározott területeire irányul.

10. § (1) Az 1.a. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló (a továbbiakban: területi védelem) elemek tekintetében területi építészeti követelmény nem kerül meghatározásra.

(2) A helyi területi védelemmel érintett telken reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.

11. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Bátonyterenye Város jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

12. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

(3) Az egyedi védelemmel érintett elemen építési, illetve egyéb tevékenység során településkép érvényesítési eszközt kell alkalmazni a VI. fejezetben foglalt szabályok szerint.

13. § (1) Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során - a 12. § - ban foglaltakkal összhangban - a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók, illetve tevékenységek végezhetők, az alábbi követelményekkel összhangban

(2) Az egyedi védett épületen, építményen, illetve védett épületrészt, elemet tartalmazó létesítményen, ezekkel érintett telken és a telekhatártól számított 25 méteren belül reklám, reklámhordozó nem helyezhető el, kivéve a közművelődési célú hirdetőoszlopot. A telekhatártól számított 25 méter távolságon kívül reklám, reklámhordozó abban az esetben helyezhető el, ha ez a védelem alatt álló érték méltó településképi megjelenését nem befolyásolja.

(3) Az egyedi védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Az egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán, építményen önálló hirdető-berendezés nem helyezhető el, de az épületben működő funkcióról a homlokzati felület legfeljebb 15 %-án elhelyezett cégéren illetve hirdetőtáblán adható tájékoztatás.

(5) Az egyedi védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el takartan, közterületről nem látható módon.

14. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.

15. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Jelen rendelet az alábbi TSZM területeket határozza meg a 2. melléklettel összhangban:

16. § (1) A „Fejlesztési” TSZM területen a településképi követelményeket a területre vonatkozó fejlesztési területi funkciónak megfelelő helyi építési szabályzat kidolgozásával párhuzamosan kell kidolgozni az (2) bekezdésben meghatározott követelmények figyelembevételével.

(2) A „Fejlesztési” TSZM területen, vagy annak részterületén területi építészeti követelmény, hogy a településképi követelményeket az arculati kézikönyvben megállapított beépítési terv és – amennyiben az önkormányzat képviselő-testülete arról dönt – közterületalakítási terv alapján kell meghatározni.

17. § (1) A TSZM területekre vonatkozó általános településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Előre gyártott, vagy részben előre gyártott jellemzően fém anyagból készült doboz szerkezetű építményben huzamos emberi tartózkodást szolgáló lakó és üdülő rendeltetés, a TSZM területeken nem telepíthető.

(3) A Gazdasági TSZM területek kivételével új homlokzat létesítése és meglévő homlokzat átalakítása, felújítása, színezése során

(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(5) A magastetős – illetve részben magastetős - épületek tetőhéjalásánál hagyományos cserép, matt cserepeslemez, betoncserép, bitumenes zsindely, korcolt fémlemezfedés (horganyzott natúr, szürke, zöld, barna színekkel) és zöldtető alkalmazható.

(6) A TSZM területeken az alacsonyabb hajlásszögű tető tömegét matt (nem fényes) – szürke vagy téglaszínű – bádoglemezzel, vagy passzív zöldtetővel fedetten kell kialakítani, úgy hogy a peremszerkezeteknek vízszintesnek kell lenniük.

(7) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, és harsány, rikító szín, továbbá egyszerre több színű tetőfedés.

(8) Homlokzati nyílászáró szín és anyaghasználatának kiegészítő harmonikus módon illeszkednie kell a homlokzat szín és anyaghasználatához. Homlokzati nyílászárón redőny a nyílászáróval megegyező színben építhető be.

(9) Tömbházakon az ismétlődő homlokzati elemek (erkély, ablak, redőny) összhangját biztosítani kell.

(10) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

18. § (1) Az általános lakó TSZM területen lakóépület 30-45 ° hajlásszögű magastetős kialakítású lehet,valamint, ettől eltérő hajlásszöggel manzard tető is kialakítható.. A tető héjalása a 17. § (5) bekezdés szerinti lehet ereszcsendesítővel együtt az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatában.

(2) Az általános lakó TSZM területen tornác fa vagy tégla építőanyagból, vakolt homlokzattal építhető.

19. § A tömbházas lakó TSZM területen a lakóépületek jellemzően lapostetős kialakításúak lehetnek, de enyhelejtésű és magastetős átépítés is lehetséges, utóbbi tetőtér beépítéssel is.

20. § (1) A Gazdasági TSZM területen az épület homlokzatán, tetőhéjalásában fémlemez és műanyag burkolat is alkalmazható.

(2) A Gazdasági TSZM területen, amennyiben az épület legnagyobb homlokzati szélessége nem éri el a 8 métert, illetve a párkánymagasság legfeljebb 7,5 m, az épület 30-45 ° magastetős kialakítású lehet. A tető héjalásában cserép, betoncserép, vagy korcolt bádoglemez is alkalmazható.

(3) A Gazdasági TSZM területen, amennyiben 8m fesztávolság felett, illetve 7,5 m ereszmagasság fölött, lapostetős és enyhelejtésű tetőkialakítás megengedett, lemezfedés és zöldtető alkalmazható.

21. § A Külterület TSZM területen

22. § (1) Kerítés telepítése során elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez, másodlagosan az építmény homlokzatához kell illeszkedni. Tömör kerítés esetében, - amennyiben a szomszédos kerítések nem tömör kerítések, - a kerítés anyaga és megjelenése (színe, vakolata, burkolata) tekintetében elsődlegesen az épület homlokzatához másodlagosan a szomszédos kerítésekhez kell illeszkedni.

(2) A 16 méternél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított legalább 6-6 méteren belül a kerítést és a növényzetet átlátást biztosító módon kell kialakítani (belátási háromszög).

(3) A telek határvonalain létesíthető kerítés Általános lakó TSZM területen áttört, más területen áttört, illetve tömör lehet.

(4) Áttört kerítés legfeljebb 80 cm magas tömör lábazattal létesülhet.

(5) A (3)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni a temető kerítésére és kerítéssel egybeépített urnafalára.

(6) A Tömbházas lakó TSZM területeken kerítés nem építhető, az egyes telekrészeket legfeljebb sövénnyel lehet elválasztani.

(7) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyaglemez anyagú, illetve a környezettel nem harmonizáló, a környezettől idegen színű vagy mintázatú kerítés nem létesíthető.

(8) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(9) A kerítés színezése során

23. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. Természeti tájban nyomvonalas létesítményeket, műtárgyakat és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a tájba illeszkedő módon kell kialakítani.

(2) A villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

(3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól maximum 15^o-os kiemeléssel telepíthető, nem épületre való telepítés lehetséges és javasolt, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

(5) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei a tájba illeszkedő módon helyezhetők el a Külterületek TSZM területen.

(6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(7) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Műemléki megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(8) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

(9) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(10) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a külterület TSZM területek, helyi területi védelemmel érintett terület tekintetében külön anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

24. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

25. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető. Fasor nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságát a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, a tőtávolság 10 méternél nem lehet nagyobb, kivéve ha műszaki ok a nagyobb távolságot indokolttá teszi. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek a 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthetők, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(3) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, javasoltan a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

(4) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.

(5) Az enyhe lejtésű árkok talajtakaró növényekkel ültetendők be.

26. § (1) Hirdetés elsődlegesen hirdető-berendezésen helyezhető el. Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.

(2) Mozgó felületet tartalmazó és mobil önálló hirdető-berendezés nem létesíthető, nem telepíthető.

(3) Épület falán, tetőfelépítményén, kerítésén, kerítés kapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten hirdető-berendezést elhelyezni, áthelyezni, átalakítani, illetve bővíteni csak az épület és az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulásával lehet.

(4) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(5) Közterületről két- vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak valamennyi – közterületről látható – oldalát hirdető-felületként kialakítva létesíthető.

(6) Hirdető-berendezésen nem alkalmazható

(7) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(8) Homlokzaton tájékoztató eszköz csak a homlokzati felület 15 %-án helyezhető el.

27. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett építmény, valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.

28. § A városképben zavaróan megjelenő, valamint zártsorú beépítés esetén ideiglenesen takaratlanul hagyott tűzfalakon vakhomlokzatot ábrázoló – reklámot nem tartalmazó – falfestmény létesíthető.

29. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(14) A vasútállomás és buszvégállomás területén reklám, reklámhordozó az épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai városképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.

30. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

(4) A közterületen elhelyezett utcabútorok a teljes településen egységes kialakítással valósíthatók meg. Az újonnan kihelyezett utcabútornak a fennálló utcabútorok kialakításához kell illeszkednie méretben és anyaghasználatban egyaránt, vagy amennyiben a településképi arculati kézikönyv a településre új utcabútor koncepciót határoz meg, úgy utcabútor a kézikönyvben meghatározott ajánlásokkal összhangban valósítható meg.

31. § (1) Bátonyterenye Város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építmény építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

32. § (1)² Az önkormányzat a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről és a településrendezési eszközökben foglalt jogszabályi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció – a Bátonyterenyei Önkormányzat SZMSZ-ében foglaltak szerint - a polgármesterrel, a települési főépítésszel, vagy a kijelölt munkatárssal szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy ezek kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha a tervezett építési vagy egyéb tevékenység az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentési körbe tartozik, vagy az építmény bruttó alapterülete a 300 m²-t meghaladja, illetve, ha a tervezett építési tevékenység a településképi rendeletben foglalt követelményekkel való összhangja részében vagy egészében nem egyértelmű.

33. § A jelen rendelet előírásai szerint Bátonyterenye közigazgatási területén végzett - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött - építési tevékenységekkel kapcsolatosan településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

34. §⁴ A tárgykört szabályozó Korm. rendelet szerint településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységen túl építési tevékenység folytatását az önkormányzat bejelentési eljárás lefolytatásához nem köti.

35. §⁵ (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve a bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére (együttesen: kérelmező) indul.

(2) A kérelmet Bátonyterenye Város Önkormányzata Polgármesteréhez címezve, a vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott formában és tartalommal a bejelentéshez kötött tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani.

(3) A településképi bejelentési eljárásban hozott döntés ellen Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

37. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 70 %-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazhatja.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően Bátonyterenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete írhatja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő, a beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönthet.

38. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázóval a polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(4) A jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.

39. § Ez a rendelet 2018. április 27-én lép hatályba.

40. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.