Pogány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018. (VII.9.) önkormányzati rendelete
Pogány Község településképi védelméről
Hatályos: 2024. 02. 24Pogány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018. (VII.9.) önkormányzati rendelete
Pogány Község településképi védelméről
Pogány Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 9/2017. (X.10.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1.1 Cégér: a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. pontja szerinti épülettartozék
2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.
3. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
4. Építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely kialakult utcasoron a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, új utcasoron a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
5. Épületszélesség: négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret, épületszárnyak esetén (L, T alak) az egyes külön tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete.
6. Eredeti állapot: az építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékleltár védendő értékként határozott meg.
7. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.
8. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).
9. Főépület: az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási módhoz tartozó funkciók befogadói az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet10. -30/B. §-ai szerint.
10. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
11. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli drótfonatos kerítés, amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.
12. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.
13.2 Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet) 1. § 4. pontjában meghatározott, és a 25. § (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések
14. Kerítés speciális típusai:
a) áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t,
b) tömör: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át meghaladja.
c) ipari: előregyártott elemekből épített tömör, beton vagy fém anyagú kerítés.
15.3 Kioszk: Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény.
16. Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontjában meghatározott építmény.
17.4 Közművelődési célú hirdetőoszlop: a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.
18. Közterületkezelő: Pogány Község Önkormányzata.
19.5 Köztulajdonban álló ingatlan: Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan.
20. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.
21.6 Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018 (IV.9.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése által meghatározott terület.
22. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.
23. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz.
24. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény településszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.
25. Településképi szempontból meghatározó terület: a 3. mellékletben találhatót térképi lehatárolás által jelölt terület.
26. Településképi szempontból meghatározó épület: Minden olyan épület, amely 1945 előtt épült.
27.7 Utasváró: Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.
28. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai
2. § A helyi védelem feladata
a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,
b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.
3. §8 A helyi védelem a Korm. rendelet 33. §-ában meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.
(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak-mai előkészítéséről a települési főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata
a) a kezdeményezés előzetes értékelése,
b) az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,
c) a Képviselőtestület 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.
(2) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a védendő érték megnevezése,
b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,
d) a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
(3) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a kezdeményezőt,
b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát, haszonélvezőjét,
c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,
d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.
(4) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a településfejlesztési és településrendezési valamint a településképi dokumentumok partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 9/2017. (VII.12.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (3) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.
(5) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
6. § (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védett érték megsemmisült vagy
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.
7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.
(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait,
d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,
e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
f) a védett érték leírását,
g) fotódokumentációt,
h) a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,
i) a védelem rövid indokolását,
j) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés másolatát.
3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek
8. § (1)9 A helyi területi védelem a Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3)10 A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 33. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(5) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.
4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha
a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.
(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.
(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása
10. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. Támogatás csak a védett érték közterületről látható elemeire adható. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több mint 300 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.
(3) A támogatás minden év április 30. napjáig kérhető a rendelet 4. mellékletében található minta kérelem kitöltésével, és az ott meghatározott mellékletek csatolásával.
(4) A támogatást legfeljebb 5 év eltelte után nyújtható azonos ingatlanra vonatkozóan.
(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
(6) Támogatást nem lehet olyan magánszemélynek, vagy vállalkozásnak nyújtani, akinek az Önkormányzattal szemben adótartozása van.
11. § (1) A kérelmeket a főépítész javaslata alapján a képviselőtestület bírálja el legkésőbb május 31. napjáig.
(2) A támogatási rendszer működtetése, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a polgármesteri hivatal feladata.
(3) A döntésről a kérelmezők a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a kérelem újra benyújtható.
12. § (1) A kérelmezővel a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
(2) A támogatott jogosult a támogatási összeg egészét előleg címén felvenni.
(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig. A teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. §11 A Korm. rendelet 27. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet jelöli ki.
14. § A településképi szempontból meghatározó területek:
1. Öregfalu településrész,
2. Öregfalu peremterületei településrész,
3. Újfalu településrész,
4. Kertvárosias településrész,
5. Kertek településrész (egykori zártkertek),
6. Tájképvédelmi, természetközeli területek,
7. Rekreációs területek,
8. Egyéb területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
15. § (1) Területi építészeti követelmények: A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani. Az illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
8. Az Öregfalu településrészre vonatkozó általános előírások
16. § (1) Pogány község legrégebben lakot részén a hagyományosan kialakult beépítési jellemzők, a hagyományos falukép és karakter megőrzése a legfontosabb cél.
(2) A településszövet és a védett épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.
(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.
(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.
(5) A területi védelemmel érintett területek esetében szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a településrészi összkép megőrzése.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az Öregfalu településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(3) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és tetőidomának illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez.
2. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az oldalhatáron álló épület az utcai homlokzat síkjától mért 7,0 méter távolságon túl keresztszárnnyal bővíthető az oldalkert megtartása mellett.
3. Udvari épületek elhelyezésének szabályai:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
4. A meglévő terepet megemelni, feltölteni nem szabad, bevágás 1,5 méternél nagyobb nem lehet.
(4) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon nem alakítható ki.
b) Magastető 37o-nál kisebb és 45o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet. A meghatározott hajlásszögtől legfeljebb a tetőfelület 10%-án lehet eltérni.
c) Lapostető csak zöldtetőként, legalább 30 cm termőréteggel készülhet, és kizárólag támfalgarázs, vagy földdel borított pince fedhetésére alkalmazható.
d) A legnagyobb épületszélesség és a meglévő épületbővítések szélessége 7 m-nél nagyobb nem lehet.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
b) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
c) Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
d) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre. kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
e) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.
f) Portálok, kirakatok az építmények homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.
3. Anyag és színhasználat:
a) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő anyaghasználattal nem alakítható ki. Magastető égetett agyagcseréptől, vagy égetett agyagcserép színű betoncseréptől eltérő színű és anyagú héjazattal nem alakítható ki. Fémlemez fedés az épület tetőfelületének 10%-án lehet.
b) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
c) A homlokzatok vakolt felületűek lehetnek, burkolat a homlokzat legfeljebb 30 %-án alkalmazható.
d) A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet. Erős, telített színek csak kis felületen, díszítésként jelenhetnek meg.
e) A nyílások keretezésére csempe, tört kőburkolat nem használható.
f) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. A településrészen legfeljebb 1,8 m magas áttört, tagolt felületű kerítés létesíthető áttört kapuzattal. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki.
18. § (1) Az Öregfalu peremterület településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomának illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez.
2. A meglévő terepet megemelni, feltölteni nem szabad, bevágás 1,5 méternél nagyobb nem lehet.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.
b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon nem alakítható ki.
c) Lapostető csak zöldtetőként, legalább 30 cm termőréteggel készülhet, és kizárólag támfalgarázs, vagy földdel borított pince fedhetésére alkalmazható.
d) Magastető 30o-nál kisebb és 45o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet. A szomszédos telkeken álló épületek tetőhajlásszögétől legfeljebb 5o-kal lehet eltérni. A meghatározott hajlásszögtől legfeljebb a tetőfelület 25%-án lehet eltérni.
e) Az új épületek, épületbővítések épületszélessége nem haladhatja meg a 9,0 métert.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
c) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
d) Portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.
e) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.
f) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
3. Anyag és színhasználat:
a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő anyaghasználattal nem alakítható ki.
c) Magastető égetett agyagcseréptől, vagy égetett agyagcserép színű betoncseréptől eltérő színű és anyagú héjazattal nem alakítható ki. Fémlemez fedés az épület tetőfelületének 25%-án lehet.
d) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők. A területen legfeljebb 1,8 m magas áttört, vagy tömör kerítés építhető, kizárólag áttört kapuzattal.
19. § (1) Az Újfalu településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények: Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, előkertjének, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás: A településrészen lapostetős épület kizárólag a közterületről nem látható módon, az utcafronton meglévő főépület takarásában alakítható ki.
2. Anyag és színhasználat:
a) A homlokzatok vakolt felületűek lehetnek, burkolat a teljes felület legfeljebb 30 %-án alkalmazható, színezésre világos tört földszíneket kell használni.
b) A nyílások keretezésére csempe, tört kőburkolat nem használható,
c) A kerítések legfeljebb 1,8 méter magas áttört, vagy tömör kerítések lehetnek. Tömör kerítés esetén a kapuk csak áttörtek lehetnek.
20. § (1) A Kertvárosias településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(3) Területi építészeti követelmények: Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, előkertjének, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez, a táj építési hagyományaihoz.
(4) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrész területén lapostetős épület és olyan magastetős épület, amely nem illeszkedik tetőhajlásával a környezetéhez nem kerülhet kialakításra.
b) Magastető 30o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.
c) Lapostető csak zöldtetőként alakítható ki, legalább 30 cm termőréteggel.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
c) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
d) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
e) Utcai homlokzaton 1 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.
3. Anyag és színhasználat:
a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, kivéve a betonoszlop tartószerkezetű drótfonatos kerítést. A kerítések csak áttörtek lehetnek, legfeljebb 1,8 méter magassággal.
21. § (1) A Kertek településrészre (egykori zártkertek) a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(3) Területi építészeti követelmények:
1. A meglévő terepen kiemelés, bevágás 1,5 méternél nagyobb nem lehet.
2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez, a táj építési hagyományaihoz.
3. Tetőtér beépítés esetén a közterületről látható oromfalon az emeleti nyílászáró mérete nem haladhatja meg a földszinti ablakok méretét.
(4) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon nem alakítható ki.
b) A településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Lapostető csak zöldtetőként alakítható ki, amely legalább 30 cm termőréteggel készül és kizárólag támfalgarázs, vagy földdel borított pince fedésére alkalmazható.
c) A magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet és a magastetős épületeket legalább az alapterület 80%-ban a meghatározott hajlásszögű tetővel kell kialakítani.
d) Az épületek épületszélessége legfeljebb 6,0 méter lehet.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
b) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
c) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
3. Anyag és színhasználat:
a) A magastetető nem készülhet fémlemez, vagy műanyag anyagú héjazattal.
b) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
c) A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
d) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, kivéve a betonoszlop tartószerkezetű drótfonatos kerítést. Csak áttört kerítés építhető, telekhatárok között legfeljebb 1,60 m, utcai telekhatáron legfeljebb 1,80 m magasságban.
22. §12 (1) A tájképvédelmi, természetközeli területekre a (2) – (5) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. A meglévő terepen kiemelés, bevágás 1 méternél nagyobb nem lehet.
2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomának illeszkednie kell a szomszédos épületekhez, a kialakult utcaképhez, a táj építési hagyományaihoz.
3. Tetőtér beépítés esetén a közterületről látható oromfalon az emeleti nyílászáró mérete nem haladhatja meg a földszinti ablakok méretét.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon nem alakítható ki.
b) A településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.
c) Lapostető alkalmazása esetén az épület alapterületének legalább 80%-a zöldtetőként alakítandó ki amely, minimum 8-20 cm termőréteggel készülő, egyszintes növényállományú extenzív zöldtető.
d) A magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet és a magastetős épületeket legalább az alapterület 80%-ban a meghatározott hajlásszögű tetővel kell kialakítani.
e) Az épületek épületszélessége a szálláshely szolgáltató épületek kivételével legfeljebb 6,0 méter lehet.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
c) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
3. Anyag és Színhasználat:
a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő anyaghasználattal nem alakítható ki.
c) A magastetető nem készülhet fémlemez, vagy műanyag anyagú héjazattal.
d) A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
e) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, kivéve a betonoszlop tartószerkezetű drótfonatos kerítést. Kerítés csak vadvédelmi céllal és kizárólag drótkerítés, fa anyagú karámkerítés építhető, vagy a telekhatárokon élősövény ültethető őshonos, vagy honos fajok alkalmazásával.
(4) Fényszennyezés csökkentése érdekében megfogalmazott követelmények:
1. Kültéri fényforrások esetében javasolt a 3000K alatti (meleg fényű) fényforrás alkalmazását
2. A kültéri világítások esetében törekedni kell a minimálisan szükséges mértékű, egyenletes eloszlású és megfelelő irányítottságú fényforrások elhelyezésére úgy, hogy a szükséges mértékű, de azok ne zavarják a gyalogosokat és járművezetőket, illetve ne irányuljanak az épületek ablakai felé.
3. Törekedni kell a megvilágításnak a használathoz való igazításához annak érdekében, hogy a nem indokolt időszakok fényszennyezését csökkentsük.
(5) Tájépítészeti követelmények
1. A tájba illesztésre és takarásra a helyi ökológiai viszonyoknak megfelelő, nem invázív és/vagy kivadulásra hajlamos, legalább 50%-ban őshonos vagy gyümölcsfa-fajokat lehet alkalmazni.
2. A tervezett zöldfelületnek biológiailag aktív zöldfelületnek kell lennie, változatos, háromszintes növényállománnyal, átlagosan 250 m²-ként legalább egy közepes, vagy nagy méretű lombos fával és cserjeszinttel.
3. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.
4. Kerülni kell a fák gyökerének leburkolását, a fás szárú növény töve körül legalább 2,56 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni, elsősorban összefüggő sávként.
23. §13 (1) A rekreációs területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Új épület csak a Pogányi-vízfolyást körülölelő dombok sziluettjét nem befolyásoló módon helyezhető el.
2. A meglévő terepen kiemelés, bevágás az épület terepre illesztéséhez és a csapadékvíz elvezetés szakszerű megoldásához szükséges mértékűnél nagyobb nem lehet.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.
b) Lapostető alkalmazása esetén az épület alapterületének legalább 80%-a zöldtetőként alakítandó ki amely, minimum 8-20 cm termőréteggel készülő, egyszintes növényállományú extenzív zöldtető.
c) A magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet és a magastetős épületeket legalább az alapterület 80%-ban a meghatározott hajlásszögű tetővel kell kialakítani.
2. Homlokzati kialakítás: Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezetében elhelyezkedő azonos léptékű és rendeltetésű épületekhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
3. Anyag és színhasználat:
a) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő anyaghasználattal nem alakítható ki.
b) A magastetető nem készülhet fémlemez, vagy műanyag anyagú héjazattal.
c) A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
d) Látszó beton felületű és ipari kerítések nem építhetők, kivéve a betonoszlop tartószerkezetű drótfonatos és a fa anyagú karámkerítést. A telekhatárokon élősövény ültethető őshonos, vagy honos fajok alkalmazásával.
(4) Fényszennyezés csökkentése érdekében megfogalmazott követelmények:
1. Kültéri fényforrások esetében javasolt a 3000K alatti (meleg fényű) fényforrás alkalmazását.
2. A kültéri világítások esetében törekedni kell a minimálisan szükséges mértékű, egyenletes eloszlású és megfelelő irányítottságú fényforrások elhelyezésére úgy, hogy a szükséges mértékű, de azok ne zavarják a gyalogosokat és járművezetőket, illetve ne irányuljanak az épületek ablakai felé.
3. Törekedni kell a megvilágításnak a használathoz való igazításához annak érdekében, hogy a nem indokolt időszakok fényszennyezését csökkentsük.
(5) Tájépítészeti követelmények:
1. A tájba illesztésre és takarásra a helyi ökológiai viszonyoknak megfelelő, nem invazív és/vagy kivadulásra hajlamos, legalább 50%-ban őshonos vagy gyümölcsfa-fajokat lehet alkalmazni.
2. A tervezett zöldfelületnek biológiailag aktív zöldfelületnek kell lennie, változatos, háromszintes növényállománnyal, átlagosan 250 m²-enként legalább egy közepes, vagy nagy méretű lombos fával és cserjeszinttel.
3. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.
4. Kerülni kell a fák gyökerének leburkolását, a fás szárú növény töve körül legalább 2,56 m² víz- és légáteresztő felületet kell hagyni, elsősorban összefüggő sávként.
24. § (1) Az egyéb területekre és a beépítésre nem szánt területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak:
(2) Területi építészeti követelmények:
1. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.
2. Növénytelepítési előírások:
a) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali fásított sávot kell létesíteni. Az előírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik.
b) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni.
c) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság a telepítendő faj kifejlettkori lombkorona átmérőjének legalább a fele. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(3) Egyedi építészeti követelmények:
1. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
2. 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
25. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (8) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.
(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.
(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.
(4) Védett épületek melletti építkezéseknél azok tömegéhez, kialakításához, formaképzéséhez illeszkedni kell.
(5) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.
(6) Az új épületeket elsődlegesen a rétegvonalra merőlegesen kell elhelyezni, az utcára merőleges, oromfalas nyeregtetővel.
(7) A védett területen a közterületeken és az épületek előkertjében csak őshonos növényeket szabad telepíteni. 2 m-nél magasabb élősövény a telekhatárok mentén nem telepíthető.
(8) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható
1. tetőfelületén
a) antenna felépítmény,
b) klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
c) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
2. homlokzatán
a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,
b) üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,
c) napelem, napkollektor,
d) új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
e) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
f) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet
nem helyezhető el.
26. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó általános követelmények:
1. a védett területen található épületek, építmények építéskori és történetileg kialakult települési arculati és táji jellegzetességei és telepítési módja, a történeti és helytörténeti értékei megőrzendők,
2. a műszaki berendezések és azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton (főhomlokzaton) látszó módon nem helyezhetők el.
(3) A 2. mellékletben lehatárolt helyi területi védelem alatt álló területén található épületek telepítési módja megőrzendő. A telekalakítás során törekedni kell a meglévő telekstruktúra megtartására. Építési tevékenységet az építéskori anyaghasználat megtartásával kell végezni. A rekonstruálható építéskori arculati elemek helyreállítására törekedni kell.
27. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területeken lévő sajátos építményekre és műtárgyakra a (2) – (3) bekezdésben meghatározott anyaghasználati követelmények vonatkoznak.
(2) Az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni.
(3) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, vagy a környezetbe illesztve, lehetőség szerint takartan kell megoldani.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
28. §14
29. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést a különböző terület-felhasználási egységek területén, valamint közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon
1.15 településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon,
2. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a rek-lámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon
lehet elhelyezni.
(2)16 Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületek alakíthatók ki.
(3) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületek alakíthatók ki.
(4) A közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el a település közigazgatási területén. E berendezések kialakítása során, az alkalmazott forma, méret és felhasznált anyagok terén figyelemmel kell lenni a település építészeti hagyományaira, anyaghasználatára. A környezetébe illeszkedő módon, a közlekedés biztonságára is különös tekintettel helyezhetők el.
(5) Az információs vagy más célú berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-részén helyezhető el reklám. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.
(6)17 Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet.
(7) A (2) – (6) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
30. § (1) A 29. § és a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:
a) legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
b) közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,
c) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.
12. A reklámhordozók karbantartása
31. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.
(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen köte-lezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.
13. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének egyéb feltételei
32. § A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Pogány Község a közterületek használatáról szóló 8/1998. (VI.2.) önkormányzati rendeletében meghatározott közterülethasználati díj megfizetése esetén helyezhetők el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen – álló épület:
1. használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
2. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
3. homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
4. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az OTÉK 92. § (2) figyelembe vételével helyezhető el,
5. közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,
6. közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,
7. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
(2) Helyi egyedi védett épület, vagy helyi területi védelem alatt álló területen álló épület:
1. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető és légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el,
2. homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db
a) legfeljebb 0,2 m2 felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla,
b) a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m2 méretű és 10 cm kinyúlású, a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
3. homlokzatán a 2. pont b) alpontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
4. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot,
5. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
(3) Az (1) bekezdés 1-3. és 5. pontjában és a (2) bekezdés 2-4. pontjában meghatározott berendezések az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
34. § Az egyéb területeken a helyi építési szabályzatban meghatározott szabadonálló beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 12 m2 egyoldali felületű, kétoldalas cégtotem, melyen nem alkalmazható LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia. A cégtotem legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve legfeljebb 8 m lehet, de magassága a szomszédos telkeken álló épületek magasságát legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai
35. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
1. a belterületeken beépítésre szánt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken
a) az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,
b) ezeken a területeke a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,
c) elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. a központi belterületen az a) pontban lehatárolt területeken kívül:
a) kis helyigényű kompakt transzformátorok az Önkormányzattal egyeztetett módon alkalmazhatók,
b) a hálózati bővítés földkábeles elhelyezéssel történhet,
3.18 A nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők a rendelet 3. mellékletében lehatárolt tájképvédelmi, természetközeli területek és a rekreációs területek kivétel, ahol az 1. pontja szerint kell a villamos energia hálózatokat kialakítani.
4. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,
5. a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település központi belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
6. a tájképvédelmi, természetközeli területeken és a rekreációs területeken
(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
1. településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen, a rendelet 3. mellékletében lehatárolt tájképvédelmi, természetközeli területeken és a rekreációs területeken19
a) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamosenergia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
b) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
c) földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
3. a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó,
4. a távközlés-ellátás fejlesztéséhez szükséges további antennatornyok létesítése csak tájképi hatásvizsgálat alapján történhet. A meglévő magas építmények (templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni, de templomtorony felhasználása esetén kizárólag a homlokzat síkján belül helyezhető el az antenna. Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen erdősávok mellett kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a tömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe leginkább belesimuló kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is. A tájképvédelemmel érintett külterületen újonnan antenna, vagy adótorony nem hozható létre.
A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
16. A szakmai konzultáció
36. § A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
37. § A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység esetén.
38. § (1) A szakmai konzultációt
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 7. mellékletben,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 8. mellékletben
meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.
(2) A kérelemhez
a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén az 42. § (2) bekezdésben,
b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 47. § (2) bekezdésben,
a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
39. § (1)20 A szakmai konzultáció történhet személyesen, telefon- vagy videokonferencia keretében is az építtető vagy a kérelmező részére elektronikus úton előzetesen jelzett időpontban és helyszínen.
(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
40. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben
a) a kérelem nem tartalmazza a 38. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy
b) az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy
c) a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.
(2) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.
17. A településképi véleményezési eljárás
41. §21 Pogány Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 44. § - 45. §-a szerint, az 5. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.
42. § (1) A véleményezési eljárást a 7. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.
(2)22 A kérelemhez a Korm. rendelet 45. § (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:
1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, melynek részei
a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,
b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,
c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,
d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M = 1:100 léptékben,
e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
2. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
3. a rendeltetés meghatározását,
4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,
5.23 a rendelet 3. mellékletében lehatárolt tájképvédelmi, természetközeli területeken és a rekreációs területeken tervezett épületek esetében tájképi hatásvizsgálatot.
43. § A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 5. melléklet-ben meghatározott építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész szakmai véleményét kéri ki.
44. § (1) A véleményezési eljárás során a (2) bekezdésben foglalt részletes szempontokat kell vizsgálni.
(2)24 A Korm. rendelet 44. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy
1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek,
2. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban
a) az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
b) közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
3. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából
a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit,
c) az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a terv településképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz,
g) az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
45. §25 (1) A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(2) A településképi vélemény elleni jogorvoslatra a Korm. rendelet 45. § (9) bekezdését kell alkalmazni
18. A településképi bejelentési eljárás
46. §26 A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 46. § - 47. §-a szerint a 6. mellékletben meghatározott
a) reklám- és reklámhordozó-elhelyezések,
b)27 építési engedélyhez, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelen-téshez vagy örökségvédelmi engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és építmények rendeltetése, vagy rendeltetési egységeinek számának megváltoztatása
esetében.
47. § (1) A bejelentési eljárást a 8. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
(2)28 A bejelentéshez a Korm. rendelet 46. § (6) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:
1. építési tevékenység esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajz,
d) homlokzatok rajza,
e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,
f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
3. rendeltetésváltoztatás esetén
a) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,
b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,
c)29 a tervezett rendeltetés településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelését és parkolási igényét alátámasztó alaprajz.
(3) A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.
48. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
49. § A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a magatartás elkövetőjével szemben településképi kötelezési eljárást indít, és egyúttal a 20. alcímben meghatározottak szerint településkép-védelmi bírságot szab ki.
50. § A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pogány Község Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.
19. A településképi kötelezés
51. § (1) A Polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A Polgármester
1. az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,
2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.
(3)30 Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a Reklámelhelyezésről szóló Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.
(4)31 A Polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni jogorvoslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján indítandó közigazgatási per.
20. A településkép-védelmi bírság
52. § (1) A Polgármester az 51. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege
1.32
2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével
a) a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően
aa) magánszemély esetében legfeljebb 100 000 forint,
ab) nem magánszemély esetében legfeljebb 200 000 forint,
b) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén
ba) magánszemély esetében 100 000 forint,
bb) nem magánszemély esetében 200 000 forint,
3. a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása
a) és magánszemély esetén legfeljebb 200 000 forint,
b) és nem magánszemély esetén legfeljebb 400 000 forint.
(2) A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
c) a jogsértő állapot időtartamát.
(3)33 A Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szembeni jogorvoslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján indítandó közigazgatási per.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53. § Hatályát veszti
Az 1. § 1. pontja a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 13. pontja a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § 15. pontja a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 17. pontja a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 19. pontja a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 6/2021. (II.26.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2021. március 1-től.
Az 1. § 27. pontja a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 3. §-a a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. §-a a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 20/2020. (XI.19.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2020. november 19-tól.
Módosította a 20/2020. (XI.19.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2020. november 19-tól.
A 28. §-a a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § i) pontja szerint módosított szöveg. A 28. §-t a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.
A 29. § (1) bekezdés 1. pontja a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 29. § (6) bekezdése a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 23.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 20/2020. (XI.19.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2020. november 19-tól.
Szövegrészét módosította 20/2020. (XI.19.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2020. november 19-tól.
Módosította a 6/2021. (II.26.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2021. március 1-től.
A 41. §-a a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § j) pontja szerint módosított szöveg.
A 42. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § k) pontja szerint módosított szöveg.
Beiktatta a 20/2020. (XI.19.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2020. november 19-tól.
A 44. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 45. § a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § nyitó szövegrésze a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § m) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 6/2021. (II.26.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2021. március 1-től.
A 47. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § n) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 6/2021. (II.26.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2021. március 1-től.
Az 51. § (3) bekezdése a Pogány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. § o) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 8/2019. (VIII.29.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2019. szeptember 15-től.
Hatályon kívül helyezte a 8/2019. (VIII.29.) Ör. 4. §-a. Hatálytalan 2019. szeptember 15-től.
Módosította a 8/2019. (VIII.29. )Ör. 2. §-a. Hatályos 2019. szeptember 15-től.