Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő - testületének 6/2018.(V.11.) önkormányzati rendelete
Bárdudvarnok község településképének védelméről
Hatályos: 2025. 02. 12Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő - testületének 6/2018.(V.11.) önkormányzati rendelete
Bárdudvarnok község településképének védelméről
Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamit a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Bárdudvarnok Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Bárdudvarnok Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Bárdudvarnok Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
4. § Jelen rendelet részét képezik az alábbi mellékletek:
1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Műemléki védelem alatt álló és helyi védelemre javasolt épületek, épület részletek listája
3. melléklet: Táj- és természetvédelmi területek
4. melléklet: Növénytiltó listák
5. melléklet: Településképi véleményezés – KÉRELEM minta
6. melléklet: Településképi bejelentési tervdokumentáció – KÉRELEM minta
2. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Címtábla: Az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
3. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
4.1
5.2
6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
7. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Nem minősül cégérnek az olyan hirdetőberendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
8. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
9. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
10. Helyi egyedi védettségű építmények: e rendelet által védett azon épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi létesítmények, amelyek az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemei, történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból, illetve a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások.
11. Településképi szempontból meghatározó terület: A település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó lehatárolható településrésze.
12. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: A védendő építmény látványát befolyásoló terület, melynek lehatárolását az értékvizsgálatnak kell tartalmaznia.
13. Illeszkedés elve: A hagyományos falusi karaktert vagy a környező építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését, arányrendszerét figyelembe vevő, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői módszer.
14.3
15. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
6. § (1) Helyi érték minden olyan település történeti, helyi építészeti, faliképi, néprajzi, ipartörténeti szempontból jelentős egyedi vagy együttes alkotás, annak része vagy tartozéka (különösen épület, építmény, épületrész), valamint az ezeket körülvevő építészeti környezet, amely nem országos műemléki védettség alá helyezett.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) E rendelet célja az (1) bekezdésben meghatározott értéknek a fokozott megőrzése a jövő nemzedékei számára, a település történelmi fontosságát bizonyító helyi építészeti értékek megtartása, fenntartása és jó karban tartottságának biztosítása az itt élők önbecsülésének, faluszeretetének elősegítése érdekében.
4. A helyi védelem fajtái
7. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi területi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére kiterjedő
a) helyi településszerkezet védelem (utcahálózat, beépítési mód)
b) helyi védett településkép (utcakép)
c) helyi védett környezet (növényzet, természetes környezet)
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(4) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte, illetve tervezi a 2. mellékletben meghatározott értékeket.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését bármely jogi vagy természetes személy kezdeményezheti a polgármesternél. A védetté nyilvánításra, illetve megszüntetésre a polgármester tesz javaslatot a képviselőtestületnek.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A hiányosan benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre a polgármester hiánypótlást ír ki 15 napos határidővel. A hiánytalanul benyújtott javaslatok a polgármester a Képviselő-testület elé terjeszti.
(6) Ha a (3) és (4) bekezdésben meghatározott mellékletek alapján a védelem alá vonás vagy a megszüntetés nem eldönthető, a Képviselő-testület indokolt esetben további mellékletek benyújtását kérheti, különös tekintettel
a) statikai szakvélemény,
b) műemlékvédelmi szakvélemény
c) egyéb szakvélemény
d) értékvizsgálat.
(7) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(8) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
9. § A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
10. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Bárdudvarnok Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Bárdudvarnok Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a jegyző nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(3) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait,területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (utca, házszám, helyrajzi szám)
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
h) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
i) a helyreállítási javaslatot,
j) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat,
k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(4) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A tulajdonos köteles az önkormányzatot tájékoztatni, amennyiben a védett épület, vagy épületrész állagának romlása veszélyezteti az épület állékonyságát vagy visszafordíthatatlan következményekkel jár a károsodás (pl.: beázás).
(4) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.
8. A helyi védelemmel érintett ingatlanok költségviselése
13. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Bárdudvarnok Község településkép szempontjából meghatározó területei
14. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1. számú melléklet szerint Bárdudvarnok Község teljes közigazgatási területét:
a) Régi falurész (Idesoroljuk azokat az utcákat, amelyek legalább 100 évesek és a falu szerkezetéhez szorosan hozzá tartoznak.)
b) Új falurész (Általában a háború utáni telekosztások, utca-nyitások mentén alakultak ki.)
c) Tanyás rész (Idesoroljuk mindazon régen kialakult részeket, amelyek szórtabb, szeres beépítésűek, pl: külterületi tanyák, pincék.)
d) Pihenőházas rész (Ezek az újabb osztású, újabb beépítésű részek.)
e) Egyéb beépítés (Idesoroljuk a mezőgazdasági telephelyeket, nagyobb állattartó telephelyeket, benzinkutat, stb..)
f) Mezőgazdasági és erdőterületek; vízfelületek
g) Közlekedési területek
Településképi követelmények
10. Településképi szempontból meghatározó területeken az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
15. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. citromsárga, rózsaszín). Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.
(2) A harsány színű, községképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(3) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, illetve bitumenes hullámlemezfedés nem alkalmazható, indokolt esetben állagmegóvás céljából használható.
(4) Műanyag előtető nem építhető.
(5) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(6) Egy építészeti egység (pl ikerház, több lakásos épület) utcáról látható és egy egységet képező homlokzatát vagy egyszerre, vagy pedig a felújítással nem érintett homlokzati részhez, vagy annak eredeti állapotához teljes mértékben illeszkedően kell felújítani. A felújítás minden esetben az eredeti épület jellegének megfelelően történjen!
(7) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett. Épület nyílászárójának cseréjekor, - közterületről látható nyílászáró esetén- vagy az eredeti nyílászáró karakterének megfelelő nyílászárót, vagy pedig az épület karakteréhez illeszkedő nyílászárót szabad beépíteni.
(8) Az épületek utcai homlokzatán, tetőfelületén parabolaantenna, klíma kültéri egység és egyéb gépészeti berendezés kihelyezése csak abban az esetben megengedett, ha az elhelyezés egyéb módon nem oldható meg.
(9) Az ideiglenes jelleggel elhelyezett építmények anyaga fa-, nád-, nemez-, vályog-, égetett agyagtégla-, illetve égetett agyagcserép lehet.
11. Építményekre vonatkozó általános építészeti és egyéb általános követelmények Egész közig területre vonatkozó általános szabályok
16. § (1) Építési tevékenység során fokozott figyelmet kell fordítani az építmények tájba illesztésére, a természetes/természeti környezetbe illő anyaghasználatra.
(2) A táj jellegét megváltoztató, a tájképet károsító (közmű, közlekedési) létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló, tájsebet okozó tevékenység nem végezhető.
(3) A természetes/természeti és épített környezethez való illeszkedés szabályai:
a) A hagyományos népi építészeti karakternek megfelelő tömegű, oromfalas, vagy félkontyos épület mindenütt elhelyezhető.
b) Az „építési helyen belül az építmény bárhol elhelyezhető. Nem kell az új épületeket a meglévőkkel egy sorba tenni. Főleg sűrűbb, zsúfolt beépítés esetén célszerű az új épületeket a meglevő építési vonaltól néhány méterrel, vagy akár drasztikusan hátrébb tenni.
c) Amennyiben az épület növényzettel takartan és legalább az utcafronti telekhatártól 15 méterrel beljebb helyezkedik el, úgy az épületre vonatkozóan semmiféle külön előírást nem kell alkalmazni. Csak a HÉSZ előírásait kell betartani az ilyen épületeknél. Tehát itt akár építhető dombház, vagy bármilyen, akár falusias karaktertől is eltérő ház.
d) A településképben (tényleges látványban) megjelenő, az utcaképet befolyásoló épületeknél az épületek tetőinek hajlásszöge igazodjon a szomszédos épületek tetőinek hajlásszögéhez. A hajlásszöghöz való igazodás azt jelenti, hogy a szomszédos épület tetőfelületi hajlásszögétől legfeljebb plusz-mínusz 10 fokkal lehet eltérni, azzal a kikötéssel, hogy 40-45 fok közötti hajlásszöggel minden esetben építhető tető. Ezen épületeknél a tetőfelület vetületének 70 %-a az előbbiekben említett módon kell hogy igazodjon. A többi tetőfelület –(az összfelület vetületének 30%-a)- bármilyen hajlásszögű lehet.
e) A településképben megjelenő, az utcaképet befolyásoló épületeknél –a szomszédos épületek tetőinek hajlásszögétől akár eltérően is, a tetőfelület legalább 35 fokos hajlásszögű legyen a tető vetületében 70 %-ában.
f) Lakóépületekkel beépített környezetben nem kell betartani a tetőhajlásszög igazodást (fenti bekezdést), ha a tervezett épület legalább kétszer olyan széles telekre épül, mint a környezetben található telkek utcafronti telekhatárainak átlagos/jellemző hossza, és ha a tervezett épület oldalkertjei legalább 5 méter szélesek, és ha a tervezett épület funkciója közösségi, vagy szolgáltató rendeltetésű. (Pl. szállásépület.)
(4) Ha gépkocsi(k) elhelyezése praktikusan másképp is megoldható, akkor a fő épülettömeg előtt, külön nyúlványban, vagy épülettömegben nem lehet garázs. A garázs ilyen módon való építése csak településképi véleményezéssel és csak megfelelő minőségű építészeti megoldással lehetséges.
(5) Amennyiben az épület utcafronti és/vagy oldalkerti oromfala osztatlan, vagy látványban egy felületként megjelenő felületű, úgy az nem lehet szélesebb, mint 8 méter.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § A rendelet III. fejezetében meghatározott, az 1. számú mellékletben lehatárolt településképi szempontból meghatározó egyes területek a község teljes közigazgatási területét lefedik. A meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi előírásokat a vonatkozó területi védelmi előírásokkal együttesen kell alkalmazni.
18. § (1) Az ipari területeken a 15. § (1)-(9) bekezdés előírásait kell alkalmazni. A színezésnél a cégek sajátos színeinek alkalmazása kivételével a természeti környezetbe simuló színek alkalmazhatók.
15. A helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó előírások
19. § (1) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében a 2. sz. mellékletben felsorolt épületek, építmények helyi egyedi védelemben részesülnek.
(2) A helyi védelem alatt álló épületeknél, építményeknél építési munkák a következő szabályok betartásával végezhetők:
a) A védett épületet hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban vele megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
b) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.
c) A védett épületek úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképe megjelenése nem változhat. A bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
d) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (pl. kerítés, kapu, szegletkő, rács, stb.) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.
e) Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés.
f) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
g) A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
(3) Helyi védelem alatt álló keresztek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával – bontási engedéllyel – a védettség 8. § szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások a településképi szempontból meghatározó területeken:
a) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) a homlokzat vagy tetőhéjazat színéhez illeszkedően alakítható ki.
c) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
d) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
e) Távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség.
17. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
21. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia hálózat vezetékei légkábellel is, új vagy korszerűsítésre kerülő hírközlési hálózat földkábellel létesíthető.
(3) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(5) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.
(6) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(7) A gázhálózat rekonstrukcióra kerülő területeken felújítás idején meg kell vizsgálni a földfeletti telepítésű, közterületen elhelyezett gáz-nyomásszabályozóknak az érintett terület környezetének rendezése érdekében térszín alatti berendezésekre történő cseréjét.
(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(9) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(10) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
22. § A településképi szempontból meghatározó területeken és azok 50 m-es környezetében a teljes település ellátását biztosító felszíni elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése nem lehetséges.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
23. §4
24. § (1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esemény megtörténtét követően a reklámhordozót, reklámot, molinót, transzparenst, hirdetményt 30 napon belül az azt kihelyezőnek el kell távolítania.
20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(3) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
21.5
26. §
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
c) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
d) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
e) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető.
f) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
23. Szakmai konzultáció tartásának esetei
28. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
c) Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
d) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
e) közterületen vízáteresz építése, átépítése
f) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(2) Az önkormányzat kötelező szakmai konzultáción való részvételre szólítja fel a tulajdonost, abban az esetben, ha:
a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,
b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül nem távolította el.
(3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.
24. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
29. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
A településképi véleményezési eljárás
25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
30. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
26. A településképi véleményezés szempontjai
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
27. A településképi véleményezési eljárás szabályai
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.
(2) A településképi vélemény kialakításánál a Kormányrendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
A településképi bejelentési eljárás
28. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
33. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le.
34. § Településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben foglaltak megfelelően, valamint meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
35. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
29. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
30. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
37. § (1) Az ügyfél a polgármesternél kezdeményezi a településképi eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.
(2) Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 6. melléklet tartalmazza.
(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
A településképi kötelezés
31. A településképi követelmények megszegésének esetei
38. § Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 28-38. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség:
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.
32. A településképi kötelezési eljárás szabályai, a településképi bírság
39. § (1) Az önkormányzat polgármestere a Kormányrendelet szerinti kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendeletben az (1) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 500.000 forintig terjedő településképi bírság kiszabását rendelheti el.
(3) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
33. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
40. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(3) A (2) bekezdésben szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
34. Hatályba léptető rendelkezések
41. § E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
35. Hatályon kívül helyező rendelkezések
42. § (1) Hatályát veszti Bárdudvarnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelete a reklámelhelyezésekről.
(2) Hatályát veszti Bárdudvarnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről.
2. melléklet6
|
MEGNEVEZÉS |
CÍM |
HRSZ |
|
Műemléki védelem alatt lévő épületek: |
||
|
Református Templom |
Kaposszentbenedek u. 23. |
104 |
|
Helyi védelem alatt lévő épületek: |
||
|
Gazdasági épület |
Kaposszentbenedek ltp. 45. |
125 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek ltp. 48. |
44 |
|
Lakóház |
Bánya ltp. 37. |
557 |
|
Lakóház és melléképületek |
Lipótfa ltp. 30. |
309 |
|
Helyi védelemre javasolt épületek: |
||
|
AKURÁT Kft. központi ép. Kastély |
Bárdibükk 20. |
04 |
|
Nemzetközi Üveg Alkotótelep |
Bárdibükk 12. |
0340/11 |
|
Lakóház |
Bárd u. 67. |
29 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 25. |
106 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 26. |
107 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 27. |
108 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 42. |
122 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 63. |
60 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 64. |
61 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 2. |
76 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 4. |
79 |
|
Lakóház |
Kaposszentbenedek u. 9. |
85 |
|
Rk. Templom |
Kaposszentbenedek u. 50. |
87 |
|
Rk. Templom előtti kereszt |
Kaposszentbenedek u. 50. |
87 |
|
Kápolna |
Bárdibükk |
0340/13 |
|
Helyi védelemre javasolt épület részletek: |
||
|
Lakóház utcai homlokzat |
Lipótfa 27. |
313/1 |
|
Lakóház utcai homlokzat |
Lipótfa 34. |
30 |
3. melléklet
1. Országos tájvédelmi körzet
A külterületi szabályozási SZK – 2 rajzszámú terven – KE jellel körülhatárolt terület a Zselici Tájvédelmi Körzet része.
2. Helyi természetvédelmi területek:
AKURÁT Kft parkja Bárdubükk 20 04
Arborétum Kaposdada 0494
Kápolna területe Bárdibükk 0340/13, 0340/12, 0340/3
Lipótfai régi kastély területe Lipótfa 40 347
Kaposvár – Barcsi főútvonal melletti vadgesztenyesor
3. Natura 2000 területek
025, 047/1, 047/2, 049, 050/3, 050/4, 051, 053, 055, 059/1, 059/2, 059/3, 059/4, 059/5, 060, 061/3, 062, 063, 064, 065, 066, 067/1, 067/2, 067/3, 067/4, 068, 069, 070, 071/1, 071/3, 071/4, 071/5, 071/6, 072, 073, 074, 075, 076, 077, 078, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 079/7, 080, 082/1, 082/2, 083/1, 083/3, 084, 085, 086/1, 086/2, 086/3, 086/4, 086/5, 086/6, 087/2, 087/3, 087/4, 087/5, 087/6, 087/7, 087/8, 087/9, 087/10, 087/11, 087/12, 087/13, 087/14, 088/1, 088/2, 089, 090/2, 090/3, 090/4, 090/5, 090/6, 091, 092, 093, 094, 095, 096, 097/1, 097/3, 097/4, 097/5, 097/6, 098/1, 098/2, 099/1, 099/2, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104, 0105, 0106, 0107, 0108, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113, 0114, 0115, 0116, 0123, 0124, 0125, 0126, 0128, 0129/1, 0129/2, 0129/3, 0183, 0184/2, 0245, 0246/2, 0246/3, 0246/4, 0246/5, 0247, 0248/1, 0248/2, 0249, 0251, 0252, 0253, 0404/1, 0404/2, 0405, 0429/2, 0429/3, 0429/4, 0429/5, 0429/7, 0429/8, 0430, 0431, 0432/2, 0432/3, 0432/4, 0432/6, 0432/7, 0432/9, 0432/10, 0432/11, 0433, 0434, 0435/2, 0435/3, 0435/5, 0435/6, 0435/7, 0435/8, 0436, 0437, 0438/2, 0438/3, 0438/4, 0438/5, 0438/6, 0438/7, 0438/8, 0438/9, 0438/11, 0438/12, 0438/13, 0438/14, 0438/16, 0438/17, 0438/21, 0438/22, 0438/23, 0438/24, 0438/25, 0438/32, 0438/33, 0438/34, 0438/35, 0438/36, 0438/37, 0438/38, 0438/39, 0438/40, 0438/41, 0438/42, 0438/43, 0438/44, 0438/45, 0438/46, 0438/47, 0438/48, 0438/49, 0438/50, 0438/51, 0438/52, 0438/54, 0438/55, 0438/56, 0438/57, 0438/58, 0439, 0440, 0441/2, 0441/3, 0441/4, 0441/5, 0441/6, 0441/7, 0441/8, 0441/9, 0441/10, 0441/11, 0441/12, 0441/13, 0441/14, 0441/16, 0441/17, 0441/18, 0441/19, 0441/20, 0441/21, 0441/22, 0441/23, 0441/24, 0442, 0443, 0444
4. Helyi jelentőségű védett természeti értékek:
|
Sorszám |
Latin név |
Magyar név |
Törzsátmérő |
Hrsz |
|---|---|---|---|---|
|
1. |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
F60 |
88 |
|
2. |
Aesculus |
vadgesztenye |
80 |
Bárdibükk és Szend puszta között kétoldalt |
4. melléklet
|
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
|
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
|
mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
|
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
|
zöld juhar |
Acer negundo |
|
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
|
kései meggy |
Prunus serotina |
|
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
|
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
|
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
|
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
|
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
|
japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
|
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
|
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
|
közönséges selyemkóró |
Solidago canadensis |
|
ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
|
arany ribiszke |
Ribes aureum |
|
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
|
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
|
süntök |
Echinocystis lobata |
|
észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
|
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
|
vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. l. |
|
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
|
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
5. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
_________________________________________________________________________
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
_________________________________________________________________________
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
_________________________________________________________________________
4. Az ingatlan adatai:
A telek területe: _____________________
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: _________________________________
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
_________________________________
6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
_________________________________________________________________________
7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
____________________________________________ _______________________
8. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki tervdokumentáció ________ pld
Építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db
Egyéb szakhatósági állásfoglalás ________ pld
Egyéb okirat ___________________________________________________________________
Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap
_____________________________
aláírás (kérelmező)
Az 5. § 4. pontját a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 5. pontját a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § 14. pontját a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. alcímet (26. §-t) a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025. (II. 11.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2022. (V. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet a Bárdudvarnok Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2025. (II. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.