Teskánd Község Önkormányzati Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1.§ E rendelet célja Teskánd község településképének a helyi közösség bevonásával történő formálása, iránymutatás nyújtása szabályozó rendszer megállapításával olyan módon, hogy a település meglévő jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculata és szerkezete – az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével - hosszú távon megőrizhetők legyenek.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ E rendelet alkalmazásában:

1. Értékvizsgálat: a védendő területre, építményre, építmény részre vonatkozó olyan vizsgálat, amely legalább tartalmazza:

• a védelemre javasolt terület, építmény, építmény rész megnevezését, címét;
• rövid leírását, fotódokumentációját, és
• a védelmi javaslatokat.

2. Utcaképet meghatározó építési tevékenység: közterületről látható, legalább a közterület felőli homlokzatot érintő építési tevékenység.

3. Utcaképet meghatározó építmény: a telek utcai határvonalától mért 20 méteren belül lévő építmény vagy építményrész.

4. Tájképet meghatározó építési tevékenység: a település kül-, és belterületén a település meglévő sziluettjét megváltoztató építési tevékenység.

5. Tájképet meghatározó építmény: a település kül- és belterületén a település meglévő összképét, sziluettjét alkotó építmény.

6. Információs célú szerkezet: olyan szerkezet, mely a helyi közügyekkel, értékvédelemmel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk vagy útbaigazítás közzétételére szolgál.

7. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme, illetve a védelem megszüntetése

3.§ (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a mindenkor itt élő emberek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti érték védelme.

(2) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.

(3) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet kezdeményezheti, a polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával.

(4) A védelem alá helyezésről szóló kezdeményezésnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték beazonosítására vonatkozó adatokat, különösképpen:

• helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő);
• 
  
• rövid leírását;
• a kezdeményezés indoklását;
• színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
• javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy az eredeti állapotra történő alakítását.

(5) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:

• a helyi értékleltár szerinti számát;
• helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő)
• 
  
• a védettség megszüntetésének indokait és
• színes fényképet (minden lényeges oldalról).

(6) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(7) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha a kezdeményezés tárgyát érintő építésügyi hatósági eljárás nincs folyamatban, vagy ha jogerős építésügyi hatósági engedéllyel és jogszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységgel nem ellentétes hatású a kezdeményezés.

(8) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját (továbbiakban: tulajdonos) és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(9) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül véleményt nyilváníthat.

(10) A védetté nyilvánítás és a megszüntetés szakmai előkészítését a jegyző végzi a Települési Értéktár Bizottság (továbbiakban: Bizottság) bevonásával.

(11) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges. Az értékvizsgálatot a Bizottság a beérkezett kérelem alapján a kezdeményezéstől számított 30 napon belül készíti el.

(12) A helyi védelem alá helyezésről, vagy a védelem megszüntetéséről értékvizsgálat alapján a Képviselőtestület rendeletet alkot. A kezdeményezés képviselő-testületi döntésre történő előkészítésről a jegyző gondoskodik.

(13) A helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetésről a kezdeményezőt, és a tulajdonost értesíteni kell.

4.§ (1) Védendő érték helyi védelem alá helyezésére akkor kerülhet sor, ha

a) az építészeti örökség feltárása és számbavétele során vagy a védetté nyilvánítás kezdeményezésére készülő értékvizsgálat alapján igazolást nyert, hogy a védendő érték Teskánd építészeti örökségének kiemelkedő értékű eleme, és

b) nem részesül országos egyedi műemléki védelemben.

(2) Amennyiben helyi védettségű építményt országos műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület az építmény helyi védelmét rendeletének módosításával megszünteti.

5.§ A helyi védettség fokozatai:

• homlokzat részleges védelme
• utcai homlokzat védelme
• utcai és udvari homlokzat védelme
• teljes homlokzati védelem
• épülettagoltság védelme
• épületszerkezetek védelme
• teljes védelem

6.§ (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni, amit a jelen rendelet 1. melléklete tartalmaz. A nyilvántartás legalább a magasabb szintű jogszabály által meghatározott adatokat kell, hogy tartalmazza.

(2) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A helyi védett értéket és annak megközelítését – annak értékeit megóvó módon – információs célú szerkezettel kell jelölni. A tulajdonos a szerkezet elhelyezését tűrni köteles.

7.§ (1) A helyi védett építményt, építmény részletet a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az építészeti örökség fennmaradását.

(2) Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) Építés során azokat az állagjavító, konzerváló eljárásokat, hagyományos építészeti- műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a védett építészeti érték eredeti építőanyagának, szerkezetének és formavilágának megőrzését biztosítják

(4) A helyi védett értékre vonatkozó építési tevékenység megkezdése előtt a kialakítandó állapot településképi követelményeknek való megfelelését településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében kell meghatározni.

(5) A Helyi védett érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy balesetés életveszélyes állapot bekövetkezte miatt lehetséges.

(6) Tilos a védett érték károsítása, tilos minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

(7) Az (1) bekezdésben jelzett munkálatok költségei a tulajdonost vagy használót terhelik.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

4. Településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó területek

8.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területek Teskánd belterülete, melynek térképi lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. Általános követelmények

9.§ (1) Az építmények felületképzése során tilos a rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazása.

(2) Hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és a nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez tetőfedésként való alkalmazása kerülendő lakó épületek esetén.

6. Helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10.§ (1) Az 1. mellékletben lévő helyi védett építményt vagy annak védelem alá vont részletét kötelező megőrizni vagy szükség szerint helyreállítani. Hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, homlokzati díszítéseket.

(2) Védett épület utcai homlokzatán garázskapu, redőnytok, egyéb műszaki berendezés, plakát, reklám nem helyezhető el.

(3) Helyi védett építményt kizárólag úgy lehet bővíteni, hogy a védelem tárgya megőrződjön, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítmény formaképzése, homlokzata, anyaghasználata harmonikusan illeszkedjen a védett építményrészhez.

(4) Helyi védett épület külső hőszigetelési munkái csak abban az esetben végezhetők, ha a védelem tárgyával azonos megjelenés biztosított lesz, az épület arányai és részletei nem változnak meg.

(5) Helyi védett köztéri szobor, emlék, képzőművészeti alkotás, utcabútor környezetét parkosítani kell. Burkolatként csak térkő vagy kavics használható.

7. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és

egyedi építészeti követelmények a Régi/Átalakuló beépítési karakterű területre

11.§ (1) Az épületek elhelyezése lehetőleg illeszkedjen a meglévőkhöz, a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.

(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a meglévő és új építmények magassága nem haladhatja meg – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett – az építési tevékenység végzése szerinti utcában már meglévő legmagasabb építmény legmagasabb pontját.

(3) A meglévő épületek közé épülő új házaknak hasonló tetőhajlásszöggel kell épülniük, mint a környezetükben lévőknek.

(4) Bonyolult, összetett, erősen tördelt tetőidom nem alakítható ki, lapostető csak melléképítmény esetében megengedett, illetve igény esetén polgármesterrel és főépítésszel történő szakmai konzultáción egyeztetettek szerint ettől el lehet térni.

(5) A nyílászárók cseréjekor az új, beépítésre kerülő nyílászáró nem térhet el az épület karakterét meghatározó cserélendő nyílászáró formavilágától. Hagyományos karaktert őrző épületnél tilos a faablakok műanyagra történő cseréje, amennyiben erre nincs mód, úgy abban az esetben hatásában, megjelenésében a fa nyílászáróhoz leginkább közelítő típust kell választani.

(6) Az épület külső hőszigetelési munkálatai során gondoskodni kell az eredeti homlokzatdíszek visszahelyezéséről, az épület arányrendszerének és részletképzéseinek megőrzéséről.

(7) Az utcai kerítés jellemzően áttört felületű legyen, magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert és nem lehet hullámpalából vagy egyéb nagytáblás fémlemezből. Dróthálós kerítést növényzettel takarva kell kialakítani.

(8) Közterületi növénytelepítés nem végezhető szakmai konzultáció és településkép-védelmi tájékoztatás nélkül.

(9) Egyéb műszaki berendezés – szerelt kémény, klíma kültéri egység, szellőző, közműcsatlakozás szerelvényei, műholdvevő antenna stb. – nem helyezhető el az utcai homlokzaton. Szabadon álló antennatartó oszlop és álló szélkerék az előkertben nem helyezhető el.

(10) A telken a zöldfelület kialakítása során a 3. mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő inváziós növényfajok jegyzéke a 4. mellékletben található.

8. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és

egyedi építészeti követelmények az Új beépítési karakterű/beépítésre szánt területre

12.§ (1) Az épületek elhelyezése lehetőleg illeszkedjen a meglévőkhöz, a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalához igazodóan. A meglévő épületek bővítésénél is a szomszédos épületek közterület felőli homlokzati vonalát kell figyelembe venni.

(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a meglévő és új építmények magassága nem haladhatja meg – a helyi építési szabályzatban megállapított beépítési magasság betartása mellett – az építési tevékenység végzése szerinti utcában már meglévő legmagasabb építmény legmagasabb pontját.

(3) A meglévő épületek közé épülő új házakat a környezetükben lévő épületekkel megegyező tömegformálással kell kialakítani.

(4) A nyílászárók javasolt színe: fehér, barna és árnyalatai, olivazöld, vagy a szürke összes árnyalata lehet.

(5) Az utcai kerítés jellemzően áttört felületű legyen, magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert és nem lehet hullámpalából vagy egyéb nagytáblás fémlemezből. Dróthálós kerítést növényzettel takarva kell kialakítani.

(6) Közterületi növénytelepítés nem végezhető szakmai konzultáció és településkép-védelmi tájékoztatás nélkül.

(7) Egyéb műszaki berendezés – szerelt kémény, klíma kültéri egység, szellőző, közműcsatlakozás szerelvényei, műholdvevő antenna stb. – nem helyezhető el az utcai homlokzaton. Szabadon álló antennatartó oszlop és álló szélkerék az előkertben nem helyezhető el.

(8) A telken a zöldfelület kialakítása során a 3. mellékletben található szabályok betartásával lehet növényeket telepíteni. A kerülendő, inváziós növényfajok jegyzéke a 4. mellékletben található.

9. Az egyes sajátos építményekre, műtárgyak elhelyezésére

vonatkozó követelmények

13.§ (1) A belterület már beépített területén, ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(2) Településközpont területen új villamos energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Trafóállomás elhelyezése tiltott, azt csak trafóházban, vagy épülettel egybefoglalva oldható meg, amennyiben az szakmai indokok miatt nem helyezhető el egyéb területeken. A trafóház felületét, ajtajait és szellőzőrácsát településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció nélkül nem lehet átalakítani, megváltoztatni, közvetlen környezetét takaró növényzettel parkosítani kell.

(4) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlés építményei számára alkalmas terület a belterületi határtól legalább 500 m-re fekvő külterületi földrészletek. A hírközlési hálózat építményei multifunkcionális kialakítással telepíthetők (pl.: vadles, kilátó, víztorony), de ha nincs meglévő alkalmas építmény, akkor önálló szerkezetre is, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

10. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó

településképi követelmények

14.§ (1) 2 m2-t meghaladó felületű reklám vagy plakát a településen – támogatás tényét ismertető kötelező tábla kivételével - nem telepíthető.

(2) A reklám megvilágítása káprázást, villódzást nem okozhat, led, futófény, lézer, hologram nem alkalmazható.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5) Építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat helyezhető el. Ezek mérete összesen 2 m2-nél nem lehet nagyobb.

(6) Saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezést bocsát ki.

(7) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, magasabb szintű jogszabályban rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

• építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, valamint
• a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra,
• a nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül megengedett.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

11. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

15. § (1) A településképi követelményekről való településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: konzultáció) igénybe vétele a településen kötelező, amennyiben az építési tevékenység településképi szempontból meghatározó területen helyezkedik el és utcaképet vagy tájképet meghatározó építmény építési tevékenységére vagy növény telepítésére irányul.

(2) A konzultáción a településrendezési eszközöket is vizsgálni kell, a Településképi Arculati Kézikönyv iránymutatásként használható fel.

(3) Az építtetőnek vagy az általa megbízott tervezőnek a konzultációt legalább az építési vagy növény telepítési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell kezdeményeznie munkaidőben a polgármesternél, vagy az általa kijelölt személynél.

(4) A közterületi növénytelepítés esetében a konzultáción mérlegelni kell a telepítés helyét, az utca összképét, a közlekedés biztonságát, a közművek helyét, a fenntartási, esztétikai és ökológiai szempontokat.

(5) A konzultáción a jelen rendeletben rögzített településképi követelményekről kell egyeztetést folytatni.

(6) Konzultáció ugyanazon építési vagy növénytelepítési tevékenységgel kapcsolatban több alkalommal is tartható.

(7) A szakmai konzultáción elhangzottakról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(8) A felek által aláírt emlékeztetőben foglaltak betartása kötelező, attól eltérni csak újabb konzultáció keretében lehet.

(9) A kiadott emlékeztető 1 évig történő megőrzéséről a jegyző gondoskodik.

12. Településképi bejelentési eljárás

16. § (1) A polgármester – a magasabb szintű jogszabályok keretei között - településképi bejelentési eljárást folytat le utcaképet vagy tájképet meghatározó építményen történő építési vagy rendeltetésmódosítási tevékenységek esetében, ha a tevékenység eredményeként:

• az építmény településképi szempontból meghatározó területen belül utcaképet vagy tájképet meghatározó homlokzata megváltozik,
• a helyi védett érték védettséget jelentő jellege megváltozik;
• a meglévő, de módosított építmény anyaga, legmagasabb pontja megváltozik,
• utcai kerítés létesül vagy megváltozik,
• utcai homlokzatot érintően energiatermelő, épületgépészeti, közmű- vagy közműpótló berendezés jelenik meg,
• meglévőnél nagyobb ügyfél- vagy gépkocsiforgalom keletkezik, továbbá reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén.

(2) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmet a tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek 2 példányban legalább a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal.

(3) Amennyiben a benyújtott kérelem a külön jogszabály szerinti tartalomnak nem felel meg teljes körűen, a polgármester 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4) A polgármester az eljárás keretében a következő szempontokat vizsgálja:

• településrendezési eszközöknek való megfelelést,
• e rendeletben megállapított településképi követelményeknek való megfelelést,
• a megvalósuló építmény utcaképbe vagy tájképbe illeszthetőségét,
• a szomszédok érdekei nem sérülhetnek,
• a közterület funkcionálisan és esztétikailag nem romolhat, és
• a helyi védett érték megőrzése biztosított marad.

(5) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a jegyző készíti elő.

(6) A hatósági döntés mellékletét képezi az eljárásra benyújtott tervdokumentáció egy, a polgármester által záradékolt példánya.

(7) A településképi bejelentési eljárásban keletkezett iratok megőrzéséről - az iratkezelési szabályoknak megfelelően - a jegyző gondoskodik.

(8) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

13. Településképi kötelezés, településképi bírság

17.§ (1) A polgármester az önkormányzat szerveként e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében hivatalból vagy kérelemre kötelezési eljárás folytat le.

(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

• utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
• településképi követelmények megsértése,
• helyi védett érték rendeltetésének nem megfelelő használatából adódó károsodása,
• településképi bejelentési eljárás vagy a konzultáció elmulasztása,
• a településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenységtől eltérő végrehajtása továbbá
• a konzultáción az emlékeztetőben rögzített településkép-védelmével kapcsolatos megállapodások be nem tartása esetén.

(3) A kérelmet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben lehet benyújtani.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a bejelentő nevét, lakcímét,
• a bejelenteni kívánt jogsértést, annak helyét, rövid leírását,
• 
  
• bejelentő aláírását.

(5) A polgármester határidő kitűzésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre, különös tekintettel a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 11.§ (2) bekezdés szerinti településképi bírság (továbbiakban: bírság) kilátásba helyezésére.

(6) A bírság kiszabásakor mérlegelni kell:

• a mulasztás okát, indokoltságát,
• a kötelezett szociális helyzetét,
• a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• a jogsértő állapot időtartamát,
• a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• a jogsértést elkövető gazdasági súlyát,
• egyéb egyedi körülményt.

(7) A településképi kötelezésben megállapított határidő elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.

(8) A bírság összegét 30 napon belül az önkormányzat 11749008-15432670 számú számlájára kell befizetni.

(9) A jogerősen kiszabott bírság határidőre meg nem fizetése esetén a bírság összege adók módjára végrehajtható.

14. A településképi követelmények alkalmazásának

önkormányzati ösztönző rendszere

18.§ (1) A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:

• anyagi támogatás nyújtása;
• egyéb támogatási formák igénybevétele (pl. belépőjegyet ad valamely önkormányzati létesítménybe/eseményre);
• arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
• a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.

(2) Az ösztönzési rendszer pontos feltételeiről, nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Záró rendelkezések

19.§ (1) Jelen rendelet a kihirdetést  követő nap  lép hatályba.

(

Németh Ágnes

polgármester

Fazekas István

jegyző