Palotás község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 28.§-ában  biztosított véleményezési jogkörében eljáró Nógrád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság valamint a Nógrád Megyei Építész Kamara véleményének kikérésével  a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1.§  (1) E rendelet célja Palotás Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a)     a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;

b)     településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c)     településképi követelmények meghatározásával;

d)     településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

(2) E rendelet mellékletei:

1. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó területek

(3) E rendelet függelékei:

1. függelék: Ültetésre ajánlható növények jegyzéke

2. függelék: telepítésre nem javasolt idegenhonos növények jegyzéke

3. függelék: Natura 2000 gyepterületek fenntartása

2. Értelmező rendelkezések

2.§ (1) E rendelet alkalmazása során:

a) Cégtábla a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.

b) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.

c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.

d) Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik - hmlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esik.

e) Értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építészmérnök, településmérnök vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.

f) Helyi értékvédelmi terület (he): helyi területi védelem alatt álló településszerkezet, utcahálózat vonalvezetése, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, épülettömeg, sziluett.

g) Helyi védett utcakép, térfal (heu): védetté nyilvánított utcaszakasz, térfal, amely a közterületre néző épületek tömege, megjelenése, beépítési módja, ritmusa miatt jelentőséggel bír.

h) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.

i) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.

j) Helyi védett épület (H1): helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.

k) Helyi védett épületrész (H2): védetté nyilvánított olyan épületelem, amely olyan épületen található, mely nem áll helyi védelem alatt. Védett épületrész lehet az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, anyaghasználata, színezése, illetve különleges tartószerkezete.

l) Helyi védett műtárgy, műalkotás (H3): t, helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.

m) Helyi védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

n) Önkormányzati információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, útbaigazító hirdetmény, molinó, üvegezett világító reklámtábla.

o) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

p) Lakótelep egységet képező része: A Lakótelepek (LT) településkép szempontjából meghatározó terület térben összefüggő része, mely azonos területfelhasználási egységbe jelölt és azonos technológiával épült épületeket tartalmaz.

q) Megalapozó értékvizsgálat:  Az új helyi védettség megalapozását szolgáló, építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a kerület szempontjából annak minősülő építészeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit.

r) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

s) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

t) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

u) Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a 2016 évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti Településkép szempontjából kiemelt területek

v) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.

w) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Építésügyi szakértői szakterületen megfelelő jogosultsággal rendelkező személy által készített olyan szakvélemény, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.

x) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték  teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.

y) Zöldsáv: az a növényültetésre alkalmas sáv, amely legalább 1,0 m szélességű, almalmas utcaszakaszonként a 8,0 méteres tőtávolsággal ültetendő fasor elhelyezésére.

II. FEJEZET

A helyi VÉDELEM

3. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai

3.§  (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.

(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:

a)     a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b)     a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását, 

c)     a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét,

d)     a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató értékvizsgálatot.

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)     a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b)     a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,

c)     a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,

d)     a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.

(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.

(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a)     a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,

b)     műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c)     a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a (8) bekezdés szerinti érdekelteket.

(8) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:

a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,

b )területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét

követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(9) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület: 

a)     a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény, és

b)     a (8) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek figyelembevételével dönt.

(10) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről 15 napon belül írásban értesíteni kell a (8) bekezdés szerinti érdekelteket.

(11) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

(12) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

4. A helyi védett értékek megjelölése

4.§ (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelöli meg.

(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.

5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

5.§ (1) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a külön jogszabályban megállapítottak szerint gondoskodik.

 6. A helyi a védelem fajtái

6.§ (1) A helyi egyedi védelem fajtái:

             a) helyi védett épület (H1),

             b) helyi védett épületrész (H2),

             c) helyi védett műtárgy, műalkotás (H3)

(2) Helyi területi védelem fajtái:

             a) helyi értékvédelmi terület (he),

             b) helyi védett utcakép (hu).

7. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok

7.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak az aktuális önkormányzati rendelettel meghatározott értékek.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.

(5) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű áthelyezhető. 

8. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését

az eredetinek megfelelő módon kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

8. A helyi területi védelem

9.§ (1) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.

(2) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

9. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10.§  Palotás község területén az arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: MT), az 1. melléklet tartalmazza.

10. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai

11.§ (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírt településképi követelményeket kell figyelembe venni.

(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

12.§  (1) A helyi védett épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(2) Helyi védett épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba)    a homlokzat felületképzését;

bb)   a homlokzat díszítő elemeit;

bc)    a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd)   a tornácok kialakítását;

be)    a lábazatot, a lábazati párkányt;

c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(3) Helyi védett épület (H1) közterületről látható homlokzatán parabolaantenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Helyi védett műtárgyak, műalkotások (H3) felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

Anyaghasználatra (színre) vonatkozó követelmény

13. §  (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületénél csak a fehér, tört fehér és a földszínek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók.

(2) Az MT-k területén a településen és az épület környezetében jellemző fedési mód alkalmazandó.

(3) Épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél világos pasztellszínek, csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók, a környezetében kirívó színek nem alkalmazhatók!

Kerítés anyaghasználatára, színére vonatkozó egyedi építészeti követelmény

14. §  (1) Az MT-k területén a kerítés anyaga és színe illeszkedjen a főépülethez, és a környezetében meglévő arculathoz.

Tömegformálásra vonatkozó követelmény

15. § (1) Az MT-ken – gazdasági terület MT kivételével - csak magastetős épület építhető.

(2) Ikres beépítés esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől illeszkedő legyen.

(3) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

16. § (1) Az épületek közterületi homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.

Zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó követelmény

17. § (1) A kert növényzetének kiválasztásakor az 1. sz. függelékben szereplő növényfajokat és azok faiskolai változatai alkalmazandók.

(2) Palotás területén lévő értékes növényzet védelméről gondoskodni kell, funkciója megőrzendő, növényzete felújítandó, A területen lévő növényállomány felújítása során dendrológiailag értékes előnevelt fákat szükséges telepíteni.

(3) A zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások:

a) minden megkezdett 150 m2 után legalább 1 db lombos fa ültetendő.

b) az építési telkek be nem épített területén, minden megkezdett 100 m2 után legalább 1 darab lombos fa ültetendő.

13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

18.§ (1) Közterületen az 1.sz. függelékben szereplő növényfajokat és azok faiskolai változatait kell alkalmazni.

(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.

(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.

(4) A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan vagy vízáteresztő burkolatú felületet vagy zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(5) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott faegyedekkel létesíthető.

(6) A közterületi fasorok egyedei 6,0 méteres tőtávolságra telepítendők.

(7) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.

(8) Palotás község területén a lakóutakat szakaszosan fásítással és zöldsávval kell ellátni. A fásítás mértéke 20 db lombos fa / 100 fm. A fákat szakaszosan, kétoldalt váltakozva is lehet telepíteni.

14. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19.§  (1) Vállalkozásonként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.

(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is – logo – elhelyezhető.

(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját és környezetét is.

(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni és kialakítani.

(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

15. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag hirdetőtábla és az információs vagy más célú berendezések használhatók.

(2)  Információs vagy más célú berendezésnek minősül

a közérdeket alapvetően szolgáló hirdetőtábla, melyen reklámhordozó elhelyezhető.

a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló

megállító tábla

önkormányzati hirdetőtábla,

önkormányzati faliújság

közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,

amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.

(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:

az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

idegenforgalmi és közlekedési információk;

a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk

(4) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.

(5) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését.

21. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

16.  Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy

a) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

b) temetők területén,

c) védett természeti területen,

d) tájképvédelmi területen.

(2) Vizuálisan érzékeny, védett területen (műemléki környezet) az energiaellátási létesítményeket ki kell váltani és az új vezetéket a meglévő alépítményre kell elhelyezni.

(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el

a) oktatási, létesítmények telkén, valamint ezek telekhatárától mért 150 méteren belül,

b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c) temetők területén,

d) védett természeti területen,

e) tájképvédelmi területen.

(4) Beépítésre nem szánt területen antennát csak a közúti közlekedési célú területfelhasználási egység (KÖu) határától számított, az antenna magasságának legalább másfélszeres távolságára lehet telepíteni.

(5) Építményekre szerelhető elektronikus hírközlési antenna nem helyezhető el

a) helyi védett értéken,

b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,

c) temetők területén,

d) védett természeti területen,

e) tájképvédelmi területen.

17. A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények

23.§ (1) A természeti és természetközeli területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében

a) a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő területhasználat folytatható;

b) az érintett ingatlanok művelési ága csak indokolt esetben, elsősorban a jobb környezeti állapot elérése érdekében változtatható meg;

c) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;

d) az egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők;

e) csarnok jellegű épület nem létesíthető

f) új közmű- és hírközlési létesítmények felszín fölött nem helyezhető el

g) a galérianövényzet megőrzendő;

h) meglévő támfalak, sáncok, vízelvezetők megtartandók, védendők.

V. FEJEZET

A kötelező szakmai konzultáció

18. A kötelező szakmai konzultáció esetei

24.§  Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően, ha a tervezett építési tevékenység, településképi szempontból meghatározó területen történik és az egyszerű bejelentés, vagy építési engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik.

19. A szakmai konzultáció szabályai

25.§ (1) A szakmai konzultáció szóban történik.

(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a polgármester döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

VI. FEJEZET

A településképi bejelentési eljárás

20. A településképi bejelentési eljárás esetei

26.§ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:

a)  Építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenység az építmény tartószerkezeti rendszerét, alapozását nem érinti­;

b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de méretét tekintve a meglévőtől eltérő cseréje esetén, a homlokzatfelület színezése esetén;;

c) Új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága nagyobb, mint 4,0 m, de 6,0 m-t nem haladja meg;

d) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

e)  Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;

f)  Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;

g)  Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;

h)  Emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t;

i)  Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése esetén;

j) Megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

la)  rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

la)  kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

la)  levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

la)  ideiglenes fedett lovarda,

la)  legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése esetén;

k) Növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, megváltoztatása esetén, ha alapterülete meghaladja az 50 m2-t ;

l)  Meglévő épület közterületi homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;

m)  6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;

n)  A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén;

o)  A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb de legalább 0,5 m-t elérő, mértékű, végleges jellegű megváltoztatása esetén;

p) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén, amelynek mérete az építési tevékenységgel eléri a 1,0 m-t, de nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot;

q)  Kerítés, kerti építmény, húsfüstölő építése esetén;

r)   Napenergia-kollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata közterületi létesítése esetén,

s)  Cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése, reklám-elhelyezés esetén.

21. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

27.§ (1) A településképi bejelentési eljárás kérelem benyújtásával indul.

(2) A bejelentést papír alapon kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A digitális adathordozón benyújtott dokumentáció pdf vagy jpg file formátumú lehet.

(3) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.

(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában, a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.

22. A településképi bejelentési eljárás szempontjai

28.§ (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) Részletes vizsgálati szempontok:

a)  a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,

b)  a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,

c) a tervezett megoldás megfelel-e a helyi építési szabályzat és jelen rendelet előírásainak,

d)  a cégtáblák, egyéb grafikain elemek, továbbá a reklámok, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek,

e)  a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

f)  a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,

g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart, különösen a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a település kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.

VII. FEJEZET

A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság

23. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

29. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, vagy a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.

(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezési a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,

b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.

24. A településképi birság

30. § (1) A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság (településképi bírság) kivetését rendelheti el.

(2) A településképi bírságot az Önkormányzat költségvetési számlájára kell megfizetni

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. § (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadók.

(2) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

                        Szabó Mihály                                                           dr. Tóth Gabriella

                      polgármester                                                                      jegyző