1. §¹ E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzben és természetben nyújtható szociális és gyermekvédelmi támogatások, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit, amelyek szerint az Önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók számára. Hozzájárul továbbá a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, valamint a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról. Mindenki felelős önmagáért. Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes, őt - a képességeik és lehetőségeik szerint, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rokontartásra vonatkozó szabályai szerinti sorrendben - a hozzátartozók segítik. Ha az egyén önmagáról gondoskodni nem képes és a hozzátartozók gondoskodásra vonatkozó kötelességüket nem teljesítik, az egyén lakóhelye szerinti települési önkormányzat jogszabályban meghatározott feltételek szerinti gondoskodási kötelezettsége áll fenn. A települési önkormányzat a szociális gondoskodás feltételeinek biztosításával összefüggő feladatainak ellátása során együttműködik az egyházi és civil szervezetekkel. A szociális intézmények és intézkedések rendszerének kialakítása és működési kereteinek biztosítása az állam és a települési önkormányzat feladata

(1) E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § (1) – (3) bekezdése szerint:

(2) A szociális ellátások tekintetében az Szt. 32/A. §-ának figyelembevételével meghatározott személyek körére, - amennyiben életvitelszerűen Pilisszántón élnek-, továbbá az Szt. 6. §-ában foglaltak figyelembe vételével Pilisszántó területén tartózkodó hajléktalanokra,

(3) A szociális szolgáltatások tekintetében az önkormányzat illetékességi körében mindazon személyekre, akik önhibáján kívül önmagáról gondoskodni nem tudnak és rokontarásra kötelezhető hozzátartozójuk nincs vagy az ilyen hozzátartozó a gondoskodásra vonatkozó kötelességét nem teljesíti és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat igénylik, illetve ha arra rászorulnak

(4) A Gyvt. 4. § szerinti, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló jogszabály figyelembevételével meghatározott személyek körére.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. § (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 5. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szt. és végrehajtási rendeletei, a Gyvt. valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak.

4. § (1)³ Az e rendeletbe foglalt szociális feladat- és hatásköröket a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a 12. §, 13. §-okban meghatározott ellátások tekintetében a polgármester, a 9-11. §-okban és a 14-16. §-okban meghatározott ellátások tekintetében a Szociális Bizottság gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatáskör tekintetében a másodfokú hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott egyéb természetbeni ellátásokról és juttatásokról a polgármester dönt a költségvetés függvényében.

5. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatban az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmek – meghatározott tartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványokon – a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetők, valamint az önkormányzat honlapjáról (www.pilisszanto.hu) letölthetők, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló jogszabályban közzétett nyomtatványon nyújthatók be.

(2) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározottak szerint az ügyfél jogosult az ügyei intézése során az ügyintézés cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.

(3) Jelen rendeletben szabályozott valamennyi pénzbeli és természetbeni támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jogosultsági feltételeket igazoló azon dokumentumokat, amelyeket jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás nem tartalmaz.

(4) A kérelemhez mellékelni kell:

(5) A támogatást igénylő család illetve háztartás szociális helyzetéről indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmány készíthető. Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban illetve a jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak a Hivatal az Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el.

(6) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

6. § (1)⁶ A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a kérelem benyújtását követő hatodik hónap első napjáig illetik meg. Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester vagy a Szociális Bizottság a havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli ellátás tekintetében hat hónapot meghaladó folyósítási időtartamot is meghatározhat. A jogosultság megszűnése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

(2) Az e rendelet alapján folyósított pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

(3) Az e rendeletben megállapított pénzbeli támogatást folyószámlára történő átutalással lehet folyósítani, illetve a kifizetés házipénztáron keresztül is történhet.

(4) Az e rendelet 8. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, és 12. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatártól méltánylást érdemlő esetben el lehet térni.

7. § (1) Aki a jelen rendelet alapján kiutalt támogatást – rosszhiszeműség hiányában is – jogosulatlanul veszi igénybe vagy azt nem a megjelölt célra fordítja, azt a szociális hatáskört gyakorló a támogatás egy összegben történő visszafizetésére kötelezi.

(2) A szociális hatáskört gyakorló az (1) bekezdés alapján megállapított visszafizetés összegét méltánylást érdemlő esetben elengedheti, vagy csökkentheti.

8. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az Szt. 25. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint 48. §-ában meghatározott ellátási formákat biztosítja az e rendeletben meghatározott feltételek szerint és a mindenkori önkormányzati költségvetési rendeletben biztosított fedezet erejéig.

(2) E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat szabályozza:

9. § (1) A lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás (továbbiakban: lakhatási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartásban élő személyek részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat, a szemétszállítás, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(3) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadások megfizetéséhez kell nyújtani, amelyek esetleges elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4)⁷ Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: szociális vetítési alap) 400 %-át, egyedül élő személy esetében 550 %-át, feltéve, hogy a háztartás tagjai vagyonnal nem rendelkeznek.

(5) A lakhatási támogatás összege havi 6.000,- Ft.

(6) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy év időtartamra kell megállapítani.

(7) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9) A lakhatási támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság hónapját megelőző hónapban nyújtható be. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.

(10) A megállapított támogatást elsődlegesen a közüzemi szolgáltatók részére kell utalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az utalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(11) Ha a lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult a támogatással érintett lakást elhagyja (elköltözik), illetve a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(12) A kérelemhez mellékelni kell – az 5. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl –:

10. § (1)⁸ Gyógyszer kiadások viseléshez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban gyógyszertámogatás) címén negyedévenként települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át, egyedül élő személy esetében 550 %-át, feltéve, hogy az igazolt havi rendszeres vényköteles gyógyszerköltsége a szociális vetítési alap 20 %-át meghaladja.

(2) A gyógyszertámogatást naptári évre kell megállapítani.

(3) A gyógyszertámogatást kizárólag a társadalombiztosításba befogadott gyógyszerekre állapítható meg

(4) A gyógyszertámogatás összege negyedévenként 30.000,- Ft, feltéve, hogy a kérelem március 31-ig benyújtásra kerül.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott időpont után benyújtott kérelem esetében az év hátralévő részében esedékes negyedévi támogatás illeti meg a jogosultat.

(6) A kérelemhez mellékelni kell – az 5. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának szükségletéről szóló háziorvosi, kezelő szakorvosi igazolást.

(7) A gyógyszertámogatást első alkalommal a kérelem benyújtását követően majd, a következő negyedév középső hónapjában kell folyósítani.

(8) A gyógyszertámogatás folyósítását a jogosult halála esetén meg kell szüntetni.

11. § (1)⁹ Települési támogatás nyújtható minden olyan szülőnek, törvényes képviselőnek, akinek bölcsődés korú gyermeke Pilisszántó Község Önkormányzata és a Fehérkereszt Egyesület között létrejött megállapodás keretein belül veszi igénybe gyermeke számára a bölcsődei nevelést az önkormányzat által támogatott és meghatározott létszámkeret erejéig, továbbá családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át, egyedül élő személy esetében 550 %-át, feltéve, hogy a család tagjai vagyonnal nem rendelkeznek.

(2) A támogatás összege 500,- Ft/nap/fő.

12. § (1) A polgármester jövedelemre tekintet nélkül egyszeri támogatásban részesíti - külön kérelem nélkül - a tárgyév december 31. napjáig 70. életévüket betöltött pilisszántói időskorú személyeket.

(2) A támogatás pénzben, vásárlási utalványban vagy ajándékcsomag formájában legfeljebb 5.000,- Ft értékben kerül kiutalásra.

13. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az Szt. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezés és felhatalmazás alapján rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a személynek

(2)¹⁰ Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 400%-át, egyedül élő esetén annak a 550 %-át nem haladja meg.

(3) Rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel illetve különös méltánylást érdemlő helyzetben folyamatosan is adható.

(4)¹¹ A havi rendszerességgel megállapítható rendkívüli települési támogatás összege 5000,- Ft-nál kevesebb, illetve a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet.

(5) Rendkívüli települési támogatás családonként csak egy kérelmező számára állapítható meg.

(6) Tárgyévben évente egy alkalommal háztartásonként jövedelemre való tekintet nélkül rendkívüli települési támogatás formájában kamatmentes kölcsön adható annak a kérelmezőnek, aki neki fel nem róható okból olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna. Ilyen élethelyzetnek tekintendő különösen: létfenntartást befolyásoló haláleset (családfenntartó halála, elemi kár, kérelem benyújtását megelőzően diagnosztizált súlyos betegség stb.)

(7) A (6) bekezdésben meghatározott kamatmentes kölcsön összege maximum 200.000,- Ft. A törlesztés mértékéről a polgármester dönt. Egyedi elbírálás alapján, különös méltánylást érdemlő esetben a Képviselő-testült a kölcsön visszafizetésétől eltekinthet.

(8) Nem részesülhet folyamatosan nyújtott rendkívüli települési támogatásban az az aktív korú személy, aki munkahely keresése céljából a Munkaügyi Központtal nem működik együtt, illetve akit a Munkaügyi Központ az ügyfélnek felróható okból törölt az álláskeresők nyilvántartásából, továbbá vagyonnal rendelkezik.

14. § (1)¹² Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: temetési támogatás) annak lehet megállapítani, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át, egyedülálló és kiskorú gyermekét egyedül nevelő, valamint egyszemélyes háztartásban élő esetén annak 550 %-át.

(2)¹³ A támogatás mértéke koporsós temetés esetén 40.000,- Ft, urnás temetés esetén: 30.000,- Ft.

(3) A kérelemhez mellékelni kell – az 5. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl –:

(3) A temetési támogatás iránti kérelem a temetési számla kiállításától számított 90 napon belül nyújtható be.

15. § (1) Szociális célú tűzifa támogatás adható abban az esetben, ha lehetőség van arra, hogy az önkormányzat állami támogatásra pályázzon.

(2)¹⁴ A tűzifából a rendelkezésre álló készlet erejéig, a kérelmek beérkezési sorrendjében természetbeni juttatásként annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 500 %-át, egyedül élő esetén annak 600 %-át nem haladja meg.

(3) Jogosultsági feltétel, hogy a kérelmező ingatlanának fűtése tűzifával vagy vegyes tüzeléssel legyen megoldva, melyről írásban nyilatkoznia kell.

(4) A szociális célú tűzifa támogatás mennyisége legalább 1 m³, legfeljebb 3 m³háztartásonként.

(5) Az elbírálás során előnyt élvez az, aki az Szt. szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, a pénzbeli vagy természetbeni települési támogatásra, különösen a lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásra, továbbá a Gyvt. –ben szabályozott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel.

(6) A támogatási kérelmet a Polgármesteri Hivatal által közzétett időintervallumban lehet benyújtani.

(7) A támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő háztartások és személyek számától.

16. § (1) A köztemetéssel összefüggő feladatokat a Szt. 48. §-ban foglaltak szerint kell ellátni.

(2) Közköltségen történő eltemetés során a helyben szokásos legolcsóbb szertartás szerint kell eljárni.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítése érdekében a Szt.-ben biztosított lehetőségek szerinti intézkedést meg kell tenni.

(4) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.

(5)¹⁵ Különös méltánylást érdemlő körülménynek kell tekinteni, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

17. § (1) A gyermekjóléti ellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családból való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az ellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az Önkormányzat az alábbi gyermekjóléti ellátásokat biztosítja:

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Pilisvörösvár és Környéke Szociális Intézményfenntartó Társulás, az Önkormányzat és az Önkormányzattal szerződésben álló intézmények szolgáltatják.

18. § (1) Az Önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19-20/B. §-a szerint megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát.

(2) Az Önkormányzat jegyzője a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerint pótlékot állapít meg, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermek családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó részére.

19. § (1) A Gyvt. 21. §- 21/C. § -a alapján a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani.

(2) Pilisszántó Község Önkormányzata intézményi gyermekétkeztetést biztosít:

(3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A (2) bekezdés szerinti intézményekben az intézményi étkezési térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés szerinti intézményekben biztosított gyermekétkezetési feladatok tekintetében alkalmazandó nyersanyagnorma összegét külön rendelet tartalmazza.

(5) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a Gyvt. 21/B. §-ában megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével kell megállapítani.

(6) Az étkezésben részesülőkről az intézmény köteles a pénzügyi előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezetni.

(7) Az önkormányzat jegyzője a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint tájékoztatja a jogosult gyermek szülőjét vagy törvényes képviselőjét a szünidei gyermekétkeztetés igénybevételének lehetőségéről, az igénybevétel módjáról, biztosításának időtartamáról és helyszínéről.

(8) A gyermekétkeztetés biztosításáról az önkormányzat gondoskodik, a szünidei gyermekétkeztetés tekintetében a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjének koordinációja mellett.

20. § E rendelet alkalmazásában szociális alapszolgáltatás:

21. § (1) A szociális étkeztetés keretében megfelelő kedvezményes ellátás adható a szociálisan rászorultaknak.

(2) Szociálisan rászorulónak minősül az a személy, aki a legalább egyszeri meleg étkezéséről önmaga vagy eltartottja részére gondoskodni nem tud az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt.

(3) Az Szt. 62. § (1) bekzdés b)-d) pontban meghatározottakat háziorvos vagy szakorvos által kiállított dokumentummal kell igazolni.

(4) Az ellátásért fizetendő térítési díj összegét külön rendelet szabályozza.

(5) Az étkeztetés igénybevételének módjai:

(6) Megszűnik az étkezés:

(7) Az Önkormányzat az étkeztetést gazdasági társasággal kötött szerződés alapján biztosítja.

(8) Az ellátás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.

22. § (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás feladatait a Városi Napos Oldal Szociális Központtal (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) kötött megállapodás alapján biztosítja.

(2) Az Szt. 63. §-a alapján házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(3) A szociális segítés és a személyi gondozás biztosításának feltételeit az Szt. 63. § (2)-(12) bekezdései tartalmazzák.

23. § (1) Az arra rászorultak részére az Önkormányzat a Városi Napos Oldal Szociális Központtal (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) kötött megállapodás alapján lehetőséget biztosít a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) Az idősek nappali ellátása a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak gondozására szolgál az Szt. 65/F. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

25. § (1) Az önkormányzat a gyermekek érdekeit védő szociális szolgáltatásokat a Pilisvörösvár és Környéke Szociális Társulás által a Városi Napos Oldal Szociális Központ (2085 Pilisvörösvár, Rákóczi u. 5.) működtetésével látja el. Az intézmény a szociális munka keretein belül gondoskodik a gyermekek testi és lelki egészségének védelméről, családban történő nevelkedésük elősegítéséről, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséről.

(2) A Városi Napos Oldal Szociális Központ ellátja a Gyvt. 39. § és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § szerinti feladatait.

(3) Feladata a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése, melynek során oktatási és nevelési intézményeknek, gyermekvédelemmel foglalkozó egyéb intézményeknek, természetes személyeknek lehetősége nyílik a gyerekek veszélyhelyzetét s egyéb, a gyerekekkel kapcsolatos gondokat, problémákat jelezni.

(4) A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése során rendszeresen kapcsolatot tart az oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelőseivel, évente legalább egy alkalommal együttes értekezletet tart a területen munkálkodó szakemberek részére az aktuális kérdések közös elemzésére és értékelésére.

(5) A Központ együttműködik az önkormányzat illetékességi területén élő, szociális helyzetük, egészségügyi, mentálhigiénés állapotuk miatt rászorult családok, gyermekek ellátásában.

26. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a helyi szociális, gyermekvédelmi ellátórendszerhez kapcsolódó, az állampolgárok nagy részét érintő döntések, intézkedések, jogszabály-tervezetek véleményezésére Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre.

(2) A Kerekasztal tagjai a polgármester, a képviselő-testület által működtetett Szociális Bizottság elnöke, a szlovák nemzetiségi önkormányzat elnöke, a védőnő, az iskola és az óvoda gyermekvédelmi felelősei, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munkatársai, valamint a helyi civil szervezetek képviselői.

(3) A Kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal ülését a polgármester hívja össze. A működéssel kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(4) A Kerekasztal elnöke a polgármester. Az elnök feladata az ülések összehívása és vezetése, valamint a Szociálpolitikai Kerekasztal képviselete.

(5) A Kerekasztal feladata, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban és az esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése.

(6) A Kerekasztal döntéseit a szavazati joggal rendelkezők szavazati nyomán született határozatok formájában hozza meg.

(7) A Kerekasztal működési rendjében meghatározott módon bővítheti a tanácskozási joggal meghívottak körét.

(8) A Kerekasztal működési rendjét egyebekben maga határozza meg.

27. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pilisszántó Község Önkormányzatnak a helyi szociális ellátásokról és igazgatásról szóló 2/2015. (II 18.) számú önkormányzati rendelete,