Patak Község Önkormányzatának képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a települési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró önkormányzatok véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017.(VI.23.)  önkormányzati rendelete szabályainak megfelelően, Patak Község építési rendjének biztosítása, a település közigazgatási területének felhasználása és beépítése érdekében, a környezete táji és épített értékeinek védelmében, a „Patak Község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról” szóló 11/2004.(IX.7.) önkormányzati rendelet(továbbiakban Rendelet)  módosítására a következőket rendeli:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. FEJEZET

1. A rendelet hatálya ¹

 1.§ ²

(1) (1)    E rendelet hatálya Patak Község közigazgatási területére terjed ki.

(2)          E rendelet melléklete a Regionál Fővállalkozó és Tervező Kft, Salgótarján, T-639/2003    munkaszámú tervdokumentáció (továbbiakban Szabályozási terv) tervlapjai:

                1.) belterületi szabályozási terve M=1:2000, rajzszám: „H – 4”;

                2.) külterületi szabályozási terve M=1: 10000.  rajzszám: „H- 3”.

2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

2. § ²

(1)          Kötelező szabályozási elemek:

                a) tervlap területi hatálya;

                b) szabályozási vonal;

                c) belterületi határ, mely egyben övezeti határ is;

                d) építési, övezet, övezet határa és jele;

                e) beépítési vonal;

                f) kötelező megszüntető jel;

                g) méretezés;

(2)          Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:

                a) országhatár;

                b) közigazgatási határ;

                c) védőtávolságok;

                d) művi értékvédelem;

                               da) műemlék;

                               db) műemlék épület és telke;

                               dc) műemléki környezet határa;

                               dd) nyilvántartott régészeti lelőhely határ;

                e) táj- és természetvédelem

                               ea) országos ökológiai folyosó övezet határa és területe;

                               eb) országos jelentőségű természetvédelmi terület határa;

                               ec) natura 2000 terület határa;

                               ed) ex lege védett természeti érték;

                f) nagyvízi meder területe.

(3)          Az (1)-(2) bekezdésben föl nem sorolt, a szabályozási terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.

II.FEJEZET

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

3. A táj- és természetvédelem, tájképvédelem

3.§ ²

(1)          A település területén található természeti értékek megóvását biztosítani kell.

(2)          A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, az országos     jelentőségű természetvédelmi területek, a Natura 2000 területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket         érvényesíteni kell.

(3)          A tájhasználat során biztosítani kell a táli jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek   megóvását:

                a.) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a fasorok, erdősávok megtartandók,  illetve telepítendők,

                b.) a folyó és a patakok mentén lévő galériaerdők megőrzendők,

                c.) a fasorokba, erdősávokba csak táj- és őshonos, a területre jellemző lombhullató cserje és fafajok telepítendők.

4. A környezet védelmére vonatkozó előírások

4.§ ²

(1)          Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület  védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(2)          A környezeti levegő olyan terhelése, mely határérték feletti szennyezettséget okoz, tilos.

(3)          Új épület elhelyezése, meglevő átalakítása sz esetlegese fennálló talajszennyezettség   megszüntetése után történhet.

(4)          Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkával érintett területen meglevő termőföld előzetes letermeléséről, tárolásáról és növényzet-zöldfelület létesítésénél történő felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.

(5)          Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem nő.

(6)          Zajt, illetve rezgést okozó üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajt/rezgést okozó  forrást úgy szabd elhelyezni, hogy a keletkező zaj/rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

5. Az árvízvédelem

5.§ ²

(1)          A település területén a nagyvízi mederhez tartozó területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltkövetelményeket   érvényesíteni kell.

6. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások

6.§ ²

(1)          A település területén a szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

                a) közlekedési területek,

                b) közmű és közműlétesítmények

(2)          Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

III. FEJEZET

A KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS

7. Általános előírások

7.§ ²

(1)          A meglevő és a tervezett közüzemi hálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások   szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(2)          A közművesítésre kerülő területen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel, telkenként kell a                 közműhálózathoz csatlakozni.

(3)          A közművezetékek tervezésekor, átépítésekor vagy új vezeték fektetésekor, az utak alatti közműelrendezésnél – a takarékos területgazdálkodás érdekében – mindig a távlatban összes   közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani.

(4)          A meglevő közművek szükségessé váló kiváltásakor:

                a) a feleslegessé vált közműszakaszt, hálózatot és létesítményt el kell bontani,

                b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(5)          A közművezetékek átépítésekor, új vezeték fektetésekor a takarékos területgazdálkodás érdekében, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy:

                a) a 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

                b) a 12 m szabályozási szélességű, vagy azt meghaladó szabályozási szélességű utcákban   kétoldali fasor telepítését ne akadályozza meg.

8. A közművesítettség mértékének előírásai

8.§ ²

(1)          A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

                a) a beépítésre szánt területen az építési övezetre vonatkozó előírások szerinti közműellátás  biztosított;

                b) a beépítésre nem szánt területen az emberi tartózkodásra szolgáló épületben a  közegészségügyi hatóság által

                    is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemi villamos energiaellátás biztosított.

                c) a szennyvíz-elvezetésre és a csapadékvíz-elvezetésre vonatkozó szabályozási előírások teljesülnek.

                d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

                e) új beépítésű területen, bármilyen létesítmény vagy településrész szakaszos megvalósítása esetén a

                    létesítmény vagy szakasz használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az oltóvíz    mennyisége

                    egyidejűleg biztosított.

9. Vízellátás és szennyvízelvezetés

9.§ ²

(1)          Belterületen és új beépítésre szánt területen új közüzemi ivóvízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2)          Ha az építési telek vezetékes vízellátással rendelkezik, és a közcsatorna hálózat rendelkezésre   áll, a szennyvíz ártalmatlanítására közműpótló berendezés nem alkalmazható.

(3)          A felszíni és felszín alatti vizek vízminőség-védelme érdekében szennyvíz, tisztított szennyvíz     közvetlen talajba szikkasztása a település teljes területén tilos.

(4)          Beépítésre szánt területen építeni csak a településen mindenkor rendelkezésre álló legteljesebb közművesítettség biztosításával lehet.

(5)          Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra alkalmas új épületet csak a szennyvíz környezetkárosítás nélküli kezelésének megoldásával lehet, a következők  betartásával:

                a.) Ha a keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi 5 m³-t, a telek közterületről    közúttal megközelíthető, a szennyvizet   vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett,  zárt tárolóban kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet kijelölt leürítőhelyre kell       szállítani. Az elszállítás tényét számla igazolhatja.

                b.) Ha a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m³-t, akkor helyben létesíthető  szennyvíztisztító „kisberendezés” is alkalmazható:

                               ba) ha a tisztított víz számára megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll;

                               bb) ha egyéb előírások nem tiltják;

                               bc) ha a kisberendezés saját telken elhelyezhető;

                               bd) ha a kisberendezés teljesíteni tudja a befogadóhoz illeszkedő, előírt tisztítási   atásfokot.

                c.) Ha helyben – bármely okból – nem valósítható meg a kisberendezés létesítése, a keletkezett                 szennyvizeket az a.) pontban meghatározott módon kell a szennyvizet „kezelni”.

(6)          Beépítésre nem szánt területen állandó emberi tartózkodásra nem alkalmas új épület hiányos                 közművesítettség esetében is létesíthető.  

(7)          Közműpótló, zárt tárolómedence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetősége megfelelő közúti kapcsolattal rendelkezik.

10. Vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

10.§ ²

(1)          Az élő vízfolyások partélei mentén kezelési sávot kell kialakítani és a vízgazdálkodási feladatok (pl. mederkarbantartás stb.) céljára szabadon kell hagyni.

(2)          A csapadékvíz elvezetésére közterületen elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni és     üzemeltetni.

(3)          Ha a csapadékvíz elvezető hálózat, vagy a befogadó a telken keletkezett csapadékvizet elvezetni nek képes, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani és késleltetve lehet a            közhálózatba vezetni.  Ilyen esetben a telken belüli szikkasztás is megfelelő.

(4)          A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Ha ez nem meghatározható,

                50 m² burkolt felületenként legalább 1 m³- esővíztároló kialakítása szükséges.

(5)          A telekhatáron álló épület esőcsatornáit, a telekről történő csapadékvíz kivezetést csak a terepszint, járda alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba, árokba vezetni.

(6)          A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy:

                a.) telkenként csak egy behajtó létesíthető;

                b.) az visszaduzzasztást ne okozzon;

                c.) a vízszállítás akadálymentes legyen;

                d.) a nyílt árkos vízelvezetésű területen az árkok zárt csatornás elvezetéssé alakítása vagy                            parkolási célú lefedése nem megengedett.

(7)          Nyílt vízelvezető árkot a karbantarthatóság figyelembevételével kell kialakítani.

(8)          A 0.5 %-nál nagyobb esésű árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell.

11. Energiaellátás

11.§ ²

(1)          Új beépítésű területen kialakuló, vagy átfogóan megújuló belterületi közterületen a villamos- energia hálózatot föld alatti elhelyezéssel kell kialakítani.

(2)          Az üzemelő légvezetékes elosztóhálózat csere vagy rekonstrukció esetében – belterületen – ha az oszlopcsere helyben történik, vagy legfeljebb 5 m-en belüli áthelyezést igényel elvégezhető.     Más esetekben új hálózatépítésnek minősül, melyre az új építésre vonatkozó ágazati előírásokat kell figyelembe venni.

(3)          Belterületen üzemelő légvezetékes villamosenergia elosztó vezeték alépítményén kell az új hírközlési és informatikai szolgáltatás vezetékeit vezetni.

(4)          Külterületen egyoldali közös alépítményen (oszlopsoron) kell a villamosenergia szolgáltató és a vezetékes hírközlési-informatikai hálózatokat elhelyezni.

(5)          Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást.

(6)          Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak föld alatt vezethető.

12. Megújuló energia hasznosítás

12.§ ²

(1)          Energiatermelő berendezések közül a háztartási szélerőmű (kiserőműnek számító) telepítési feltételei:

                a.) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírás szerinti legnagyobb épületmagasságot 3,0   méterrel nem haladhatja meg;

                b.) a dőlés távolsága minden irányban saját telekre essen.

(2)          Belterületen a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével szélerőmű park    nem helyezhető el.

(3)          Közcélú, megújuló energiahordozó, napenergiát hasznosító energiatermelés akkor lehetséges, ha azt övezeti előírás nem tiltja.

13. Elektronikus hírközlés

13.§ ²

(1)          Új beépülő területen kialakuló, vagy átfogóan megújuló belterület közterületén az elektronikus hírközlési és informatikai hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell kiépíteni.

(2)          Már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új vezetékes hálózatot vagy a meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(3)          Ahol a meglévő gyenge-, és erősáramú hálózatok légkábeles építésűek, új hírközlési és elektronikai hálózatokat a meglevő alépítményen kell vezetni, vagy földalatti vezetéssel kell  kiépíteni.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS

 JOGINTÉZMÉNYEK

14. A területek felhasználása

14.§ ³

(1)          E rendelet Patak Község közigazgatási területén építés szempontjából:

                a.) beépítésre szánt – beépített és további beépítésre tervezett,

                b.) beépítésre nem szánt területeket határol le.

(2)          A további beépítésre tervezett területeket és azok rendeltetését a szabályozási terv határozza meg.

(3)          A további beépítésre tervezett területek felhasználásáról-igénybevételéről a tényleges igények                 függvényében, az előírt közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítésével és egyéb területelőkészítési feladatok végrehajtásával kell gondoskodni.

(4)          A további beépítésre tervezett területen a tervezett megvalósítás előtt

                a.) csak a terület eredeti rendeltetésének megfelelő, ideiglenes jellegű és igénybevétel esetén kártalanítás igénye nélkül elbontható építmények létesíthetők,

                b.) terepszint alatti építmények – a közműlétesítmények kivételével – nem létesíthetők.

15. A telekalakítás

15.§ ³

(1)          Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakítandó építési telek alakja egyszerű, az építési övezetben, övezetben a megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2)          Nyúlványos telek csak meglevő zárványtelek feltárására alakítható ki.

(3)          Közműterület vagy közműlétesítmény céljára – bármelyik építési övezetben, övezetben – az  építési övezet, övezet előírtnál kisebb telek is kialakítható.

(4)          Amennyiben a telekalakítás kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület  lejegyzése céljából, vagy állami beruházás keretében megvalósuló közlekedési fejlesztés   érdekében kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha az építési         övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.

(5)          A már jellemzően beépület, kialakult telektömbben az építési övezeti kialakításra vonatkozó előírásban meghatározottnál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható,   amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.

(6)          Magánút szélességi mérete legalább 6 méter lehet.

V. FEJEZET

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

16. Általános előírások

16.§ ³

(1)          Az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet el nem érő, de az építési telekre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelelő kialakult telek beépíthető, ha az épület elhelyezésére vonatkozó   szabályok – telepítési távolság, elő-, oldal-, és hátsókert mérete – betarthatók.

(2)          Az építési helyen kívül eső meglevő épület, épületrész felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak az építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi és az egyéb övezeti  előírások figyelembevételével.

(3)          Meglevő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető.

(4)          Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül történhet.

(5)          Az építési övezetben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága nem  haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság mértékét.

(6)          Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telek, de közterületi  kapcsolata nincs, úgy a rajta álló, meglevő épület felújítható, átalakítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.

(7)          Több építési övezetbe, övezetbe eső telek beépítése csak az övezethatáron történő megosztását követően lehetséges.

(8)          Második épületet a telken:

                    a.) oldalhatáson álló beépítési mód esetén a meglevő épület által meghatározott, kialakult – oldalsó telekhatárhoz közelebb eső – határvonalon;

                    b.) szabadonálló beépítési mód esetén a meglevő épülethez illeszkedő módon – az elöl álló épület mögé – kell elhelyezni.

(9)          A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén épület nem helyezhető el.

(10)        Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül történhet.

(11)        Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem  haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság mértékét, kivéve, ha     az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.

17. A beépítési mód és az építési hely

17.§ ³

(1)          Új beépítésű területen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2)          Meglevő beépítésű területen, oldalhatáron álló beépítési mód esetén egyik határvonala a   kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Ha a tömbre jellemző telekhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza.

(3)          Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(4)          Új épület előkerti építési vonalának a kialakult állapothoz kell igazodnia.

(5)          Ha az utcában az előkerti építési vonal egyértelműen nem állapítható meg, úgy az előkert 5,0   m, amennyiben az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(6)          Új beépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

                a.) lakóövezet esetében 5,0 m, mely egyben kötelező építési vonal is;

                b.) ipari övezetekben 10,0 m;

                c.) egyéb övezet esetében 5,0 m.

(7)          Utcavonalra telepített épületek közötti foghíjtelek előkerti vonala a közterülettől lefeljebb 2,0 méterig visszahúzható, vagy ha van, a szabályozási vonalra helyezhető.

(8)          Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje az övezetben szabályozott                 épületmagasság. A 12 méter szélességet el nem érő építési telek esetében az oldalkert 4,0  méter, a 10 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 méter.

(9)          Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, lakó rendeltetésű épület:

                a.) telekhatáron helyezhető el;

                b.) az oldalsó telekhatártól 0,8 -1,0 méter távolságban (csurgótávolság);

                c.) szabadonállóan is, ha a telek szélessége legalább 20 méter.

(10)        Szabadonálló beépítés esetén az építési telek oldalkertje az övezetben megengedett  legnagyobb épületmagasság fele, de legalább 3,0 méter.

(11)        Az építési telek hátsókertje az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság mértéke, de legalább 6,0 méter, amennyiben az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(12)        A legfeljebb 20 m telekmélységű fekvő telek esetében a hátsókert 1,0 méter, ha nem korlátozza a szomszédos telek beépítését.

18. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése

18.§ ³

(1)          Melléképület kizárólag a főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építhető.

(2)          Új épület esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges – a főépülettel egy tömegben kell megépíteni. Különálló épület esetén a gépjárműtárolót a főépület (lakóház) takarásában kell megépíteni.

(3)          Az építési telek előkertjében építmény nem helyezhető el, kivéve.

                a.) legfeljebb 5,0 m² alapterületű kukatároló;

                b.) gazdasági területen legfeljebb 20 m² alapterületű porta épület.

(4)          A kukatároló a szomszédos telekhatártól legalább 3, méterre helyezhető el.

(5)          Fóliasátor, üvegház az építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsó kertjében helyezhető el.

19. A tereprendezésre, rézsű, támfal, kerítés építésre vonatkozó előírások

19.§ ³

(1)          Ha a tereprendezésre épület elhelyezése érdekében kerül sor, úgy a feltöltés vagy bevágás – természetes terepszinthez viszonyított – mértéke nem haladhatja meg az 1,0 métert, de együttesen az 1,50 métert.

(2)          A telken a rézsű olyan módon alakítandó ki, hogy állékonysága a telek területén biztosítható      legyen.

(3)          Támfal létesítése során a természetes terepszint:

                a.) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,

                b.) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg.

20.§ ³

(1)          Lakóterületen és vegyes területen az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,60 m lehet.

(2)          Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint a telken belül épített kerítés magassága nem   haladhatja meg az 1,60 métert.

(3)          A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telkek sarokpontjától számított 6,0 méteren belül a kerítéseket átláthatóan kell kialakítani.

(4)          Zöldterületen legfeljebb 1,0 m magas kerítés létesíthető.

(5)          Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 méter magasságig építhető.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

VI. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

20.  Beépítésre szánt terület

21.§ ⁴

 (1)         A település közigazgatási területén a beépítésre szánt területeket a Szabályozási terv sajátos használatuk                 szerint a következő építési övezetekbe tagolja:

                a. lakóterület, ezen belül:

                               aa.) falusias lakóterület    (Lf)

                b. vegyes terület, ezen belül:

                               ba.) településközpont vegyes terület      (Vt)

                c. gazdasági terület, ezen belül:

                               ca.) ipari-gazdasági terület          (Gip)

(2)          A beépítésre szánt területek övezeteit és az azokban betartandó telekalakítási és beépítési    előírásokat a következő rendelkezések tartalmazzák.

21. Falusias lakóterület

(Lf jelű)

22.§ ⁴

(1)          A falusias lakóterület a Szabályozási terven „Lf” jellel jelölt lakóterületi övezet, mely elsősorban                 lakóépületek és a lakosság ellátását szolgáló, jelentős környezeti hatást nem gyakorló   kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. 

(2)          Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület:

                a.) lakó;

                b.) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró   gazdasági; 

                c.) kereskedelmi, szolgáltató;

                d.) szálláshely jellegű;

                e.) igazgatási, iroda;

                f.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

                g.) kulturális, közösségi szórakoztató;

                h.) sport

                      rendeltetést tartalmazhat.

(3)          A falusias lakóterület építési övezeteinek telkeit részleges közművesítéssel kell ellátni.

(4)          Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb építménymagasság az igazgatási, oktatási, egyészségügyi, szociális, hitéleti épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.

(5)          Falusias lakóterület építési telkein egy főépület, amennyiben az építési telek területe az  övezetre előírt legkisebb kialakítható telekterület kétszerese vagy annál nagyobb, két főépület helyezhető el.        

(6)          Falusias lakóterület építési telkein legfeljebb három épület létesíthető, melyből legfeljebb   kettő lehet a (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó főépület.

(7)          Falusias lakóterület építési övezetiben az elő- és oldalkart legkisebb méretén belül nem  helyezhető el:

                               a.) állattartó építmény,

                               b.) kirakatszekrény,

                               c.) építménynek minősülő antennatartó szerkezet,

                               d.) gépkocsi tárolására szolgáló építmény,

                               e.) hirdetőberendezés.

(8)          Falusias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület:

                a.) kizárólag főépület megléte esetén, vagy azzal egyidejűleg építve melléképületként   helyezhető el,

                b.) csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb a lakóépülettel                 megegyező bruttó alapterületű lehet,

                c.) építési helyen belül, vagy az építési telek hátsó kertjében helyezhető el,

                d.) a telek közterületi határától mért 20 méter mélységű telekrészen nem helyezhető el.

(9)          Falusias lakóterület építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben  és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 méteres teleksávban.

(10)        Falusias lakóterület építési telkein a gépkocsi tárolását saját telken belül kell megoldani.

22. Falusias lakóterület övezetei

23.§ ⁴

(1)          A falusias lakóterület építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit a következő előírások alapján kell meghatározni:

(2)          Az új beépítésű Lf jelű övezetben, ahol a

                a.) a beépítés módja:  szabadonálló:

                b.) az építési telek legkisebb területe:            900 m²

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettsége:      30 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettsége:     30 %

                e.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:    4,50 m

                f.) a kialakítandó legkisebb zöldterület:            40 %

(3)          A kialakult beépítésű Lf jelű övezetben, ahol a

           a.) a beépítés módja:                  szabadonálló:

                b.) az építési telek legkiesebb területe:              500 m²

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettsége:       30 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettsége:     30 %

                e.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:    kialakult

                f.) a kialakítandó legkisebb zöldterület:           40 %

(4)          Az új beépítésű Lf jelű övezetben, ahol a

                a.) a beépítés módja:       oldalhatáron álló:

                b.) az építési telek legkiesebb területe:          900 m²

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettsége:   30 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettsége:   30 %

                e.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:    4,50 m

                f.) a kialakítandó legkisebb zöldterület:                 40 %

(5)          A kialakult beépítésű Lf jelű övezetben, ahol a

      a.) a beépítés módja:       oldalhatáron álló:

                b.) az építési telek legkiesebb területe:     500 m²

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettsége:   30 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség:       30 %

                e.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:   kialakult

                f.) a legkisebb zöldterület:       40 %

(6)          Ha a telek területe nem éri el az 500 m²-t, és a telekszélesség kisebb mint 12 méter, a telek        nem beépíthető.

(7)          Új, tervezett beépítésnél a legkisebb telekszélesség legalább 20 m, a telek mélysége legalább    45 méter legyen.

(8)          Az övezet telkén legfeljebb két lakó rendeltetési egység létesíthető, a legnagyobb épületmagasság 4,50 m lehet.

23. Településközpont terület

(Vt jelű)

24.§ ⁴

(1)          A településközpont terület a szabályozási terven „Vt” jellel jelölt építési övezet, mely több  önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan egyéb rendeltetést szolgáló épület   elhelyezésére szolgál, melyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)          A településközpont terület építési övezetben elhelyezhető épület:

                a.) lakó;

                b.) iroda;

                c.) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;

                d.) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;

                e.) kulturális, közösségi szórakoztató;

                f.) sport

                     rendeltetést tartalmazhat.

(3)          Településközpont terület építési övezet építési telkein épület részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

(4)          Településközpont terület építési övezet telkein több épület is elhelyezhető, ha legalább az  egyik egyéb, nem lakó rendeltetést tartalmaz.

(5)          Településközpont terület építési övezetben a melléképítmények közül az alábbiak nem   helyezhetők el:

                a.) istálló, állatkifutó, állatól;

                b.) trágyatároló, komposztáló;

                c.) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

                d.) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.

(6)          Településközpont terület építési övezetben a rendeltetési egységek rendeltetésszerű  használatához szükséges gépjármű parkolást saját telken belül kell megoldani.

24. Településközpont terület övezetei

25.§ ⁴

(1)          A településközpont terület építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit a következő  előírások alapján kell meghatározni:

(2)          A Vt jelű övezetben, ahol a

                a.) a beépítés módja:      szabadonálló:

                b.) az építési telek legkisebb területe:   500 m²

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettsége:    30 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség:   30 %

                e.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:  kialakult

                f.) a kialakítandó legkisebb zöldterület:   40 %

(3)          A Vt jelű övezetben, ahol a

                a.) a beépítés módja:    oldalhatáron álló:

                b.) az építési telek legkisebb területe:           500 m²

                c.) az megengedett legnagyobb beépítettsége:    30 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettsége:  30 %

                e) a megengedett legnagyobb épületmagasság:   kialakult

                f.) a kialakítandó legkisebb zöldterület:       40 %

25. Ipari terület

(GIP jelű)

26.§ ⁴

(1)          Az ipari terület a szabályozási terven „GIP” jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari létesítmények elhelyezését szolgálja.

(2)          Az ipari terület építési övezetben elhelyezhető épület:

                a.) környezetre jelentős hatást gyakorló ipari;

                b.) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;

                c.) kereskedelmi, szolgáltató;

                d.) igazgatási, iroda

                      rendeltetést tartalmazhat.

(3)          Az ipari terület építési övezet építési telkein épület csak részleges közművesítettség      rendelkezésre állása esetén helyezhető el.

(4)          Az ipari terület építési övezet építési telkein az építési helyen kívül, az előkertben legfeljebb 25  m²-es alapterületű, egyszintes porta épület helyezhető el.

(5)          Az ipari terület építési övezet építési telkeinek építési helyén több épület is elhelyezhető.

(6)          Az ipari terület építési övezet építési telkein új, lakó rendeltetésű épületnem helyezhető el.  Meglévő lakó rendeltetésű épület, épületrész az meglevő tömegén belül korszerűsíthető, felújítható, átalakítható, de nem bővíthető.

(7)          Az ipari terület építési övezet „GIP” jelű építési övezetben a környezetre jelentős hatást    gyakorló ipari rendeltetést nem tartalmazhat.

26. Ipari terület övezete

27.§ ⁴

(1)          Az ipari terület építési övezet építési telkeit és a beépítés feltételeit a következő  előírások alapján kell meghatározni:

(2)          A GIP jelű építési övezetben, ahol a

                a.) a beépítés módja:   szabadonálló:

                b.) az építési telek legkiesebb területe:      1000 m²

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettsége:            30 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettsége:   30 %

                e.) a legnagyobb épületmagasság:              6,0 m

                f.) a kialakítandó legkisebb zöldterület:     30 %

(3)          A GIP jelű építési övezet építési telkein lakó rendeltetési egység nem helyezhető el.”

VII. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

27. Beépítésre nem szánt terület

28.§ ⁵

(1)          Patak Község területén a beépítésre nem szánt területeket a Szabályozási terv, sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe tagolja:

                a.) Zöldterület

                             aa.) zöldterület – közkert            (Z)

                b.) Erdőterületek

                              ba.) védelmi;            (Ev)

                            bb.) gazdasági;          (Eg)

                c.) Mezőgazdasági terület

                               a.) általános mezőgazdasági terület;      (Má)

                d.) Vízgazdálkodási terület

                               da.) vízfelszín;       (V)

                               db.) vízbeszerzési terület;     (V)

                e.) Különleges beépítésre nem szánt terület

                               ea.) temető;               (KT-T)

                               eb.) sportterület;        (KT-SP)

                               ec.) dögkút;                 (D)

                               ed.) homokbánya;

                f.) Közlekedési és közműterület

                               fa.) vasúti -kötöttpályás;     (Kök)    

                               fb.) közúti;           Köu)

                               fc.) közműterület;

28. Zöldterület

(Z jelű)

29.§ ⁵ 

(1)          A zöldterület – közkert a Szabályozási terven „Z” jellel jelölt övezet, mely állandóan  növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyinak megőrzését, a pihenést szolgáló terület.

(2)          A zöldterület-közkert övezetben elhelyezhető épület:

                a.) pihenést szolgáló,

                b.) a terület fenntartásához szükséges

                rendeltetést tartalmazhat.

(3)          A „Z” jelű övezetben a telekalakítás és építmény elhelyezés feltételei a következők:

                a.) a kialakítható telek legkisebb területe   kialakult.

                b.) a beépítés módja:             szabadonálló

                c.) a megengedett legnagyobb beépítés:                       3 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítés:      ---

                e.) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke  4,50 m.

                f.) a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke:    70 %

(4)          Az övezetek megközelítésére, elérésére akadálymentes útvonalat kell kialakítani.

29. Védelmi erdőterület

(Ev jelű)

30.§ ⁵

(1)          Védelmi erdőterület a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt övezet, mely elsősorban a  természeti környezet, a település védelmére szolgál.

(2)          A védelmi erdő (Ev jelű) övezetben az erdei kilátó és a magasles kivételével épületet elhelyezni  nem lehet.

30. Gazdasági rendeltetésű erdő

(Eg jelű)

31.§ ⁵

(1)          A gazdasági célú erdőterület a Szabályozási terven „Ev” jellel jelölt övezet, melyen a   gazdálkodás                 elsődleges célja a fakitermelés, és egyéb erdei termékek előállítása és   hasznosítása.

(2)          Gazdasági célú erdőterület övezetben elhelyezhető épület erdő és vadgazdálkodási  rendeltetésű lehet.

(3)          Gazdasági célú erőterület övezetben épület, építmény közműellátás nélkül is elhelyezhető.

(4)          A gazdasági célú erdőterület övezetben az építményelhelyezés feltételei:

                a.) a legkisebb telekterület:                    nincs szabályozva

                b.) a beépítés módja:                   szabadonálló

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                                              0,5 %

                d.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:                                   7,50 m

31. Általános mezőgazdasági terület

(Má jelű)

32.§ ⁵

(1)          Az általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven „Má” jellel jelölt övezet, mely     elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás és az ezekhez     kapcsolódó tevékenyégek elvégzésre szolgál.

(2)          Az általános mezőgazdasági terület övezetben elhelyezhető épület:

                a.) a növénytermesztéshez kapcsolódó;

                b.) a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó;

                c.) az állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;

                d.) az a) -c) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását biztosító;

                e.) lakó

                rendeltetést tartalmazhat.

(3)          Az általános mezőgazdasági terület övezet telkein épületek hiányos közművesítettség esetén    is elhelyezhetők.

(4)          Az általános mezőgazdasági terület övezetben az építmény elhelyezés feltételei, szántó   művelési ág esetén:

                a.) a beépíthető telek legkisebb területe:                                                      1.500 m²

                b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                                                 30 m

                c.) a beépítési módja:                                                                szabadonálló

                d.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                                    3 %

                e.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség:              3 %

                f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:                           6,0 m

(5)          Az általános mezőgazdasági terület övezetben az építmény elhelyezés feltételei, szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén:

                a.) a beépíthető telek legkisebb területe:                                 1500 m²

                b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                                                 30 m

                c.) a beépítési módja:                                                               szabadonálló

                d.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                                               3 %

                e.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség:              3 % 

                f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:                                        7,50 m

(6)          Az általános mezőgazdasági terület övezetben az építmény elhelyezés feltételei, rét, legelő  művelési ág esetén:

                a.) a beépíthető telek legkisebb területe:                                                      3.000 m²

                b.) a beépíthető telek legkisebb szélessége:                                                 30 m           

                c.) a beépítési módja:                                                               szabadonálló

                d.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                                               3 %

                e.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség:              3 % 

                f.) a megengedett legnagyobb épületmagasság:                                        6,0 m

(7)          A Duna-Ipoly Nemzeti park által kezelt, védett területen lévő általános mezőgazdasági terület  övezetben építmény nem helyezhető el.

33.§ ⁵

(1)          Az általános mezőgazdasági terület övezetben birtokközpont alakítható ki, ha birtoktest összes  területe eléri a 100.000 m²-t.  A birtokközpont telekalakítása és az épületelhelyezés feltétele:

                a.) a telek legkisebb területe legalább:                                                           10.000 m²

                b.) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke:                            45 % 

                c.) a megengedett épületmagasság:                                                                6,0 méter.

(2)          A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű és   vendéglátó rendeltetés is elhelyezhető.

(3)          A birtokközpont telkét 1,60 m magas, áttört kerítéssel kell körbe keríteni.

32. Vízgazdálkodási terület

(V jelű)

34.§ ⁵

(1)          A Szabályozási tervben „V” jellel jelölt övezet a folyóvizek medre és parti sávja, a tó vízfelszíne,  valamint külön határolással is jelölt vízbeszerzési- vízkivételi hely, vízmű-kutak területe.

(2)          A vízgazdálkodási terület övezetei telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.

(3)          A vízfolyások mentén a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv, a    fenntartás számára, biztosítandó.

33. Különleges beépítésre nem szánt terület - temető

(KT-T jelű)

35.§ ⁵

(1)          A különleges beépítésre nem szánt terület – temető, a szabályozási terven „KT-T” jellel jelölt    övezet, mely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei és kiszolgáló épületek   elhelyezésére szolgál.

(2)          A különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezet telkein épület csak legalább  részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.                              

(3)          A különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(4)          A különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezetben a telekalakítás és   épületelhelyezés feltétele:

                a.) legkisebb kialakítható telek:                       kialakult

                b.) beépítési mód:                                                  szabadonálló

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                                               5 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség:              5 %             

                e.) megengedett legnagyobb épületmagasság:                                           4,50 m

                f.) a kialakítandó legkisebb zöldterület:                                                          70 %           

(4)          A különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezetben harangláb építése esetén az    övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

34. Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület

(KT-SP jelű)

36.§ ⁵

(1)          A különleges beépítésre nem szánt terület – sportpálya területe a Szabályozási terven „KT-SP” jellel jelölt övezet, mely elsősorban sportlétesítmény, sportpályák és azok kiszolgáló építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)          A különleges beépítésre nem szánt terület – sportpálya övezetben elhelyezhető épület:

                a.) sport;

                b.) sportépítményeket kiszolgáló;

                c.) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó

                rendeltetést tartalmazhat.

(3)          A különleges beépítésre nem szánt terület – sportpálya övezet telkén több épület is      

                elhelyezhető.

(4)          A különleges beépítésre nem szánt terület – sportpálya telkének a telekalakítás és épület  lhelyezés feltételei:

                a.) legkisebb kialakítható telek:                                      kialakult

                b.) beépítési mód:                                            szabadonálló

                c.) a megengedett legnagyobb beépítettség:                                               10 %

                d.) a megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség:              5 %

                e.) megengedett legnagyobb épületmagasság:                                           7,50 m

                f.) kialakítandó legkisebb zöldterület:                                                             40 %

(5)          A KT-SP jelű övezetben sportcsarnok építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb                 épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

35. Különleges beépítésre nem szánt terület – dögkút

(D jelű)

37.§ ⁵

(1)          A Szabályozási terven a különleges beépítésre nem szánt terület „D” jellel jelölt övezete a   dögkút, mely állati tetemek elhelyezésére szolgált.

(2)          A dögkutat az önkormányzat megszüntette.

(3)          A felszámolt övezet telkén épület továbbra sem helyezhető el. 

36. Különleges beépítésre nem szánt terület – homokbánya

38.§ ⁵

(1)          A település külterületén alkalomszerűen, engedély nélkül „homokbányászat” folyik. Ezen    alkalomszerűen illegálisan működő területeket – veszélyességük miatt – el kell zárni, az oda vezető utakat meg kell szüntetni.

(2)          A bánya homlokfalában gyurgyalagok fészkelnek, ezeket a költőhelyeket meg kell őrizni.

37. Közlekedési területek általános előírásai

39.§ ⁵

(1)          Közlekedési terület a Szabályozási terven „KÖu” (közúti) és „Kök” jellel (vasúti) jelölt     övezetek, melyek a közlekedésre és közműelhelyezésre szolgáló területek, melyek az országos és a helyi közutak, valamint a magánutak, kerékpár- és gyalogutak, a járdák, a épjármű várakozóhelyek, a közösségi közlekedést szolgáló létesítmények, mindezek      csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi rendszereik, a közforgalmú vasutak és építményei elhelyezésére szolgálnak. 

(2)          A közterületek, a közutak és magánutak olyan összefüggő hálózatot alkossanak, melyben   magánút csak közúthoz csatlakozhat.

(3)          A Szabályozási terv az alábbi területeke jelöli közlekedési területként:

                a.) közúti közlekedési terület – országos közút területe

                b.) közúti közlekedési terület – helyi - önkormányzati út területe

                c.) kötöttpályás közlekedési terület – vasút területe

(4)          A közlekedési területek szabályzási szélességeit a szabályozási terv ábrázolja.

(5)          A szabályozási szélességen belül a közlekedési létesítmények elhelyezésén túl a közösségi     közlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok   helyezhetők el, az út kezelőjének hozzájárulásával.

(6)          A közlekedési területet úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen:

                a.) a telkek biztonságos megközelítése;

                b.) a területen összegyűlt csapaékvíz biztonságos elvezetése;

                c.) a közüzemi járművek megfelelő elhelyezése;

                d.) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása.

(7)          A 8,0 méternél keskenyebb – kialakult – közterületi szélességű út csak vegyeshasználatú útként   építhető ki, és használható.

38. Vasúti közlekedés övezet

(Kök jelű)

40.§ ⁵

(1)          Patak község közigazgatási területét érinti a 75. sz. Vác-Balassagyarmat vasútvonal.

(2)          A vasúti közlekedés övezetét a Szabályozási terv jelöli.

(3)          A vasúti övezet és a közút övezet keresztezésénél a vasút üzemeltetőjének előírásai a   mértékadók.

39. Közúti közlekedés övezet

(Köu jelű)

41.§ ⁵

(1)          A Szabályozási terv közúti közlekedési terület övezetét jelöli:

                a.) a 22101 sz. bekötőút, (Dejtár – Ipolyvece);

                b.) a 2201 sz. országos közút, (Dejtár – Nagyoroszi)

                c.) a 2203 sz. országos közút, Patak – Horpács – Borsosberény);

                d.) a 2203 sz. országos közút, Patak – Érsekvadkert);

                kül és belterületi szakaszai mentén.

(2)          A közlekedési övezet (1) bekezdésében jelölt utak „országos közút, mellékút” besorolásúak.

(3)          A község belterületén gyűjtőút az Ifjúság út.

(4)          A község külterületén gyűjtőút

                a.) a 098 hrsz-ú földút,

                b.) a 096/2 hrsz-ú földút,

                c.) a 045 hrsz-ú földút;

                d.) a 076 hrsz-ú földút,

                e.) a 072 hrsz-ú földút,

                f.) a 025 hrsz-ú földút.

(5)          A községi belterületi útjai az (1) és (3) bekezdésben írt kivétellel helyi önkormányzati utak.

 VIII.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

40. A közterület alakítására vonatkozó előírások

42.§ ⁶

(1)          Közterületen, közterület alatt és fölött építményt elhelyezni – a (2) bekezdésben foglalt   kivétellel – nem szabad.

(2)          Meglevő épület átalakítása – akadálymentesítése – során, ha műszakilag indokolt, előlépcső, rámpa és előtető a közterületbe benyúlhat, ha az a gyalogos forgalmat nem akadályozza, kialakítása révén könnyen észlelhető és balesetveszélyt nem jelent.

(3)          Legalább 12 méter széles út esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével  legalább egy oldalon járda, másik oldalon fasor telepítendő.

41. Országos művi értékvédelem

43.§ ⁶

(1)          A Szabályozási terv jelöli Patak község országos művi védelem alá eső műemlékeit és műemléki környezetüket.

(2)          Műemlék:

                a.) a Nepomuki Szent János kápolna     Törzskönyvi szám: 5713

                     Dankó út, hrsz: 170.

                b.) Kőhíd a Derék - patak felett              Törzskönyvi szám: 5715

                      Rákóczi út – Dankó út, hrsz: 469/2

(3)          A műemlék épületek telkeit – 170 hrsz és 469/2 hrsz – megosztani nem szabad.

(4)          Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó      jogszabályok szerint kell eljárni.

42.Régészeti területek, lelőhelyek

44.§ ⁶

(1)          A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a Szabályozási terv jelöli.

(2)          A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)          Földmunkák során váratlanul előkerülő régészeti lelet megtalálása esetén értesíteni kell a  jegyzőt.

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. Záró rendelkezések

45.§ ⁶

(1)           Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit az elsőfokú határozattal még  el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)          Jelen rendelet hatálybalépésének napjával a Patak Község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 11/2004.(IX.07.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3)          Hatályát veszti az 1.sz. melléklet.