1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bogács Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 3412 Bogács, Alkotmány u. 9.

(3) Az önkormányzat honlapja: www.bogacs.hu

(4) Az Önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Bogács Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(5) A képviselő-testület polgármesteri hivatalának megnevezése és címe: Bogácsi Polgármesteri Hivatal 3412 Bogács, Alkotmány u. 9.

(6) Az önkormányzat működési területe Bogács község közigazgatási területére terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzat „Bogácsi Tavasz, Nyár, Ősz, Tél” megnevezéssel, negyedévenkénti megjelenéssel lapot jelentet meg.

(2) Az időszakosan megjelenő lap tartalmazza a település életének fontosabb eseményeit, a képviselő-testület azon döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

3. § Az önkormányzat által alapított kitüntető címek és elismerések: Vígh Rudolf díj, Alkotói díj, Bogács Községért díj, Bogács Község Díszpolgára díj és Bogács Közszolgálatáért Díj

4. § Az önkormányzat jelképeinek használatára, kitüntetéseinek adományozására vonatkozó szabályokat önálló rendelet tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét.

(2) Címer: Álló kerektalpú pajzs kék mezejét középfekvésű ezüst hullámos pólya választja két részre. A pólya fölött két férfi a vállán átvetett rúdon hatalmas szőlőfürtöt visz. A pólya alatti mezőben középen hegyével lefelé fordított álló csoroszlya látható, két oldalán hegyére állított egy-egy szimmetrikusan elhelyezett ekevassal. A pólya fölötti címerkép arany, a pólya alatti ezüst színű. A pajzsra aranykorona van helyezve. A címer tartalma az 1786-os év pecsétnyomójával egyezik.

(3) Zászló: Középső, széles vörös mezejében helyezkedik el a (2) bekezdésben leírt címer. A vörös mezőt két oldalról egy-egy kék sáv fogja össze.

(4)¹ Pecsét: Az önkormányzat két pecsétet használ. Mind a kettő kör alakú, benne körfeliratként Községi Önkormányzat Bogács helyezkedik el. Az egyik pecséten középen a község címere, míg a másik pecséten középen a Magyarország címere van.

(5) Az önkormányzat címerével ellátott pecsétből egy darab készül, melyet a polgármester kezel, s az alábbiakban kell használni:

6. § Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart:

7. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, települési elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

8. § (1)² Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak. Az Önkormányzat által ellátott alapfeladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3)³ Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala, a jegyző és társulások látják el.

(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a társulásra átruházott hatáskörök felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. tartalmazza.

(6) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, ennek során az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.

(7) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

(8) A (7) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges.

(9) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

9. § Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

10. § (1)⁴ A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, amelyből 6 fő – egyéni listán megválasztott– települési képviselő, 1 fő a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testületalakuló, rendes-, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az ülés kötelező összehívására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

11. § (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A képviselő-testület az alakuló ülésen vagy azt követő ülésen megválasztja bizottságait, és a polgármester javaslatára, titkos szavazással az alpolgármestert. Dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról. A Képviselő-testület csak saját tagjai közül választ 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert. Az alpolgármester megválasztását követően esküt vagy fogadalmat tesz, és aláírja az erről készült okmányt.

12. § A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Az ülésszünetben – halaszthatatlan ügyekben – a polgármester jár el utólagos beszámolási kötelezettséggel. Nem járhat el a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben.

13. § (1) A rendkívüli ülés kötelező összehívására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2)⁵

(3)⁶

(4) A polgármester a testületi ülést a kezdeményezés benyújtását követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

(5)⁷

(6) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan döntést igénylő napirend tárgyalására. A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni a meghívottaknak. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi pontokat és azok előadóit.

14. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A képviselő-testület üléseit a Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartja.

(3)⁸ A képviselő-testület – rendkívüli ülés kivételével – üléseit az adott hónap utolsó csütörtöki napján tartja.Az ülés kezdésének időpontja: 16 óra.

(4) Az ülés összehívása – rendkívüli ülés kivételével – írásbeli meghívóval történik. A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek legalább 5 nappal az ülést megelőzően kézhez kapják. A meghívót közzé kell tenni a képviselők számára kiküldött meghívóval egy időben: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a helyi kábel televízió képújságjában.

(5) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a rendeletek és határozatok tervezeteit, szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.

15. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(3)⁹ A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg:

(2) A képviselő-testület ülésén döntési (szavazati) joggal csak a települési képviselők rendelkeznek.

(3)¹⁰ A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg:

16. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg, amely összefoglalja az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, és rögzíti az ezzel összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket.

(2) A programtervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé működésének első évében. A ciklusprogram időarányos végrehajtásáról a polgármester a zárszámadás időszakában ad tájékoztatást.

17. § (1) A képviselő-testület évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és a polgármester a tárgyévet megelőző év december hó végéig terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen:a települési képviselőktől, a testület bizottságaitól, az önkormányzati intézmények vezetőitől, a társadalmi szervezetektől.

(4) A munkatervbe ciklusonként legalább egyszer fel kell venni a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót.

(5)¹¹ A munkaterv tartalmazza:

18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A Képviselő-testület nyilvános üléseit a helyi kábeltelevízió egyenes adásban közvetíti illetve felvételről, vágatlanul is közvetíti.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. A levezető elnök dönt arról, hogy a nem tanácskozási joggal jelenlévők részére biztosít-e felszólalási jogot.

(3) A zárt ülés elrendelésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a polgármesteri hivatal ügyintézője, továbbá szakértő vesz részt.

19. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti (továbbiakban levezető elnök).

(2) Az ülés vezetésének rendje a következő¹²:

20. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha azon a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet az ülés során folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) Határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról 8 napon belül kell gondoskodni ugyanazon napirendek megtárgyalásával.

21. § (1)¹³ A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető levezető elnök feladata.

22. § (1) Előterjesztésnek minősül az üléstervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt: rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló, tájékoztató, módosító indítvány, sürgősségi indítvány.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását

(3) Az előterjesztésnek törekedni kell a tárgyalandó tárgykör valósághű bemutatására, világos, közérthető fogalmazással alkalmasnak kell lenni megfelelő következtetések levonására a legcélszerűbb döntés meghozatala érdekében. Az előterjesztéseket egyeztetni kell mindazokkal, akikre vonatkozóan a döntés-tervezet feladatokat tartalmaz.

(4) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az előterjesztésben szereplő valamely kérdésben.

(5) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.

(6) Kizárólag írásban készülhet előterjesztés:

23. § (1) A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) Sürgősségi indítványt – indokainak megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon délelőtt 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, akkor azt az indítványok, javaslatok napirenden belül utolsó napirendként tárgyalja meg.

(5) Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre vételük sorrendjéről külön határoz.

24. § (1) Az interpelláció önkormányzati ügyekben történő felvilágosítás kérése.

(2) Az interpellációt, az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez, Az interpellációnak tartalmaznia kell:

(3) Az interpellációra elsősorban a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Ebben az esetben az interpelláló képviselőt legfeljebb 3 perces szóbeli kiegészítés és további 2 perces viszontválasz joga illeti meg. Ha az interpellált az ülésen nem ad választ, ezt írásban 15 napon belül kell megtennie. Az írásban adott válasz elfogadásáról a következő ülésen kell az interpellálónak, illetve a képviselő-testületnek nyilatkoznia.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról mindenesetben először az interpelláló képviselő nyilatkozik, majd vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel a testület dönt az elfogadásról. Ha az interpellációra adott választ a testület nem fogadja el, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja

25. § (1) A kérdés, önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés.

(2) A kérdést, az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell írásban benyújtani a polgármesterhez.

(3) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama 3 perc, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező nem fogadja el a választ.

26. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. (egyszerű többség)

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást következő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.

(6) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség.

27. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfeltartással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg.

(3) Javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges.

28. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a jelenlévő testületi tagok nevét, akik nevük elhangzása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavak kimondásával szavaznak.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az ülést levezető elnököt, tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök hirdeti ki.

(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság képviselő-testületi tagjaiból álló bizottság végzi.

(2) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazólapon rögzíteni kell az eldöntendő kérdést, választás esetén az érintett személyek neveit ABC sorrendben.

(3) Titkos szavazás során a szavazástól tartózkodni nem lehet. A szavazás előtt a titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás menetét, illetve a szavazás módját.

(4) A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

30. § (1) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

(2) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

(3) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatok tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései az irányadóak.

31. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

32. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi, társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.

(4) A rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal készíti el a jegyző közreműködésével.

(5) A képviselő-testület az előkészítéssel megbízhatja a téma szerint illetékes bizottságát, vagy külön bizottság is létrehozható.

(6) A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(7) A Pénzügyi és Ügyrendi bizottság előzetes állásfoglalása nélkül rendelet-tervezetet nem lehet döntésre a képviselő-testület elé terjeszteni, kivéve a költségvetési rendelet-módosítást, illetve amennyiben a szakbizottság az elé terjesztett rendelet-tervezetet önhibájából, különösen határozatképtelensége miatt nem tárgyalta meg.

(8) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(9) A kihirdetés módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A közzé tétel módja: Bogács Község Önkormányzata hivatalos internetes honlapján történő megjelentetés.

33. § (1) A települési képviselő az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a település érdekeinek képviseletében.

(2) A képviselő- testület hivatalától igényelheti az aktuális képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

(3) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A lakosság a települési képviselőkkel személyes konzultáció formájában tarthat kapcsolatot, melynek érdekében a települési képviselők lakcíme, telefonszáma, elektronikus elérhetősége nyilvános adat a honlapon és a polgármesteri hivatalba megtalálható.

34. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházhatja bizottságait.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

35. § (1) A bizottság ülését az elnök, annak akadályoztatása esetén az általa felhatalmazott települési képviselő bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági tag, az ülésről való távolmaradását, a bizottság elnökének kell bejelentenie.Ha az összehívott bizottsági ülés a meghirdetett időpontban határozatképtelen, a bizottsági elnök 15 perces várakozás után az ülést elnapolhatja.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság zárt ülésére vonatkozóan az Mötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. § A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendet, a megjelentek nevét, a hozott döntést, valamint külön indítványra a kisebbségi véleményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

37. § (1) Bogács községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban végzi.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények, tartalmazzák.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

38. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára – saját tagjai közül – egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ, akinek tiszteletdíjára vonatkozóan a polgármester tesz javaslatot.

(2) Az alpolgármesterre, a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) Az alpolgármester a képviselő-testület, illetve a polgármester esetenkénti megbízása alapján képviseli az önkormányzatot.

39. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően - nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.

(3) A jegyző köteles jelezni képviselő-testületnek, a képviselő-testület szerveinek és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(4) A jegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

40. § (1) A képviselő-testület által létrehozott Polgármesteri Hivatal egységes, önálló jogi személy, és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott Ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, és a jegyző fogadóóráit.

41. § (1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. Az önkormányzat társulásainak felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

42. § A képviselő-testület rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

43. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal – előre meghirdetett napirend szerint – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörről a lakosságot a helyi kábel tv képújságjában legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell.

44. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) Közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szervezetek képviselői közérdekű ügyekben a Képviselő-testülethez, egyes képviselőkhöz és a polgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

45. § (1) A Képviselőtestület a lakossággal való élő és szoros kapcsolattartás érdekében a nyilvános testületi üléseknek a kábel tv-n való közvetítésen túl a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése végett szükség szerint falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés előkészítése és vezetése a polgármester feladata.

46. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2)¹⁴ Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:

(3) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (2) bekezdésben jelölt rendelet szabályozza.

47. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2)

(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni az éves költségvetést, tartalmazó előterjesztést és annak rendelet-tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló év végi beszámolót, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet-tervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.

(4) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.

(5) Az önkormányzat költségvetésével kapcsolatos, pénzügyi tárgyú vagy kihatású előterjesztés csak a (3)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával terjeszthető a képviselő-testület elé.

48. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait önállóan gazdálkodó intézményei, a Polgármesteri Hivatal, valamint a Bogácsi Bagolyvár Óvoda útján látja el a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Polgármesteri Hivatal irányításával történik.

49. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat költségvetését és zárszámadását a könyvvizsgáló hitelesíti.

(3) Az önkormányzat saját intézményei pénzügyi ellenőrzését az általa jóváhagyott belső ellenőrzési ütemterv szerint képviselő testület hivatala valamint külső szakértő megbízása alapján látja el.

50. § Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Bogács Község Önkormányzat képviselő- testületének 11/2014.(XI.11) önkormányzati rendelete.