Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018 (IV.26.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Hatályos: 2019. 04. 26

Sármellék Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018 (IV.26.) önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

2019.04.26.

Sármellék Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés a) és c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet célja Sármellék építészeti, történeti, településképi, idegenforgalmi és természeti értékeinek védelme, valamint ezek igényes fenntartása.

2. § (1) A rendelet hatálya Sármellék község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet mellékletei:

1.melléklet: Műemléki védett értékek és azok környezete jegyzéke

2.melléklet: Helyi egyedi építészeti értékek és régészeti értékek jegyzéke

3.melléklet: Helyi védett táj- és természeti értékek jegyzéke

4.melléklet: Településkép védelme szempontjából kiemelt területek

5melléklet: Kérelem településképi szakmai konzultációhoz

6.melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz

7.melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

4. §

Értelmező rendelkezések,

e rendelet alkalmazásában:

funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy

más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó,

közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás

7.hírdető és reklámberendezés:

átfeszítés: építmények közé kifeszített, általában textilanyagú transzparens, szimbólum, hirdetőfelület, reklám

cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék, mely a homlokzat síkjára merőleges

cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített a homlokzati falsíkkal párhuzamos felirat.

cégtábla: a homlokzati falsíkkal párhuzamos, intézmény, vállalkozás, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet, esetleg egyéb adatait - funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó -, az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken, rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla vagy fényreklám,

címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető a homlokzati falsíkkal párhuzamos tábla (névtábla),

citylight (világító doboz): változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalú, világító hirdető-berendezés, fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és

reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg.

felíró-tábla: vendéglátó, kiskereskedelmi egység információs táblája, jellemzően a napi kínálat feltüntetésére

figyelemfelkeltő berendezés: szélforgó, légfelfújásos mozgó reklám figura vagy oszlop

kandeláber reklám: közvilágítási oszlopra elhelyezett kétoldalú festett vagy világító

reklámberendezés, maximum 80-110 cm x 110-140 cm méretben, melynek alsó része a közúti űrszelvénybe nem lóghat be.

molinó: kifeszíthető vagy kifüggeszthető szövetből vagy műanyagból készült, folytonos vagy áttört nagyméretű hirdetőfelület, amely tartószerkezettől független

reklámgrafika: a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel, fóliázással vagy azzal, rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű,

reklámvitrin, kirakatszekrény: egyedi megjelenésű hirdető-berendezés.

totemoszlop: olyan hirdető-berendezés, mely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést, hirdetményt külön e célra készített építményen jeleníti meg.

n)emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha

annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),ideiglenes fedett lovarda,legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény

vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése esetén,

közterületen filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

Mobil ház, árusító konténer: kereskedelmi tevékenység helyeként szolgáló épületnek minősülő, jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló, meleg- és hideg ételeket, szeszes italt és szeszmentes italokat forgalmazó, kiszolgáló személyzettel üzemeltetett, előre gyártott berendezés, amely rendeltetésszerű használata során egy helyben áll, közműcsatlakozásokkal rendelkezik, rendeltetését helyhez kötötten tölti be.

II. Fejezet

HELYI VÉDELEM

Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai

5. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja.

(2) Az önkormányzat a helyi védettségű egyedi értékekről kormányrendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, - mely a Településarculati kézikönyv 1.számú mellékletét képezi,- és amely védelmet a védett érték tulajdoni lapjára is rávezetteti.

(3) A nyilvántartás kormányrendeletben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a helyi védelem alá helyezett ingatlan helyének meghatározását utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével,

b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan rövid ismertetését,

c) a helyi védelem alá helyezést megalapozó fotódokumentációból egy az ingatlanról készült fényképet.

(4) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.

(5) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.

Helyi védelem alá helyezés és helyi védelem megszüntetésének szabályai

6. § (1) A helyi védelem alá helyezést, annak módosítását, vagy megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti.

(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:

a) helyi egyedi védelem esetén:

aa) helyszínrajz,

ab) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,

ac) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,

ad) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének, használati módjának leírása,

ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,

af) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,

ag) a helyi védelem módosítására, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megváltoztatását megalapozó ok ismertetése,

b) helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,

bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép.

(3) Az önkormányzat a kezdeményezést követően az adott szakterület jogosult képviselőjével az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készítteti el:

a) helyi egyedi védelem esetén:

aa) helyszínrajz M=1:500 léptékben,

ab) fotódokumentáció a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,

ac) felmérési műszaki tervdokumentáció,

ad) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének és használati módjának leírása,

ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja,

af) a helyi védelem alá helyezés rövid szakmai indoklása, történeti kutatási dokumentáció,

b) helyi területi védelem esetén:

ba) a helyi védelem alá helyezésre javasolt településszerkezeti elem, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér vagy teresedés, kert vagy park rövid szakmai leírása, történeti kutatási dokumentáció, érintettség esetén a növényállomány dendrológiai felmérési dokumentációja,

bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi érték méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a helyi építészeti örökség részét képező területi érték határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.

(4) A kezdeményező kivételével az érintett tulajdonost, tulajdonosokat, a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről az önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.

(5) A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítését – szükség szerint szakértő bevonásával – a polgármester képviseletében megbízott főépítész végzi.

(6) A helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a helyi védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a helyi védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha

a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisült, vagy

b) a helyi védettségű egyedi érték vagy a helyi védettség alatt álló területi érték (a továbbiakban: helyi védettségű területi érték) a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(7) A helyi védelem alá helyezés tényéről, vagy megszüntetéséről az érdekelteket a jegyző tájékoztatja.

Helyi területi védelem meghatározása

7. § (1) A helyi védettségű területi értékeket a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A 4. mellékletben lehatárolt helyi védettségű területi értékek, - melyek településtörténeti szempontból nyilvántartott területek - a temető, a repülőtéren belüli volt égenföldi temető, a volt szovjet-orosz repülőtér, a településközpont volt uradalmi birtokainak faállománya.(mai óvoda, iskolakert területe)

Helyi egyedi védelem meghatározása

8. § A helyi védettségű egyedi értékeket az 2. melléklet tartalmazza.

Helyi védettségű egyedi érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. § (1) A helyi védettségű egyedi érték jókarban tartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.

(3) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.

(4) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.

III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK

MEGÁLLAPÍTÁSA

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

- a teljes beépítésre szánt terület, az egyéb területek kivételével.

A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

- a műemlék területe és a műemléki környezet területe

- a régészeti érdekű területek és a régészeti lelőhelyek területe;

- a helyi jelentőségű védett egyedi érték területe;

- helyi védettségű területek

- a nemzeti park területe,

- Balaton tv.-ben meghatározott magterület, tájképvédelmi terület,

A településképi szempontból kiemelt területeket a 4. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

11. § Az épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén, még a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén is csak egységes terv alapján, egyidejűleg végezhető építési tevékenység. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy tornác beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó követelmények

12. § (1) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az

a) a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és

b) a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.

(2) Az épület szélességi méretének megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.

(3) 5-5,5 méteres, épületmagasság esetén – amennyiben a környezet is földszintes nem megengedett a 2 szintes épület, igény esetén tetőteres beépítési módot kell alkalmazni a nyomott belmagasságok és az aránytalan homlokzati megjelenés elkerülése érdekében.

(4) Magas tetős épület tetőterének beépítése esetén azt egy szintként kell beépíteni, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.

(5) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén a fasorok kiegészítendők.

Építmények tömeg, homlokzatalakítására és anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

13. § (1) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy

a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és

b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel

illeszkedjen az utcaképbe.

(2) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi utcafronti épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján lehet kialakítani.

(3) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy

a) a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezete adottságaihoz illeszkedjen, (35-45fok magastető esetén)

b) a takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek településképi szempontból ne alkossanak aránytalan felületeket, épülettömegeket, és

c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedjen.

(4) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően lehet kialakítani.

(5) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, parabola antennát. klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható, vagy azt nem zavaró módon, az épületek alárendelt homlokzatára lehetséges telepíteni.

(6) Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve lehet elhelyezni. Más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.

(7) A közterületek anyaghasználatát úgy lehet meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.

A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

14§

Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a településképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.

Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.

A cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.

Településképi szempontból meghatározó területen:

csak a polgármester által jóváhagyott típusterv szerinti közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,

saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehetséges,

az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehetséges,

A település külterületén lévő védett természeti területeken a Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken és térségi jelentőségű tájképvédelmű területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

Helyi védettségű területi értékekre vonatkozó további

településképi követelmények

15. § A helyi védettségű területi értékek vonatkozásában a 12. §-13. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

a) a meglévő telekszerkezet jellegét meg kell őrizni,

b) épület vagy építmény építése, átalakítása, bővítése esetén településképi egyeztetést szükséges kérni a polgármesternél.

Helyi védettségű egyedi értékekre vonatkozó további

településképi követelmények

16. § A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában a korábban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:

a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok

aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és

ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani,

b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával javasolt helyreállítani,

c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését egységesen, egy időben kell elvégezni.

Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

17. § (1) Védett területen a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.

(2) A település belterülete, illetve beépítésre szánt területe, valamint annak 100 m-es környezete nem alkalmas a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, továbbá a magasabb jogszabály által védetté nyilvánított külterületek sem.

(3) A (2) pontban meghatározott területek kivételével a település területei elsősorban

alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus

hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antenna a belterületen kizárólag

már meglévő antenna tartószerkezetére, vagy multifunkcionális kialakítással

szerelhető fel.

Transzformátor állomás a településképi szempontból kiemelt területen kizárólag

építményben helyezhető el, amelyet az adott területre előírt anyagokból kell kialakítani és amely formavilágában illeszkedik a településképhez, vagy növényzettel teljes mértékben takarni kell.

Antennatornyot nem szabad elhelyezni a védett természeti területeken a Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat területén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, és a két tájképvédelmi területen (OTrT és Btv) valamint a helyi védettségű egyedi és területi értékek területén.

Táj- és természetvédelem

18§

A természetvédelem területi szintjei

Balaton-felvidéki Nemzeti Park települést érintő területét a szabályozási terv a megkülönböztetett jelű (BfNP) határvonalával jelzi. A területre a 2000 évi CXII. törvény előírásai érvényesek.

Fokozottan védett területek a Nemzeti Park I. védelmi övezete és

Nemzeti Park II. védelmi övezete a szabályozási terven az F jelű vonallal elválasztott területrészek.

A Nemzeti Park védett területen belül a meglévő élőhelyeket, természeti képződményeket a kialakult állapot szerint, a szukcesszió természetes változási folyamatának megfelelően kell megőrizni.

A vizes élőhelyek semmilyen művi beavatkozással nem károsíthatók.

A természeti területen építési telek nem hozható létre, épület nem építhető.

A természeti terület a lápvidék erdőn kívüli területein épületnek nem minősülő, a pihenés és az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. Ezek a tárgyak és berendezések kizárólag természetes anyagból készülhetnek.

Helyi szintű természetvédelmi területként kell nyilvántartani a Zala folyó és a Kis-Zala övcsatorna között húzódó természetes és természetközeli erdő- és gyeptársulásokat, vizes élőhelyeket. A helyi védelemben részesülő gyepgazdálkodás alá tartozó területeken a természetközeli gazdálkodás folytatása művelési ág változtatás nélkül kötelező.

A Zala vízrendszere mentén meglévő természetes növényzetet eltávolítani részlegesen sem lehet. A meglévő fás növényzetet ritkítani, csonkolni, a területet kaszálni – kivéve a vízmeder fenntartási sávot – nem lehet.

Táj- és talajvédelmi szempontból – a terven jelölt – a védő elemi funkciójú zöldsávokat, mezővédő erdősávokat, tájfásításokat 10 éven belül meg kell valósítani. A telepítést az illetékes erdészeti és talajvédelmi szakhatósággal egyeztetett erdőtelepítési és tájrendezési terv alapján kell elvégezni.

Kétoldali vagy legalább egyoldali fasor telepítése, a meglévő hiányos fasorok kiegészítése kötelező a terven feltüntetett útvonalak és lakóutcák mentén, maximálisan 8-8 m tőtávolsággal, előnevelt faiskolai „sorfa” alkalmazásával a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével.

A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás-szárú növények legalább 80%-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki.

V. Fejezet

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

Rendelkezés a szakmai konzultációról

19. § (1) A helyi védettségű területi értékek vonatkozásában amennyiben településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás nem szükséges, akkor az építtetőnek szakmai konzultációt kell kérni az építési tevékenység megkezdését megelőzően. Szakmai konzultáció bármely más építési tevékenység esetén is kérhető.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS

Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységek köre

20. § (1) A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően.

(2) Jogszabály szerint építésügyi hatósági engedély alapján létesíthető hirdető-berendezés építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez csatolni kell az Önkormányzat előzetes településképi véleményét, továbbá – ha a berendezés közterületen létesül vagy a közterület fölé 10 cm-t meghaladó mértékben benyúlik – a közterület tulajdonosának előzetes tulajdonosi hozzájárulását.

(3) A településképi véleményezési eljárás során megfelelő határidő tűzésével ki kell kérni

a) a helyi tervtanács véleményét

aa) helyi védettségű területi érték területén 400 m² szintterületet vagy 2 rendeltetési egységet elérő új építmény építése vagy meglévő épület legalább 400 m² szintterületet vagy 2 rendeltetési egységet elérő bővítése,

ab) helyi védettségű egyedi érték részét képező építmény bővítése, átépítése esetén, vagy

b) az a) pontban meghatározottak kivételével a főépítész véleményét

ba) kétlakásosnál nagyobb új lakóépület építése,

bb) 20 m²-nél nagyobb szintterületű új intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és irodaépület építése vagy meglévő az előbb felsorolt rendeltetésű épületeknek legalább 20 m²-nél nagyobb szintterületet elérő bővítése,

bc) 200 m²-nél nagyobb szintterületű új ipari, gazdasági épület építése vagy meglévő az előbb felsorolt rendeltetésű épületeknek épület legalább 200 m² szintterületet elérő bővítése,

bd) helyi védettségű területi érték területén építmény építése, bővítése, átalakítása

esetén.

A helyi tervtanács részletes szabályai

21. § (1) A településképi véleményezéshez a polgármester alkalmilag helyi tervtanácsot hívhat össze, de mindenképp összehívja abban az esetben, ha az építtető el kíván térni a Tak-ban szereplő tervezési ajánlásoktól, vagy a településképi rendeletben meghatározott előírásoktól és a vonatkozó tervezésre magasabb rendű tervtanács nem szükséges.

(2) A tervtanács tagjai minimum három építészmérnök és az építészek számánál kevesebb számú nem szakmai szavazótag lehet.

(3) A véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, vagy az attól eltérni szándékozó beépítés esetén, hogy az eltérés

- beilleszthető-e a környezetbe

- az építés korának műszaki és formai színvonalát tükrözi-e, vagy előre mutató-e

- zavaró hatása lehet-e

- megvalósítható-e

A helyi tervtanács egyszerű szavazati többséggel, csak javasol/nem javasol határozatot hozhat, kikötést nem tehet.

A tervtanácshoz benyújtandó műszaki dokumentáció alaki követelményeit a magasabb rendű jogszabályok - 314/2012 (XI.8.) Korm. rend. 2-es § A (3) - tartalmazzák.

Településképi véleményezési eljárás részletes szabályai

22. § (1) Hirdető berendezés létesítése esetén a településképi véleményezési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell a létesíteni szándékozott hirdető-berendezés műszaki tervét. A terven – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – ábrázolni kell a berendezés elhelyezését, tartó-, illetve hordozó-szerkezetét és a berendezés méreteit. A meglévő épített környezethez történő illeszkedés igazolása érdekében a műszaki tervhez csatolni kell a létesítés helyéről és környezetéről készített aktuális fényképfelvételt, valamint a tervezett állapotot bemutató látványtervet, illetve fotómontázst is.

(2) A tervtanácsi vagy főépítészi véleményre alapozott településképi véleményben vizsgálni kell a településképi követelmények megvalósulásán túl az alábbi illeszkedési szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve:

a) alkalmazkodás a beépítés és rendeltetés módjában, mértékében,

b) a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága,

c) a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként,

d) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának, a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása,

e) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása.

VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS

Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, rendeltetésmódosítások köre

23. § Általános szabályok

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) építési engedély nélkül megvalósítható építési tevékenységek az és Étv. 33/ A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek, valamint

b) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.

(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és

építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

építmény homlokzatának megváltoztatása, (a fogalmak meghatározása a 253/1997 (XII.20.) Korm. Rendelet - OTÉK - szerint)

nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

Hirdető- és reklámberendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, különösen átfeszítés, cégér, cégfelirat cégtábla, címtábla, citylight (világító doboz), felíró-tábla, figyelemfelkeltő berendezés, kandeláber reklám, molinó, reklámgrafika, reklámvitrin, kirakatszekrény, totemoszlop

szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha

annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

közterületen filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

Mobil ház, árusító konténer: kereskedelmi tevékenység helyeként szolgáló, 15 napon túl fennálló, épületnek minősülő, jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló, meleg- és hideg ételeket, szeszes italt és szeszmentes italokat f orgalmazó, kiszolgáló személyzettel üzemeltetett, előre gyártott berendezés, amely rendeltetésszerű használata során egy helyben áll, közműcsatlakozásokkal rendelkezik, rendeltetését helyhez kötötten tölti be.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

a korábbi rendeltetéshez képest

környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c)érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

épület, építmény létesítése esetén

24. § Épület, építmény létesítése esetén mellékelni kell a létesíteni szándékozott objektum műszaki tervét. A terven – az elbíráláshoz szükséges méretarányban – ábrázolni kell a berendezés elhelyezését, szerkezetét és a berendezés vagy építmény méreteit. A meglévő épített környezethez történő illeszkedés igazolása érdekében a műszaki tervhez csatolni kell a létesítés helyéről és környezetéről készített aktuális fényképfelvételt, valamint a tervezett állapotot bemutató látványtervet, illetve fotómontázst is.

Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

reklámhordozó létesítése esetén

25. § (1) A hirdető-berendezés (ide értve a cég- és címtáblát is) építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése (a továbbiakban együtt: létesítése) – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – külön rendeletben meghatározott körben településképi bejelentés alapján végezhető.

A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott

papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a

dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

A településképi bejelentési eljárás alapján elhelyezhető hirdető-berendezés esetén a kérelemhez mellékelni kell:

a berendezés elhelyezésével érintett terület – a megállító-tábla kivételével M=1:500 méretarányú – egyértelmű azonosítására alkalmas helyszínrajzát,

az érintett közterületet és környezetét ábrázoló M=1:500 méretarányú, szükség szerint a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot (közműtérképet), melyen – illetve melynek fedvényén – ábrázolni kell az elhelyezni javasolt berendezés pontos (kótázott) helyét és méreteit, valamint a közvetlen környezetének kialakítására vonatkozó javaslatot. A kérelemhez mellékelni kell továbbá az érintett közterület aktuális kialakítását és állapotát bemutató fényképfelvételt is.

a megállító-tábla kivételével a berendezés műszaki tervét, amelyen ábrázolni kell a tartó-, illetve hordozó szerkezetet, műszaki leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolást a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

építményre szerelt berendezés esetén az érintett felület egészét is ábrázoló homlokzati rajzot,

a berendezés elhelyezését bemutató, a környezethez történő illeszkedést igazoló látványtervet, illetve fotómontázst és a jelenlegi állapotot bemutató aktuális fényképfelvételt,

közterületi elhelyezés esetén a közterület-használathoz szükséges előzetes tulajdonosi hozzájárulást.

(f) Épület falán, tetőfelépítményén, kerítésén, kerítéskapuján, támfalán, valamint az épület telkén álló bármely tartószerkezeten hirdető-berendezés elhelyezése, áthelyezése, átalakítása, illetve bővítése esetén a településképi bejelentéshez csatolni kell az érintett tulajdonos hozzájárulását.

26. § (1) Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul

veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.

A tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,

ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését főépítész igazolja,

ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást

népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek,

a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,

a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

27. § (1) Bejelentés köteles tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

illetve építmények kilátását,

több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi

építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

28. § (1) A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételi határozat érvényességének ideje 2 év, amely nem hosszabbítható meg. A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.

VIII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

Településképi kötelezési eljárás szabályai

29. § (1) A polgármester – törvényben foglaltak szerint – településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

Általános szabályok

30. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le továbbá:

a) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,

c) a településképi bejelentés elmulasztása,

d) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,

e) zöldfelületi mutató be nem tartása,

f) szabályozási tervlapon jelölt védő zöldsáv megvalósításának elmulasztása esetén.

(3) Továbbá a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat, illetve e rendelet előírásainak,

b) a településkép védelme érdekében, különösen, ha:

ba) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt(az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése…) a v árosképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,

bb) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

bc) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.

bd) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő, vagy hirdető berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha

- azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,

- különösen, ha műszaki állapota, megjelenése nem megfelelő,

- -tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

- -nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,

- előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

- harsány színeivel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a városképben;

az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják

a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.

A településképi kötelezési eljárás hivatalból, és kérelemre is indítható

A polgármester a településképi kötelezési eljárást a vonatkozó törvény szabályai szerint folytatja le.

A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

Településkép-védelmi bírság mértéke

31. § A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki. A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

Településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

32. § A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

Településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

33. § (1) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védettségű egyedi érték részét képező épület közterületről észlelhető vizuális megjelenését befolyásoló, a helyi védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, jókarban tartásának támogatása, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

35. § (Hatályát veszti:

Sármellék Helyi Építési Szabályzatáról szóló 3/2003.(III.14.) önkormányzati rendeletének:

5. § (7) bekezdése,

6. § (7-8) bekezdése,

13. § (1),(3),(5),(6) bekezdése,

14. § (1), (3),(4) bekezdése,

24. § (2) bekezdés d,g pontja,(3)bekezdés d pontja, (4) bekezdés o és p pontja

26. §

27. §

28. §

E rendelet hatálybalépése:

Sármellék, 2018. április 27.

1. melléklet

Épített értékek védelme

(1) Műemlék

A település Dózsa György utca 394 szám 865/1 hrsz alatt található Római Katolikus templom műemléki védelem alatt áll. Műemléki száma:5508.

(2) Műemléki környezet

Az (1) bekezdés szerinti Római Katolikus templom környezete, a 869/1, 106, 107, 109, 110, 111, 112, 113, 114, 115, 117, 118 és a 864 hrsz-ú területek a templom műemléki környezetét képezik. Ezeken a területeken építési engedélyt adni csak a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulásával lehet.

2. melléklet

Helyi építészeti és régészeti védelem

A település építészeti értékei közül helyi építészeti védelem alá kerülnek a következő épületek illetve építmények:

Temetőkápolna 952 Dózsa Gy u.

Lakóház 74, 75 Dózsa Gy. u. 32.

118 Dózsa Gy. u. 42.

186 Dózsa Gy. u. 56.

191 Dózsa Gy. u. 57.

435 Dózsa Gy. u. 204.

443 Dózsa Gy. u. 212.

444 Dózsa Gy. u. 213/1

445 Dózsa Gy. u. 213.

448 Dózsa Gy. u. 216.

Kereszt 435 Dózsa Gy. u. 204.

Községháza 671/1 Dózsa Gy. u. 324.

Vasútállomás 562

A régészeti lelőhely védelmével érintett ingatlanok a következők:

0129, 0127/4, 0127/7, 0102/1, 0103/2, 0102/2, 0102/9, 0102/3, 02, 03/5, 03/6, 03/4, 04, 05/1, 1/3, 1/2, 1/5, 1/4, 1/1, 2/1, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 59 - 272, 711 – 717, 727 – 864, 865 – 897, 656 – 667, 613 – 628, 588 – 600, 363 – 405, 09/8, 09/9, 09/10, 09/11, 09/12, 09/6, 023, 026/1, 026/3, 026/4, 026/5, 026/10, 052/31, 052/18, 052/19, 052/20, 052/21, 052/14, 052/15, 050, 050/2, 051, 049/1, 049/2, 049/3, 049/4, 049/5, 049/6, 049/7, 049/8, 049/9, 480 – 523, 429 – 462, 467, 468, 469, 044, 043/4, 043/5, 043/6, 043/7, 043/8, 043/9, 043/10, 0143/14, 0143/13, 043/2, 043/2, 040

A tervezési terület feltáratlan régészeti lelőhelyeinek védelme érdekében a szabályozási tervlapon jelölt régészeti területen építési munkát végezni, illetve erre hatósági engedélyt adni régészeti kutatást követően, a kutatás eredményének függvényében lehet. Ezen területek esetében az építéshatósági engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi irodáját szakhatóságként be kell vonni.

3. melléklet

Természeti értékek védelme

1. A település természeti értékei közül helyi szintű védelem alá tartoznak az alábbi természeti értékek:

Sor-sz.	Helymegjelölés				Fafaj neve latin név/magyar	Megjegyzés
Sor-sz.	utcanév	házszám	hrsz	leíró hely meghatározás	Fafaj neve latin név/magyar	Megjegyzés
	1.	Dózsa György		562/2	Vasútállomás volt állomásépület két oldalán	Quercus robur / kocsányos tölgy
 200 cm2.				562/2	Quercus robur / kocsányos tölgy	 180 cm
3.	Dózsa György	344	688/1	Óvoda előtti kert	Ginkgo biloba / páfrányfenyő	dendrológia és botanikai különlegesség
4.					Aesculus hippocastanum / vadgesztenye	jó állapotban
5.	Dózsa György	394	865/1	templom előtere* ¹	Aesculus hippocastanum / vadgesztenye	erős, szép példány
6.			1101/1	A falu sportpályája körül É-on és K-en	Tilia cordata / 5 db kislevelű hárs	egészséges példányok  40–60 cm
			09/1	D-i oldalon (DK-i sarkában) Westel torony mellett	Tilia platiphyllos / nagylevelű hárs	kiemelkedően nagy és egészséges példány  90 cm
7.	Felszabadulás u.	1.	596	Petőfi Sándor u. és Felszabadulás u. saroktelek	A telek teljes növényzete értékes növényállományként védendő
8.	Felszabadulás u.	16.	620/3	irodaház előkertje	Pawlovnia tomentosa / császárfa	dendrológiai különlegesség

2. A település falu és utcakép jellegét meghatározó, megtartandó faegyedek a következők

Sor-sz.	Helymegjelölés				Fafaj neve latin név/magyar	Megjegyzés
Sor-sz.	utcanév	házszám	hrsz	leíró hely meghatározás	Fafaj neve latin név/magyar	Megjegyzés
	9.	Dózsa György	1	2/1	út, útmenti kereszt közelében beton… előtt
10.	Dózsa György			Út mentén	Tilia sp./ hársfa
11.	Dózsa György			Út mentén	Tilia sp./hársfa
12.	Dózsa György			Út mentén	Tilia sp./hársfa
13.	Dózsa György	11	1/12	temetővel szemben		telken belül
14.	Dózsa György	13	1/14			telken belül több egészséges nagy fa
15.	Dózsa György		960/40	13. számmal szemben		járda mellett
16.	Dózsa György	15	1/16		Picea pungens Glauca / ezüstfenyő	telken belül, előkertben
17.	Dózsa György	22–23.		Sorban elhelyezkedve	3 db Picea excelsa	magas törzsű fák
18.	Dózsa György	29-30-31.	1/58 1/66
19.	Dózsa György	37	1/105		3 db Picea excelsa /luc
20.	Dózsa György	396	elôtt a járdán		Sorbus sp / berkenye
21.	Dózsa György	391			Picea excelsa / luc	előkertben
22.	Dózsa György	390	előtt a járdán		Sorbus sp./ berkenye
23.	Dózsa György	460	138/14		Picea excelsa / luc	előkertben
24.	Dózsa György	61	1/162		Tilia platiphyllos /nagylevelű hárs	egészséges
25.	Dózsa György	55.	1/185		Tilia platiphyllos /nagylevelű hárs	egészséges
26.	Dózsa György	58.	1/192		Tilia platiphyllos /nagylevelű hárs	egészséges
27.	Dózsa György	59.	203/1	Gyógyszertár előtt	3 Picea excelsa / luc	előkertben magas törzsű
28.	Dózsa György	53.	1/102		Aesculus hippocastanum. / vadgesztenye
29.	Dózsa György	366.	756	előtt az utcán	Tilia sp. / hársfa	járda mellett
30.	Dózsa György	242.	75		Picea excelsa/luc	előkertben
31.	Dózsa György	79.	249		Picea excelsa /luc	előkertben
32.	Dózsa György	356.	717	Előtt	Tilia sp. / hársfa	utcán
		350-365. között fasoregységesítést kell végezni
33.	Dózsa György	348.	707/4	Udvarban, melléképületekkel szemben	Pinus silvestris / erdei fenyő	tájidegen, de nagyon szép példány
34.	Dózsa György	101-103.		Előkertekben fasort képez	3 db Picea excelsa / luc	közvetlenül a járda mellett
35.	Dózsa György		562/3	út K-i oldalán a fasorban	2 db Tilia sp. / hársfa
36.	Dózsa György	320.	669/2	Falmezsgyén	Picea sp/luc	a telkek hátsó kertjében
37.	Dózsa György	321.	669/1	Falmezsgyén	Picea sp/luc	a telkek hátsó kertjében
38.	Felszabadulás u.	605.			Tilia sp. / hársfa	út menti a járdán
39.	Dózsa György	274.	515	Előkertben	Tilia sp. / hársfa
40.	Dózsa György	271.	512	Előkertben	Juglans regia / diófa
41.	Dózsa György	203.	434/5	Oldalkertben	Picea sp./ luc
42.	Dózsa György	209.	440	Oldalkertben	Picea sp./ luc
43.	Dózsa György	213/1.	444	Hátsókertben	Aesculus hippocastum / vadgesztenye	óriás, egészséges
44.	Dózsa György	212.	443			több értékes fa, fasor
45.	Dózsa György	267.	493	elő- és oldalkertben	fenyők	elő- és oldalkert
46.	Dózsa György	324.	671/1	Polgármesteri Hiv.	a növényegyüttes megtartandó

4. melléklet

A 2016. évi LXXIV. törvény alapján a településkép védelme szempontjából kiemelt területek

1) a műemlék területe és a műemléki környezet területe, valamint a a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe

2) Natura 2000, kiemelt jelentőségű természetmegőrzésű területek

3) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

4) Fokozottan védett területek

5) Nemzeti ökológiai hálózat területe

6) Balatontörvény

7) Országosan védett természeti területek

8) Különleges madárvédelmi terület

9) Országos jelentőségű ex lege védett lápterületek

10) Helyi védett területek

5. melléklet

KÉRELEM

településképi szakmai konzultációhoz

Beérkezés dátuma: Hivatal tölti ki	Iktatószám: Hivatal tölti ki
Átvevő neve: Hivatal tölti ki

Kérelmező tölti ki!
1. Kérelmező adatai: Tervező adatai: (amennyiben releváns)
Név: Név:
Lakcím, vagy székhely: Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím: Levelezési cím:
Tel./e-mail: Tel./e-mail:
2. A benyújtott kérelem tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)

3. A kérelemhez kötelezően csatolandó dokumentumok:
- műszaki leírás
- helyszínrajz
- tömegformálás, homlokzatalakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása, reklámfelületek ábrázolása (aláhúzandó)
- alaprajzi és metszeti kialakítás
- fényképfelvétel

4. Az érintett ingatlan adatai:

címe: helyrajzi szám:

Alulírott 1. pont szerinti kérelmező, a 4. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.
Sármellék,.……év……………..hónap……nap.
………………………………………….
Kérelmező aláírása

Az aláírt kérelmet az alábbiak szerint kell benyújtani:

Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal - 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324.címre levélben megküldve,

vagy ügyfélfogadási időben személyesen a 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324. címre a titkárságra.

6. melléklet

KÉRELEM

településképi véleményezési eljáráshoz

Beérkezés dátuma: Hivatal tölti ki	Iktatószám: Hivatal tölti ki
Átvevő neve: Hivatal tölti ki

Kérelmező tölti ki!
1. Kérelmező adatai: Tervező adatai: (amennyiben releváns)
Név: Név:
Lakcím, vagy székhely: Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím: Levelezési cím:
Tel./e-mail: Tel./e-mail:
2. A benyújtott kérelem tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)

3. A kérelemhez kötelezően csatolandó dokumentumok:
- műszaki leírás
- helyszínrajz
- tömegformálás, homlokzatalakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása, reklámfelületek ábrázolása (aláhúzandó)
- alaprajzi és metszeti kialakítás
- fényképfelvétel

4. Az érintett ingatlan adatai:

címe: helyrajzi szám:
Az ÉTDR tárhelyre feltöltött dokumentáció ÉTDR azonosítója:
Alulírott 1. pont szerinti kérelmező, a 4. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.
Sármellék,.……év……………..hónap……nap.
………………………………………….
Kérelmező aláírása

Az aláírt kérelmet az alábbiak szerint kell benyújtani:

Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal - 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324.címre levélben megküldve,

vagy ügyfélfogadási időben személyesen a 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324. címre a titkárságra, valamint ÉTDR felületre feltöltve.

7. melléklet

KÉRELEM

településképi bejelentési eljáráshoz

Beérkezés dátuma: Hivatal tölti ki	Iktatószám: Hivatal tölti ki
Átvevő neve: Hivatal tölti ki

Kérelmező tölti ki!
1. Kérelmező adatai: Tervező adatai: (amennyiben releváns)
Név: Név:
Lakcím, vagy székhely: Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím: Levelezési cím:
Tel./e-mail: Tel./e-mail:
2. A benyújtott kérelem tárgya: (A tervezett tevékenység rövid leírása)

3. A kérelemhez csatolt dokumentumok:
- ………………………………
- ………………………………
- ………………………………
- ………………………………
- ………………………………
- ………………………………
4. Az érintett ingatlan adatai:

címe: helyrajzi szám:
5. A tervezett tevékenység időtartama (megkezdés és várható befejezés dátuma):

Alulírott 1. pont szerinti kérelmező, a 4. pontban megjelölt ingatlanon, a 2. pont szerinti tárgyban kérelmezem a településképi szakmai konzultáció biztosítását.
Sármellék,.……év……………..hónap……nap.

Kérelmező aláírása

Az aláírt kérelmet az alábbiak szerint kell benyújtani:

Sármelléki Közös Önkormányzati Hivatal - 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324.címre levélben megküldve,

vagy ügyfélfogadási időben személyesen a 8391 Sármellék, Dózsa Gy. u. 324. címre a titkárságra

null