Zalaköveskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének és a partnerek kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1.§       E rendelet hatálya Zalaköveskút Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. Mellékletek

2.§       (1) Jelen rendelet mellékletei: 

1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Településképi bejelentés – kérelem

3.  Értelmező rendelkezések

3. §      E rendelet alkalmazásában:

a)    Cégér: a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. § 1b. Pontjában meghatározott fogalom

• 
  
• 
  
• Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely a lakosság részére közérdekű információt biztosít.
• Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas világító reklámberendezés
• Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz vagy információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
• Megállító tábla: általában mozgatható, mobil hirdetőtábla, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató elé a közterületre kihelyezett egy vagy kétoldalú hirdető tábla.
• Molinó:építményen vagy építmények illetve fák vagy oszlopok között kifeszített, rögzített írásos vagy képi információt tartalmazó reklámhordozó.
• Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű táblacsoport

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

4. A helyi védelem feladata, fajtái

4. § (1)   A helyi védelem feladata: 

a)      a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti szempontból védelemre érdemes:

aa)       településkarakter, településszerkezetek,

ab)       épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac)       településkép, utcaképek és látványok, 

ad)       műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok, 

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b)      a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése. 

 (2)       Helyi egyedi védelem illeti bármely épület, építmény, köztárgy (közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti, szobor, emlékmű, díszkút és egyéb műtárgy továbbá utcabútor) egészét vagy meghatározott részét, amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint a védettség megszüntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti.

 (2)       A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát
• a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot;
• a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
• a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3)           A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, nyilvántartási számát.
• a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását;
• a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(4)        A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha 

• a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
• a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
• a védett érték magasabb védettséget kap.

(5)        A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik

6. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

• a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
• műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
• a kezdeményezőket.

(2)        A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(3)        A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.

(2)        A Képviselő-testület a 5. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés alapján e rendelettel illetve e rendelet módosításával  - amennyiben települési főépítészt alkalmaz, akkor a települési főépítész szakvéleménye alapján - dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.

(3)        A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6 § (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(4)        A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy megszüntetés esetén a törlését.

(5)        A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.

(6)        Az (5) bekezdés szerinti tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

8. § (1) A védett érték megőrzése, jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2)        A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet a polgármesteri hivatalban.

(2)        A nyilvántartás tartalmazza a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23/D.§-ában ismertetetteken túl a védett érték

• jelenlegi és ha ismert, az egykori rendeltetését,
• pontos helyét (utca, házszám, hrsz),
• a védett érték állapotfelmérésének adatait,
• a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (korlátozás, támogatás),
• egyéb adatokat, esetleges helyreállítási javaslatokat.

(3)        A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

10. § (1) Az önkormányzat helyi védett épületek, építmények, azok közvetlen környezete felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását segítheti támogatás formájában.

1. A támogatás előirányzatát az Önkormányzat a mindenkori éves költségvetésében – lehetőségeihez mérten - biztosítja.
2. A támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
3. A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
4. A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
5. A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
6. A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.
7. A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

11.§ (1)  A jelen rendeletben előírt településképi követelmények alkalmazását és a helyi védett érték jókarbantartását, példaértékű felújítását az alábbi módon ösztönözheti az önkormányzat:

• önkormányzati elismerést megszövegező tábla elhelyezése;
• arculati verseny meghirdetése, lebonyolítása;
• a megvalósult jó példa bemutatása a Településképi Arculati Kézikönyvben (annak módosításával);
• adókedvezmény meghatározott időszakra;
• pénzbeni díjazással, amennyiben erre az éves költségvetésben keretet biztosítanak.

(2)        A pontos feltételekről – a pénzügyi lehetőségek függvényében a mindenkori költésvetésben dönt a Képviselő-testület.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELME SZEMPONTJÁBÓL KIEMELT TERÜLETEK

9. A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása

12. § (1) Az önkormányzat az 1. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból  meghatározó területeket jelöli ki:

a)              Belterület

(2)        A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősül Zalaköveskút területén:

• régészeti lelőhely területe,
• országos ökológiai hálózat – magterület,
• országos ökológiai hálózat – pufferterület,
• tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,
• ex lege védett lápok

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

10. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott Belterület településrészen az új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

• Az épületek csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet, kivéve a temető, ahol 15 º-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.
• Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni, torony, előtető, télikert fedése a fent rögzítettől eltérően is kialakítható.
• A főépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel kő vagy vakolt homlokzati megjelenés, világos, pasztelles színezéssel), a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani, a feltűnő, rikító színhasználat nem megengedett.
• A telken elhelezenő épületek építézeti kialakítása egással összhangba legyen.
• Utcai telekhatáron a kerítés anyagában természetes anyaghasználatú áttört vagy hagyományos kőbástya kialakítású lehet.
• Az épület és kerítés szín- és anyaghasználata legyen összhangban.
• Szerelt éény csak falazott brolattal éíteő.

14. § (1) A 12. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott Külterület településrészen az alábbi előírások érvényesítendők:

• Épületek – pincék kivételével - csak magastetővel létesíthetők.
• Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
• Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
• A területen az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő,- illetve cserjesávval történő megosztását biztosítani kell.
• A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.
• A mezőgazdasági területek vízfolyásoktól való elválasztása érdekében a kezelésre fenntartott parti sávon kívül legalább az egyik partoldalon 10 méteres fás-cserjés sávot kell kialakítani.
• Az utak, patakok, árkok entén az élőiláot és a táj eztétikai egjeleését zdagító erősávok, fasorok telepítendők a tájra jellemő lohulltó aajok egyelembe vétlével.
• A gazdasági területeket a lakóterületektől saját területen telepített többszintes zöldsávval kell elválasztani.

11. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre  vonatkozó településképi követelmények

15.§  (1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető.

(3)        A (2) bekezdés szerinti elemek kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon.

(4)        A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, a reklámfelület mérete maximum 1,0 m² lehet.

(5)        Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület/építmény homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá  közterületen utcabútoron kerülhet kialakításra.

(6)        Hideg színhőmérsékletű fényforrás (neon, halogén, lézer fény) nem engedélyezhető, vibráló, pulzáló fényjelenség, fényreklám nem alkalmazható.

(7)        Közterületen csak az önkormányzat által engedélyezett egységes megjelenésű hirdető és reklámberendezések létesíthetők.

 (8)       Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, hirdető-berendezés, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.

(9)        Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania, valamint a felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.

(10)     Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú megállító tábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon,

(11)     Építési reklámháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára.

(12)     Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó transzparens, hirdetmények elhelyezhetők közterületen illetve magán területen is.

(13)     A Településszerkezeti terven lehatárolt mezőgazdasági és erdőterületen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

16.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

• Közműlétesítmények lehetőleg terepszint alatt létesüljenek, de minden esetben takartan és a tájba illesztést szolgáló igényes kialakítással, színezéssel, növényzettel.
• Antennatorony önálló építményként (nem épületben, kilátóban) a település belterületén illetve a 12.§ (2) bekezdésben felsorolt területeken nem létesíthető.
• Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
• A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzatszínéhez igazodvakellkiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
• Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény csak falazott burkolattal építhető.
• Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán csak műszakilag indokolt esetben helyezhető el.
• Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán lehetőleg takartan helyezhető el.
• Az épületen elhelyezett nepelem és napkollektor csak tetősíkban helyezhető el.

 (2)       A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területként csak a meglévő antennaépítmények vehetők igénybe.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció szabályai

17. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2)        A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

14. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

18. §  (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni

• új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő építési munkát is.

(2)           Amennyiben a szakmai konzultációra vázlatterv, vagy műszaki terv dokumentáció is benyújtásra kerül, vizsgálni kell, hogy annak tartalma megfelel-e a jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

(3)        A szakmai konzultációról a főépítész, vagy annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít.

15. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

19. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

• ha a meglévő lakórendeltetés megváltozása történik, illetve lakó rendeltetésre történő változtatás esetén.
• reklám, reklámhordozó, cégreklám elhelyezése esetén.

16. A településképi bejelentési eljárás szabályai

20.§ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul, a bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

(2)        A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.

VI. FEJEZET 

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

17. A településképi követelmények megszegésének esetei

21. §    (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:

• az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
• a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,
• a településképi bejelentési eljárás elmulasztása.

 (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a polgármester felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

18. A településképi kötelezési eljárás szabályai

22. § (1) Az önkormányzat polgármestere - a 21.§  (2) bekezdése szerinti határidő eredménytelen letelte után -  a 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11. § (2) bekezdése szerint a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

• településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 100.000 - 500.000,- forint,
• a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 - 800.000,- forint,
• az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén 100.000 - 1.000.000.-forint,
• a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően esetén 100.000 - 1.000.000,- forint,
• településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként 100.000,- 1.000.000,- forint.
• elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak a 21.§ (2) bekezdés szerinti felhívástól számított 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén 20.000 - 500.000,- forint.
• a bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
  3. 
     

• a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• a jogsértő állapot időtartamát,
• a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
• a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. Hatályba léptető rendelkezések

23. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2)        Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(3)      Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 12/2017. (XII.6.) önkormányzati rendelet.

                                    Tolnai István                                                                           Dr. Prótár Henrietta

                                   Polgármester                                                                                      jegyző

Kihirdetve:

Zalaköveskút, 2018. május 30.

dr. Prótár Henrietta

jegyző