1. § E rendelet célja Berente Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2. § E rendelet területi hatálya Berente Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Berente Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3/A. §² E rendelet elválaszthatatlan részét képezik a következő mellékletek:

4. § E rendelet alkalmazásában:

5. § (1) A helyi építészeti érték minden olyan helyi építészeti, településszerkezeti, falu- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek, valamint az ezeket körülvevő környezet, ami nem minősül műemléknek vagy műemléki környezetnek.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

7. § (1) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(2)³ A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - az Önkormányzatnál kezdeményezheti.

(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésről az ingatlantulajdonost 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(5) A helyi védelem megszüntetésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(6) A védelem megszűnik, ha

(7) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

8. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

(2) A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Berente Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.

(2)⁴ A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről az Önkormányzat gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt az e célra rendszeresített „Berente Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(4)⁶ Helyi védelem alatt áll a Tájház (Berente, Petőfi Sándor utca 67., 127 hrsz.).

11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A közterületen álló védett növényzet esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni, szakértő bevonásával.

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(3) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

13. § (1)⁷ Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Berente Község teljes közigazgatási területén:

(2)⁸ A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.

(2) A település területén a tetők anyaga nem lehet szürke hullámpala, illetve régi típusú üvegszál-betétes műanyag, áttetsző hullámlemez.

(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.

(5) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(6) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek nem alkalmazhatók.

15. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 0,5 méterrel térhet el egymástól.

(3) Saroktelken csak sarokház épülhet az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal.

(4) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(5) Tetőidom és hajlásszög: magastető 35-42 fok hajlásszöggel.

(6) A tetőgerinc irányát úgy kell meghatározni, hogy legalább 4 - 5 szomszédos lakóépületnél a tetőgerinc iránya azonos legyen.

(7) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

(8) Tetőhéjalás: elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

(9) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat nem helyezhető el.

(10) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(11) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

(12) Kerítés kialakítása:

16. § (1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.

(2) A kertvárosias lakókörnyezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel.

(3) A fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.

(4) A melléképület tetőhajlásszöge illeszkedjen a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.

(5) A tetőhéjalás elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.

(6) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(7) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(8) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

(9) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzatát homlokzatszerűen kell kialakítani.

(10) Kerítés kialakítása:

17. § (1) A meglévő, egységesen beépített, azonos építészeti karakterű lakóterületeken a tervezett bővítéseket, átalakításokat, előtető és melléképület építéseket csak a kialakult építészeti karakterhez illeszkedve lehet végezni.

(2) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

(3) A fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.

(4) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

(5) A területen belüli garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan is el lehet helyezni.

(6) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(7) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(8) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.

(9) Kerítés kialakítása:

18. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.

(2) Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek, takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).

(3) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.

(4) A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.

(5) Épületcsoportnál azonos tetőalakítást kell alkalmazni.

19. § (1) Mezőgazdasági területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból kell kialakítani.

(2) Mezőgazdasági területeken az alábbi építési előírásokat kell érvényesíteni:

(3) Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.

(4) Az épületek homlokzatán világos, pasztellszínezés alkalmazható.

(5) Kerítés csak kertes mezőgazdasági területen építhető. Anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

(6) Erdőterületen önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.

20. § (1) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zártsorú beépítést.

(2) Tetőkialakítás: egységes formában: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés.

(3) Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat.

(4) Nyílászárók:

(5) Előtető: legfeljebb 1 m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal.

21. § (1) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

(2) Fásítás, fasor kialakítása során elsősorban a 3. sz. függelék szerinti tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni, a 4. sz. függelékben felsorolt fafajok kizárásával.

(3) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

(4) Közterületen elhelyezett, a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos.

(5) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.

(6) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

(7) Közterületi burkolat bontása akkor végezhető, amennyiben a helyreállítás a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történik meg, kivéve kiselemes burkolat esetén; kiselemes burkolatbontás esetén a javítást az eredetivel megegyező színű, formájú és méretű kiselemes burkolattal lehet elvégezni.

22. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor elsősorban tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékét a 3. sz. függelék tartalmazza.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken a 4. sz. függelékben szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

23. § (1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:

24. § (1) A beültetési kötelezettséggel terhelt területeken tájvédelmi, településképvédelmi és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően védelmi célú fásítás telepítése szükséges. A beültetéseket többszintes növényállomány (min. 4 sor fa + cserjesáv) telepítésével kell megoldani.

(2) A telepítés során csak őshonos, nem invazív, tájba illő fajok (pl.: tölgy, kőris, hárs) alkalmazhatók, kerülni kell a tájidegen örökzöldek, és az allergén fajok (pl. nyár) telepítését.

25. § (1) Az erdősítés elsősorban őshonos fafajokból álló, elegyes, ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt értékes erdők létesítésével történhet.

(3) A telepített erdők állományának tervezése során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:

(4) Berente külterületén erős a defláció veszélye, ezért a szántóterületek között húzódó dűlőutak mentén sövény‐ vagy fasor telepítendő, a mezsgyék meghagyandók.

26. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.

(3) A település mindennemű területfelhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását.

(4) Országos ökológiai hálózat övezetében erdőtelepítés és erdőfelújítás őshonos fajokkal, természetkímélő módon a termőhely‐típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.

27. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.

(2) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje.

(3) A helyi védelem alatt álló épület felújítása, bővítése, átalakítása esetén a nyílászárók, illetve a tetőhéjalás anyagaként csak természetes anyagok használhatók (cserép, fa).

(4) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, építmény telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.

(6) Közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki gázkészülék égéstermék kivezetése, parabola antenna, illetve klímaberendezés kültéri egysége.

(7) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.

(8) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

28. § (1) Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges. A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.

(2) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a védettség 7. § szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.

29. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(3) A közterület határvonalától számított 1,0 m‐en belüli homlokzatfelületen klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.

(4) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.

29/A. § (1) Társasházak esetében lakásonként

(2) Kültéri egységet erkéllyel rendelkező lakás esetében az erkély homlokvonalának képzeletbeli falra vetített meghosszabbításán belül lehet kihelyezni úgy, hogy az további homlokzati felületet ne érintsen.

(3) Földszinti, erkéllyel nem rendelkező társasházi lakások esetében a kültéri egység saját ablak felett, a nyílásosztások tengelyében helyezhető el.

(4) Emeleti, erkéllyel nem rendelkező társasházi lakások esetében a kültéri egység saját ablak felett, a nyílásosztások tengelyében helyezhető el.

(5) Kültéri egység, csak a kondenzvíz szabályos elvezetését megoldva létesíthető

30. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.

(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(3) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.

(4) A közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, a közcélú növényzet elhelyezhetőségének.

(5) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) Közterületen lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(7) A fényszennyezés elkerülésének érdekében a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető. A nem közcélú világítást teljesen ki kell kapcsolni, ha nincs arra közvetlen szükség.

31. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek az alábbiak:

32. § A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek – a környezetbe illesztés feltételeivel – az alábbiak:

33. § (1) Berente község közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és annak a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám, reklámhordozó közzététele vagy elhelyezése.

(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

34. § (1)¹⁰ Az Önkormányzat a jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)¹¹ Az Önkormányzat döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

35. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

36. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(5) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra – épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

37. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(4) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

38. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

39. § (1)¹² A településkép védelme érdekében az Önkormányzat szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

(3)¹³ A szakmai konzultáció iránti kérelmet az Önkormányzatnak címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4)¹⁴ Az Önkormányzat a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5)¹⁵ A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az Önkormányzat lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

(6) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

40. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

(2)¹⁶

41. §¹⁷ Az Önkormányzat véleménye a 40. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

42. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

43. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 2. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

(2) A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 26/A §-ban foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

44. §¹⁸ A Településképi bejelentési eljárást az Önkormányzat folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

45. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül:

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

46. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

47. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma:

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

(4)¹⁹ Az Önkormányzat a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi, vagy megtiltja.

48. § (1)²⁰ Az ügyfél az Önkormányzatnál kezdeményezi a településképi bejelentési eljárást, – papíralapú – bejelentés formájában.

(2) Az eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.

49. § (1)²¹ Az Önkormányzat kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést (az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) bocsát ki

(2) A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.

50. § (1)²² Az Önkormányzat, amennyiben a kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingatlantulajdonossal szemben legalább 1.000.000 forint közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el, melyet a kötelezési eljárást lefolytató Önkormányzat szab ki.

(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

(3) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

(4) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.

51. § (1) Ez a rendelet 2018. június hó 15. napján lép hatályba.

(2) Ezen rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

52. § (1) Hatályát veszti Berente Község Önkormányzata Képviselő-testülete a reklámelhelyezésekről szóló 15/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelete.

(2) Hatályát veszti Berente Község Önkormányzata Képviselő-testülete Berente község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 20/2011. (VIII.28.) önkormányzati rendelete alábbi rendelkezései: