Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 7. § tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében, 48. § (2) bekezdésében és 1. melléklet 1.1.1. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet módosítása

1. §

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 6. alcíme a következő 7/A. §-sal és 7/B. §-sal egészül ki:

„7/A. §

(1) A települési képviselőket a települési képviselők, a tanácsnokok, a közgyűlési bizottságok tagjai tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendeletben megállapított tiszteletdíj és egyéb természetbeni juttatások illetik meg.

(2) A képviselő az – (1) bekezdés szerinti önkormányzati rendeletben meghatározott – alapdíj 25 %-kal csökkentett összegére jogosult, ha a Közgyűlés ülésén nem vesz részt, feltéve, hogy az azt közvetlenül megelőző ülésen sem vett részt. Az alapdíj abban a hónapban csökken, amelyben az ismételt mulasztás megtörtént. A képviselő egyébként a tiszteletdíja 100 %-ára jogosult.

(3) A bizottságok elnökeire, alelnökeire és – képviselő, valamint nem képviselő – tagjaira az e tisztség után járó tiszteletdíj megállapításánál a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletdíj nem csökkenthető, ha az érintett személy az adott hónapban több ülésen vett részt, mint amennyit elmulasztott.

(4) A Közgyűlési és bizottságai testületi ülésein való jelenlét igazolására a jelenléti ív szolgál.

(5) Igazolt távollét esetén a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatóak a képviselőre, bizottsági elnökre, alelnökre és tagokra.

(6) Igazolt távollétnek minősül különösen:

a)      kereső képtelenséggel járó betegség,

b)      a testület vagy a testület elnökének meghatalmazása (megbízása) alapján, közfeladat ellátása céljából bekövetkező, önkormányzati érdekből történő távollét,

c)      egyéb méltányolható ok.

(7) A távollétet a testületi ülés megkezdéséig, az indok megjelölésével, írásban kell a polgármesternek, illetve a bizottság elnökénél bejelenteni.

(8) A bizottsági elnök távollétét a polgármester igazolja.

(9) Amennyiben a képviselő akadályoztatása miatt nem tudja távollétét az ülés megkezdéséig bejelenteni, akkor az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul köteles eleget tenni a jelen rendelet szerinti bejelentési kötelezettségének.

(10) A Jogi és Ügyrendi Bizottság dönt abban az esetben, ha a távollét minősítése tekintetében vita merül fel.

7/B. §

(1) A képviselő testületi ülésről való távolmaradását, ha az a 7/A. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti okból történt, kérelmére a polgármester igazolja. Ez esetben az alapdíj összegének megállapítása szempontjából jelenlévőként kell figyelembe venni.

(2) A bizottsági elnök tartós távolléte esetén a helyettesítésre jogosultat - a helyettesítés időtartamára - az elnökre vonatkozó díjazás illeti meg. Tartós távolléten legalább két egymást követő bizottsági ülés elmulasztását kell érteni.

(3) A bizottsági tagokat megillető juttatás megállapításához az önkormányzati érdekből történő távollét igazolására a bizottság elnöke jogosult.”

2. §

(1) A Rendelet 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgármester, majd a települési képviselők az alakuló ülésen esküt tesznek. Az eskü szövegét a jegyző, ennek hiányában vagy akadályoztatása esetén a polgármester által erre felkért személy olvassa elő.”

(2) A Rendelet 16. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Közgyűlésre a települési képviselőkön, tisztségviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőkön kívül meg kell hívni]

„c) azt az alpolgármestert, aki nem tagja a Közgyűlésnek,”

(3) A Rendelet 24. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hozzászólások nem összevonható időtartama:]

„e) 27. § szerinti esetben 1 perc.”

(4) A Rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlésen felszólalhat a tisztségviselő, vagy bármely települési képviselő, amennyiben a személyét érintő negatív értéktartalmú kifejezés hangzik el neve említésével, vagy nevének említése nélkül, de beazonosítható módon.”

(5) A Rendelet 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felszólalás engedélyezéséről – a 24. § (4) bekezdés e) pontjában foglalt időtartamra – az elnök dönt. Viszontválasznak, vitának helye nincs.”

(6) A Rendelet 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elnök vagy az általa felkért személy az ülésen felszólalhat a Közgyűlés tájékoztatása érdekében. Az elnök a tájékoztatáshoz audiovizuális eszközt igénybe vehet.”

(7) A Rendelet 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 29. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az elnök

a)      figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezéseket használ, magatartást tanúsít,

b)      rendre utasíthatja azt, aki a Közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c)      felszólíthatja tárgyszerűségre azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól,

d)      rendre utasítja, és szükség esetén megvonja a hozzászólás jogát attól a felszólalótól, aki az a)-c) pont szerinti figyelmeztetés, rendre utasítás vagy felszólítás ellenére ismételten kifogás alá esik,

e)      széksértés megállapítását kezdeményezheti, ha a települési képviselő a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Közgyűlés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, továbbá bántó kifejezéseit haladéktalanul vissza nem vonja és a sértettet vagy a testületet meg nem követi (a továbbiakban: széksértés),

f)       figyelmezteti azt a Közgyűlésen jelenlévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti,

g)      egyedileg engedélyezheti választójoggal nem rendelkező 18 éven aluli személyek Közgyűlés testületi ülésén való részvételét.

(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti kezdeményezés esetén a Közgyűlés a széksértés tényét vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.”

(8) A Rendelet 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Elutasító döntés meghozatala esetén, vagy ha a szavazás eredményével kapcsolatban kétség merül fel, az elnök a szavazást egy alkalommal megismételtetheti.”

(9) A Rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Egyszerű többséget igénylő szavazásnál szavazategyenlőség áll fenn, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és a „tartózkodó” szavazatok együttes összegével. Ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a javaslatot elutasító döntés született.”

(10) A Rendelet 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A napirend elfogadása tárgyában, ügyrendi kérdésben, továbbá bizottság létszáma és összetétele tekintetében név szerinti szavazás nem tarható.”

(11) A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni.”

(12) A Rendelet 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott tartalmi elemeken túlmenően az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezik:

a) meghívó,

b) az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív,

d) – elrendelése esetén – a név szerinti szavazásról készült névsor.”

(13) A Rendelet a következő 37/A. §-sal kerül kiegészítésre:

37/A. §

(1) Bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet – a zárt ülés kivételével – kérelmet nyújthat be a Közgyűlés, illetve testületi formában működő szervei testületi üléséről készült jegyzőkönyvbe történő betekintés érdekében.

(2) A Polgármesteri Hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján, annak benyújtásától számított 15 napon belül, munkanapokon, munkaidőben bármely polgár számára betekintési lehetőséget biztosít a testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe és határozatokba, valamint a Közgyűlés által megalkotott rendeletekbe.

(3) A Közgyűlés üléséről készített hangfelvételről másolat nem készíthető.

Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

a) az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására,

b) az önkormányzati vagyon kezelésére,

c) a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre,

d) jogszabályban kötelezően előírt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokra

vonatkozóan.

(5) A kérelmező a megtekintett dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet. A költségtérítés összegét a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló kormányrendeletben meghatározott maximális mérték szerint kell megállapítani.

(6) Az (5) bekezdés szerinti költséget a Polgármesteri Hivatal házipénztárába vagy átutalással kell befizetni a Polgármesteri Hivatal pénzforgalmi számlaszámára.”

(14) A Rendelet 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„39. §

A Közgyűlés ülésének időpontjáról és napirendjéről a nyilvánosságot a Polgármesteri Hivatal székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel és elektronikus formában Miskolc Megyei Jogú Város honlapjára való feltöltéssel kell értesíteni, rendes ülés esetén a 13. § szerinti időpontban, rendkívüli ülés esetén a 14. § szerinti időpontban.”

(15) A Rendelet 13. §-ában a „kabinetvezetők” szövegrész helyébe a „kabinetvezetők, illetve főosztályvezetők” szöveg lép.

(16) A Rendelet 16. § i) pontjában „kabinetvezetőit, kabinetvezető-helyetteseit” szövegrész helyébe a „kabinetvezetőit, kabinetvezető-helyetteseit, illetve főosztályvezetőit és főosztályvezető-helyetteseit” szöveg lép.

(17) A Rendelet 18. § (3) bekezdésében a „kabinetvezetőknek” szövegrész helyébe a „kabinetvezetőknek, illetve főosztályvezetőknek” szöveg lép.

(18) A Rendelet 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős szervezeti egység, illetve amennyiben a végrehajtásért felelős a (3) bekezdés szerinti szervezet, a végrehajtást felügyelő szervezeti egység tartozik beszámolási kötelezettséggel. Amennyiben a végrehajtásban további szervezeti egység, bizottság, közvetlenül vagy közvetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, önkormányzati alapítású költségvetési szerv működik közre, úgy a végrehajtásért felelős szervezeti egység, illetve a végrehajtást felügyelő szervezeti egység jogosult a végrehajtás állásáról információt kérni. A végrehajtásban közreműködő a kért információkat köteles megadni.”

(19) A Rendelet 36. § (2)-(5) bekezdésében a „kabinet” szövegrész helyébe a „szervezeti egység” szöveg lép.

(20) A Rendelet 67. §-ában a „kabinetvezetői” szövegrész helyébe a „kabinetvezetői, illetve főosztályvezetői” szöveg lép.

3. §

(1) A Rendelet 47. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az állandó bizottság nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján köteles vagyonnyilatkozat-tételre, amennyiben a Vnytv. 3. § (3) bekezdés eb)-ed) alpontjaiban meghatározott feladatok tekintetében javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult.”

(2) A Rendelet 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés értelmezésében kellő idő áll rendelkezésre az állandó bizottsági ülésen történő megjelenéshez, amennyiben az értesítésre legkésőbb az ülés időpontját megelőző naptári napon kerül sor.”

(3) A Rendelet 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az együttes állandó bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon az egyes állandó bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes állandó bizottsági ülésen az állandó bizottságok döntéseiket külön-külön határozatba foglalva hozzák meg.”

(4) A Rendelet 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állandó bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. Az állandó bizottság munkájának koordinálása, testületi üléseinek előkészítése, a testületi ülésről jegyzőkönyv készítése és a testületi ülésen való részvétel a jegyző által kijelölt, a Polgármesteri Hivatal személyi állományába tartozó köztisztviselők feladata.”

(5) A Rendelet 48. § (5) bekezdésében a „vele szemben felmerült kizáró okot” szövegrész helyébe a „személyes érintettségét” szövegrész lép.

4. §

(1) A Rendelet 59. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az írásbeli határozatot a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni.”

(2) A Rendelet V. Fejezete a következő 36. alcímmel egészül ki:

„36. Társulás

68/A. §

(1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében részt vesz a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban (a továbbiakban: Társulás).

(2) A Társulás Miskolc város térségének települési szilárdhulladékai kezelésének korszerű megoldására, az ehhez szükséges jogi, pénzügyi, gazdasági feltételrendszer megteremtésére és az Európai Uniós követelményrendszernek való megfelelés megvalósításának elősegítése céljából, továbbá a közös érdekérvényesítés elősegítése érdekében a tagönkormányzatokkal együttesen, megállapodás alapján létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás.

(3) A Társulás feladata Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti önkormányzatot terhelő hulladékgazdálkodási közfeladat megoldása.

(4) A Társulás munkaszervezete a Polgármesteri Hivatal. A munkaszervezet feladatai:

a) a Társulás döntéshozó szerve (a továbbiakban: Társulási Tanács) feladatainak végrehajtása és döntéseinek előkészítése,

b) a Társulási Tanács és szervei üléseinek előkészítése,

c) a Társulási Tanács elé kerülő előterjesztések elkészítése,

d) a Társulási Tanács és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása,

e) a Társulási Tanács működésével kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

f) az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése,

g) a meghozott határozatok nyilvántartása, a határozattal érintettek értesítése, tájékoztatása,

h) gondoskodik a Társulás költségvetésének előkészítéséről és végrehajtásáról, zárszámadásának összeállításáról,

i) a Társulás belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása,

j) a társulási megállapodásban meghatározott feladatokhoz kapcsolódó szakmai tevékenységek koordinálása és végrehajtása.”

5. §

(1) A Rendelet 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A nemzetiségi önkormányzat részére az Önkormányzat által támogatásként rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.”

(2) A Rendelet 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához biztosítja valamennyi nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, melyek részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.”

(3) A Rendelet 69. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökét tanácskozási joggal kell meghívni a Közgyűlés, illetve az állandó bizottságok testületi ülésének azon meghatározott napirendi pontjához, mely tárgya szerint a nemzetiség helyzetét érintő kérdésre vonatkozik.

(6) A települési önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezését, javaslatát, tájékoztatáskérését – elnöke útján – a polgármesterhez nyújthatja be.

(7) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

(8) Az Njtv. 81. §-a szerinti tárgykörbe tartozó előterjesztés tárgyalása esetén a közgyűlési határozat meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével, illetve véleményének benyújtását követően kerülhet sor.

(9) A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a Közgyűlést az előterjesztő tájékoztatja.”

6. §

(1) A Rendelet 1. melléklet 2.1.6. pontja helyébe a következő pont lép:

[2. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

2.1. Véleményezi]

„2.1.6. az államháztartás alrendszereibe nem tartozó alapítványi forrás átvételével és átadásával kapcsolatos előterjesztéseket,”

(2) A Rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(3) A Rendelet a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

2. Az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének megállapításáról szóló 2/2018. (III.6.) önkormányzati rendelet módosítása

7. §

Az Önkormányzat 2018. évi költségvetésének megállapításáról szóló 2/2018. (III.6.) önkormányzati rendelet 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Közgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt az önkormányzati feladatok esetében, éves szinten a 3. mellékletben, az „Önkormányzat összesen” soron megtervezett – az intézmények kiadási előirányzatait nem tartalmazó – kiadási előirányzattal azonos összegben állapítja meg.”

4. Hatályon kívül helyező rendelkezések

8. §

(1) Hatályát veszti a Rendelet 50. § (1) bekezdésében az „az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével” szövegrész.

(2) Hatályát veszti

1. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési képviselők, a tanácsnokok, a közgyűlési bizottságok tagjai tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről szóló 30/2014. (XI. 4.) önkormányzati rendelet 4-5. §-a,

2. a Rendelet 22. alcíme, 64. § (2) bekezdése.

5. Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Miskolc, 2018. június 19.

          Dr. Alakszai Zoltán                                                              Dr. Kriza Ákos

                  jegyző                                                                           polgármester