Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018 (VIII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 02. 02Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018 (VIII.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja a település sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánításnak és a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A rendelet hatálya Hegyeshalom nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
(3) A rendelet a következő mellékletekkel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: Területi védelem és helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
c) 3. melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok
2. § (1) A helyi védelem célja Hegyeshalom nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség és természeti környezet kiemelkedő értékű elemeinek védelme, azok jelen és a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó terület megállapításának célja
a) a természeti érték, a természetközeli jelleg által meghatározott tájkarakter,a jellegzetes tájhasználat miatt tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek természeti állapotának megóvása, a kilátás- és rálátásvédelem megvalósítása,
b) a jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot hordozó településrészek lehatárolása, a meghatározó arculat megőrzése.
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. utcai homlokzatmagasság: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beszámítani.
2. utcai homlokzatszélesség: lakóépület homlokzatának az utcai telekhatárral 60º-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30º-kal eltérő, a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.
3. párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata
5. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, megőrzése és a nyilvánossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem alá helyezés és megszűnés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor, kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat.
(2) Helyi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló, vagy megszűntetésére való kezdeményezésnek minősül.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indoklását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezés és megszűnés értékvizsgálat alapján történik.
(7) Az értékvizsgálat elkészíttetése települési főépítész, vagy annak hiányában a polgármester feladata.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti kezdeményezésről az érdekelteket 8 napon belül értesíteni kell a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló rendelet (továbbiakban: partnerség) szerint.
(2) Az eljárás során érdekeltnek minősül:
a) a javaslattal érintett ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője,
b) a kezdeményező.
(3) Az érdekeltek észrevételt a partnerség szerint tehetnek.
(4) A Képviselő-testület a 6. § (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről a 7. § (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket a partnerség szerint értesíteni kell.
(6) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásban át kell vezettetni, melynek kezdeményezéséről a jegyző gondoskodik.
8. § (1) A helyi védelem megszűntetésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben értékvizsgálat állapítja meg, hogy
a) a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével,
b) a védett érték megsemmisül,
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
d) műemléki védettséget kap.
(2) Védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) Védett növényzetet csak szakértő által megállapított életvédelmi és baleset megelőzési okból lehet kivágni.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
c) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
d) a védelem típusát,
e) a védelem rövid indoklását,
f) a védett értékre vonatkozó értékvizsgálatot,
g) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
h) a védett értéket érintő átalakítások építészeti dokumentumait.
4. A helyi területi védelem
10. § (1) Az utcaképi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
5. A helyi egyedi védelem
11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az egyedi védelem
a) az építmény egészére vagy annak egy részére, továbbá a minőséget meghatározó részletére, így különösen
aa) anyaghasználatára,
ab) tömegformálására,
ac) homlokzati kialakítására,
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére;
c) egyedi tájérték védelmére
terjedhet ki.
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, a védelem céljának megfelelő használata a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi védett építmény rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról, védett növényzet esetén gondozásáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester településképi kötelezés formájában a rendeltetés szerinti használatra, továbbá az építmény, építményrész felújítására, átalakítására kötelezheti a tulajdonost.
A településképi szempontból meghatározó területek
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősül
a) a település közigazgatási területén lévő Natura 2000 területek, a nemzeti ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, valamint magas természeti értékű területek és a természeti területek,
b) az 1-es számú főút 303/3 hrsz.-ú telke, valamint ezen út menti telkek területe, továbbá a Stettni-tó, az Aradi vértanúk parkja és a Domb utcai zöldfelület
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A településképi követelmények
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) Lakóépület építése, továbbá lakóépület tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén a tető héjalásánál pala, hullámpala, továbbá kerítés létesítése esetén műanyagok nem alkalmazhatók.
(2) Az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül gépjármű- és egyéb tároló építése, valamint azok tetőzetet is érintő átalakítása és bővítése esetén tetőzetük héjalásánál pala, hullámpala nem alkalmazható.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi építészeti követelmények
15. § (1) A 2. mellékletben 1. sorszámmal jelölt területen
a) új épület építésekor, valamint meglévő épület párkánymagasság növelését eredményező átalakításakor az erdei kilátó, a magasles kivételével az épület párkánymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
b) kerítés a magasabb rendű jogszabályok figyelembe vételével létesíthető.
(2) A 2. mellékletben 2. sorszámmal jelölt területen, kivéve a 2/A jelű területet
a) annak két templom közötti részén, a zártsorú, előkert nélküli beépítési mód megtartandó
b) annak utcaképi védelemmel érintett részén a kialakult, utcafronti párkánymagasság legfeljebb 0,5 m-rel növelhető,
c) lakóépület legfeljebb földszint + tetőtér kialakítással építhető,
d) utcafronti kerítés legfeljebb 200 cm magassággal építhető úgy, hogy legalább 50%-ban áttörtnek kell lennie.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A 2. mellékletben 2. sorszámmal jelölt területen, kivéve a 2/A jelű területet
a) lakóépület csak magastetős kialakítású lehet, tetőtéri ablak nem emelkedhet ki a tetőzet síkjából,
b) az a) pontban nem szereplő területen az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek utcai homlokzatszélessége és utcai homlokzatmagassága a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.
c) az a) pontban nem szereplő területen az utcai telekhatárhoz legközelebb álló lakóépületek
tetőzetének hajlásszöge a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el azzal, hogy legfeljebb 400 lehet és a 300-ot el kell érnie.
(2) A településképi szempontból meghatározó területen az épületek tetőzetének héjalása, valamint homlokzatának színezése csak környezetbe illeszkedő lehet. A beépítésre szánt területen lakóépület, valamint az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül álló épület homlokzatának színezésénél a fehér és sárga szín, valamint azok árnyalatai alkalmazhatók, a tetőhéjalásnál a pala nem alkalmazható.
(3) A (3) bekezdésben előírt illeszkedést településképi bejelentési eljárás során kell vizsgálni azzal, hogy a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
(4) A településképi szempontból meghatározó terület beépítésre nem szánt telkein, az (5) bekezdés figyelembe vételével - az őshonos, valamint a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek. Az őshonos fa- és cserjefajok listáját az 1. függelék tartalmazza.
(5) A közút területére ültethető és nem ültethető fafajok listáját a 3. melléklet tartalmazza.
11. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) A védett érték 5 méter sugarú környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja:
a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,
b) nem közterületi építmény építése.
(2) Helyi védett értéken, valamint annak 5 méter sugarú környezetében reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) a védett építmény jellegzetes tömegét, formáját eredeti arányaiban kell fenntartani,
b) az eredeti alaprajzi elrendezés, különösen a fő tartószerkezetek, valamint a meghatározó belső építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők,
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél a közterületről látható homlokzaton – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg
a) a homlokzat felületképzése
b) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei
c) a nyílászárók elhelyezése, mérete, anyaghasználata, az ablakok osztása, keretezése,
d) a tetőzet kialakítása, héjalása
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények közterületről látható homlokzatán a nem az eredeti állapotot őrző elemek megváltoztatása abban az esetben lehetséges, amennyiben településképi bejelentési eljárás során igazoltan az átalakítással az eredeti formavilághoz közelebbi állapot jön létre.
17. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(2) A táblának a védelem típusát, a védelem alá helyezés évét, valamint amennyiben ismert, a védett érték keletkezésének évét és tervezőjének nevét kell tartalmaznia.
(3) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak
18. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
1. elsősorban alkalmas terület
a) a hatályos településrendezési terv lakó, vegyes, zöld, üdülő, különleges területfelhasználású területeinek határától mért 500 m-es távolságon kívüli, településképi szempontból nem meghatározó területű, valamint gazdasági, ipari területek.
2. nem alkalmas terület
a) az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli terület.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az (1) bekezdés 2. pontja szerinti területen a meglévő sajátos építmény és műtárgy felújítható.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A település területén reklám és reklámhordozó az (5) bekezdés figyelembe vételével
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával,
b) egymást nem eltakaróan,
c) a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület fenntartási munkáit nem akadályozóan,
d) könnyen karbantarthatóan,
e) állékonyan,
f) élénk színeket nem használóan
helyezhető el.
(2) Reklám, reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.
(3) Reklám, reklámhordozó a hagyományt őrző építészeti arculat miatt kijelölt településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el.
(4) Utasvárón folyamatosan villogó, erősen világító fényreklám nem helyezhető el.
(5) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó terület 2. mellékletben 1. sorszámmal jelölt területén reklámhordozó nem helyezhető el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Légkondícionáló berendezés kültéri egysége az épületek közterületre néző homlokzatán, valamint a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
(2) Napkollektort, napelemet magastetős épület esetén a tető hajlásszögével azonos szögben kell elhelyezni úgy, hogy az a tetőzet szélein ne lógjon túl.
(3) Antennatartó szerkezet a lakóépületek tetőzetén, valamint közterületre néző homlokzatán és a közterületről hangsúlyos látványként megjelenő homlokzaton nem létesíthető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
15. Rendelkezés a szakmai konzultációról
21. § (1) Az önkormányzati főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - a településkép védelme érdekében kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az (1) bekezdésbeli kérelem benyújtása kötelező, amennyiben a tervezett építési tevékenység
a) településképi szempontból meghatározó területen valósul meg,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelemmel érintett építmény:
a) ingatlan-nyilvántartási azonosításra alkalmas adatait,
b) látványtervet az építési tevékenységgel érintett építményről, az utcaképi illeszkedésről és a tervezett építményről,
c) a tervezett tevékenység rövid leírását.
22. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az önkormányzat hivatali helyiségében kell megtartani, arról emlékeztetőt kell felvenni.
(2) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.
(3) A települési önkormányzat a településképi konzultációért, tájékoztatásért díjat nem számíthat fel.
A településképi bejelentési eljárás
16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
23. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le
a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése,
b) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, az építési hely előkerti határától mért 15,0 m-es távolságon belül új építmény építése, vagy az építési hely előkerti határától mért 10,0 m-es távolságon belül meglévő építmény külső megjelenését érintő átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése
esetén.
17. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
24. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett bejelentésre indul.
(2)1 A bejelentésnek ezen rendelet 4. mellékletében meghatározottakat kell tartalmaznia.
(3) Amennyiben a bejelentés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kérelmező nem egészíti ki, a polgármester a tervezett tevékenységet megtilthatja.
(4) A hiánytalanul benyújtott kérelemmel kapcsolatos döntését a polgármester hatósági határozatban hozza meg.
A településképi kötelezés, településképi bírság
18. A településképi kötelezési eljárás
25. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a településképi bejelentés elmulasztása, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
b) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg a településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez,
c) a helyi településkép-védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településkép –védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen ha:
ca) az épület jó karban-tartása, az épület és udvar rendben tartása érdekében,
cb) homlokzati eleminek, színezésének védelme,
cc) egységes megjelenésének biztosítása,
cd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,
ce) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása és a zöldfelület rendezett állapotának fenntartása,
cf) a telek terület-felhasználási szabályoknak megfelelő használata,
cg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása érdekében szükséges, valamint
d) a településképi konzultáción készült feljegyzésben foglaltak be nem tartása esetén,
e) a településképi konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása vonatkozásában e magatartás megszegőjével szemben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és hatósági határozat formájában kötelezést bocsáthat ki.
(3) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott, a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére. Ennek keretén belül a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, reklám, reklámhordozó és egyéb műszaki berendezés
a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására kötelezheti.
19. A településképi bírság
26. § (1) A kötelezett, amennyiben nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségnek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(2) A településképi bírság mértéke:
a) 30 napos határidő tűzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett 100.000 Ft-ig terjedő bírság,
b) az a) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 8-30 napos határidő tűzése mellett 500.000 Ft-ig terjedő ismételt bírság,
c) a b) pontban megjelölt határidő elmulasztása esetén 1.000.000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
(3) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni az érintettnek.
(4) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,
b) az a) pontban szereplő fizetési mód elmulasztása esetén – az államháztartásról szóló törtvény értelmében-, mivel a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, azt adók módjára kell behajtani.
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
28. § (1) Ezen rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.
29. § Hatályát veszti a Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a Hegyeshalom helyi építési szabályzatáról szóló 6/2010. (VI.25) önkormányzati rendeletével megállapított szabályozási tervének 13. § (1) bekezdése és a 14. § (1) bekezdése.
1. melléklet
1. a Fő u. 294 hrsz.-tól 283 hrsz.-ig, a 269 hrsz.-tól 237 hrsz.-ig,
2. a Fő u. 403 hrsz.-tól a 393 hrsz.-ig és a 382 hrsz.-tól a 332 hrsz.-ig
1. Tájház, Rákóczi F. u. 15, 810 hrsz.
2. Lakóépület, Fő u. 238 hrsz.
3. Lakóépület, Fő u. 352-es hrsz.
4. Lakóépület, Fő u. 227-es hrsz.
5. Lakóépület, Fő u. 367-es hrsz.
6. Lakóépület, Fő u. 3-as, 4-es hrsz.
7. Lakóépület, Fő u. 260-as hrsz.
8. Egykori Kisiskola, Iskola. u. 692-es hrsz.
9. Posta, Kossuth L. utca, 704 hrsz.
10. Lakóépület, Iskola u. 626-as hrsz.
11. Lakóépület, Fő utca 285-ös hrsz.
12. Márialiget, 0322/12 hrsz.
Módosította Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019.(II.1.) önkormányzati rendelete 1.§-a.
Beiktatta Hegyeshalom Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2019.(II.1.) önkormányzati rendelete.