1. § (1) A rendelet mellékletei:1. melléklet a Szabályozási terv (a továbbiakban: SZT).

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A kötelező és irányadó szabályozási elemeket az SZT tünteti fel. A kötelező szabályozási elemeket be kell tartani, módosításuk kizárólag a rendelet módosításával lehetséges. A javasolt szabályozási elemek irányadók, a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett rendeletmódosítás nélkül változtathatók.

(2) A kötelező szabályozási elemek az alábbiak:

(3) A javasolt szabályozási elemek az alábbiak:

4. § (1) Az építési övezetekben, övezetekben telek az előírásoktól eltérő nagyságban is kialakítható:

(2) Magánút kialakítható legkisebb szélessége 6 m.

(3) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható.

5. § (1) Amennyiben a rendelet nem határoz meg beépíthető teleknagyság minimumot, abban az esetben az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű meglévő építési telek is beépíthető, ha az összes telepítési távolságra vonatkozó előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

(2) Lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el.

(3) Konténer építmény 180 napot meghaladóan csak Gksz2 építési övezet telkein helyezhető el. Egyéb területeken mobilház, konténer, felvonulási építmény legfeljebb 180 nap időtartamra helyezhető el.

(4) Építési övezetekben, övezetekben üzemanyagtöltő, napelempark, naperőmű nem létesíthető.

(5) Kereskedelmi, gazdasági céllal ömlesztett anyag-, folyadéktároló és gáztároló melléképítmények a Gksz1 építési övezet kivételével nem helyezhetők el.

(6) Beépítésre szánt területen állattartó építmények az Lf építési övezet kivételével nem létesíthetők.

(7) Beépítésre nem szánt területen területeken nyílt víztükrű medence, terepszint feletti tűzivíz tároló nem létesíthető.

(8) Különálló árnyékszék 180 napot meghaladóan nem helyezhető el.

(9) Amennyiben az előkertben egyedi tájérték, illetve helyi védett építmény áll, a rendeletben előírt előkert méretétől 80%-os mértékben el lehet térni.

(10) Lf és Lke építési övezetek telkein az építési vonal az építési hely közterület felé eső határvonala. Új főépítmények utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az építési vonalra kell, hogy kerüljön. Amennyiben a meglévő épület átalakítása nem jár együtt alapterületi bővítéssel, az építési vonalat nem kell figyelembe venni.

(11) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépítménynek az utca felőli építési vonalon kell állnia. Átmenő telek esetén, ha több fő rendeltetésű épület létesül, mindkét utca építési vonala kötelezően tartandó.

(12) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 méter telekszélességig új épületet a telekhatártól legalább 0,5 méterre kell elhelyezni. 16 métert meghaladó telekszélesség esetén új épületet a telekhatártól legalább 1 méterre kell elhelyezni.

(13) A hátsókert minimális mérete, ha a rendelet másképp nem szabályozza, a hátsókerti homlokzatmagasság, de minimum 6 méter.

(14) Kertvárosias lakóterület telkein megvalósuló lakó rendeltetés esetén gépkocsi beállót előkertben nem lehet kialakítani. Előkertben csak az épületkörüli járdát, a bejárathoz és a gépjárműtárolóhoz vezető felületet szabad leburkolni.

(15) Áttört kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 0,6 m-t.

(14) Tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

(16) Technológiai építmény magassága az építési övezetben, övezetben meghatározott épületmagasság 130%-át nem haladhatja meg.

(17) Az építés feltétele beépítésre szánt területen a teljes közművesítettség. Beépítésre nem szánt területen, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület csak vízzáró szennyvíztároló vagy a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

6. § (1) Lakás céljára szolgáló rendeltetési egységek esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az országos településrendezési és építési követelmények szerint előírt mennyiségű gépjármű elhelyezési lehetőség másfélszeresét, egyéb esetekben az országos településrendezési és építési követelmények szerinti darabszámot kell biztosítani a létesítmény építési telkén belül. Amennyiben a biztosítandó parkolószám nem egész szám, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(2) A keletkező személygépjármű elhelyezési kötelezettség az ingatlantól 500 méter gyaloglási távolságon belül eső, másik saját tulajdonú telken is biztosítható, amennyiben fennáll az alábbi korlátozások valamelyike:

(3) A 10 gépjárműnél nagyobb kialakítású felszíni parkolóhelyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db fa telepítésével kell megvalósítani.

7. § (1) Az építési övezeti előírásoktól eltérő, azoknál nagyobb meglévő épület felújítható. Az épület elbontása esetén annak helyén, azzal megegyező alapterülettel új épület építhető akkor is, ha az építési övezet építési helyre és beépítés mértékére vonatkozó előírásai azt nem tennék lehetővé.

(2) Beépítésre szánt területen a szerkezetileg önálló terepszint alatti beépítés mértéke Vt3 építési övezetben legfeljebb 25 %, egyéb építési övezetekben legfeljebb 15 % lehet.

8. § (1) Az SZT-n lehatárolt telken belüli védőfásítás teljesítése 5 m szélességig, egy sor 6 méteres tőtávolságban telepített előnevelt fákból álló fasor és gyep vagy talajtakaró növényzettel történik. Minden további 5 m szélesség esetén:

(2) A SZT-n lehatárolt telek nem beépíthető zöldfelületi része zöldfelületként tartandó, nem beépíthető. A telekrészen kerti építmények elhelyezhetők a meglévő értékes növényzet, faállomány vagy vízfelület védelmének biztosítása mellett.

(3) Közterületi védőfásítás esetén a fasorban, a fák tőtávolsága legalább 5 méter, legfeljebb 10 méter lehet.

(4) Új közutak, utcák kialakításánál 12-16 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor, 16 m szabályozási szélességtől kétoldali fasor telepítését kell elvégezni.

(5) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút, új közműlétesítmény, köztárgyak kialakítása vagy csak az építési telek megközelítése érdekében gépkocsibehajtó létesítése céljából burkolható le.

(6) Az előkertek területének legalább 80 %-át zöldfelületként kell kialakítani.

(7) Telekre történő behajtás céljára közterületi védőfásítás, telken belüli védőfásítás legfeljebb 4 m szélességben kétszer megszakítható.

9. § Közterületen pavilon csak legfeljebb 180 napig, vagy az adott rendezvény időtartamára helyezhető el.

10. § (1) Külterületen levő, a tájkaraktert meghatározó egyedi tájértékek, fasorok, mezsgyék és védőerdősávok megőrzendők.

(2) Beépítésre nem szánt területen egy felületi síkban 1,5 m-nél magasabb feltöltések vagy bevágások nem alakíthatók ki. A terepfelszín formájának kialakítása legfeljebb 1:2,5 arányú rézsű alkalmazásával történhet.

11. § (1) A környezetvédelmi követelményeknek külön jogszabályok szerint kell megfelelni, jelen szakasz előírásai mellett.

(2) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a tevékenység védőtávolsága a telekhatárt ne lépje túl.

(3) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó, vagy rezgést okozó létesítmény csak akkor építhető, ha az általa okozott zaj vagy rezgés mértéke a környezetében a vonatkozó zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg.

(4) Trágyatárolót és annak környezetét megfelelő műszaki védelemmel ellátva kell kiépíteni .

12. § (1) Új út építése, út rekonstrukciója esetén gondoskodni kell

(2) Közforgalom számára megnyitott magánúton a közmű jellegű szolgáltatásokat (csapadékvíz-elvezetést, térvilágítást, stb.) a közutakhoz hasonlóan kell biztosítani.

(3) Meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építési tevékenység során a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az ésszerű területgazdálkodás érdekében:

(5) Közművezetékek nyomvonalától 1,5 m távolságra fasor telepíthető.

13. § (1) Beépítésre szánt területen/belterületen új vízhálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető.

(2) Ha a közcsőhálózatról a tűzi-víz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzi-víz tározó létesíthető.

14. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot a csapadékvíz hálózattól elválasztott rendszerrel kell építeni.

(2) Beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvíz, legfeljebb 5 m³ mennyiségig vízzáró szennyvíztárolóban akkor gyűjthető, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(3) Beépítésre nem szánt területen amennyiben a közműpótló berendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható, építeni csak a közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

15. § (1) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

(2) Ha az ingatlanon az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó nyilatkozatban rögzített mennyiséget, akkor a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből késleltetve lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.

(3) Csapadékvizet a szennyvíz-elvezető csatornába belevezetni tilos.

(4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja.

16. § (1) Kertvárosias lakóterület az SZT-n Lke jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen - a lakó rendeltetésen kívül - az országos településrendezési és építési követelmények szerinti rendeltetést tartalmazó épületek helyezhetők el.

(3) Lke építési övezetekben egy épület legnagyobb bruttó alapterülete max. 200 m² lehet.

(5) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

17. § (1) Falusias lakóterület az SZT-n Lf jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely hagyományos beépítésű, összefüggő kertes, jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Lf építési övezetben legfeljebb két lakórendeltetési egység helyezhető el. További egy rendeltetési egység az erdőgazdálkodási és a sport rendeltetés kivételével az országos településrendezési és építési követelmények által meghatározottak szerint létesíthető.

(3) Az Lf építési övezet telkein állattartó építmények bruttó alapterülete legfeljebb 8 m² lehet. Állattartó építmény oldalhatáron álló beépítésnél a főépítmény szerinti oldalhatáron, kialakult beépítési mód esetén a főépítmény takarásában helyezhető el. A telek közterületi határvonalától mért 20 m mélységű területrészén és vízgazdálkodási területtől mért 10 m mélységű területrészén állattartó építmény nem létesíthető.

(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

18. § (1) A településközpont terület az SZT-n Vt jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

19. § (1) A kereskedelmi-szolgáltató terület az SZT-n Gksz jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési telkek elő- és hátsókertjének minimális mélysége 5 méter vagy SZT szerinti.

(4) Gksz építési övezetek telkein a zöldfelületek legalább 50%-át többszintes növényállománnyal kell kialakítani és fenntartani.

(5) Az építési övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

20. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezete az SZT-n K-mgü jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozásra, tárolásra és árusításra szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-mgü építési övezet telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a mezőgazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 db lakás kialakítható.

(3) Az építési telkek elő- oldal- és hátsókertjének minimális mélysége 10 méter.

(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

20/A. § (1) Az üdülőháza üdülőterület övezete az SZT-n Üü jellel szabályozott területfelhasználási egység.

(2) Az Üü építési övezet telkein állandó és ideiglenes jellegű üdülést szolgáló szállás funkciójú építmény, az üdülő funkciót kiszolgáló szolgáltató, kereskedelmi és a kemping funkcióihoz szükséges egyéb állandó és ideiglenes építmények helyezhetők el, valamint az üzemeltető számára szolgáló lakás. Az összes parkolóhelyet igénylő egység nem haladhatja meg a 30-at.

(3) Az Üü építési övezetekben egy épület legnagyobb bruttó alapterülete max. 200 m² lehet.

(4) Az építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

21. § (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási területét az SZT tartalmazza.

(2) A 6 méternél keskenyebb helyi külterületi utak mentén építmény (kerítés is) az úttengelytől számított legkevesebb 3-3 méterre helyezhető el.

22. § (1) Zöldterület az SZT-n Z jellel szabályozott jellemzően növényzettel fedett közterület, amely a településkapuk formálását, a pihenést, az ismeretterjesztést és a testedzést szolgálja.

(2) A zöldfelület legalább 30 %-át többszintes növényezettel borítottan kell fenntartani.

(3) Az övezetekben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

23. § (1) Erdőterület az SZT-n E jellel szabályozott erdők és a rendezési terv szerinti tervezett erdők területe.

(2) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület övezet területén épületet elhelyezni nem lehet.

(3) Ekj1 közjóléti rendeltetésű erdőterület övezet telkein legfeljebb 5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő üdülési, idegenforgalmi, sportolási, lótartási célú, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el. Az épületek épületmagassága legfeljebb 6 mlehet.

(4) Ekj1 övezet telkein az épület elhelyezés határvonala a telekhatároktól mért 5 m.

(5) Ekj1 közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetének telkeit megosztani nem lehet.

24. § (1) Mezőgazdasági területen épületet (terepszint alatti és feletti) létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág és ténylegesen így művelt terület fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó. Vegyes művelésű telek esetén, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni.

(2) Mezőgazdasági területeken földdel borított boltpince önállóan elhelyezhető.

(3) Mezőgazdasági területeken a szerkezetileg önálló terepszint alatti építmény és pinceszint együttes területe a beépítés max. alapterületét nem haladhatja meg.

(4) Mezőgazdasági területen szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől és művelési módjától függetlenül elhelyezhető.

(5) Szőlő termőhelyi kataszteri területen építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen így művelt szőlőműveléssel hasznosított telken lehet: kizárólag a szőlőkultúrával összefüggő (szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást szolgáló gazdasági, vagy a borturizmust szolgáló - nem szálloda) épületet az övezeti előírások szerint.

(6) Mezőgazdasági területen birtokközpont nem alakítható ki.

(7) Mezőgazdasági területeken csarnokjellegű épület nem helyezhető el.

(8) Mezőgazdasági területeken hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető.

25. § (1) Általános mezőgazdasági terület az SZT-n Má jellel szabályozott jellemzően nagytelkes árutermelő mezőgazdasági terület, mely a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál, valamint az érzékeny természeti területek területe.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

26. § (1) Kertes mezőgazdasági területek az SZT-n Mk jellel szabályozott szőlőműveléssel hasznosított történeti szőlőhegyek területei, mely az ezzel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak a legalább 80 %-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen így művelt telkeken lehet építeni a műveléssel összefüggően egy gazdasági épületet, és legfeljebb egy különálló földdel borított boltpincét.

(3) Gazdasági épület alapterületén belül legfeljebb 25 m² nagyságban a pihenést, az étkezést, a tisztálkodást szolgáló építményrész kialakítható.

(4) A legnagyobb homlokzatmagasság max. 5,5 m lehet.

(5) Az épület elhelyezés határvonala a telekhatártól mért 5 m.

(6) Az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

27. § (1) Vízgazdálkodási terület az SZT-n V jellel szabályozott Balaton tómeder és kisvízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.

(2) A V jelű kisvízfolyások, közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja övezetben építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

28. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rendezvénytér terület övezete az SZT-n Kb-r jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely a rendezvénytér rekreációs funkcióval összefüggő építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-r övezet telkein elhelyezhető épületek:

(3) A Kb-r övezet telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de az idegenforgalmi szolgáltatás épületein belül 1 db, a tulajdonos, a használó vagy a személyzet számára lakás kialakítható.

(4) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

29. § (1) A különleges beépítésre nem szánt temető terület övezete az SZT-n Kb-t jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely a temetkezést, a temető fenntartását szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkén max. 5 %-os beépítettséggel, max. 5,5 m épület-magassággal helyezhető el épület, 40 % min. zöldfelületi borítottság biztosításával.

(3) Az övezet telkén az épület elhelyezés határvonala a telekhatártól mért 5 méter.

30. § (1) A különleges beépítésre nem szánt lovas-, idegenforgalmi- és szabadidőközpont terület övezete az SZT-n Kb-lk jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely a lótenyésztés, a lovaglás, a lovasbemutató, valamint az idegenforgalmat, sportolást, szabadidő eltöltést szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-lk övezet telkén a lovarda, a szállás- és konferenciaterem létesítmények épületmagassága legfeljebb 9,5 méter, párkánymagassága legfeljebb 10 méter, legmagasabb pontja legfeljebb 12 méter lehet. A többi é

(3) A legalább 30 cm törzskörméretű honos fákat meg kell őrizni. (6) A Kb-lk övezet telkét megosztani nem lehet.

(4) Az övezet telkén a beépíthetőség paraméterei a következők:

31. § (1) A különleges beépítésre nem szánt gyümölcsfeldolgozó terület övezete az SZT-n Kb-gy jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely a gyümölcstermesztéssel és az ezzel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-gy övezetben csak a legalább 80 %-ban gyümölcs művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen így művelt telkeken lehet épületet létesíteni.

(3) Hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás - nem létesíthető;

(4) Az övezet telkein az épület elhelyezés határvonala a telekhatártól mért 10 méter.

(5) Az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

32. § (1) A különleges beépítésre nem szánt ivóvízellátást szolgáló, vízbázis védelmi terület övezete az SZT-n Kb-v jellel szabályozott terület-felhasználási egység, mely az ivóvízellátás biztosításához kapcsolódó, a vízbázis védelmét szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telkein max. 1 %-os beépítettséggel, max. 4,5 m épület-magassággal helyezhetők el építmények, 80 % min. zöldfelületi borítottság biztosításával.

33. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba, mellyel egyidejűleg hatályát veszti:

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.