Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Bonyhád Város címerét, zászlaját, valamint szabályozza Bonyhád Város jelképei és neve használatának szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azon természetes és jogi személyekre, más szervezetekre, tudományos, irodalmi, művészi vagy közszerepléssel járó tevékenységet végzőkre akik, vagy amelyek
a) Bonyhád város nevét – ideértve a 10. § (1) bekezdés szerinti változatait - megnevezésükben,
b) Bonyhád város nevét – ideértve a 10. § (1) bekezdés szerinti változatait –, címerét vagy zászlaját,
ba) tevékenységük során, vagy működésükkel összefüggésben,
bb) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon, egyéb terméken használni kívánják.

II. Fejezet
Bonyhád Város címere

3. A város címere

3. § (1) A címerpajzs három részre osztott: a felső részben kék mezőben koronás oroszlán alak látható, a kezében kardot tart. E rész utal Hessen tartományra, ahonnan a bonyhádi német ajkú lakosság jelentős része származik. A középső, ezüst pólya a Völgység-patakot jelképezi, rajta lúdtoll, ami utal a város irodalmi hagyományaira. A pajzs alsó része vörös mezőben három szimbólumot tartalmaz: a nap és a hold a székelyekre, a kettős kereszt a városban élő magyarokra, felvidékiekre utal. A címerpajzsot két oroszlán tartja, mely motívum a Perczel család címeréből került átvételre. Alatta a Hűséggel a Hazához felirat utal a Magyarországhoz lojális mozgalomra, mely Bonyhádról indult ki és a többi népcsoport számára is örök érvényű igazság.

(2) A címer rajzot a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. A címer használata

4. §  (1) A város címere csak díszítő és utaló jelképként használható fel.

(2) A város címere használható:
a) A képviselő-testület által alapított díszokleveleken, emléklapokon, kitüntető és emlékérmeken, szerződéseken, megállapodásokon,
b) A városi ünnepségeken, rendezvényeken,
c) A város történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, a városra utaló emlék-, a városhoz tartozást kifejező használati tárgyakon,
d) Nemzetközi kapcsolatokban és idegenforgalmi propagandában,
e) Az önkormányzat gazdasági társaságainak, intézményeinek emblémájaként,
f) A város emléklapjain, jelvényein, érmein
g) Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal tanácskozó termeiben és hivatali helyiségeiben,
h) polgármester, az alpolgármesterek és a jegyző tevékenysége során használt levélpapírokon, borítékokon, 
i) díszítő elemként a város közterületein.

(3) Magyarország címerével történő együttes használat esetén az állami címer elsőbbségét annak elhelyezésével, méret arányaival vagy más megkülönböztető módon kell biztosítani.

5. A címer használatának módja

5. § (1) A város címerét kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni.

(2) Egyes esetekben megengedhető, hogy a városcímer kizárólag a tárgy anyagának színében vagy egy szín árnyalataiban, mint fém, bőr, viasz, illetve nyomdatechnikai egyszínű eljárással jelenjék meg, a heraldikai ábrázolás szabályainak betartásával.

(3) A városcímert csak olyan mértékben szabad kicsinyíteni, illetve nagyítani, hogy az ne sértse a hiteles ábrázolást.

6. A címer előállításának, használatának,
forgalomba hozatalának engedélyezése

6. § (1) A címer 4. § (2) bekezdésben meghatározott célra történő előállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát a polgármester engedélyezi.

(2) A város címerét a 4. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben engedély nélkül használhatják:
a) a képviselő-testület bizottságai;
b) a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző;
c) önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei.

(3) A polgármester által kiadott engedély meghatározott időpontig vagy visszavonásig szólhat. Erről a polgármester által kiadott engedélyekben kell határozni.

(4) A címer előállítására, használatára, illetőleg forgalomba hozatalának engedélyezésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, címét,
b) a címer előállításának, felhasználásának célját, módját,
c) az előállítani kívánt mennyiséget,
d) az előállításhoz felhasználni kívánt anyagot,
d) a terjesztés, illetőleg a forgalomba hozatala módját,
e) a címer használatának időtartamát,
f) a címerrel díszített tárgy mintapéldányát, vagy mintapéldányának rajzát,
g) a felhasználásért felelős személy nevét.

(5) A címer előállítására, használatára, illetőleg forgalomba hozatalára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését és címét,
b) az engedélyezett felhasználás céljának megjelölését,
c) a felhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát,
d) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára, mennyiségére vonatkozó esetleges kikötéseket,
e) a felhasználással kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket.

(6) A kiadott engedélyekről a jegyző - a (4) bekezdés adatainak felhasználásával - nyilvántartást vezet.

(7) A címer a 4. § (2) bekezdés a), b, d) pontjában felsorolt esetekben külön engedély nélkül is alkalmazható.

III. Fejezet
Bonyhád Város zászlaja

7. A zászló leírása

7. § (1) 1:2 arányú, ezüst alapszínű, alsó szélén ezüst színű rojtozással. A zászló középső részén kell elhelyezni a város címerét és felette - a címer szélességének megfelelő térközben - a Bonyhád helyiség nevet kék színű nagybetűkkel.

(2) A zászló anyaga: selyem.

8. A zászló használatának köre

8. § (1) A zászló használható:
a) nemzeti-, városi ünnepek alkalmával,
b) a képviselő-testület ülésein és más jelentősebb helyi események alkalmával,
c) megkülönböztetésül több település részvételével tartott rendezvényen,
d) a város bel- és külföldi kapcsolataiban, emlék-, és cserezászlóként,
e) ünnepi alkalmakkor a város részéről megnyilvánuló erkölcsi elismerés kifejezésére,
f) a városhoz tartozást kifejező szimbólumként.

9. A zászló használatának módja

9. § (1) A zászló - a szín és méretarányok megtartásával - más anyagból is előállítható. A zászló készítésére és használatára a polgármester adhat engedélyt.

(2) A zászló előállítására, használatára, forgalomba hozatalára és engedélyezésére vonatkozóan a 6. §-ban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Magyarország zászlajával történő együttes használat esetén az állami címer elsőbbségét annak elhelyezésével, méret arányaival vagy más megkülönböztető módon kell biztosítani.

IV. fejezet
Bonyhád Város nevének használata

10. A Bonyhád név használatára jogosultak köre, a névhasználat szabályai

10. § (1) Természetes személyek, jogi személyek és más szervezetek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben engedéllyel használhatják a Bonyhád, Bonyhádi közigazgatási megjelölést, illetve nevet (a továbbiakban: név), vagy a név toldalékos változatát az alábbi esetekben:
a) létesítmény elnevezésébe,
b) cégelnevezésbe (cégszövegbe),
c) üzleti nyomtatványra,
d) védjegyre,
e) szabadalom címébe,
f) árubélyegre, áruminta és áru jelzésére,
g) sajtótermék címfeliratába,
h) online közösségi média felhasználói csoportjának elnevezésére,
i) internetes portál létrehozásához domain nevében és
j) megkülönböztető jelzőként történő felhasználására.

(2) A névhasználat díjmentes.

(3) A névhasználat csak azoknak az (1) bekezdés szerinti szervezeteknek, személyeknek engedélyezhető, amelyeknek székhelye, telephelye, fióktelepe, illetve lakó- vagy tartózkodási helye Bonyhád közigazgatási területén van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak:
a) Bonyhád Város Önkormányzatára,
b) az önkormányzat szervezeteire, költségvetési szerveire, gazdasági társaságaira és sajtótermékére,
c) a nemzetiségi önkormányzatokra,
d) megyei hatáskörrel rendelkező, vagy a megye területén működő államigazgatási szervek és intézmények névhasználatára,
e) Bonyhád Város Önkormányzata részvételével alapított – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 87. §-ában meghatározottak szerinti – önkormányzati társulásokra, illetve azok munkaszervezetére.

11. A név felvételének és használatának engedélyezése

11. § (1) A névhasználat engedélyezéséről, valamint az engedély visszavonásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2) A 10. § (3) bekezdésében meghatározottak alól a polgármester felmentést adhat, ha a kérelmező tevékenysége Bonyhád városához kötődik, illetve a város érdekében végzi tevékenységét.

(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,
b) a kérelmezett névhasználat célját és módját,
c) a kérelmező tevékenységi körét,
d) a kérelmezett névhasználat időtartamát,
e) a dísz- vagy emléktárgy, jelvény, embléma vagy termék tervét, amennyiben annak megjelölését szolgálná a településnév,
f) a felhasználásért felelős személy nevét.

(4) A névhasználati engedélynek tartalmaznia kell:
a) a jogosult nevét vagy megnevezését, lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét, telephelyét vagy fióktelepét,
b) az engedélyezett névhasználat célját és módját,
c) az engedélyezett névhasználat pontos szövegét,
d) az engedélyezett névhasználat időtartamát,
e) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és lehetséges okait,
f) a névhasználattal kapcsolatos esetleges egyéb feltételeket, kikötéseket és előírásokat,
g) a névhasználatért felelős személy megnevezését.

(5) Nem adható engedély, amennyiben a tervezett névhasználat
a) jogszabályba ütközik,
b) bizonyíthatóan az önkormányzat vagy a város lakosságának jogait, jogos érdekeit sértené vagy veszélyeztetné; sérti az ország határain belüli és azon túli jó hírét, továbbá jó erkölcsbe ütközik;
c) a kérelem elbírálását megelőzően már engedélyezett névhasználattal azonos.

(6) A névhasználati engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a névhasználati engedély jogosultja a névhasználatot az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja,
b) a névhasználati engedély jogosultja az engedélyben meghatározott, a névhasználattal kapcsolatos feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi, vagy
c) a (4) bekezdésben meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be.

(7) Az engedély érvényessége szólhat:
a) a tevékenység folytatásának időpontjáig,
b) meghatározott időpontig,
c) egy alkalomra,
d) visszavonásig,
melyről a kiadott engedélyben rendelkezni kell.

12. § (1) A névhasználati engedély jogosultja az engedély által meghatározott módon és célra használhatja a településnevet.

(2) A névhasználati engedély jogosultja az engedélyezett névhasználatot másra nem ruházhatja át.

(3) Az engedélyezett névhasználat ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Aki a nevet e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen felvette és folyamatosan használja, utólagos engedélyezés iránti kérelem benyújtására nem kötelezett.

V. Fejezet
Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet 2018. május 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a városi címeréről és zászlajáról, valamint használatának szabályozásáról szóló 7/2003. (VII. 4.) önkormányzati rendelet.

Bonyhád, 2018. április 27.

Filóné Ferencz Ibolya                                    Dr. Puskásné dr. Szeghy Petra

     polgármester                                                             jegyző

Kihirdetési záradék:
Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2018. április 27.

                                                                                    dr. Puskásné dr. Szeghy Petra
                                                                                                        jegyző