Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ban, 48. § (4) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében és 131. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat teherbíró képességét és a helyi sajátosságokat figyelembe véve – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, érvényesítésének, valamint az ellenőrzés rendjének helyi szabályozása a Szoc. tv. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek figyelembe vételével.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Ösztönözni kívánja azonban a kérelmezőket arra, hogy tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy maguk és családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemmel gondoskodjanak, mivel az egyének, családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése céljából.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya Törökbálint Város Önkormányzatának közigazgatási területén - a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján – bejelentett lakóhellyel, vagy ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén él, bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező, az Szoc.tv. 3. §-a szerinti természetes személyekre terjed ki.

3. Hatásköri rendelkezések

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

4. Értelmező rendelkezések

4. §. (1) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím, lakóhely és tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezései az irányadók

b) életvitelszerű tartózkodás: ha az érintettnek az adott lakás az otthona és máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ; életét onnan szervezi (rendszeresen onnan indul munkába vagy oktatási intézménybe, oda tér haza), az életviteléhez szükséges tevékenységet (főzés, mosás, családi élet, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) rendszeresen és legjellemzőbben ott folytatja, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

c) lakhatással kapcsolatos kiadás: villany, víz, csatorna, gáz, szemétszállítási díj, egyéb fűtési költségek.

d) igazolt gyógyszerköltség: háziorvos vagy gyógyszertár által kiállított igazolás a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltségéről

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

5. Eljárási rendelkezések

5. §. (1) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) Az e rendeletben szabályozott támogatások tekintetében az eljárás - a Szoc. tv. 45. § (5) bekezdésben foglaltak kivételével - kérelemre indul.

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatásokra való jogosultság elbírálásához - amennyiben az egyes támogatási formánál feltételként szerepel - a kérelmező a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles azokat igazolni.

 (3) Az e rendeletben szabályozott támogatások esetében – a 15-22. §-ban és a 26. §-ban foglalt támogatások kivételével – jogosultsági feltételként a vagyoni helyzetet vizsgálni kell.  A vagyon a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra.

(4) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, a támogatás iránti kérelmet a szükséges mellékletekkel, igazolásokkal együtt a hatáskör gyakorlójához, a Törökbálinti Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani, az e célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez az egyes támogatási feltételek megállapításánál meghatározott igazolásokat, bizonyítékokat kell csatolni.  

(5) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, valamint szükség esetén környezettanulmány és egyéb, rendelkezésre álló adatok alapján hozza meg. A környezettanulmány elkészítésére, javaslattételre a Segítő Kéz Szolgálat is felkérhető.

(6) A munkanélküliség az állami foglalkoztatási szerv által kiadott – az álláskeresők nyilvántartásába történő felvételről szóló – igazolással igazolható.

(7) Az eljárás során benyújtott igazolások, nyilatkozatok vizsgálatakor a hatáskör gyakorlója megkeresheti:

a)           az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,

b)           a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c)           az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

 (8) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, a döntésre jogosult a Szoc. tv. 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(9) Amennyiben a települési támogatást kérelmező – a karácsonyi támogatás, a jubileumi támogatás, a köztemetés, valamint a rendkívüli települési támogatások kivételével - rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal, részére támogatás nem állapítható meg.

(10) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli támogatások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illetik meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés napja – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

(11) A pénzbeli támogatás elsősorban postai úton, amennyiben a kérelmező pénzintézeti számlájának számlaszáma ismert, pénzintézeti átutalással kell teljesíteni. Ha e rendelet nem szabályozza másként, a támogatás kifizetéséről a határozat véglegessé válását követő nyolc napon belül kell rendelkezni. Kérelemre a támogatás házi pénztárban is kifizethető.

(12) Amennyiben a havi rendszerességgel folyósított támogatásra való jogosultságot érintő lényeges körülményekben változás történik, azt a támogatásra jogosult köteles - a változás bekövetkeztétől, vagy annak a támogatásra jogosultnak a tudomására jutásától számított - 15 napon belül bejelenteni a Törökbálinti Polgármesteri Hivatalba.

(13) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítésére a Szoc. tv. 17. §-ban foglaltak az irányadók.

(14) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal érintett személyek kötelesek rendben tartani az általuk életvitelszerűen lakott ingatlan környezetét, mely kötelezettség teljesítését a közterület-felügyelők ellenőrzik.

6. A települési támogatások formái

7. § (1) A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén a kérelmező részére az e rendeletben foglaltak szerint

a) települési támogatást nyújt

aa) ápolási támogatás,

ab) gyógyszertámogatás,

ac) lakhatási támogatás,

ad) hátralékkezelési támogatás,

ae) intézményi étkezési térítési díj támogatás,

af) szünidei gyermekétkeztetés,

ag) karácsonyi támogatás,

ah) jubileumi támogatás formájában, valamint

aj) köztemetést állapít meg,

b) rendkívüli települési támogatást nyújt

ba) eseti támogatás,

bb) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás,

bc) temetési támogatás,

bd) kivételes méltányosságból megállapított rendkívüli települési támogatás formájában.

c) pályázat alapján nyújtható támogatások keretében

ca) szociális tanulmányi ösztöndíjat,

cb) Bursa Hungarica Felsőoktatási ösztöndíjat állapít meg.

II. fejezet

Települési támogatások

7. Ápolási támogatás

8. § (1) Ápolási támogatás formájában a Képviselő-testület települési támogatást nyújt tartósan beteg hozzátartozó otthoni ápolását, gondozását végző szociálisan rászorult azon személy részére, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel

a) a településen lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a településen tartózkodik,

b) 18. életévét betöltött, a településen lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a településen tartózkodó tartós beteg hozzátartozójának az ápolását végzi,

c) az általa végzett kereső tevékenység során a munkaideje a napi négy órát nem haladja meg,

d) az ápolást végző személy családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át nem haladja meg,

e) az ápolást végző személy és családtagjai nem rendelkeznek a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

(2) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez az alábbi nyilatkozatokat, igazolásokat kell csatolni:

a) a háziorvosnak az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon történő igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és állandó, tartós gondozásra szorul,

b) az ápoló nyilatkozata arról, hogy végez-e napi négy órát meghaladó jövedelemszerzéssel járó tevékenységet,

c) az ápoló és családtagjainak jövedelemigazolása

d) az ápoló Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelő vagyonnyilatkozata.

(3) Az ápolási támogatás a kérelem benyújtásától számított egy év időtartamra kerül megállapításra, mértéke havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a.

(4) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha,

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott időtartamot nem haladja meg

ab) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének, illetve a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének időtartama átlagosan a napi 5 órát meghaladja,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

b) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,

d) a Szoc. tv. alapján ápolási díjban részesül,

e) rendszeres pénzellátásban részesül és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét.

(5) A jogosultság megállapításának, illetve fennállásának igazolására, valamint az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére és javaslattételre a hatáskör gyakorlója felkérheti a Segítő Kéz Szolgálat vezetőjét. A kijelölt családgondozó előzetes értesítés nélküli ellenőrzés során környezettanulmányt készíthet az ápolási tevékenység végzésének helyszínén.

(6) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha

a) az ápoló az ápoltat rendszeresen napi 4 órát meghaladóan magára hagyja, így felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén az ápolt felügyeletéről nem gondoskodik,

b) az ápoló az ápolt egészségügyi állapotának megfelelő gondozási cselekményeket nem, vagy nagymértékben hiányosan végzi el, a szükséges gyógyszerekről, ápolási eszközökről - az ápolt anyagi javai terhére - nem gondoskodik,

c) az ápoló az ápoltat bántalmazza,

d) az ápoló az ápolt étkeztetését vagy a lakás rendben tartását, a mosási, tisztálkodási feladatokat elhanyagolja.

(7) Az ápoló kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése érdekében a Segítő Kéz Szolgálat külön felkérés nélkül is közreműködik az alábbiak szerint:

a) legalább 6 havonta előre meg nem határozott időpontban felkeresi az ápoltat és környezettanulmányt készít a tapasztaltakról,

b) amennyiben megállapításra kerül, hogy az ápoló ápolási kötelezettségének nem, vagy csak részben tesz eleget, a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel, a felmerült hiányosságokról haladéktalanul tájékoztatja a hatáskör gyakorlóját.

(8) A hatáskör gyakorlója egy alkalommal írásban felhívja az ápolót a hiányosságok megszüntetésére 8 napos határidő tűzésével.

(9) Az ápolási támogatás azonnali hatállyal történő megszüntetésére kerül sor, amennyiben megállapításra kerül, hogy

a) az ápolást végző személy a felhívás ellenére sem teljesíti ápolási kötelezettségét, a felmerült hiányosságot határidőre nem szüntette meg.

b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását indokolatlanul nem teszi lehetővé és ezáltal az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése nem lehetséges.

(10) Az ápolási támogatásra való jogosultságot az arra okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni, ha

a)    az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b)    az ápolt személy meghalt,

c)    az ápolást végző vagy az ápolt személy lakóhelye a településen megszűnt, illetve életvitelszerűen már nem lakik a településen

d)    az ápolást végző személy - a jogosultság feltételeit érintő - körülményeiben változás történik.

(11) Meg kell szüntetni az ápolási támogatásra való jogosultságot, ha azt az ápolást végző személy kérelmezte, a kérelmében megjelölt időponttal, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtása hónapja utolsó napjával.

 8. Gyógyszertámogatás

9. § (1) A Képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt az arra szociálisan rászorult személy részére, amennyiben a Szoc. tv. 50. §-a alapján sem alanyi, sem normatív közgyógyellátásra nem jogosult, azonban a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja és egészségi állapota miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul, illetve orvos által javasolt gyógyászati segédeszközt használ.

(2) Egyedül élő kérelmező esetén a gyógyszertámogatás mértéke az igazolt gyógyszerköltség összege, de maximum:

a) a havi igazolt gyógyszerköltség 70 %-a, de legfeljebb 5 000 Ft/hó, amennyiben a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150-180 %-a közötti összeg és nem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

b) a havi igazolt gyógyszerköltség 60 %-a, de legfeljebb 4 500 Ft/hó, amennyiben a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 181-210 %-a közötti összeg és nem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

c) a havi igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb 4 000 Ft /hó, amennyiben a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 211-240 %-a közötti összeg és nem  rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal) a havi igazolt gyógyszerköltség 40 %-a, de legfeljebb 3 500 Ft/hó, amennyiben a kérelmező havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 241-270 %-a közötti összeg és nem  rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

e) a havi igazolt gyógyszerköltség 30 %-a, de legfeljebb 3 000 Ft/hó, amennyiben a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 271-300 %-a közötti összeg és nem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal.

 (3) Két vagy többszemélyes családban élő kérelmező esetén a gyógyszertámogatás mértéke az igazolt gyógyszerköltség, de maximum:

a) a havi igazolt gyógyszerköltség 70 %-a, de legfeljebb 5 000 Ft/hó, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100-130 %-a közötti összeg és a család tagjainak egyike sem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

b) a havi igazolt gyógyszerköltség 60 %-a, de legfeljebb 4 500 Ft/hó, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 131-160 %-a közötti összeg és a család tagjainak egyike sem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

c) a havi igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb 4 000 Ft/hó, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 161-190 %-a közötti összeg és a család tagjainak egyike sem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

d) a havi igazolt gyógyszerköltség 40 %-a, de legfeljebb 3 500 Ft/hó, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 191-220 %-a közötti összeg és a család tagjainak egyike sem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

e) a havi igazolt gyógyszerköltség 30 %-a, de legfeljebb 3 000 Ft/hó, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 221-250%-a közötti összeg és a család tagjainak egyike sem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal.

(4) A gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra. Amennyiben a jogosult a támogatás ideje alatt közgyógyellátásra válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjával a részére megállapított gyógyszertámogatást meg kell szüntetni.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolását,

b) a háziorvos igazolását arról, hogy a kérelmező egészségi állapota miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul, illetve orvos által javasolt gyógyászati segédeszközt használ, vagy a gyógyszertár által kiadott igazolást a havi rendszeres gyógyszerköltségről, az orvos által igazolt egy havi gyógyszermennyiség figyelembevételével

c) a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelő vagyonnyilatkozatot.

9. Lakhatási támogatás

10. § (1) A Képviselő-testület a fűtési költségekhez való hozzájárulásként időszakos lakhatási támogatást nyújt a településen lakcímmel rendelkező, szociálisan rászoruló személynek, az alábbi feltételek együttes megléte esetén:

a) az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

aa) egyedül élő kérelmező esetén a 250%-át,

ab) többszemélyes családban élő kérelmező esetén a 220%-át.

b) a kérelmező, illetve a család tagjainak egyike sem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket elérő vagyonnal

c) a kérelmező tulajdonjoga, haszonélvezeti, bérleti, használati joga alapján életvitelszerűen él abban a Törökbálint közigazgatási területén fekvő ingatlanban, melynek fűtési költségeihez a támogatást kéri.

(2) A támogatás mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének megfelelő összeg, mely kizárólag természetbeni támogatásként

a) aprított tűzifa házhoz szállításával,

b) a fűtési költségeket tartalmazó közüzemi díjakhoz való hozzájárulásként egy összegben vagy havi egyenlő részletekben adható, a közüzemi szolgáltatónak történő átutalással.

(3) A lakhatási támogatás megállapításához az alábbi nyilatkozatok és igazolások szükségesek:

a) a kérelmező és családtagjainak jövedelemigazolása,

b) amennyiben a támogatást a közüzemi díjakhoz való hozzájárulásként kéri, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó közüzemi számla, a fogyasztó és a fogyasztási hely azonosíthatósága érdekében,

c) bérleti vagy használati jog igazolása

d) a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelő vagyonnyilatkozat.

(4) A lakhatási támogatás egy fűtési időszakban tárgyév szeptember 15-től a következő év április 15-ig egy lakásra csak egy jogosultnak, egy alkalommal állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

 (5) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki

a) adósságkezelési támogatásban részesül,

b) bérlőt, albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását,

c) tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződése áll fenn lakástulajdonára vonatkozóan,

d) jogcím nélküli lakáshasználó,

e) a támogatást nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos kiadásokhoz kéri.

(6) Havi részletekben adott lakhatási támogatást a 6. § (10) bekezdésben foglalt időponttal meg kell szüntetni, ha a jogosultnak a támogatási időtartam alatt megszűnik a jogosultság alapját képező ingatlanra vonatkozó tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga vagy használati joga.

10. Hátralékkezelési támogatás

11. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben foglaltak szerint hátralékkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikban keletkezett hátralékuk teljes kifizetését önerőből nem tudják rendezni.

(2) A hátralékkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg a kezelésbe bevont adósság 70 % - át, és összege legfeljebb 210.000,- Ft lehet.

(3) A hátralékkezelési támogatás igénybevételére az alábbi feltételek együttes megléte esetén az a kérelmező jogosult

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át,

b) akinek közüzemi tartozása legfeljebb négy havi,

c) aki vállalja az hátralékkezelési támogatás körébe bevont, őt terhelő tartozás legalább 30 %-ának megfizetését egy összegben, vagy részlet(ek)ben,

d) aki igazolja, hogy a Segítő Kéz Szolgálat által működtetett hátralékkezelési tanácsadáson részt vett,

e) akinek nincs a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti olyan vagyona, amelynek értékesítésével tartozását ki tudná egyenlíteni,

f)  aki nyilatkozik, hogy lakását kizárólag lakás céljára használja, azt sem egészében, sem részben bérbe- albérletbe nem adja, egyéb módon nem hasznosítja.

(4) A hátralékkezelésbe bevonható adósság felső határa 300 000,- Ft.

(5) A kérelemhez csatolni kell

a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelemigazolását,

b) a lakás használatának jogcímére vonatkozó igazolást,

c) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező az ingatlant, melynek fenntartásához támogatást kér, kizárólag lakás céljára használja, egyéb módon nem hasznosítja, valamint életvitelszerűen abban él,

d) a Segítő Kéz Szolgálat igazolását arról, hogy a kérelmező hátralékkezelési tanácsadáson részt vett

e) a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelő vagyonnyilatkozatot.

(6) Ha a hátralékkal rendelkező egyidejűleg többféle adósság kiegyenlítését kéri, akkor a támogatást a kezelt hátralék arányának figyelembevételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelésbe vont adósságok együttes összege meghaladja az adósságkezelési támogatás maximális összegét, akkor elsősorban annak az adósság formának a kiegyenlítéséhez kell támogatást nyújtani, amelyik leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

 12. § (1) A hátralékkezelési támogatás folyósításának a feltétele, hogy

a) az adós a támogatási határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül – az erre rendszeresített formanyomtatványon - megállapodást kössön a Segítő Kéz Szolgálattal, és

b) a szükséges önrészt – a kezelésbe bevont adósság 30 %-át - a megállapodás megkötésétől számított négy hónapon belül, egészben vagy részletekben megfizeti.

(2) A támogatás összege a hátralékkövetelés jogosultjának, a támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kerül folyósításra, amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek.

13. § (1) A Segítő Kéz Szolgálat köteles a hatáskör gyakorlót haladéktalanul értesíteni arról, ha az adós a megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget. Ebben az esetben hátralékkezelési támogatás három éven belül ismételten nem állapítható meg ugyanazon személy vagy háztartás részére.

(2) Ugyanazon személy vagy családjának tagja a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától számított két éven belül nem részesülhet hátralékkezelési támogatásban.

11. Intézményi étkezési térítési díj támogatás

14. § (1) A Képviselő-testület legfeljebb egy tanévre - szeptember 1. napjától június 15. napjáig - intézményi étkeztetési térítési díj támogatást nyújt a gyermeket nevelő szülő, más törvényes képviselő nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermeke(i) után az intézményi étkezés költségeinek részbeni átvállalásával.

(2) Az intézményi étkezési térítési díj támogatás azon szociálisan rászorult családok gyermekei részére állapítható meg, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 220 %-át az egy vagy két gyermeket gondozó család esetében,

b) 230 %-át a három és annál több gyermeket gondozó család esetében,

c) 250 %-át a gyermeket egyedül gondozó szülő esetében, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetében

és a család nem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti vagyonnal.

(3) Az intézményi étkezési térítési díj támogatás megállapításához az alábbi nyilatkozatok és igazolások szükségesek:

a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, illetve a munkanélküliség igazolása,

b) 16. életévét betöltött gyermek esetében iskolalátogatási igazolás,

c) szakorvosi igazolás tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről

d) a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelő vagyonnyilatkozat.

(4) A támogatás mértéke a gyermek havi intézményi étkezési térítési díj költségének 50%-a, melyet az önkormányzat - az étkezést nyújtó intézmény vezetőjének, a gyermek havi térítési díjának összegéről szóló értesítését követő 8 napon belül -  közvetlenül az étkezést biztosító intézménynek utal át.

(5) A jogosultat az intézményi étkezési térítési díj támogatás a megállapítást követő hónap első napjától a tanév végéig illeti meg.

12. Szünidei gyermekétkeztetés

15. § (1) A Képviselő-testület a Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt gyermekeken kívül, a szülő, törvényes képviselő kérelmére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 1 év feletti és 18 év alatti gyermekek (továbbiakban: rászoruló gyermekek) részére a szünidei gyermekétkeztetést ingyenesen biztosítja.

(2) Az önkormányzat a tavaszi, nyári, őszi és téli szünet minden munkanapján biztosítja a rászoruló gyermekek részére a déli meleg főétkezést.

13. Karácsonyi támogatás

16. § (1) A Képviselő-testület hivatalból évente december hónapban - jövedelemvizsgálat nélkül – települési támogatásként legfeljebb 10 000 Ft összegben természetbeni ellátást nyújthat, azon szociálisan rászoruló személyek és családok részére, akik

a) a Segítő Kéz Szolgálaton keresztül ellátásban részesülnek,

b) az önkormányzat szociális nyilvántartó rendszerében szerepelnek,

c) egyéb méltányolható helyzetük miatt az önkormányzat látókörébe kerültek.

(2) A támogatás odaítélése során a természetbeni juttatás megállapításánál különösen figyelemmel kell lenni azokra a családokra, ahol a család valamelyik tagja munkanélküli, hátralékkezelési támogatásban, lakásfenntartási támogatásban, rendkívüli települési támogatásban részesül, aki egyedülálló szülőként neveli gyermekét, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága áll fenn, a család  három vagy annál több gyermeket, illetve tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel.

14. Jubileumi támogatás

17. § (1) A Képviselő-testület a 100. életévét betöltött törökbálinti lakosok részére - jövedelemvizsgálat nélkül - egyszeri, 100 000 Ft összegű támogatást nyújt.

(2) A támogatás átadására a polgármester jogosult.

15. Köztemetés

18. § (1) Az elhunyt személy közköltségen való eltemetéséről a Szoc. tv. 48. §-ban foglaltak alapján, az önkormányzat az általa megkötött feladat-ellátási szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(2) Ha az eltemettetésre köteles személy helyett az önkormányzat gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről és az eltemettetésre köteles személy számára az eltemettetés költségeinek megtérítése saját és családja létfenntartását veszélyezteti, úgy kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetés adható.

(3) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetése esetén, az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól kérelemre egészben mentesíthető, ha

a) egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át nem haladja meg, vagy

b) családban él és a családjában egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

III. fejezet

16. Rendkívüli települési támogatás

19. §. A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére az e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt.

20. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható

a) önhibán kívüli átmeneti létfenntartási gondok enyhítése céljából azok számára, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni (továbbiakban: eseti támogatás) vagy

b) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulásként, vagy

c)  temetési támogatás, vagy

d)  kivételes méltányosságból megállapított rendkívüli települési támogatás formájában.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) egyedül élő esetén 250 %-át,

b) kétszemélyes család esetén 220 %-át,

c) háromszemélyes, illetve ennél többtagú család esetén 200 %-át.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 220 %-át az egy vagy két gyermeket gondozó család esetében,

b) 230 %-át a három és annál több gyermeket gondozó család esetében,

c) 250 %-át a gyermeket egyedül gondozó szülő, vagy tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetében.

(4) Az eseti támogatás megállapításához az alábbi nyilatkozatok és igazolások szükségesek:

a) a kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása, illetve a munkanélküliség igazolása,

b) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve a létfenntartási gondok igazolása.

(5) Az eseti támogatás egy családon belül csak egy személy részére állapítható meg, havonta egy alkalommal.

(6) Az eseti támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb.

(7) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra, havi rendszerességgel.

(8) Havi rendszerességgel nyújtható rendkívüli települési támogatás elsősorban tartós létfenntartási gondok fennállása esetében állapítható meg, legfeljebb 6 hónap időtartamra és legfeljebb a tárgyév végéig.

 (9) Az eseti jelleggel, valamint havi rendszerességgel nyújtott támogatás összege – a 22. §-ban meghatározott kivétellel – alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(10) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosáig részesíthető eseti támogatásban.

21. § (1) Temetési támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési támogatásra az a kérelmező jogosult,

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(3) A temetési támogatás összege:

a) 50 000 Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,

b) 40 000 Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

c) 35 000 Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

d) 30 000 Ft, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, de nem haladja meg az (2) bekezdés a-b) pontjában meghatározott összeget. 

(4) A temetési támogatás megállapításához szükséges igazolások:

a) az elhunyt személy halálát igazoló halotti anyakönyvi kivonat, vagy annak másolata

b) kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított, a temetés költségeiről szóló eredeti számla,

c) kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása.

(5) A kérelmet a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, temetési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ebben az esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni. Amennyiben e kötelezettségét a támogatásban részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(7) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét, az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlákat a kérelmező számára vissza kell adni.

22. § (1) A 20. § (2)-(3) és 21. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételektől függetlenül, a rendkívüli élethelyzetre tekintettel a polgármester kivételes méltányosságból is megállapíthat rendkívüli települési támogatást, amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, egyedül élő esetén 450 %-át.

(2) Kivételes méltányosságból megállapított települési támogatásban az a kérelmező részesíthető, aki alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete, a családban bekövetkező baleset, a családtagok valamelyikének kórházi kezelése vagy betegsége, gyógyászati segédeszköz vásárlása továbbá egyéb, méltányolható élethelyzet - miatt anyagi segítségre szorul.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerinti, kivételes méltányosságból megállapított rendkívüli települési támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl, ha az igénylő körülményei (lakhatását veszélyeztető elemi kár, vagy ha a család valamely tagja létbiztonságukat érintő bűncselekmény sértettje lesz) az azonnali segítségnyújtást indokolják, vagy ha a kérelmező élethelyzete indokoltan azt szükségessé teszi, a rendkívüli települési támogatás az igénylő nyilatkozata alapján, az e rendeletben foglalt, rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot megalapozó jövedelemhatárok figyelembe vétele nélkül is – a tényállás tisztázását követően - megállapítható és kiutalható. A rendkívüli települési támogatás összege azonban ebben az esetben sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

(5) A kérelmező, továbbá családja életkörülményeiről, különösen, ha a döntés előkészítés során a kérelemben foglaltak valódisága vitatott, környezettanulmány készíthető, továbbá, ha már más szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi ellátás, támogatás kapcsán környezettanulmány készült, az eljárásban felhasználható. A környezettanulmány elkészítésére a Segítő Kéz Szolgálat is felkérhető.

 IV. fejezet

Pályázat keretében igénybe vehető szociális támogatások

17. Szociális tanulmányi ösztöndíj

23. § (1) A Képviselő-testület a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók részére szociális tanulmányi ösztöndíjat (továbbiakban: ösztöndíj) alapít.

(2) Ösztöndíjban az a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák részesíthető, akinek a lakóhelye Törökbálinton van, és megfelel a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3) Az ösztöndíj iránti pályázatot a polgármester írja ki. A pályázati felhívást minden év április 30-ig kell megjelentetni a helyben szokásos módon, illetve el kell juttatni a Törökbálinton működő oktatási intézményeknek.

(4) Az ösztöndíjat a hatáskört gyakorló a soron következő tanév 10 hónapjára – szeptember 1. napjától június 30. napjáig - iskolatípustól függetlenül 25 középiskolában tanuló diák részére állapítja meg.  A támogatás 3 600 Ft/hó és 8 000 Ft/hó összeg között állapítható meg.

(5) A támogatás mértéke - a (4) bekezdésben foglalt összegen belül - függ a szociális rászorultságtól, illetve az ösztöndíjban részesülő tanuló tanulmányi eredményétől. A megállapított havi ösztöndíj mértéke annál magasabb, minél jobb a tanuló tanulmányi eredménye, illetve minél alacsonyabb a családban a (7) bekezdésben szabályozott egy főre jutó jövedelem.

(6) Ösztöndíjban az a tanuló részesíthető,

a) aki rendelkezik az osztályfőnök, az iskolai ifjúságvédelmi felelős pedagógus, valamint a diákönkormányzat támogató javaslatával,

b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a családtagok egyike sem rendelkezik a Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti vagyonnal.

(7) Jövedelemszámításnál havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelemnél az éves átlagjövedelem egy hónapra jutó átlagát kell figyelembe venni.

(8) A szociális rászorultság vizsgálata céljából a pályázó lakóhelyén környezettanulmányt kell készíteni.

24. § (1) A pályázati kérelmet minden év július 1-jéig kell benyújtani a hatáskör gyakorlójához.

(2) A pályázati kérelemhez csatolni kell

a) a pályázó családjában élők jövedelemigazolását,

b) a Korm. rendelet 1. sz. mellékletének megfelelő vagyonnyilatkozatot,

c) a szociális rászorultságot igazoló okiratok másolatát vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot,

d) a tanulói jogviszony igazolását,

e) a tanulmányi eredményt igazoló okirat másolatát.

(3) Nem értékelhető az a pályázat, mely hiányos, illetve nem felel meg a feltételeknek, ez esetben a pályázat visszautasításra kerül.

(4) Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, akinek a részére – helyi rendelet alapján – a hatáskör gyakorlója tanulmányi ösztöndíjat az adott tanévre már megállapított.

25. § (1) Az ösztöndíj egy tanévre szól.

(2) Az ösztöndíj több egymást követő tanévben is adományozható.

(3) Az ösztöndíj bevallására és adózására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(4) A pályázat eredményére vonatkozóan a pályázó és az oktatási intézmény értesítéséről adott év augusztus 31-ig a jegyző gondoskodik.

(5) A megítélt, egy tanévre szóló ösztöndíjak átutalásáról adott év szeptember 30-ig a jegyző gondoskodik.

(6) Meg kell szüntetni az ösztöndíjra való jogosultságot a 6. § (10) bekezdésében foglalt időponttal, ha az ösztöndíjra jogosult tanuló tanulói jogviszonya, vagy törökbálinti lakóhelye a tanév közben megszűnt.

(7) Amennyiben a tanuló ösztöndíjra való jogosultsága a (6) bekezdés alapján megszüntetésre kerül, abban az esetben köteles az egy tanévre megállapított ösztöndíj fennmaradó időszakára vonatkozó összeget a Törökbálinti Polgármesteri Hivatal részére visszafizetni. A visszafizetés összege a (6) bekezdésben foglalt időpontot követő hónap első napjától kezdődően kerül megállapításra.

18. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj

26. §. (1) Amennyiben az adott évben az Önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez (továbbiakban: Ösztöndíjrendszer) csatlakozik, a Képviselő-testület ösztöndíj támogatást nyújt a pályázaton nyertes személyek részére. Az Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2016.(III.26.) Korm. rendelet és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szolgál.

(2) A felsőoktatási ösztöndíjra vonatkozó pályázati kérelem évente egy alkalommal a pályázati kiírásban meghatározott határidőig nyújtható be.

(3) A jogosultság feltételei:

a) a pályázó megfelel a (4) bekezdésben meghatározott szociális rászorultsági feltételek valamelyikének,

b) EPER Bursa rendszerben való regisztráció,

c) törökbálinti állandó lakóhely.

(4) A döntés során az érvényesen pályázók közül az alábbiakban felsorolt szociális körülmények között élőket kell előnyben részesíteni a következő sorrendben:

a) akinek családjában az egy főre jutó nettó átlagjövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg,

b) aki árva vagy félárva,

c) aki valamilyen krónikus betegségben szenved, vagy családjában folyamatos ellátást igénylő beteg van,

d) szülője/gondviselője munkanélküli vagy nyugdíjas,

e) gyermeke van,

f)  családjában élő eltartottak száma három, vagy annál több,

g) kollégiumi ellátásra jogosult, de helyhiány miatt abban nem részesül.

(5) Ha a pályázónál a (4) bekezdésében felsorolt szociális körülmények halmozottan fordulnak elő, úgy őt fokozottan rászorulónak kell tekinteni, s pályázatát az elsők közé kell sorolni.

(6) A szociális rászorultság megállapítására a pályázó lakóhelyén környezettanulmány készül.

(7) A támogatás havi összege 5 000 – 10 000 Ft között állapítható meg.

19. Átmeneti rendelkezések

27. § A 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet alapján megállapított, s havi rendszerességgel folyósított ápolási és gyógyszertámogatást, a megállapított időtartamra az 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletben foglalt feltétel szerint kell tovább folyósítani. A jogosultság időtartamának lejártát követően támogatás ismételten csak jelen rendeletben foglaltak fennállása esetén állapítható meg.

20. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 2018. július 01-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

 (2) Hatályát veszti a szociális gondoskodás keretébe tartozó települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának és felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet.