Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019(XI.12.) önkormányzati rendelete
Nagyar Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 12Nagyar Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019(XI.12.) önkormányzati rendelete
Nagyar Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról
2019-11-12-tól
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
10/2019.(XI.12.) Önkormányzati rendelete Nagyar Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról
EGYSÉGES SZERKEZETBEN *1
Nagyar Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§. megállapított hatáskörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeltet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, illetékessége
1.§ (1) Az önkormányzat elnevezése: Nagyar Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
Székhelye: 4922 Nagyar, Petőfi út. 3.
(2.) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Székhelye: 4922 Nagyar, Petőfi út. 3.
(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal) Székhelye: 4945 Szatmárcseke, Petőfi utca 1.
A Túristvándi Közös Önkormányzati Hivatal Nagyari Kirendeltségének Székhelye:
4922 Nagyar, Petőfi út. 3.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Nagyar Község közigazgatási területe.
(5) A Képviselő-testület, a Polgármester és a közös hivatal hivatalos kör alakú bélyegzőjének közepén a Magyarország címere található, a köríven az alábbiak olvashatók:
a) Nagyar Község Képviselő-testület
b) Nagyar Község Polgármestere
c) Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyari Kirendeltsége
2. Jelképek, címek adományozása
2.§. Az önkormányzat jelképei: a község címere, zászlaja
(1)Az önkormányzat jelképeiről, zászlajáról, a jelképek használatáról külön rendeletben rendelkezik.
3.§ (1) Az önkormányzat által alapított kitüntető cím:
- Nagyar Község Díszpolgára
4.§ A 3.§ (1) bekezdésben meghatározott kitüntető cím adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Az önkormányzat feladat és hatásköre.
5.§. (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat feladatai ellátása során – az önkormányzatiság kifejezésre jutása érdekében –együttműködésre törekszik- kölcsönösségi alapon – a környező települések önkormányzataival, a társulásokkal, a Megyei Önkormányzattal.
(3) Az önkormányzat kisegítő, kiegészítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat.
6.§ (1) Az Önkormányzat kötelező feladatait a Mötv. tartalmazza.
(2) Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzatai funkciók szerinti meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat ellátja a helyi közszolgáltatásokat a Mötv. szerint.
7.§ (1) Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(2) Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló megoldása mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. számú melléklet tartalmazza.
8.§ (1) Az önkormányzati feladatatok ellátására a Képviselő-testület szervei útján, az Önkormányzat által foglalkoztatottak feladatellátása útján, valamint társulási megállapodás alapján és gazdálkodó szervezetekkel és vállalkozókkal kötött feladat-ellátási szerződés alapján kerül sor.
9.§ Az önkormányzati feladat-és hatáskörök főszabályként a Képviselő-testületet illetik meg.
(1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg annak visszavonásáról annak felmerülésekor minősített többségi szavazattal dönt.
(3)Az Önkormányzat hatáskörének átruházására illetve visszavonására a polgármester, az alpolgármester vagy az Ügyrendi Bizottság elnöke tesz javaslatot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottak kezdeményezésére az átruházott hatáskört vissza kell vonni.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója, intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol.
10.§ A Polgármester – 11.§-ban meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan alábbi önkormányzati ügyekben:
a) olyan be nem tervezett kisebb felújítási, javítási, karbantartási munkákat elvégezni, amelynek az önkormányzati feladatok ellátásához kapcsolódnak, a település érdekeit szolgálják és a forrásigényük nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,
b) olyan munkákat elvégeztetni, amelyek az önkormányzati tulajdonú ingatlanokban váratlanul bekövetkezett káresemények következményeinek azonnali elhárítását szolgálják élet-és balesetvédelmi szempontból és forrásigényük nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot.
11.§ A Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42.§ -a tartalmazza.
II. FEJEZET
4. A Képviselő-testület szervezet és működése
12.§ (1)A képviselő-testület tagjainak száma Polgármesterrel együtt: 5. fő. A névjegyzéket az 2. számú függelék tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése:
Nagyar Községi Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi-és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)
Székhelye: 4922 Nagyar, Petőfi út. 3.
- A Képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
- Ha a képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést elnapolják, a polgármester 8 napon belül köteles azt újból összehívni.
(5) A Képviselő-testület szervei:
a) Polgármester
b) bizottság
c) közös önkormányzati hivatal
d) Jegyző
5. A Képviselő-testület ülései
13.§ A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.
(2) A képviselő-testület az üléstervében meghatározott ütemezés szerint évente 6 legalább testületi ülést tart.
(3) A Képviselő-testület üléstervét a megelőző év december 31. napjáig fogadja el.
(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) polgármester;
b) képviselő;
c) jegyző;
d) bizottságok
e) intézményvezetők,
f) társulások elnökei,
g) egyéni országos képviselői választókerület országgyűlési képviselője,
h) helyi egyházak,
i) társult önkormányzatok polgármesterei
(5) Az ülésterv tartalmazza:
a) a rendes ülések tervezett időpontját,
b) a rendes ülések határidős feladatait,
c) a közmeghallgatás időpontját.
(6) A közmeghallgatást a költségvetési koncepció elfogadása előtt kell tartani, időpontját legalább a közmeghallgatás előtt 7 nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. A Képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor az alábbi közösségek képviselőinek – tevékenységi körükben – tanácskozási jogot biztosít:
a) óvodavezető
e) Gondozási központ vezetője
(7) Az üléstervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.
(8) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelytől eltérő helyen tartja meg.
14.§ (1) A képviselő-testület a település egészét érintő településpolitikai kérdésekkel kapcsolatban falugyűlés összehívásáról dönthet.
(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti:
a) a települési képviselők több mint a fele,
b) a polgármester,
c) a helyi népszavazási kezdeményezésnél meghatározott számú választópolgár.
(3) A falugyűlés nem minősül Képviselő-testületi ülésnek, az ott elhangzottakról a polgármester a soron következő testületi ülésen beszámol.
15.§ (1) a zárt ülés tartásának szabályait a Mötv. határozza meg.
(2) A zárt ülésen részt vevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra személyes adatok és információk tekintetében.
6. A Képviselő-testület ülésének összehívása, meghívója
16.§ (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívj össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén, vagy a közös hivatal székhelyén tartja.
17.§ A Képviselő-testületi rendes ülésének összehívása írásbeli – papíralapú vagy elektronikus levél formájú – meghívóval kell összehívni.
18. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni.
(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település hirdetőtábláján.
19. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott
a) az önkormányzati intézményeinek vezetője
b) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja
c) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezetők
d) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője
e) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja
f) nemzetiségi önkormányzat vezetője a napirend által érintett és nemzetiségi költségvetést érintő kérdésben.
Határozatképesség
20. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére az Mötv. 47.§ (1) és (2) bekezdése irányadó.
(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására az Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.
(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira az Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó.
(4) A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
A Képviselő-testület üléseinek vezetése
21. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása
e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.
(2) Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.
A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
22. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A napirend sorrendje
a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány
b) munkatervben szereplő napirendek
c) rendelet-tervezet
d) személyi kérdések
e) más napirendek
f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.
23. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.
Előterjesztés
24. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.
(3) Az előterjesztés tartalmazza
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés iktatószámát,
c) az előterjesztés tárgyát,
d) az előterjesztést megtárgyaló bizottságok megnevezését
e) törvényességi véleményezésre bemutatás idejét
f) az előterjesztés előzményét, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,
g) a jogszabályi környezetet,
h) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
i) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
j) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,
k) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.
25. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.
(3) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
Sürgősségi indítvány
26. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság
d) a képviselő
e) a jegyző.
Kérdés, interpelláció
27. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.
(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a bizottság elnökéhez,
d) a jegyzőhöz.
(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.
(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
Vita
28. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.
(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.
(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
29. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
30. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.
A szavazás rendje
31. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.
32. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:
- a rendeletalkotás;
- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
- a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
- a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
- az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
- a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
- zárt ülés elrendelése;
- Képviselő-testületi tag kizárása;
- a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
- Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
- sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;
(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.
33. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, és az alábbi esetekben:
a) A képviselőtestület titkos szavazást tart a díszpolgári cím odaítélésekor
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46.§ (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 3 képviselő kezdeményezi.
(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29.§ (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.
34. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.
(2) Névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
(5) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről
b) önkormányzati vagyon megterheléséről,
c) hitelfelvételről,
d) önkormányzati kötvénykibocsátásról.
(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak irányadóak.
(7) A képviselő köteles bejelenteni az ügyben való személyes érintettségét. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása a képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást von maga után. Nem vonatkozik ez a képviselő-testület saját tagjának választásának tárgyában. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
Jegyzőkönyv
35.§ (1) A Képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvre, annak aláírására, közokirati jellegére, betekinthetőségére az Mötv. 52.§ (1) bekezdése szerinti szabályok irányadóak.
(2) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvvezető készít írásos jegyzőkönyvet. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján készül is készülhet jegyzőkönyv. A hangfelvétel őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
A képviselő-testület döntései
36. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
d) a határozatról értesítendők körét.
(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.
(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
37. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat
g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
h) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
38. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
(4) A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.”
5.§
39. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
40. § (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.
(2) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon az önkormányzati hivatal hirdetőtáblára történő hirdetményezéssel történik.
Közmeghallgatás
41. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.
(2) A közmeghallgatás a Közös Hivatal hirdetőtábláján, és a helyi lakosságnak közvetlenül szórólapokon kell közölni.
(3) A közmeghallgatás gyakoriságára, a válaszadás szabályaira az Mötv. 54.§-a irányadó.
A települési képviselő
42. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről a Képviselő-testület önálló rendeletben rendelkezik.
(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.
*3 Hatályon kívül helyezte: 9/2019.(XI.12.) ÖR
(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.
43. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Közös Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.
(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.
(3) A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 32.§ -a irányadó.
(4) A képviselő költségtérítésére és munkahelyén a munkavégzés alóli felmentésére az Mötv. 32.§ (2) bekezdése g) pontja, valamint az Mötv. 35.§ (3) bekezdése irányadó.
(5) A megbízólevelek átvételétől, majd azt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(6)A képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános. A képviselők vagyonnyilatkozatát a Hivatalban pénteken 8.00 – 12.00 óráig tekinthetik meg személyesen a jegyzőnél.
44. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága: Ügyrendi Bizottság
létszáma: 3 fő.
(4) Az állandó bizottság tagjainak névsorát a 3. számú függelék rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
45. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
46. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról
f) ellenőrzi a Közös Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,
g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
(2) A bizottságok létrehozására az Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra az Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre az Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére az Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére az Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.
A bizottsági működés főbb szabályai
47. § (1)Az elnök és az alelnök egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.
(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.
(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(5) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.
(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.
(8) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.
(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
Polgármester, Alpolgármester, Jegyző
48. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi jogviszonyban látja el.
(2) A Polgármesternek kötetlen munkaideje van.
(3) A polgármester szabadságának igénybevételét köteles előzetesen a képviselő-testület ülésén is bejelenteni, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A szabadság igénybevételének tényét és időtartamát a jegyző, vagy az általa megbízott személy által vezetett nyilvántartásba kell bevezetni. A polgármester szabadságolási ütemtervét a képviselő-testület hagyja jóvá a Kttv. 225/C §-a alapján.
(4)A polgármester eskütételére az Mötv. 63.§-a, az ülések összehívására az Mötv. 65.§-a, polgármester képviselő-testületi tagságára az Mötv. 66.§-a irányadó.
(5)A polgármester jogait és kötelezettségeit az Mötv. 67.§-a szabályozza.
(6)A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
d) segíti a képviselők munkáját,
e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,
f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
(7) A polgármester ismételt tárgyalásra vonatkozó jogait az Mötv. 68.§ (1) bekezdése tartalmazza.
49.§ (1) A polgármesternek az Mötv. 68.§ (2) bekezdése szerinti döntéshozatala nem terjed ki
a) rendeletalkotásra
b)önkormányzati vagyon megterhelésére
c)hitelfelvételre,
d)részvénykibocsátásra,
e) fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.
(2) A polgármester az Mötv. 68.§ (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg
- önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,
- éven belüli, 1.000.000 Ft- értékhatárt meg nem haladó hitel, kölcsön felvétele.
- a költségvetés főösszegeinek változtatása nélkül az eredeti előirányzatok között legfeljebb 1.000.000 Ft összegben átcsoportosítást hajthat végre utólagos elszámolási kötelezettséggel,
- pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,
- veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
- az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
- amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
- A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
50. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Választására az Mötv. 74.§-a irányadó.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi jogviszonyban látja el.
51. § (1) A jegyző kinevezésére, 6 hónapon túli akadályoztatása esetén történő helyettesítésére, a jegyzői állás 6 hónapon túl történő betöltetlensége esetére vonatkozó szabályokra, a jegyző jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 81-82.§-ai irányadóak.
(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,
b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről,
d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői felett.
(4) A jegyzőt jegyzői hatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az igazgatási főelőadó helyettesíti.
(5) A jegyzőt pénzügyi igazgatási és gazdálkodási feladatkörében, valamint adóhatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén az igazgatási főelőadó helyettesíti.
(6) A jegyzőt a képviselő-testületi előterjesztések törvényességi ellenőrzésében és a képviselő-testületi üléseken a törvényességi felügyeletet szolgáló részvétel tekintetében hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén az irodavezető helyettesíti.
52.§ (1)Amennyiben a polgármester és az alpolgármester 5 munkanapot meghaladó időtartamig egyidejűleg akadályoztatott a helyettesítő személyt egyedi határozatban kell kijelölni.
A Közös Hivatal
53.§ (1) A Hivatal egységes közigazgatási szervezetet képez, nem tagozódik.
2) A Hivatal szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat, az ellátandó feladat-és hatásköreit, valamint ügyrendjét önálló dokumentumként, a Képviselő-testületek által jóváhagyott hivatali Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
(4) Ügyfélfogadás a közös hivatal székhelyén és az állandó jelleggel működő kirendeltségeken:
Hétfő: 8.00-12.00 óra
Kedd: 8.00-12.00 óra13.00-16.00 óra
Szerda: 8.00-12.00 óra
Csütörtök: 8.00-12.00 óra13.00-16.00 óra
Péntek: 8.00-12.00 óra
(5) A jegyző – akadályoztatása esetén az általa megbízott igazgatási főelőadó– mindkét településen heti egy alkalommal ügyfélfogadást tart a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint. Szükség esetén ez több alkalommal is lehet.
(6)Jegyzői ügyfélfogadás a székhelyen az ügyfélfogadás általános idejével egyezik azzal, hogy a nagyari kirendeltségen szerdai napokon 8.00-12.00 óra, pénteki napokon 8.00-12.00 óra.
Az önkormányzat társulásai és együttműködése
54.§ (1)Az önkormányzat tagja a Fehérgyarmat székhelyű Felső-Tisza vidéki Többcélú Kistérségi Társulásnak.
(2) Szatmári Szociális Társulásnak
(3) Felső-Tisza Vidéki Gyermekjóléti és Szociális Intézményfenntartó Társulásnak
(4) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék gazdálkodási Társulásnak
(5) A Képviselő-testület az (1)-(4) bekezdésben meghatározott társulások tevékenységének figyelemmel kísérését a gesztor feladatait ellátó önkormányzat évente történő beszámoltatásával biztosítja.
(6) Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 4. sz. mellékletben részletezettek szerint együttműködik a Nagyar Községi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
55.§ A képviselő-testület a helyi népszavazás, népi kezdeményezés rendjét önálló rendeletben szabályozza.
Az önkormányzat gazdálkodása
56.§ (1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalását követően a költségvetési rendeletét két tárgyalási fordulóban fogadja el.
(2) Az első fordulóban a tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelismerés alapján gazdasági koncepciót kell összeállítani, amely keretében:
a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét,
b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, kielégítésének alternatíváit,
c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazva a szükségletek sorrendjét.
57.§ A képviselő-testület a zárszámadási rendeletét egy olvasatban fogadja el.
Záró rendelkezések
58. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018.(VI.11.) önkormányzati rendelete.
Nagyar, 2019.november 12.
Bánóczi Lajos sk. Szalkainé Fóri Zsuzsa sk.
Polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetve: 2019. november 12-én.
Szalkainé Fóri Zsuzsa sk.
jegyző
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019.(XI.12.) Önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1. számú melléklete
Az Önkormányzat alaptevékenysége
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám-és jövedéki igazgatás
016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
016030 Állampolgársági ügyek
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
031060 Bűnmegelőzés
032020 Tűz-és katasztrófavédelmi tevékenységek
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program –Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
044310 Építésügy igazgatás
045120 Út, autópálya építése
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett)begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082044 Könyvtári szolgáltatások
082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
082092 Közművelődés –hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107052 Házi segítségnyújtás
107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
013320 Köztemető fenntartás és - működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése
072111 Háziorvosi alapellátás
072311 Fogorvosi alapellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság egészségügyi gondozás
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
10/2019. (XI.12.) önkormányzati rendeletének
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2. számú melléklete
Az Önkormányzat önként vállalt feladatai
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
10/2019. (XI.12.) önkormányzati rendeletének
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
3. számú melléklete
1. A polgármesterre átruházott hatáskörök
A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert
- a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát maximum 1.000.000 forint értékhatárig a polgármesterre ruházza át, és a költségvetés kormányzati funkcióin belül az egyes előirányzatok között előirányzat módosítási jogkört gyakorolhat az eredeti előirányzat túllépése nélkül.
- az átmenetileg szabad pénzeszközöket lekösse, illetve rövid lejáratú értékpapírokba fektesse a számlavezető banknál.
- hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket lekösse, illetve rövid lejáratú értékpapírokba fektesse nem számlavezető banknál, amennyiben kedvezőbb feltételeket biztosít, mint a számlavezető bank.
A szociális rendeletben a hatáskörébe utalt temetési segélyek, és az önkormányzati segélyek elbírálását.
Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való rendelkezés és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján gyakorolja a tulajdonosi jogokat a rendeletben meghatározottak szerint
2. A Társulásokra átruházott hatáskörök
1. A Szatmári Szociális Társulás Társulási Megállapodás keretein belül:
a) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás
b) A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtás
c) A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-ában meghatározott családsegítés
d) A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III.törvény 62.§-ában meghatározott étkeztetés
e) A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 65/C.§-ában meghatározott támogató szolgáltatás.
2. A Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulással kötött társulási megállapodás alapján:
a) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. és 152. §-ai alapján ellátandó belső ellenőrzés.
b) A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 65. §-ában meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
3. Észak-Alföldi Szilárd Hulladékgazdálkodási Társulással kötött társulási megállapodás alapján hulladékgazdálkodási feladatok
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI.12.) önkormányzati rendeletének
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
- számú függeléke
Az Önkormányzat által használt bélyegzők lenyomatai
- Nagyar Községi Önkormányzat (körbélyegző)
- Nagyar Község Képviselő-testülete
- Nagyar Község Polgármestere(körbélyegző)
- Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyari Kirendeltsége (körbélyegző)
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI.12.) önkormányzati rendeletének
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
- számú függeléke
Képviselő-testület tagjai:
Polgármester Bánóczi Lajos
Képviselő Koszta Péter
Képviselő Nagy Róbert
Képviselő Bihari Gyula
Képviselő Baloghné Mike Melinda
Ügyrendi Bizottság tagjai:
Baloghné Mike Melinda Elnök
Nagy Róbert Tag
Bihari Gyula Tag
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI.12.) önkormányzati rendeletének
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
- számú függeléke
A vagyonnyilatkozatot nyilvántartó és ellenőrző Bizottság feladat és hatásköre.
- Javaslatot tesz a Polgármester, alpolgármester jutalmazására minden év december végéig.
- Kivizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeit.
- Közreműködik a titkos szavazás lebonyolításában.
- Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők vagyonnyilatkozatait.
- Kivizsgálja a képviselő személyi érintettségére vonatkozó kötelezettség elmulasztását.
Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (XI.12.) önkormányzati rendeletének
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
- számú függeléke*
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § - a alapján Nagyar Községi Önkormányzat (továbbiakban: helyi önkormányzat) képviseli: Bánóczi Lajos polgármester és Nagyar Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) képviseli: Kozák Csabáné elnök, együttműködésük szabályait az alábbi megállapodásban rögzítik:
A megállapodás szabályainak kialakítása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet alapján történt.
1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának és önálló elemi költségvetésének elkészítése.
A központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követően, a költségvetésre vonatkozó részletes információk megismerése után a helyi önkormányzat megbízottja folytatja az egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó központi szabályozás szerinti adatokat. Az egyeztetést a költségvetési törvény hatálybalépését követő 30napon belül kell lefolytatni.
A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozat-tervezetét. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja és határozatában fogadja el a feladatainak ellátásához szükséges költségvetési előirányzatait. A nemzetiségi önkormányzat elnöke tárgyév február 15-ig köteles a nemzetiségi önkormányzat elé terjeszteni a költségvetés tervezetét. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az Áht. 24.§ (4) bekezdésében rögzített mérlegeket, kimutatásokat. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a nemzetiségi önkormányzat költségvetése nem épül be.
A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében foglalt előirányzatokról - különös tekintettel a helyi önkormányzat által nyújtott támogatásokra, amennyiben részesül benne - a polgármester tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.
A nemzetiségi önkormányzat ezek alapján határoz a végleges költségvetéséről. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten. A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért Szalkainé Fóri Zsuzsa jegyző a felelős.
2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése mutatkozik, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, a nemzetiségi önkormányzat módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
3. Költségvetési információ szolgáltatás rendje
3.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről
Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Közös Hivatalnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletét úgy fogadja el, hogy a nemzetiségi önkormányzat a fenti információkat határidőre teljesíteni tudja.
3.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
A nemzetiségi önkormányzat a 368/2011.(XII.31.) Kormány rendeletben meghatározott módon és határidőre önálló időközi költségvetési jelentést, időközi mérlegjelentést és önálló éves beszámolót készít.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési jelentését, mérlegjelentését, költségvetési beszámolóját a Közös Önkormányzati Hivatal készíti el.
A nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát úgy fogadja el, és erről a Közös Önkormányzati Hivatal információt úgy szolgáltat, hogy az a beszámolási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
4. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
4.1. A költségvetés végrehajtása
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
a) Kötelezettségvállalás rendje
A nemzetiségi önkormányzat nevében a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása során fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) a hatályos gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint kell.
A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalásra csak írásban kerülhet sor. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely értéke nem éri el a kétszázezer forintot, pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy az Áht. 36 § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
A kötelezettségvállalásokról a Közös Hivatal analitikus nyilvántartást vezet.
b) Utalványozás
A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelését (továbbiakban: utalványozásra) a hatályos gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint kell végezni. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás pénzügyi ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
Készpénz a nemzetiségi önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha a nemzetiségi önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének határozata, szerződés, számla) bemutatja és a készpénz felvételére irányuló szándékát a pénzfelvételt megelőző 3 napon belül a Közös Hivatalnak jelzi.
c) Pénzügyi ellenjegyzés
A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a hatályos gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint kerület sor. A pénzügyi ellenjegyzés csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint a jogszerűségének ellenőrzésére irányul.
A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint a pénzügyi ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.
d) Érvényesítés
Az érvényesítést a hatályos gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint kell végezni.
e) A teljesítés igazolása
A teljesítés igazolását a hatályos gazdálkodási szabályzatban foglaltak szerint kell végezni.
A 4.1. a)-e) pontjaiban foglaltak a Gazdálkodási Szabályzatban részletesen kifejtésre kerülnek.
4.2. A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése, adószám és bankszámlái
A nemzetiségi önkormányzat önálló bankszámlával, adószámmal rendelkezik. Ezek a változások a Magyar Államkincstár által vezetett "'Törzskönyvi nyilvántartáson" átvezetésre kerültek.
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a helyi önkormányzat által választott banknál megnyitott és forrásai terhére fenntartott önálló fizetési bankszámlán köteles lebonyolítani.
4.3. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
A Közös Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
A 368/2011.(XII.31.) Korm. rendeletben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségért a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a Közös Hivatal jegyzője együttesen felelősek.
5.A nemzetiségi önkormányzat elhelyezése, költségvetési támogatása
Nagyar Község Önkormányzata biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az alábbiak szerint:
Ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a Művelődési házat előzetes bejelentés alapján, valamint a Szatmárcsekei Közös Önkormányzati Hivatal Nagyari Kirendeltségének irodáját, valamint állja a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket.
A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a testületi ülések és döntések előkészítését, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat a helyi önkormányzat biztosítja.
A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátásához saját forrásból az elemi költségvetés készítésekor támogatást nem nyújt.
A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéséért, adószám igénylését a választást követően megtartott alakuló ülést követően haladéktalanul a jegyző intézkedni köteles az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat megküldésével. A megválasztott nemzetiségi elnök és helyettese köteles pénzintézeti bankszámlát nyitni, melyről a jegyzőt tájékoztatnia kell a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzés végrehajtása érdekében. A jegyző az esetleges változások átvezetését elektronikus úton a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Államkincstári Irodánál a törzskönyvi bejegyzésre alkalmas központilag előírt tartalmú nyomtatványokon, hivatali útvonalon köteles elvégezni a változás beállását követő legkésőbb 8 napon belül.
6. A nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek törvényessége
A jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
7. Belső ellenőrzés
A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a függetlenített belső ellenőrzés feladatát képezi. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rend. Előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat. A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a Közös Hivatal megbízott belső ellenőre végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
8.Záró rendelkezések
Jelen együttműködési megállapodás nem a helyi önkormányzattól átvállalt közfeladatok ellátására irányul. Az együttműködési megállapodást évente január 31. napjáig felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell. A jegyző a megállapodás vonatkozó jogszabályok változása miatti módosításának szükségességét a helyi és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A jelzés alapján a Képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség esetén módosítja.
Az együttműködési megállapodást Nagyar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2/2020.(01.24.) számú önkormányzati határozatával, Nagyar Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő - testülete a 2/2020. (01.30.) RNÖ számú határozatával hagyta jóvá.
Jelen megállapodás a felek általi aláírással hatályba lép. Felek megállapodnak, hogy jelen együttműködési megállapodás aláírásával a közöttük korábban megkötött együttműködési megállapodás hatályát veszti.
Nagyar, 2020. 01.24 Nagyar, 2020.01.30.
..…………………………… …………………………………….
Nagyar Községi Önkormányzat Nagyar Község Roma Nemzetiségi
képviseletében Önkormányzat képviseletében
Bánóczi Lajos sk Kozák Csabáné sk
polgármester elnök
Jelen rendelet egységses szerkezetben a hatályos állapot.
*1 A rendletet módosította az 1/2020.(I.24.) önkormányzati rendelet