Nyírpazony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintéz­ményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

az állami főépítészi hatáskörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal,

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és

Nyírpazony község a településfejlesztési koncepciójával, integrált településfejlesztési stratégiájával és a településrendezési eszközök, valamint településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet készítésével, módosításával összefüggő partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek [a település lakossága, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező érdekképviseleti szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezetek, a településen működő és a településen székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, a településen működő vallási közösségek (az Országgyűlés által elismert egyházak)].

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1.§ Nyírpazony Nagyközség településképének védelméről szóló 17/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Tkr.) bevezető részében a „Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály” szöveg lép.

2.§ A Tkr. 14. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„14.§ (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Településkép szempontjából meghatározó területek

a) településközpont,

b) beépítésre nem szánt terület.

(3) A településkép szempontjából meghatározó Településközpont településrészt az 1. melléklet szerint kell beazonosítani. A területi lehatárolásukat a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven kell megállapítani.

(4) A 14. § (2) bekezdésében felsorolt településkép szempontjából meghatározó területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.”

3.§ A Tkr. 18. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A homlokzat és a fedés színének megválasztásánál a harsány, élénk színek nem alkalmazhatóak, kivételt képeznek azok az épületek, melyeket múltjukra visszatekintve alapvető színük határoz meg.

(2) A homlokzati anyaghasználat esetében a tájidegen anyagok nem alkalmazhatóak.

(3) Rönkfából gerendaház, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.

(4) A tető formája egyszerű legyen, többszörösen összetett tető nem építhető. A tájra és a kulturális hagyományokra tekintettel a tájidegen attikával nem takart 10° -nál meredekebb félnyereg-, vagy 20°-nál alacsonyabb hajlású tető, az úgynevezett mediterrán tetőforma nem alkalmazható.

(5) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.

(6) A nyílászárók és a homlokfelület anyaga az épület és építmény rendeltetéséről eltérő igényű és megjelenésű nem lehet.”

4.§ A Tkr. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket lapostetős kialakítással nem lehet kialakítani. Ettől való eltérés csak technológiával igazolt módon és esetben történhet.”

5.§ A Tkr. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló elemét tilos tükröződő felülettel készíteni.”

6.§ A Tkr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A település szempontjából meghatározó és az egyéb besorolású területeket a Településképi Arculati Kézikönyv és a rendelet 1. melléklete szerint kell beazonosítani. Településképi szempontból meghatározó terület az alábbi:

       a) településközpont,

       b) beépítésre nem szánt terület.”

7.§. (1) A Tkr. 38.§ (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szabhat ki az ingatlan tulajdonosára, amely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(5) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni és azt tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(6) A településkép-védelmi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 100. 000 - 200.000 forint,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 50.000 - 100.000 forint,

c) egyéb településképi követelmény és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 20.000 - 50.000 forint,

d) minden más esetben 10.000 - 20.000 forint.”

(2) A Tkr. 38.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A településkép-védelmi bírság befizetésének módja:

a) a bírság kiszabásáról szóló határozatban meghatározott határidőben és az abban megjelölt önkormányzati bankszámlaszámra történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára történik a behajtása.”

8.§ Hatályát veszti a Tkr.

1. bevezető részében a „(továbbiakban: Tktv.)” szövegrész,

2. 5. § 1., 13. és 14. pontja,

3. 16. § (3) bekezdése,

4. 17. § (2) bekezdése

5. 19. § (1) bekezdése,

6. 20. § (2) bekezdése,

7. 21. § (4) bekezdése,

8. 27. §-a,

9. 31. § (4) bekezdése,

10. 37. §-a,

11. 38. § (3) és (7) bekezdése.

9.§ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Kelt: Nyírpazony, 2019. szeptember 30.

                 Dubay László                                                                                   Dancs János

                  polgármester                                                                                        jegyző

Záradék:

A rendeletet 2019. október 1-én kihirdettem.

Kelt: Nyírpazony, 2017. október 1.

                                                                                                                          Dancs János

                                                                                                                               jegyző