Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019(XI.25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 23Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019(XI.25.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdése a) és d) pontja által meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban: Mötv. ) 53. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve, működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint határozza meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Basal Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).
(3) Az önkormányzat székhelye: 7923 Basal Zrínyi utca 1/A.
(4) Az önkormányzat adatai:
a) adószám: 15334376-1-02
b) KSH statisztikai számjel: 15334376-8411-321-02
c) törzskönyvi azonosító szám: 334374
d) bankszámlaszáma: 50800025-11002257
e) ÁHTI azonosító: 701642
(5) Az önkormányzat kormányzati funkciói: Az önkormányzat kormányzati funkcióit az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.
(6) A képviselő-testület hivatalának a neve és címe:Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Címe: 7912 Nagypeterd, Kossuth u. 93/A.A közös hivatal kirendeltségének neve és címe:Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltsége Címe: 7922 Somogyapáti Fő u. 81.(a továbbiakban: közös hivatal)
(7) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő
(8) A települési képviselők nevét az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat kör alakú pecsétjeinek lenyomata: középen a Magyar Köztársaság címere, a köríven pedig Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Baranya megye felirat.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;
b) önkormányzati rendeleten;
c) szerződésekre, megállapodásokra, jognyilatkozatokra;
d) önkormányzati hatósági ügyekben;
e) a testület által adományozott okleveleken;
f) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(4) A közös hivatal székhelyének hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal. A közös hivatal kirendeltségének hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltsége.
(5) Az önkormányzat címerének leírása: A címer csücskös talpú pajzs, a címerfőben vízszintes pólyában három, ezüstszínű tölgylevél, mely a falu életét és természettel való kapcsolatát jellemezte. A bíbor színű címermezőben kék sátor emelkedik ki a pólya széléig, benne egymás mellett hegyével felfelé mutató, élével ellentétesen álló ekevas és csoroszlya lebeg. A bíbor mezőben a sátor két oldalánál egy-egy aranyszínű heraldikai rózsa lebeg, mely egyben színével, formájával, szimmetriájával az életet jelképezi. A pajzs felett BASAL felirat olvasható.
FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK
Önkormányzati feladat és hatáskörök
3. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) II. Fejezetében meghatározottak szerint a képviselő-testület és szervei látják el.
(2) A képviselő-testület hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja.
(3)1 A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1-3. számú mellékletei tartalmazzák.
(4) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a Képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az képviselő-testület az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében megállapodást köthet a lakosság önszerveződő közösségeivel és ez az együttműködés kiterjedhet:
a) rendszeres meghívásokra;
b) munkatervek kölcsönös megküldésére;
c) vizsgálatokba történő bevonásra.
(6) Az együttműködés jellegéről és annak módjáról a képviselő-testület egyedi határozatban dönt. Az együttműködés keretétől és az ügy tárgyától függően határozza meg konkrét esetben a képviselő-testület, mely önszerveződő közösség képviselőjét illeti meg tanácskozási jog a képviselő-testület ülésén.
(7) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonás céljából lakossági fórumokat tarthat, amelyek a lakosság közvetlen tájékoztatását szolgálják. Ennek eredményéről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSÜK
Az ülésezés rendje
4. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, általában havonta egyszer, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes testületi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) A képviselő-testület az alakuló, a rendes, a rendkívüli testületi ülését és a közmeghallgatást az önkormányzat hivatali helyiségében (7923 Basal Zrínyi u. 1/a), illetve az együttes testületi ülését a nagypeterdi Rendezvényteremben (Nagypeterd Kossuth L. u. 47.) vagy a somogyapáti Faluházban (7922 Somogyapáti Fő u. 82.) tartja.
(4) A képviselő-testület indokolt esetben kihelyezett ülést is tarthat.
(5) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt július hónapban ülésszünetet tart. Az ülésszünetben a halaszthatatlan ügyekben a képviselő-testület kizárólagos hatáskörét kivéve a polgármester jár el vagy szükség esetén rendkívüli ülés is összehívható.
A közmeghallgatás
5. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés keretében történik.
(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét hirdetmények útján, legalább 8 (nyolc) nappal korábban közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület közmeghallgatást az alábbi témakörökben tart különösen:
a) a képviselő-testület gazdasági programja;
b) új helyi adók bevezetése;
c) a képviselő-testület által meghatározott esetekben.
(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meghirdetett napirend tárgyában, majd azt követően más, közérdekű kérdésben minden választópolgár, valamint helyben érdekelt jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője helyi közügyeket érintő kérdést intézhet a képviselőkhöz vagy javaslatot tehet. A kérdésre lehetőleg még a közmeghallgatáson válaszolni kell. Választ adni a képviselő-testület jogosult, a polgármester, a települési képviselő vagy a képviselő-testület által felhatalmazott személy útján. A kérdésre adott válasz csak akkor minősül testületinek, ha a testület az ezzel kapcsolatos egyetértését kinyilvánítja. Amennyiben a feltett kérdésre adott válasszal a képviselő-testület nem ért egyet, akkor ezt a konkrét intézkedés elrendelésével együtt határozatba foglalja. Ha a közmeghallgatáson a felvetett kérdést nem lehet megválaszolni, akkor arra az illetékes személy köteles 30 (harminc) napon belül írásban választ adni.
A képviselő-testület ülésének összehívása
6. § (1)2 A képviselő-testület üléseit a polgármester, annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk vagy tartós távollétük, valamint e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő (továbbiakban: korelnök) hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján úgy, hogy azt a képviselő-testület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább három nappal korábban megkapják
(2) Az együttes ülést a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei, akadályoztatásuk esetén az alpolgármesterek hívják össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján.
(3) Az önkormányzat bélyegzőjével ellátott meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.
(4)3 ) Rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint kerülhet sor, amely halasztást nem tűrő esetben szóban, telefonon vagy e-mail-ben is összehívható.
7. § (1) A polgármester a képviselő-testület üléseire a képviselőket, az állandó meghívottakat, valamint azokat a személyeket hívja meg, akiknek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi vagy jelenlétük a döntés meghozatalához szükséges.
(2) Valamennyi testületi ülésre kötelező meghívni a jegyzőt, vagy az aljegyzőt, aki személyesen vagy az általa megbízott személy útján gondoskodik a törvényesség betartatásáról.
(3) Az érintett napirendi pontok anyagának megküldésével kell meghívni:
a) a napirendek előterjesztőit;
b) az önkormányzat intézményeinek vezetőit;
c) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges;
d) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.
(4) A meghívottak közül tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, a napirendi pont előterjesztője, az intézményvezető, illetve akit erre a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző felruház. A tanácskozási joggal bíró személy szavazati joggal nem rendelkezik.
A nyilvánosság biztosítása
8. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot a helyben szokásos módon, a településen elhelyezett hirdetőtáblákon kifüggesztett meghívóval és az önkormányzat honlapján közéttett hirdetménnyel kell értesíteni.
(2) A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.
A képviselő-testület ülése
9. § (1) Ha az ülésen a Mötv. 47. §-ában meghatározott számú képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést 8 napon belül ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni.
(2) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni.
10. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart.
(2) A zárt ülésen hozott határozatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírása figyelembevételével a nyilvános ülésen ismertetni kell. A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Az ülés vezetése
11. § (1)4 .A képviselő-testület ülését a polgármester, tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(2) Az ülés vezetőjének a jogköre:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének az összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt-e;
b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a testület határozatképességét;
c) számba veszi az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradókat;
d) amennyiben az ülés határozatképtelen, javaslatot tesz az ismételt ülés időpontjára;
e) megnyitja és berekeszti az ülést;
f) javaslatot tesz a napirend elfogadására, azok összevont tárgyalására, sorrendjének cseréjére, illetve ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását;
g) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésre, hozzászólásra, kiegészítésre;
h) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót;
j) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt;
k) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét, összefoglalja a vitát;
l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatokat;
m) megállapítja a szavazás eredményét;
n) kihirdeti a képviselő-testület döntését;
o) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását;
p) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény fennforgásakor, valamint az ülést félbeszakíthatja vagy berekesztheti.
Az előterjesztés
12. § (1) Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester vagy az alpolgármester;
b) a jegyző, aljegyző;
c) a települési képviselő;
d) akit erre a jegyző feljogosít.
(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell előadni. Az írásos előterjesztést a testületi ülések meghívójához mellékelni kell.
(3) Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell.
(4) Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.
(5) A jegyző köteles vizsgálni, hogy az előterjesztések megfelelnek-e a tartalmi, formai, törvényességi követelményeknek. A határozat-tervezeteket a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálja.
(6) A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket a pénzügyi előadókkal már az előkészítés időszakában is szükséges egyeztetni.
(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ebben az esetben is a jegyző észrevételezi.
Sürgősségi indítvány
13. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.
(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.
(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be:
a) a polgármester vagy alpolgármester;
b) a települési képviselő;
c) a jegyző;
d) a települési nemzetiségi önkormányzat vezetője.
(4) Sürgősségi indítvány a sürgősségi tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig, írásban nyújtandó be a polgármesternek.
(5) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
(6) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(7) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor a napirend meghatározásakor dönti el, hogy mint egyszerű napirendi javaslatot melyik képviselő-testületi ülésen tűzik napirendre, illetve hányadik napirendként tárgyalják.
A tanácskozás rendje, a napirendek megtárgyalása
14. § (1) A napirendi javaslatot az ülés vezetője terjeszti elő. Beszámol azokról a javaslatokról, amelyek a napirend tervezetből hiányoznak.
(2) A napirendi pontokról és tárgyalásuk sorrendjéről a képviselő-testület határozat nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Az előterjesztő vagy bármely települési képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Az ülés vezetője felszólíthatja a javaslattevőt az indokolásra. Ha az indítványozó és a halasztást előterjesztő személye eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni a véleménye rövid kifejtésére.
(4) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A napirendi javaslattal kapcsolatos vitában a felszólalók legfeljebb egy perc időtartamban fejthetik ki véleményüket. A napirend tárgyalásának újabb időpontját a képviselő-testület határozza meg.
(5) Ezt követően a már írásban kiküldött meghívón szereplő napirendek elfogadásáról dönt a képviselő-testület, egyszerű szótöbbséggel, határozat nélkül.
15. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett, új kérdésekre terjedhet ki.
(2) A szóbeli kiegészítés maximális időtartama öt perc. Az időbeli korlátozástól különösen jelentős napirendek esetén a képviselő-testület eltekinthet.
(3) Az ülés vezetője figyelmezteti az előadót, ha szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól vagy a maximális időtartamot meghaladja, vagy az írásos anyaghoz képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.
(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(5) A kérdezők egyenként nyilatkoznak a válaszok elfogadásáról. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
16. § (1) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát, biztosítja a hozzászólást a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére. Rendkívül indokolt esetben a képviselő-testület az ülés vezetőjének a javaslatára, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a felszólalási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joguk.
(2) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás a három percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, hogy ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek bejelentették. Hozzászólásukra a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása után kerülhet sor.
(4) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(5) Ügyrendi javaslatot a képviselő-testület bármely tagja tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Ügyrendi javaslatnak minősül a napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat; az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat; a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat; az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat; egyeztetés céljából kért szünetkérés; a szavazás módjára és menetére tett javaslat.
17. § (1) A vitát a polgármester zárja le. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(3) A napirendi pont tárgyalása során bármely települési képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti az ülés vezetőjétől, amely szünet időtartama legfeljebb 20 perc lehet.
(4) Bármely települési képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
A döntéshozatal módja
18. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.
(2) A testület alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
b) informális jelentés tudomásul vételéről;
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról;
d) tájékoztatókról, bejelentésekről,
e) két ülés között történt eseményekkel kapcsolatos beszámolókról.
(3) A képviselő-testület döntéshozatalból történő kizárást a Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.
(4) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők igen szavazata szükséges.
(5) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza, amely kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(6) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamely képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazás megismétlését elrendelni.
19. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv-ben foglaltakon túlmenően:
a) a polgármester indítványára,
b) önkormányzati vagyon vagy tulajdonról való rendelkezés esetén (megterhelésnél, elidegenítésnél), ha az érték a 10.000.000,-(Tízmillió) Ft-ot meghaladja;
d) a települési képviselő indítványára, ha azt a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel elfogadja;
e) a település jogi státuszát érintő ügyeknél;
f) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként felolvassa alfabetikus sorrendben a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor “igen” vagy “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort és a szavazatokat a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
(3) A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az ülést levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(4) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.
(5) A titkos szavazást az e célból megalakított eseti bizottság bonyolítja le. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának a biztosításával történik.
(6) A bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és arról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, tárgyát;
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
c) a szavazás eredményét, a meghozott döntést;
d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
20. § (1) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon felül:
a) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához;
b) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához
c) a sürgősségi indítvány elfogadásához;
d) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához;
e) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a polgármester tisztségének megszüntetését kérő képviselő-testület keresetének benyújtásához;
f) testületi hatáskörök átadásához;
g) a számlavezető bank kiválasztásáról szóló döntéshez.
(2) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a szükséges “igen” szavazatot, viszont a képviselő-testület jogszabályilag köteles a döntéshozatalra vagy a helyi érdekek folytán köteles döntést hozni, akkor a képviselő-testület tovább tárgyal, majd dönt az alábbiak szerint:
a) Személyi ügyekben a vita után ismételten szavaznak. Ha három szavazást követően sincs érvényes döntés, a képviselő-testület pályázati úton betöltendő állások esetében új pályázatot ír ki, majd a soron következő testületi ülésen az előterjesztést ismét tárgyalja.
b) Egyéb, nem személyi ügyekben az ülést levezető elnök szünetet rendel el, majd ismételten szavaz a testület. Ha három szavazást követően sincs érvényes döntés, akkor a képviselő-testület a soron következő testületi ülésen az előterjesztést ismét tárgyalja.
(3) A szavazást a következő testületi ülésen az érvényes döntésig kell folytatni.
A tanácskozás rendjének a fenntartása
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik, aki ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy túllépi az SZMSZ-ben meghatározott időkorlátot vagy sértő kifejezést használ;
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít (a méltatlan magatartás kérdésében a képviselő-testület azonnal állást foglal);
c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozás folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében, ha az ismételt figyelmeztetések sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén, szükség esetén rendőri közreműködéssel eltávolíthatók azok a személyek, akik nem települési képviselőként vesznek részt az ülésen.
(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás körében tett intézkedését szükség esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A testületi ülésen a mobiltelefon használatát mellőzni kell.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett, az SZMSZ-ben rögzített intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy miattuk vitába szállni nem lehet.
A képviselő-testület döntései, az önkormányzati rendelet
22. § (1) A képviselő-testület a hatályos magasabb szintű jogszabályok helyi önkormányzatokra vonatkozó felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) önkormányzati képviselő;
b) a polgármester, alpolgármester;
c) a jegyző;
e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetének vezetője
g) a nemzetiségi önkormányzatok testülete;
h) önkormányzati intézmény vezetője;
i) mindazok a központi szervek, amelyeknek a jogszabályok értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai- és hatáskörei vannak;
j) az önkormányzati társulás tagja;
k) a választópolgárok az erre irányuló népi kezdeményezéssel.
(3) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél vagy a képviselő-testületnél írásban lehet előterjeszteni.
(4) Az indítvány tárgyában a jegyző a törvényességi szempontok és a szakmai megvalósíthatóság figyelembe vételével, előzetesen állást foglal.
(5) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(6) A képviselő-testület:
a) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről;
b) meghatározza a rendelet-tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, az esetleges lakossági közvélemény kutatást;
c) az előkészítésre külön munkacsoportot hozhat létre;
d) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre.
23. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítésére legalább 30 napos határidőt kell biztosítani.
(2) A tervezetet a jegyző véleményével együtt, megvitatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembert is meg lehet hívni.
(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(4) A rendeletet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalában elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján történő közététellel kell kihirdetni.
(5) Az önkormányzati rendelet jelölése magában foglalja:
a) a jogalkotó képviselő-testület megnevezését;
b) a rendelet sorszámát (évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni);
c) az évszámot, majd azt követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal), /pl.1/2015. (II.15.) Ör./;
d) a rendelet címét.
(6) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
A képviselő-testület határozata
24. § (1) A Képviselő-testület határozata:
a) normatív határozat;
b) egyedi határozat.
(2) A határozat:
a) egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből,
b) a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezéséből,
c) a határidő megjelöléséből áll.
(2) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatalának időpontjának megjelölésével kell ellátni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.
(3) A lejárt határidejű, de végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester javaslatot tesz a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, vagy a végrehajtási határidő módosítására.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
25. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyvkészítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót;
b) a jelenléti ívet;
c) az írásos előterjesztéseket, az elfogadott önkormányzati rendeleteket;
d) a képviselő-testületi tag írásban is benyújtott indítványát, hozzászólását, interpellációját, ha azt külön kéri;
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(5) A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a Közös Hivatal Somogyapáti Kirendeltségén betekinthetnek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a Közös Hivatal költségei megtérítését kérheti.
A helyi önkormányzati képviselő
26. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye, a Mötv.rendelkezései határozzák meg.
(2) A képviselő-testületi munkában, a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25%-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév képviselő-testületi ülésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(3) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.
A képviselő-testület bizottságai
27. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülésen 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottság tartja nyílván és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat és ellátja az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.
(3) A bizottságnál bárki tehet bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésük képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
A bizottság tagjai
28. § (1) A bizottság tagjára javaslatot tehet:
a) a polgármester;
b) a képviselő-testület tagja;
c) a jegyző.
(2) A képviselő-testület elé a javaslatokat a polgármester terjeszti. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot szükséges beszerezni tőlük a tisztség elvállalásáról.
(3) A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelességei a bizottság ülésén megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(4) A bizottság megalakulását követően elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes személyére az elnök tesz javaslatot.
(5) A bizottsági tagság megszűnik:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) visszahívással,
c) lemondással,
d) a tag halálával.
A bizottság működése
29. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést az elnök úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv. 52. §-a és 60 §-a alapján.
(3) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
(4) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a 14. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott információt és személyes adatot megőrizni.
(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv.és az SZMSZ szabályait kell alkalmazni.
(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.
A HELYI ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI
A polgármester
30. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tiszteletdíjára és költségtérítésére az alakuló ülésen a korelnök, majd azt követően tiszteletdíjára és költségtérítésére a képviselő-testület tesz javaslatot és dönt.
(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl egyéb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos helyi feladatok szervezése;
b) kötelezettségvállalás az önkormányzat nevében a jegyző ellenjegyzésével;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása, a gazdálkodás szabályszerűségének betartatása;
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülésének biztosítása;
e) a nyilvánosság megteremtése, kapcsolattartás a pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat testületével;
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, helyi fórumok szervezése
g) a képviselők és a bizottságok munkájának segítése,
h) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolása.
(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén, ha az alpolgármester is akadályoztatva van, a munkakört a legidősebb képviselőnek kell átadni.
Az alpolgármester
31. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére a megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.
(3) A polgármester akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester gyakorolja a polgármestert megillető jogokat.
(4)5 A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása vagy tartós távolléte, a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a polgármesteri feladatokat a korelnök látja el.
(5) A polgármester a szerződéskötési képviseleti jogkörét az alpolgármesterre a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatalmazással átruházhatja; az alpolgármester a megbízás teljesítéséről számot kell adnia vagy bejelentenie, ha a megbízás teljesítésében akadályoztatva van.
A jegyző
32. § (1) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket a hivatali szakapparátus bevonásával;
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
c) a képviselő-testület ülésén, az előterjesztés vitája során, még a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha bármely javaslatot érintően ez szükséges;
d) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
e) szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezetet;
f) az elfogadott rendelet-tervezetet véglegesen megszövegezi, megszerkeszti;
g) kezdeményezheti az önkormányzati rendelet alkotását a képviselő-testületnél;
h) a hatályos önkormányzati rendeleteket folyamatosan felülvizsgálja és javaslatot tesz a módosításukra.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselője látja el.
A Közös Önkormányzati Hivatal
33. § (1) A közös hivatal az Mötv. 84. §-ának rendelkezései, a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás, saját alapító okirata és saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI
Általános szabályok
34. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat részesíti előnyben a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A társulások célja és rendeltetése
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;
b) lakossági szükségletek kielégítésre szolgáló beruházási és területfejlesztési tervek összehangolása, a tervek gyakorlati megvalósítása;
c) a lakosság hatékony bevonása a közügyek intézésébe, a települési igények kielégítésébe;
d) jogi felvilágosítással, tapasztalatok, módszerek cseréjével a hatékonyabb működés feltételeinek elősegítése;
e) a térség fejlesztésének közös kutatása, szakértők közös foglalkoztatása a gazdaság helyzetének javítása érdekében;
f) olyan intézmények létesítése, közös fenntartása és fejlesztése, amely térségi igényeket is kielégít.
(3) A koordináció főbb módszerei
a) tapasztalatcserék;
b) testületi ülésekre történő kölcsönös meghívás
c) munkatervek, programok közös megbeszélése, előkészítése, esetenként kölcsönös megküldése;
d) szakértők közös megbízása.
(4) A társulás céljáról, a működés szabályairól, a résztvevők jogairól és kötelezettségeiről, képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.
(5) Az önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
a) Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás;
b) Mecsek- Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati
Társulás.
(6) A képviselő-testület által a társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJA
Az önkormányzat gazdálkodása
35. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület év közben szükség szerint a bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról az Áht. 34. §-ában foglaltak szerint dönt.
(3) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatosan az Áht. 91. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, ha a feladat ellátáshoz más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(5) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.
Gazdasági program
36. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.
(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározottakat.
(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(5) A program elfogadásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel dönt.
Záró rendelkezések
37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2015.(IV.30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet értelmében dönt az alábbi esetekben:
a) közüzemi díj támogatás;
b) gyógyszertámogatás;
c) tanulmányi eredményt ösztönző támogatás.
2. Megköti a Szigetvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával a közösségi munkavégzésre vonatkozó megállapodást, dönt a közfoglalkoztatásról, a munkavégzésre irányuló keret felhasználásáról.
3. Engedélyezi a községi címer használatát (pl. reklámtárgyakon, rendezvényeken).
4. Az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatokon belül 1.000.000,- (Egymillió) Ft nagyságrendig élhet az átcsoportosítás jogával.
5. Dönt a földfelajánlás elfogadásáról.
6. Véleményezi a körzeti hatósági feladatokat ellátó állatorvos kinevezését és körzetének kialakítását.
7. Véleményezi a körzeti megbízott beszámolóját, kinevezését.
8. Engedélyezi a közterület használatát, hozzájárulást ad a közterület felbontásához.
9. Részt vesz és szavaz a társulási üléseken, megteszi az önkormányzat nevében szükséges jognyilatkozatokat.
10. Dönt 300.000,- (Háromszázezer) Ft értékig az önkormányzat nevében történő árubeszerzésekről, szolgáltatásokról, szerződéskötésekről és jognyilatkozatok megtételéről.
11. Megköti az önkormányzat nevében a haszonbérleti szerződéseket.
12. Dönt támogatások és egyéb bevételek elfogadásáról (pl. segélyszállítmány).
13. Dönt az önkormányzat szabad pénzeszközei lekötéséről.
14. Ellátja az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott feladatokat.
15. Részt vesz az óvoda költségvetésével kapcsolatos előzetes egyeztetési tárgyaláson.
16.6 Gondoskodik a közterületek elnevezésének és jellegének önkormányzat honlapján történő megjelenítéséről.
2. melléklet
I. A somogyapáti óvodával kapcsolatosan a Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök
a) az intézmény gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról való döntés;
b) az intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának elfogadása, belső ellenőrzés és az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek jóváhagyása;
c) intézményi pályázatok benyújtása;
d) az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról való döntés, az óvodai nyitvatartás megállapítása, iskolai és óvodai csoportok, valamint tanulói maximált létszám továbbá az óvodák és iskolák működési (felvételi) körzetének meghatározása; az osztály és a csoport átlagszámtól való eltérés engedélyezése, beiratkozás rendjének meghatározása,
e) a minőségirányítási programban meghatározottak szerinti működtetés, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodásának, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzése;
f) az intézmény vezetőjének megbízása és felette a munkáltatói jogok gyakorlása, a megbízás visszavonása, a fegyelmi jogkörök gyakorlása, az összeférhetetlenség megállapítása. Az óvodavezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja.
g) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának, házirendjének elfogadása;
h) intézkedési tervek elfogadása
i) a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelése;
k) a nemzetiségi nyelvén folyó nevelés engedélyezése.
II. Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzat Társulásának Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök:
1. A társulás éves ügyrendjének, munkatervének jóváhagyása,
2. A társulás éves költségvetésének és zárszámadásának elfogadása.
3. A társulás éves feladatai meghatározása.
4. A társulás éves hozzájárulása, a költségviselés arányának meghatározása.
5. A társulás térítésmentes és térítésköteles tevékenységének meghatározása.
6. A társulás SZMSZ-ének és tisztségviselők megválasztása.
3. melléklet a 10/2019(XI.25.) önkormányzati rendelethez7
1. Dönt a házszám megállapításáról, a közterületek elnevezésének, elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám–megállapítás szabályairól szóló 4/2014.(VIII.28.) számú rendelet szabályai szerint.
2. Vezeti a nyilvános közterületnév jegyzéket.
A 3. § (3) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (I. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (1) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (4) bekezdése a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 16. pontját a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletet a Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.