Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019.(XI.26.)önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2025. 11. 19

Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019.(XI.26.)önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

2025.11.19.

Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2019.(XII.14.) IRM rendelet 53. § (2) és 54. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Peterd Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Működési területe: Peterd község közigazgatási területe.

(2) Az önkormányzat székhelye: 7766. Peterd, Fő u.66.

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) 7766. Újpetre, Kossuth L.u.113.

(4) Az önkormányzat iratkezelési feladatait az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal látja el, az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket a Hivatal jóváhagyott Iratkezelési Szabályzata tartalmazza. A képviselő-testület az iratkezelés felügyeletével a jegyzőt bízza meg.

2. § A Képviselő-testület és a polgármester hivatalos iratokon a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegzőt használja, nem hivatalos iratokon pedig a község címerével ellátott bélyegzőt.

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja.

(2) A képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörét átruházza a polgármesterre:

a) lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatásának megállapítása

b) rendkívüli települési támogatás biztosítása

c) temetési költségekhez hozzájárulás megállapítása

d) szociális kölcsön biztosítása

e) szociális étkeztetés biztosítása

f) településképi véleményezéssel, bejelentéssel kapcsolatos hatáskörök.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület ülése

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A polgármester és a képviselők nevét a szervezeti és működési szabályzat 2.számú függeléke tartalmazza.

(2)2 A képviselő-testület minimum kéthavonta ülésezik, évente legalább hat ülést tart. Rendkívüli ülés a rendes ülésen kívül bármikor összehívható. A képviselő-testület üléseit – főszabályként – az önkormányzat székhelyén – Peterd, Fő u. 66. - tartja. A képviselő-testület – indokolt esetben – más, előzetesen meghatározott és a nyilvánosság számára hozzáférhető helyszínen is tarthat ülést, amennyiben a működés törvényessége és nyilvánossága biztosítható. A testületi ülés helyszínét az ülés meghívójában egyértelműen meg kell jelölni. Az ülések nyilvánosságát – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – minden esetben biztosítani kell, függetlenül az ülés helyszínétől.

(3) A képviselő-testület ülése nyilvános. A lakosságot az ülés időpontjáról a meghívónak a az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

(4) A képviselő-testület zárt ülés tart az Mötv-ben szabályozott esetekben. A zárt ülésen hozott határozatok – kivéve az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat – a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvben közzé kell tenni.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül a 3 hónapot meghaladó olyan távollét vagy elérhetetlenség, melynek során a polgármesterrel és az alpolgármesterrel nem létesíthető személyes kapcsolat vagy azok intézkedésre képtelenek betegség, távollét vagy érdektelenség miatt.

(6) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés írásbeli meghívó nélkül, az ülés előtt 24 órával szóban, telefonon is összehívható. Az ülésről a meghívónak a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell a lakosságot értesíteni.

5. § (1) A testületi ülésre meghívható tanácskozási jog nélkül:

a) a Hivatal adott témában illetékes előadója,

b) szakértő,

c) napirendben érintett személy(ek),

d) helyi országgyűlési képviselő,

e) nemzetiségi önkormányzati képviselő

f) Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke, tagjai,

g) Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetője, tagja,

h) területi rendőrkapitány.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni.

(3)3 A képviselő-testület (és bizottságai) ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt az alábbi, a településen működő önszerveződő közösségek képviselői a tevékenységi körükhöz kapcsolódó napirendi pontok esetében: Peterdi Polgárőr Egyesület.

(4)4 A tanácskozási jog gyakorlása az adott ülés meghívójában szereplő napirendi ponthoz való kapcsolódás esetén biztosított, a polgármester meghívása alapján.

6. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a települési képviselők több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést – az eredeti napirendi pontokkal – 3 nappal későbbi időpontra újból össze kell hívni.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról külön szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A meghívóban nem szereplő napirendi javaslat megtárgyalására bármely képviselő, polgármester, jegyző tehet javaslatot.

(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

2. Előterjesztések, döntéshozatali eljárás

7. § (1) A képviselő-testületi ülés előterjesztései lehetnek:

a) rendelet tervezet(ek),

b) határozati javaslat(ok),

c) beszámoló,

d) kérelem,

e) tájékoztató.

(2) Előterjesztő lehet:

a) polgármester,

b) bizottsági elnök, illetve helyettese,

c) képviselő,

d) jegyző

e) intézményvezető.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az írásban vagy szóban érkezett beadványt, amennyiben nem tud dönteni a testület, elnapolja.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(5) A képviselő-testület egyebek napirendi pontban nem tárgyalhat kinevezés, megbízás, felmentés tárgyú előterjesztést.

8. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid, maximum 3 perces választ adni.

(2) A vita után a polgármester (ülés vezető) összefoglalja az elhangzottakat, majd a képviselő-testület először a módosító indítványokról határoz, majd az elfogadott indítványokkal módosított eredeti javaslatról dönt.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(4) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) Határozathozatalnál a szavazategyenlőség elutasító döntést jelent. A szavazástól való tartózkodás a határozati javaslat elutasításának, nem szavazatnak minősíthető.

9. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás során a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatot, melyről a képviselő-testület tagjai kézfelemeléssel szavaznak.

(2) Minősített többségű szavazást igénylő ügyek a Mötv.-ben nevesített eseteken túl:

a) hitelfelvétel

b) kötvénykibocsátás

c) kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.

(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el az alábbi ügyekben:

a) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyekben való döntés,

b) önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés

c) területszervezési kezdeményezés.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”-nel vagy “nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.

(5) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

(6) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai sorából bizottságot választ, mely lebonyolítja a titkos szavazást.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(8) A bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét,

e) a jegyzőkönyv-vezető nevét,

f) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv-vezetőnek az aláírását.

(10) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(11)5 A képviselő-testület minden döntése - beleértve az ügyrendi döntéseket, napirend elfogadását, kérdésre adott válasz elfogadását - határozat formájában történik.

10. § (1) A képviselő-testület határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Peterd Község Önkormányzata ..../20....(......hó....nap) sz. határozata.

(2) A határozatokról készült kivonatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

11. § (1)6 A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít

ba) más személyek becsületének, emberi méltóságának megsértése (pl. sértő, lealacsonyító kijelentések).

bb) trágár, alpári, agresszív hangnem használata,

bc) más felszólalásának rendszeres félbeszakítása, rendzavaró bekiabálás,

bd) fizikai fenyegetés vagy megfélemlítés,

be) a testületi ülés szándékos megzavarása (pl. nem rendeltetésszerű eszközhasználattal),

bf) jogszabálysértésre történő buzdítás, illetve jogellenes magatartás tanúsítása az ülésen,

c) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A napirend megtárgyalása után, ahhoz kapcsolódóan a polgármester max. 3 perc erejéig szót adhat az állampolgárnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12. § (1) A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

3. A képviselő

13. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik illetve terhelik.

(2) A képviselő amennyiben nem jelenti be személyes érintettségét a szavazásnál, kéthavi tiszteletdíjának megvonásában részesül.

(3) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

4. Az önkormányzati rendeletalkotás

14. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) települési képviselő,

b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,

c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői

(2) A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.

(3) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

(4) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, valamint a kihirdetés dátumával a következők szerint: Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../20...(.....hó....nap) önkormányzati rendelete “a rendelet címe”.

15. § Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. Az önkormányzat a rendeletét a honlapján is közzéteheti. A hivatal a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezet.

5 . Lakossági fórumok, közmeghallgatás

16. § (1) A képviselő-testület legalább évente egy esetben előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a község hirdetőtábláján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

17. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott témában bármikor falugyűlést hívhat össze a lakosság véleményének megismerése, illetve tájékoztatás céljából, döntések előkészítésébe való bevonásról.

(2) A falugyűlés időpontját, helyét és témáját a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel közzé kell tenni. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül.

6. Helyi népszavazás

18. § A képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, ha azt legalább a település választópolgárai húsz százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezte.

III. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester

19. §7 (1)8 A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester hetente hétfői napon 8.00-12.00 óra között fogadóórát tart.

19/A. §9 (1) A polgármesteri tisztség megszűnése esetén a polgármester a jogszabályban előírt nyolc munkanapon belül köteles munkakörét írásban átadni az új polgármester részére.

(2) Amennyiben az új polgármester még nem lépett hivatalba, az átadás-átvételre az alpolgármester jogosult.

(3) Abban az esetben ha az alpolgármester nem került megválasztásra vagy akadályoztatott, a munkakör átvételére jogosult személy a korelnök.

(4) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a folyamatban lévő ügyeket, határidőket, pénzügyi adatokat és a hivatali dokumentumokat.

20. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség miatt vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat az alábbi ügyekben:

a) képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ügyek esetében,

b) társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatala – kivéve a Möv. 42. § 5. pontjában szereplő ügyek,

c) hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatala – kivéve a hivatal társulási megállapodásában kizárólag a képviselő-testület döntésébe utal ügyek.

(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a polgármester dönthet két ülés között felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével. Ezek az ügyek az alábbiak:

a) szociális ügyek

b) vis-maior illetve katasztrófa helyzet esetén szükséges intézkedések meghozatala.

21. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A polgármester megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

IV. Fejezet

Hivatal

22. § (1) Az önkormányzat közös hivatalt tart fenn Vokány, Kistótfalu, Palkonya, Kiskassa, Újpetre, Pécsdevecser és Ivánbattyán Önkormányzatokkal közösen.

(2) A hivatal székhelye: 7766. Újpetre, Kossuth L.u.113.

(2) A hivatal telephelye: Vokányi Kirendeltség 7768. Vokány, Kossuth L.u.104.

23. § (1) A hivatalt a jegyző vezeti. A Vokányi Kirendeltség vezetője az aljegyző.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok a hivatalnak a jegyzői képesítési előírásokra vonatkozó képesítéssel rendelkező köztisztviselője látja el.

24. § A hivatal működésének szabályait a fenntartására irányuló megállapodás tartalmazza.

25. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésük, működősük jogszabálysértő.

V. Fejezet

Bizottságok

26. § (1) A képviselő-testület - döntéseik előkészítésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyekre létrehozza az Összeférhetetlenségi, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó Bizottságot.

(2) A Bizottság elnökét és 2 tagját a képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel válassza meg.

(4) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára.

(5) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára a képviselő-testület működésének leírt szabályok az irányadóak.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és egy tag ír alá.

(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó eljárásrendet az 1.sz melléklet tartalmazza.

VI. Fejezet

Önkormányzatok társulásai és együttműködése

27. §10 (1) A képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Újpetrei Óvodai Intézményi Társulás

b) Beremendi Gyermekjóléti és Szociális Társulás

c) Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Pécs.

(2) A társulások jogállása:

a) Újpetrei Óvodai Intézményi Társulás: Jogi személy, a társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, a társulás munkaszervezeti (döntések előkészítése, végrehajtása) és gazdálkodási feladatait az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

b) Beremendi Gyermekjóléti és Szociális Társulás: a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 9. §-a alapján határozatlan időre létrehozott Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulásnak 2013. május 1. napjától átalakított, önálló jogi személyiségű formája.

c) Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Pécs: A jogi személyiséggel rendelkező társulás működése során - külön törvényben foglaltak szerint - a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A társulások főbb feladatai:

a) a)Újpetrei Óvodai Intézményi Társulás: óvodai nevelés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján,

b) Beremendi Gyermekjóléti és Szociális Társulás

ba) házi segítségnyújtás

bb) családsegítés

bc) gyermekjóléti szolgálat,

c) Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás Pécs

ca) regionális hulladékkezelési program, hulladékkal kapcsolatos területfejlesztési program kidolgozása és megvalósítása,

cb) a hulladékgazdálkodási regionális programhoz kapcsolódó pályázatban való részvétel,

cc) beruházás elősegítése és megvalósítása,

cd) hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása és üzemeltetése, illetve arról való gondoskodás,

ce) hulladékgazdálkodási létesítmények, regionális hulladéklerakó létrehozása, közös működtetése külön megállapodás szerint,

cf) a Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontja, a hulladékról szóló CLXXXV. törvény 33. §, 34. §., 37. §-ában foglalt feladatok ellátása.

(4) Az önkormányzat a társulások működéséhez pénzügyi hozzájárulást biztosíthat, melyet az éves költségvetésében határozza meg.

VII. Fejezet

6. Az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése

28. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot fogad el. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

29. § (1) A képviselő-testület költségvetését évente önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat az közfeladatait és szakmai alaptevékenységét az 1. sz. függelékben szereplő kormányzati funkciók szerint látja el.

30. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

31. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső, vállalkozó belső ellenőrrel kötött szerződés útján gondoskodik.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

32. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2014.(XII.2.) önkormányzati rendelet a hatályát veszti.

1. melléklet

az önkormányzati képviselők, a polgármester és az alpolgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, a nyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás, adatvédelem
A képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását és ellenőrzését, valamint a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos Képviselő-testületi döntések előkészítését Összeférhetetlenségi, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó Bizottság (továbbiakban: bizottság) az alábbiak szerint végzi:
A vagyonnyilatkozatok beadása és nyilvántartása
(1) A bizottság a közreműködésével felhívja az érintett személyeket vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és esedékességének időpontjára. Ezzel egyidejűleg biztosítja a vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványokat és megadja a vagyonnyilatkozat-tételhez szükséges tájékoztatást.
(2) A vagyonnyilatkozatot két példányban kell kitölteni, melyből egy példány a vagyonnyilatkozatra kötelezettnél marad.
(3) A vagyonnyilatkozatot dátummal és aláírással látja el az érintett, nagykorú hozzátartozója, kiskorú hozzátartozó esetében annak törvényes képviselője.
(4) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatának egy-egy példányát külön-külön borítékba helyezi, lezárja és a borítékot nevével ellátja és aláírja. A lezárt borítékokat a törvényben meghatározott határidőben a jegyző útján kell átadni a Bizottság részére.
(5) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, őrzésével kapcsolatos feladatokat az jegyző adminisztrációs, technikai közreműködésével látja el.
(6) A vagyonnyilatkozatok beadására nyitva álló határidő elteltét követő ülésén a bizottság ellenőrzi a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítését, mely kötelezettségek teljesítéséről vagy annak elmulasztásáról tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(7) Mandátum megszűnése esetén a bizottság gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról az érintett képviselő részére. A hozzátartozó közös háztartásban történő életvitelének megszűnése esetén gondoskodik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról, ha a képviselő azt bejelentette.
(8) Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság - a jegyző segítségével - a képviselőnek visszaadja.
A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás
(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatosan a bizottságnál bárki kezdeményezheti az eljárás lefolytatását.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(3) Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Amennyiben az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha ismételten hiányosan nyújtja be, a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(4) A bizottság elnöke az ellenőrzés jogszerű kezdeményezése esetén felhívja az érintett képviselőt, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat.
(5) A bizottság elnöke az érintett képviselő nyilatkozatát követően elrendeli a vagyonnyilatkozat vizsgálatát, mely során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába is.
(6) A bizottság eljárására a bizottság zárt ülésén kerülhet sor, melyre a képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A bizottság felhívására a képviselő a saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul írásban bejelenteni. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet azonosító adatokat.
(8) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg.
(9) A vagyonnyilatkozatokra vonatkozó azonosító adatokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell. A törlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet két bizottsági tag ír alá és melyet az iratok között kell megőrizni.
(10) Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást, illetve adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(11) A bizottság az eljárás lezárását követően írásban tájékoztatja a Képviselő-testületet - soron következő ülésén - a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos megállapításairól. A tájékoztatóra a Képviselő-testület zárt ülésén kerül sor.
Adatvédelem
(1) A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános.
(2) A hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak, azokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag ellenőrzés céljából.
(3) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokat páncélszekrényben kell őrizni és az egyéb bizottsági iratoktól elkülönítve kell tárolni.
(4) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza:
- a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét,
- a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok számát,
- az átadás, átvétel dátumát.
(5) A hozzátartozók vagyonnyilatkozatát és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot, valamint a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatokat tartalmazó dokumentumot – a velük kapcsolatos tényleges ellenőrzési cselekmények időtartalmát kivéve – zárt borítékban kell tárolni. A boríték záró címkéjét az átadó és az átvevő kézjegyével, valamint az átadás dátumával látja el oly módon, hogy a borítékot annak megsértése nélkül ne lehessen felnyitni. Betekintést követően a bizottság elnöke és egy tagja zárja le a borítékot.
(6) A csatolt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat külön-külön, zárt borítékban kell elhelyezni. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatba csak a vagyonnyilatkozatokat kezelő bizottság tagjai tekinthetnek be, és ők is csak ellenőrzés céljából.
(7) Bárki jogosult a nyilvános vagyonnyilatkozat megtekintésére a bizottság bármelyik 2 tagjának jelenlétében előre egyeztetett időpontban.
A Bizottság köteles a betekintésről adattovábbítási nyilvántartást vezetni, amelynek tartalmaznia kell képviselőnként valamennyi betekintés időpontját, a jelenlévő két bizottsági tag nevét, illetve a betekintést kérő személy nevét, lakcímét és az igazoló-okmánya számát. A betekintő személy köteles személyi igazolványával vagy más okmánnyal igazolni magát, ha ennek nem tesz eleget, nem jogosult a betekintésre. Az adattovábbítási nyilvántartásba a bizottság tagjain kívül az érintett képviselő jogosult betekinteni.

1. függelék

Közfeladatok és szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása
1.Törzskönyvi nyilvántartásban szereplő kormányzati funkciók
Kormányzati funkció Kormányzati funkció neve
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános
igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és – működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072111 Háziorvosi alapellátás [1]
082044 Könyvtári szolgáltatások [2]
082091 Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás11
2. Technikai kormányzati funkciók
Kormányzati funkció Kormányzati funkció neve
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
101150 Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
103010 Elhunyt személyek hátramaradottainak pénzbeli ellátása
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátás
105010 Munkanélküli aktív korúak ellátásai
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátás
107060 Egyéb szociális és természetbeni ellátás

2. függelék

Polgármester neve: Rácz Lajos
Képviselők neve: Kerékgyártó Tünde
Erdei Anita
Veér János
Sütő László
1

A bevezető a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § (2) bekezdése a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 5. § (3) bekezdése a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Az 5. § (4) bekezdését a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.

5

A 9. § (11) bekezdése a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 11. § (1) bekezdése a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

7

A 19. § a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

8

A 19. § (1) bekezdése a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

9

A 19/A. §-t a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

10

A 27. § a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 18.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

11

Az 1. függelék szövegét a Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.