Öttevény község Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2019 (X.4..)

önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

Hatályos: 2019. 11. 01- 2021. 10. 31

Öttevény község Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2019 (X.4..)

önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

2019.11.01.

Öttevény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. Cikk (2) bekezdésben meghatározott jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1), (3) bekezdéseiben, a 48. § (1) bekezdésében, valamint a 134/E. § bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Öttevény Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított szociális ellátások formáit, rendelkezzék az ellátások igénybevételi lehetőségének rendszeréről, valamint az ellátások mértékéről.

2.A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya Öttevény község közigazgatási területén bejelentett lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre terjed ki.

(2) E rendelet tárgyi hatálya alá az alábbi ellátások tartoznak:

a) pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében:
aa) települési támogatás
helyi lakásfenntartási támogatás
gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
ápolási támogatás
ab) rendkívüli települési támogatás
temetési támogatás
szociális kölcsön
ac) méltányossági települési támogatás
ad) köztemetés
ae) beiskolázási támogatás
af) születési támogatás
b) szociális alapszolgáltatások tekintetében:
ba) étkeztetés
bb) házi segítségnyújtás
bc) családsegítés
3.Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazása során használt fogalmakat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvényben (továbbiakban: Szt.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározottak szerint kell értelmezni.

II. ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
1. Általános eljárási rendelkezések

4. § (1) A szociális ellátások megállapítása iránti eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(2) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmeket az Öttevényi Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani a megfelelő formanyomtatványokon, az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával.

(3) A jövedelem igazolásánál a kérelmezőnek a Szt.-ben meghatározottak és a kérelem beadásához rendszeresített formanyomtatványokon feltüntetettek szerint kell eljárni.

(4) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is.

(5) Amennyiben az ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata során a tényállás tisztázásához szükséges, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(6) Nem kell környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik, és feltételezhető, hogy ezen életkörülményekben tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be.

(7) E rendeletben meghatározott ellátásokkal kapcsolatos feladatok tekintetében:

a. Öttevény Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő- testület) jár el a
szociális kölcsön,
jogosulatlanul felvett ellátás megtérítése,
b. átruházott hatáskörben Öttevény Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) jár el a(z)
helyi lakásfenntartási támogatás,
gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott támogatás,
ápolási támogatás,
rendkívüli települési támogatás,
temetési támogatás,
méltányossági települési támogatás,
beiskolázási támogatás,
születési támogatás,
köztemetés
esetén.
(8) A Képviselő-testület és a Polgármester - a hatáskörükbe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetén- a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a Jegyzőre ruházza át. A Jegyző jogosult a döntést nem igénylő eljárási cselekményekben történő eljárásra.
(9) E rendeletben meghatározott szociális ellátásban részesülő, a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
2.A támogatások folyósításának és elszámolásának közös szabályai

5. § (1) A rendszeres ellátások esetén a támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell a jogosult folyószámlájára átutalni, vagy a kérelmében megadott levelezési címére postai úton megküldeni.

(2) A kérelmező részére megállapított, nem rendszeres települési támogatást, a támogatás megállapítását követő 15 napon belül, egy összegben kell a jogosult folyószámlájára utalni, vagy a kérelmében megadott levelezési címére postai úton megküldeni, vagy a Hivatal házipénztárában, készpénzben kifizetni.

(3) A pénztári úton történő kifizetés jogosult részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának teljesíthető.

(4) Amennyiben a jogosult a megállapított támogatást –szabályos kézbesítés ellenére - a megadott címre postázás esetén a második kézbesítési kísérletet követő, pénztári kifizetés esetén az értesítés igazolt átvételét követő 1 hónapon belül nem veszi át, jogosultsága megszűnik, és a Hivatal az összeget visszakönyveli a támogatás előirányzatára.

(5) A települési támogatás, a rendkívüli és méltányossági települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás- és az elszámolás módjáról és feltételeiről az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(6) A Képviselő-testület, valamint a Polgármester az ellátásra való jogosultságot és a támogatás összegét megállapító határozatában előírhatja a támogatás felhasználásáról történő elszámolási köztelezettséget. Ha a jogosult az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, későbbi támogatási kérelmét el lehet utasítani.

(7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás, a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg.

(8) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését az Szt. 17. §-a alapján kell elrendelni.

III. EGYES TÁMOGATÁSI FORMÁK
1.Települési támogatás
1.1 Helyi lakásfenntartási támogatás

6. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával, a lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki öttevényi állandó lakos, és akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén 350 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a. a háztartás első nagykorú tagjainak arányszáma 1,0,
b. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c. a háztartás minden további nagykorú tagjának száma 0,8,
d. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,
f. ha a háztartás valamelyik tagja tartós betegség vagy fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik háztartástagra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik,
g. ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.
(5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság:
a. ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b. ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c. ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d. ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e. ha a háztartásban négy személynél több lakik, akkor 65 m2 és minden további személy után 5-5 nm2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(6) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:
a. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a kérelmező háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %- át,
b. az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2.500,- Ft, és legfeljebb 6.000,-Ft. A támogatás összegét 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
TM = 0,3 – J – 0,5 NYM X 0,15
NYM
ahol a „J” a kérelmező háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az „NYM” pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. „TM”-et századra kerekítve kell meghatározni.
(8) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.
(9) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
1.2 Gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott támogatás

7. § (1) Gyógyszer-kiadások viseléséhez támogatás állapítható meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult, közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik, és tartós egészségromlás következtében folyamatosan magas, vagy eseti megbetegedés miatt jelentős megterhelést okozó gyógyszerköltségei okán átmenetileg, létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerül, és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) E támogatási forma tekintetében szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki esetében az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a. az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén pedig a 250% át nem haladja meg, és
b. a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén 15%-át.
(3) A támogatás iránti kérelem negyedévente egyszer nyújtható be.
(4) A támogatás mértéke az igazolt havi gyógyszerköltség 30 %- a, de összege negyedévente nem haladhatja meg a 20.000- Ft-ot.
1.3 Ápolási támogatás

8. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a személy, aki tartósan beteg, 18 év feletti, Öttevény község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen ott lakó személy otthoni ápolását, gondozását látja el, ha

a. az ápolt közeli hozzátartozója, vagy hozzátartozója; és
b. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén 350%-át.
(2) A települési ápolási támogatás összege a Magyarország Központi Költségvetéséről szóló törvényben meghatározott ápolási díj 80%-a.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg a települési ápolási támogatás, ha az ápolt
a. két hónapot meghaladó időtartamú fekvőbeteg gyógyintézeti-, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
b. rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a saját jogviszonyra tekintettel folyósított táppénzes ellátást),
c. középfokú oktatási-, vagy felsőoktatási intézmény nappali rendszerű képzésében részt vevő tanulója, hallgatója,
d. keresőtevékenységet folytat, és munkaideje a napi 4 órát meghaladja (ide nem értve az otthon történő munkavégzést),
e. tekintetében az Sztv. rendelkezései alapján ápolási díjra való jogosultságot állapítottak meg.
(4) A települési ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a. az állandó ápolás szükségessége megszűnik;
b. az ápolást ellátó személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti, így különösen, ha
ba) nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,
bb) nem gondoskodik az ápolt lakókörnyezete rendezettségének, megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról,
bc) nem gondoskodik az ápolt személy szakorvosi vizsgálatokra, kezelésekre történő eljuttatásáról,
bd) nem gondoskodik az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről;
c) az ápolt személy meghal;
d) a (3) bekezdésben meghatározott kizáró ok következik be.
(5) Az e § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a Hivatal, jegyző által kijelölt ügyintézője jogosult ellenőrizni –szükség szerinti - a háziorvos, és a családsegítéssel foglalkozó szakember bevonásával.
2.Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Rendkívüli települési támogatás a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, öttevényi állandó lakhellyel rendelkező - és életvitelszerűen itt tartózkodó - személyek részére állapítható meg, amennyiben:

a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról másképpen nem tudnak gondoskodni, mert időszakosan vagy tartósan létfenntartási problémával küzdenek, mely különösen

aa) a megfelelő élelmezés hiánya,

ab) a lakhatás elvesztésének veszélye,

ac) a közüzemi szolgáltatás megszűntetésének veszélye,

ad) a megfelelő ruházkodás hiánya,

ae) az iskolai étkeztetési díj megfizetésének nehézségei,

af) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek ellátásának nehézségei

miatt következik be, vagy

b) előre nem látható többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, melyek felmerülhetnek különösen:

ba) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül diagnosztizált súlyos betegség esetében a gyógyítással, kórházi tartózkodással,

bb) gyógyászati segédeszköz beszerzésével,

bc) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásával, a gyermek fogadásának előkészítésével,

bd) iskoláztatás biztosításával,

be) közműtartozás, talajterhelési díj kiegyenlítésével

összefüggésben.

c) rendkívüli települési támogatásban részesülhetnek az a) és b) pontban meghatározottakon túl azok a személyek, akik

ca) betegség, vagy baleset miatt tartós táppénzes állományba kerülnek,

cb) előrefizetős áramfogyasztást, gázfogyasztást mérő készülék felszerelését kell finanszírozniuk,

cc) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokat kell fedezniük,

cd) a nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személyek, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinél az egy főre számított havi jövedelem – a 10. §-ban foglaltak kivételével - közös háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 % át, egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén annak 250 % át nem éri el.

(3) A rendkívüli települési támogatás – a 10. §-ban foglaltak kivételével - évente legfeljebb öt alkalommal állapítható meg, de támogatás típusonként (pénzbeli, természetbeni) legfeljebb három kérelem adható be.

(4) A rendkívüli települési támogatás – ide nem értve a tűzifa támogatást - legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft lehet, de a támogatás éves együttes összege nem haladhatja meg a 100.000,-Ft-ot.

(5) A közös háztartásban élők esetén - ugyanazon alkalommal - csak egy kérelmező részére állapítható meg rendkívüli települési támogatás.

(6) Az 5. § (5) bekezdése szerint természetbeni juttatás formájában megállapított rendkívüli települési támogatás téli tűzifa támogatásként is adható.

(7) A tűzifa támogatás iránti kérelmek benyújtására évente legfeljebb három alkalommal, október 15. és február 28. napja közötti időszakban van lehetőség.

3.Temetési támogatás

10. § (1) Elhunyt személy eltemettetéséhez rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott:

a. annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b. eltemettetésre köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
és akinél az egy főre jutó jövedelem családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %- át, egyedül élő, vagy egyedülálló esetén annak 350 %- át nem éri el.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege:
a. urnás temetés esetén 30.000,-Ft,
b. koporsós temetés esetén 50.000,-Ft.
(3) Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.
(4) A temetési támogatás akkor állapítható meg, ha vagy az elhunyt volt öttevényi állandó lakos, vagy az eltemettetésről gondoskodó személy Öttevényen állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik.
(5) A temetési támogatás megállapításának további feltétele, hogy a temetési költségekről szóló számla a kérelmező nevére kerüljön kiállításra.
4.Méltányossági települési támogatás

11. § (1) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül méltányossági települési támogatás állapítható meg abban az esetben, ha az öttevényi állandó lakcímmel rendelkező, életvitelszerűen Öttevényen élő kérelmező lakhatására szolgáló ingatlanban (a továbbiakban: lakás) súlyos, a lakhatás elemi feltételeit veszélyeztető kár keletkezett és ennek következtében a kérelmező (és családja) létfenntartása átmenetileg vagy tartósan veszélybe került, melyet okozhat:

a. elemi kár, vagy
b. a kérelmező által lakott lakásban önhibán kívül keletkezett olyan kár, amelynek kijavítására nem képes.
2. A méltányossági települési támogatás összege - a rendkívüli körülmény figyelembevételével- egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, de annak egyszeri összege nem haladhatja meg az 100.000,- Ft-ot.
5.Szociális kölcsön

12. § (1) A rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal, pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható annak a kérelmezőnek, aki öttevényi állandó lakos, rendkívüli élethelyzetbe került, és megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A szociális kölcsön annak a kérelmezőnek állapítható meg, aki

rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és
akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élőnél, egyedülállónál a 400 %-át.
(3) A szociális kölcsön összege legfeljebb 100.000,-Ft lehet.
(4) A szociális kölcsön folyósításának, visszafizetésének egyedi feltételeiről a kérelmezővel megállapodást kell kötni.
(5) A szociális kölcsön visszafizetését legkésőbb a folyósítás hónapját követő 3. hónap első napján kell megkezdeni. A szociális kölcsönt legfeljebb 12 hónap alatt, egyenlő részletekben kell visszafizetni.
(6) A szociális kölcsön felhasználásáról a kérelmező a kölcsön felvételét követő 30 napon belül köteles a szerződésben foglaltak szerint elszámolást készíteni és azt, a Képviselő-testületnek benyújtani. A kérelemben foglaltaktól eltérő célra felhasznált szociális kölcsön jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátásnak minősül.
(7) A szociális kölcsönből még vissza nem fizetett teljes összeg esedékessé és behajthatóvá válik, amennyiben az adós a megállapodásban rögzített havi törlesztőrészlet befizetésével 30 napon túli késedelembe esik.
6.Köztemetés

13. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének szabályait az Szt. 48. §-a határozza meg.

(2) Az eltemettetésre köteles személy az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség alól mentesül, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 % - át.

7.Beiskolázási támogatás

14. § (1) Jövedelmi helyzetére tekintettel beiskolázási támogatás állapítható meg azon általános iskolai-, továbbá középfokú-, valamint felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek, fiatal felnőtt részére, aki:

a. nappali tagozaton iskolai rendszerű oktatásban vesz részt és 23. életévét még nem töltötte be;
b. öttevényi állandó lakos;
c. a Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat keretében nem részesül önkormányzati támogatásban.
(2) A beiskolázási támogatás megítélésének feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, egyedül élőnél, egyedülállónál a 700 %-át.
(3) A beiskolázási támogatás összege:
a. általános- és középfokú iskolai tanulmányokat folytató tanulók esetében: 8.000,-Ft;
b. felsőfokú tanulmányokat folytató tanulók esetében: 6.000,-Ft
(4) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet évente egy alkalommal, minden év augusztus 01. és október 31. napja között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.
8.Születési támogatás

15. § (1) A Polgármester kérelemre, egyszeri pénzbeli támogatást nyújt gyermeke születésekor a szülőnek abban az esetben, ha legalább az egyik szülő – a gyermek születésekor, és a gyermek születését közvetlenül megelőző 12 hónapban megszakítás nélkül - Öttevényen bejelentett állandó lakóhellyel rendelkezett, és nem létesített más településen tartózkodási helyet.

(2) A születési támogatás megállapítása iránti kérelem legkésőbb a gyermek hat hónapos korának betöltéséig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) Ugyanazon gyermek születésére tekintettel csak az egyik szülő nyújthat be kérelmet.

(4) A támogatás megítélésének feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át, egyedül élőnél, egyedülállónál a 700 %-át.

(4) A támogatás összege az első gyermek után 15.000,-Ft, a második gyermek után 10.000,-Ft, a harmadik gyermek után 5.000,-Ft gyermekenként.

IV. SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
1.A szociális alapszolgáltatások biztosításának általános szabályai

16. § (1) A szociális alapszolgáltatások közül az Önkormányzat a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, és a családsegítést biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatásokat az Önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Feladatokat Ellátó Társulás (székhely: 9144 Kóny, Rákóczi u. 30.) (a továbbiakban: Társulás) keretei közt, a Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központon (9144 Kóny, Soproni u. 2/a) (a továbbiakban: Központ) keresztül biztosítja.

17. § Az ellátás biztosítása iránti kérelmet írásban, a Központ intézményvezetőjénél kell benyújtani, aki a szociális rászorultság tényét vizsgálja, saját hatáskörben dönt, és az ellátást biztosítja.

18. § Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő írásban megállapodást köt az ellátás biztosításáról. A megállapodás az Szt.-ben meghatározottakon túl a következőket tartalmazza:

a. a felek jogait és kötelezettségeit;
b. a jogviszony megszűnésének és megszüntetésének eseteit;
c. a megállapodás módosításának szabályait.

19. § (1) Az ellátás megszűntetése esetén az intézményvezető az ellátottat, és a Hivatalt írásban értesíti, valamint tájékoztatja a jogorvoslati lehetőségéről. Az ellátott az értesítés kézhez vételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat, amennyiben nem ért egyet az ellátás megszüntetésével.

(2) Az ellátás megszüntetésekor a felek elszámolnak az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségről; továbbá az intézménnyel, illetve a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, és azok rendezési módjáról.

2.A szociális alapszolgáltatások térítési díjaira vonatkozó rendelkezések

20. § (1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatások közül az étkeztetésért és a házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni.

(2) A szociális alapszolgáltatások közül a családsegítésért nem kell térítési díjat fizetni.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Szociálpolitikai kerekasztal

21. § (1) Az Önkormányzat a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott, illetve az egyéb szociálpolitikai feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:

a helyi egészségügyi szolgáltatók képviseletében a háziorvos;
az iskola és az óvoda szülői szervezetének 1 fő képviselője;
a helyben működő bevett egyházak képviselői;
a Vöröskereszt helyi szervezetének képviselője;
Öttevény község polgármestere.
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) E rendelet 2019. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendeletben meghatározottakat a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Öttevény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 11/2017. (III.30.) önkormányzati rendelete

Öttevény, 2019. október 2