Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019 (IV.12..)
az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2024. 02. 01Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019 (IV.12..)
az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének szabályairól
(Egységes szerkezetben a 22/2020 (VI.15.)* rendelettel)
1. A rendelet hatálya
1. §1 A rendelet hatálya kiterjed minden Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra.
2. Értelmező rendelkezések
2. § Jelen rendelet alkalmazásában:
1. Üres lakás: üres lakásnak azt a lakást kell tekinteni, amelyben nem tartózkodik bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó, önkényes lakásfoglaló és legfeljebb olyan berendezési tárgyak találhatóak benne, amelyek az értékbecslés alapját képezik és a lakással együtt értékesítésre kerülnek.
2. Kívülálló: kívülállónak azt a természetes személyt, vagy cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaságot kell tekinteni, aki nem elővásárlásra jogosult bérlő és nem a Magyar Állam, mint elővásárlásra jogosult.
3.2
4.3
5. Minimális vételár: A lakás minimális vételára a forgalmi értékbecslő által meghatározott forgalmi érték.
3. Elidegenítési tilalmak
3. § Nem idegeníthető el:
a) bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakás (ideértve a műteremlakást is) kivéve, a jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulásával,
b) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Kormányrendelet alapján a központi költségvetési előirányzatból épített vagy vásárolt lakás a jogszabályban meghatározott határidőig.*
4. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás elidegenítésének általános szabályai az elővásárlásra jogosultak részére
4. §4 (1) Az elidegenítésre kerülő lakások körét a polgármester jelöli ki.
(2) A lakások elidegenítéséhez a képviselő-testület határozata szükséges.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a lakás városon belüli elhelyezkedését,
b) a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait,
c) a lakás és az épület műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
d) több lakásos lakóépület esetén az önkormányzati tulajdon arányát és az épületben lévő lakásszámot,
e) az ingatlanforgalmi szakértő által megadott hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékét,
f) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén a 8. § (1) bekezdés szerinti esetleges árengedmény és vételár kedvezmény mértékét,
g) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén az elővásárlásra jogosult nyilatkozatát a vételár egyösszegű vagy részletekben történő megfizetéséről és az általa vállalt fizetési feltételeket,
h) elővásárlási joggal rendelkező bérlő vételi szándéka esetén, a bérlő fizetőképességére vonatkozó adatokat,
(4) Az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal vagy a lakás elidegenítésében közreműködő szervezet, az elővásárlásra jogosultakat ajánlattal értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről.
(5) A (4) bekezdés szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a lakóépület (lakás) ingatlan-nyilvántartási adatait;
b) a lakás forgalmi értékét;
c) a lakás műemléki jellegét, és a műemlék jellegből adódó tulajdonosi többlet kötelezettségeket;
d) a lakás vételárát és a fizetési feltételeket;
e) az árengedmény és vételárkedvezmény mértékét;
f) az ajánlati kötöttség idejét, amely 60 nap,
g) az önkormányzatnak fizetendő lakásbérleti díj, valamint az önkormányzat által nyújtott külön szolgáltatások díjának egyenlegét.
(6) Az értékesítési ajánlatra a jogosult 30 napon belül köteles írásban nyilatkozni, és a felhívásban közölt határidőn belül szerződést kötni. Jelen bekezdésben meghatározott határidő jogvesztő határidőnek minősül.
5. A vételi nyilatkozat
5. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) biztosított elővásárlási jog jogosultja, a lakás egyösszegű vagy részletre történő megvételre vonatkozó nyilatkozatát a 4. § (4) bekezdésében megjelölt azon szervezethez juttatja el, amelyik az ajánlatról értesítette.
(2) A vételi nyilatkozathoz mellékelni kell a lakás használatához kapcsolódó Ltv. szerinti külön szolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolást.
6. A lakások kívülállók részére történő elidegenítésének feltételei
6. § Az Ltv.-ben, illetve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) biztosított elővásárlási joggal érintett lakást harmadik személynek akkor lehet elidegeníteni,
a) ha a bérlő az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jogával nem él,
b) ha a lakás üres, vagy az az Ltv.-ben biztosított elővásárlási joggal nem érintett,
c) ha az elővásárlásra jogosult a lakást nem vásárolja meg és a nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő bérlő a lakás harmadik személy részére történő elidegenítéséhez írásban hozzájárult vagy
d) ha a Magyar Állam az Nvtv.-ben biztosított elővásárlási jogával nem él.
7. A lakás vételárának mértéke és a forgalmi érték megállapítása
7. § (1) A vételár alapja az összehasonlító adatokat tartalmazó hat hónapnál nem régebbi – szakmai képesítéssel és az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságnál érvényes bejelentéssel rendelkező személy által készített – forgalmi értékbecslés, melyet az Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal készíttet. Az értékbecslést az Európai Értékelési Szabványok alapján kell elkészíteni, valamint tartalmaznia kell minimum három hasonló adottságú összehasonlító adatot.
(2) A lakás vételára:
a) az Ltv-ben meghatározott elővásárlási jogosultsággal rendelkező személy vásárlása esetén a minimális vételár, amelyet csökkenteni kell a vevő által igazolhatóan és a tulajdonos önkormányzat által jóváhagyott, a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével,
b) kívülállónak - lakatlan állapotban – történő értékesítés esetén, a licittárgyaláson kialakult ár,
c) kívülállónak - lakott állapotban – történő értékesítés esetén, a licittárgyaláson kialakult ár, az ingatlanon fennálló bérleti jogviszony feltételeinek változatlanul hagyása mellett, vagy
d) a Magyar Állam vásárlása esetén a minimális vételár, vagy a licittárgyaláson kialakult ár.
(3) Azon bérlő esetében, aki határozatlan idejű lakásbérleti szerződéssel rendelkezik – és az elővásárlási jogával nem kíván élni – a lakásbérleti szerződést az Ltv. 26. § (1) bekezdése szerint a tulajdonos felmondhatja. Ebben az esetben:
a) a tulajdonos a bérlő részére az Ltv. 26. § (2) bekezdés szerinti cserelakást ajánl fel vagy
b) a bérlő részére egyösszegű pénzbeli térítést fizet, melynek mértéke a minimális vételár 60%-a.
8. Fizetési feltételek elővásárlásra jogosultak részére
8. § (1) Ha a lakást az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár egyösszegben való megfizetése esetén a vevőt 10% árengedmény illeti meg, ebben az esetben a vevő a vételárat legkésőbb a szerződés aláírásától számított 60 napon belül köteles megfizetni az eladó részére.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt vásárló részére – kérelmére - 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Ez esetben a vételár 20 %-át egyösszegben, a szerződés megkötésekor kell megfizetni, az ez után fennmaradó összeget pedig vételár hátraléknak kell tekinteni.
(3)5 Részletfizetéskor a mindenkori vételárhátralékra kamatot kell fizetni, melynek mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
(4) A kamatokkal növelt vételár hátralékot havonta egyenlő részletekben kell megfizetni.
(5) A határidőre meg nem fizetett törlesztő részletek után, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamatot kell felszámítani.
(6) Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a részletfizetés igénybevételével megvásárolt lakásra a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételárhátralék megfizetésének időtartamára, elidegenítési- és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni Esztergom Város Önkormányzat javára.
(7) Részletfizetés esetén a vételárhátralék határidő előtt történő teljes kiegyenlítésekor, a hátralékos vételár mértékét csökkenteni kell a hátralévő futamidőre eső kamat összegével.
(8) Aki a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, az Ltv.-ben és e rendeletben foglalt kedvezményeket elveszíti és a vételárhátralék egy összegben válik esedékessé, valamint viseli az adásvételi szerződésben foglalt jogkövetkezményeket.
(9) Ha az elővásárlási jog gyakorlójának a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, akkor:
a) a (2) bekezdésben rögzített 15 éves időtartamra szóló részletfizetési kedvezmény legfeljebb 20 éves időtartamra növekedésére,
b) a (3) bekezdés szerinti szerződéses kamat évi 1 %-kal történő csökkentésére és
c) a (2) bekezdés szerinti, 20 %-os mértékű első törlesztő részlet mértékének 2 %-kal történő csökkentésére jogosult.
9.Fizetési feltételek kívülállók részére
9. §6 A lakás – licittárgyalás útján – kívülállónak történő elidegenítése esetén, a vételárat Pénzügyi és Jogi Bizottság (a továbbiakban: PJB) által meghatározott pályázati kiírás feltételeinek megfelelően kell kiegyenlíteni.
9/A. §7 (1) A nyilvános licittárgyalást a polgármester által az adott lakás értékesítésével kapcsolatosan meghozott határozat alapján a PJB írja ki. A licittárgyalás lebonyolítása közjegyző előtt történik. Amennyiben a licittárgyalást – ajánlattevő hiányában – eredménytelennek kell nyilvánítani, úgy a licittárgyalás újbóli kiírásáról a PJB dönt.
(2) A versenyeztetési eljárás résztvevője az lehet, aki
a) az adott lakás vonatkozásában szerzőképességgel rendelkezik,
b) köztartozása, az önkormányzattal, bármely intézményével vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságával szemben fennálló tartozása nincsen, és
c) nem áll végelszámolás, csőd-, kényszertörlés- vagy felszámolási eljárás, adósságrendezési eljárás hatálya alatt.
(3) A licittárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a kiíró megnevezését, a pályázat kiírására való felhatalmazás jogcímét,
b) a pályázat célját (értékesítés),
c) az értékesítendő lakás megjelölését,
d) részletes pályázati dokumentáció esetén az annak beszerzéséről szóló tájékoztatót,
e) a rendelet 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket, és az erről szóló nyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívást,
f) a licittárgyalás helyét és időpontját,
g) ajánlattevő azon kötelezettségét, hogy legkésőbb a licittárgyalást megelőző munkanapon a jogalanyiságát és a licittárgyaláson részt vevő személy képviseleti jogosultságát igazoló okiratokat köteles a kiíró részére benyújtani,
h) a licittárgyalás induló összegét,
i) az ajánlatkérő azon jogát, hogy a licittárgyalási eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
j) annak kizárását, hogy a szerződés a licittárgyalás nyertesével a licittárgyalás eredményének a kihirdetéssel létrejön.
(4) A PJB a licittárgyalási felhívás visszavonásáról legkésőbb a licittárgyalás megkezdésének időpontjáig dönthet, amelyről a licittárgyalás pályázati felhívásában szereplő időpontja előtt írásban, a licittárgyalás időpontjában szóban, jegyzőkönyvbe rögzítetten kell tájékoztatást adni.
(5) A licittárgyalás megkezdése előtt az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a licittárgyalási felhívás, és a licittárgyalási eljárás részletes dokumentációjában foglaltakat ismeri, a versenyeztetés szabályait magára nézve kötelezőnek fogadja el. Amennyiben az ajánlattevőt meghatalmazott képviseli a közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt meghatalmazást a licittárgyalás megkezdése előtt át kell adni a licittárgyalást lebonyolító közjegyzőnek.
(6) A licitálás során a vételárat legalább 100.000,- forinttal kell emelni. A licittárgyalás nyertese az, aki az induló összeghez képest a legmagasabb ajánlatot teszi.
(7) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége a licittárgyalás napját követően 90 napig tart.
(8) Az önkormányzat nevében a szerződést polgármester a licittárgyalás nyertesével köti meg, a licittárgyalás napjától számított 90 napon belül.
10. Az elidegenítésből származó bevételek felhasználása
10. § (1) Esztergom Város Önkormányzata a lakások elidegenítéséből származó bevételeit elkülönített számlán kezeli.
(2) Az önkormányzat a lakáselidegenítésből származó bevételeit az alábbi célokra fordíthatja:
a) a tulajdonában lévő lakóépületeknek vagy lakásoknak a felújítására és azzal együtt végzett korszerűsítésére (továbbiakban együtt: felújítás),
b) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,
c) város rehabilitációra,
d) településrendezési tervek szerint lakóövezetbe sorolt területek közművesítésére, építési telkek kialakítására és
e) önerős lakásépítés, vásárlás helyi támogatására
11.8
11. §9 Ez a rendelet 2024. február 1. napján lép hatályba
1. melléklet a 10/2019. (IV.12.) önkormányzati rendelethez10
Az 1. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 2. § 3. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § 4. pontját az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 39/2021. (XI.18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 39/2021. (XI.18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 9/A. §-t az Esztergom Város Önkormányzat képviselő-testületének 39/2021. (XI.18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 11. alcím címét az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. mellékletet az Esztergom Megyei Jogú Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 18.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.