Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelete
Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 24- 2022. 05. 25Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelete
Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelete Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019-10-24-tól
Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének
10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelete
Leányfalu Nagyközség Önkormányzata
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53.§ (1) bekezdésében, 57.§ (1) bekezdésében, az 59.§ (2) bekezdésében, szervezetének és működésének szabályainak megállapításával kapcsolatos feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Leányfalu Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 126. Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.leanyfalu.hu
(2) Az Önkormányzat jogállására és képviseletére vonatkozóan a Mötv. 41.§ (1) bekezdésében foglaltak irányadóak.
2. § Az önkormányzat illetékessége Leányfalu Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
3. § (1) Leányfalu Nagyközség Önkormányzata jelképe: a címer és a díszzászló. Használatuk rendjét külön rendelet szabályozza.
4. § A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. Az Önkormányzat testvérvárosai: Bánffyhunyad, Penzing.
II. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
5. § A Képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza.
1. A képviselő-testület feladata és hatásköre
6. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladataira a Mötv. 10.§ (1) és (2) bekezdése irányadó. A képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatainak felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület szerveit a Mötv. 41.§ (2) bekezdése sorolja fel, melynek alapján az önkormányzati hatásköröket a képviselő-testület és szervei: a képviselő-testület bizottságai, a polgármester, a jegyző, valamint a Leányfalui Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) A képviselő-testület a hatásköreit a Mötv. 41.§ (4) bekezdése szerinti szerveire ruházhatja át a Mötv. 41.§ (4) bekezdése alapján, mely a Mötv. 41.§ (5) bekezdése alapján tovább nem ruházható.
(4) A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a rendelet 3. és 4. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.
(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő első rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.
(7) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Mötv. 42.§-a tartalmazza.
2. A képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja
7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét.
(2) A képviselő-testület az éves munkatervét – a polgármester előterjesztése alapján – a tárgyév első rendes ülésén fogadja el.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és a végrehajtásukkal összefüggő tennivalókat,
b) a jogszabály által kötelezendően előírt napirendek címét,
c) a képviselő-testület összehívásának várható időpontját és
d) a közmeghallgatás várható időpontját.
8. § (1) A munkaterv összeállításához javaslatot tehet:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) az alpolgármester
d) a jegyző
e) az önkormányzat fenntartásában lévő intézmény vezetője.
(2) A jegyző a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig írásban megkeresi a javaslattételre jogosult személyeket és szervezeteket azzal, hogy javaslataikat december 15. napjáig írásban tehetik meg a polgármesternél. A határidő eltelte után érkezett javaslatokat az előterjesztő a munkaterv összeállításakor nem köteles figyelembe venni.
(3) A munkaterv előterjesztésekor a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe fel nem vett – határidőben, írásban előterjesztett – javaslatokról és azok mellőzésének indokairól.
(4) A Képviselő-testület ciklusprogramjára a Mötv. 116.§-ának szabályai irányadóak.
3. Képviselő-testület ülései
9. § A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart. Az alakuló ülésre a Mötv. 43.§ (1)-(3) bekezdései irányadóak.
10. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározott számú – de legalább évi hat – rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Rendkívüli ülést kell összehívni a Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat a legidősebb képviselő (korelnök), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályoztatott legidősebb képviselő látja el.
(5) A képviselő-testületi ülés nyilvános és zárt ülésformájára és annak feltételeire a Mötv. 46. § (1) és (2) bekezdése irányadó. A Képviselő-testület a Mötv. 46.§ (1) bekezdése szerinti tárgykörökön kívül zárt ülést tart méltatlanság ügyében történő tárgyaláskor és döntéshozatalkor.
4. A Képviselő-testület összehívásának szabályai
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő az elektronikus levélben továbbított meghívó is, amennyiben ahhoz az elektronikus rendszeren keresztül történő hozzáférés biztosított.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testület ülését.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.
(4) A polgármester köteles az írásbeli meghívóban külön feltüntetni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket is, amelyeket a képviselők az ülést megelőzően legalább 10 nappal korábban a polgármesterhez írásban eljuttattak. A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja. Az egyéni képviselői előterjesztéseikre a jegyző észrevételeket tehet.
(5) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 3 munkanappal – rendkívüli ülés esetén 1 munkanappal – korábban megkapják.
12. § A képviselő-testület összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjeiről a nagyközség lakosságát
a) a Leányfalui Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével,
b) sajtóközlemény útján és
c) Leányfalu Nagyközség Önkormányzata honlapján történő közzététellel
kell értesíteni.
13. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az önkormányzati intézmények vezetőit,
c) akiknek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A képviselő-testület ülésére esetenkénti tanácskozási joggal meghívhatók azok, akiknek jelenlétét a polgármester az adott napirendi pontnál indokoltnak tartja.
(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak közül:
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést,
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak részére a meghívóval együtt a zárt ülés anyagának kivételével valamennyi előterjesztést meg kell küldeni.
(4) Az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni
5. Az ülések nyilvánossága
14. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad. A képviselő-testület üléseit a lakosság élő közvetítésben is nyomon követheti.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.
(4) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.
6. A döntéshozatal szabályai, a határozatképesség
15. § (1) A Képviselő-testület határozatképességére, szavazatszükségességére és a betöltetlen képviselői hely határozatképesség szempontjából történő értékelésére a Mötv. 47.§ (1) és (2) bekezdése irányadó. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület tagjainak több mint a fele – azaz legalább 4 fő – jelen van. Ha az ülés kezdetekor az ülés elnöke megállapítja a határozatképtelenséget, akkor az ülést nem nyitja meg; ha az ülés folyamán bármikor, vagy a szünet után az elnök határozatképtelenséget állapít meg, akkor az ülést bezárja vagy elnapolja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás és a jelenlévők nevének rögzítése útján történik.
(2) A nyílt szavazásra és a szavazás eredményének megállapítására a Mötv. 48. § (1) és (5) bekezdései irányadóak.
(3) A döntéshozatalban történő összeférhetetlenség szabályaira a Mötv. 49. § (1) bekezdése irányadó. A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat a Mötv. 49. §-a határozza meg. A polgármester a képviselő-testület döntéshozatalából kizárja azt a képviselőt, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(5) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
7. A Képviselő-testület üléseinek vezetése, és az ülések rendjének szabályai
16. § (1) A képviselő-testületet a polgármester vagy az általa felkért alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét. Az ülés időtartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma irányadó.
(3) A képviselő-testület ülésén részt vevő képviselők, továbbá minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(4) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
(5) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót – a képviselő kivételével – az ülésterem elhagyására,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.
(6) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(7) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
17. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.
(2) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon, így különösen a 17. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti magatartás tanúsításával történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására, indokolt esetben a rendzavarókat kivezettetheti.
18. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A napirend sorrendje
a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány
b) rendelet-tervezetek
c) munkatervben szereplő napirendek
d) személyi kérdések
e) más napirendek
f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.
19. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a képviselő-testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a képviselő-testület által felkért személy lehet.
8. Az Előterjesztések rendje
20. § (1) A képviselő-testületi előterjesztés a polgármesternél írásban nyújtható be, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását is.
(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehet:
a) a képviselő és a tanácsnok,
b) a polgármester és az alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
(3) Az előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat önkormányzati rendelet határozza meg, a képviselő-testület ülésén napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(4) A polgármester egyetértésével rendkívül indokolt esetben a jegyző a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztést – a rendkívüli indok megjelölésével – e-mail útján is megküldheti a képviselő-testület tagjainak, az önkormányzat honlapján megadott e-mail címükre. A képviselő-testület tagjai a jegyző hivatalos e-mail címéről érkezett üzenetre, az üzenet beérkezésétől számított 24 órán belül – a címzettlistában szereplő valamennyi címzett számára megküldött – válaszüzenetben írhatják meg „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom” szavazataikat, ezzel elősegítve a soron kívüli döntéshozatalt.
9. Sürgősségi indítvány
21. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság,
d) a képviselő,
e) a jegyző.
10. A kérdések és felszólalások szabályai
22. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.
(2) A képviselő napirendi pontonként két-két alkalommal, az érdemi vitát megelőzően a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az összes kérdés elhangzása után azokra – az érdemi vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértők segítségét is. A válaszra észrevételeket tenni csak az érdemi vita során, a napirendhez kapcsolódó felszólalások során lehet.
(3) A kérdéseket a képviselő-testület ülésének kezdetéig a polgármesternél írásban kell benyújtani. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.
(4) A képviselő-testületi ülés levezető elnöke minden ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti a beterjesztett kérdéseket.
(5) A kérdezőt az írásbeli bejelentés mellett a kérdés szóbeli előterjesztésének joga is megilleti.
23. § (1) Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyithat vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A képviselő-testület ülésén napirendenként, a következő sorrendben
a) az adott napirendi pont előterjesztőjét,
b) a bizottság elnökét vagy a bizottság által kijelölt személyt,
e) a tanácskozási joggal megjelenteket illeti meg a szó.
(3) A napirend előadóját a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.
24. § Az ülés elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottnak is.
25. § (1) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra a jelentkezés sorrendjében az elnök adja meg a szót.
(2) A napirendi pont előadója, a polgármester és az alpolgármester, valamint törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.
(3) Amennyiben a felszólalás az előterjesztést érintő módosításra, kiegészítésre, pontosításra irányul (módosító indítvány), az erre vonatkozó javaslatot a vita lezárásáig az elnöknél és – sokszorosítás igényének felmerülése esetén írásban a jegyzőnél kell benyújtani. Módosító indítványt kizárólag a képviselő, a bizottság, a jegyző nyújthat be.
11. Vita
26. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.
(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.
(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
27. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
28. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt az ülés elnöke, a jegyző a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.
12. A szavazás módja, rendje
29. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.
30. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:
- a rendeletalkotás;
- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
- a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
- a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
- a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
- az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
- a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
- zárt ülés elrendelése;
- Képviselő-testületi tag kizárása;
- a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
- Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
- sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.
(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött aktusok visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.
13. A nyílt szavazás
31. § (1) A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.
(2) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni.
(3) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.
14. A titkos szavazás
32. § (1) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(3) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Leányfalui Polgármesteri Hivatal biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
15. Név szerinti szavazás
33. § (1) A Mötv. 48.§ (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
(5) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről
b) önkormányzati vagyon megterheléséről,
c) hitelfelvételről,
d) önkormányzati kötvénykibocsátásról.
(6) A név szerinti szavazásra vonatkozóan a Mötv. 48.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.
16. Jegyzőkönyv
34. § (1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) napirendi pontonként az előadó és a felszólaló nevét, továbbá az elhangzottakat,
d) a 29. § (4) bekezdésében foglalt esetben a szavazás számszerű eredményét név szerint is és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,
e) név szerinti szavazás esetén a képviselő nevét és leadott szavazatát,
f) az elnök esetleges intézkedéseit,
g) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
h) az ülés bezárásának idejét és
i) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő képviselők névsorát.
35. § (1) Az ülésről rögzített hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, azt az általános szabályok szerint kell tárolni és megőrizni.
(2) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.
(3) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Leányfalui Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni.
36. § A választópolgárok részére a Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Leányfalui Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Jegyzői Titkárságán, valamint Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának honlapján kell biztosítani.
17. A képviselő-testület döntései
37. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
d) a határozatról értesítendők körét.
(3) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
38. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
g) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
39. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
40. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.
41. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.
(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül kihirdetésre. Az önkormányzat honlapján a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni. A rendelet és a határozat a Polgármesteri Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.
(3) A rendeletek aláírására, kihirdetésére és helyesbítésére a Mötv. 51.§-a irányadó.
III. FEJEZET
A települési képviselő
42. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizi,
e) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok, tanácsnokok tiszteletdíjáról és költségtérítése külön rendeletben kerül szabályozásra.
(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.
IV. FEJEZET
A tanácsnok
43. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül meghatározott önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására – a feladatkör egyidejű megjelölésével – e rendelet 2. mellékletében felsorolt tanácsnokokat választ.
(2) A tanácsnok megválasztása határozott időre vagy meghatározott feladat ellátására is szólhat.
(3) A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a) képviselői mandátuma megszűnésével,
b) határozott időre történő választás esetén a határozott idő elteltével,
c) meghatározott feladat ellátására történő választás esetén feladatának elvégzésével és az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásával,
a) a képviselő-testület által részére meghatározott feladat befejeződésével beszámolni tevékenységéről a képviselő-testületnek és
b) feladatai ellátása során együttműködni a bizottságokkal, a polgármesterrel és az alpolgármesterrel.
V. FEJEZET
1. A képviselő-testület bizottságai
44. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság;
b) Egészségügyi és Szociális Bizottság;
c) Kulturális, Kommunikációs és Külkapcsolati Bizottság;
d) Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottság.
(3) Az állandó bizottságok képviselő és külsős tagjainak száma:
a) Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság létszáma: 8 fő;
b) Egészségügyi és Szociális Bizottság létszáma: 5 fő;
c) Kulturális, Kommunikációs és Külkapcsolati Bizottság létszáma: 8 fő;
d) Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottság képviselő tagjainak létszáma: 3 fő.
(4) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke, a bizottságokra átruházott hatáskörök és az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 3. számú melléklete rögzíti. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
45. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott időtartamig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottságok az SZMSZ által előírt módon működnek és kerülnek létrehozásra. Az SZMSZ ilyen tárgyú rendelkezéseinek hiányában az állandó jellegű bizottságra előírt szabályokat kell alkalmazni.
(4) Ideiglenes bizottság alakítására akkor kerül sor, ha:
a) a képviselő-testület az adott feladatra állandó jellegű bizottságot nem alakított;
b) az elvégzendő feladat több bizottság működési területét érinti, és összevont bizottság létrehozatala nem indokolt;
c) a feladat sajátos jellege miatt más bizottság kevésbé alkalmas a feladat ellátására;
d) speciális napirendek előkészítésére;
e) a kiemelkedő fontosságú vagy bonyolult feladat eseti jellegére tekintettel.
(5) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására munkacsoportot is alakíthat, melynek a polgármester és az alpolgármester is a tagja lehet.
46. § (1) Az állandó bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról
f) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
(2) A bizottságok létrehozására a Mötv. 57. § (1) és (3) bekezdései, az elnök és tagjainak megbízatására, választására, összetételére, megbízatásról történő lemondásra a Mötv. 58. § (1) bekezdése, képviselő-testületi átruházott hatáskörökre a Mötv. 59. § (1) és (3) bekezdései, ügyrendjére a Mötv. 60. §-a, a bizottság összehívására, döntéseinek végrehajtására és felfüggesztésére a Mötv. 61. § rendelkezési irányadóak.
2. A bizottsági működés főbb szabályai
47. § (1) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén elnökhelyettes hívja össze és vezeti. Az elnök és az elnökhelyettes egyidejű akadályoztatása vagy a pozíciók egyidejű betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.
(2) A bizottságot a Mötv. 61. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a képviselő-testület határozatára a határozatban foglalt határidőn belül össze kell hívni.
(3) A bizottság ülésének meghívóját az ülést megelőzően ki kell függeszteni a Leányfalui Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának honlapján közzé kell tenni. A bizottság tanácskozási jog megadásáról dönthet. A tanácskozási joggal bíró résztvevőnek az elnök szót ad. A képviselő tanácskozási joggal vehet részt a bizottság ülésén.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottaknak a megjelölését is.
(5) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt és az aljegyzőt.
3. Az előterjesztések rendje
48. § (1) A bizottság elé előterjesztést tehet
a) a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja,
b) a polgármester és alpolgármester,
c) a képviselő-testület bizottsága,
f) a polgármester vagy a jegyző által erre kijelölt személy.
(2) Indokolt esetben a bizottság a helyszínen is felvehet saját napirendjére előterjesztéseket. E döntéshez minősített többség szükséges.
4. Az ülések nyilvánossága
49. § (1) A bizottság ülései – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – nyilvánosak.
(2) A bizottság zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy e szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.
(4) Zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
(5) Kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.
5. A bizottság tanácskozási rendje
50. § (1) Az ülésen részt vevő bizottsági tag, és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő bizottsági tagok számát, az ülés határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülés nem nyitható meg. Az elnök az ülés folyamán bármikor megállapíthatja a határozatképtelenséget, és az ülést bezárhatja vagy elnapolhatja. A határozatképtelenség megállapítása névsorolvasás, és a jelenlévők nevének rögzítése útján, jelenléti ív aláírásával történik. Az ülés tartama alatt a jelenlévők száma szempontjából az „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazatok összesített száma az irányadó.
(3) A bizottság ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a bizottság állapítja meg.
(4) A bizottság a napirend kérdésében egyszerű többséggel határoz. A napirend változtatására csak a bizottság egyszerű többséggel hozott döntése alapján van lehetőség. Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő napirendi javaslat. Az előterjesztő a határozat meghozataláig jogosult az előterjesztés visszavonására.
(5) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslatról a bizottság vita nélkül határoz, és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját is.
(6) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el. A szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
51. § (1) Az ülés elnöke a napirendi pontok felett – kivéve a tájékoztató jellegű napirendet – vitát nyit.
(2) A bizottság ülésén napirendi pontonként elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó. A napirendi pont előterjesztőjét a vita lezárását követően a zárszó joga is megilleti.
(3) Bármelyik bizottsági tag napirendi pontonként a vitát megelőzően az előterjesztőhöz a témához kapcsolódó kérdéseket intézhet. A kérdések elhangzása után – a vita megnyitása előtt – a napirendi pont előterjesztője válaszol, amelyhez a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő véleményét is igénybe veheti.
(4) A bizottság felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak.
(5) A bizottsági tagok és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. Felszólalásra a bizottsági tagoknak a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az elnök az általa megállapított sorrendben adja meg a szót.
(6) A napirendi pont előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhatnak több alkalommal is.
(7) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
52. § (1) A bizottsági tag érvényesen kizárólag személyesen szavazhat. A bizottság a döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendelt döntés szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik. A név szerinti szavazás szóbeli nyilatkozat formában történik.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(3) A Mötv. 48. § (3) bekezdésében szabályozottakon kívül, bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a bizottság vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a jelen lévő bizottsági tagok legalább egyötöde írásban kéri, név szerinti szavazást kell tartani.
(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására a szavazások eredményének személyenkénti (név szerinti) beazonosíthatóságát írja elő, úgy ilyen ügyekben a név szerint szereplő eredményt a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.
(5) A név szerinti szavazás esetén a bizottsági tagok névsorát ABC sorrendben kell felolvasni. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8. Kizárás a bizottsági döntéshozatalból
53. § (1) A Bizottság döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat a Mötv. 49. §-a határozza meg.
(2) A bizottság elnöke vagy tagja az adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.
(3) A bizottság tagja köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
54. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) napirendi pontonként az előadó, a felszólalók nevét, a kérdéseket, és a hozzászólások lényegét és kérelemre a szó szerint elhangzottakat,
d) az 50. § (5) bekezdésében foglalt esetben a szavazás számszerű eredményét név szerint is és a döntés szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,
e) az elnök esetleges intézkedéseit,
f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
g) a határozatképtelenség miatt félbeszakadt ülés időpontját és a jelen lévő bizottsági tagok névsorát és
h) az ülés bezárásának idejét.
(2) Ha a bizottsági tag kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.
(3) A Mötv. 60. §-ában meghatározottak szerint aláírt jegyzőkönyv egy példányát 8 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek.
10. A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai
55. § A választópolgárok részére a Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított, a jegyzőkönyvbe történő betekintés feltételeit a Leányfalui Polgármesteri Hivatal Polgármesteri és Jegyzői Titkárságán, valamint Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának honlapján is biztosítani kell.
VI. FEJEZET
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
56. § (1) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályoknak megfelelően az illetményét. A polgármester eskütételére a Mötv. 63.§-a, az ülések összehívására a Mötv. 65.§-a, a polgármester képviselő-testületi tagságára a Mötv. 66.§-a irányadó. A polgármester jogait és kötelezettségeit a Mötv. 67.§-a szabályozza.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a polgármesterre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.
(5) A polgármester két képviselő-testületi ülés közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 68. § (4) bekezdésében és az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott keretek között dönthet:
a) az európai uniós támogatásból megvalósuló projektek esetében a már megkötött támogatási szerződések módosításairól,
b) az önkormányzat költségvetési szervei szakmai pályázatainak benyújtásához szükséges előzetes jóváhagyásról.
57. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai a Mötv. 65. §-ában felsoroltakon kívül:
a) segíti a képviselők munkáját és
b) dönt a képviselő-testületi meghívó tartalmáról.
(2) A polgármester egyes egyéb jogkörei a Mötv. 67. §-ában felsoroltakon kívül:
a) irányítja, koordinálja és működteti az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, meghatározza az önkormányzati delegációk úti célját, létszámát és összetételét,
b) dönt a polgármesteri méltányossági szociális jellegű költségkeret felhasználásáról,
(3) A polgármester, tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a legidősebb képviselőnek (korelnöknek), a korelnök akadályoztatása esetén a soron következő nem akadályozott legidősebb képviselőnek.
58. § (1) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és vonhatja el.
59. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében a Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:
a) gondoskodik a képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról,
b) gondoskodik a képviselő-testület törvény által előírt vagy megállapodással átvett feladat- és hatásköreit tartalmazó jegyzék nyilvántartásáról,
c) előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
d) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
e) a képviselő-testület és a bizottság ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és
f) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek, ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.
a) rendszeresen – legalább hetente egy alkalommal – ügyfélfogadást tart,
b) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat és
c) ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését.
(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a jegyzőre ruházza. A képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(4) A képviselő-testület a jegyzőre átruházott hatáskört minősített többséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra –a polgármester indítványára a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt nevez ki.
VII. FEJEZET
A LEÁNYFALUI POLGÁRMESTERI HIVATAL
60. § (1) A Polgármesteri Hivatal megnevezése: Leányfalui Polgármesteri Hivatal. A Polgármesteri Hivatal székhelye: 2016 Leányfalu, Móricz Zsigmond út 126.
(2) A Polgármesteri Hivatal feladatait a Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.
(3) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
(4) A Leányfalui Polgármesteri Hivatal ügyrendjét, szervezeti és működési szabályzatát a polgármester és a jegyző belső szabályzatban állapítja meg.
VIII. fejezet
LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS
1. Közmeghallgatás
61. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkaterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a tömegkommunikációs eszközök útján közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.
(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
(6) A kivizsgált közérdekű javaslatot a polgármester a soron következő képviselő-testület elé terjeszti. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 15 napon belül tájékoztatni kell.
(7) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a közmeghallgatásra az alábbi személyeket is meg kell hívni:
a) a Leányfalui Polgármesteri Hivatal dolgozóit,
b) az intézmények vezetőit,
c) a nagyközségben működő egyházak vezetőit,
d) a helyileg érdekelt rendőrségi szervek vezetőit és a körzeti megbízottat,
e) a helyileg érdekelt országgyűlési képviselő/ke/t,
f) a polgármester és a képviselő-testület által szükségesnek tartott jogi,- és természetes személyeket,
g) Leányfalu Nagyközség díszpolgárait.
2. Lakossági fórum
62. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, továbbá a jelentősebb önkormányzati döntések előkészítésére, a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.
IX. FEJEZET
63. § Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának közterület-felügyelete ellátja Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának közterület-felügyeleti feladatait, valamint Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának egyéb, önkormányzati rendészeti szerv útján ellátható feladatait.
X. FEJEZET
64. § (1) A rendelet mellékletei az alábbiak:
a) a képviselő-testület önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke, (1. melléklet)
d) a tanácsnokok és feladatköreik, (2. melléklet)
e) az állandó bizottságok megnevezése, feladatai (3. melléklet)
f) a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke, (4. melléklet)
g) a képviselő-testület által jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke, (5. melléklet)
h) a Leányfalui Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint az ügyfélfogadás rendje (6. melléklet).
i) Leányfalu Nagyközség Önkormányzata képviselőinek névjegyzéke (1. számú függelék)
j) Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzéke (2. számú függelék)
65. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
66. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete.
Leányfalu, 2019. október 23.
Adorján András Dr. Filep Julianna
polgármester jegyző
Kihirdetési Záradék:
A rendelet 2019. október 23. napján kihirdetésre került. A közzététel időtartama 15 nap.
Leányfalu, 2019. október 23.
Dr. Filep Julianna
jegyző
1. melléklet a 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának önként vállalt önkormányzati feladatainak jegyzéke
1. A kerékpáros közösségi közlekedés feltételrendszerének fejlesztése és működtetése.
2. Az állandó és ideiglenesen helyben tartózkodó lakosság folyamatos tájékoztatása a helyi közügyekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatban.
3. Az önkormányzat közvetett tulajdonában álló közfürdő működtetése.
4. Települési támogatás, rendkívüli települési támogatás.
5. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázatban résztvevő hallgatók támogatása.
6. A nagyközség rendezvényeinek, fesztiváljainak szervezése, lebonyolítása.
7. Kiemelt művészegyüttesek támogatása.
8. Sportszövetségek munkájának támogatása
9. A lakosság önszerveződő közösségeinek (civil szervezetek) támogatása.
10. Nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok ápolása.
11. Kitüntetések adományozása.
12. A közbiztonság helyi feladatainak ellátása (Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján)
13. Az önkormányzat hivatalos híreinek megjelentetése.
2. melléklet a 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
A tanácsnokok és feladatköreik
1. Civil és turisztikai tanácsnok:
- Koordinálja az Önkormányzat turisztikai elképzeléseit.
- Figyelemmel kíséri az országos pályázatokat, különösen a Kormány Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiájának a Dunakanyarban történő megvalósítási lehetőségeit.
- Részt vesz az Önkormányzat civilszférával kapcsolatos koncepcióinak, döntéseinek előkészítésében, közvetíti és képviseli a civilszervezetek fejlesztési elképzeléseit.
- Véleményt nyilvánít az Önkormányzat civil szervezeteket érintő feladataiban, közreműködik ezen önkormányzati feladatok végrehajtásában.
- Közreműködik a civil szervezeteket érintő ügyek előkészítésében.
- Figyelemmel kíséri Leányfalu civil szervezeteinek helyzetét.
- Kapcsolatot tart a Leányfalun működő civil szervezetekkel.
- Részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottsági üléseken.
- Tárgyalásokat folytathat minden olyan ügyben, amelyre a Képviselő-testülettől vagy a Képviselő-testület bizottságától – hatáskörében – megbízást kapott.
- Tevékenységéről félévente beszámol a Képviselő-testületnek.
2. Ifjúsági és kommunikációs tanácsnok:
2.1. Kapcsolatot tart a leányfalui kulturális és oktatási intézmények vezetőivel, dolgozóival, a szülők képviselőivel és közvetít az önkormányzat felé.
- Tevőlegesen részt vesz a gyerekeket és fiatalokat célzó rendezvények létrehozásában, lebonyolításában.
- Figyelemmel kíséri a leányfalui fiatalok szükségleteit, igényeit, igyekszik bevonni őket a falu életébe.
- Kidolgozza és kézben tartja Leányfalu kommunikációs és marketing stratégiáját.
- Részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottsági üléseken.
2.6 Tárgyalásokat folytathat minden olyan ügyben, amelyre a Képviselő-testülettől vagy a Képviselő-testület bizottságától – hatáskörében – megbízást kapott.
- Tevékenységéről félévente beszámol a Képviselő-testületnek.
3. melléklet a 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
Az állandó bizottságok és feladataik, átruházott hatáskörök
1. Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság:
1.1. kidolgozza (kidolgoztatja) az önkormányzat középtávú gazdálkodására vonatkozó koncepciót, javaslatot tesz a prioritások meghatározására,
1.2. kidolgozza (kidolgoztatja) az önkormányzat éves költségvetésére vonatkozó koncepciót;
1.3. véleményezi az éves és negyedéves költségvetésre, illetve a költségvetési beszámolóra vonatkozó előterjesztést, szigorúan betartatja a költségvetési rendeletet;
1.4. véleményezi a hitelfelvételre vonatkozó előterjesztéseket, annak végrehajtását ellenőrzi, véleményezi a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételét, illetve átadását, annak végrehajtását ellenőrzi;
1.5. javaslatot tesz az intézményekre is kiterjedő belső ellenőrzés elindítására;
1.6. javaslatot tesz önkormányzati rendelet megalkotására, véleményezi az előterjesztett rendelet tervezeteket;
1.7. javaslatot tesz a polgármester, az alpolgármester és a képviselők javadalmazására, véleményezi az önkormányzatot érintő jogi ügyeket (peres ügyek, szerződések stb);
1.8. vizsgálja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságát, rendszeresen vizsgálja a költségvetést és javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre, figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, javaslatot tesz az önkormányzatnak a lehetséges pályázati indulásra;
1.9. javaslatot tesz a pályázatokhoz szükséges források biztosítására;
1.10. közreműködik a pályázatokhoz szükséges előterjesztések előkészítésében;
1.11. részt vesz a pályázatok lebonyolításában, ellenőrzi a végrehajtást;
1.12. közreműködik Leányfalu Nagyközség Önkormányzata településfejlesztési feladatainak kijelölésében, javaslatot tesz a szükséges forrásokra;
1.13. összehangolja, véleményezi a képviselők településfejlesztési elképzeléseit, az elfogadott javaslatok megvalósítását ellenőrzi;
1.14. felügyeli Leányfalu Nagyközség Önkormányzata fejlesztési, szabályozási koncepcióját, a képviselő-testület környezetvédelmi döntéseire vonatkozó előterjesztéseket, a tárgykörébe tartozó pályázatokat;
1.15. javaslatot tesz a település megvédésére érdemes épített és természeti értékei körére, módjára, védettségi fokára;
1.16. véleményezi a faluképre kiható építési szándékot a közterületen elhelyezendő építmények, berendezések esetén;
1.17. a költségvetési koncepció véleményezése során vizsgálja, hogy a koncepció összhangban van-e az Önkormányzat gazdasági programjával, a tervezett bevételek-kiadások az előző évihez viszonyítva milyen mértékben változnak, növekedés szintjük miként alakul. Javaslatot tesz a feladatok rangsorolására;
1.18. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre. Figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon alakulását, értékeli a változást előidéző okokat;
1.19. véleményt ad, és javaslatot tesz az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítésére, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitelére, illetve azokból történő kilépés esetére;
1.20. véleményezi és javaslatokat tesz a helyi adó rendelet-tervezettel kapcsolatosan;
1.21. véleményezi az önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok alapítását, gazdasági társaságokba történő belépést, abból történő kilépést és gazdasági társaság megszüntetését;
1.22. véleményezi az önkormányzati társulás létrehozását, működését, az Önkormányzat társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozását, amennyiben ezek a település költségvetési gazdálkodását érintik;
1.23. véleményezi intézményalapítás esetén a működtetés-fenntartás költségvetési igényét, s az Önkormányzat felügyeleti jogkörébe tartozó más intézmények részére nyújtandó támogatást;
1.24. javaslatot tesz a költségvetési rendelet módosítására /átcsoportosítások/;
1.25. véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját, értékelést ad a végrehajtásáról készült előterjesztésről;
1.26. közreműködik a település jelentős gazdasági ügyeit érintő szerződések előkészítésében, véleményezésében, értékelésében;
1.27. állásfoglalást, véleményt ad a képviselő-testület által kért egyéb pénzügyi-gazdasági ügyekben;
1.28. kezdeményezi a zajvédelem érdekében „csendes” /lakó/ övezetek kialakítását;
1.29. javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánításaira;
1.30. javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására;
1.31. szervezi és ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott jogszabályok végrehajtását;
1.32. véleményezi és ellenőrzi a településen közüzemi és kommunális szolgáltatást végző – az Önkormányzattal szerződéses jogviszonyban lévő – gazdasági társaságok tevékenységét;
1.33. véleményezi a közterületek rendjének kialakítását;
1.34. közreműködik a településfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában.
2. Egészségügyi és Szociális Bizottság:
2.1. előkészíti, illetve véleményezi a tárgykörbe tartozó személyi kérdéseket, illetve testületi napirendeket,
2.2. véleményezi a tárgykörbe tartozó pályázatokat;
2.3. javaslatot tesz a Bizottság feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzatra;
2.4. javaslatot tesz Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának egészségügyi és szociálpolitikai kérdéseiben;
2.5. véleményezi a hátrányos helyzetű, felsőoktatásban résztvevő helyi lakosok támogatását célzó Bursa Hungarica önkormányzati ösztöndíjpályázatra benyújtott pályázatokat, illetve javaslatot tesz az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntésekre;
2.6. véleményezi a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tervezetét és javaslatot tesz annak képviselő-testületi megalkotására.
Az Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:
- Gyakorolja a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott hatásköröket, így különösen dönt, illetve megállapítja a települési támogatást, a rendkívüli települési támogatást. A települési támogatás során dönt egyedi méltányosság gyakorlásáról; a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről; az öregségi nyugdíjellátásban részesülő az egészségi állapota javításának, fenntartásának támogatása érdekében, a Leányfalun található Termálfürdő legfeljebb 20 alkalmas bérlet költségének részbeni átvállalásáról.
- Elsőfokon dönt az egyéb, jogszabályban meghatározott egyedi szociális kérelmek ügyében, amelyek nem tartoznak a Képviselő-testület hatáskörébe.
- Elsőfokon dönt a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján benyújtott kérelmekről. Az elsőfokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezések elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
- A bizottság a szociális hatáskörben végzett tevékenységéről évente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
- Mentesít a köztemetés költségének megtérítése alól.
3. Kulturális, Kommunikációs és Külkapcsolati Bizottság:
3.1. előkészíti, illetve véleményezi a tárgykörbe tartozó személyi kérdéseket, illetve testületi napirendeket,
3.2. véleményezi a tárgykörbe tartozó pályázatokat;
3.3. javaslatot tesz a Bizottság feladatkörébe tartozó költségvetési előirányzatra;
3.4. javaslatot tesz Leányfalu Nagyközség Önkormányzata művelődési és oktatási intézményeinek működésére vonatkozólag;
3.5. véleményezi a Faluház, a Könyvtár, a Hely- és Irodalomtörténeti Kiállítóhely programtervezetét;
3.6. javaslatot tesz a Faluház és intézményei programjára, közreműködik az intézmény költségvetési kerete felhasználásának ellenőrzésében;
3.7. ellenőrzi – szakmai ellenőrzés kivételével – az oktatási intézményekben a közoktatási törvény érvényesülését;
3.8. szervezi a nagyközségi ünnepeket;
3.9. szervezi és felügyeli az önkormányzat sporttal kapcsolatos ügyeit;
3.10. előkészíti, illetve javaslatot tesz az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára, valamint az új Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadására;
3.11. közreműködik a testvértelepülési kapcsolatok ápolásában, illetve az együttműködések erősítésében;
3.12. közreműködik a civil szervezetek – önkormányzattól átvett – pénzeszközeinek ellenőrzésében;
3.13. javaslatot tesz, illetve megszervezi az eredményesebb, célirányosabb lakossági tájékoztatást és kommunikációt;
3.14. közreműködik és javaslatot tesz településünk korábbi és újonnan feltárt hagyományainak ápolására, működő közösségei és újabb civil kezdeményezések támogatására;
- figyelemmel kíséri az állandó lakosok és nyaralók elvárását az önkormányzattól, illetőleg az általuk választott testülettől;
- szervezi az ide látogatók szélesebb körű tájékoztatását falunk kulturális értékeiről, programjairól;
3.15. szorgalmazza tehetséges fiataljaink közösség előtti elismerését (pl. ifjú díszpolgári cím).
4. Vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottság:
4.1.Ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozati kötelezettségével kapcsolatos,
jogszabály által hatáskörébe utalt feladatokat.
4. melléklet a 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
- Gyakorolja a tulajdonosi és bérbeadói jogokat, kötelezettségeket. [16/2010. (XI.24.) ör.]
- Az önkormányzati vagyon hasznosítása tárgykörben a polgármester jogosult:
- 500.000.-Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy megvásárlásának jóváhagyására,
- 500.000.-Ft-a számviteli szabályok szerint számított- egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére;
- megkötni vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket;
- megkötni a biztosítási szerződéseket;
- tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez;
- a kisösszegű követelések törlésére. [4/2012. (III.1.) ör. 6.§ (4) bek.]
- Az önkormányzati vagyon átruházására vonatkozó szerződés megkötése. [4/2012. (III.1.) ör. 7.§ (4) bek.]
- Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban gyakorolja a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát. [4/2012. (III.1.) ör. 11.§ (1) bek.]
- Gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról. [4/2012. (III.1.) ör. 11.§ (2) bek.]
- Engedélyezi a közterület használatát. [11/2014.(V. 14.) ör. 4.§ (1) bek.]
- A Faluház előtti, tiltó táblával lezárt tartalék-parkoló területét kérelemre közigazgatási határozatban, adott rendezvények időtartamára, illetőleg különösen nagy forgalmú időszakokra, legfeljebb azonban egy hét időtartamra, a megfelelő közúti jelzőtábla ideiglenes kihelyezésének elrendelésével fizetős parkolási területté nyilváníthatja. [11/2008. (V.28.) ör. 2.§ (1) bek. c.) pont]
- Megköti a parkoló megváltására vonatkozó megállapodást. [17/2012. (VIII.16.) ör. 12.§ (2).bek]
- Különös méltányosságot érdemlő esetben fizetendő parkoló megváltási összeg kiegyenlítésére legfeljebb 12 havi kamatmentes részletfizetést engedélyezhet úgy, hogy az első részlet fizetési határideje a szerződés megkötését követő 5. munkanap. [17/2012. (VIII.16.) ör. 12.§ (5).bek]
- Felelős az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért. [5/2014. (III.5.) ör. 4.§ (1) bek.]
- Saját hatáskörében összesen évi 800.000.-Ft-ig terjedően dönthet a források felhasználásáról. E forrásfelhasználásról a képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatni köteles. [5/2014. (III.5.) ör. 4.§ (6) bek.]
- A közterületen lévő fatelepítéshez tulajdonosi hozzájárulást ad ki, a hozzájárulás kiadását feltételekhez kötheti. [14/2004. (XI.15.) ör. 5.§ (1) bek.]
- A Képviselő-testület elé terjeszti a díszpolgár személyére vonatkozó javaslatot, összehívja és vezeti a Javaslattevő Testületet [3/2008.(II.7.) ör. 4. (4) bek. és 5. (1) bek.]
- A főépítész közreműködésével irányítja a helyi védelmet. [26/2005. (XII.29.) ör. 15.§ (1) bek.]
- A helyi közút tulajdonosa és kezelője nevében kiadja a tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást (1988. évi I. tv. 33.§ (1) bb) pontja, 34.§)
- Aláírja az Egészségügyi és Szociális Bizottság által hozott döntéseket tartalmazó határozatokat.
- Az önkormányzati főépítész javaslata alapján településkép-védelmi bírságot szabhat ki. [12/2018 (XI. 29.) ör. 28. § (4) bekezdés]
5. melléklet a 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
Leányfalui Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása, munkarendje, valamint ügyfélfogadási rendje
1. Leányfalui Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása
1.1. Törzskari szervek
1.1.1. Polgármesteri és Jegyzői Titkárság
1.1.3. Alpolgármester
1.1.4. Jegyző
1.1.5. Aljegyző
1.2.1.1. Adó Csoport
1.4. Ügyfélszolgálati Iroda
2. Leányfalui Polgármesteri Hivatal munkarendje
2.1. A Hivatal dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, 5 napos osztatlan munkaidő-beosztásban az alábbiak szerint:
hétfőn: 08.00-18.00 óráig
keddtől csütörtökig: 08.00-16.30 óráig,
2.2. A munkáltató egyes munkakörökben ettől eltérést engedélyezhet.
3. Leányfalui Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje
3.1. Az ügyfélfogadást az egyes osztályokon az ügyekhez értő ügyintézők az alábbi napokon biztosítják:
Hétfőn: 14.00-18.00 óráig
Szerdán: 08.00-12.00 óráig és 14.00-16.00 óráig
Pénteken: 08.00-12.00 óráig
3.1.2. A polgármester ügyfélfogadása előzetes bejelentkezés alapján történik.
3.1.3. A jegyző és az aljegyző ügyfélfogadása szerdán 08.00-12.00 óráig és 14.00-16.00 óráig tart.
3.2. Az Ügyfélszolgálati Iroda az egyes munkanapokon az ügyfélfogadást a következők szerint biztosítja:
hétfőn: 08-12.00 óráig és 13.00-18.00 óráig,
kedden: 08-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig,
szerdán: 08-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig,
csütörtökön: 08-12.00 óráig és 13.00-16.00 óráig,
- számú függelék a 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
Leányfalu Nagyközség Önkormányzata
képviselőinek névjegyzéke
(a 2019. október 13-i önkormányzati választás eredménye szerint)
Polgármester:
Adorján András (független)
Képviselők:
Loszmann János (független)
Nyíri Csaba (független)
Pereházy Pál Adorján (független)
Iker Zsuzsanna (független)
Kövesdi Miklós Gábor (független)
Balláné Rák Éva (független)
- számú függelék a 10/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
Az állandó bizottságok elnökeinek, tagjainak névjegyzéke
PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG
Elnök Iker Zsuzsanna 150/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag, elnökhelyettes Nyíri Csaba 151/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Balláné Rák Éva 152/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Kövesdi Miklós Gábor 153/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Pereházy Pál Adorján 154/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Dr. Krizsán Ildikó 155/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Molnár Levente Balázs 156/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Szlávik Róbert 157/2019. (X. 30.) határozat alapján
EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG
Elnök Balláné Rák Éva 158/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag, elnökhelyettes Kövesdi Miklós Gábor 159/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Nyíri Csaba 160/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Fehér Andrásné 161/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Bellavics László 162/2019. (X. 30.) határozat alapján
KULTURÁLIS, KOMMUNIKÁCIÓS ÉS KÜLKAPCSOLATI BIZOTTSÁG
Elnök Nyíri Csaba 163/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag, elnökhelyettes Iker Zsuzsanna 164/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag, tanácsnok Kövesdi Miklós Gábor 165/2019. (X. 30.) és a
174/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag, tanácsnok Pereházy Pál Adorján 166/2019. (X. 30.) és a
175/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Balláné Rák Éva 167/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Hámori Angelika 168/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Szabóné Tegzes Orsolya 169/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Krakkó Ákos 170/2019. (X. 30.) határozat alapján
VAGYONNYILATKOZAT-VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
Elnök Pereházy Pál Adorján 171/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag, elnökhelyettes Nyíri Csaba 172/2019. (X. 30.) határozat alapján
Tag Balláné Rák Éva 173/2019. (X. 30.) határozat alapján