MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2019 (VI.24.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Maglód város településképének védelméről
Hatályos: 2022. 06. 28MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2019 (VI.24.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Maglód város településképének védelméről
Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott szervek és a partnerek véleményének kikérésével következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) E rendelet célja Maglód Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. A rendelet alkalmazása
2. § (1) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott további településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
(1a) A képviselő-testület a VI.-VIII. fejezetben foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.1
(2) E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek, s a település védett értékei
2. melléklet: Helyi egyedi védelem
3. melléklet: Kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
4. melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
(3) E rendelet függelékei:
1. függelék: Emlékeztető településképi szakmai konzultációról
2. függelék: Utcafásításra javasolt fák jegyzéke, telepítésre nem javasolt idegenhonos, invazív növények jegyzéke
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása során:
a) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
b) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
c) Értékvizsgálat: a helyi védelem megalapozását szolgáló, építészmérnök, településmérnök vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és részletesen meghatározza a ténylegesen meglévő, a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes.
d) Fő rendeltetésű épület: Az övezet rendeltetése szempontjából meghatározó, a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület, ide nem értve a melléképítményeket.
e) Galérianövényzet: vízfolyásokat kísérő természetes növénytársulás.
f) Háromszintes növényállomány: cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
g) Helyi védett épület: helyi egyedi védelem alatt álló olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás.
h) Helyi védett műtárgy, műalkotás: helyi egyedi védelem alatt álló műtárgy, műalkotás, amely a hagyományos településkép megőrzése érdekében, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, jellemzően emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), kereszt, kút, dombormű, kerítés, kapuzat.
i) Helyi védettségű épület közvetlen környezete: az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.
j) Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, amely a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
k) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
l) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
m) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
n) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
o) Pilon, totemoszlop: függőleges, vagy közel függőleges reklámot, cégtáblát tartó oszlop, állvány.
p) Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
q) Rikító szín: a környezetétől ízlést sértően, bántóan elütő szín.
r) Telített szín: a színkör tiszta színe, melyhez sem fehér, sem fekete szín nincs hozzákeverve.
s) Tömör kerítés: az a kerítés, mely a síkjára merőlegesen kevesebb mint 50%-ban áttört. Számításnál a lábazatot is figyelembe kell venni.
t) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m 2 reklámközzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
u) Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
A helyi védelem
4. A helyi védelem alá helyezésnek és a helyi védelem megszűnésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezési, annak módosításának vagy annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban a települési főépítésznél vagy polgármesternél. A helyi védelem alá helyezése vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindítását a Képviselő-testület kezdeményezés nélkül is elrendelheti.
(2) A védelem alá helyezésről vagy a megszüntetésről szóló kezdeményezésének tartalmaznia kell:
a) a védendő vagy védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),
c) fotódokumentációt,
d) a védendő érték rövid ismertetését, leírását, és
e) a védelem alá helyezés vagy a megszűntetés indokolását,
f) továbbá az értékvizsgálatot.
(3) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(5) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell az (5) bekezdés szerinti érdekelteket. Az értesítésről a főépítész gondoskodik.
(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét
követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(8) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) az (5) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c) a főépítész véleményének
figyelembevételével dönt.
(9) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről a döntés napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell az (5) bekezdés szerinti érdekelteket. Az értesítésről a főépítész gondoskodik.
(10) A helyi védelem alá helyezést vagy a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(11) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem – külön képviselő-testületi döntés nélkül – megszűnik.
5. A helyi védett értékek megjelölése, nyilvántartása
5. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket az e célra rendszeresített, egységes táblával jelöli meg.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(4) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartásának vezetéséről a főépítész a külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodik. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani. Helyi védettségű építményhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(4) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló építmény egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(6) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások közül a kereszt, szobor, emlékmű – külön képviselő-testületi döntés alapján – áthelyezhető.
Településképi szempontból meghatározó területek
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § Maglód város területén a településképi szempontból meghatározó területek (a továbbiakban: MT lehatárolását az 1. térképi melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:
a) Városközponti terület (VK)
b) Ófalu (ÓF)
c) Kertvárosi területek (K)
8. A településképi szempontból meghatározó területek szabályai
8. § (1) A helyi védett értékre előírt településképi követelmények és a védett érték elhelyezkedése szerinti MT-re vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók.
(2) Az általános településképi követelmények az összes MT-re vonatkoznak – amennyiben az MT előírásai másképp nem rendelkeznek.
Településképi követelmények
9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épületen történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(3) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán reklámfelirat nem helyezhető el.
(4) Helyi védett műtárgyak, műalkotások felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, tört fehér, pasztell árnyalatú földszínek, tégla- és terrakotta színek, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett az ehhez illeszkedő színek is alkalmazhatók. Nyerstégla homlokzati felület esetében csak a sárga, világos okker és terrakotta színű tégla használható.
(2) Intézményi rendeltetésű épületeken, továbbá a 16. §-ban meghatározottak szerint – az (1) bekezdésben foglalt követelményektől eltérően – sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(3) Műanyag hullámlemez, előregyártott kiselemes fémlemez, bitumenes zsindely, hullámpala, fém hullámlemez, trapézlemez, - rendeletben meghatározott kivételekkel - tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.
(4) Az épületek tetőhéjalásánál csak a natúr égetett agyagszín, vörös, bordó, barna, antracit, grafit, szürke, réz szín árnyalatai alkalmazhatók.
(5) Csak egymással harmonikus egységet alkotó, azonos színcsaládba tartozó színek alkalmazhatók egy épületen.
(6) Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(7) Az MT-k területén az utcafronti kerítés anyaga és színe illeszkedjen a fő rendeltetésű épülethez.
(8) Az MT-k területén – e rendeletben meghatározott kivételekkel - tömör kerítés nem helyezhető el.
11. § (1) Az MT-ken kizárólag 30-45° közötti tetőhajlásszögű magastetős épület helyezhető el- amennyiben az MT-re vonatkozó előírás másként nem rendelkezik. Az összes tetőfelület vízszintes síkra vetített területének legfeljebb 20%-án kialakítható alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapostető is.
(2) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(3) A melléképítmény tetőhajlásszöge illeszkedjen a fő rendeltetésű épület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez.
(4) Az épületek közterület felőli/magánútról látható homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(5) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén –a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(6) Új épület elhelyezése csak úgy megengedett, ha a tömbbelsőben egybefüggő zöldfelület alakul ki a szomszédos telkekkel közösen.
12. § (1) Sorházas és társasházas épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján lehetséges.
(2) Sorházas és társasházas lakóépületeken azonos kell, hogy legyen
a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga, színe,
b) bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere.
(3) Sorházas és társasházas épületeken sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(4) Sorházas és társasházas területek MT-n épület egy azonos síkban lévő homlokzati hossza nem lehet több mint 30,0 méter . Egy homlokzati síknak számít a homlokzat 4,0 méter mélységet meg nem haladó eltolása.
(5) Sorházas és társasházas épületeknél új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(6) Sorházas és társasházas épületeknél külső szerelt kémény, 1,0x1,5x0,5 méternél nagyobb gépészeti berendezés nem helyezhető el.
13. § (1) Intézményi és szolgáltató épületeken sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.
(2) Intézményi és szolgáltató épületeknél új villamosenergia ingatlan-bekötést földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
14. § Zöldterületek és jelentős zöldfelülettel rendelkező területeken lévő értékes növényzet védelméről gondoskodni kell, funkciója megőrzendő, növényzete felújítandó, A területen lévő növényállomány felújítása során dendrológiailag értékes előnevelt fákat szükséges telepíteni.
15. § (1) Ófalu terület MT-n kizárólag a fehér, tört fehér, világos földszínek, természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(2) Ófalu terület MT-n nem alkalmazható tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak.
(3) Ófalu terület, MT-n a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
(4) Ófalu terület MT -n a tető fő gerincvonala a közterületre merőlegesen alakítandó ki.
16. § 2]
(1) Kertvárosi terület MT-n a közterület felé néző homlokzaton garázskapu nem létesíthető.
(2) Az ún. Kertvárosi terület településképi szempontból meghatározó területen (MT) a környezetében álló lakóépületektől eltérő épületmagasságú, többszintes, 6 lakásos meglévő lakóépület felújítása esetén lapos vagy 25 foknál alacsonyabb hajlásszögű tetőforma is kialakítható.
11. A helyi területi védelemmel és a településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett egyéb területek
17. § A cím szerinti egyéb területek lehatárolását az 1. térképi melléklet tartalmazza, amelyek az alábbiak:
a) Ipari - gazdasági területek (IG)
b) Mezőgazdasági területek (M)
c) Erdő területek (E)
d) Közlekedési terület
e) Tavak, folyók területe
12. A helyi területi védelemmel és a településképi szempontból meghatározó területtel nem érintett egyéb területekre vonatkozó általános követelmények
18. § (1) Ipari-gazdasági területeken tetőhéjalásként, épületburkolatként fényes, tükröző felületű
a) előregyártott elemes fémburkolat
b) minőségi táblás és elemes fémlemez fedés
nem alkalmazható.
(2) Ipari-gazdasági területeken az épületeken rikító színek nem használhatók.
(3) Mezőgazdasági és Erdő területeken – kerítés nem helyezhető el kivétel: drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló.
13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.
(2) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.
(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(4) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető.
(5) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
14. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető úgy, hogy
a) csak merev anyagból készülhet, kivéve zászló
b) ezek együttes mérete nem haladhatja meg a 2 m2-t, kivéve gazdasági jellegű, intézményi és különleges területeken.
(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(7) Saját tevékenységet hirdető reklámtorony (totem) kizárólag kereskedelmi létesítményhez kapcsolódó parkolóban, telken belül helyezhető el.
15. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Az utcabútorok közül reklám célra kizárólag az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül
a) a közérdeket alapvetően szolgáló kerékpártároló, amelyen reklámhordozó elhelyezhető,
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
ba) parkolót határoló korlát
bb) megállító tábla
bc) önkormányzati hirdetőtábla,
bd) önkormányzati faliújság
be) közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla,
amelyen reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla és az Önkormányzati faliújság az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk
(4) A település területén reklám célú ragasztott hirdetés csak hirdetőoszlopokon helyezhető el, egyéb reklámhordozókon tilos.
(5) A buszmegálló építményen üvegezett világító reklámtábla elhelyezhető.
(6) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.
(7) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb évente összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(8) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építésinapló-bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését. Az építési reklámháló legfeljebb 30%-án helyezhető el reklám, a fennmaradó felületen a tervezett épületet kell ábrázolni.
(9) Közforgalmi személyszállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, várakozásra kialakított épület ablakában reklám nem helyezhető el.
(10) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.
22. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(3) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
16. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
17. A természeti értékekre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A település területén található az országos ökológiai hálózat övezeteibe tartozó területeket és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetbe tartozó területeket (a továbbiakban: természeti területek és értékek) az 1. melléklet tartalmazza
(2) A természeti területek és értékek megőrzendők, megóvását biztosítani kell, ennek érdekében
a) a meglévő tájhasználathoz igazodó természet- és környezetkímélő területhasználat folytatható;
b) az érintett ingatlanok művelési ága csak indokolt esetben, elsősorban a jobb környezeti állapot elérése érdekében változtatható meg;
c) a helyi hagyományoknak megfelelő lépték-, forma- és színvilágú új építmény létesíthető;
d) a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó;
e) az egyedi tájértékek a helyszínen megőrzendők;
f) a galérianövényzet megőrzendő;
g) külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők
h) meglévő támfalak, sáncok, vízelvezetők megtartandók, védendők.
A kötelező szakmai konzultáció
18. A kötelező szakmai konzultáció esetei
25. § (1) A főépítész kérelemre a településképi követelményekről a 26. § (1) bekezdés szerinti benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít.
(2) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően, ha:
a) a telek MT területen helyezkedik el, és
b) a lakóépület egyszerű bejelentése, építési engedélyezési eljárás hatálya alá tartozik, vagy
c) helyi védett értéket érint.
19. A szakmai konzultáció szabályai
26. § (1) A szakmai konzultáció folyamata a Főépítészhez benyújtott írásos kérelemre indul, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető vagy megbízottja.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban a 26. § (1) bekezdésben jelölt személyek több szakmai konzultációt is kezdeményezhetnek.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(4) A szakmai konzultáció személyesen történik.
(5) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
(6) A szakmai konzultációról a Főépítész helyben emlékeztetőt készít, melyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.
A településképi véleményezési eljárás
20. A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei
27.
21. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
28. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(2) A polgármester a települési főépítész állásfoglalásának kikérésével jár el.
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan.
(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
(3) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Kérelmezőnek egy alkalommal hiánypótlásra van lehetősége a felszólítástól számított 15 napon belül.
(4) A polgármester a kérelem, vagy a hiánypótlás benyújtásától számított 15 napon belül adja ki településképi véleményét.
(5) A polgármester településképi véleményének érvényességi ideje:
a) építési engedélyezési eljárásban az engedély érvényességi ideje,
b) egyéb esetben a kiadástól számított egy év.
22. A településképi véleményezés szempontjai
30. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,
b) ha volt, akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt, és hogy
c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést és településképi megjelenést eredményez-e.
A településképi bejelentési eljárás
23. A településképi bejelentési eljárás esetei
31.
24. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
32. § (1) A településképi bejelentési eljárás a 4. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.
(2) A bejelentést, és a hozzá tartozó dokumentációt elektronikusan vagy papír alapon is be lehet nyújtani. A dokumentáció pdf vagy jpg. file formátumú lehet.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) A polgármester csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki tervdokumentációt véleményez. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt, melynek kérelmező 15 napon belül eleget tesz.
(5) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, vagy hatósági határozat hiányában a bejelentéstől számított 16. napon – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított két év.
25. A településképi bejelentési eljárás szempontjai
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt kötelező előírásoknak.
A településképi kötelezési eljárás és a településképi bírság
26. A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai
34. § (1) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal és az ingatlan tulajdonosa az e rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette a településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében jelzett végzésben kibocsátott felhívást követően
a) kötelezési eljárást kezdeményez, vagy
b) reklám elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti az illetékes kormányhivatalt.
(2) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le.
(3) Kérelemre folytatott településképi kötelezés a polgármesternek benyújtott kérelemmel kezdeményezhető. A kérelemnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségét,
b) a kezdeményezett településképi kötelezési eljárás indoklását.
27. A településkép-védelmi birság
35. § (1) A polgármester a településképi követelmény megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben 1.000.000 forintig terjedő bírság (településkép-védelmi bírság) kivetését rendelheti el.
(2) A településképi birság az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételét képezi.
Záró rendelkezések
36. § (1) E rendeletben nem szabályozott eljárásjogi kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai irányadóak.
(2) Jelen rendelet 2019. július 1. napján lép hatályba.
(3) 3
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
építési munkákhoz |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín stb. leírással |
|
helyszínrajz, alaprajz, a megértéshez szükséges metszetek, |
||
homlokzatok, nézetek anyaghasználat és színek jelölésével |
||
utcakép vagy fotó / látványterv vagy fotó, |
||
közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot, |
||
Kerítés építés esetén geodéziai felmérés |
||
rendeltetésváltáshoz |
tulajdoni lap másolat, alaprajz, külső fénykép |
|
helyszínrajz, a változással érintett alaprajz |
||
műszaki leírás, mely kitér a rendeltetés-változásból adódó környezetterhelés ismertetésére, a gépjármű-elhelyezés igazolására, üzletnél technológiai ismertetésére |
||
reklámelhelyezéshez |
műszaki leírás: rendeltetés, forma, anyag, méretek, szín leírással |
|
terv vagy fotomontázs |
1. függelék
2. függelék
Magyar név |
Tudományos név |
Háromerű juhar |
Acer buergerianum |
Mezei juhar |
Acer campestre |
'Jeffersred' rőtlevelű juhar |
Acer x freemanii 'Jeffersred' |
Korai juhar |
Acer platanoides |
Hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus |
'Rotterdam' hegyi juhar |
Acer pseudoplatanus 'Rotterdam' |
Ezüst juhar |
Acer saccharinum |
Tatár juhar |
Acer tataricum |
Tűzvörös juhar |
Acer tataricum subsp. ginnala |
Hússzínű vadgesztenye |
Aesculus x carnea |
'Briotii' hússzínű vadgesztenye |
Aesculus x carnea 'Briotii' |
Közönséges vadgessztenye |
Aesculus hippocastanum |
Selyemakác |
Albizia julibrissin |
Lándzsáslevelű éger |
Alnus x spaethii |
Szívlevelű éger |
Alnus cordata |
Mézgás éger |
Alnus glutinosa |
Közönséges nyír |
Betula pendula |
Himalájai nyír |
Betula utilis |
Közönséges gyertyán |
Carpinus betulus |
Szelídgesztenye |
Castanea sativa |
Szívlevelű szivarfa |
Catalpa bignonioides |
Karéjoslevelű szivarfa |
Catalpa ovata |
Déli ostorfa |
Celtis australis |
Közönséges júdásfa |
Cercis siliquastrum |
'Pink Dawn' taskenti szivarfa |
x Chitalpa tashkentensis 'Pink Dawn' |
Török mogyoró |
Corylus colurna |
Fényeslevelű galagonya |
Crataegus x lavalleei |
Skarlátvirágú galagonya |
Crataegus x media 'Paul's Scarlet' (Crataegus laevigata 'Paul's Scarlet') |
'Snowbird' díszgalagonya |
Crateagus x mordensis 'Snowbird' |
'Toba' díszgalagonya |
Crateagus x mordensis 'Toba' |
'Nagybogyós' kétbibés galagonya |
Crataegus laevigata 'Nagybogyós' |
Egybibés galagonya |
Crataegus monogyna |
'Tahi' szárnyaltlevelű galagonya |
Crataegus pinnatifida 'Tahi' |
Közönséges bükk |
Fagus sylvatica |
'Purple Tahi' fehér kőris |
Fraxinus americana 'Purple Tahi' |
Keskenylevelű kőris |
Fraxinus angustifolia |
Magas kőris |
Fraxinus excelsior |
Virágos kőris |
Fraxinus ornus |
Páfrányfenyő |
Ginkgo biloba |
Tövises lepényfa |
Gleditsia triacanthos |
Fekete dió |
Juglans nigra |
Pompás dió |
Juglans regia |
Bugás csörgőfa |
Koelreuteria paniculata |
Oszlopos csörgőfa |
Koelreuteria paniculata 'Fastigiata' |
Amerikai ámbrafa |
Liquidambar styraciflua |
Amerikai tulipánfa |
Liriodendron tulipifera |
Japán liliomfa |
Magnolia kobus |
Bogyós díszalma fajta |
Malus baccata |
Pompás díszalma |
Malus spectabilis |
Fehér eperfa |
Morus alba |
'Október' perzsafa |
Parrotia persica 'Október' |
Császárfa |
Paulownia tomentosa |
Közönséges platán |
Platanus x hispanica |
Fehér nyár |
Populus alba |
Szürke nyár |
Populus x canescens |
'Favorit' nyár |
Populus 'Favorit' |
Jegenyenyár |
Populus nigra 'Italica' |
Kínai nyár |
Populus simonii |
Rezgő nyár |
Populus tremula |
Teltvirágú cseresznye |
Prunus avium 'Plena' |
Cseresznyeszilva |
Prunus cerasifera |
Meggy |
Prunus cerasus |
Házi szilva |
Prunus domestica |
Keserű mandula |
Prunus dulcis |
Gömbmeggy |
Prunus x eminens 'Umbraculifera' (Prunus fruticosa 'Globosa') |
'Spire'-díszcseresznye |
Prunus 'Spire' |
'Amber Beauty' mandzsu zelnice |
Prunus maackii 'Amber Beauty' |
Sajmeggy |
Prunus mahaleb |
Zelnice |
Prunus padus |
Japán cseresznye |
Prunus serrulata |
'Canada Red' virginiai zelnice |
Prunus virginiana 'Canada Red' |
Nyírlevelű körte |
Pyrus betulifolia |
Kínai körte |
Pyrus calleryana |
'Beech Hill' közönséges vadkörte |
Pyrus communis 'Beech Hill' |
'Kartália' hófehér díszkörte |
Pyrus nivalis 'Kartália' |
Vadkörte |
Pyrus pyraster |
Turner-tölgy |
Quercus x turneri 'Pseudoturneri' |
Csertölgy |
Quercus cerris |
Kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
Molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
Kocsányos tölgy |
Quercus robur |
Vörös tölgy |
Quercus rubra |
'Böhönyei' torzsás ecetfa |
Rhus typhina 'Böhönyei' |
'Pink Cascade' carolinai akác |
Robinia x margaretta 'Pink Cascade' (Robinia x margaretta CASQUE ROUGE) |
Rózsás akác |
Robinia hispida |
Mirigyes akác |
Robinia luxurians |
Fehér fűz |
Salix alba |
Közönséges japánakác |
Sophora japonica |
Madárberkenye |
Sorbus aucuparia |
Borbás-berkenye |
Sorbus borbasii |
Erdélyi berkenye |
Sorbus dacica |
'Vállus' keszthelyi berkenye |
Sorbus decipientiformis 'Vállus' |
'Dégen-berkenye |
Sorbus degenii |
'Gran Sasso'berkenye |
Sorbus 'Gran Sasso' |
Svéd berkenye |
Sorbus intermedia |
'Hainburg' berkenye |
Sorbus 'Hainburg' |
Sárgáslevelű berkenye |
Sorbus pseudolatifolia |
Rédl-berkenye |
Sorbus redliana |
Kereklevelű berkenye |
Sorbus x rotundifolia |
'Teknőc' berkenye |
Sorbus 'Teknőc' |
'Barabits' barkócaberkenye |
Sorbus torminalis 'Barabits' |
'Szádelő' Tuzson-berkenye |
Sorbus tuzsoniana 'Szádelő' |
'Gánt' vértesi berkenye |
Sorbus vetesensis 'Gánt' |
Kínai mézesfa |
Tetradium danielli |
Európai hárs |
Tilia x europae |
'Glenleven'-hárs |
Tilia x flavascens 'Glenleven' |
Amerikai hárs |
Tilia americana |
Kislevelű hárs |
Tilia cordata |
Nagylevelű hárs |
Tilia platyphyllos |
'Szent István'-hárs |
Tilia 'Szent István' |
Ezüst hárs |
Tilia tomentosa |
'Lobel' szil |
Ulmus 'Lobel' |
Gömbszil |
Ulmus minor 'Globosa' |
Pusztaszil |
Ulmus pumila 'Puszta' |
Japán gyertyánszil |
Zelkova serrata |
Magyar név |
Tudományos név |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
vízijácint |
Eichhornia crassipes |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum persicum |
sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
magyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
aligatorfű |
Alternanthera philoxeroides |
Microstegium vimineum |
|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
kínai karmazsinbogyó / kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
süntök |
Echinocystis lobata |
keserű csucsor |
Solanum dulcamara |
aranka fajok |
Cuscuta spp. |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentális |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
vad szőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
japán komló |
Humulus japonicus |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
Módosította a 30/2021. (XII.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. január elsejétől.
Módosította a 15/2022. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. június 28-tól.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12/A. §-a értelmében nem hatályos 2019. július 2-től.
Megjegyzés: A fentiekben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.
Főépítész nyilatkozata():............................................................................................................................................................
Megjegyzés: A fentiekben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.