Igrici község Önkormányzata 10/2019.(XI.14.) önkormányzati rendelete
Igrici Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 15- 2021. 09. 14Igrici község Önkormányzata 10/2019.(XI.14.) önkormányzati rendelete
Igrici Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Igrici Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőkert rendeli el
Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Igrici Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 3459. Igrici, Kossuth utca 57.
(3) Igrici község Önkormányzata jelképként címert és zászlót használ.
(4) Az Önkormányzati jelképek használatának rendjét önálló rendelet szabályozza.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § (1) Az önkormányzati jogok az Alaptörvényben rögzítettek szerint illetik meg az önkormányzatot.
(2) Az önkormányzat köteles ellátni a törvényben előírt feladatokat, ezen túlmenően önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 4. függelék tartalmazza.
(3) Az önkormányzat – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, kötelező és önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.
(4) Az önkormányzat az (3) bekezdés szerinti feladatellátása során – törvényben meghatározottak szerint – intézi a helyi közügyeket, gyakorolja a helyi közhatalmat, és megteremti a helyben biztosítható közfeladatok ellátásának feltételrendszerét.
(5) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha
1. ellátása nem sérti más települések érdekeit,
2. nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
4. ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(6) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:
1. az egyházi tulajdonú temető fenntartásában való közreműködésről.
2. önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatásáról
(7) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága tárgyában a képviselő-testület, az éves költségvetési rendeletben – forrásbiztosítással – dönt.
3. § (1) A képviselő-testület az alábbi hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:
a) szociális étkezésre való jogosultság elbírálása.
b) települési támogatás-lakhatási támogatás pénzbeli formában elbírálása
c) rendkívüli települési támogatás- természeti csapás, elemi kár (talajvíz kivételével), bűncselekmény áldozata esetén való elbírálása
d) rendkívüli települési támogatás- elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás elbírálására
e) A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát a tárgyévi költségvetési rendeletben foglalt összeghatárig
f) dönt a közterület-használati engedély iránti kérelmek tárgyában
g) dönt a településképi véleményezési eljárásban.
(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti hatáskörei gyakorlása során a képviselő-testület szociális rendelete szerinti előírásokat köteles betartani.
(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.
A munkaterv
4. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.
(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:
1. valamennyi képviselő-testületi tagtól,
2. a képviselő-testület bizottságaitól,
3. a jegyzőtől,
4. a polgármester által meghatározott szervektől,
5. a fontosabb közszolgáltatást végző szervezetektől és az önkormányzat által alapított illetve fenntartott intézmények vezetőitől.
A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje
5. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) A polgármester és az alpolgármester funkciójának betöltetlensége, vagy akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.
(3) Az ülés meghívóját a testületi ülés előtt legalább három nappal korábban kapják kézhez a képviselők, amennyiben írásos anyag is készült, azzal együtt.
(4) A képviselő-testület ülésének helyéről, idejéről, napirendjéről a lakosságot a meghívónak az ülést megelőzően 3 nappal a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége hirdetőtábláján történő kifüggesztésével tájékoztatja a jegyző.
6. § (1) Ha az ülés határozatképtelen, akkor 8 napon belül ismét össze kell hívni.
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az előterjesztések formájáról – a jogszabályokban előírtak kivételével – döntsön.
(3) A testületi ülésre előterjesztést tehet a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke is az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyekben.
(4) A nyílt képviselő-testületi ülésen állandó tanácskozási joggal vesz részt az önkormányzat intézményvezetője, a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke és a költségvetési ügyintéző.
A települési képviselő, az képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok, az ülés rendjének fenntartása és az annak érdekében hozható intézkedések
7. § (1) A települési képviselő – az Mötv. által meghatározottakon túl – köteles
a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartására a polgármester, illetve távolétében az ülést vezető feladata.
A nyilvánosság biztosítása
8. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak.
(2) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit hivatali munkaidőben, valamint az önkormányzat honlapján tekinthetik meg.
(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet be. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
Döntéshozatali eljárás és a szavazás módja
9. § (1) A képviselő-testület nyílt szavazással határozatot hoz és rendeletet alkot.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) Titkos szavazást kell tartani a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, ha a Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást határoz el. A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.
Rendeletalkotás és határozathozatal
10. § (1) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést polgármesternek kell benyújtani. A Képviselő-testület a rendeletek előkészítésére külön bizottságot hozhat létre.
(2) A rendeletet a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége hirdetőtábláján kell kihirdetni.
(3) A rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
11. § (1) A jegyzőkönyvet a polgármester, távolléte esetén az ülést vezető, a jegyző, távolléte esetén a megbízott személy és két hitelesítő írja alá. A hitelesítőket a napirendek elfogadása előtt az ülést vezető jelöli ki.
(2) A jegyzőkönyv irattári példányához a jegyző mellékeli:
a) a meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket,
c) az elfogadott rendeleteket, és
d) a jelenléti ívet.
(3) A jegyző a jegyzőkönyveket mellékleteikkel együtt évente bekötteti és irattárba helyezi.
A lakossági fórum, közmeghallgatás
12. § (1) A képviselő-testület által, évente egy alkalommal meghirdetett közmeghallgatásra a lakosság meghívásáról nyolc nappal korábban hirdetmények útján a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület falugyűlés összehívását minősített többséggel rendeli el.
(3) A falugyűlésről a lakosság értesítése a polgármester feladata.
III. Az önkormányzat intézményei, szervei, jogállásuk, feladataik
A települési képviselő
13. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv, valamint e rendelet határozza meg.
(2) A képviselő-testület tagja a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(3) A települési képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen-vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni (Mötv. 32. § (2) bek. b) pontja).
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását.
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
e) a képviselő-testület hivatalától a jegyzőn keresztül igényelheti a képviselő-testület munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli ügyekben közreműködését.
(4) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(5) A képviselők tiszteletdíjáról a képviselő-testület rendeletet alkotott.
(6) A képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36-37. §-ában foglaltak az irányadók. Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.
(7) A képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint vagyon-nyilatkozatot köteles tenni. A vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztásának szankcióit a törvény szabályozza.
A polgármester, alpolgármester
14. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli - feladata különösen:
1. a község fejlődésének elősegítése,
2. a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
3. a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,
4. a községgazdálkodás,
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,
6. a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása,
7. a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
8. a lakosság összeszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása,
9. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
10. az önkormányzati saját intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(3) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.
(4) A polgármester állandó- és eseti bizottságok működésével összefüggő jogkörei:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) gondoskodik a bizottságok tevékenysége előkészítése és összehangolása érdekében a megfelelő tájékoztatásukról,
c) ellenőrzi a bizottságok határozatainak, javaslatainak intézését, a bizottságokkal kapcsolatos hivatali tevékenységet.
(5) Polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.
(6) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, rendkívüli testületi ülést összehívására sem lehetőséget biztosító körülmény fennállása esetén, dönthet olyan pályázatok benyújtásáról – továbbá aláírhatja a benyújtáshoz szükséges dokumentumokat -, amelyekhez önkormányzati saját forrást nem kell biztosítani.
(7) A polgármester – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az alábbi halaszthatatlan ügyekben dönt:
a) 600.000 forintot meg nem haladó kötelezettségvállalás,
b) vis major ügyek.
(8) A Képviselő-testület saját tagjai közül polgármester javaslatára titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(9) Az alpolgármester tiszteletdíját, költségtérítését a képviselő-testület a jogszabály keretei között határozza meg.
(10) Ha a polgármester és az alpolgármesteri tisztségek egyidejűleg nincsenek betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört az Ügyrendi Bizottság elnöke gyakorolja.
A képviselő-testület bizottságai
15. § (1) A Képviselő-testület saját tagjai sorából 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre, tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) az ügyrendi kérdések véleményezése,
b) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó bérek, tiszteletdíjak, fegyelmi vétségek véleményezése,
c) a vagyonnyilatkozatok vizsgálata – nyilvántartása, kezelése és őrzése -,
d) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés megvizsgálása és javaslattétel a döntésre a Képviselő-testület felé,
e) titkos szavazások lebonyolítása.
(3) A Képviselő-testület saját tagjai sorából 3 tagú Településfejlesztési Bizottságot hoz létre, tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.
(4) A Településfejlesztési Bizottság feladatai:
a) önkormányzat tulajdonában levő használaton kívüli eszköz értékesítése
b) a településfejlesztéssel és a
c) környezetvédelemmel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyek, előterjesztések előzetes véleményezése.
(5) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes /ad hoc/ bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(6) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érintettek. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző. A bizottság működésére egyéb esetekben a képviselő-testület működési szabályai az irányadók.
(7) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége látja el.
(8) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke (akadályoztatása esetén megbízott tagja) és egy tagja írja alá.
Az önkormányzat hivatala
16. § (1) Tiszatarján község önkormányzata, Gelej Község önkormányzata és Igrici Község Önkormányzata és Tiszadorogma Község Önkormányzata Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) néven közös önkormányzati hivatalt hozott létre.
(2) A Hivatal működésére, szervezetére vonatkozó szabályokat a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás és az alapító okirat tartalmazza.
(3) A kirendeltségek megnevezése:
a) Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége
b) Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Geleji Kirendeltsége
c) Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Tiszadorogmai Kirendeltsége
(4) A Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal vezetője a jegyző.
Az önkormányzat intézményei
17. § (1) Az önkormányzat „Igrici Százszorszép Óvoda” és „Igrici Konyha” néven intézményeket hozott létre.
(2) Az intézmények jogállását, feladatait az intézmények alapító okirata tartalmazza.
A jegyző
18. § (1) A jegyzői állás teljes munkaidős.
(2) A jegyző vezeti a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatalt.
(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
1. előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
3. a képviselő-testületi ülésen az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet.
(4) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő a hivatalban alkalmazásban álló, legmagasabb fizetési osztályba besorolt igazgatási ügyintéző látja el.
(5) A képviselő-testület egy fő teljes munkaidős aljegyző kinevezését engedélyezi.
Társulások
19. § (1) A képviselő-testület feladatainak ellátása érdekében dönthet társulás létrehozásáról, abban való részvételről. A társulásban való részvétel feltétele a társulási szerződés képviselő-testület által, minősített többséggel hozott határozattal történő jóváhagyása.
(2) A társulások jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.
(3) A képviselő-testület társulásokra átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
Együttműködés a nemzetiségi önkormányzattal
20. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében eleget tesz a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségeinek, így különösen annak, hogy - a település nemzetiségi önkormányzatával kötött megállapodásban foglaltak szerint - biztosítja a működéséhez szükséges feltételeket. Az együttműködési megállapodást a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) Igrici községben, közvetlenül megválasztott roma települési nemzetiségi önkormányzat működik.
(3) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.
(4) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, így különösen az Igrici, Kossuth utca 57/A . szám alatti épületben a helyiséghasználatot.
(5) Az önkormányzat a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége útján gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(6) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnöke, a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehet.
(7) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(8) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, azok beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(9) A (8) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.
(10) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
A képviselő-testület gazdasági programja
21. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
22. § Igrici Község Önkormányzata államháztartási szakágazati besorolását, valamint kormányzati funkció felsorolását a rendelet 4. függeléke tartalmazza.
IV. Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Igrici Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2019. (VIII.24.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. A Társulás az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi alapellátás körében gondoskodik hétközi illetve hétvégi orvosi ügyeleti rendszer összehangolásáról, közös működtetéséről Mezőcsát város városközponttal a hatályos ágazati jogszabályok figyelembe vételével.
2.A Képviselő-testület által a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra átruházott feladat-és hatáskörök
1. A Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1)
bekezdés 19. pontja alapján meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása
3.A Képviselő-testület által a Mezőcsát és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulásra átruházott feladat-és hatáskörök
1 Az egészségügyi alapellátásáról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) c) pontja szerinti fogorvosi ügyeleti feladatok ellátása a 71/2017 (VI.19.) határozat alapján
4. A Képviselő-testület által a Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulásra átruházott feladat-és hatáskörök
a.) A társulás által fenntartott intézmény útján ellátott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) meghatározott feladatok:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
aa.) 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtást.
ab) 64. §-ában meghatározott családsegítés,
ac.) 65/F. § - ában meghatározott nappali ellátás
b.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. törvény 39. § 40 § és 40/A §-aiban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatási feladatok.
2. melléklet
1. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételei
2. Költségvetés, beszámolás, gazdálkodás
3. Önkormányzat képviselete a nemzetiségi önkormányzat ülésein.
4. Az együttműködés egyéb területei
Részletes szabályok
1. A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének személyi és tárgyi feltételei:
a)Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez biztosítja a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei az alábbiak szerint biztosítottak:
- Az Igrici, Kossuth u. 57/A. sz. alatti önkormányzati ingatlan épületében havonta igény szerint, de legalább 32 órában biztosítja a tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselését.
b)A Nemzetiségi Önkormányzat erre vonatkozó igénye esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum – megtartása érdekében az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat rendelkezésére bocsát évente 1 alkalommal ingyenesen, egy erre a célra alkalmas helyiséget.
c)Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és egyéb működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátását.
d)A feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli.
e)A költségvetés előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatok ellátásért felelős: a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési ügyintézője és pénzügyi asszisztense. A feladatok ellátása jogszabály szerinti, illetve folyamatos.
2. Költségvetés, beszámolás, gazdálkodás
Részletes szabályozás a 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet szerint.
A Nemzetiségi Önkormányzat nevében végzett tevékenységekkel, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének működésével kapcsolatos bevételeket és kiadásokat külön elemi költségvetésben kell tervezni, a gazdálkodásról önálló könyveket vezetni és önálló beszámolót kell készíteni.
Ennek érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat részére
- önálló fizetési számlát kell nyitni,
- gondoskodni kell a törzskönyvi nyilvántartásba vételről,
- gondoskodni kell adószám igényléséről.
2.1. Éves költségvetés tervezete
a)Az éves költségvetési tervezet összeállításához a költségvetési ügyintéző a költségvetési törvényből adódóan részletes információt nyújt az elnök részére. Ennek keretében rendelkezésre bocsátja a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetéséhez szükséges adatokat. Az elnök további adatokat, információt kérhet a tervező munkájához.
b)A Nemzetiségi Önkormányzat ülésére az elnök iránymutatása szerint a jegyző irányításával pénzügy elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési tervezetét, de annak előterjesztése az elnök feladata.
c)A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felel.
d)Bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért Igrici Község Önkormányzat felelősséggel nem tartozik.
2.2. Előirányzatok módosítása
Az előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat testülete dönt az Áht. 34. § (1)-(5) bekezdése értelmében. Az előirányzat-módosítást a jegyző vagy az általa megbízott költségvetési ügyintéző készíti elő.
2.3. Tájékoztatás az évközi gazdálkodásról
A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a gazdálkodásról az Áht. 87. §. (2) bekezdése szerint beszámol a képviselő-testületnek.
2.4. Éves zárszámadás
a) Az éves költségvetésről zárszámadást és határozat-tervezetet kell összeállítani.
b) A Nemzetiségi Önkormányzat zárszámadását az elnök állítja össze a külön rendelkezés szerinti tartalommal.
c) A feladat végrehajtásához a jegyző vagy az általa megbízott gazdálkodási előadó segítséget nyújt.
2.5. A költségvetési gazdálkodás szabályai
a)A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási adminisztrációs feladatait a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége pénzügyi dolgozói végzik.
b)A Nemzetiségi Önkormányzat az önkormányzat számlavezetőjénél nyitott önálló fizetési számlával rendelkezik, melyhez házipénztár is tartozik.
c)Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát legkésőbb a pénzfelvételt megelőző napon de. 11.00 óráig a pénztárosnak jelzi. Készpénzes számla 200.000 Ft összegig teljesíthető, ennél nagyobb összegű számla csak átutalással teljesíthető.
d)A Nemzetiségi Önkormányzat könyvelési, eszköz nyilvántartási feladatait a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége kijelölt dolgozója látja el.
e)A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke köteles a Nemzetiségi Önkormányzat pénzeszközeiből vásárolt eszközt nyilvántartásba vétel céljából a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége illetékes dolgozójának bemutatni, a számlát utalványozni, illetőleg gondoskodni a szakmai teljesítés igazolásáról.
f)A Nemzetiségi Önkormányzat pénz és vagyongazdálkodását az Önkormányzat gazdálkodási szabályzatában foglaltak szerint, az abban megjelölt személyek kötelesek végezni.
g)A Nemzetiségi Önkormányzat elemi költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni, amit a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége készít el. Az Áht. 108. § (2) bekezdésében meghatározott időközi mérlegjelentést – figyelemmel az Ávr.169. §-ára – a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége készíti el.
2.6. Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje
b)Utalványozás: A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott bevételek teljesítését és kifizetéseket.
c)Pénzügyi ellenjegyzés: A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici kirendeltsége pénzügyi asszisztense írásban jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti.
d)Érvényesítés: A számla beérkezését követően a szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendeletés az Ávr. előírásait megtartották-e. Az érvényesítésnek tartalmazni kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását. Az érvényesítést a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati hivatal jegyzője jogosult végezni.
a) Kötelezettségvállalás: A Nemzetiségi Önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 100.000,- Ft-ot el nem érő, valamint olyan kifizetések esetében, melyek pénzügyi szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak.(Ávr. 53. § (1) bekezdés.)
b)
3. Önkormányzat képviselete a nemzetiségi önkormányzat ülésein
a)A Nemzetiségi Önkormányzat ülésein az Igrici Község Önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző, vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja vesz részt és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
b)A Nemzetiségi Önkormányzat meghívóit, jegyzőkönyveit a Tiszatarjáni Közös Önkormányzati Hivatal Igrici Kirendeltsége munkaköri leírás szerinti ügyintézője készíti el, illetve irattározza.
4. Belső ellenőrzés
a)A Nemzetiségi Önkormányzat operatív gazdálkodása lebonyolításának ellenőrzése a belső ellenőrzés feladatát képezi.
b)Az önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodására is.
c)A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulás keretén belül, Mezőcsát Város Polgármesteri Hivatal belső ellenőre végzi.
5. Az együttműködés egyéb területei
Igrici Község Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat lehetőségeik keretén belül együttműködnek és elősegítik a nemzetiségi nevelésben résztvevő gyermekek felzárkóztatását, a nemzetiségi és etnikai jogok érvényesülését.
Minden lehetséges eszközzel azon lesznek, hogy a nemzetiségi önkormányzat területén élő lakosság lehetőségei szerint hasznos munkát végezzen a településen, a munkájukkal példát mutassanak, eleget tegyenek közüzemi szolgáltatási és adófizetési kötelezettségüknek.
6. Záradék
1. A megállapodás Igrici Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Igrici Roma Nemzetiségi Önkormányzat által hozott határozatával válik elfogadottá, rendelkezéseit ezen időponttól kell alkalmazni.
2. Igrici község Önkormányzata és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti Együttműködési Megállapodás elfogadásáról szóló 53/2014.(XI.25.) Határozat hatályát veszti