Négyes Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelete

Négyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 12. 01- 2022. 08. 30

Négyes Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2019. (XI.22.) önkormányzati rendelete

Négyes Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2019.12.01.

Négyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat megnevezései

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Négyes Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 3463 Négyes, Rákóczi utca 45.

(3) A község képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Négyes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(5) Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám: 545101

b) adószám: 15545105-1-05

c) KSH statisztikai számjel: 24156

Az Önkormányzat jelképei

2. § Az Önkormányzat jelképei: Négyes Község címere, zászlaja és pecsétje.

A község ünnepei

3. § A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.

Önkormányzati jogok

4. § A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a települési közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

5. § A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal, Tankerülettel és a helyi társadalmi szervezetekkel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, községi elképzelésekkel.

II. Fejezet

Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre

Feladatok és hatáskörök

6. § (1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak akkor terjeszthető a testület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásához szükséges forrásokat is.

7. § Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.

A képviselő-testület működése

8. § (1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névjegyzékét az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választások lebonyolításáról, eredményéről.

(4) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, valamint a polgármester illetményéről és az alpolgármester illetményéről. A polgármester és az alpolgármester esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklete tartalmazza.

Rendes ülés

9. § (1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) Az ülésszünetekben halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – az át nem ruházható ügyek kivételével – a polgármester jár el utólagos tájékoztatási kötelezettséggel.

Rendkívüli ülés

10. § A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §- ában foglaltak az irányadók.

A képviselő-testület összehívása

11. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze (a továbbiakban: levezető elnök).

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak – választásuk szerint írásban vagy elektronikus formában – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) A rendkívüli testületi ülésre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kell kézbesíteni. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető (telefon, távirat stb.).

(5) A rendes ülésre kiküldött meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, napját, időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét.

(6) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(7) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: a Hivatal mindkét hirdetőtábláján való kifüggesztés, legalább 5 nappal az ülés napja előtt.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, aljegyzőt,

c) a napirendi pontok előadóit,

d) az önkormányzati intézmények vezetőit,

e) akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,

f) akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:

a) akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges

b) a tárgyalt napirendhez kapcsolódóan a Négyesen működő társadalmi szervezetek közül azokat, amelyek tevékenységi köre a tárgyalt napirendhez kapcsolódik.

A képviselő-testület ciklusprogramja

13. § (1) A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is meghatározhatja, amelyekben a közreműködő, önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kaphatnak a képviselő-testülettől.

A képviselő-testület munkaterve

14. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) A munkaterv-tervezetet – a polgármester iránymutatásai alapján – a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év január 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.

(3) A munkaterv tartalmi elemei:

a) az ülések tervezett időpontja,

b) várható napirendjei,

c) előadó megjelölése

(4) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőknek és a munkatervben érintett előadóknak.

A képviselő-testület ülése

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.

(2) A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.

Határozatképesség

16. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül 3 fő jelen van.

(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

17. § (1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata a levezető elnök feladata.

(3) A tanácskozás során a levezető elnök:

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,

b) javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,

c) napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint

d) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,

g) kihirdeti a határozatokat,

h) biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,

j) berekeszti az ülést.

18. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,

(2) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

Döntéshozatal

19. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

a) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.

b) Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámol. A képviselő-testület dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.

(6) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Szavazás

20. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. A képviselő-testület kézfelemeléssel szavaz.

(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).

Név szerinti szavazás

21. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:

a) a helyi népszavazásról,

b) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,

(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak.

(3) A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.

(4) A szóban történt név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

22. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.

(2) A titkos szavazás írásban történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi.

Határozat

23. § (1) A határozatok:

a) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

b) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztatóról, ügyrendi kérdésekről, továbbá képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról.

(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelős személyek közreműködésével - készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

A jegyzőkönyv

24. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a kérdések és válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások tartalmát,

b) a szóban előterjesztett javaslatokat,

c) az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,

d) rendeletek és határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás számszerű eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalás (igen, nem, tartózkodott),

e) A polgármester, a jegyző és két jegyzőkönyv hitelesítő aláírását.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,

d) a jegyző törvényességi észrevétele,

e) név szerinti szavazásról készült névsor.

(3) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(5) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

Rendeletalkotás

25. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél

a) a települési képviselő,

b) a jegyző,

c) helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,

d) az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában.

(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet. A képviselő - testület állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről, meghatározza az előkészítés menetét.

(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el.

(5) A rendelet-tervezet elkészítésére szükség szerint szakértő közreműködése igényelhető.

(6) A képviselő-testület által megalkotott rendeletet ki kell hirdetni, és közzé kell tenni.

(7) A kihirdetés módja: a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A közzététel módja: Négyes Község hivatalos internetes honlapján történő megjelentetés.

(8) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint - a jegyző javaslatára – módosítja, hatályon kívül helyezi.

(9) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, hatályosságának biztosításáról azok végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

Lakossági fórumok

26. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra,

c) a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) falugyűlés

b) állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A polgármester évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatást ad a lakosság részére a legfontosabb helyi, községpolitikai, közigazgatási kérdésekről.

(4) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, társadalmi szervezetek az érdekkörükbe tartozó önkormányzati közügyekben kezdeményezhetik a tervezett döntésekről a tájékoztatást. A társadalmi szervezetek kezdeményezésére - szükség szerint - a polgármester az önkormányzati döntéseket megelőzően, a szervezeteket érintő kérdésekről előzetes egyeztetést tart. A községben megvalósuló, közérdeklődésre számot tartó rendezvényekről a polgármester (vagy a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzatot képviselő települési képviselő vagy a Hivatal adott témával foglalkozó munkatársa) a soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

III. Fejezet

A Képviselő - testület szervei

27. § (1) A települési képviselő a ciklusprogramban megfogalmazott célkitűzések, valamint az önkormányzati feladat és hatáskörök megvalósításáért, illetve, a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.

(2) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

A Bizottságok

28. § (1) A képviselő-testület a kötelező bizottsági feladat- és hatáskörök ellátására egy állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot választja meg, tagjainak száma 3 fő, a bizottságnak nincs nem képviselő-testületi tag tagja.

(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat is választhat.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(5) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

A bizottságok működése

29. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően őt nappal előbb kézhez kapják.

(2) A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat.

(3) Az ülések nyilvánosak, de az Mötv. zárt ülésre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.

(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.

A polgármester

30. § (1) Négyes községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban végzi.

(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.

(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait az Mötv. és más törvények tartalmazzák.

(4) A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:

a) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,

d) képviseli az önkormányzatot,

e) segíti a települési képviselők munkáját,

f) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,

g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a térség önkormányzataival,

h) kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,

i) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

j) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,

k) lakossági fórumokat szervez.

(5) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. és a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, továbbá a hivatali munkavállalók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet határozza meg.

Az alpolgármester

31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester általános helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. A képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. A képviselő-testület s polgármester javaslatára nem saját tagjai közül is választhat egy másik polgármestert.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármester tiszteletdíjának, illetve illetményének és egyéb juttatásainak mértékéről.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, a munka folyamatos biztosítása érdekében.

A jegyző, aljegyző

32. § A jegyző, aljegyző kinevezésére, feladataira az Mötv. és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el a polgármester megbízása alapján. A jegyzői és az aljegyzői tisztséggel kapcsolatos hatáskör Mezőkövesd Város polgármesterét illeti, szintúgy a munkáltatói feladatok és hatáskörök.

33. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(2) A jegyző feladata az Mötv.-ben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következő:

a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére.

A Hivatal

34. § A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét.

IV. Fejezet

A Társulás

35. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(3) A képviselő-testület társulásokra átruházott hatásköreinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

V. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése

36. § A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

37. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait intézményei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.

(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik. A költségvetési rendeletben elfogadott kiemelt előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

(3) Az intézmény saját bevételeinek – a költségvetésben nem tervezett – többletét az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletben foglaltak szerint használhatja fel.

Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése

38. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat a gazdálkodás belső ellenőrzését külön megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet 2019. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Négyes Község Képviselő-testülete és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2018. (X. 15.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Minősített többségű szavazást igénylő ügyek
Az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl az alábbi ügyekben:

1. Önkormányzati jelképek, kitüntetések, és elismerő címek meghatározása, adományozása

2. Hitel felvétele és kötvény kibocsátás,

3. Testületi hatáskör átruházása,

4. Rendkívüli közmeghallgatás és egyéb lakossági fórum kiírása, szervezése,

5. Ciklusprogram elfogadása,

6. Polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt kereset benyújtása a polgármester ellen,

7. Zárt ülés elrendelése,

8. Indítvány név szerinti szavazásra,

9. Forgalomképtelen vagyontárgy terület felhasználási kategóriájának, művelési ágának rendeltetésének megváltoztatása,

10. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgynak rendeltetéstől eltérő célú elidegenítése, megterhelése, lekötése, hasznosítása, működtetése,

11. A Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatás kimondása,

12. Önként vállalt közfeladat felvállalása, és megszüntetése

2. melléklet

Ügyrendi Bizottság feladat - és hatásköre
A bizottság általános feladatai:

1. ellátja a polgármester, az alpolgármester, a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,

2. gyakorolja a polgármester, alpolgármester, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

3. tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen,

4. kivizsgálja a polgármester által előterjesztett, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselő-testület elé előterjesztést nyújt be.

5. ellátja a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket.

3. melléklet

A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása
A polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:

a) a képviselő – testület által jóváhagyott költségvetési előirányzatok között átcsoportosítás engedélyezése az önkormányzat adott évi költségvetési tervét jóváhagyó rendeletben meghatározott összeg erejéig,

b) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok tekintetében tulajdonosi hozzájárulás megadása.

Társulásra átruházott hatáskörök:

a) Négyes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi

b) CLXXXV. törvény 34. §-ában rögzített hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötésével kapcsolatos helyi önkormányzati jogosultságát átruházza a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásra.

1. függelék

A képviselők névjegyzéke

1. Farkas Andrásné

2. Gál Zoltánné

3. Riczkó Attila Antal

4. Török Hunor Attila

2. függelék

Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és - működtetés

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236

Országos közfoglalkoztatási program

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

064010

Közvilágítás

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

066010

Zöldterület kezelése

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

072240

Járóbetegek egynapos ellátása