Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019(XI.12..)
Kismarja Község településképének védelméről
Hatályos: 2023. 09. 16Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (XI.12..)
Kismarja Község településképének védelméről
Kismarja Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva –a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Örökségvédelmi feladatkörében eljáró Hajdú-Bihar Vármegye Kormányhivatala, az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:1
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Kismarja Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép- érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása. E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
1/A. A helyi védelem célja
1/A. § (1) A helyi védelem célja a településkép és település történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
1/B. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
1/B. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére, és
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
2. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
3. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége.
4. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.
5. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai: A településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.
6. Információs vagy más célú berendezés: egyedi tájékoztató tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, önkormányzati információs tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, reklámpilon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.
7. Egyedi tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó- tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt.
8. Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi-, szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást.
9. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű információs és más célú berendezésnek minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
10. Üzlet felirat: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
11. Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirat benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak.
12. Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
13. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely nem minősül reklámnak.
14. Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
15.2 Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
16.3 Részlegesen tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 és 90 % között korlátozott.
17.4 Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése
3. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.
(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e) a védelem fajtája,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti.
(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 3. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték
a) megnevezését,
b) nyilvántartási számát,
c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) védelem típusát, rövid indokolását,
e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),
f) fotókat,
g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
c) A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített
– szakvéleményt.
(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
4. A helyi védett érték fenntartása
4. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.
(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.
(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi bejelentési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.
(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
5. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái
5. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 3. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.
(2) A helyi védett értékek kategorizálása:
a) helyi védett utcakép, jele: HU,
b) helyi védett épület jele: HE,
c) helyi védett természeti érték, jele: HTE.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
6. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Kismarja település területe az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a) Történeti településközpont /1/
b) Történeti vegyes beépítésű lakóterület /2/
c) Beépítésre nem szánt területek /3/
(4) A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó területnek, e rendelet 1. mellékletében „Településképi jelentőségű terület”-ként lehatárolt településrészek tartoznak.
(5) Településkép szempontból meghatározó terület. a (4) pont szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:
a) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
b) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
c) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
d) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
e) a műemlék területe, és műemléki környezete
(6) a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti, műemléki és régészeti védelemmel érintett 6. §(2) a) – (e) pontok szerinti beépítésre nem szánt felhasználási kategóriába sorolt területek, parkok településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.
b) Területi lehatárolásukat a 6. § (3), (4) bekezdések előírásai figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, teljes közigazgatási területre
meghatározott, általános építészeti követelmények
7. § (1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére, a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan.
(2) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:
a) Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, (ide nem értve a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületeket, az emeletes épületeket és a nem lakóterületen elhelyezkedő gazdasági épületeket, ahol korcolt félemez fedés és palafedés is alkalmazható.) nád és fazsindelyen fedésen kívül, más nem alkalmazható.
b) A tetőfedő anyag színe, földszintes épület esetén a sárgásvörös (natúr cserép szín) kivételével, (ide nem számítva az emeletes, környezetből kiemelkedő, közösségi épületek és a nádtetős épületek, ahol a szürke szín, valamint a górék és kapu építmények, ahol a fazsindely és az ennek megfelelő barna szín is alkalmazható.) más szín nem alkalmazható.b)
(3) Homlokzatok: Színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágához. Az épületek homlokzatában a fehér és a halvány meleg- pasztellszínek, a középtónusú drapp, barna és vörös árnyalatai, továbbá a téglavörös árnyalatain kívül, (a lábazatokon alkalmazott erősebb sárga, drapp, barna árnyalatokat leszámítva), más szín nem alkalmazható. A hideg színek, (a kapuk esetében hagyományosnak számító szürkészöld Szin kivételével) nem alkalmazható.
(4)5 Kerítések:
a) A közterülettel határos kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeken és árnyalatain, valamint a szürke árnyalatain kívül mást nem lehet alkalmazni.
b) A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással, vagy a hagyományosnak számító vízszintes tagolású előregyártott betonelemekből, valamint falazott kivitelben - vakoltan lehet készíteni.
c) Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.
8. Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmény:
8. § (1) Tetők hajlásszöge: A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket (kivéve a manzárd tetővel kialakított épületek és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek, ahol kisebb hajlásszöget kell alkalmazni) 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani.
(2) Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélességet kell alkalmazni, vagy a tetőt az utca felöl teljes kontyolással kell készíteni.
(3)6
(4)7 A beépítés telepítési módja:
a) A beépítés módja oldalhatáron álló. Az építési hely és utcai telekhatár viszonylatát tekintve, előkert nélküli. Az utca felöli épületek utcavonalhoz viszonyított helyzete vegyes, egyrészt utcavonalon álló, másrészt az utcavonaltól 2-3 méter távolságra helyezkednek el.
b) Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal összefüggő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a Hész kereti között kell meghatározni.
c) A beépítés jellemzően földszintes.
(5) Legmagasabb pont: Bizonyos rendeltetésű építmények (közösségi használatú épületek, kilátó, technológiai építmények) megengedhető legnagyobb magasságát a Hész. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.
(6)8 Kerítések:
a) A közterülettel határos kapukat és a kerítéseket a településen hagyományosan kialakultnál magasabbra, vagy alacsonyabbra építeni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételéven nem megengedett.
b) A kerítéseken létesülő gyalogos bejáratot közrefogó oszlopok között (a kapu felett), a helyi hagyományoknak megfelelő vízszintes- vagy íves keretezés/ esőtető szerű felső lezárás készíthető.
c) A helyi hagyományoknak akkor felel meg a kerítés, ha:
ca) Előkertes beépítés esetén: lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, a teljes utcai homlokzat hosszon áttört kerítésmezőkkel készül, vagy
cb) Előkert nélküli beépítési mód esetén, a főépület utcavonaltól távolabb történő elhelyezésekor, vagy a ca) pont szerinti kerítés készül, vagy lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel készül, de az utcai ablakos homlokzat előtt áttört kerítésmezővel.
cc) Utcavonalon álló épületelhelyezés esetén (kivéve a közösségi épületeket): Lábazattal és függőleges oszlopokkal tagoltan, tömör kerítésmezőkkel, vagy a ca) pont szerinti kerítés készíthető.
d) Függőleges tagolás nélküli (mezőkre történő osztás) és lábazat nélküli teljesen tömör kerítés nem létesíthető.
e) A kerítések anyag- és színhasználata a 7. §. (4) rendelkezései szerint.
9. Történeti településközpont /1/
9. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a Hész. övezeti előírásai határozzák meg, annak figyelembe vételével, hogy hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületeket az utcavonalon is lehessen elhelyezni.
b) Szintszám: A beépítés földszintes / magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7. §.-ban meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.
b) Tömegformálás:
ba) A településközpontban csak magastetős épületek helyezhetők el.
bb) A tetők formáját tekintve: az utcával párhuzamos vagy utcára merőleges tetőgerincű nyeregtetős épületek is építhetők.
10.9 Településképi jelentőségű területen elhelyezkedő, történeti vegyes beépítésű lakóterület /2/
10. § (1) Területi építészeti követelmények:
a) A beépítés telepítési módja: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak figyelembe vételével, a HÉSZ övezeti előírásai határozzák meg, annak figyelembe vételével, hogy:
11. Beépítésre nem szánt területek /3/
11. § A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet – és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai:
a) A mezőgazdasági építmények szabadon állóan, vagy majorszerűen csoportosítva kell elhelyezni. Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.
b) Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tájra jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a HÉSZ határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.
c) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek.
12. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó
építészeti követelmények
12. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Helyi védett utcakép (HU) esetén
a) megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:
aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,
ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága
ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja
ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,
ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,
af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága
ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)
b) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,
(3) Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén:
a) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
aa) tömegformáját, tömegarányait,
ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
ac) homlokzati tagozatait,
ad) homlokzati díszítőelemeit,
ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
af) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
b) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés, helyettesíthetők.
c) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.
d) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
e) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
f) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
g) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.
13. Reklámhordozókra, a reklám közzétételére, és reklámhordozókat tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
13. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el. Erre elsősorban a település külterülete (a mezőgazdasági területek) alkalmasak.
(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.
(3) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.
(4) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(5) Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(6) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.
13/B Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
13/B. § (1) Reklámhordozó elhelyezése beépítésre nem szánt területek közül közkertben és közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
(2) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
14. A sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)
(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:
a) a lakóterület határától 50 méteren belül,
b) védett természeti területen,
c) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.
(3) Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el. A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak, különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáz-nyomás-szabályozó, takartan, közterületi látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(5) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(6) Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
14. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
15. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.
(7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.
(8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.
(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
15. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
16. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező
a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,
b)10
c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
16. A településképi bejelentési eljárás
17. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a)11 a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött településképben megjelenő, közterületről látható építési tevékenységeket megelőzően, ide nem sorolva, az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységeket, az 1. mellékletben megjelölt, „településképi jelentőségű területeken”
b)12 meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén, hatósági bizonyítvány kerül kiállításra, melyet e rendelet szerinti tartalommal kell benyújtani.
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
d) reklámok, reklámhordozók elhelyezése esetén
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3)13 A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott:
a) (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben jelen rendelet 3. melléklet szerinti bejelentő lap
b) (1) bekezdés b), c), d). pontok szerinti esetekben a 4. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú vagy elektronikus (pdf, jpg, tiff) benyújtásával indul.
(4)14 Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben benyújtandó dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia. Az (1) bekezdés b), c) , d) pontok szerinti esetekben benyújtandó dokumentáció tartalmát e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(6)15 A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva.
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
e) Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
17. A településképi kötelezés
18. §16 (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket – a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét – megsértette, az önkormányzat (a képviselőtestület által átruházott feladatkörében a polgármester) a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg – ha a (3) bekezdés szerint a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül.
(3) A településkép-védelmi bírság mértéke:
a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 100 000- 200 000 forint közötti összegben állapítható meg,
b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén 100 000- 150 000 forintig terjed,
c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000 forint.
(4) Amennyiben a jogsértő ingatlan-tulajdonos jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a településkép-védelmi bírság összege 100.000 forinttól 2.000.000 forintig terjed.
(5) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén az önkormányzat a közigazgatási szabálysértések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(7) A kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesítenie, vagy készpénzátutalási megbízással postai úton befizetnie.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
18. Hatálybalépés
19. § (1) E rendelet 2019. november 12. napján kihirdetésre került.
(2) E rendelet 2019. november 13. napján lép hatályba.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a 18/2017.(XII. 21.) ÖR. számú rendelet.
19. Átmeneti rendelkezések
20. § E rendelet előírásait csak a 2017. december 22. után indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet17
2. melléklet
3. melléklet18
Ssz. |
Megnevezés, |
Cím, hrsz. |
Leírás |
|---|---|---|---|
HE-2 |
Helyi védett épület, vagy építmény (HE) |
Kossuth utca 14. |
Népi lakóház
|
HU-1 |
Helyi védett utcakép (HU) |
Bocskai utca 67-75 |
|
HU-2 |
Helyi védett utcakép (HU) |
Kossuth Lajos utca 22-46 |
|
HU-3 |
Helyi védett utcakép (HU) |
Bocskai utca 17-21 |
|
A bevezető a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § 15. pontját a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § 16. pontját a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 2. § 17. pontját a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 7. § (4) bekezdését a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 13/2019. (XII. 19.) 1.§.-a hatályon kívül helyezte.
A 13/2019.(XII. 19.) rendelet 2.§-ával megállapított szöveg.
A 8. § (6) bekezdését a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 10. alcím címe a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdés b) pontját a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-a hatályon kívül helyezte.
A 17. § (1) bekezdés a) pontja a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdés b) pontja a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (4) bekezdése a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § (6) bekezdése a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Kismarja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdése iktatta be.