1. § E rendelet hatálya kiterjed Fegyvernek Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakásokra, a lakáshoz tartozó helységekre és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, kivétel az „Esély Otthon – Esély Fegyverneken" (EFOP – 1.2.11-16-2017-00033) elnevezésű projekten belül felújításra kerülő lakásokra, melyek hasznosítását az „Esély Otthon - Esély Fegyverneken" ösztönző támogatásairól szóló 13/2018.(VIII.31.) önkormányzati rendelet szabályozza.

2. § (1) A bérlő kijelölésére vagy kiválasztására vonatkozó jogokat, továbbá a bérbeadói hozzájárulás megadásának jogát ezen rendelet felhatalmazása alapján Fegyvernek Város polgármestere gyakorolja.

(2) A bérbeadói egyéb, törvényben vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feladatokat - a bérlő kijelölési vagy kiválasztási jog, továbbá a bérbeadói hozzájárulás megadása kivételével - az önkormányzat költségvetési szerve a Fegyverneki Mezőgazdasági, Városüzemeltetési és Fejlesztési Intézmény (továbbiakban: Intézmény) gyakorolja.

3. § (1) A Képviselő-testület Fegyvernek Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások bérbeadása vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlását a polgármesterre ruházza át (továbbiakban: bérbeadó).

(2) Önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása csak lakás céljára történhet.

(3) A bérlő a bérleti szerződés időtartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles távollétét megelőzően, legalább öt nappal írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(4) A bérleti szerződést e rendelet rendelkezései alapján lehet megkötni.

4. § (1) A lakásokat szociális helyzet alapján, és nem szociális helyzet alapján - költségelven, vagy piaci alapon - lehet bérbe adni. A bérbeadás módját a kiutaló megállapodásban is rögzíteni kell.

(2) A bérbeadás az alábbi jogcímeken történhet:

(3) Piaci alapon csak a (2) bekezdés b) pontja szerint történhet bérbeadás.

5. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek, valamint a jogszerűen, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó és állandó lakóhellyel rendelkező EGT állampolgárok jogosultak,

(2) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra,

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek megfelelő személyek közül előnyben kell részesíteni azt,

6. § (1) Az önkormányzat és intézményei megfelelő szakember ellátása érdekében, pályázat mellőzésével lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat, vagy valamely intézményének feladatellátásához szükséges. Önkormányzati tulajdonú lakás szolgálati céllal biztosítható még a település szempontjából fontos feladatokat ellátó személyek számára.

(2) Szakember elhelyezés körében csak akkor adható bérbe önkormányzati lakás, ha a kérelmező és vele együtt költöző tulajdonában, bérletében nincs, és 5 éven belül nem is volt Fegyvernek közigazgatási területén lakóingatlan. Szolgálati jelleggel történő bérbeadásánál, amennyiben a bérlő munka-, vagy szolgálati viszonya ennél kevesebb időre szól, akkor munka-, vagy szolgálati viszonyának fennállásáig.

(3) Szakember elhelyezés céljára bérbe adott lakás esetén a 20. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

(4) A szolgálati lakások bérbeadása az 1. sz. mellékletben szereplő díjak szerint történik, a kérelmet a polgármester bírálja el.

7. § Pályázat elnyerésének jogcímén történő bérbeadás esetén a bérbeadó a lakást annak adja bérbe, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.

8. § (1) Pályázati eljárás útján kell bérbe adni azokat az önkormányzati bérlakásokat, amelyek

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatot hirdetmény útján kell közzétenni.

(4) A pályázati kiírást a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a város honlapján kell megjelentetni. A pályázat benyújtására - a városi lapban történő megjelenéstől számított - legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(5) A pályázatot az Intézményvezetőnél kell benyújtani.

(6) A pályázati feltételeknek megfelelő pályázatokat piaci elven történő bérbeadás esetén a Pénzügyi bizottság rangsorolja, melyből a bérlő személyét a polgármester jelöli ki a rangsornak megfelelően.

(7) Piaci elven hasznosított lakás esetén a bérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot, amennyiben egyetlen pályázat érkezik, a Polgármester dönthet új pályázat kiírásáról.

(8) A lakbér mértékét a rendelet 1. számú mellékletében szereplő díjaknál magasabb összegben kell meghatározni.

9. § (1) A lakásbérleti szerződés határozott időre, legfeljebb két év időtartamra köthető meg.

(2) Az Intézmény a bérlő kijelöléséről szóló döntését követő 10 napon belül köteles a megjelölt személlyel a bérleti szerződést megkötni.

(3) Amennyiben a pályázati eljárás nyertese 10 napon belül a bérleti szerződést nem köti meg a bérbeadó írásban szerződéskötésre felszólítja azzal, hogy ha 5 napon belül szerződéskötésre nem jelenik meg akkor a szerződéskötésre a pályázati eljárásban a második legtöbb bérleti díjat ajánló pályázó válik jogosulttá.

(4) Ha a kijelölt bérlő a szerződésben megjelölt időpontban, illetve az azt követő nyolc napon belül a lakást önhibájából kívül nem veszi birtokba, az eljárást a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell lefolytatni.

(5) A (3) - (4) bekezdésben foglalt esetben az Intézmény a lakásra, a rangsorban megjelölt következő személlyel köthet szerződést.

10. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdés e) pont tekintetében a Fegyverneki Mezőgazdasági, Városüzemeltetési és Fejlesztési Intézmény javaslatára a Polgármester a munka elvégzésének határidejét - a bérlő írásbeli kérelmére - indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

11. § (1) A szociális rászorultság fennállása esetén a szociális bérlakás bérlője kérésére a lakásbérleti szerződés a lejárat napját megelőző legfeljebb tíz nappal, de legkésőbb a lejárat napján, a bérlő írásbeli kérelmére újabb határozott időtartamra legfeljebb újabb két évvel meghosszabbítható, amennyiben a rendelet 5. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Szolgálati lakás bérletének időtartama újabb, legfeljebb két évre meghosszabbítható a bérlő írásbeli kérelmére, amennyiben az 6. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel.

(3) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeinek meglétét a bérleti jogviszony fennállása alatt évente felül kell vizsgálni.

(4) Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a 5. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn, akkor a bérleti szerződést 2 hónap felmondási idővel meg kell szüntetni. Ezt a kitételt a megkötendő szerződésben szerepeltetni kell.

(5) A piaci elven kötött lakásbérleti szerződés nem hosszabbítható meg, a szerződés lejártát követően új pályázati eljárást kell lefolytatni.

12. § (1) Az Intézmény a lakást a bérlő részére a bérleti szerződésben meghatározott időpontban, tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről az Intézmény köteles gondoskodni. Ha az Intézmény e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégeztetheti a bérbeadó írásban történt felhívását követően.

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, figyelemmel a rendelet 14. §-ában foglaltakra.

(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával elismeri.

(4) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha egyes lakásberendezéseket:

13. § (1) Az Intézmény köteles gondoskodni:

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

14. § (1) Az Intézmény írásban hozzájárulhat, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségét vállalja.

(2) A kérelemhez csatolni kell a bérlő által elvégezni kívánt munka az Intézmény által jóváhagyott költségvetését, a munkajellegétől függően a műszaki leírást, tervet, vagy az engedélyező hatóság által megkövetelt dokumentumokat, valamint a költségek elszámolására vonatkozó megállapodást.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát hozzájárulás vagy hatósági engedély nélkül végzi el, az Intézmény követelheti az eredeti állapot helyreállítását.

(4) A lakás átalakításával, korszerűsítésével kapcsolatos költségek elszámolására az Intézmény és a bérlő megállapodása az irányadó. Az Intézmény csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez kapcsolódó költségek, valamint a lakás komfortfokozatának, korszerűségének emeléséhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja lakbérbeszámítás útján, vagy ezt a költséget egy összegben megtéríti. Ha a felek a bérbeszámítást választják, úgy szerződésben kell meghatározni, hogy a bérlő hány hónapra mentesül a lakbérfizetési kötelezettség alól.

(5) Ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya a beszámítható költségének megtérülése előtt megszűnik, az Intézmény köteles a hátralékos összeget a bérlő vagy örököse részére egy összegben, vagy a felek által meghatározott részletekben megfizetni.

15. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni, kivéve szolgálati lakás esetében.

(2) A bérbeadó a hozzájárulását abban az esetben adhatja meg, amennyiben a bérlőtársi szerződés megkötése esetén az együttlakók minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosított.

16. § (1) Önkormányzati lakásban megüresedett társbérleti lakrész a lakásban maradó társbérlő részére, a megüresedéstől számított 15 napon belüli írásbeli kérelmére kiadható.

(2) A lakbér mértékét a terület növekedésével arányos mértékben növelten kell megállapítani.

(3) A lakrész csak a bérlő részére megállapított bérleti idő tartamáig utalható ki.

17. § (1) A lakásra vonatkozó bérleti szerződés megszűnése után a lakásban maradó és a lakást jogcím nélkül használó, a lakásra kötött bérleti szerződés szerinti lakbérrel azonos mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(2) A lakást jogcím nélkül használó, amennyiben másik lakásra nem tarthat igényt, a használati díjat két hónap elteltével a kétszeresére, három hónap elteltével a háromszorosára kell emelni.

(3) A lakáshasználati díjat lakbér emelés esetén az új bérleti díjnak megfelelően, aktualizálni kell.

(4) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát, valamint testvérét, amennyiben lakástulajdonnal, vagy haszonélvezeti joggal nem rendelkeznek.

(5) A bérbeadó hozzájárulását abban az esetben adhatja meg, amennyiben a befogadás után az együttlakók minden tagja részére legalább 6 m2 nagyságú lakóterület még biztosított, valamint a bérlőnek bérleti díj tartozása nincs.

(6) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásba hozzájárulással befogadott személyek a lakásból kötelesek térítési és elhelyezési igény nélkül kiköltözni.

(7) Amennyiben a bérbeadónak tudomására jut, hogy a lakásban hozzájárulás nélkül más személy is lakik befogadottként, köteles a bérlőt felszólítani a befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére. Amennyiben ennek határidőre nem tesz eleget a lakásbérleti szerződés azonnali hatállyal megszüntethető.

18. § A bérlő sem a bérelt lakást, sem annak egy részét további bérletbe nem adhatja. Amennyiben a bérbeadó engedélye nélkül idegen személyt fogad be tartósan az ingatlanba a bérleti szerződés azonnali hatállyal felmondható és a bérlő újabb bérlakásra vagy bármilyen kártérítésre nem jogosult.

19. § (1) A lakásbérleti jogot az arra jogosult személy változatlan feltételek mellett folytathatja, ha jogosultságát az e rendeletben foglaltak alapján a polgármester elismerte.

(2) A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni a jogosultsága elismerését. A jogosultság elismerése írásban, bérbeadásról szóló megállapodással történik.

(3) Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult személy, aki e jogának elismerését a (2) bekezdésben előírt határidőben nem kérte, fel kell hívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzék, kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

20. § (1) Az Intézmény a 3. § (3) bekezdésben foglaltak teljesítését, rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, melyről jegyzőkönyv készül.

(2) Az Intézmény az (1) bekezdésben meghatározottakon túl is tarthat ellenőrzést, amennyiben tudomást szerez az e rendeletben, valamint a bérleti szerződésben foglaltak megsértéséről. Az ellenőrzést a tudomásszerzést követő 5 napon belül kell megtartani és azt követő 6 hónapon belül meg kell ismételni.

(3) A bérlő arra alkalmas időben a lakásba bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

21. § (1) A bérbeadó és a bérlő az önkormányzati lakásra kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet.

(2) Másik lakás bérbeadása esetén a lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

(3) Ha a bérlő másik lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy pénzbeli térítésként a bérbeadó vagyonkezelésében lévő legmagasabb bérleti díjjal bérbe adott lakás - adott évben esedékes - éves bérleti díjának 50 %-ának megfelelő összegre jogosult.

(4) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke a lakás – egy naptári évre esedékes - éves bérleti díjának 100 %-a.

(5) Pénzbeli térítés megfizetésének szabályai:

22. § A bérbeadó a szerződést írásban akkor is felmondhatja, ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időtartamra elhagyja, és ennek okát, valamint időtartamát a bérbeadónak előzetesen nem jelenti be, kivéve, ha az Intézmény felhívására 15 napon belül igazolja, hogy a lakást

23. § (1) A Lt. 26. § (1) bekezdése szerinti esetben, amennyiben a bérbeadó megfelelő cserelakást nem tud felajánlani, pénzbeli térítést kell a bérlő részére fizetni. A pénzbeli térítés mértéke az adott lakás - egy naptári évben esedékes - éves bérleti díjának 100 %-ának megfelelő összeg.

(2) A megfizetésre a rendelet 22. § pénzbeli térítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

24. § Lakáscsere jogcímén történő bérbeadás esetén a Lt. 29. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

25. § (1) A bérlő köteles a szerződés megszűnésekor a lakást a vele együtt élő családtagokkal és a befogadott személyekkel együtt elhagyni, és azt tisztán, üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül az Intézmény rendelkezésére bocsátani.

(2) Amennyiben a lakás visszaadásakor a felek úgy állapodnak meg, hogy a lakást és a lakberendezéseket az Intézmény teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a bérlő keletkezett költségek megtérítésére vonatkozó kötelezettségét, a kötelezettség pénzben kifejezett mértékét, a megfizetés határidejét és módját.

26. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakások lakbérének képzésénél a lakás komfortfokozatát és alapterületét kell számításba venni.

(2) A költségelven bérbe adott lakások lakbérének képzésénél az (1) bekezdésben meghatározott költségeken túlmenően figyelembe kell venni az épületek üzemeltetésével és működtetésével kapcsolatos ráfordításokat is.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérének mértékét úgy kell megállapítani, hogy tartalmazza mindazon, az Intézmény vagyonkezelésében lévő lakások működtetésével, fenntartásával kapcsolatos költségeket is, melyek az (1) és (2) bekezdés szerinti lakbérképzés során nem vehetők figyelembe, és az így képzett lakbér bevételéből nyereség is képződjön. (A lakbér mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.)

27. § (1) A lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő bért köteles fizetni.

(2) A lakbért a lakás bérbeadási módja, hasznos alapterülete, valamint komfortfokozata figyelembe vételével kell megállapítani.

(3) A lakás havi bérének összege a lakás hasznos alapterületéhez és a komfortfokozatához rendelt díj szorzata.

(4) A lakbért módosítani kell, ha lakbér mértékét növelő, vagy csökkentő tényezőként változás következik be a lakás alapvető jellemzőjében, így különösen komfortfokozatában, alapterületében.

(5) A lakbér összege piaci elvű hasznosításnál a nyertes pályázó által pályázatában vállalt lakbér.

28. § (1) A szociális helyzet kiutalt lakás bérlője kérelmére lakbértámogatás adható:

(2) A kérelmet a Polgármester bírálja el, megállapítja a lakbértámogatás mértékét, folyósításának idejét.

(3) A lakbértámogatás mértéke a bérleti díj 50 %-áig terjedhet, de maximum 10.000 Ft/hó.

(4) Nem állapítható meg lakbértámogatás annak a bérlőnek,

(5) Lakbértámogatás esetében elismert lakásnagyság:

29. § A jogosulatlanul igénybe vett lakbértámogatást meg kell téríttetni a bérlővel, amennyiben

30. § (1) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

(3) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg, legfeljebb egy éves időtartamra és kérelemre ismételten megadható.

(4) A jogosultság fennállása esetén a fizetendő lakbér havi összegét a támogatás mértékével csökkenteni kell.

(5) A lakbértámogatások megállapításáról szóló határozat egy példányát a bérbeadó részére meg kell küldeni.

(6) A megállapított lakbértámogatás havonta egy összegben, minden hónap 10. napjáig, közvetlenül a bérbeadónak kerül folyósításra.

31. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére az I. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni, az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel.

(2) A Képviselő-testület Fegyvernek Város Önkormányzata tulajdonában lévő helyiségek bérbeadása vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(3) Helyiséget az alábbi célokra lehet bérbe adni:

(4) A bérbeadó az üres helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után határozott, legfeljebb öt év időtartamra kötött bérleti szerződéssel adhat bérbe, mely a felek közös megegyezésével, öt évvel meghosszabbítható.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, - a Pénzügyi bizottság hozzájárulásával - pályázati eljárás lefolytatása nélkül adható bérbe helyiség, amennyiben kiemelten fontos önkormányzati érdek fűződik a bérbeadáshoz és a pályázati eljárás lefolytatása miatti időveszteség a kiemelten fontos önkormányzati érdek érvényesítését veszélyeztetné.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bérbeadás esetén a Pénzügyi bizottság az (5) bekezdés szerinti hozzájárulásáról a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő- testületet.

32. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(2) A pályázathoz mellékelni kell a helyiségben folytatni kívánt tevékenység megnevezését, valamint az (1) bekezdés k) pontja szerinti befizetéséről szóló igazolást.

(3) A pályázók közül azzal kell a bérleti szerződést megkötni, aki ajánlatában a legmagasabb összegű havi bérleti díj megfizetésére vállalkozik.

(4) A beérkezett pályázatokat a Pénzügyi bizottság rangsorolja, a bérlő személyét a polgármester jelöli ki.

(5) A sikertelen pályázó részére az általa megfizetett kaució visszajár, a nyertes pályázó részére a bérleti jogviszony megszűnésekor kerül visszafizetésre.

(6) Több, azonos ajánlatot tartalmazó pályázat esetén a pályázók között zártkörű versenytárgyalást kell tartani.

33. § (1) Ha a pályázat nyertese nem köti meg a szerződést az Intézménnyel a döntést követő 10 napon belül, az általa megfizetett, 35. § (1) k) pontban meghatározott összeget elveszíti.

(2) A sorrendben következő legtöbbet ajánlóval bérleti szerződést kötni annak eredeti ajánlata feltételei szerint kell.

(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a 40. §-ban és a 41. §-ban foglaltakra történő figyelmeztetést.

34. § A bérleti szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes pályázó elfogadott ajánlata tartalmaz.

35. § (1) A zártkörű versenytárgyalást a Pénzügyi bizottság bonyolítja le, a tárgyalást a bizottság elnöke (a továbbiakban: tárgyalásvezető) vezeti.

(2) Zártkörű versenytárgyaláson az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jelen lehetnek az önkormányzat részéről a polgármester, alpolgármester, jegyző, a jegyző által adminisztrációs feladatok ellátásával megbízott, illetve tárgyban érintett hivatali dolgozók, valamint a pályázati eljárásban érvényes ajánlattal részt vett, azonos ajánlatot tevők.

(3) A versenytárgyalást a tárgyalásvezető nyitja meg, ismerteti a pályázati kiírást, az eljá- rás tárgyát, a beérkezett, azonos ajánlattevők nevét, címét, valamint ajánlataikat.

(4) A versenytárgyalás során a pályázók az írásbeli ajánlatuknál magasabb összegű ajánlatot tehetnek, amikor a legmagasabb összegű ajánlat elhangzik, a tárgyalásvezető lezárja a tárgyalást.

(5) A versenytárgyalásról jegyzőkönyv készül, melyben rögzíteni kell a jelenlévők nevét, jelenlévő ajánlattevők nevét, címét, a tárgyalás során elhangzó ajánlatokat.

(6) A Bizottság a tárgyalás eredményeként határozattal állapítja meg az ajánlattevők és ajánlataik rangsorát, amennyiben a tárgyalás eredménytelenül zárul, a pályázati eljárás eredménytelenségének megállapítására tesz javaslatot.

36. § A bérlő köteles gondoskodni:

37. § (1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt

(2) tevékenységre megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, berendezze, amennyiben az a pályázati kiírásban nem szerepelt.

(3) A bérbeadó - ha a bérlő az e rendeletben meghatározott feltételeket vállalja - a helyiség egy részének meghatározott időre szóló albérletbe adásához hozzájárulhat.

(4) A hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő a bérbeadó által meghatározott, magasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja, valamint az, hogy a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni tervezett tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja.

(5) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy az albérlő a helyiségrészt a bérleti szerződés lejártakor minden elhelyezési igény nélkül kiüríti és semmiféle további igényt nem érvényesít.

38. § (1) A bérlő bérleti jogának átruházásához a polgármester abban az esetben járulhat hozzá, ha ahhoz előzőleg a Pénzügyi bizottság jóváhagyását adta.

(2) A bérleti jog átruházásának feltétele, hogy az új bérlő által folytatni kívánt tevékenység nem ellentétes a helyiség hasznosításának céljával, valamint az új bérlőnek vállalnia kell a helyiségre vonatkozó, hatályos bérleti szerződéses feltételeket.

39. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető, az eredeti szerződésben foglalt feltételek mellett.

(2) Ha a bérlők olyan helyiséget kívánnak elcserélni, amelyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak abban az esetben hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással kérik a bérleti szerződések határozott idejűvé alakítását.

(3) A csereszerződéshez a bérbeadónak előzetesen kell hozzájárulnia, ha az új bérlő által a helyiségben tartani kívánt tevékenység nem ellenes a helyiség hasznosításának önkormányzati céljával.

(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, vagy tevékenysége jogszabályba ütközik, vagy a város érdekeit sérti.

40. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakások elidegenítésre történő kijelöléséről a Pénzügyi bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.

(2) A vételárképzés alapja az ingatlanforgalmi értékbecslő által szakvéleményben javasolt helyi forgalmi érték.

(3) A vételárat e rendelet szerinti feltételekkel és módon kell megfizetni. Amennyiben a vételárat a vevő nem egy összegben fizeti meg a szerződésben az önkormányzat kiköti, hogy a vételárhátralék és járuléka erejéig jelzálogjog kerüljön bejegyzésre.

(4) Az eladási árat - az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága, az épület településen belüli fekvése; felszereltsége, műszaki állapota, alapterülete, komfortfokozata, építése, felújítása óta eltelt idő; valamint lakottsága figyelembevételével - a Képviselő-testület határozza meg úgy, hogy az értékbecslő által meghatározott helyi forgalmi értéket - a 46. § (1) bekezdését ide nem értve - meghaladhatja, de attól alacsonyabb - az e rendeletben meghatározott engedményeket, kedvezményeket ide nem értve - nem lehet.

(5) A felértékelt, de nem értékesített lakások vételárát a Képviselő-testület legalább 2 évente felülvizsgálja és az eladási árat a helyi ingatlan-forgalom változásait figyelembe véve, módosíthatja.

(6) Lakásvételi szándék bejelentése esetén a Képviselő-testület a lakás eladási árát aktualizálja, mely árral legfeljebb az aktualizálást követő 60 napon belül lehet adásvételi szerződést kötni.

41. § (1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg (a továbbiakban: vevő), a vételár a - bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített, elismert értéknövelő beruházásainak az értékével csökkentett - helyi forgalmi érték 80 %-a.

(2) A vevő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár minimum 20 %-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére, kérelmére havonkénti egyenlő összegű, legalább 5 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(3) A részletfizetés időtartama alatt a vevő a fennálló vételár-hátralékra kamatot köteles fizetni, melynek éves mértéke a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozásra megállapított, mindenkor érvényes, törvényes kamat.

(4) Az önkormányzat és intézményei dolgozóinak elhelyezésére szolgáló lakásokat elidegeníteni csak különösen indokolt esetben lehet, ha a lakás bérlője a lakásban legalább 10 éve bent lakik, és nem rendelkezik ingatlan-tulajdonnái.

(5) Szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás értékesítése esetén, ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, - kérelemre - a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke 5 %, a fennmaradó vételár megfizetésére, havonkénti egyenlő összegű, legalább 5 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.

(6) Elővásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a képviselő-testület döntését követően az Intézmény a jogosult részére 60 napon belül köteles a vételi ajánlatot megküldeni.

(7) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(8) Az ajánlati kötöttség az ajánlat megküldésétől számított 60 napig tart. Ha a jogosult az eladási ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, úgy a lakás kívülálló személynek a jelen rendelet rendelkezései alapján forgalmi értékben az Lt. 50. §-a alkalmazásával értékesíthető.

42. § (1) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst új, legalább 30 és legfeljebb 90 napos határidő kitűzésével, írásban fel kell szólítani kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításra sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni és a vételárhátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik.

(2) Az adós késedelme esetén, a tartozás teljes összege után köteles a Polgári Törvénykönyv szerinti kamatot megfizetni.

43. § (1) Ha a lakás üres, vagy az elővásárlási jog jogosultja lemondott jogának gyakorlásáról, vagy ha a lakás lakott, de a bentlakóknak vagy bérlőknek elővásárlási joga nincs, a lakást nyilvánosan meghirdetett pályázati eljárás útján kell értékesíteni.

(2) A minimum eladási árat a Képviselő-testület állapítja meg e rendelet 45. § (3) bekezdésének figyelembe vételével.

(3) Az e § szerint értékesítés esetén részletfizetési-, és vételárkedvezmény nem adható.

44. § (1) A pályázati kiírásra alkalmazandó e rendelet 8. § (4) bekezdése.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázati eljárásban csak olyan pályázó vehet részt, aki a pályázati kiírásban foglalt feltételeket írásbeli nyilatkozatával önmagára kötelezően elfogadja, valamint igazolja, hogy a pályázati biztosítékot megfizette.

(4) A beérkezett pályázatokat a Pénzügyi bizottság véleményezi, rangsorolja, a Képviselő-testület dönt a vevő személyéről.

(5) A pályázati eljárás útján történő értékesítés esetén csak egy összegben, átutalással lehet a vételárat kiegyenlíteni.

(6) Amennyiben a pályázati eljárás nyertese a szerződést a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül, önhibájából nem köti meg, a pályázati biztosíték összege a (2) a) szerinti szervet illeti meg.

(7) A pályázati eljárás eredménytelensége esetén új pályázati felhívást kell közzétenni.

(8) Több, azonos ajánlat esetén a pályázaton részt vevők között zártkörű versenytárgyalást kell tartani.

45. § Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésre a IV. fejezet szabályait kell megfelelően alkalmazni, az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel.

46. § Az eladási árat - az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek és a közös használatra szolgáló területek nagysága, az épület településen belüli fekvése; felszereltsége, műszaki állapota, alapterülete, komfortfokozata, építése, felújítása óta eltelt idő; valamint lakottsága figyelembevételével - a Képviselő-testület határozza meg úgy, hogy az az értékbecslő által meghatározott helyi forgalmi értéket - e rendelet 52. §-t ide nem értve - meghaladhatja, de attól alacsonyabb - az e rendeletben meghatározott engedményeket, kedvezményeket ide nem értve - nem lehet.

47. § Ha a helyiséget az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár - a bérlő által a helyiségre fordított és meg nem térített, elismert értéknövelő beruházásainak az értékével csökkentett - a helyi forgalmi érték 100 %-a.

48. § Elővásárlási joggal nem érintett helyiség értékesítésére e rendelet 48. §-ban foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az így értékesítésre kerülő helyiség vevőjét vételár-, vagy részletfizetési kedvezmény nem illeti meg.

49. § (1) Az önkormányzat az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó - a Lt. 62. § (2) bekezdése szerint elszámolható tételekkel csökkentett - teljes bevételét a Lt. 62. §-ának előírásai figyelembe vételével használja fel.

(2) Az önkormányzat a természetes személyektől vásárolt lakóépületei elidegenítéséből származó bevételeiből levonja a Lt. szerint elszámolható költségeit, és az így számítottan fennmaradó bevételeit önkormányzati felhalmozási célra fordítja.

50. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 30/1993.(XII.16.) és az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 9/1999.(V.06.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) Ezen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

51. § Ez a rendelet 2019. június 1-jén lép hatályba.