Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelete
Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 11. 25Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelete
Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat
a) hivatalos megnevezése: Kaszaper Község Önkormányzata
b) székhelye: 5948 Kaszaper, Szent Gellért tér 1.
c) bélyegzője: körívben Kaszaper Község Önkormányzata, középen Magyar Köztársaság címere.
d) jelképei: a címer, a zászló
da) Az önkormányzat címere: Hegyes alapú, felül körívben végződő, arany szegélyű, zöld alapú, felső csúcsain ívben metszett pajzs, tetején aranyszínű, két végén bevágott szalagban KASZAPER felirattal. A pajzs közepén két irányban álló, kifelé forduló kasza és sarló. A kasza és sarló nyele fekete, pengéjük ezüst színű. A kasza markolatában aranyszínű, hajló búzakéve, alatta öt, csokorba fogott, aranyszínű dohánylevél. A pajzs alsó szögletében 1241 aranyszínű felirat. A pajzsfőn a szalag mögött egy fekete kontúros vörös szív növekszik, melyből egy ezüst Árpádházi kettőskereszt emelkedik ki. A szív a szeretet és testvériség jelképe, a kettőskereszt pedig a település vallási hovatartozására utal. A keresztből kiindulva vörösezüst levélformájú címertakaró koszorúzza a pajzsot, utalva a település Árpád korbeli létezésére, annak fő színeit visszatükrözve.
db) Az önkormányzat zászlaja és lobogója: téglalap alakú fehér színű, a közepén a község címere.
e) működési területe: Kaszaper Község közigazgatási területe
f) az önkormányzat hivatalának neve: Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal
g) bélyegzője: körívben Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal, középen a Magyar Köztársaság címere.
(2) Az önkormányzat jogi személy
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Kaszaper Község Önkormányzatának Képviselő-testülete
(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Kaszaper Község Polgármestere
Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
(5) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn:
a) Románia Arad Megye Pereg községgel,
b) Románia Kovászna Megye Csernáton Községgel,
c) Szerbia-Montenegró, Zenta Községgel, Zenta-Felsőhegy Helyi Közösséggel.
A helyi önkormányzás általános szabályai
Az önkormányzati jogok
2. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége keretében:
a) közvetlenül vesz részt vállalkozásokban. A vállalkozásban való részvételt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet;
b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel stb.) vállalkozás-élénkítő, munkahelyteremtő, piacgazdaság-barát környezetet teremt;
c) vállalkozási tevékenysége során figyelmet fordít a közösségi jog által meghatározott korlátokra, kötelezettségekre.
3. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben együttműködik a Dél-Békési Kistérségi Többcélú Társulással.
a) az együttműködés célja: kistérségi tervek, koncepciók és pályázatok kidolgozásában való részvétel, egyeztetése a megyei és helyi elképzelésekkel.
b) Együttműködés a közszolgáltatások feltételeinek pályázati úton való megteremtésében és a közszolgáltatás működtetésében.
c) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.
d) A külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselő-testület dönt.
Feladatok és hatáskörök
4. § (1) A képviselő-testület az önként vállalt feladatokról az ahhoz szükséges költségvetési fedezet biztosításával egyidejűleg dönt.
(2) Az önkormányzat által ellátandó feladatok felsorolását az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.
A képviselő testület működése
Általános szabályok
5. § (1) A képviselő-testületet a polgármester és 6 képviselő alkotja. A testület névsorát az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.
6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének összehívásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A képviselő-testületet a korelnök hívja össze a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét.
7. § (1) A képviselő-testület szükség szerinti gyakorisággal, általában hétfői napokon ülésezik.
(2) A képviselő-testület ülésszakot tart, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi.
A képviselő testület munkaterve
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik.
(2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a tárgyévet megelőző utolsó testületi ülésen.
(3) A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a polgármester rendszeresen írásban vagy szóban tájékoztatást ad a két ülés között tett intézkedésekről, amelyről a képviselő testület vita nélkül szavaz.
(4) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:
a) a képviselő testület bizottságaitól,
b) a közös hivatal dolgozóitól,
c) a körzet országgyűlési képviselőjétől,
d) helyi közszolgáltatások ellátásában közreműködő társadalmi és civil szervezetektől.
(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei
a) az ülések tervezett időpontja, napirendjei,
b) a napirendek előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése,
c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
d) napirendhez meghívottak felsorolása, amennyiben az más, mint az SZMSZ-ben meghatározott állandó meghívottak köre (napirend tárgya szerint illetékes más szakember, napirend szerint érintett szervezetek vezetője,)
e) azon napirendek megjelölése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani
(6) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.
9. § (1) A képviselő-testület ülését össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása telefonon is történhet.
(2) A polgármester a képviselő testületet - a 9. § (1) bekezdés kivételével - írásban hívja össze. A meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét,
b) ülésszak esetén annak várható időtartamát,
c) a kezdési időpontját,
d) a javasolt napirendet,
e) a napirendi pontok előterjesztőit és előkészítőjét.
(3) A képviselő testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek az ülés előtt - a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - legalább 4 nappal kézbesíteni kell.
A képviselő testület ülésére meghívottak köre
10. § (1) A képviselő testület ülésére az előterjesztések csatolásával meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a jegyzőt; Kizárólag a meghívó megküldésével meg kell hívni:
c) az illetékes országgyűlési képviselőt;
d) az illetékes járási hivatal vezetőjét
e) az önkormányzati intézmények vezetőit;
f) a nemzeti és etnikai kisebbség, nem képviselő-testületi tag, helyi szószólóját;
g) a közös hivatal napirendi ponttal érintett ügyintézőjét;
h) a napirendi ponttal érintett: gazdasági szervezet vezetőjét, a közszolgáltató szerv vezetőjét, a közszolgáltatót, a településen működő más önkormányzati szervek, pénzintézetek képviselőit, a közrend-közbiztonság fenntartásában közreműködő hivatásos és társadalmi szervezetek képviselőit.
(2) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt;
b) az illetékes országgyűlési képviselőt;
c) a Járási Hivatal vezetőjét
d) kaszaperi székhellyel vagy tagsággal rendelkező civil szervezetek képviselőit az őket érintő ügyekben.
Az ülések nyilvánossága
11. § (1) A soros képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 7 nappal, a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni az önkormányzat képviselő-testületének hivatalában.
(2) A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét és témáját legalább 8 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.
Zárt ülés
12. § (1) A képviselő testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontja szerinti esetekben tart, a c) pontban meghatározott esetekben pedig bármely képviselő javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést.
(2) A zárt ülésen hozott döntés nyilvános. Zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét.
Előterjesztések
13. § (1) A képviselő testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:
a) Előterjesztői rész:
aa) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése;
ab) azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek;
ac) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;
ad) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatai ismertetése a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;
ae) a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;
af) a határozati javaslat indokolása.
b) Határozati rész: Az előterjesztés második fő része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, amelynek fontosabb tartalmi követelményei a következők:
ba) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;
bb) legyen szakszerű és végrehajtható;
bc) ahol ez lehetséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;
bd) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;
be) utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, stb.), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.
(2) a) A képviselő testület elé kerülő előterjesztés előterjesztőjeként a következők lehetnek feltüntetve:
Az ülés vezetése, a vita
14. § (1) A képviselő testület ülését a polgármester, mint a testület elnöke vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester látja el az ülés elnökének teendőit.
(3) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha az Mötv. 49. § (1) bekezdésében megjelölt kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
15. § (1) Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:
a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,
b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,
c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
e) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti, vagy utáni felszólalást engedélyezhet, a napirend felvételéről a képviselő testület vita nélkül dönt,
f) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,
g) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,
h) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a képviselő testület,
i) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.
(2) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:
a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,
c) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót és a képviselő testület vita nélkül dönt arról, hogy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson,
e) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére. Ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.
(3) Amennyiben az elnök a vitát nem az SZMSZ szabályainak megfelelő módon vezeti, őt bármelyik képviselő erre figyelmezteti.
16. § (1) A napirendek sorrendjéről és az esetleges sürgősségi indítványról a képviselő-testület határoz. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt, vagy a képviselő testület által megállapított határidő mulasztása, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelet-tervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget jogszabály írja elő, olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másként nem teljesíthető.
(3) A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő maximum 5 percben szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket tartalmaz.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez maximum 3 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő testület bármely tagja javaslatot tehet, a javaslatról a képviselő testület vita nélkül határoz. Az a képviselő, aki 3 perces hozzászólását kimerítette, a vitának a további részében még 2 percben reagálhat a később elhangzottakra.
(5) Az e paragrafusban meghatározott időkeretek az éves költségvetés tárgyalása során 10 perces, második megszólalás esetén 5 perces időtartamban értendők.
(6) A képviselő testület bizottságának véleményét a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a testület ülésén, amennyiben azt az előterjesztés nem tartalmazza.
(7) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője reagálhat a hozzászólásokra, legfeljebb 5 percben.
(8) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(9) Személyes érintettség esetén 1 perces viszontválaszra van lehetősége a képviselőnek
17. § (1) A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.
A szavazás
Határozathozatal
18. § (1) Ha a képviselő testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról „abc” sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A képviselő testület a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.
(2) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újdonságának és lényegességének kérdésében a képviselő testület dönt.
(3) Amennyiben egyik jelölt, vagy változat sem kapja meg a szükséges szavazatot, újabb szavazási forduló(ka)t kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett, illetve a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt, vagy javaslat nem vehet részt. Az utolsó fordulóban egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat az lesz, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.
(4) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján a jelölt, illetve a határozati javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.
(5) A képviselő testület ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül szavazni kell.
(6) A határozat jelölése:
a) Teljes jelölés: Kaszaper Község Önkormányzat Képviselő testülete …../20.. (hó, nap) határozata a ……………….-ról/ről,
b) rövid megjelölés: ……/20… (hó, nap) KT határozat.
Minősített többségű szavazás
19. § (1) A képviselő testület által meghatározott, minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:
a) Az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése.
b) Képviselő testületi hatáskörök átruházása;
c) A választás, kinevezés, megbízás fogalmába nem tartozó egyéb személyi döntés. (Pl. delegálás, fegyelmi biztos kijelölés, stb.)
e) Méltányossági döntést igénylő ügyek;
f) Közbeszerzési eljárással, versenyeztetéssel kapcsolatos döntések;
g) Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések
h) Költségvetést érintő ügyek.
20. § A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
Titkos szavazás
21. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő testület legalább 2 képviselő indítványára az Mötv-ben meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás elrendeléséről a testület esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással történik. Az alpolgármester választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.
Név szerinti szavazás
22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt a törvény írja elő,
b) legalább 2 képviselő indítványozza,
(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaznak.
(4) A név szerinti szavazás eredményét a testületi üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Kérdés, felvilágosítás-kérés
23. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselő a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a kérdés címzettje – vagy akit a címzett erre felkér - az ülésen szóban, vagy 30 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére.
A képviselő testület ülésének jegyzőkönyve
24. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni. A nyilvános ülés hangfelvétele közérdekű adatnak minősül.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat (pl.: titkos szavazás jegyzőkönyve, név szerinti szavazás dokumentumai, stb.). A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.
(3) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
b) a tárgyalt napirendi pontokat
c) a tanácskozás lényegét;
d) a szavazás számszerű eredményét
e) a hozzászólások rövid tartalmát;
f) az előadó és a felszólalók nevét;
g) a határozathozatal módját és a hozott döntést.
A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, és a jegyző írja alá.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv:
a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a közös hivatal irattárában, biztosítva a képviselők számára a hozzáférhetőséget.
b) az állampolgári hozzáférhetőség biztosítására a jegyzőkönyv elektronikus változata az önkormányzat hivatalos honlapjára feltöltésre kerül.
(5) A jegyzőkönyvet az állampolgárok a közös hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A zárt ülések jegyzőkönyveiből a döntések és a közérdekű adatok nyilvánosak, az ezekbe való beletekintés a jegyzői irodában lehetséges előzetes egyeztetés alapján.
(6) A jegyzőkönyvet a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül, elektronikus formában (PDF formátumban) törvényességi ellenőrzésre a Békés Megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni az összes melléklettel együtt.
(7) A képviselők a testületi ülés jegyzőkönyvének a meghozott határozatokat - a hatósági ügyben hozott döntések kivételével - és a rendeleteket tartalmazó kivonatát megtekinthetik a hivatal titkárságán.
Az önkormányzati rendeletalkotás
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
25. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester, az alpolgármester;
d) a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki – belátása szerint – külső segítséget is igénybe vehet. A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.
(3) A rendelet-tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésében való közreműködéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság is megbízható;
c) a tervezetet megvitatás céljából a pénzügyi feladatokkal foglalkozó bizottság elé kell terjeszteni, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt, és szükség szerint, más külső szakembereket is meg kell hívni;
d) A jegyző - a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indoklással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
e) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni.
26. § (1) az önkormányzati rendeleteket a közös hivatalban, a hirdetőtáblán kell kihirdetni. A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését
A települési képviselő
27. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.
(2) Igazoltan van távol a képviselő testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendelet szerint történik.
(3) A képviselő a tudomására jutott minősítéssel védhető közérdek körébe tartozó adatot, üzleti és magántitkot megőrzi. A titoktartási kötelezettség a megbízatás lejárta után is fennáll.
(4) A képviselő köteles az Mötv. 49. § (1) bekezdése szerinti személyes érintettség bejelentésére. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén az érintett képviselő az okozott kárt köteles megtéríteni.
(5) Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről: jogszabályban meghatározottak szerint kitöltött és benyújtott nyilatkozatokat a képviselő-testület bizottságának elnöke veszi át és kezeli.
A képviselő testület bizottságai
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
28. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
a) Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsága: 5 képviselő tag és 1 külsős bizottsági tag.
29. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
A bizottságok működése
30. § (1) A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban. A jegyzőt,a polgármestert, a testület képviselő tagjait, bizottság ülése előtt legalább 3 nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell.
(2) Az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére a bizottság képviselő tagjai közül kell elnökhelyettest választani.
(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a közös hivatal látja el.
(4) A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.
(5) A bizottsági ülések meghívóit a közös hivatal épületében a hirdetőtáblán és a városi honlapon közzé kell tenni.
(6) A bizottsági munkát úgy kell szervezni, hogy lehetőség szerint a képviselők minden bizottsági ülésen jelen tudjanak lenni.
(7) A bizottság képviseletében a bizottság elnöke jár el. A bizottság tagja kizárólag a bizottság döntése alapján, a döntésben meghatározott terjedelemben járhat el a bizottság képviseletében.
A bizottságok általános feladatköre
31. § (1) A bizottság:
a) önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat,
b) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,
c) véleményezi a más képviselő testületi bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet, vagy más képviselő testületi döntés ezt előírja,
d) szervezi és ellenőrzi a képviselő testületi döntésének végrehajtását,
e) kialakítja állásfoglalását a képviselő testületi által meghatározott előterjesztés esetében,
f) előkészíti azt az előterjesztést, amelynek képviselő testületi elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott,
g) felkérés esetén véleményezi a képviselő testületi felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,
h) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, hatósági hatáskörben,
i) gyakorolja a képviselő testületi által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat,
j) véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket,
A bizottságok részletes feladatai
32. § (1) Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és Ügyrendi Bizottsága:
(2) A Bizottság feladatai az önkormányzat költségvetésével kapcsolatban:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámolók tervezetét;
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek, különösen a saját bevételek alakulását;
c) értékeli a vagyonváltozás alakulását és az azokat előidéző okokat;
d) vizsgálja a hitelfelvétel indokát és annak megalapozottságát, javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hitelfelvételre.
(3) A Bizottság feladatai az önkormányzat és intézményei, gazdasági társaságai gazdálkodásának ellenőrzése terén:
a) ellenőrzi az operatív gazdálkodást, különös tekintettel a pénzkezelési szabályzat megtartására, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülésére;
b) közreműködik a vagyonkataszterben a becsült értékek megállapításában és azok rendszeres felülvizsgálatában;
c) véleményezi a belső ellenőr által végzett ellenőrzés megállapításait.
(4) A Bizottság egyéb feladatai:
a) javaslatot tesz a polgármester illetménye és költségátalánya mértékének megváltoztatására, a polgármester jutalmának megállapítására;
b) ellátja települési támogatásokról szóló rendelet tartalma szerinti hatáskörébe utalt feladatokat.
(5) A Bizottság feladatai a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban
a) A polgármester, a települési képviselők, valamint házas és élettársuk és gyermekeik által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése;
b) A nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint házas és élettársuk és gyermekeik által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése
c) A bizottság előtt indított vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatása.
(6) A Bizottság feladatai közé tartozik a titkos szavazások lebonyolítása.
(7) A Bizottság szükség szerint véleményezi a rendelet tervezeteket.
(8) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlensége esetén – amennyiben annak megszüntetése 30 napon belül nem lehetséges - átveszi az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszonya megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot
A tisztségviselők
A polgármester
33. § (1) A polgármester a megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésén esküt tesz a testület tagjai előtt.
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) a jutalmazás;
b) összeférhetetlenség kimondása;
c) a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása;
d) az anyagi felelősség megállapítása.
e) a polgármester fizetett szabadságának a kiadása
34. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) Összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat olyan halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné, vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.
g) a polgármester két ülés között dönthet minden olyan halaszthatatlan ügyben, amely nem tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe, így különösen:
ga) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében;
gb) az önkormányzat saját forrását nem igénylő, vagy az önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletében e célra rendelkezésre álló forrás összegét nem meghaladó mértéket igénylő támogatási kérelem, pályázat benyújtásáról.
gc) a döntésről a képviselő-testületet utólag tájékoztatni kell
h) egyéb feladat és hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
b) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
e) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladata: Indítványozza a bizottság összehívását.
(4) A közös hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek, a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
a) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat – közös hivatalt alkotó települések önkormányzatainak polgármestereivel - a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(5) A polgármester az önkormányzat épületében, a polgármesteri irodában, a hét minden napján, reggel 8 órától, déli 12 óráig fogadónapot tart.
Az alpolgármester
35. § (1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Az alpolgármester a fogadóóráját minden hónap első hétfői napján 14 órától 16 óra 30 perc között tartja az önkormányzat tanácskozótermében.
(2) Az alpolgármester ellátja mindazon feladatokat, amivel a képviselő-testület vagy a polgármester megbízza.
(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a) megválasztás,
b) tiszteletdíj megállapítása.
A polgármester, az alpolgármester helyettesítése
36. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére a korelnök jogosult.
(2) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére a korelnök jogosult.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat;
b) Büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
A jegyző
37. § A Közös Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt neveznek ki. A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.
38. § (1) A jegyző vezeti a Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatalt, ezen jogkörében munkáltatói jogokat gyakorol a közös hivatal köztisztviselői felett, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében:
a) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, de a kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
g) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel, megteszi a szükséges lépéseket a törvényesség helyreállítása érdekében
h) előkészíti a képviselő-testületi ülés és a bizottsági ülésekre az előterjesztéseket;
i) gondoskodik az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azokat a polgármesterrel aláírja.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
a) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket;
b) szervezi a közös hivatal jogi felvilágosító munkáját;
c) ellátja a közös hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
d) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is;
e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
g) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.
h) A jegyző köteles gondoskodni a részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék elkészítéséről és folyamatos aktualizálásáról.
i) A jegyző a közös hivatalban a hét minden napján 8 órától, 12 óráig tart ügyfélfogadást.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Közös Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
(4) A jegyzőt a Végegyházi kirendeltség vezető, akadályoztatás esetén a Nagybánhegyesi Kirendeltség vezetője helyettesíti. A jegyzői és kirendeltség-vezetői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására Kaszaper Község Polgármestere megfelelő végzettségű köztisztviselőt bíz meg.
Közös önkormányzati hivatal
39. § (1) Kaszaper Község lakosságszáma a 2019. évi önkormányzati választások évében – 2019. január 1-jei állapot – nem éri el 2000 fő lélekszámot, így közös önkormányzati hivatal létrehozására kötelezett.
(2) A közös önkormányzati hivatal a következő önkormányzati választásokig kerül létrehozásra.
(3) A közös önkormányzati hivatalra vonatkozóan külön megállapodás, alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Az alapdokumentumokat a létrehozó önkormányzatok képviselő-testületei külön-külön minősített többségű szavazattal elfogadott határozattal hagyják jóvá, együttes ülés keretében.
Önkormányzati társulás
40. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulásban vesz részt.
(2) A társulás célja és rendeltetése:
a) a lakossági szükségletek kielégítését szolgáló feladatok összehangolt ellátása
(3) A koordináció főbb módszerei:
a) polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők szakmai tanácskozásai;
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
41. § (1) A képviselő-testület a törvényekben foglaltakon túlmenően a következő ügyekben ír ki helyi népszavazást:
a) a törzsvagyon körébe tartozó – korlátozottan forgalomképes – 500 millió forint értékhatáron felüli vagyontárgy, elidegenítése, megterhelése, gazdasági társaságba való bevitele, illetőleg más célú hasznosítása tárgyában.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(3) A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés részletes eljárási rendjét külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Lakossági Fórumok
42. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt a képviselő-testület és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) A képviselő-testület a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:
a) közmeghallgatás,
b) a település egészét érintő tanácskozás,
c) településrészi tanácskozás.
(3) A közmeghallgatás időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
Az Önkormányzat vagyona
43. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak az e rendelet szerinti helyi népszavazással lehet dönteni.
Az önkormányzat költségvetése
44. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának, az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:
aa) fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,
ab) a kiadási szükségletek meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
ac) az igények és a célkitűzések egyeztetése,
ad) meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét.
b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelettervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza:
ba) a bevételi forrásokat,
bb) önálló költségvetési szervként a működési, fenntartási előirányzatokat,
bc) a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,
bd) a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,
be) az általános és céltartalék pénzeszközeit
(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a képviselő-testület bizottsága köteles megtárgyalni.
(4) A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.
(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és elterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
47. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a közös hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:
a) a költségvetési beszámoló, az adóbeszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;
b) a kötelező és önként vállalt feladatok ellátása;
c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.
48. § (1) Az önkormányzat által létesített és fenntartott önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó intézmények pénzügyi feladatait a közös hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmény ellenőrzését a polgármester a közös hivatal és a belső ellenőr útján látja el, illetve biztosítja.
49. § (1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(2) Az utalványok ellenjegyzésére a pénzügyi ellenjegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.
(3) Az (1)–(2) bekezdésen alapuló felhatalmazás részletes szabályait a Gazdálkodási Szabályzat tartalmazza
Záró rendelkezések
51. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kaszaper Község Képviselő-testületének a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (XI.20.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez a 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez
Ssz. |
A |
B |
|---|---|---|
Kormányzati funkció |
||
száma |
megnevezése |
|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
2. |
013210 |
Átfogó tervezési és statisztikai adatszolgáltatások |
3. |
013320 |
Köztemető-fenntartás és- működtetés |
4. |
013350 |
Önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
5. |
022010 |
Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése |
6. |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
7. |
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
8. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
9. |
041236 |
Országos közfoglalkoztatási program |
10. |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
11. |
042130 |
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások |
12. |
045120 |
Út, autópálya építése |
13. |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
14. |
047120 |
Piac üzemeltetése |
15. |
052020 |
Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése |
16. |
063080 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
17. |
064010 |
Közvilágítás |
18. |
066010 |
Zöldterület kezelés |
19. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
20. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
21. |
072112 |
Háziorvosi ügyeleti ellátás |
22. |
072311 |
Fogorvosi alapellátás |
23. |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
24. |
074032 |
Ifjúság- egészségügyi gondozás |
25. |
082010 |
Kultúra igazgatása |
26. |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése, fejlesztése |
27. |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
28. |
082043 |
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme |
29. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
30. |
082061 |
Múzeumi gyűjteményi tevékenység |
31. |
082091 |
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
32. |
082092 |
Közművelődés-hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
33. |
082093 |
Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
34. |
086020 |
Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése |
35. |
086090 |
Egyéb szabadidős szolgáltatás |
36. |
095020 |
Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés |
37. |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
38. |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
39. |
107051 |
Szociális étkeztetés |
40. |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
41. |
107055 |
Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás |
42. |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
2. melléklet a 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez1
1. Képviselő-testület névsora
1.1. Polgármester: Kun László
1.2. Alpolgármester: Bobor István
1.3. Acsai Imre
1.4. Csürhés István
1.5. Ládáné Séley Anikó
1.6. Vincze Zsolt
1.7. Zámboly Péter
2. Településfejlesztési, Pénzügyi, Vagyonnyilatkozat-kezelő, Szociális, Oktatási és Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora:
2.1. Elnök: Vincze Zsolt képviselő-testületi tag,
2.2. Acsai Imre képviselő-testületi tag,
2.3. Csürhés István képviselő-testületi tag,
2.4. Ládáné Séley Anikó képviselő-testületi tag,
2.5. Zámboly Péter képviselő-testületi tag,
2.6. Kurilla-Simon Annamária nem képviselő tag.
3. melléklet a 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez a 11/2019. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez
Feladat/hatáskör |
Jogszabályhely |
Hatáskört |
|
A |
B |
C |
|
Települési támogatás - rendkívüli és rendszeres - megállapítása |
1993. évi III. törvény és 2/2015. (II. 27.) Ör. |
Polgármester |
|
Települési támogatás temetés céljából |
Polgármester |
||
Köztemetés |
Polgármester |
||
Újszülött támogatás |
Polgármester |
||
Krízis alapból nyújtott támogatás |
Kaszaperi Humán Szolgáltató és Gondozási Központ vezetője |
||
Szociális célú tűzifa-juttatás |
A tárgyban hatályos önkormányzati rendelet |
polgármester |
|
Költségvetési többlet pénzintézeti lekötés útján történő hasznosítása |
Az önkormányzat |
Polgármester |
|
Gondoskodik a helyi közutak kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. |
Polgármester |
A 2. melléklet a Kaszaper Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XI. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.